Kedden elárvereztek 500 hektárnyi földet, ami azzal a hatvanpusztai majorsággal szomszédos, ahová Orbán Viktor kuvasz kutyája be van jelentve, és ahol állítólag Mészáros Lőrinc a munkagépeit tárolja – írja az Index.

Ebből az 500 hektárból 35-öt Mészáros Lőrinc már meg is vett, 44,4 millió forintért.

A 444.hu helyi közvetítése szerint az árverés első tétele volt az a 35 hektáros terület, amire egy, a nevét el nem áruló férfi licitált, aki annyit elmondott, hogy ügyvéd, és a felcsúti polgármester nevében licitált. Az ügyvédről időközben kiderült, hogy dr. Vörös József, a a Puskás Akadémia elnökségi tagja és a Mavir (a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító) igazgatósági tagja.

Ezt a területet amúgy, ahogy elvileg a hatvanpusztai majorságot is, Mészáros bérli a Búzakalász 66 felcsúti kft.-n keresztül. Érdemes megemlíteni viszont, hogy Mészáros már jóval több földet nyert az árveréseken, mint amennyit törvényesen megvehet.

A törvény ugyanis maximum 300 hektárt enged egy tulajdonosnak, a felcsúti polgármester azonban már az árverések első körében 400 hektárt nyert. A Mészáros család pedig összesen 1391 hektárt nyert el eddig. Így a megnyert földek egy részéről le kell majd mondania.

Az árverésre Juhász Péter és az Együtt tüntetést is szervezett az árverés helyszíne, a székesfehérvári Türr István Intézet elé. A tüntetők „Tőled mennyit lopott a Fidesz?” feliratú és az Orbán család vagyonosodásáról érdeklődő molinókkal várták a licitálókat, az árverést pedig a „tolvaj” és „stróman” bekiáltásokkal színesítették.

A hvg.hu szerint Juhász előzetesen azt mondta, Orbán Viktor családjának birtokába kerülhet az a Hatvanpuszta-közeli földdarab, amelyet ma reggel árvereznek el Székesfehérváron.

Mint közölte, arra készülnek, hogy "megnézzék, ki lesz Orbán szomszédja". Juhász feltételezése szerint nem valószínű, hogy a miniszterelnök családja kiengedné a ma elárverezendő földet a kezéből, mert már így is több ezek hektárral rendelkezik a környéken.

A 444.hu beszámolója szerint pedig a földárverés előtt Juhász és az Együtt elnöke, Szigetvári Viktor sajtótájékoztatót is tartott, ezen Szigetvári arról beszélt, hogy ma arra kíváncsiak ki lesz az újabb stróman, akivel Orbán a vagyonát növelni fogja.

Juhász pedig felszólította a miniszterelnököt, hogy álljon a nyilvánosság elé és számoljon el vagyonával és a családja vagyonával is. Arra is kíváncsi, hogy hol lakik Orbán valójában, mert értesüléseik szerint se a Cinege utcában, se Felcsúton.

Juhász azt is szeretné, hogy Orbán beszéljen végre újságírókkal is, mert az elmúlt tíz évben szerinte csak olyan újságírókkal beszélt, akiket ő fizetett.

A Demokratikus Koalíció honlapja szerint Földi Judit, a DK székesfehérvári képviselője személyesen is részt vett a földárverésen. Közleménye szerint Mészáros vásárlásával “tovább terjeszkedett Orbán Viktor birodalma, aki lassan már azt is kezdeményezheti, hogy Orbán-megyére nevezzék át Fejér-megyét. A miniszterelnök mindent elnyerő jobbkezére persze nem vonatkozik semmilyen szabály, törvény vagy birtokkorlát, hiszen azok pont arra lettek kitalálva, hogy Orbán Viktor környezetéhez kerüljön az állami vagyon.

A Demokratikus Koalíció történelmi szégyennek tartja, hogy Orbán Viktor a magánbirodalma építésé érdekében hirdetett fölprivatizációt. A DK által képviselt Sokak Magyarországa ki fogja vizsgálni Mészáros Lőrinc összes közbeszerzését és földpályázatát, és mindent meg fog tenni, hogy visszaszerezze az államnak az így szétosztogatott termőföldeket” - olvasható a közleményben.

Pintér Sándor belügyminiszter kedden 13 órától módosította a Magyarország területére érvényes terrorfokozatot, jelenleg a hármas (közepes) fokozat van érvényben - közölte a Belügyminisztérium (BM) az MTI-vel.

Múlt kedden, a brüsszeli robbantások nyomán rendelte el Orbán Viktor miniszterelnök ideiglenesen a terrorkészültség kettes, magas fokozatát. Akkor a belügyminiszter azt mondta: ez a fokozat addig marad érvényben, amíg nem tisztázódik, hogy mi történt pontosan Brüsszelben, és mi várható Európa más országaiban.

Hét állami erdőgazdaság vezetője is kétszer annyit keres, mint Orbán Viktor, akinek másfél millió forint a havi fizetése. A hárommilliós fizetés ősz óta lehetséges, mióta a kormány eltörölte a kétmilliós plafont az állami cégvezetők fizetései esetében – írja a Népszabadság cikke alapján az Index.

A Népszabadság kikérte az állami tulajdonú vállalatok fizetési adatait, amelyekből többek között az is kiderült, hogy egyes cégeknél a legkisebb és legnagyobb fizetés között negyvenötszörös különbség van.

A legjobban kereső erdőgazdasági vezetők a másfélszeresét keresik annak, mint amit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, a Szerencsejáték vagy az MVM Paksi Atomerőmű vezetője. Ez azt is jelenti, hogy a pénzügyi és az energiaszektorban alacsonyabbak a vezetői fizetések, pedig a kormány az emelésnél pont arra hivatkozott többek között, hogy ezekben az iparágakban azért szükséges a magasabb bér, hogy az állami cég bére versenyképes maradhasson a piaci bérekkel szemben. Ehhez képest az erdőgazdaságok vezetőire valószínűleg kisebb a kereslet a piacon.

Az erdőgazdasági vezetőknél ugyanakkor többet keres néhány állami nagyvállalat vezetője: Nagy Csaba, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), Szarka Zsolt, a Magyar Posta, Csiba Péter, a Magyar Villamos Művek, illetve Dávid Ilona, a MÁV vezetője is 5 millió forintot visz haza havonta.

A legalacsonyabb és legmagasabb bérek összehasonlításából az jött ki, hogy a postánál és a MÁV-nál 45-szörös különbség van, az MFB-nél 20-szoros a különbség, de a Diákhitel Központnál is majdnem 19-szeres a különbség a legkisebb és a legnagyobb fizetés között.

A fizetések 2 millió forint fölé emelését az a kormánydöntés tette lehetővé, amelyet tavaly ősszel hoztak meg az Állami Számvevőszék javaslatára.

A kormány döntése alapján a pénzügyi szektorban havi bruttó öt-, az energiaszolgáltatóknál és a kiemelt stratégiai jelentőségű cégeknél négy-, a többi állami vállalatnál hárommillió forint az alapbér plafonja. Ez korábban kétmillió forint volt, a Népszabadság összesítése szerint most huszonöt vezérigazgató havi bére haladja ezt meg.

A hír kapcsán egyébként érdemes emlékeztetni rá, mit mondott Orbán Viktor nem sokkal 2010-es hatalomrakerülése után?

“19. intézkedés: havi bruttó 2 millió forint fizetési plafon bevezetése az állami költségvetési szférában, beleértve ebbe a Nemzeti Bankot is. […] Nem tartom elfogadhatónak, hogy miközben az ország komoly kihívásokkal néz szembe, ma ezeknél az intézményeknél előfordulnak havi 4, 5, sőt, esetenként 7 millió forintos fizetések is.” (Orbán Viktor az Országgyűlésben, 2010. 06.08.)

Azonban Orbán Viktor és pártja csak szavakban volt nagy ellensége volt a „pofátlan kifizetéseknek” a közszférában. Ugyanis - mint a 24.hu korabeli cikke fogalmaz - a 2010-es bejelentés után már néhány hónap múlva kiderült, hogy az állami cégek igazgatói, vezérigazgatói közül ennél sokan sokkal többet kerestek. Kétmilliónál ugyan senkinek sem volt nagyobb kezdetben a havi bruttó bére, de akár 80 százalék prémiumot is kaptak, amivel már bőven kétmillió forint felett volt a jövedelmük. S azután jött a 2015-ös újabb lépés: 5 millióra emelték egyes cégvezetők havi bérét! Miközben a minimálbér nettó összege (a nettó, hiszen ez az az összeg, amit kézhez kapuink, amit el tudunk költeni) 2010 és 2014 között alig néhány ezer forinttal emelkedett!

A tavaly december és idén február közötti időszakban 6,1 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, egy év alatt 71 ezerrel 275 ezerre csökkent az állástalanok száma, és 1,6 százalékponttal az arányuk - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva az MTI.

A munkanélküliség átlagos időtartama 19,2 hónap volt december-februárban, a munkanélküliek 50 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.

(Ehhez érdemes hozzátenni, hogy az Orbán-kormány volt az, amely mindössze 3 hónapra csökkentette a munkanélküli-segély időtartamát: láéthatjuk, mennyi esély van arra, hogy ennyi idő alatt újra elhelyezkedjünk…)

Szintén a KSH jelentette, hogy a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,241 millió volt a tavaly december és idén február közötti időszakban, 117 ezerrel több, mint egy évvel korábban.

Az összességében 117 ezres növekedéshez az elsődleges munkaerőpiac 62 ezerrel járult hozzá, a közfoglalkoztatottak köre 45 ezerrel bővült, külföldi telephelyen pedig 10 ezerrel dolgoztak többen.

Akkor tehát - teszem hozzá én - a bővülés majdnem felét a közfoglalkoztatottak adják (akiknek szinte semmi esélyük nincs arra, hogy később érdemi munkát, jól fizető munkahelyet találjanak, a közfoglalkoztatásért kapott bér pedig épp csak az éhenhalás elkerüléséhez elegendő), no meg a külföldre távozók: akik épp azért mennek el, mert Magyarországon az Orbán-kormány alatt immár nem találnak olyan munkahelyet, amivel biztosítani tudnák normális megélhetésüket.

Az Index egyébként azt írja, hogy a külföldön dolgozók száma valószínűleg ennél nagyobb, mert a KSH csak azokat számolja ide, aki be vannak jelentve a külföldi munkahelyükön, úgyhogy akik a karácsonyi szezonban pincérkedtek vagy hasonló munkát végeztek valahol külföldön, azok nagyobb eséllyel nincsenek benne ebben a 10 ezer főben.

A magyarok azt gondolják, egy év múlva rosszabbul fognak élni – írja a hvg.hu a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérését ismertetve.

Márciusban a februári esés után tovább mérséklődött a GKI konjunktúraindex szezonális hatásoktól megtisztított értéke. Az üzleti várakozások nem változtak, a fogyasztóiak viszont érzékelhetően tovább csökkentek, bár összességében még így is optimista hangulatot tükröznek.

Az üzleti bizalmi indexen belül az ipari és főleg az építőipari várakozások javultak (ez a csok-őrület miatt aligha lehet meglepetés), a kereskedelmi és különösen a szolgáltató cégek viszont pesszimistábbak lettek. A felmérés szerint erőteljesebb lett a foglalkoztatási szándék az építőiparban és a kereskedelemben, az iparban és a szolgáltató cégeknél azonban gyengült, valamint kissé nőtt a lakosság munkanélküliségtől való félelme is.

A fogyasztók saját pénzügyi helyzetük következő egy évét sokkal kedvezőtlenebbnek ítélték, mint februárban, a következő egy évben várható megtakarítási képességüket viszont kissé javulónak.

Az Index szerint negyvenmilliárd forintnyi uniós keretet blokkol egy friss európai bizottsági döntés, ennek egy nagyobb szelete, mintegy 14 milliárd a „természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítását” célzó Öveges-programmal kapcsolatos.

Az Övegesről először épp ez a honlap írta meg, hogy a programban elköltött pénzeknek csak töredéke megy el az eredeti célra, a részt vevő iskolánként százmilliós keret fele a Klikhez kerül – legalábbis akkor, ha országosan az a modell érvényes, ami Szekszárdon kirajzolódott.

Az ügy újabb fordulatát jelenti Csepreghy Nándor nyilatkozata, amit az RTL Klub hétfői híradójának adott. A Portfolio összefoglalója szerint a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint csak néhány százmillió forintnyi támogatást nem utal majd el hazánknak az EU, de ezeket az összegeket megfizettetik az érintett iskolákkal.

A híradóban elhangzottak szerint az Öveges-program 44 vidéki és 8 fővárosi iskolának jelentett pluszforrást, összesen a már említett 14 milliárd forintos értékben. Csepreghy csak annyit ismert el (a folyamatban lévő nyomozás érdekeire hivatkozva), hogy „a tantermek felújításának bekerülési költsége és a tényleges különbség között jelentős eltérés volt”. Pontosan ugyanerre hívta fel a figyelmet a korábbi cikkünk is. A szekszárdi esetnél egy 314 millió forintos projektnél 200 millió került a Klikhez, akkori válaszuk szerint a Klik az összeget „a szakmai tevékenységek teljesítésére” fordította. A szekszárdi ügynél további érdekességek is voltak, százmilliós értékben fizettek ki feleslegesnek látszó megrendelésekért és munkákért pénzeket, volt, hogy egy milliós pályázatra érkezett borítékot fel sem bontottak, mégis az a pályázat nyert.

Az államtitkár szerint a mostani felfüggesztési döntés után Magyarországnak két hónapja van válaszolni az uniós kritikákra, és ezután dől majd el, hogy mekkora lesz a pénzügyi korrekció mértéke.

- A Demokratikus Koalíció véleménye szerint felháborító, hogy miközben a tanárok kénytelenek az utcára vonulni, a Fidesz ellopja az oktatásra szánt pénzeket is - mondta keddi sajtótájékoztatója után telefonon az MTI-nek a párt alelnöke.

Niedermüller Péter úgy fogalmazott: az Öveges-programban összesen 14 milliárd forint tűnt el, "aminek egy részét a Klik szerezhette meg". Felelős nincs, csak újabb befagyasztott pénzek, mert a Fidesz már a magyar gyermekek oktatására szánt pénzt is ellopta - jelentette ki.

A magyar gyerekeknek azért nem lesz diplomájuk, majd jó munkahelyük, mert "Orbán Viktor bűnszervezetének kellett a pénz" - mondta. A DK által képviselt Sokak Magyarországa ki fogja vizsgálni az elmúlt hat év közbeszerzéseit, és a felelősöknek a független igazságszolgáltatás előtt kell majd felelniük - tette hozzá az EP-képviselő.

Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint az ellenzék által kezdeményezett népszavazásokat előválasztásnak lehet tekinteni, amelyen az emberek elmondhatják: jó irányba mennek-e a dolgok.

Az MTI beszámolója szerint Tóbiás József kedden Budapesten, a Parlament előtt tartott sajtótájékoztatón azt követően beszélt erről, hogy párttársa Gőgös Zoltán és Kész Zoltán független országgyűlési képviselő bejelentette: közösen gyűjtik össze Kész Zoltán kétmillió forintos bérplafonnal és a szocialisták állami földek eladásával kapcsolatos népszavazási kérdéséhez a szükséges kétszázezer-kétszázezer aláírást. Kész Zoltán kérdésére június 3-ig kell összegyűjteni az aláírásokat, de akkora mind a két kérdéshez szeretnék a szükséges számú aláírást leadni - jelezte Gőgös Zoltán.

Kész Zoltán kérdése így hangzik: "Egyetért Ön azzal, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló természetes személy havonta legfeljebb bruttó 2 millió forint összegű javadalmazásban részesülhessen?"

A szocialisták kérdésre így szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?"

A tájékoztatón Tóbiás József úgy fogalmazott, a Fidesz fél, hogy az emberek elmondják a kormányzásáról a véleményüket, ezért akadályozza azt, hogy a népszavazást lehessen tartani.

Kész Zoltán azt mondta, a népszavazáson arról mondhatnak véleményt az emberek, hogy elegük van-e "az Orbán-Habony-rezsimből, elegük van-e ebből a szkinhed-kormányból".

Szerinte ez a népszavazás fontos ahhoz, hogy 2018-ban változás legyen. Kifejtette: ha nem lesz sikeres a népszavazás, 2018-ban elveszik az ország.

Közölte, az embereknek elegük van az arroganciából, az urizálásból, a lopásból, hogy ellopják a földeket, hogy kistafírungozzák a különböző médiumokat.

Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese azt mondta, szeretnék, ha még idén, vagy legkésőbb jövő tavasszal meg lehetne tartani a népszavazást. Hozzátette: ezzel a nappal indul hivatalosan az aláírásgyűjtés.

A politikus megismételte korábbi kijelentését: az állami földek eladását a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb gazemberségének tartja.

Hozzátette: a hatalom nem nyugszik, a következő a halastavak és gyümölcsösök eladása lesz, majd az erdők következnek. Elmondta, kétmillió hektár nagyon értékes állami földterületről van szó, ez pedig nem kerülhet fideszes érdekkörök kezébe, amelyek kizárólag csak a saját gyarapodásukra használják a földeket.

Negyvenmilliárd forint uniós forrás befagyasztására vonatkozó kérdésre Tóbiás József azt mondta, a kormány úgy alakította ki az uniós intézményrendszert, hogy nem átlátható. Ennek most ez a következmény; ez önmagában a kritikája a kormányzásnak - közölte.

Gőgös Zoltánt kérdezték az erdőgazdaságok vezetőinek fizetéséről is. Az ellenzéki politikus azt mondta: lehet, hogy az elitcserét készítik elő, és nem akarták utólag megemelni az új vezetők fizetését. Az új vezetőknek az lesz a feladatuk, hogy előkészítsék az erdők privatizációját - vélelmezte.

A hvg.hu beszámolója szerint eltérítették és Cipruson leszállították az EgyptAir légitársaság Alexandriából Kairóba közlekedő belföldi járatát kedd reggel. A robbanóövvel felszerelt gépeltérítő először elengedte a túszul ejtett gyerekeket és a nőket, majd végül a többi utast is. Úgy tudni, a volt feleségének, egy ciprusi nőnek szeretne levelet küldeni, és menedékjogot kér Cipruson. A ciprusi elnök is megerősítette, hogy nem terrorcselekmény történik, a gépeltérítő egy "szerelembe belebetegedett Rómeó". Volt feleségét a helyszínre hívták.

- Nincs magyar utas az eltérített, Cipruson landoló egyiptomi repülőgépen - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szóvivője kedd délelőtt az M1 aktuális csatornán.

Az AP egy ciprusi illetékestől úgy értesült, hogy a gépen bombát sejtenek. Egy utas szerint a merénylő robbanóövet viselt – írta a BBC, és erről adott hírt a Twitteren az EgyptAir is. A légitársaság hivatalos oldala lebénult.

A Kairóba tartó gép alig egy órával felszállás után leszállt Larnaca repülőterén, a gépeltérítő követelésére. A repülőteret lezárták. A vészhelyzetről elsőként Omar al Jamal pilóta adott hírt, hozzá lépett oda a robbanóövvel felszerelt utas, és arra kényszerítette, hogy vigye Ciprusra a gépet. Egy utas utólag arról számolt be, hogy egyszer csak a gép személyzete elkérte az irataikat, és ez lett gyanús neki, mivel hogy belföldi járaton ültek. Nem sokkal ez után a gép meg is kezdte a leszállást.

Lapértesülések szerint a gépeltérítő amerikai-egyiptomi kettős állampolgár.

Az EgyptAir délelőtt sajtótájékoztatóján elhangzott: a férfi ugyan azt állította magáról, hogy robbanóövet viselt, ám arról nem tudtak meggyőződni, hogy valóban így van-e. Először Isztambulba akarta téríteni a gépet, ezt azonban megtagadta a pilóta, mondván, ahhoz nincs elég üzemanyaguk.

Megismerve a gépeltérítő motivációit, egy egyiptomi külügyi illetékes név nélkül azt mondta, ez nem terrorista, ez egy idióta.

Úgy tudni, a gépeltérítő követelte, hogy levelet küldhessen egy ciprusi görög nőnek, és menedékjogot kér Cipruson. A Telegraph című brit lap úgy tudja, a férfi a volt feleségével akarta felvenni a kapcsolatot, a nőt a helyszínre hívták, hogy részt vegyen a férfi győzködésében, azóta meg is érkezett. A Guardian tudósítója szerint a robbanóövvel felszerelt férfi négyoldalas levelet írt az asszonynak, Marina Parashkounak.

Magyarország versenyképessége sok szempontból visszaesett a régióbeli országok között, a gazdasági-társadalmi fejlettséget, demográfiát, munkaerőpiacot, oktatást, termelékenységet is vizsgáló rangsorokban átlagosan a 4. helyet foglalja el a hat ország közül - mondta a GKI kutatásvezetője a Magyar versenyképesség régiós kitekintéssel című konferencián kedden, Budapesten.

Az MTI beszámolója szerint a Friedrich Ebert Alapítvány és a GKI Gazdaságkutató Zrt. által szervezett szakmai rendezvényen Udvardi Attila a Versenyképességi évkönyv 2016 bemutatásakor hozzátette: Magyarország a Világgazdasági Fórum (WEF) és az IMD (Institute for Management Development) rangsorában hátrébb került (a 38.-ról a 63., illetve a 35.-ről a 48. helyre), míg a Világbankéban (WB) a 60.-ról az 54. helyre lépett előbbre az elmúlt 8-10 évben. Magyarország régiós helyezése a 68 vizsgált mutató közül 14-ben javult, 24-ben nem változott, míg 30-ban romlott - ismertette.

A lengyelek és a románok mindhárom rangsorban javítottak, a csehek inkább stagnáltak, a szlovákok teljesítménye kissé, a szlovéneké jelentősebben romlott - mondta.

Fő kiemeltként, az első kalapból várhatja az Európa-bajnok magyar női vízilabda-válogatott - Ausztrália társaságában - a nyolccsapatos riói olimpiai torna sorsolását, amelyet Triesztben, a férfi olimpiai selejtezőtorna zárónapján, jövő vasárnap ejtenek meg – írja az MTI.

A vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség, a FINA honlapjának híre szerint a második kalapba került a vasárnap véget ért női olimpiai kvalifikációs torna győztese, az Egyesült Államok olimpiai és világbajnoki címvédő együttese, továbbá a Goudában másodikként végzett Olaszország. A hollandiai sorozat bronzérmese, Oroszország és Ázsia legjobbjaként Kína gárdája van a harmadik kalapban, a negyedikben pedig a Goudában negyedik spanyol válogatott, valamint az ötkarikás játékok házigazdájának, Brazíliának a válogatottja.

Az Origo szerint egészségügyi intézményeket támad az újfajta zsarolóvírus, egy fertőzött Kentucky állambeli kórház rendkívüli állapotot rendelt el. A vírus titkosítja a kórházi rendszer adatait, azokhoz úgy lehet ismét hozzáférni, ha a támadóknak megfizetik a váltságdíjat.

Újfajta zsarolóvírus (ransomware) támadta meg a Kentucky állambeli Metodista Kórház informatikai hálózatát. A kártevő titkosította a kórházi fájlokat, így azokhoz nem lehet hozzáférni. A hackerek négy bitcoint (körülbelül 470 ezer forintot) követelnek a titkosítást feloldó kulcsért. A vírust Locky néven emlegetik, és spames e-mail-kampányokkal terjed.

A rendszergazdáknak szerencsére még azelőtt sikerült lelőni a szervert, mielőtt minden gép megfertőződött volna.

A támadás március 18-án történt, a kórház rendkívüli állapotot hirdetett a használhatatlan elektronikus rendszer miatt. Ugyan a kórház továbbra is működik, de nem tudják használni például a betegnyilvántartást és a levelezőrendszert.

Az FBI szerint az utóbbi időben megszaporodtak az intézményeket érintő, zsarolóvírusos támadások. Múlt hónapban a Los Angeles-i Hollywood Presbyterian Medical Centert érte ilyen jellegű támadás, akkor 17 ezer dollárt (körülbelül 4 760 000 forint) követeltek bitcoinban a hackerek. Az intézmény ennek eleget tett.

Múlt héten a The Ottawa Hospitalben zároltak négy számítógépet támadók, de mivel a kórháznak voltak biztonsági mentései a fontos fájlokról, nem kellett visszavásárolniuk az adatokat.

AZ FBI vizsgál egy másik lehetséges támadást is, ami a marylandi MedStar Health hálózatát érte hétfőn. Ha kiderül, hogy azt is ransomware-rel támadták, akkor ez lehet az eddigi legnagyobb, egészségügyi hálózatot érintő ilyen jellegű támadás. A MedStarnak tíz kórháza és több mint 250 szakrendelője van. A támadás óta a MedStar levelezőrendszere és elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszere sem működik.

Állva is utazhatunk majd a repülőgépeken. Hamarosan ugyanis megváltozhatnak a repülőgépek turistaosztályán a székek, több koncepció is született már, három helyett két és fél székes sorra, illetve biztonságos álló helyzetet biztosító székre is - írta a Flightglobal szaklap-ra hivatkozva az MTI.

A walesi székhelyű Rebel Aero egy olyan konfigurációt fejlesztett ki, amely nemcsak ülő, de álló pozíciót is lehetővé tesz becsatolt helyzetben. A koncepció lényege, hogy az ülőlap - akárcsak a légiutas-kísérők székein - felhajtható, és az utasok nem egy keresztirányú, hanem egy, a hátukat is rögzítő, úgynevezett hárompontos biztonsági övvel csatolhatják be magukat.

A cég vezetője a szaklapnak azt mondta, ezt az övfajtát az Asiana Airlines 2013. júliusi, San Franciscó-i balesete után kezdték alkalmazni, mivel abban a balesetben sokan a spirális mozgás miatt sérültek meg. A keresztirányú öv ez ellen nem véd, emellett szerintük így annak is kisebb az esélye, hogy az utas lefejeli az előtte ülő székét, vagy nekiütközik. A cég várakozásai szerint hónapokon belül megkaphatják székükre a tanúsítványokat, és egy éven belül már kereskedelmi járaton is bevezethetik.

Az Asiana Airlines 214-es járata 2013 júliusában a megközelítés utolsó fázisában alacsonyabban szállt, mint kellett volna, ezért a földet érés előtt a Boeing 777-es farka a futópálya végén lévő kőfalba csapódott, a gép átperdült, kigyulladt, és a futópálya mellett állt meg. A gépen 307-en utaztak, a balesetben hárman haltak meg.

Korábban Michael O'Leary, az ír Ryanair diszkont-légitársaság vezérigazgatója nyilatkozott arról, hogy gépeiken állóhelyeket alakítanának ki, hogy minél több utast tudjanak a fedélzeten elhelyezni.

Április 1-jére, péntekre hívta egyeztetésre a parlamenti frakciók vezetőit Pintér Sándor belügyminiszter az ország biztonsága érdekében szükséges lépésekről, a terrorizmus elleni intézkedésekről - közölte Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese keddi budapesti sajtótájékoztatóján, amiről az MTI számolt be.

Jelezte, Pintér Sándor megjelölte azt az öt témakört is, amelyben a kormány a Belügyminisztériumra bízta a szükséges törvényjavaslatok kidolgozását.

A tervek között szerepel, hogy a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ a megelőzés szempontjából kulcsfontosságú nyilvántartásokhoz a jövőben közvetlenül férjen hozzá. Továbbá tilthatóvá tennének olyan kommunikációs eszközöket, amelyeknél a hatóság nem tud élni az engedélyezett adatmegismerés jogával - tájékoztatott Gulyás Gergely.

A tervezett törvénymódosításokkal azt is el akarják érni - folytatta -, hogy terrorcselekmény bekövetkeztekor korlátozni lehessen a polgári adatforgalmazást, valamint a veszélyes áruk szállítását. Emellett bővítenék a rendőrség adatkezelési lehetőségét az államhatár- és létesítményőrzési feladatok ellátása során.

A rendőrök hétfőn elfogták azt a férfit, aki még február 24-én délelőtt kirabolta az Oktogonnál lévő Citibank-fiókot – írja a Police.hu alapján az Index. A negyvenhárom éves P. Balázst a Krisztina körúton találták meg húsvét hétfőn. Őrizetbe vették, gyanúsítottként hallgatták ki, és kezdeményezik előzetes letartóztatását.

A férfit két másik bűncselekménnyel is gyanúsítja a rendőrség. Mint írták, P. Balázs február 18-án a fővárosi Széchenyi téren és március 22-én Solymáron követett el fegyveres rablást.

Az oktogoni Citibank-fiókból több millió forintot vitt el, itt senki sem sérült meg. A támadás után egy órával vásárolni ment, erről a bolt kamerája felvételt is készített.

Szükség esetén akár órákon belül több mint hatezer katonát tud mozgósítani a határok védelmére a Magyar Honvédség - közölte az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában a honvéd vezérkari főnök.

Az MTI beszámolója szerint Benkő Tibor elmondta, emellett még el tudják látni a honvédség napi feladatait, a laktanyákból ugyanis nem vihetnek ki mindenkit a határra, így például a légtérfelügyeletet, a légtérvédelmet ellátókat, a lokátorosokat, a híradóközpontosokat és az egészségügyi intézményekben dolgozókat. Emellett külföldön is mintegy ezer katona teljesít szolgálatot, akiknek a váltásáról, a váltás tagjainak felkészítéséről is gondoskodni kell - tette hozzá.

Magyarország jelenleg több mint kétezer emberrel vesz részt a déli határszakasz védelmének biztosításában - mondta a vezérkari főnök, aki húsvét első napján a horvát határ mentén, húsvéthétfőn pedig a dél-alföldi régióban, Bács-Kiskun és Csongrád megyében szolgálatot teljesítő katonákat látogatta meg. Benkő Tibor azt mondta: jó benyomást szerzett, a katonák felkészültek, lelkesen, kitartóan végzik a munkát, és arról is megbizonyosodott, hogy a feladatokhoz szükséges technikai eszközök rendelkezésre állnak.

A terrorizmus elleni készülő intézkedéscsomagról Benkő Tibor azt mondta: a honvédség számára rendkívül széleskörű feladatrendszert jelent. Egyaránt kiterjed a hírszerzésre, az információgyűjtésre, a felderítésre, a járőrözésre, szállításra és - ha a helyzet úgy kívánja -, harci feladatban való részvételre is. Arra is készen kell állni - bár remélhetőleg erre sem kerül sor -, hogy akár mentésben, mentesítésben, kórházi gyógyításban is részt tudjanak venni a katonák, amire a honvédkórház kapacitása, felkészültsége biztosított - mondta.

Benkő Tibor a harci feladatokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy napjainkban nem csak a határok mentén lehet közvetlen támadásra számítani, és ahhoz is jogszabály-változtatás kell, hogy szükség esetén a Magyar Honvédség is segíthessen a védekezésben.

Friderikusznak sokba kerülhet a gerincesség – olvasható az Indexen. A honlap szerint amikor Friderikusz Sándor megfogalmazta azt a közleményt, amiben megszakított minden kapcsolatot a számára vállalhatatlanná vált TV2-vel, minden bizonnyal végiggondolta a következményeket is, vagy ha nem, akkor az ügyvédje vélhetően felhívta a figyelmét arra, hogy érvényes szerződésből, egy sokmilliós műsor gyártásából kiszállni menet közben, úgy, hogy az már benne van a csatorna műsortervében, és már a reklámperceit is régen eladták, nem biztos, hogy annyira simán megy.

Az ilyen esetekben a két kezes, lendületes beintést per követi, még az olyan nyikhajoknál is, mint Alekosz, akit az RTL perelt és perel a mai napig szénné, mert a Való Világ és az Alekosz feleséget keres után átment a TV2-höz, az Összeesküvők című műsorba, amit tök véletlenül pont az a Hajdú Péter gyártott a csatornának, mint az Összezárva Friderikusszal-t. Hajdú és Friderikusz ráadásul nem is volt annyira jóban a műsor előtt, legalábbis Hajdú korábban ezt többször is elmondta, a kapcsolatuknak ez a legutóbbi húzás nemigen tett jót.

Az Összezárva Friderikusszal munkálatairól ellentétes infók keringenek, ám a lényeg az, hogy a stáb és a tévé is úgy készült, hogy ez a műsor el fog készülni - márpedig egy ilyen műsor előkészítése is sok pénzbe kerül, amit majd szépen Friderikusz nyakába varrnak egy alapos kártérítéssel együtt. A Ripost.hu szerint százmilliós összegről lehet szó, ami nem ismeretlen a tévésnek, hiszen 1999-ben már perelte az RTL, 320 millióra, amiből a végén 64 milliót ki is kellett fizetnie.

Az Indexen olvasható beszámoló szerint egyébként a műsor új évadának első adását pedig most hétvégén vették volna fel Geszti Péterrel.

Az évadban szerepelt volna még Szinetár Dóra, Hernádi Judit és Csobot Adél is - mondta a honlap informátora, aki a produkció éves költségét úgy 80-100 milliósra teszi, tehát a gyártót nagyjából ennyi abszolút kár érte, az elmaradt haszonról nem is beszélve.

A 2008-as reálkeresetek visszaállítását követeli a közigazgatási szférában a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége. Az érdekképviselet nem érti, miért a legközvetlenebb alkalmazottait "bünteti a kormány". Elsősorban a középfokú végzettségű közszolgálati tisztviselők helyzete siralmas – írják a hvg.hu beszámolója szerint.

Miért bünteti a kormány legközvetlenebb alkalmazottait? - kérdezi pénteki közleményében a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége. Mint írják, a kormánytisztviselők nem csupán a nagyböjt miatt koplalnak, hanem mert a hó végére rákényszerülnek. Kiürül a bankszámlájuk és a hűtőszekrényük. Elsősorban a középfokú végzettségű közszolgálati tisztviselők helyzete siralmas. 22 éves szolgálat után is nagy részük csak létminimum körüli összeget keres. Közszolgálati tisztviselők, béremelésben mégis csupán a minimálbér és a garantált bérminimum évenkénti emelése révén részesülnek.

A KSH friss jelentésében azt olvashatjuk, hogy éves összehasonlításban 7 százalékkal nőtt Magyarországon az átlagos nettó kereset. Az átlag úgy jön ki, hogy sokan az átlag alatt keresnek. A közszolgálati tisztviselők illetményalapja (38 650 forint) 2008 óta változatlan. 2009-ben megvonták tőlük a 13. havi bért. Az infláció azóta 25 százalék körül alakult - sorolják a közleményben.

2014 júliusában beígérték számukra az életpályamodell július 1-jei bevezetését, amit 2015. december 23-án eltöröltek. A központi közigazgatásban dolgozók részére a kormány 2018-ig nem számol bérrendezéssel! - írja a közszolgálati érdekképviselet.

A magyar közigazgatás újkori történetében példa nélküli, hogy 10 éven keresztül csak megszorításokkal, törvényi szigorításokkal találják magukat szemben a köz "központi szolgái", akikre több mint 15 többlet elvárás vonatkozik a versenyszférához képest. A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége követeli, hogy a közszolgálati dolgozók reálkeresete újra érje el a 2008. évi szintet.

Őrizetbe vették azt férfit, akit a brüsszeli metró kameráinak felvételén láttak a több ember halálával járó öngyilkos merényletet elkövető Khalid el-Bakraoui mellett - írta azt MTI a De Standaard flamand nyelvű belga napilap rendőrségi forrásai alapján.

Az biztos, hogy egy Brüsszel Forest nevű negyedében tartott rajtaütés során előállítottak valakit péntek reggel, de a fiatalembert nem nevezte meg a rendőrség. A férfit azon a hat emberen felül fogták el, akiket még csütörtök esti akciókban vettek őrizetbe.

Az Index beszámol róla, hogy a biztonsági kamerák felvételei alapján egy nagy táskát cipelő ismeretlen férfi volt az öngyilkos merénylő társaságában a metróállomáson, nem sokkal a robbantás előtt.

A rendőrség azt feltételezte, hogy a második gyanúsított nem vett részt a robbantásban. Egyes hírek szerint a férfi nem is szállt fel a metróra Khalid el-Bakraouival.

Eközben amerikai terrorelhárítási szakértők úgy vélik, hogy az Iszlám Állam (IS) több, a tervezés különböző fázisaiban levő merényletre készül Európában. A CNN szerint elképzelhető, hogy a feltételezett támadások a párizsi és brüsszeli merényletekhez is kapcsolódnak.

Elektronikus, adatbázisokból kinyert és forrásoktól származó információk is afelé mutatnak, hogy újabb célpontokat választott ki a terrorszervezet. Egy név nélkül nyilatkozó tisztviselő szerint egy, a brüsszeli merénylet utáni házkutatás során térképeket is találtak egyebek mellett, amik a támadások előkészítésére utalnak.

Egy belga terrorelhárítási szakértő szerint a brüsszeli IS-sejt két csapatból állt, akik később terveztek eredetileg merényleteket végrehajtani. Miután azonban a rendőrség megtalálta Salah Abdeslamot, az egyik csapat felgyorsította az ütemezést. (Abdeslam az egyik, a Bakraoui testvérek a másik csapat tagjai lehettek.)

Abdeslam búvóhelyén a hatóságok IS-zászlót, Kalasnyikovot és robbanóanyagot is találtak, így feltételezhetően ő is merényletre készült.

Országos iskolaigazgató-konferencia lesz a tanársztrájk ellen - írja az Index.

Jövő szerda reggel tartják az oktatáspolitikával elégedetlen tanárok az egyórás országos tiltakozó akciójukat, hogy polgári engedetlenségként tanítás helyett az iskolák előtt demonstráljanak (hivatalosan sztrájkolni a szigorú törvényi rendelkezések miatt nem tudnak). A tanárok egyik kifogása maga Balog Zoltán miniszter személyére, és az általa összehívott tanácskozási fórum összetételére vonatkozott.

Erre most – mint az Index beszámol róla - Balog országos igazgatói konferenciát hívott össze jövő péntekre, hogy az oktatásról tanácskozzanak. Balog Zoltán ezt a Kossuth Rádió péntek reggeli műsorában jelentette be.

A miniszter szerint a leginkább érintetteknek, a kulcsszereplőknek mondják majd el, hogy miket terveznek. Balog szeretné, ha ezt az országos értekezletet regionális fórumok követnék. A cél az, hogy mindenkihez eljussanak az információk, a szándékunk, és "világos legyen, hogy ezt a dolgot komolyan vesszük". A fórumra több mint háromszáz intézményvezetőt szeretnének meghívni Budapestre.

A miniszter a fenntartó kérdésének megvitatását és az oktatás finanszírozását is kiemelte. Kitért arra, hogy a pedagógus-minősítési rendszert korábban amiatt bírálta, mert az túlzott bürokratikus terheket rótt a pedagógusokra és az intézményvezetőkre is. Ezeket a terheket viszont szerinte csökkentették.

A Nemzeti Alaptanterv kérdései kapcsán a miniszter azt mondta: világossá kell tenni, hogy manapság a világ változása, elvárásai nyomán az embereknek többet kell dolgozniuk, s ez egyúttal azt is jelenti, hogy a gyerekeknek többet kell tanulniuk. Ezzel együtt olyan rendszernek kell lennie, amely ésszerű és hatékony is egyben, és "nem rabolja el" a gyermekkort.

A hvg.hu szerint diáksztrájkra szólítanak a Facebookon a március 30-i tanári akcióval egy időben.

"A március 15-én meghirdetett határidőig nem kértek bocsánatot a hatalom képviselői, és nem ültek le hiteles szereplők egyeztetni a 12 pontról a szakma képviselőivel. A tanárainktól elvették a jogszerű sztrájk lehetőségét, de ők bátorságukat összeszedve úgy döntöttek, hogy 2016. március 30-án, szerdán délelőtt 8 és 9 óra között polgári engedetlenség formájában fejezik ki a változtatás iránti igényüket és az oktatási rendszerrel szembeni ellenérzésüket" - írják a szervezők.

Arra buzdítják a diákokat, hogy ugyanaebben az időpontban iskolába menet ők is álljanak meg az iskolák bejáratánál 1 órára és beszélgessenek el barátaikkal, tanáraikkal, formáljanak élőláncot az iskola köré, vagy krétával írják le a járdára a legnagyobb problémákat.

"Mutassuk meg közösen, hogy mi is itt vagyunk, (...) és a mi jövőnket próbálják elvenni" - írják.

Március végéig minden tartozását törleszti a Klebelsberg intézményfenntartó Központ (Klik), hogy júliustól már egy megújult, a közoktatási intézményrendszer fenntartását-működtetését szolgáló szervezet jöhessen létre - erről Pölöskei Gáborné, a Klik elnöke beszélt a Magyar Időknek adott interjújában.

Pölöskei szerint az állam nem tervezi kiadni a kezéből az iskolák fenntartását, mert csak így biztosítható az egységesség fenntartása a nagyvárosokban és a kisebb településeken egyaránt. Újítás lesz viszont, hogy az új intézményfenntartó nem egyetlen gazdálkodási egységként működik majd. Ez azért fontos szerinte, mert "a döntések jelenleg nagyon messze van az iskoláktól."

Önálló gazdálkodási-költségvetési egységeket hoznak majd létre, és az intézményvezetők is rendelkeznek majd jogosultságokkal. Valami hibrid megoldásra készülhet az új oktatási vezetés. "Egy alulról és egy felülről jövő tervezést biztosítunk a jövőben” - mondta, ami garanciát jelent, hogy megjelenhetnek az intézmények igényei is az új költségvetési struktúrában. A Klik elnöke szerint az állami fenntartás mellett az igazgatók "igenis gazdáinak érezhetik" majd magukat az iskolák élén. Ez a költségvetési tervezésben és szakmai munkában is több autonómiát jelent majd, de nem csak ott. Konkrétumként annyit mondott el, hogy a szakmai-dologi kiadások feletti rendelkezés - tehát például a kréta vagy a wc-papír beszerzése - is visszakerülhet az iskolaigazgatókhoz.　

A terroristák ellen minden eszközt be kell vetni - szögezte le a honvédelmi miniszter péntek reggel a TV2 Mokka című műsorában. Simicskó István kiemelte azt is, hogy a kormány a terrorellenes akciócsomagjával sem hozna alaptalan, az arányosságot figyelmen kívül hagyó intézkedéseket.

Az MTI beszámolója szerint a miniszter felidézte, a kormány korábban is jelezte, hogy a migráció, a tömeges bevándorlás "jó lehetőséget" adott arra, hogy terroristák jussanak Európába, és felhívta a figyelmet arra is, hogy ezáltal Európa terrorfenyegetettsége nő. Ezt igazolják a múlt novemberi párizsi merényletek és a héten történt brüsszeli robbantások is - fejtette ki Simicskó István, hozzátéve: fel kell készülni arra, hogy Európa bármely más fővárosában történhetnek hasonló cselekmények.

A kormány csütörtökön bejelentett terrorellenes intézkedési csomagjáról elmondta: terrorhelyzet esetén a kormány hozhatná meg a szükséges intézkedéseket, bizonyos korlátozásokat. Ezekről viszont a parlamentet, illetékes szakbizottságait, a honvédelmi és rendészeti, valamint a nemzetbiztonsági bizottságot is tájékoztatnia kell.

A honvédelmi miniszter megjegyezte, hogy más országokban a hasonló döntéseket már meghozták. Mint kiemelte: a biztonság az egyik legfontosabb érték, amiért áldozni kell. A szabadságértékeket védő ellenzéki reakciókra akként reagált, hogy szabályokra, együttélési normákra szükség van. Közlekedési szabályok is vannak, amiket betartunk - fogalmazott.

Simicskó István elmondta: lesz még egyeztetés, amely során az ellenzéki pártok frakcióvezetőit is tájékoztatják az intézkedési csomag elemeiről. A honvédelmi miniszter kiemelte: a magyar emberek biztonságából nem szeretnének engedni. Új helyzet van - szögezte le a honvédelmi miniszter, hozzátéve: az ellenzéki pártokat arra kérik, hogy az új helyzetre tekintettel értékeljék át álláspontjukat.

Simicskó szavaihoz azonban érdemes néhány dolgot hozzáfűzni, csak hogy tisztán lássunk. Először is Magyarországon szerencsére nem fordult még elő komolyabb terrorakció, s nem is vagyunk a veszélyeztetett országok élvonalában: például nem harcolunk az Iszlám Állam ellen Szíriában, mint a franciák, s Budapesten nincsenek olyan szimbólikus, nagy jelentőségű célpontok, mint az EU központja Brüsszelben. Azaz – miközben persze szükség van az esetleges terrorakciók megelőzésére, a hatékony felkészülésre – teljesen felesleges a lakosságot jó előre ijesztgetni, a terror elleni hadjáratban pedig csak olyan módszereket szabad alkalmazni, amelyek kizárólag a bűnözők ellen szólnak, nem pedig az átlagemberek ellen. Azután az elmúlt években jól megismerhettük a kormányra került Fideszt: nekik, az ő embereiknek mindent szabad, miközben az ellenzéket megfélemlítik. (Csak egy példa a közelmúltból: a Nemzeti Választási Irodánál tiltakozó ellenzéki aktivistát már el is ítélték, miközben az ott választási bűntényt elkövető kopaszok ellen még vádemelés sincs. No persze ők a Fidesz-alelnök Kubatov Gábor által vezetett Fradi biztonsági emberei…) Akkor az ellenzéknek ugyan miért kellene hinnie abban, hogy Orbánék hirtelen megváltoztak, s ezentúl a személyi szabadságjogok korlátozásában (mondjuk a telefonlehallgatásokban) majd önmérsékletet tanúsítanak? No persze, úgy ismerjük a Fideszt, mint amely az önmérsékletéről híres! S hogy vannak közlekedési szabályok is, amiket betartunk? Persze. Csak épp ezek a szabályok mindenkire érvényesek! Csak úgy működnek! Miközben a Fidesz az elmúlt években számtalanszor bebizonyította, hogy miként vélekedik a szabályok fontosságáról: ha neki nem teszett valami, egyszerűen átírta a törvényt (alkotmánybíróság, választási törvény, külföldiek szavazati joga, végkielégítések büntető adója és még sorolhatnám…) – s ráadásul sok esetben visszamenőleges hatállyal!

Tóbiás József, az MSZP elnöke szerint "pr-kormányzás" a kabinet terrorizmus elleni intézkedéscsomagja, és nincs helye alkotmánymódosításnak az ügyben, mert a kormánynak most is megvan minden lehetősége, hogy megvédje a magyar emberek biztonságát.

Az MTI szerint Tóbiás József pénteki sajtótájékoztatóján feltette a kérdést: vajon miről szól az javaslat, amelynek alapján a magyar állampolgárok telefonjait lehet lehallgatni. "Magunk között keressük a terroristákat, vagy képesek vagyunk végre kimondani, hogy csak közös európai fellépéssel lehet megakadályozni ezeket a tragikus, szörnyű eseményeket?" - tette hozzá. Hangsúlyozta: a magyar terrorelhárítás önállóan, európai együttműködés nélkül alkalmatlan arra, hogy ezeket a támadásokat megelőzze és kezelje.

Az MSZP elnöke bírálta a kormány oktatáspolitikáját is és jogosnak tartotta a pedagógusok március 30-ra tervezett egyórás tiltakozását. Bejelentette: az MSZP pénteken benyújtja a parlamentnek a sztrájktörvény módosítását, amelyben "szolidaritási sztrájk" létrehozását javasolja.

Nagy Márton, az Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke és egyben az államosított magyar tőzsde nemrég kinevezett elnöke szerint kár, hogy a Standard & Poor's (S&P) hitelminősítő aggódik az MNB átláthatósága és költései miatt. Szerinte ugyanis ez csak politikai kérdés, mondta el a Világgazdaságnak adott interjújában.

Az alapítványaik működésének minőségét egyébként inkább „majd a jövő” dönti el. Annyi baj lehet velük most, hogy túl gyorsan építkeznek.

Nagynak nem sikerült jól elmagyaráznia az új jegybanki kamatcsereügyletet az S&P szakembereinek, csupán emiatt a félreértés miatt aggódnak. Arról is beszélt , hogy nem akarnak szándékosan gyenge forintot, szerinte légből kapott az az elemzői várakozás, hogy a beavatkozásaikkal 310 forintnál mindig gyengébben tartanák az euróárfolyamot.

Péterfalvi Attila szerint az MNB-alapítványok pénze közvagyon. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt is mondta, hogy az egész vagyonnyilatkozati rendszer pusztán politikai fegyver, és semmire se jó.

A napnál is világosabb a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és alapítványai esetében, hogy a nemzeti vagyonnal való gazdálkodásról van szó, vagyis semmilyen szinten nem vész el az alapítványokhoz átkerülő pénzek közvagyon jellege – jelentette ki Péterfalvi Attila a hvg.hu beszámolója szerint.

Mint mondta: "magának az alapítványnak a feladata sem lehet más, mint közfeladathoz kapcsolódó, vagyis semmilyen szinten nem vész el a pénzeknek a közvagyon jellege". Az a Kósa Lajos által nagy nyilvánosság előtt elmondott érvelés, hogy "amikor a jegybanktól az alapítványaihoz kerül a pénz, akkor az elveszíti közpénz jellegét", a biztos szerint elfogadhatatlan érvelés. Főleg úgy, hogy erről alaptörvényi rendelkezés is létezik, és az alkotmánybírósági gyakorlat is egyértelmű ebben a kérdésben.

A biztos szerint a letelepedési kötvények ügyében azt kell látni, hogy ha valaki le akar telepedni, és azért itt fizet, akkor az közpénz, "így valamilyen fokú átláthatóság mindenképpen elengedhetetlen. Az a kérdés, hogy a valamilyen fokú mit jelent, és van-e más olyan védendő érték, ami miatt nem az egész átlátható. Részleteket azért nem tudok mondani, mert ezt nem elemeztük végig, nem volt ilyen beadványunk" – mondta Péterfalvi.

"A vagyonnyilatkozati rendszer pedig lényegében semmire sem jó, csak egy politikai fegyver, és csemegézésre alkalmas" – nyilatkozta.

Kihúzhatják a talajt Simicska rádiójának lába alól – írja a hvg.hu.

Ugyanis eljárások vannak a Class FM műsorai miatt, márpedig ha súlyos jogsértéseket állapít meg a médiahatóság, az ősszel lejáró frekvenciaengedélynek harangozhatnak.

Újabb hatósági eljárásokat indít a médiahatóság a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó országos kereskedelmi rádió, a Class FM ellen. A Morning Show január 14-i és 19-i adásai miatt indult a vizsgálat, mert azokat a 12-es besorolás helyett vélhetően 16 éven aluliaknak nem ajánlottként kellett volna közzétenni – áll a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közleményében. A Class FM-es kifogásolható műsorrészletek a prostitúciót társadalmilag elfogadottként mutatták be, és durva, trágár trollkommenteket humorosan népszerűsítettek, amit a védendő fiatal korosztály nem tud még a helyén kezelni, megfelelően értelmezni.

A Médiatanács ezen kívül jelenleg két másik eljárást is folytat a rádió műsorai miatt, mindegyiket korhatár-besorolási témában: a december 30-ai és a január 4-ei adásban elfogadható konfliktusmegoldásként ábrázolták az erőszakot, valamint a felvetett szexuális témákat érzelemmentesen, erős obszcén kifejezésekkel mutatták be, a január 11-ei adás pedig aggályos kontextusban dolgozta fel a szexualitás, illetve a homoszexualitás témáját; pozitív, humoros színben tüntette fel az alkohol- és drogfogyasztást, továbbá durva trágárság is helyet kapott.

A vizsgálatoknak komoly tétje van: a rádió 7 éves frekvenciaengedélye idén novemberben jár le. Az engedély elviekben automatikusan meghosszabbítható további évekre; kivéve, ha a hatóság olyan súlyos jogsértéseket állapít meg a működés során, ami alapján megvonhatják a szolgáltató jogosultságát a további sugárzásra, emlékeztet a 444.hu.

Simicska ellen a Fidesz részéről valóságos bosszúhadjáratot indítottak, mióta a milliárdos vállalkozó tavaly „legecizte” egykori barátját, Orbán Viktort. Cége, a Közgép immár alig nyer közbeszerzéseket, sőt legújabban 3 évre el is akarják tiltani a közbeszerzéseken való indulástól, mondvacsinált okokra hivatkozva. Köztéri hirdetőtábláit a fővárosi önkormányzat hirtelen elkezdte leszerelni és elszállíttatni, a mezőgazdasági cégei által bérelt földterületeket az elsők között hirdették meg eladásra, hadd kerüljenek egy új tulajdonoshoz, aki hátha felmondja a bérletet – s most jön a Simicska-rádió ellehetetlenítése. S akkor azok a milliók, akik eddig szerették és hallgatták a Class FM-et, majd átszokhatnak mondjuk a Dankó rádióra – vagy hallgathatják valamelyik új Orbán-oligarcha rádióját, benne a kormánypárti hazug propagandával.

Minden kompenzációs rendszert megszüntetnénk, és a 222 fős, egykamarás parlamentben működtetnénk az új köztársaságban a képviseleti demokráciát – jelentette be Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke pártja javaslatait a választási rendszer megváltoztatására. A parlament jelenlegi létszáma egyébként 199 fő.

Az Origo szerint az Együtt emellett az is javasolta, szüntessék meg a többes jelölés rendszerét, a határon túliak ne pártlistára szavazzanak, hanem két egyéni kerületben, és felülvizsgálná a határon túliak regisztrációját is.

Szigetvári Viktor szerint a kamupártokkal szemben be kell vezetni a listás szavazatok alacsony számán alapuló pénz visszafizetési kötelezettséget, ami az egyéni jelölteknél már megvan. Az állami kampánytámogatás Fidesz által bevezetett rendszerét pedig megtartaná.

Az Együtt megtartaná a jelenlegi egyéni választókerületi rendszert, de a német modell szerint – mozgó parlamenti plafonnal – az országos listára leadott szavazatok arányában javasolják kiosztani a mandátumokat.

Sztrájkbizottságot alakítottak a Tesco dolgozói, erről csütörtökön az áruházlánc vezetését is értesítették – írja a Magyar Idők. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) azért tervez munkabeszüntetést, mert a Tescóval most zajló bértárgyalásokon nem sikerült megállapodni a céggel.

A sztrájkban először a Tesco online üzletága bénulhat meg, mert míg a házhoz szállítás forgalma 20-30 százalékkal nőtt tavaly, az ebben az üzletágban dolgozók szerint a munkakörülményeik elviselhetetlenek, a bérük pedig mélyen alatta van az elvárhatónak. Az interneten megrendelt csomagokat összeállító dolgozók például a lap szerint naponta 15 kilométert gyalogolnak az üzletekben, amihez megfelelő cipőt sem kapnak a vállalattól.

A KDFSZ elnöke, Bubenkó Csaba szerint a cég eddig teljes egészében elutasította a szakszervezet követelését, hogy áprilistól 20 százalékos emelést, szeptembertől pedig 15 százalékos bérfejlesztést kapjanak az online üzletágban dolgozók. Ez nagyjából ötmilliárd forintba kerülne a cégnek, ami a szakszervezet szerint nagyjából annyi, mint amit anno vasárnapi pótlékokra fizetett ki a Tesco egy évben.

Az Audin kívül három vállalatnál alakult ki sztrájkközeli helyzet – mondta a Népszabadságnak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, aki szerint általános az elégedetlenség az autóiparban. László Zoltán azt nem árulta el, hogy melyik cégekről van szó, de annyit elmondott, hogy a háromból kettő dunántúli autóipari beszállító.

Az Audinál már megalakult a sztrájkbizottság, amihez eddig 5000 dolgozó csatlakozott.

A Vasas alelnöke az elégedetlenséget az idei, gyengének tartott országos bérajánlással, az egyre általánosabb szakemberhiánnyal, illetve annak következményeivel magyarázta. László Zoltán szerint az is egyre általánosabb, hogy a jobb feltételeket kínáló szlovákiai vállalatokhoz járnak át dolgozni a magyar munkavállalók.

Nem lesz sztrájk a Volán-társaságoknál, megállapodott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV), a Közúti Közlekedési Szakszervezet és a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége az idei béremelésről - közölte az MTI beszámolója szerint a nemzeti vagyonkezelő, valamint a Közúti Közlekedési Szakszervezet pénteken.

Az MNV Zrt. tájékoztatása szerint a havi 190 ezer forint alatt kereső, több mint 2600 dolgozó fizetése 5 százalékkal, míg a magasabb keresetű csaknem 12 ezer dolgozóé 3,36 százalékkal emelkedik 2016. január 1-jétől visszamenőleg. Emellett a cafeteria-keretek összegének emelésére is lehetőség lesz.

A megállapodás alapján a munkavállalók mintegy 85 százaléka részesül a bérfejlesztésben.

Az MNV hangsúlyozta, az egyeztetések során a szolgáltatást igénybe vevő, éves szinten mintegy 436 millió utas érdekeit is szem előtt tartották, tulajdonosként az utasok biztonsága, kényelme, valamint a szolgáltatás minőségének javítása az elsődleges feladatuk.

A Közúti Közlekedési Szakszervezet tájékoztatása szerint elmarad a Volán-szakszervezetek húsvét hétfőre meghirdetett ötnapos sztrájkja.

A szakszervezet közölte: a munkáltató és a tulajdonos módosította korábbi javaslatát, az új ajánlat a lehető legközelebb került a munkavállalói követeléshez. Így a sztrájkot meghirdető szakszervezetek - a Közúti Közlekedési Szakszervezet és a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége - az ajánlat elfogadása és a sztrájk lemondása mellett döntöttek.

A differenciált emelést tartalmazó ajánlat részleteiről az egyeztetés a jövő héten folytatódik a munkáltatókat képviselő Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetségével - közölték.

A hvg.hu beszámolója szerint Illés Zoltán volt fideszes államtitkár úgy véli, hogy Orbánék dinasztiát építenek.

Nem fog elkészülni Paks II – mondta Illés Zoltán, az Orbán-kormány volt környezetvédelmi államtitkára a Figyelőnek. Illés szerint az oroszoknak egyre kevesebb a pénzük, ezenfelül a beruházás körülbelül 2030-ra készülhetne el. "Addig legalább négy választás lesz és ez a kormány sem örök életű", mondta a hetilapnak. Ehelyett a szélerőművek építését szorgalmazza: számítása szerint 7000 turbina bőven kiváltaná az atomerőmű-bővítést, amit nemcsak állami beruházással, hanem a magánkezdeményezések bátorításával is el lehetne érni.

Illés Zoltán súlyos kritikákat fogalmaz meg a 2014 utáni Orbán-kormánnyal szemben. Mint mondta, az egész kormányzati struktúra téves feltételezésen alapul: a miniszterelnök szerint a kormánytagoknak a kormányt kellene képviselniük a szakmánál, és nem fordítva, de ez nem működik, mert például Balog Zoltán sem érthet egyszerre az egészségügyhöz, az oktatáshoz és a kultúrához. Ennél is jobban aggasztja viszont a korrupció. Az exállamtitkár szerint mivel legfeljebb 2020-ig érkeznek EU-támogatások, Orbánék eltökélték, hogy most fognak dinasztiákat építeni maguknak, arra az esetre, ha már nem lesz EU.

Illés ugyanakkor arról is beszél, hogy a Fidesz tagsága nem támogatja már a kormányt teljes mellszélességgel, és a megtartásukhoz változás szükséges. Ezek között azt javasolja, hogy a korrupciótól érintetlen Kövér László legyen a párt elnöke.

Nem indítanak vagyonosodási eljárást Orbán Viktorral szemben

„Annak ellenére nem indítanak vagyonosodási eljárást a miniszterelnökkel szemben, hogy közel százan küldtétek be a felhívásra a kezdeményezést” – közölte Facebookján Juhász Péter, az Együtt politikusa.

Erről a mentelmi bizottság elnökétől kapott levelet. Azt írja, hogy azért nem indítja meg, mert az erre irányuló kezdeményezés „nyilvánvalóan alaptalan”, mert a birtok Orbán apja tulajdonában van.

Juhász szerint éppen azért kellene vizsgálni, hogy kiderüljön, ki használja a területet. Azt írja, hogy ott él Orbán kutyája, és állítólag kormányülést is tartottak ott.

Juhász azt is tudni véli, hogy a környező földeket, több ezer hektárt, Orbán Viktorhoz közel álló emberek vásárolták fel. Kedden, reggel 7-kor ott lesznek a székesfehérvári kormányhivatal előtt, hogy felhívják a „földrablásra” a figyelmet, ugyanis ekkor árverezik el a mellette fekvő 500 hektáros területet.

A kormány részéről alaptalan sajtóhíresztelésnek nevezték a Népszabadság értesülését, miszerint már folyik a puhatolózás, hogy visszavonnák a vasárnapi zárva tartást.

A mai Népszabadságban megjelent, a vasárnapi zárva tartásról szóló cikkben foglalt állítás alaptalan sajtóhíresztelés - ezzel a kurta mondattal reagált a Kormányzati Tájékoztatási Központ a lapban megjelent értesülésre, amelynek lényege, hogy a kormányoldalon elkezdték a puhatolózást a kiskereskedelmi szektorban a vasárnapi boltzár esetleges eltörléséről. A lap egyébként annyit írt, hogy sem kormányülésen, sem - az azt előkészítő - államtitkári értekezleten nem volt szó a visszakozásról. Csak éppen a Miniszterelnökség puhatolózott néhány kisker láncnál.

A lap szerint a kormányoldalon úgy látják, hogy Erdősi Lászlóné boltzárat megerősítő népszavazási kezdeményezése megbukik a Kúrián. Ekkor pedig jobb, ha visszavonják a boltzáras törvényt, bevállalják a presztízsveszteséget, mintsem hogy a népszavazáson súlyos vereséget szenvedjen a boltzárat erőltető kormányoldal. Az eddig megjelent felmérések szerint egyébként masszív többségben vannak azok, akik lényegében a pokolra kívánják a boltzárat, még a fideszesek többsége is így van ezzel.

Meghirdette a korábban kilátásba helyezett polgári engedetlenséget március 30-a délelőttre, egyórás időtartamra, a Tanítanék mozgalom nevében Pukli István, a fővárosi Teleki Blanka Gimnázium igazgatója csütörtökön Budapesten.

Az MTI beszámolója szerint az igazgató újságírók előtt emlékeztetett, a március 15-i demonstrációjukon felszólították a kormányfőt és az államfőt, hogy kérjenek bocsánatot "az elmúlt hat évben megalázott pedagógusoktól", de a bocsánatkérés nem érkezett meg szerda éjfélig. Nem történt előrelépés a Civil Közoktatási Platform 12 pontjának ügyében sem - jelezte.

Azt kérik, hogy a pedagógusok és a velük szimpatizálók szerdán 8 és 9 óra között álljanak ki az iskolájuk elé, szavaztassák meg újra a platform 12 pontját, nyilvánítsák ki elégedetlenségüket, azt, hogy mindenképpen változást szeretnének szeptembertől. Példaként hozta az érettségi rendszer átalakítását, hogy a diákok azokból a tárgyakból és úgy tehessen vizsgát, ahogy a tanulmányaikat megkezdték. Problémaként jelölte meg a mindennapos testnevelést is.

Törley Katalin, a Tanítanék mozgalom képviselője elmondta: az akció alatt nem lesznek ellátatlanok, vagy felügyelet nélkül a gyerekek. Szeretnék, ha azok a szülők, akik támogatják a követeléseket, elmennének az iskolákhoz és azt az egy órát a tanárokkal töltenék, megismerve a követeléseiket. Azt javasolta, aki nem tud elmenni, akár fényes nappal is nyissa ki esernyőjét, viseljen kockás inget, akasszon ki kockás zászlót az ablakba. Hosszú távon új oktatáspolitikára van szükség, és szerinte a pedagógusok gúzsba vannak kötve a sztrájktörvény előírásai miatt. Arról, hogy egy későbbi akció érintheti-e az érettségit, azt mondta: nem szeretnék a vizsgákat "bántani", ők tanárok, és szeretnek tanítani.

Pilz Olivér, a tiltakozásokat elindító miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára elmondta: a mozgalom felmérése szerint eddig mintegy 80 iskola jelezte csatlakozását az akcióhoz. Náluk a fenti egy óra alatt a pedagógusok egy része kivonul az iskola épülete elé, másik részük a csatlakozó szülőkkel az iskolával szemben lévő szobornál lévő parkot teszi rendbe, s az egy óra leteltével közösen fát is ültetnek majd. Közölte: azt várják, hogy végre tárgyalóasztalhoz tudjanak ülni, és elinduljanak az oktatási rendszer javítását célzó tárgyalások.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) tervezett megszüntetésére Pilz Olivér úgy reagált: szerinte az volt a célja a kormánynak, hogy a tiltakozók társadalmi támogatottságából "faragjon". A lényeg az lenne, hogy az iskolák kapják vissza autonómiájukat, megfelelő finanszírozással működjön a fenntartó, és a mostani centralizált rendszert lebontsák. Megjegyezte: már folynak tárgyalások egy későbbi akcióról, de részleteket nem kívánt elárulni.　

Az oktatási államtitkár szerint egyébként a március 30-án munkabeszüntetéssel tiltakozó pedagógusoknak nem kell félniük a kormánytól.

Palkovics László az ATV Egyenes beszéd című műsorában úgy fogalmazott: „Még nem lehet megmondani, hogy milyen következményei lesznek annak, ha valaki részt vesz a március 30-ai polgári engedetlenségen, de az biztos, hogy Magyarországon ma egy tanárnak sem kell félni, különösen a kormányzattól nem, hiszen minden problémás kérdéssel foglalkoznak”. De hozzátette, maximum annyi bántódásuk esik ezeknek a pedagógusoknak, hogy az adott órát pótolniuk kell, mert a gyerekek érdeke mindennél fontosabb.

Egy terrorizmus elleni intézkedéscsomagról döntött szerdán a kormány. Az Index beszámolója szerint ezt Pintér Sándor belügyminiszter jelentette be Simicskó István honvédelmi miniszterrel és Kovács Zoltán kormányszóvivővel.

Ezek a következők:

• Feláll a terrorelhárítási információs bűnügyi központ.
• A telefonos és internetes adatszolgáltatást dekódolhatják a magánszolgáltatók, azaz lehallgathatják a telefont, elolvashatják az emaileket. Erről törvényt kell hozni, az egyes kéréseket végrehajtani csak bírói engedéllyel lehet. (Bírói engedéllyel erre most is van lehetőség, de van olyan szolgáltató, amely a forgalmát titkosítja. Ezt az akadályt akarják megszüntetni.)
• Ellenőrizni kell a gyanús pénzügyi tevékenységeket bizonyos esetekben. (A bankszámlára eddig is rá lehetett látni, de a kormány szeretné, ha bizonyos személyeknél folyamatosan lehetne látni a pénzmozgásokat.)
• Egy esetleges terrortámadásnál az információáramlásnál előnyben részesítik a mentésben részt vevőket, a civilek csak sms-ben érintkezhetnek.

Simicskó István honvédelmi miniszter elmondta, hogy az intézkedéscsomaghoz módosítani kell az alkotmányt, ehhez az ellenzék segítségét kérte. Pintér ezzel kapcsolatban azt mondta: konszenzusos megoldás kell.

A Demokratikus Koalíció véleménye szerint a Pintér Sándor belügyminiszter által bejelentett terrorizmus elleni intézkedéscsomag a maradék demokrácia felszámolása, az orbáni diktatúra kiépítésének újabb lépése, alapvető szabadságjogok lábbal tiprása.

A párt szóvivője, aki a témában sajtótájékoztatót is tartott, az MTI-nek azt mondta, hogy a DK számára rendkívül fontos a magyar emberek biztonsága, de Pintér Sándor által Orbán Viktor nevében bejelentett intézkedéscsomag "terrortámadást intézett a magyar emberek ellen".

Gréczy Zsolt úgy fogalmazott: Orbán Viktor "a brüsszeli halottakat meggyalázva próbálja megfélemlíteni a magyar embereket". A DK számára - a tervezett törvényszöveg ismerete nélkül is - elfogadhatatlan minden olyan szándék, amely a magánlevelekbe, a bankszámlákba kíván betekinteni, ellenőrzi minden lépésünket - jelentette ki. Ha valóban van, vagy lenne terrorveszély, minden jogszabályi feltétel adott a terrorizmus elleni küzdelemhez, "nem kell ehhez tízmillió magyart megfigyeléssel fenyegetni" - mondta.

A Demokratikus Koalíció számára rendkívül fontos a magyar emberek biztonsága, de ugyanennyire fontos a magyar emberek szabadságjogainak tiszteletben tartása is, ezért a párt semmilyen törvényjavaslatot nem támogat, amely további hatalmat ad ennek a kormánynak - jelentette ki.

Az MSZP a maga részéről minden olyan intézkedési tervről tárgyal, amely a magyar emberek biztonságát szolgálja, de az ötpárti egyeztetésen való részvételük feltétele, hogy a kormány a javaslatait a helyzet súlyosságához mértem időben és írásban előre megküldi minden frakciónak.

Molnár Zsolt, a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke és Harangozó Tamás, a Honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke közleményükben azt írták, az MSZP minden olyan javaslatot támogatni fog, amely a magyar állampolgárok biztonságát kellő és megfelelő garanciák mellett erősíti, és semmi olyat nem szavaznak meg, amely a magyar állampolgárok kontroll és garancia nélküli indokolatlan jogkorlátozását célozza.

Ész nélkül nehéz harcolni a terroristák ellen – írja az Index egy nagyszabású összeállításában.

A honlap szerint miközben több pénzt ígért a terrorellenes harcra Orbán Viktor, ám alapvetőbb problémák vannak: a titkosszolgálatnál sokan okkal gondolják, hogy a konditeremben szocializálódott TEK-es „kommandósoknak" lövésük sincs a felderítéshez, terrorelhárításhoz. Az oroszok aktív intézkedéseit tétlenül néző magyar kémelhárítás miatt pedig a nyugati szolgálatok sem osztanak meg szívesen információkat Magyarországgal, ami tovább nehezítheti a terroristák elleni harcot. Az utcára kivezényelt fegyveres rendőrök és katonák pedig csak parasztvakításnak jók, ilyen típusú fenyegetés ellen haszontalanok.

Noha Magyarországon még nem követtek el dzsihadisták merényletet, és egy budapesti támadásnak sokkal alacsonyabb presztízse lenne az Iszlám Állam híveinek köreiben, mint egy német, francia vagy belga földön végrehajtott akciónak, az vitathatatlan, hogy elméletileg az EU összes állama a terroristák célkeresztjében van.

Az Indexnek nyilatkozó szakemberek abban egytől egyig egyetértettek, hogy fegyveres rendőröket és a TEK-et az utcára küldeni értelmetlen. Egy forrás úgy fogalmazott, hogy ezzel legfeljebb csak az emberek szubjektív biztonságérzetét lehet növelni, a másik a „parasztvakítás" kifejezést használta. Egy, a felderítésben jártas szakember szerint most nem a háborús hangulatot kellene gerjeszteni, mert „ilyet a dilettáns és gyáva csinál", hanem teljesen józanon értékelve az eseményeket a felderítésre és a közvélemény higgadt felkészítésére kellene koncentrálni.

Belgiumban ugyanis tényleg volt egy terrorakció, így a hangulat csillapítására alkalmas lehet a katonák látványa. Ellenben Magyarországon ugyanez pont hogy a hangulat fokozását célozza.

A szakember példának hozta fel a Belgiummal szomszédos Hollandiát, ahol egyáltalán nem emelték meg a készültségi szintet, de akár említhetnénk Nagy-Britanniát is, ahol csak a stratégiai fontosságú pontokon szigorodott az ellenőrzés. Katonákkal és utcán is látványos készültséggel ugyanis ilyen típusú fenyegetés ellen nem lehet védekezni hatékonyan.

A terroristák a legegyszerűbb módját választották a merényleteknek, amit bárki különösebb képzettség nélkül meg tud csinálni: szöges bombát tettek a bőröndbe. Ehhez szinte semmi szervezés nem kell, és ki sem lehet védeni az utcákon álldogáló fegyveresekkel. „Tudomásul kell venni, hogy ilyen merényletek mindig is lesznek, mert manapság ez nagyon könnyen kivitelezhető, az interneten megtanulható. A zárt gettók pedig ideális rejtőzködő helyek ehhez" – mondta a volt felderítő.

„A biztonsági rezsimeken lehet és kell változtatni, de annak semmi köze ahhoz, hogy katonák grasszálnak a Kossuth téren” – mondta az Index forrása a felderítés elsődlegessége mellett érvelve.

Az Orosz Liberális-demokrata Párt (LDPR) elnöke szerint Oroszországnak hasznára válnak a brüsszelihez hasonló terrorakciók.

"Sorra jönnek Európában a terrortámadások, s ez még így is lesz egy ideig. De számukra ez hasznot hoz. Csak hulljanak és haljanak. Oroszország nem Európa" – kiabálta Vlagyimir Zsirinovszkij, LDPR-elnök az orosz televízió egyik vitaműsorában a hvg.hu beszámolója szerint.

Néhány órával korábban a parlamenti képviselő, aki 2011 előtt tíz évig az orosz alsóház, a Duma alelnöke is volt, egy sajtótájékoztatón Európa halálát vizionálta, s közölte, Európa csak úgy állíthatja meg a március 22-ei brüsszelihez hasonló merényleteket, ha a hatóságok minden európai várost és házat átkutatnak, majd visszazavarják Afrikába és Ázsiába a menekülthordákat. "Nem fogják ezt megtenni, és ezért végük lesz. Mi megmutattuk, hogyan kell kiváló eredménnyel megállítani a terrorizmus terjedését. Odarepültünk, megállítottuk a terroristákat, majd visszarepültünk" – értékelte Zsirinovszkij az orosz légierő szíriai bevetését, majd hozzátette: "Az európaiaknak tőlünk kellene segítséget kérni. Most még nem fognak, de majd, ha vége lesz a kontinensnek, akkor szaladgálni fognak az orosz követségekre, hogy menekültstátust kapjanak. A migránsoké lesz Európa, az európaiak pedig nálunk élnek majd".

A mindig is populista politikusnak számító Zsirinovszkij az utóbbi időben egyre vadabb kijelentéseket tesz, 2014-ben például azzal fenyegette meg Lengyelországot és a balti államokat, hogy Oroszország szőnyegbombázást hajt végre a térség ellen, ha ez érintett országok nem mondanak nemet a NATO fegyvertelepítési szándékaira. "Le lesznek törölve a térképről, és csak magukat okolhatják. Nem engedhetjük meg, hogy a balti államok felől rakétákkal és repülőgépekkel fenyegessenek minket. Mielőtt megindulnának, fél órával korábban el kell pusztítanunk a kilövőállomásokat, majd szőnyegbombázást kell végrehajtanunk, hogy egyetlen gép se maradjon” – mondta.

Van egy rejtélyes ötödik merénylő is Brüsszelben. Legalábbis azt jelentette a Le Monde, valamint a jól értesült belga RTBF, hogy a keddi metrórobbantást végrehajtó Khalid el-Bakraoui-nak volt egy társa, aki egy nagy táskát cipelt, és állítólag egy térfigyelő kamera képén is feltűnt.

Mint az Index emlékeztet, a metrórobbantásnál 20, a reptérinél 11 ember vesztette életét. A sérültek száma háromszáz, a súlyos sérülteké 61. A belga egészségügyi miniszter reggel azt mondta, félő, tovább emelkedik a halottak száma. A sérültek között két magyar is van, a kormány délelőtt sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy mindketten diplomáciai szolgálatban voltak. Egyiküket szerdán műtötték másodszor.

Eközben a hvg,hu a brit Daily Mail cikkére hivatkozva azt írta, hogy a brüsszeli repülőtéri robbantást elkövető terrorista sejt tagjai egy nukleáris erőmű elleni támadásra készültek.

Az Iszlám Államhoz kapcsolódó csoport tagjainak lakásán 12 órányi videofelvételt találtak egy belga atomerőműről. A terroristák az atomerőművekért felelős tisztviselő után is kémkedtek; lehet, hogy emberrablásra készültek, amelynek segítségével bejuthattak volna a létesítménybe. A belga atomenergia-program igazgatójának lakásáról is többórás felvételeket készítettek. Az ehhez használt kamerát egy bokorban rejtették el.

A felfedezést követően a belga és francia nukleáris létesítmények fegyveres őrizetet kaptak. Hasonló merénylettervekről már februárban voltak információk, akkor a párizsi mészárlást elkövető csoporthoz köthetően; ez is erősíti a gyanút, hogy a párizsi és a brüsszeli merényletek elkövetői kapcsolatban álltak. Egyes feltételezések szerint a brüsszeli robbantásokat éppen azért követték el, mert a Párizs után elindult nyomozás során a terroristák körül szorulni kezdett a hurok.

Hatvannyolc éves korában csütörtökön elhunyt Johan Cruyff, a hollandok legendás labdarúgója, edzője – közölte az MTI.

Cruyff - aki mintegy 25 éven keresztül erős dohányos volt - októberben hozta nyilvánosságra, hogy daganatos megbetegedést diagnosztizáltak nála. Februárban még úgy fogalmazott, hogy nyerésre áll a rák ellen.

Johan Cruyff az Ajax Amsterdammal játékosként háromszor nyert Bajnokcsapatok Európa Kupáját, az Aranylabdát szintén háromszor kapta meg, a holland válogatottal világbajnoki ezüst- és Európa-bajnoki bronzérmes volt. Az FC Barcelona vezetőedzőjeként ugyancsak ünnepelhetett BEK-győzelmet. Ebben az időszakban, 1991-ben koszorúérműtéten esett át, s azután felhagyott a dohányzással. Edzőként legutóbb 2009 és 2013 között tevékenykedett, amikor a katalán válogatottat irányította.

Megkezdődött az Iszlám Állam legnagyobb városának ostroma. Az iraki hadsereg amerikai légi támogatással és kurd pesmergák közreműködésével csütörtökön megkezdte az Iszlám Állam (IS) kezén lévő legnagyobb város, Moszul ostromát – írja a Reutersre hivatkozva az Index. Az iraki hadsereg bejelentése mindenesetre nem kis ambícióról árulkodik, hiszen az offenzíva egyelőre még csak a műveleti központnak kijelölt Mahmúr város körül található falvakat foglalta vissza, ez a terület pedig jó 100 kilométernyire van Moszultól.

Légi csapásokkal, kommandós akciókkal és az utánpótlási vonalak elvágásával megkezdődtek az előkészületek az Iszlám Állam legnagyobb városának, az iraki Moszulnak a visszafoglalására. A helyiek szerint csak Rambo tudná kiverni egy év alatt a várost védő tízezer dzsihadistát. Véres gerillaharc jöhet.

Szakértők egyöntetűen hosszú és kimerítő ostromra számítanak. Ennek fő oka az, hogy Moszulban és környékén az Iszlám Állam 6-10 ezer embere sáncolta el magát egy csomó robbanó csapdával együtt. Kétséges, hogy a már a jóval kisebb és gyengébben védett közép-iraki Ramádit is hónapokig ostromló iraki hadsereg hogyan fog helyt állni a kíméletlen és kimerítő városharcban.

Eközben az Origo azt jelentette, hogy a damaszkuszi állami televízió jelentése szerint a kormányhadsereg bevonult az ősi Palmürába.

Szemtanúk arról számoltak be a Reutersnek, hogy az ókori romjairól híres település körül folytatódnak a harcok.

A kormányhadsereg a hónap elején kezdett offenzívát a város visszafoglalására orosz légi támogatással.

Az LMP szerint a kormány többször is gyanús módon, magáncégeket is bevonva bonyolított le uniós pénzek lehívását felgyorsító, valamint azt ellenőrző projekteket.

Az MTI jelentése szerint Hadházy Ákos, az ellenzéki párt antikorrupciós szakszóvivője, elnökségi tagja csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján példaként említett egy olyan projektet, amelyben az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, a Széchenyi Programiroda és a Türr István Képző és Kutató Intézet összesen 5 milliárd forintot költött el 2015 tavaszától az év végéig. Az LMP kételkedik abban, hogy ezt a pénzt megfelelő színvonalon használták fel az uniós pénzek helyes kifizetésének segítésére - fogalmazott Hadházy Ákos. Megjegyezte, a Közbeszerzési Értesítőből a teljes összeg mindössze 15 százalékát, mintegy 700 millió forintot tudják nyomon követni.

Az ellenzéki politikus gyanúsnak nevezte, hogy a projektben egy 2015-ben alakult céget bíztak meg szkennelési feladatokkal 25 millió forint értékben. Életszerűtlen emellett, hogy képzésre 50 millió forintot fordítottak, ózdi hátrányos helyzetű diákok alapfokú számítástechnikai oktatására pedig óránként 35 ezer forintot költöttek, Kiskunhalason pedig óránként 100 ezer forintért tartottak továbbképzést óvónőknek. Hadházy Ákos szerint 475 millió forintért egy konzorciumot is megbíztak, amelynek november végétől karácsonyig 300 céget kellett ellenőriznie, amiről ez idő alatt egy 1700 oldalas tanulmányt kellett készítenie, oldalanként 300 ezer forintért.

Az Index szerint egy nem nyilvános Nézőpont-kutatás nagyon kínos eredményeket hozott a kormány számára.

Februárban nem sikerült a kormánynak átvernie a közvéleményen a terrortámadásos alaptörvény-módosítást. A Nézőpont Intézet februárban VIP-jelentése szerint kifejezetten többségben voltak az ellenzői, így nem csoda, hogy csöndben ejtették. Az is kiderült, hogy kétharmad érzi jogosnak a tanárok követeléseit, és hasonló arányban utasítják el a kormány adópolitikájának irányát. A számok sok mindent megmagyarázhatnak az elmúlt hetek történéseiből.

A Nézőpont Intézet VIP-jelentése olyan kutatás, amelynek tartalmát a cég nem – vagy csak részben – hozza nyilvánosságra, a közvélemény-kutatás eredményeit csak az intézet megrendelői számára juttatják el.

Az Index birtokába került, februárban készített jelentés több kényes ügyet is érintett. A kimutatások alapján nem véletlen, hogy nem írtak róla, és a kormányoldal sem hivatkozott az adatokra. Februárban a Nézőpont csak a pártpreferencia-kutatását hozta nyilvánosságra, úgy tálalva azt, hogy az ellenzék nem profitált a pedagógustüntetésekből. Azt már nem tették hozzá, hogy a válaszadók kétharmada szerint jogos a pedagógusok elégedetlensége.

A VIP-jelentés foglalkozik a Fidesz tervezett alkotmánymódosításával, ennek népszerűségét is megmérte az intézet. Eszerint a megkérdezettek többsége (44 százalék) nem, vagy inkább nem értetett egyet az alaptörvény módosításának tervezetével, amely ideiglenesen rendkívüli intézkedések életbe léptetését engedélyezte volna a kormány számára. A támogatók a megkérdezettek 42 százalékát tették ki.

A különbség a tervezettel teljes mértékben egyetértők (17%) és azt teljesen elutasítók (29%) között még nagyobb. Maga a jelentés mondja ki, hogy a magyarok megosztottak az ügyben – ez azonban kissé eufemizáló megfogalmazás.

Ezek után nem meglepő, hogy míg az alaptörvény újabb módosítását a Fidesz az év elején hetekig próbálta átverni a parlamenti pártokon, végül februárban viszonylag csendben elállt tőle. Az ötletet azonban a keddi brüsszeli robbantások után Orbán Viktor miniszterelnök szerdán újra elővette, ám az ellenzék azt - ezek szerint a lakossággal együtt – továbbra sem támogatja.

Az oktatással kapcsolatos számok pedig kifejezetten katasztrofálisak a kormány számára.

A jelentős túlsúlyba kerültek azok, akik szerint a közoktatási reform alapvető céljai sem mutatnak pozitív irányba. A kormányzati megrendelésekre is dolgozó Nézőpont Intézet felmérése szerint 43 százalék volt elutasító, és csupán 33 százalék támogatta a reformokat.

60 százalék állította, hogy túlzottan központosított lett a közoktatási rendszer, és csak 24 támogatta a klikkesítést.

Ennél is többen, 65 százaléknyian mondták azt, hogy jogos a pedagógusok elégedetlensége, 19 százalék vonta ezt kétségbe.

120 millió forintért vásárolt 110 weboldalt és domaint a közmédia egyik cége, az Új Média és Teletext Kft. 2014 májusában, miközben hasonló domainekhez ingyen vagy néhány százezer forintból is hozzájuthatott volna, derül ki a Direkt36 cikkéből. Ezeket az egykori fideszes politikus, Várhegyi Attila családjának cége, a Magyar Híradó Kft. adta el, ami az üzlettel megtizenhétszerezte(!) az egy évvel korábbi eredményét.

A Magyar Híradót még 2012-ben alapította egy Veres Zoltán nevű férfi a Myself Consulting nevű céggel, amelynek ügyvezetője Várhegyi Attila, tulajdonosai pedig Várhegyi gyerekei és felesége. Eredményük az alapítás évében alig haladta meg a 2,8 millió forintot, a Myself Consulting azonban 2014 elején kizárólagos tulajdonossá vált a Magyar Híradó Kft.-ben, és rövidesen megkötötték a szerződést, aminek köszönhetően bevételeik jócskán megugrottak.

Az Index anyagában olvasható, hogy a szerződés megkötésekor Nobilis Márton képviselte a Várhegyihez köthető Magyar Híradó Kft-t, azóta viszont már ő lett az Új Média és Teletext ügyvezetője. Sem ő, sem Várhegyi Attila nem kívánt válaszolni a Direkt36 kérdéseire – ahogy Szabó Eszter sem, aki az Új Média ügyvezetője volt, amikor az üzlet megvalósult. A domaineken kívül egyébként az oldalak szerkesztőségi rendszerét és az ahhoz tartozó adminisztrációs felületet is megvásárolták, bár az Új Média nem árulta el, hogy a 120 milliós ár mekkora részét képezték a domain nevek.

Az Új Média az oldalakat helyi híradókként emlegeti (szinte minden nagyobb magyar városra jut egy), bár helyi híreket csak elvétve találni rajtuk. Az oldalak neve (városnév + hirado.hu) és tartalma is hasonló: zömében az ingyen hozzáférhető MTI-híreket, valamint a hirado.hu cikkeit veszik át. A cég a hasonló tartalmakat azzal magyarázta, hogy az elmúlt két év az "alapos piackutatásnak és a felhasználói igények felmérésének az időszaka volt".

Ennek az alapos piackutatásnak egyébként nem része az oldalak látogatottságának mérése, az Új Médiának költséghatékonysági okokból nincs erre lehetősége, ezért nem közöltek erre vonatkozó adatokat a Direkt36-tal. Az Index viszont saját forrásától úgy értesült, hogy az oldalakat alig olvassák.

Molnár Csaba a DK-ból az Európai Bizottsághoz fordult, mert nem tetszett neki, hogy többségi tulajdonával az MNB egyszerre lesz forgalmazó, és felügyelő pozícióban is a tőzsdén.

De az EU pénzügyi biztosa közölte vele, hogy már vizsgálják az MNB gyanús ügyeit - írja az MTI. Ebben a több száz milliárdos alapítványos, festmény- és ingatlanvásárlós Matolcsy-programok mellett a tőzsde államosítását is vizsgálják majd.

Meg fog döbbenni, ki újítja fel a Nemzeti Lovardát: hát persze hogy Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor – gázszerelőből milliárdos vállalkozóvá „emelkedett” oligarchája.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő által kiírt tender eredménye ugyanis csütörtök reggel jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. Eszerint a Keletinél található Nemzeti Lovarda meglévő épületeinek átalakítására és bővítésére, illetve új épületek építésére kiírt tendert a W-F Nemzeti Lovarda Konzorcium nyerte meg. A konzorciumot alkotó két cég egyike természetesen Mészáros Lőrincé, és a másik is sokszor jut mostanában hasonló lehetőségekhez.

A felcsúti polgármester, valamint felesége és lánya tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt. és a West-Hungária Bau Kft. 2,5 milliárd forintért végzi el a munkálatokat. A Fejér-B.Á.L.-t tavaly alapították Mészárosék 5,1 millió forintos alaptőkével. A West Hungária Bau pedig az a cég, mely az elmúlt időszakban a vagyonkezelő tenderein egyre többször szerepel sikerrel és részt vett többek között a Várkert Bazár felújításában is.

Mészáros cége már a megalapítás után pár hónappal elnyerte első közbeszerzését, mely a szombathelyi Püspöki Palota helyreállítására irányult. Itt is a West Hungária Bau-val közösen végezheti el a munkákat 828 millió forintért. Egy hónapra rá már önállóan nyerte el a bicskei tanuszoda korszerűsítésére kiírt tendert, ezt a munkát 137 millióért végzik el. A lovardás megbízással együtt fél év alatt összesen 3,5 milliárd forintot nyert el a Fejér-B.Á.L. Zrt.

Eközben a Figyelő azt írja, hogy közel 8 milliárd forintot zsebel be Mészáros Lőrinc egy eddig szinte ismeretlen, szűk 30 fős vállalkozása, az R-Kord Kft. A cég a Szombathely-Zalaszentiván vasútvonal villamosításán dolgozhat, az eredetileg becsült árnál 40 százalékkal többért, noha a drágulás indokai nem túl meggyőzőek.

Az R-Kord Kft. eddig szerényen meghúzódott a részben hasonló profilú, ám jóval méretesebb Mészáros és Mészáros Kft. árnyékában, ami már 2014-ben is közel 10 milliárdos árbevételt könyvelt el, és az elmúlt évben valószínűleg ennél is jobban teljesített. Az R-Kord tavalyelőtt 1,27 milliárdos forgalmat bonyolított, 2016 viszont a jelek szerint nagy áttörést hozhat a cég életében.

Nagyon-nagyon optimista a magyar gazdaság növekedési kilátásaival kapcsolatban a Magyar Nemzeti Bank, derült ki a Matolcsy György vezette jegybank ma publikált fő elemzési termékéből, az inflációs jelentésből. (Ugyanezek az elemzők írtak arról nem is olyan rég, a tavaly decemberben megjelent növekedési jelentésben, hogy valójában milyen szomorú a magyar gazdaság helyzete, hosszú távú növekedési potenciálja – de most a jelek szerint igen rózsaszín szemüveget vettek fel…)

A 444.hu beszámolója szerint a jegybank elemzői szerint növekedni fognak a magyar bérek, mégsem lesz inflációs nyomás. Sőt, az alacsony olajárak miatt inkább dezinfláció lesz. Virág Barnabás monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgató elmondta, nincs árfolyamcélja a jegybanknak, ezért nem válaszolt arra a kérdésre sem, hogy cél-e, hogy tovább gyengítsék a forintot, arra viszont utal az elemzés, hogy bizony a gyenge forint erősen hozzájárul ahhoz, hogy ilyen erős legyen a magyar exportpozíció.

Az MNB szerint a tízmilliós csok nagy hatást fog gyakorolni a magyar gazdaságra, szerintük az új lakások háromnegyedéhez fel fogják venni a támogatást. (Egyelőre elég gyér érdeklődésről számoltak be a bankok ebből szempontból, de persze még nincs vége az évnek.)

Optimista most a jegybank a magyar gazdaság egyik leggyengébb pontja, a vállalati beruházások szempontjából is, itt arra hivatkozva derűlátóak, hogy a kamatcsere-tendereknél nagy volt a bankok érdeklődése.

Na de hogy lehet, hogy ha folyamatosan emelkednek a bérek, és nő a lakossági fogyasztás is, akkor nem fog felborulni a külső egyensúly, vagy a termelékenység vagy a versenyképesség sem fog romlani?

Erre nagyjából az a válasza az MNB-nek, hogy még mindig nagyon nagy lyukat tud betölteni a gazdaság. A magyar lakossági fogyasztás például még mindig nem éri el a válság előtti szintet.

Az MNB minden növekedésre becslést adó intézmény vagy elemző között a legoptimitább, idén és jövőre is 3 százalék körüli növekedést várnak.

Visszaküldte a parlamentnek a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvényt az államfő. Szerinte ellentmondásos rendelkezéseket tartalmaz, és nem felel meg az átláthatósági elvárásoknak sem.

A hvg.hu beszámolója szerint a jogszabályt egy hete fogadták el a képviselők a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal javaslatára.

Áder János csütörtökön nyilvánosságra került levelében azt írta: támogatandó célkitűzés a családok otthonteremtési lehetőségének bővítése állami támogatással, ám ennek végrehajtása áttekinthető, a folyamatban részt vevőknek megfelelő garanciákat biztosító szervezet kialakítását igényli, a működés szigorú hatósági felügyelete mellett. Az államfő álláspontja szerint a törvény nem felel meg ezeknek az elvárásoknak, mert tisztázatlan és ellentmondásos rendelkezéseket tartalmaz a nok és a közösséget működtető, annak vagyonát kezelő szervező jogállásával, szervezetével és működésével kapcsolatban.

Mint azt korábban a hvg.hu korábban megírta, múlt hét csütörtökön az MSZP-s Szakács László arról tartott sajtótájékoztatót, hogy szerint a javaslat nem a családokat, hanem csupán egyetlen embert, Nyéki Zoltán vállalkozót, illetve annak két cégét támogatja. Szakács arra hívta fel a figyelmet, hogy Nyéki már 2001-ben is arról beszélt, hogy létre kéne hozni egy ilyen konstrukciót – amihez állami támogatás is járna.

Az államfő lépése után a kormány reagált. A kormány tiszteletben tartja Áder János köztársasági elnök döntését a nemzeti otthonteremtési közösségekkel (nok) kapcsolatban, a kabinet szerint az államfő által felvetett kérdések a részletszabályokat tartalmazó kormányrendeletben rendezhetők - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ.

Április 5-én tárgyalna Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a közszolgák érdekképviseletével az úgynevezett bürokráciacsökkentő törvényjavaslatról – írja a Figyelő ma megjelent száma. Az asztalon lévő tervezet szerint a jövőben minden államigazgatási dolgozót – ügyintézőt, irodistát, kormányhivatali alkalmazottat – állami tisztviselőnek hívnának. Három kategóriát terveznek ezen belül: állami fogalmazó, állami tanácsos és állami főtanácsos.

A hvg.hu által ismertetett cikk szerint a legnagyobb felzúdulást az az elképzelés válthatja ki, hogy az állami tisztviselőket évente akár hat hónapra átvezényelhetnék más munkakörbe, ezzel más településre is. Ráadásul erről csak 24 órával az áthelyezés előtt értesülnének, vagyis egy napjuk maradna életük átszervezésére. Ez a képviseletek szerint elfogadhatatlan, ők azt javasolják, hogy legalább négy nap legyen az átfutási idő, az átirányítás időtartama ne haladja meg a négy hónapot és a harmadik hónaptól pótlék is járjon az érintetteknek.

Egyetlen menekült sem érkezett a görög szigetekre az elmúlt 24 órában.

Az Európai Unió és Törökország között a menekültválság kezelésére nyélbe ütött, vasárnap életbe lépett megegyezés óta ez az első alkalom, hogy 24 óra leforgása alatt egyetlen új migráns sem lépett Görögország területére.

A jelenlegi helyzet a török parti őrség megnövekedett aktivitása mellett a viharos szeleknek tudható be, amelyek szerda óta tombolnak az Égei-tengeren.

Azonban egyértelmű tendenciának látszik a menekültáradat csökkenése az uniós-török megállapodás hatálybalépése óta, amely szerint az ezután Európába érkező összes migránst visszaküldik Törökország területére. Hétfőn még 1662-en érkeztek a görög szigetekre, míg kedden 600-an, szerdán pedig már csak 260-an. A hatóságok reggel hatkor zárják a napot, ekkor veszik számba az előző 24 órában érkezetteket.

A görög kormány eközben igyekszik mindent megtenni a bonyolult szervezési feladatokkal járó egyezmény hatékony működése érdekében.

A megállapodással járó új felelősségi körökhöz legalább négyezer ember kell, többségük a biztonsági erők és a menedékjogi szakértők közül kerül majd ki. Athén európai partnerei ígéreteik szerint 2300 emberrel segítenék a görög hatóságokat, amelyek amúgy is nehéz helyzetbe kerültek, miután a kiforratlannak és elkapkodottnak tartott egyezménnyel elégedetlen humanitárius szervezetek megvonták tőlük támogatásukat.

Nem kíváncsi a rendőrség az állítólagos kémügy fideszes szálaira.

Ugyanis félbeszakította a nyomozó M. Norbert vallomástételét, amikor az USA és az IMF javára való kémkedéssel gyanúsított férfi arról kezdett volan beszélni, milyen fideszes kapcsolatai voltak céghálójának – adta hírül az Átlátszó alapján a hvg.hu.

M. Norbertet azzal gyanúsítják, hogy az Egyesült Államok és a Nemzetközi Valutaalap részére szolgáltatott ki titkos pénzügyi információkat. A gyanú szerint cégén, az Arcade LLC-n keresztül tett szert az adatokra. Különös azonban, hogy az állítólag átadott adatok rendelkezésére álltak a másik félnek is, tehát kémkedésre nem volt szükség azok megszerzésére. Az is szokatlan, hogy az ügyet nem titkosították, holott kémügyekben ez az általános eljárás.

A férfi ügyvédje, Kertész Gusztáv az Átlátszónak elmondta, M. Norbert jelezte a rendőröknek, hogy cégének irodája mellesleg Szijjártó Péter külügyminiszter FAID nevű alapítványának a székhelye is volt, illetve ő maga is kapcsolatban állt fideszes és fidelitasos politikusokkal. A nyomozó azonban ekkor megszakította a kihallgatást azzal, hogy ez "nem tartozik az ügyhöz." Kertész szerint ezzel sérült ügyfele védelemhez való joga. Hozzátette, védencének arra sincs módja, hogy bármikor felhívhassa ügyvédjét, és négy hónapja van előzetes letartóztatásban, miközben ennek álláspontjuk szerint semmi alapja nincs.

Meglepetést szeretne okozni a nyári labdarúgó Európa-bajnokságon az esélytelen csapatok között számon tartott magyar válogatott és német szövetségi kapitánya, Bernd Storck, írta a Kicker című lap.

"A célunk a nyolcaddöntő. Ez az álmunk, s ezért mindent meg is teszünk" - nyilatkozott a német lapnak Storck.

A Kicker emlékeztet arra, hogy a magyar együttes - a német trénerduóval, Storckkal és Andreas Möllerrel az élén - az 1986-os világbajnokság óta először szerepelhet majd világversenyen.

Magyarország Portugáliával, Izlanddal és Ausztriával találkozik a csoportszakasz során.

"Egyértelmű, hogy esélytelennek számítunk. De szeretnénk bosszantani az ellenfeleket. Ahhoz, hogy továbbjussunk, egy meccset mindenképpen meg kell nyernünk" - fogalmazott Bernd Storck.

A 444.hu szerint tényleg egy vicc megszerezni azt a papírt, amivel földbirtokos gazda lehet valaki

Elvileg szigorú előírások vonatkoznak Magyarországon arra, hogy kik vehetnek egy hektárnál nagyobb termőföldet. "A föld azé legyen, aki megműveli" szlogen alapján regisztrált földműves az lehet, aki mezőgazdasági szakmunkásképzés keretében tanult vagy agrárdiplomát szerzett. Esetleg három éve végez folyamatosan valódi mező- vagy erdőgazdálkodási tevékenységet.

De megoldható ez úgy is, hogy még traktort sem látott az, aki földet vesz.

Mert természetesen van egy kiskapu is azoknak, akiknek eddig az égvilágon semmi közük nem volt a földműveléshez, de most hirtelen kedvet kaptak ahhoz, hogy állami földhöz jussanak maguknak vagy strómanként másoknak.

Ez az aránykalászos OKJ-s képzés, amit például Orbán Viktor barátja, Mészáros Lőrinc is elvégzett. Ezeken a gyorstalpalókon elvileg pár hónap alatt megszerezhető a földvásárláshoz szükséges papír, de a gyakorlat leginkább a „fizess és adjuk a papírt”-hoz áll közelebb.

A Heti Válasz újságírója végighívott nyolc aranykalászos tanfolyamot és vizsgát kínáló oktatási központot.

Három cég már az első, telefonos érdeklődésre felajánlotta az elméleti képzés nagyobb részének elengedését és a gyakorlat esetleges, különböző igazolásokkal történő kiváltását.

Két másik helyen is engedélyeknek mutatkoztak, amikor szóba került, hogy a hiányzások meghaladnák a megengedett 30 százalékot.

Két másik cég inkább személyesen beszélte volna meg a kérdést. Ez már hét.

És akadt egy a nyolc felhívott cég közül, amelyik jelezte, hogy ők komolyan veszik a képzést, hozzájuk csak akkor jelentkezzen valaki, ha tényleg végig is csinálja a tanfolyamot.

A korábbi hírekkel ellentétben a belga rendőrök nem Najim Laachraouit, a harmadik, még szökésben lévő merénylőt fogták el, aki a gyanú szerint előző nap részt vett a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtér elleni terrortámadásban - jelentette szerda délben a La Libre Belgique című helyi napilap alapján az MTI.

Az újság értesülése szerint egy másik gyanúsítottat vettek őrizetbe délelőtt a hatóságok a belga főváros Anderlecht nevű negyedében. A belga szövetségi ügyészség egyelőre nem adott tájékoztatást az ügyről.

Najim Laachraouit nagy erőkkel kereste a rendőrség, miután a biztonsági kamerák rögzítették, amint a két öngyilkos merénylő társaságában tartózkodott előző nap a repülőtéren. Feltehetőleg ő is pokolgépet rejtett el a poggyászában, azonban pánikba eshetett, és végül nem robbantotta fel magát, hanem elmenekült.

A helyi sajtó korábban arról számolt be, hogy azonosították mind a három repülőtéri merénylőt, és ezen információk szerint a zaventemi öngyilkos robbantásokért egy testvérpár felelős, a már korábban is körözött Khalid és Ibrahim el-Bakraoui.

Az RTBF belga közszolgálati televízió azonban rendőrségi forrásokra hivatkozva később azt közölte, hogy Ibrahim a légikikötőben robbantotta fel magát, Khalid pedig fél órával később az uniós intézmények közelében lévő brüsszeli metróállomáson. Ezen értesülések szerint a második repülőtéri kamikaze kiléte továbbra is ismeretlen.

Eközben a La Derniere Heure című belga lap azt írta, hogy a brüsszeli metróban robbantó öngyilkos merénylőkből álló csoport is ott lehetett a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtéren.

A belga rendőrség azonosította azt a két autót, amelyek együtt érkeztek a merénylőket szállító taxival - írja az újság.

Közvetlenül a brüsszeli repülőtéri robbantás előtt egy Renault Clio és egy fekete Audi S4 típusú autó is a repülőtér parkolójába érkezett. A beszámolók szerint ezekben három, vagy négy ember ülhetett, akik ki sem szálltak az autóból, hanem érkezésük után nem sokkal visszaindultak Brüsszelbe.

Rendőrségi források szerint mindkét autó egy 22 éves, török származású limburgi fiatalember tulajdonában van, aki már egy éve a hatóságok látókörében van terrorista csoportban való részvétel gyanújával. A férfi az elmúlt évben Szaúdi-Arábiában járt, ahová másik három, egy 22, 25 és 26 éves limburgi fiatalember, és egy 33 éves marokkói származású, antwerpeni férfi kísérte el.

A két autót azonosították korábban a német-belga, a belga-luxemburgi és a belga-francia határokon is.

A lap értesülései szerint egy kukában számítógépet talált a belga köztisztasági vállalat, amelyet átadott a rendőrségnek. A hatóságok a laptopot "fontos" eszköznek minősítették, amelytől azt remélik, hogy értékes dokumentumokat, vagy az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel folytatott levelezést találják rajta. Emellett a Brüsszelben rejtőző nemzetközi terrorista sejtek újabb szálait is segíthet felgöngyölíteni - írta a napilap.

Egyébként nem sikerült minden előkészített robbanóanyagot a repülőtérre szállítaniuk a merénylőknek - írta rendőrségi forrásra hitakozva a La Derniére Heure.

A taxitársaság tájékoztatása szerint a rendelést felvevő diszpécser nem értette jól a három fő és csomagjainak elszállítására szóló rendelést, ezért az elkövetők kérése ellenére nem kisteherautó, hanem egy kisebb autó érkezett. A taxis elmondása szerint nem is fért be minden csomag az autóba.

A napilap tudni véli, hogy a merényleteket követő nyomozás folyamán, a brüsszeli Schaerbeek negyed lakásában talált nagy erejű bomba lehetett az elkövetők negyedik pokolgépe.

Manuel Valls francia miniszterelnök kizárta annak a lehetőségét, hogy töröljék a nyári labdarúgó Európa-bajnokságot – írja a Magyar Idők honlapja az MTI alapján.

„Nem, ez vereség lenne, illetve győzelem a terroristáknak” – válaszolta szerdán az Europe 1 rádióban arra a hallgatói kérdésre, hogy a brüsszeli merényletek miatt nem törlik-e az Eb-t. – „Szükség van az ilyen sporteseményekre. A feltétel csak az, hogy biztonságos legyen a lebonyolítás” – tette hozzá.

A kormányfő emlékeztetett rá, hogy a tavaly év végi klímacsúcs párizsi megrendezésével Franciaország már bizonyította, hogy a terrorfenyegetettségben is képes nagyszabású esemény vendégül látására.

„És ezt a jövőben is demonstrálni fogjuk” – szögezte le.

Thierry Braillard sportállamtitkár is megerősítette, hogy nem törlik és nem halasztják el az Európa-bajnokságot.

„Az elmúlt hónapokban többször megismételtük, hogy a terrorfenyegetettséggel a kezdetek óta foglalkozunk. Ha törölnénk vagy elhalasztanánk az Európa-bajnokságot, azzal ezeknek a hitvány embereknek az érdekét szolgálnánk” – idézte őt a l’Equipe című lap.

Noël Le Graët, a francia futballszövetség elnöke maga is úgy látja, hogy nincs veszélyben az Eb megtartása.

„Nulla kockázat nem létezik, ugyanakkor az állam, a szövetség, az UEFA és a szervezők elkötelezettek abban, hogy kellemes körülmények között, veszély nélkül fogadják azt a kétmillió embert, aki Franciaországba látogat erre az eseményre” – mondta még kedden a brüsszeli robbantásokra reagálva.

Giancarlo Abete, az európai szövetség egyik alelnöke a Gazzetta dello Sportnak úgy nyilatkozott, a novemberi párizsi és a keddi brüsszeli terrorcselekmények ellenére, „nincs olyan strukturális helyzet, amely arra késztetne bennünket, hogy úgy gondoljuk, zárt kapuk mögött rendezzük meg az Európa-bajnokságot”.

„Semmi nem változott a brüsszeli eseményekkel, mivel a figyelem szintje Franciaországban már eddig is nagyon magas volt”- tette hozzá.

Eközben a 444.hu az MTI-re hivatkozva azt jelentette, hogy a brüsszeli merényletek miatt törölték a Belgium-Portugália labdarúgó mérkőzést. „Biztonsági megfontolásból és elővigyázatosságból Brüsszel városa azt kérte a szövetségtől, hogy mondja le a március 29-i Belgium-Portugália mérkőzést. Vörös Ördögeink meccse tehát, amit a Baldvin Király Stadionban rendeztünk volna meg, elmarad” – közölte a belga szövetség. Az edzések is elmaradtak.

Az iszlamista terrorizmus a menekültválság nélkül volt (van és lehet), és ha ma valaki az Európába érkezett menekültek tömegét terroristának bélyegzi, az olyan, mintha egy légitársaságot vádolna meg ugyanezzel azért, mert az egyik utasa később terrorcselekményt hajtott végre – állítja a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóközpont vezetője. Tálas Péter a hvg.hu-nak adott interjúban azt mondta, jóformán kizárt, hogy a keddi brüsszeli támadássorozat ad-hoc jellegű, például a Salem Abdeslam elfogása miatti bosszúakció lett volna.

Tálas szerint iszlamista terrorizmus menekültválság nélkül volt, van és lehet. Azt, hogy a terrorcselekményre készülők a menekültekkel együtt érkeztek-e Európába, és ha igen, úgy milyen számban, senki nem tudja megmondani. Egy-egy támadás után – a nyomozás eredményei alapján visszatekintve – tudunk következtetni arra, hogy az elkövetőknek milyen csoportokhoz, európai vagy Európán kívüli országokhoz volt köze, de az a magyarázat, ami a migráció és a terrorizmus közé egyenlőségjelet tesz, nem megalapozott.

Nem kérdés: ha a terroristák fejével gondolkodunk, és látjuk, mennyire retteg Európa a menekültektől és a terrorizmustól, akkor logikusnak látszik terroristák küldése a menekültek között, hiszen a félelemkeltés is nagyobb tud így lenni. De tegyük hozzá: az eddigi tapasztalatok alapján az eszmei kiötlők és a szerzők többnyire „home grown”, helyi terroristák, és legfeljebb a bombákat önmagukkal felrobbantók, a végrehajtók közt bukkanhatnak fel a menekültek közt beszivárgók.

Sokkal komolyabb a kockázata az Európában élő – akár itt is született – emberek szélsőséges radikalizációjának és a radikálisok által elkövetett terrorcselekményeknek. Ennek forrása nem a menekültválság, hanem a bevándorlók integrációjában sikertelen európai társadalmak.

A radikalizmus nem csak Európán kívül létezik, így az ellen sem kerítés, sem fal nem jelent védelmet. Az viszont sokat ronthat az Európán belüli helyzeten, a muszlim és nem muszlim közösségek, illetve egyének viszonyán, az integrációs esélyeken, ha aktívan ellenséget keresünk mindenhol – mondja Tálas a hvg.hu-n.

Az biztos, hogy időhúzásnak jó lesz, hogy megszüntetik a Klik nevét. A tényleges átalakításokról ugyanakkor nem sokat tudni. A legvalószínűbb, hogy a kormány se tudja még, hogy mit akarnak, de majd a tavasszal kitalálják újra az egészet – írja az Index.

Látszólag visszavonulót fújt a kormány a pedagógusokkal szembeni harcban, amikor Rétvári Bence Emmi-államtitkár kedden bejelentette, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) teljesen megszűnik nyáron. A háborgó pedagógusok mégsem elégedettek ennyivel. Sokan úgy látják, a kormány csak az egyre nagyobb tömegeket megmozgató tüntetések méregfogát húzná ki a gesztussal, a közoktatás valós problémáira nem ad megnyugtató választ.

Az Index szerint a bejelentés egyrészt nem új: átalakulásról legutóbb Lázár János, Palkovics László is beszélt, sőt Czunyiné Bertalan Judit is már két éve, amikor kinevezték. A Klik pedig most is csak úgy szűnik majd meg, mint egy elhasználódott márka, valójában az iskolák felett őrködő szervezet más formában, más néven megmarad.

Másrészt persze a név megszüntetése is egyfajta fordulat, Orbán Viktor korábbi információk szerint február közepén még hallani sem akart arról, hogy 2018 előtt a Kliket megszüntessék vagy feldarabolják, hiába vetették fel az ötletet a pártban. Az tehát, hogy most felülírva a terveket bejelentették, hogy a Klebelsbergnek vége, mindenképpen valamiféle meghátrálást jelez.

A váltás az Index szerint azt mutatja, hogy a kormányzat részéről tarthatnak a tüntetésektől vagy a sztrájktól, a lépés pedig érezhetően a vihart csendesítő kommunikációs stratégia része. Gyorsan kellett valami olyan lépés, ami után politikainak minősíthetik a tanárok kritikáit és nem szakmainak. Ha pedig a tüntetések elhalnak, a tanárok szétszóródva, tömegtámogatás nélkül, kisebb alkuerővel harcolhatnak azért, hogy történjenek meg azok az intézkedések, amelyeket az utóbbi időszakban egyre hangosabban követeltek.

Pilz Olivér, a tiltakozásokat elindító miskolci Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke mindenesetre nem igazán optimista, és továbbra is szükségesnek látja, hogy 30-án 8 órától 9 óráig polgári engedetlenség formájában megtartsák az oktatási reformot követelő Tanítanék Mozgalom által meghirdetett egyórás munkabeszüntetést.

A 444.hu pedig úgy foglalta össze a helyzetet, miszerint úgy szüntetik meg a KLIK-et (ha egyáltalán), hogy közben minden teljesen ugyanolyan marad

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) visszavonja azt a kezdeményezését, hogy a pedagógusok március 30-án délután 4 óra után fejezzék ki véleményüket a köznevelés helyzetéről, jelentette be Galló Istvánné, a PSZ elnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatón. Lépésüket azzal indokolta, hogy nem akarják megosztani a pedagógusokat, hiszen a Tanítanék mozgalom várhatóan szintén akciót hirdet, aznap reggelre, írja az MTI.

Galló Istvánné a PSZ elnöke most azt mondta, a PSZ olyan polgári engedetlenségre, amelynek jogkövetkezménye lehet, nem biztathatja a pedagógusokat, minden munkavállaló egyéni döntése, hogy részt vesz-e benne. Ugyanakkor a szabad véleménynyilvánításra vonatkozó álláspontjukat fenntartják, és a sztrájk megszervezéséről sem mondtak le, ha nem sikerül megállapodni.

A PSZ elnöke elmondta, hétfőn egyeztettek a Tanítanék mozgalom egyik képviselőjével, Pukli Istvánnal. Azt javasolták, hogy a pedagógusok március 30-án délután 4 óra után fejezzék ki véleményüket az iskolák épülete előtt, ez azonban nem sztrájkfelhívás volt. A mozgalom nem fogadta el javaslatukat, és várhatóan polgári engedetlenséget hirdet aznap reggelre, egy óra időtartamra. Ezt tudomásul veszik, és visszavonják javaslatukat - közölte a szakszervezeti vezető.

Abszurdnak és aljasnak nevezte a magyar kormánynak a kvótareferendumról szóló kezdeményezését Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke (EP) egy szerdai interjúban.

A német szociáldemokrata politikus a Stern című német hírmagazinban megjelent interjúban a menekültek európai uniós tagországok közötti szétosztására szolgáló eljárásról elmondta, hogy "kidolgoztunk egy képletet, amelynek alapján az EU-ban eléggé igazságosan lehetne elosztani" menekülteket.

Arra a felvetésre, hogy a munkanélküliség és a hazai össztermék (GDP) figyelembevételével meghatározott elosztási eljárás nem túlságosan közérthető, azt mondta, hogy a képlet a "terhek méltányos elosztását hivatott garantálni, és nem elsősorban arra való, hogy minden polgár megértse". Bőven elég lenne, ha az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői megértenék, hogy miről van szó, de ez "sajnos" nem sikerült - tette hozzá az MTI által ismertetett interjúban.

"Amíg az olyan emberek, mint Orbán Viktor azt mondják, hogy 'a menekültpolitika nem ránk tartozik, ez német probléma', addig Európa nem tud megbirkózni a kihívással" - mondta Martin Schulz arra a kérdésre, hogy a menekültek befogadásától elzárkózó kelet-európaiakra gondol-e.

Hozzátette, hogy az EU-ban vannak szolidáris és nem szolidáris tagállamok.

Arról, hogy az EU és Törökország menekültügyi megállapodása előirányozza 72 ezer menekült tagországok közötti elosztását, elmondta, hogy Orbán Viktor "már bejelentette, hogy népszavazást kell erről tartania".

"Képzeljük csak el! Népszavazás arról, hogy Magyarország befogadjon-e 1290 menekültet! Ez nem csak abszurd. Ez aljas is" - jelentette ki az EP elnöke.

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor vajon nem értette-e meg Európát, azt mondta, hogy nem szabad alábecsülni a magyar miniszterelnököt, mert "ő az egyik legravaszabb a jobboldali populisták között".

Arra a felvetésre, hogy talán értelmesebb lenne nem küldeni menekülteket az olyan idegenellenes társadalmakba, mint a magyar, azt mondta, hogy ezzel csak "azok nyernének, akik a leghangosabban balhéznak". Kifejtette, hogy a menekülteknek meg kell mondani, hogy a védelemhez fűződő joghoz nem jár lakóhely-választási jog, és nem mehet mindenki Németországba, Svédországba vagy Hollandiába, mert az összes többi európai ország is védelmet nyújt az üldöztetéstől.

Megjegyezte, hogy Magyarországon is vannak települések, ahol nem utasítják el a menekülteket. Ilyen például Szeged, egy "elkötelezetten baloldali város, oda bármelyik menekültet el lehet küldeni".

Arra a kérdésre, hogy mi volna olyan rossz abban, ha Orbán Viktor Magyarországa nem lenne EU-tag, Martin Schulz kifejtette, hogy az uniós tagság megszüntetése "rossz lenne Magyarországnak", és Európának is. A tagság megvonásával Magyarországot "a nemzetközi hatalmi politika játékszerévé tennénk" - tette hozzá.

"Mi is most a helyzet? Az Egyesült Államok nemzetközileg visszahúzódik, Európa saját magával van elfoglalva, Kína válságban van, Putyin pedig elég ügyesen kitölti ezt a hatalmi vákuumot" - mondta az EP elnöke.

Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció politikusa arra szólította fel a fideszes képviselőket, hogy ne szavazzák meg az államháztartásról szóló törvény módosítását, amely szerint a kormány a kiemelt közfeladatok ellátásáról akkor is dönthetne, ha az ahhoz szükséges előirányzatok csak később biztosíthatók, mert ez a jogszabály a rendeleti kormányzáshoz vezet.

A független képviselő, aki szerdán sajtótájékoztatót is tartott a témában, az MTI-nek úgy fogalmazott: ha a javaslatot a fideszes képviselők megszavazzák, az lesz az utolsó szavazásuk, amelynek tétje van, mert Orbán Viktor ezután szabadon elköltheti majd az egészségügyre szánt pénzeket kisvasútra vagy a tanárok fizetését wellness-bunkerre. A magyarok még csak meg sem fogják tudni, hogy pontosan mire, ha a miniszterelnök stratégiai fontosságúnak nevezi az intézkedést - tette hozzá.

A Demokratikus Koalíció szerint "az elmúlt hat év lopásai eltörpülnek Orbán legújabb tervéhez, a rendeleti kormányzáshoz képest" - jelentette ki. A DK nevében Oláh Lajos felszólította a fideszes képviselőket, hogy ne szavazzák meg "Orbán teljhatalmát, ne tegyék a magyarok összes befizetett adóját, járulékát és illetékét Orbán Viktor zsebébe".

A 444.hu beszámolója szerint egyébként nem szórakozott sokat a parlament költségvetési bizottsága: húsz percnyi vitatkozgatást követően át is engedték változatlan formában Lázár János elképesztő ötletét, aminek értelmében Orbán mostantól bármilyen költésről rendelkezhet saját hatáskörben: meg sem kell szavaztatnia a parlamenttel a kiadásokat, elég egy rendeletet meghozni, a költségvetésbe meg majd utólag megteremtik rá a forrásokat.

Kikerülik tehát a parlamentet és a – már csak névleg létező – költségvetési tanácsot is. A 444.hu szerint legfeljebb a Magyar Közlönyből fogunk értesülni a kormány költéseiről, de stratégiai fontosságú ügyekben (ami ennél a kormánynál bármi lehet) talán még ott sem.

A húszperces ülésen két ellenzéki módosítóról is szavaztak, mindkettőt 10:3 arányban leszavazta a fideszes többség, és hasonló arányban tovább engedték a javaslatot. Hamarosan a plenáris ülés elé kerülhet a javaslat, ott szavazhatnak róla.

Nincs oka szökni vagy Mexikóban maradni, hiszen nem követett el semmit - állítja Lagzi Lajcsi.

"Nem vagyok szökésben, hiszen nincs ellenem érvényben elfogatóparancs, és okom sincs szökni, hiszen nem követtem el semmit. Ugyanakkor turista sem vagyok, ráadásul a feltűnést is kerülöm" - nyilatkozta Lagzi Lajcsi a Blikknek. A lakodalmas zenével befutott muzsikus jó ideje Mexikóban nyaral, bő négy hónap előzetes után.

Mint mondta, megpróbálja bepótolni azt a 125 napot, amit "elraboltak tőle". Repülős kirándulásra ment a családjával, Kuba partjainál vitorlázott az elmúlt napokban, és üzleti tárgyalásai is vannak.

Újraindul a fővárosi MSZP elnöki posztjáért Kunhalmi Ágnes. A szocialista politikus szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón azt mondta, hiába narancssárga a kormány és Budapest is, sorvad a város.

Kérdésre közölte, más nem jelentkezett a fővárosi elnöki tisztségre, de ez még változhat. Egy másik kérdésre hozzátette: bár jelölnék, nem kíván indulni az MSZP elnöki posztjáért. Arról nem kívánt nyilatkozni, hogy valamilyen más országos tisztségért elindul-e.

Kunhalmi Ágnes azt mondta, az MSZP júniusban megválasztott elnökének a 2018-as választásra kell felkészítenie a pártot. Véleménye szerint az MSZP-nek nem arra kell törekednie, hogy visszaszerezze a választókat, hanem arra, kiérdemelje a bizalmukat. Ez egy teljesen más magatartást, stílust követel meg a pártvezetőktől - mondta.

Kijelentette: az elvi politizálásnak ellenzékben nincs alternatívája, a szociáldemokrata értékeket védeni kell.

Az MSZP fővárosi elnöke úgy értékelte, "Budapestet a kormány folyamatosan szívatja", bünteti, nem ad a fővárosnak elég forrást. A kormány az Európa-ellenességgel most már a Budapest biztonságát is veszélyezteti - tette hozzá, az európai államokkal való együttműködésre felszólítva Orbán Viktor miniszterelnököt.

Kunhalmi Ágnes szóvá tette a 2014-es önkormányzati választások előtt módosított választási törvényt, szerinte ugyanis ennek köszönhette a Fidesz a többséget a fővárosi közgyűlésben, holott a baloldali ellenzéki több szavazatot kapott a választáson.

Kunhalmi Ágnes bírálta a fővárosi zöldterületek csökkentését, és azt mondta, Budapest visszaköveteli az iskoláit.

Újra kiderült, hogy a tanárok mozgalmát bíráló fideszesek nem mondanak igazat.

Mint az Index emlékeztet, hétfőn a parlamentben két fideszes politikus, Dunai Mónika és Rétvári Bence is kritizálta a kormány oktatáspolitikája ellen tiltakozó tanárokat. Volt, akit név szerint is kiemeltek, például Nahalka István és Radó Péter oktatáskutatókat, akik az államtitkár szerint olyan rendszert kritizálnak, aminek a megépítésében részt vettek, és 200 milliót kaptak érte. A két kutató most azt mondja, ez nem így volt.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt mondta Radó Péter és Nahalka István oktatáskutatókról, hogy ők bírálják a pedagógusminősítési rendszert, pedig a cégeik rengeteg pénzt kaptak erről szóló tanulmányokért korábban. Az államtitkár az ATV-ben is beszélt erről az esetről, ott azt mondta, hogy Nahalka és Radó 200 millió forintot kapott különféle tanulmányokért.

Az Index szerint Radó Péter nettó hülyeségnek nevezte azt, amit az államtitkár mondott. Állítja, hogy soha nem írt a pedagógusminősítésről szóló tanulmányt, amiről az államtitkár beszél. „2010 óta a kormány feketelistáján vagyok. Nem vehetek részt semmilyen közpénzből finanszírozott projektben, nem kapok megrendeléseket, csak külföldi megrendelésre dolgozom. Furcsa is lenne, hogy 2010 óta folyamatosan bírálok egy rendszert, és sutyiban részt veszek benne” – fogalmazott. Radó cégének 2010 előtt ugyan voltak állami megrendelései, de azok lebonyolításában, azt mondja, ő nem vett részt.

Nahalka István szerint is sok minden sántít abban, amit az államtitkár állít. Holott Rétvári Bence 200 millió forintos megrendelésről beszélt, az a feladat, amit az ő cége és egy másik cég közösen végzett el, összesen 25 millió forintot ért áfával együtt. „És ebben én egy kisebb részt csináltam. Nem igaz, hogy azt a rendszert bírálom, amit én építettem fel. A feladatom az volt, hogy a jelenlegi pedagógusminősítési rendszer megújítását szolgáló, újító szakmai anyagot készítsek el. 2015-ben dolgoztam ezzel, el is készült egy 300 oldalas dokumentum, ami a követelményrendszerről szól, hogy mit várunk el a pedagógusoktól. És nem vezették be. Én tehát ugyanazt a kritikai álláspontot képviseltem a munka előtt, közben és utána is, tehát nem igaz az összeg sem, és azt sem, hogy valami olyat bírálnék, aminek a kidolgozásában részt vettem” – mondta az Indexnek.

A hír kapcsán egyébként érdemes emlékeztetni rá, hogy ha valakit be akartak sározni, akkor az Orbán-kormánynak eddig sem számított soha, hogy mi is az igazság. Már hetek óta hazugságkampányt folytatnak például Gyurcsány Ferenc egyik cége, az Altus kapcsán, amely az Európai Bizottságtól, azaz Brüsszeltől teljesen nyílt versenyben, több pályázó közül kiválasztva nyert el egy megbízást tanulmányok készítésére. Lázár János és a többi fideszes szerint Brüsszel ezzel bújtatott párttámogatást végez (azaz a Demokratikus Koalíciót pénzeli). Most ne beszéljünk arról, hogy nyílt versenyben nyert az Altus, mert övé volt a legjobb ajánlat (vajon Orbánéknál azért nyer mindig Mészáros, vagy Garancsi, mert ők adják a legjobb ajánlatot? Vagy inkább azért, mert ők Orbán bizalmasai, a hozzá közelálló oligarchák? Ezen gondolkozzon egy kicsit Lázár!) Elég csak annyit megjegyezni, hogy Brüsszel a magyar kormány feljelentgetéseit a szemétkosárba dobta, mert meg van győződve, hogy a pályáztatás teljesen szabályos volt, s az Altus megérdemelten nyert. No meg azt is érdemes tudnunk: ha valaki (mondjuk Gyurcsány) teljesen szabályosan jövedelemhez jut, s azt utána leadózza, akkor a maradékkal ahhoz kezd, amihez akar: ha akarja, akár saját pártját is támogathatja belőle…. (Mások persze mást csinálnak: van aki vadászatokra szórja el, mint Lázár, vagy éppen ibizai mulatóban veri el pénzét, mint Habony. Mondjuk Habonynál azért azt is érdemes lenne megtudni, egyáltalán miből van pénze Ibizán dorbézolni?)

Immár EU-adatok is bizonyítják, hogy a magyar kormány rengeteg pénzt költ saját magára, miközben nagyon keveset olyan kulcsterületekre, mint például az oktatás, s az egészségügy.

Megjelentek ugyanis az Eurostat adatai arról, hogy az unió tagállamai mire mennyi pénzt költöttek 2014-ben. Ebből nagyon érdekes dolgok derülnek ki például arról, hogy hogyan súlyozzák a különböző állami funkciókat az európai országok, köztük Magyarország.

Az Index beszámolója szerint egyrészt Magyarország összességében többet költ általános közösségi szolgáltatásokra, ami az unióban átlagosan a költségvetés majdnem 14 százalékát vitte el 2014-ben, Magyarországon viszont a 20 százalékát. A közösségi szolgáltatások valójában leginkább azt jelentik, amit az állam a saját működésére költ.

Erre az EU-ban Magyarországnál csak Ciprus költ többet, a büdzsé 38 százalékát, a magyar szintet pedig alulról súrolja Görögország 19,3 százalékkal. A legtakarékosabb államok pedig Hollandia, Lengyelország és Csehország, ahol kevesebb, mint a költségvetés 12 százaléka megy ezekre a szolgáltatásokra.

A másik funkció, amire a magyar állam jóval többet költ, mint az EU átlaga, az az állam gazdasági funkcióinak betöltése, vagyis az, hogy mennyit költ az állam a saját gazdaságban betöltött szerepére. Erre a magyar állam a költségvetés 14,4 százalékát költi, míg az EU átlag csak 8,8 százalék. Ebben viszont nem Magyarország viszi a prímet, erre a funkcióra a legtöbbet, a büdzsé 17 százalékát Románia költi, Csehország pedig csak egy kicsit fordított erre kevesebbet, mint mi, pontosan 14,4 százalékot. A gazdasági szerepére Ciprus és Dánia költött a legkevesebbet két éve, 5,6 és 6,5 százalékot.

Erre a két funkcióra amúgy a magyar költségvetés az elmúlt években egyre többet költött, míg magához képest például oktatásra egyre kevesebbet. Ezen kívül a magyar állam több mint kétszer annyit költ kultúrára, sportra és szórakozásra mint az uniós átlag. Amire viszont kevesebb jut Magyarországon, mint az EU-ban átlagosan, az az egészségügy, amire mi 10, az EU tagállamok átlagosan 15 százalékot fordítanak a munkanélküli ellátás, amire a magyar költségvetésnek csak az 1 százaléka ment két éve, míg az uniós átlag 3 százalék, de például Németországban 4, Írországban pedig 6,5 százalék megy erre; és a nyugdíjak és az idős-ellátás, amire Magyarország a büdzsé 15 százalékát szánja, az EU államok viszont átlagosan a 21 százalékát.

Január és március között 69 háziorvosi praxis vált tartósan betöltetlenné az országban; így 307-re emelkedett azoknak a körzeteknek a száma, ahol legalább fél éve nincs már háziorvos – írja a Magyar Nemzet. Az Országos Alapellátási Intézet (Oali) nyilvántartása szerint budapesti, békési, szabolcsi és Fejér megyei körzetek üresedtek meg idén.

A tartósan betöltetlen körzetek száma annak ellenére nő, hogy az állam nemrég letelepedési és praxisjog-vásárlási támogatást hirdetett, amivel az üres praxisok betöltését ösztönöznék. Az Oali elnöke szerint ugyanakkor ez láthatóan nem oldja meg a problémát. Selmeczi Kamill szerint már most is sok háziorvos dolgozik úgy, hogy betöltötte a nyugdíjkorhatárt, ezért egy-két éven belül százával szűnhetnek meg praxisok, öt éven belül pedig megfeleződhet a körzeti háziorvosok száma.

Az amerikai előválasztásokon Arizona államban nagy arányban győzött kedden Donald Trump republikánus, illetve Hillary Clinton demokratapárti elnökjelölt-aspiráns, két államban azonban - Trump Utahban, Clinton pedig Idahóban - súlyos vereséget szenvedtek az MTI beszámolója szerint.

A republikánus Ted Cruz Utahban, a demokrata Bernie Sanders pedig Idahóban ugyan jelentős arányú diadalt aratott, ám elemzők szerint ezzel egyikük sem került közelebb ahhoz, hogy pártja elnökjelöltje legyen.

A három nyugati szövetségi állam közül elsőként Arizonában születtek meg az eredmények: a republikánusok között Donald Trump a voksok 47,1 százalékával nyert, Ted Cruz pedig 24,2 százalékot kapott. Érdekesség, hogy Marco Rubio floridai szenátor is kapott 13,9 százaléknyi voksot, jóllehet már kiszállt az elnökjelöltségért folyó küzdelemből (ebben az államban még szerepelt a neve a listán).

A demokraták között Arizonában Hillary Clinton a szavazók 58,4 százalékának bizalmát nyerte el, vetélytársa, Bernie Sanders vermonti szenátor valamivel több mint 39 százalékos támogatottságnak örvendhetett. Bernie Sanders Utah államban és Idahóban viszont elsöprő győzelmet aratott: Utah államban 74,1 százalékos, Idahóban pedig 78 százalékos támogatottsága van. Idahóban egyébként csak a demokratákat szólították urnákhoz.

Utah államban a republikánus elnökjelölt-aspiránsok közül Ted Cruzé lett a győzelem: a texasi szenátorra a szavazók 69,4 százaléka voksolt, Donald Trump mellett pedig csak 14 százalékuk döntött. Trump ezzel a harmadik helyen végzett, ugyanis az ohiói kormányzó, John Kasich is megelőzte őt, 16,6 százalékos támogatottsággal.

Az eredmények ismeretében az első elemzések azt hangsúlyozzák, hogy Hillary Clinton - az arizonai nagyarányú győzelemnek köszönhetően - közelebb került az elnökjelöltséghez, Donald Trumpnak pedig valószínűleg meg kell küzdenie Ted Cruzzal, akit a republikánus pártelit támogat. Trump az arizonai győzelemmel 58 delegátust nyert, Cruz pedig Utahban 40 delegátussal lett "gazdagabb". A két elnökjelölt-aspiráns várhatóan ádáz harcot vív majd egymással, kivált a sok delegátust adó Kaliforniában.

Donald Trump, aki eddig 29 szövetségi államból 19-ben nyert, hétfőn Washingtonban találkozott a Republikánus Párt néhány kongresszusi politikusával, majd arra kérte nyilvánosan a pártot, hogy őt támogassa, mögé sorakozzon fel, mert - mint mondta - csakis ő képes legyőzni Hillary Clintont a novemberi elnökválasztáson. Arizonai győzelme után, szerdára virradóra, mikroblogjában ismét ezt kérte a republikánusoktól.

A rendőrség szerint nem történt bűncselekmény a letelepedési kötvények engedélyezési folyamatában, vagyis teljesen rendben van az, hogy négy nappal visszadátumozott egy dokumentumot az Országgyűlés gazdasági bizottsága, írja a Magyar Nemzet. A lap azután tett bejelentést az Alapvető Jogok Biztosánál, majd a BRFK-nál, hogy tudomásukra jutott: két Lichtensteinben bejegyzett letelepedési kötvényes cég kötvényforgalmazási kérelmét még azelőtt hagyta jóvá az akkor még Rogán Antal vezette országgyűlési gazdasági bizottság, hogy azt a lichtensteini igazságügyi hivatal kiadta volna.

A Heti Válasz kiderítette, hogy kik az egyik, stróman mögé bújtatott liechtensteini forgalmazó valódi tulajdonosai.

A két szóban forgó vállalkozás egyike a VolDan Investments Ltd., amelyről a múlt héten derült ki: tulajdonosi hátterét tekintve valószínűleg közel áll Habony Árpádhoz, Rogán Antalhoz és köreikhez, másik két ugyanilyen céggel együtt. Amikor a Magyar Nemzet feljelentést tett az ügyben, ez még nem volt világos, csak annyi, hogy a kötvényforgalmazási engedély kiadásával valami biztosan nem stimmel, illetve hogy a VolDan és a másik kifogásolt cég (S&Z Program Ltd.) tisztségviselői között összefonódások vannak.

A feljelentés nyomán elindult a rendőrségi vizsgálódás, ám eredménytelenül zárult: kedden a laphoz megérkezett a feljelentést elutasító BRFK-határozatot, amelyben az áll: a közokirat-hamisítás sem valósult meg, mert a testület 2013. június 10-én adta meg a forgalmazási engedélyt, a május 23-i és május 27-i időpont pedig a rendőrség szerint "a határozatok keletkezését megelőzően volt, így nem releváns körülmény, a határozatban foglalt döntés jogszerűségét nem érinti”. Vagyis az, hogy május 23-án pecsételnek le egy papírt, ami hivatalosan csak 27-én keletkezett, teljesen rendben van.

A 300 ezer euróért és 40-60 ezer eurós ügyintézési díjért megvásárolható, európai tartózkodást nyújtó letelepedési kötvény 2013-as bevezetése óta hihetetlenül jó üzlet azon keveseknek, akik forgalmazói jogosítványhoz jutottak. A pályáztatás nélkül helyzetbe hozott, többnyire offshore hátterű és néhány esetben átláthatatlan tulajdonosi körű cégek ügyletenként 80-90 ezer eurót kaszálnak, ami jóval több, mint az állam haszna.

Minden biztonsági intézkedést fenntart vagy egy fokozattal megemel Magyarország a határokon – jelentette be a miniszterelnök az operatív törzs ülése után szerda reggel.

Orbán Viktor elmondta: fenntartják a kettes terrorfokozatot és a Terrorelhárítási Központ teljes riadóját, fokozott rendőri készültséget rendeltek el Magyarország egész területére, valamint továbbra is érvényben tartják a migrációs válsághelyzetet.

A kormányfő utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy a szerdai kormányülésre minden olyan, a terrorizmussal kapcsolatos tervezetet készítsen elő, amely korábban politikai viták miatt megrekedt – ilyen például az a vitatott alkotmánymódosítás, amely terrorveszélyhelyzet esetén olyan felhatalmazást adna a kormánynak, hogy a parlament kontrollja nélkül is intézkedhetne.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Magyarországnak technológiai fejlesztéseket kell végrehajtania, fel kell zárkóznia azokhoz az országokhoz, amelyek a legjobb technikai felkészültségű titkosszolgálattal rendelkeznek. "Technológiákat fogunk vásárolni, képzéseket, oktatásokat fogunk tartani" – ígérte.

Hozzátette: az emberek mindebből azt tapasztalják majd, hogy sok rendőrt fognak látni, valamint bizonyos helyeken, főleg a repülőtéren páncélozott eszközöket is. Az utcákon járőröző katonai rendészekkel lehet majd találkozni, és a hatóságok figyelik "az információ továbbítására használatos eszközöket".

Már Schmitt Pál plágiumbotránya idején érezni lehetett, hogy a politika megpróbálta befolyásolni a TV2 Napló című műsorát, a volt köztársasági elnök ügyében nem lehetett például véleményszavazást indítani. A stáb végül a 2014 márciusában sugárzott Zuschlag-riport után döntötte el, hogy nem akarják tovább csinálni, ha ennyire beleszólnak a munkájukba – derül ki a szerdai Blikkből.

Annak idején a hvg.hu tárta fel, hogy Schmitt Pál akkori köztársasági elnök kisdoktori szakdolgozatának jelentős része nem saját munka, hanem más forrásokból szó szerint átvett másolat. A botrány végül Schmitt lemondásához vezetett.

A 2012-es plágiumbotrány idején a Napló munkatársai többször is megpróbáltak legalább egy véleményszavazást indítani a témában, de mindig falakba ütköztek. Ezt a Napló egy korábbi riportere, Hadas Krisztina is megerősítette a Facebookon. „Még ott voltam, amikor Schmitt Pál plágiumbotránya közben nemhogy riportot, még véleménykérdést sem lehetett feltenni az ügyben” – írta.

A Blikk szerint szinte napra pontosan két évvel ezelőtt ment adásba a Naplóban az a riport, amely bevágta a legnagyobb szöget a műsor koporsójába. Ebben Zuschlag János mesélt a börtönről és a TV2 mostani hírigazgatója, Kökény-Szalai Vivien könyvéről, amelyben állítása szerint lerántotta a leplet egykori párttár­sairól.

2014. március 16-án került adásba a riport, ezután a stáb összeült, és megbeszélték, hogy ha bizonyos politikai ügyektől távol kell magát tartania, akkor nem csinálja tovább – olvasható a cikkben. A csapat ugyanakkor még bízott abban, hogy a választások után minden visszatér a régi kerékvágásba, de nem így lett: a lap szerint szinte hetente szembesültek cenzúrával, a megtiltott kérdések problémájával vagy a megrendelt riportok elvárásával.

Végül a Napló stábja tavalyelőtt novemberben úgy döntött: nem csinálják tovább.

Az Omega ad nagykoncertet az április 30. és május 1-je között harmadik alkalommal megrendezendő Békéscsabai Vitézi Játékokon - mondta el Andó György főszervező szerdán Békéscsabán, a fesztivál beharangozó sajtótájékoztatóján.

A Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója közölte: a hagyományőrző fesztivál rendezvényeinek a Gabonamúzeum és a CsabaPark ad otthont. A kétnapos, belépődíjas rendezvényen középkori hadi bemutatók, kézműves mesterek bemutatói, bábszínház, népzenei koncert, középkori zene és táncház, lovaglási lehetőség és játszóház várja a látogatókat. Andó György kijelentette: a tavalyi rendezvényen több mint ötezren vettek részt, idén ennél több látogatóra számítanak. A rendezvény kiemelt programja minden évben egy nagykoncert, idén az Omega együttes lép fel április 30-án este a CsabaParkban - emelte ki az igazgató. Medgyesi Pál múzeumigazgató-helyettes kifejtette: április 30-án délelőtt jelmezes felvonulással veszi kezdetét a programsorozat, amelyen vitézi játékokat is bemutatnak. A "lovagi tornára" Romániából és Szlovákiából is érkeznek csapatok. A kétnapos rendezvényt a Békéscsabai Történelmi Íjászkör is támogatja, amely korábban Békéscsabai Vitézi Játékok néven számos alkalommal rendezett fesztivált. Ebből nőtte ki magát 2013-ban a Békéscsabai Vitézi Játékok - hangzott el a sajtótájékoztatón.

Menekültek lábát mossa meg Ferenc pápa nagycsütörtök délután egy Róma-közeli befogadóállomáson, és a menekültekről és a szenvedő emberiségről szólnak a meditációk is a Colosseumnál a nagypéntek esti keresztúton.

Az Origo beszámolója szerint Nagycsütörtök délután az egyházfő a Rómától harminc kilométerre levő Castelnuovo di Porto menekültközpontjába (Cara) látogat el. Ezen a befogadóállomáson az Olaszországban menekültkérelmet beadó bevándorlók tartózkodnak kérelmeik elbírálásáig. Olaszország legnagyobb befogadóállomásáról van szó, ahol több mint nyolcszázan tartózkodnak, többségük fiatal és muzulmán vallású.

Ferenc pápa itt mutatja be az utolsó vacsorára emlékező misét a lábmosás szertartásával. Az egyházfő 12 menekültnek mossa meg a lábát.

Ferenc pápa már számtalanszor kiállt a menekültekkel való emberséges bánásmód mellett, sürgette, hogy a keresztény emberek nyissák ki szívüket előttük, s tavaly azt is bejelentette: felkér minden katolikus plébániát, fogadjanak be egy-egy menekült családot. A magyar katolikus egyház esetében azóta sem nagyon tudni, végrehajtotta-e ezt a pápai kérést, s hány menekült kapott – például Jézus tanításait követve – oltalmat a magyar plébániákon.

Az Origo beszámolója szerint erősen gyengült a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a bankközi piacon szerda délelőtt Nagy Mártonnak, az MNB alelnökének egy háttérbeszélgetés során tett kijelentéseire.

Délelőtt fél tizenkettő előtt tíz perccel eddigi napi csúcspontján, 313,61 forintot adtak egy euróért, a dollár árfolyama pedig 280,43 forintra emelkedett, később kissé erősödött a forint. Reggel 8 órakor – a szakértőkkel folytatott megbeszélés kezdetekor – 1 euró még 311,69 forintot ért, a dollárt pedig 278,35 forinton jegyezték, napi csúcspontjára nagyjából két forinttal drágult mindkét deviza.

Nagy Márton egyebek között arról beszélt, hogy a monetáris tanács akart okozni azzal, hogy most kezdte el a kamatcsökkentési ciklust. Megerősítette, folytatódik az enyhítés, azaz a kamatvágás, egy lépés biztos lesz, de kettő vagy három is lehet, személy szerint 15 bázispontos lépésekben gondolkodik.

Több mint 520 ezer lakossági bankszámla tűnt el a tranzakciós illeték 2013 eleji bevezetése óta, közölte a Magyar Nemzeti Bank.

A hazai természetes személyek 9,32 millió bankszámlával rendelkeztek tavaly év végén, ilyen kevés lakossági bankszámla a jegybank 2010 óta vezetett statisztikái szerint még sosem volt Magyarországon - írja a Világgazdaság.

A lakossági bankszámlák száma 2012 végén tetőzött, azóta minden negyedévben csökkent. Egyrészt, mert a tranzakciós illeték bevezetése miatt megnőttek a számlavezetési költségek, másrészt pedig azért, mert az alacsony bankbetétek miatt kevesebben tartják bankbetétben a megtakarításukat. Emellett egyre kevesebben tartanak párhuzamosan több bankszámlát.

Mint ismert, a tranzakciós illetéket az Orbán-kormány vezette be, a megszorító intézkedések keretében, hogy az állam minél több pénzhez jusson.

Terrortámadásokat követtek el kedd reggel Brüsszelben, a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtéren és a Maelbeek metróállomáson történt robbantásoknak legalább 26 halálos áldozatuk és 136 sebesültjük van, két magyar állampolgár is megsebesült. Brüsszel tömegközlekedése teljesen megbénult.

Maggie De Block belga egészségügyi miniszter arról számolt be, hogy tizenegyen vesztették életüket és 81-en sebesültek meg a Zaventem nemzetközi repülőtéren reggel 8 óra körül végrehajtott kettős robbantásban, amelyet nem sokkal később egy harmadik detonáció követett az európai uniós intézményekhez közeli Maelbeek metróállomásánál. A brüsszeli tömegközlekedési vállalat (STIB) közlése szerinte az utóbbi támadásnak legalább tizenöt halottja és 55 sebesültje van.

A belga szövetségi ügyészség vezetője az RTBF közszolgálati tévécsatornának elmondta: öngyilkos merényletet követtek el a légikitötőben, szemtanúk arab nyelvű kiáltásokról és lövésekről számoltak be a kettős robbantás előtt. A füstölgő, helyenként rommá zúzott reptéren egy harmadik, fel nem robbant pokolgépet is találtak.

Nagy Zoltán, Magyarország brüsszeli nagykövete közölte az M1 aktuális csatornának elmondta, hogy a robbantások során két magyar is megsebesült. Hozzátette, hogy magyar halálos áldozatról nincs tudomásuk. Az MTI-nek nyilatkozva at is jelezte: a támadások mindkét helyszíne olyan, ahol sok magyar fordulhat meg.

A belga légügyi irányító központ (Belgocontrol) tájékoztatása szerint a Brussels Airlines budapesti járata biztonságosan megérkezett a Zaventemre, de a legfrissebb információk szerint egyelőre nem engedélyezték az utasoknak, hogy elhagyják a gép fedélzetét.

Nagy Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi repülőteret lezárták, valamennyi járatot törölték, a repülőtérre vezető utak pedig járhatatlanok.

A magyar nagykövetség közösségi oldalán folyamatosan frissített tájékoztatást adnak az eseményekről, valamint közzétették az érintett belga hatóságok vészhívó telefonszámait.

Az uniós intézményekhez közeli Maelbeek metróállomáson a detonációt követően többen is a síneken futva menekültek el az állomásról. A metró lejáratánál sokáig fekete füst gomolygott a helyszínen lévő újságírók beszámolói szerint.

A brüsszeli tömegközlekedési vállalat (STIB) bejelentette, hogy lezárták az összes metróállomást, és leállították a teljes tömegközlekedési hálózatot a belga fővárosban. A főbb vasútállomásokat és a közúti közlekedési alagutakat is lezárták Brüsszelben. Sajtóértesülések szerint gyakorlatilag lezárták a határokat is.

Az Európai Bizottság teljes személyzetét biztonságba helyezték a robbantások miatt - közölte Twitter-profilján a bizottság személyzeti vezetőjének helyettese.

A testület arra kérte az alkalmazottakat, hogy maradjanak otthonukban, illetve irodájukban, ahol éppen vannak. A történtek miatt a hatóságok elrendelték a legmagasabb, negyedik szintű terrorkészültséget - jelentette be Jan Jambon belga belügyminiszter.

Több európai repülőtéren, köztük a párizsin, a frankfurtin, a rómain, a prágain és a londonin fokozott biztonsági óvintézkedéseket vezettek be.

A holland hatóságok közölték, hogy megerősítették a hollandiai repülőterek biztonságát, és fokozottan ellenőrzik az országhatárokat. A rendőrség jelentős létszámban van jelen a szóban forgó helyeken. A terrorkészültség szintjét ugyanakkor nem emelték.

A brüsszeli merényletek hatására a belga fővárosba tartó repülőgépeket Amszterdamba, Liege-be és más repülőterekre irányították át.

- Megtörtént, amitől tartottunk, sötét nap ez Belgium számára" - jelentette ki sajtótájékoztatóján Charles Michel belga kormányfő a kedd reggeli brüsszeli terrortámadásokra utalva.

A miniszterelnök elítélte a "gyáva és erőszakos, válogatás nélküli" támadásokat, és arról számolt be, tisztában vannak vele, hogy "sok a halott, és sokan megsebesültek" a Zaventem nemzetközi repülőtéren és a Maelbeek metróállomásnál elkövetett három robbantásban. A kormányfő elmondta, hogy a sebesülteket kórházba szállították.

A merénylők egész Európa ellen támadást intéztek" - mondta a kormányfő, és leszögezte, hogy a tragédia ellenére higgadtságra és szolidaritásra van szükség.

Charles Michel közölte, hogy megerősítik a katonai jelenlétet a belga főváros utcáin. Korábbi hírek szerint 225 katonával erősítették meg Brüsszel védelmét. A helyi sajtó hírei szerint fokozott biztonsági intézkedéseket rendeltek el a nukleáris létesítményeknél is.

Egyes hírek szerint terrorveszély miatt teljesen lezárták Belgium határait. A belváros felett helikopterek köröznek, a tömegközlekedési hálózatot teljesen leállították, és lezárták a vasútállomásokat is. A telefonvonalak nem működnek Brüsszelben.

Jan Jambon belga belügyminiszter délelőtt bejelentette, hogy az országban elrendelték a legmagasabb, negyedik szintű terrorkészültséget.

Az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet hívei a közösségi hálókon ünnepelték kedden a brüsszeli robbantásokat; a milícia maga nem adott ki közleményt a támadásokkal kapcsolatban.

"Úgy látszik, az Iszlám Államban (harcoló) testvéreink elhagyták Moszult és Rakkát, és áttették a fővárost Brüsszelbe" - áll egy arab nyelvű Twitter-üzenetben.

"A minap elfogták (a párizsi támadások fő szervezőjének számító) Salah Abdeslamot, ma meg már meg is bosszulták őt a társai. Az Iszlám Állam üzenete az ellenségeinek egyértelmű: nem hagyunk békén titeket!" - írta a milícia egy másik támogatója.

A brüsszeli merényletek kapcsán egy szimpatizáns azt írta: "Ha a hitetlenek muzulmánokat bombáznak, azt terrorellenes harcnak hívjátok, de ha az Iszlám Állam hitetleneket öl meg, arra azt mondjátok: terrorcselekmény."

A belga hatóságok időközben terrorcselekménynek minősítették a Brüsszelben történteket, arról azonban mindeddig nem tettek jelentést, hogy ki állhat a támadások hátterében. A robbantásokat még egyetlen szervezet sem vállalta magára.

A brüsszeli robbantások nyomán Orbán Viktor miniszterelnök ideiglenesen elrendelte a terrorkészültség kettes, magas fokozatát - jelentette be a belügyminiszter kedden a Parlamentben újságíróknak nyilatkozva.

Pintér Sándor elmondta: a miniszterelnök döntött a terrorfokozat emeléséről. Ennek megfelelően járőröket és páncélozott gépjárműveket vezényelnek a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre, továbbá a metrók területén és a Parlament előtti Kossuth téren a Terrorelhárítási Központ munkatársai is megjelennek. Kérdésre elmondta: a kettes a második legmagasabb fokozatú terrorkészültség.

Eddig a négyfokozatú skálán a hármas szint volt érvényben.

A belügyminiszter hozzátette: a kormányfő addig rendelte el ideiglenesen a kettes fokozatot, amíg nem tisztázódik, hogy mi történt pontosan Brüsszelben, és mi várható Európa más országaiban.

Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának keddi ülésére érkezve korábban Papp Károly országos rendőrfőkapitány is beszámolt arról, hogy a brüsszeli robbantások nyomán fokozott ellenőrzést rendeltek el a Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és a metróállomások területén.

A rendőrfőkapitány azt mondta: az utasok szabadságát nem korlátozzák, de a rendőri jelenlétet és az ellenőrzést megerősítik. Arra a kérdésre, hogy ez a pályaudvarokra is kiterjed-e, Papp Károly azt mondta, ott már korábban megerősítették a rendőri biztosítást. Hozzátette: a társszervekkel folyamatosan egyeztetnek, s ennek függvényében döntenek a további intézkedésekről.

Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke szerint napnál világosabban kiderült: fokozza a terrorveszélyt az a folyamat, hogy illegális bevándorlók ellenőrizetlenül, tömegével áramlanak be az Európai Unió területére.

Kósa Lajos kedden a bizottság zárt ülése után újságíróknak azt mondta: az ülésén szó esett a brüsszeli robbantásokról, amelyeknek két magyar sérültje is van. Ők magyar kormányalkalmazottak, akik Brüsszelben dolgoznak - tájékoztatott.

Kósa szavaiból azonban sajnos az tűnik ki, hogy a kormány még az ilyen válságos pillanatokban is csak saját érdekeit nézi, s a menekültellenes hisztéria további szítására használja a tragédiát. A menekültáradattal persze jöhettek terroristák is – de az igazság az, hogy az iszlám szélsőségeseknek épp elég pénzük, épp elég útlevélhamisítójuk és segítőjük van ahhoz, hogy ha terroristákat akarnak Európába küldeni, azokat simán bejuttathatják Európába repülőgéppel, teljesen törvényesen is. Arról nem is beszélve, hogy nem is kell bejuttatniuk őket: például a tavalyi 2 párizsi merényletsorozatot, a januárit, no meg a novemberit döntő többségében Franciaországban vagy Belgiumban született, ott élő arabok követték el: ők nem a menekültáradattal jöttek. No meg terrorizmus, súlyos terrorcselekmények voltak Európában jóval az iszlám menekültek megjelenése előtt is: gondoljunk csak az IRA robbantásaira, vagy a német Vörös Hadsereg Frakcióra, illetve az olasz Vörös Brigádokra. S végül: az Európába érkező menekültek döntő-döntő többsége épp azok elől menekül, akik Európában robbantanak: az iszlám szélsőségesek elől, akik elsőként épp őket akarták kiírtani, méghozzá saját hazájukban, Szíriában vagy Irakban. A menekültek döntő többsége tehát éppenhogy az iszlám terroristák ellenségének számít, nem pedig pártolójának.

Úgyhogy ne üljünk fel Kósa és fideszes társai feszültségkeltésének: nem szabad összemosni a menekülteket a terroristákkal. Nem véletlen, hogy a 2001-es amerikai és a 2015-ös párizsi merényletek után George Bush amerikai és Francois Hollande francia elnök egyik legfőbb feladatának tekintette, hogy biztosítsa saját országa muzulmán lakosságát: nem őket hibáztatja a szélsőségesek terrorakcióiért.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke szerint a terrorra kemény és erős Európa a válasz.

A volt kormányfő kedden, hivatalos Facebook-oldalán reagált a napközben történt belga terrorcselekményekre. "Kevesebb nemzetállami önzés, nagyobb közös erő" - fogalmazott az ellenzéki politikus, aki hozzátette, "jól döntöttünk, amikor a Fidesszel megszavaztuk az Iszlám Állam elleni közös szövetségesi fellépésben való részvételt".

Kiemelte, a terroristákkal nem megbékélni kell, hanem harcolni kell ellenük. A brüsszeli támadást is vélhetően elkövető Iszlám Állam ugyanis meg akarja ölni mindazt, amit Európa jelent: a szabadságot, a demokráciát, egymás tiszteletét - fejtette ki Gyurcsány Ferenc, megjegyezve, "miközben a mértékletességben hiszek, mértékletesség kell a mértékletességben is, aki szabad világunkat fenyegeti, azokkal szemben erővel kell fellépni. Közösen, határozottan".

Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint a keddi brüsszeli terrortámadás elkövetői a demokráciát és a szabadságot próbálják elvenni, de ezt nem szabad hagyni.

Az ellenzéki politikus hivatalos Facebook-oldalán megrendülésének adott hangot a brüsszeli merényletek után, amelyeket barbár támadásoknak minősített.

"Borzasztó érzés látni a képeket és nagyon aggódom azokért a honfitársainkért, akik most ott vannak" - fogalmazott Tóbiás József, aki hozzátette, "erősnek kell lennünk, mert az elkövetők éppen azt akarják, hogy féljünk". "A demokráciánkat, a szabadságunkat próbálják elvenni, de mi nem hagyjuk!" - hangsúlyozta a szocialista politikus.

- A terror minden formáját vissza kell utasítani, küzdeni kell ellene, a terroristákkal szemben fel kell lépni - jelentette ki a miniszterelnök kedden Tatabányán, más témában tartott sajtótájékoztatóján a reggeli brüsszeli robbantásokról szólva.

Orbán Viktor szerint a történtek tanulsága, hogy erősíteni kell az európai együttműködést a belbiztonsági szervek között.

Az Index beszámolója szerint a Magyar Honvédség hat nap gondolkodási időt hagyott annak a több száz közmunkásnak, akiknek felkínálta, hogy szerződéses katonák lehetnek. A lehetőség csábító része, hogy a közmunkásbér kétszeresét kereshetik és stabilabb munkahelyük lesz. Az árnyoldal, hogy alkalmasság esetén három évre katonának kell állni, a sereghez tartozás minden kötelezettségével, és egyáltalán nem biztos, hogy a "jó pénz" reményében mindenki el akar költözni a családjától, barátaitól. Holnap eldől, a kiválasztott közmunkások közül hányan öntik magukra az egyenruhát, de ami a legfontosabb: lehet-e nemet mondani erre a visszautasíthatatlannak tűnő ajánlatra?

Mindenesetre nagyon úgy néz ki, hogy az állam a közmunkások seregbe hívásával egy sakk-matt helyzetet teremtett: aki alkalmas, az vagy elmegy katonának, vagy kockáztatja, hogy elveszíti a további közmunka lehetőségét.

Nem mindennapi rakománnyal futott ki egy hajó Japánból az Egyesült Államok felé. A hajó 331 kilogramm nagy tisztaságú plutóniumot szállít, ez 50 atombomba előállításához lenne elegendő.

A nukleáris anyagot egy felfegyverzett brit hajó szállítja az Egyesült Államokba, a pontos útvonala érthető okokból titkos. A hajón lévő plutónium olyan jó minőségű, hogy könnyedén fel lehetne használni úgynevezett piszkos bomba előállításához. A piszkos bomba nem igazi atombomba, hanem hagyományos robbanószerrel párosított sugárzó anyag, ami a bomba felrobbanásakor radioaktív anyaggal szennyezi be környezetét.

Korábban két brit hajó érkezett a Tokai település melletti kikötőbe. Mindkét hajó erősen felszerelt modern fegyverekkel és kifinomult védelmi rendszerekkel. Az anyag átrakodása több órát vett igénybe.

A mostani szállítmány része egy nagyobb atommegállapodásnak az Egyesült Államok és Japán között. Japánban ugyanis nagy mennyiségű plutónium van, több mint 47 tonnát tárolnak országszerte. Ez összesen hatezer bombához lenne elegendő.

Japán még az 1970-es években vásárolt nagyobb mennyiségű plutóniumot nyugati országoktól. Főleg atomkísérletekre, illetve az atomerőművekhez használták az anyagot. Ugyanakkor a fukusimai erőmű balesete után két reaktor kivételével az összesen bezárták az országban.

Az orosz birkózók egyre nagyobb számban produkálnak pozitív doppingtesztet. Mihajil Mammiasvili, az orosz birkózó szövetség elnöke az orosz R-Sport hírügynökségnek kedden azt mondta, hogy egy belső vizsgálatot folytattak le nemrég, s ennek során rengeteg sportolójuk bukott le. Több tucat tesztet végeztek el a csapaton belül, s most mindenki rendkívül rossz idegállapotban van - mondta a szövetségi vezető, aki egyáltalán nem optimista a közeljövőt illetően: Előfordulhat, hogy egyszerűen egyetlen birkózónk sem indul Rióban.

Mamiasvili nem közölte, hogy milyen szerrel akadtak fent a vizsgálatokon a versenyzők. Ugyanakkor a TASSZ hírügynökség hétfőn arról adott hírt, hogy két orosz birkózó is a meldoniummal megbukott versenyzők között van.

Oroszország a birkózás első számú nemzetének számít, amit az is alátámaszt, hogy a tavalyi, Las Vegas-i kvalifikációs világbajnokságon - az első kvótaszerző versenyen - szabadfogásban mind a hat, kötöttfogásban pedig a hatból négy súlycsoportban szerezték meg a riói kvótát, a nőknél pedig két kategóriában van már biztos olimpiai szereplőjük.

Jelen állás szerint amúgy egyetlen orosz atléta sem lesz ott Rióban, mivel az ország sportági szövetségét még tavaly novemberben felfüggesztették, s jelenleg kérdéses, hogy a nemzetközi szövetség feloldja-e még a játékok előtt a szankciót.

Mint a hvg.hu beszámol róla, beütött, ami várható volt: brutális veszteségekkel működnek az állami vizes vállalatok az erőszakos rezsicsökkentés és a közműadó nyomán. A cégek eredményét adófizetői pénzekkel kozmetikázzák ki, így első látásra nem feltűnő az ordas bukta.

A tényleges tevékenységéből a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. veszített a legnagyobbat, 6 milliárd forintot, de az Észak-Magyarországi, Észak-Dunántúli, a Duna Menti Regionális Vízmű is egymilliárd fölötti üzemi veszteséget könyvelt el, a Tiszamenti Regionális Vízmű pedig 600 milliós veszteséggel zárta a tavalyi évet. A veszteség valószínűleg a rezsicsökkentés, a vezetékadó és a vízközművek által fizetett iparűzési adó miatt gyűlt össze.

Az ún. "rendkívüli eredmény" alapján viszont mindegyik cég nyereséges, amit az Együtt képviselői szerint furcsa elszámolásoknak és számviteli trükköknekköszönhető.

Fónagy államtitkár válaszából kiderült, hogy a vízműcégek igényeltek és kaptak állami támogatásokat, általában többet, mint amekkora amekkora az üzemi veszteségük volt. Azt viszont nem tudni, hogy ezek a pénzek hogy kerültek a vízműcégekhez, mert a közvetett állami támogatást tiltja az EU, ezért Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke szerint a közpénzt "kreatív módon" kell eljuttatni a cégeknek.

A hőmérséklet gyors csökkenése miatt befagyott magassági kormány miatt zuhanhatott le szombaton a Dubaiból Rosztov-na-Donuba tartó repülőgép – írta a Rosszijszkaja Gazeta. A Boeing-737-es gép kétszer próbált leszállni a dél-oroszországi város repülőterén: az első sikertelen próbálkozás után másodszorra 940 méteres magasságból fokozatosan ereszkedett, majd 300 méter körül hirtelen zuhanni kezdett és 325 kilométeres sebességgel orral csapódott bele a repülőtéri kifutópályába. A fedélzeten lévő 55 utas és a hétfős személyzet életét vesztette.

Hétfőn befejeződött a beszédet rögzítő feketedoboz információinak átmentése is. A becsapódástól a gép adatait rögzítő feketedoboz erősen megsérült, speciális módszer kellett az adatok kinyeréséhez.

Az eddigiek alapján viszont úgy tűnik, a pilóták felismerték a helyzetet, igyekeztek visszarántani a gépet, de nem sikerült a kart maguk felé húzniuk, ami csak a befagyással volna magyarázható. A lap vizsgálatot ismerő forrása szerint ugyanis egyetlen épelméjű pilóta sem tolta volna el maga felől a magassági kormányt. A Fly Dubai járatai kedd este újra indulnak Dubai és Rosztov-na-Donu között.

A vizsgálat előreláthatólag még egy hónapig eltarthat.

Sztrájkra készülnek az Audinál Győrben. Nem fogadta el ugyanis a vállalatvezetés válaszát az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ), amely legalább 15 ezer forintos alapbéremelést követelt 2016 januárjáig visszamenőleg.

A munkáltató ezt elutasította, ahogyan azt is, hogy a béremelés egységesen történjen. Ez volt a két legfontosabb követelése a munkavállalók képviselőinek. A szakszervezet a jelenlegi bérezési rendszer felülvizsgálatát is kérte egy kialakítandó munkacsoportban, amelynek létrejöttéről a bérmegállapodásban kellene megegyezni.

A munkáltató válasza alapján a január óta tartó bártárgyalásokat eredménytelennek nyilvánította az AHFSZ Bizalmi Értekezlete ezután létrehozta a szakszervezet sztrájkbizottságát. A sztrájkbizottság létrejöttéről az AHFSZ vezetése a személyügyekért felelős ügyvezető igazgatót is tájékoztatta – írta a szakszervezet. Egyelőre nincsen szó arról, hogy mikor és milyen feltételek mellett kerülne sor a munkabeszüntetésre.

Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) hétfőn közölte, hogy meghosszabbította a német kapitány, Bernd Storck szerződését.

Az összeget Csányi Sándor elnök nem hozta nyilvánosságra, ám a FourFourTwo szerint évi egymillió eurót fog keresni. A szaklap szerint ennyit még senki sem keresett ebben az országban futballból.

Mivel Storck megtartotta a sportigazgatói állását is, ez a kereset - kicsivel több mint havi 80 ezer euró - nem túlzó.

Storcknak ennyi pénzért kell megújítania a komplett magyar futballt, korosztályos kapitányokat hoznia, összefognia az akadémiák hatékony működését, és az elfogadható versenyeztetést.

Viszonyításként meg lehet jegyezni, hogy a Hoffenheim és a Hannover edzője is ennyit kapott a tavalyi szezonban a Bild szerint. Vagyis egy átlagos Bundesliga-edző bérét veheti fel Storck.

Dárdai Pál a szerződéshosszabbításkor évi 600 ezer eurós fizetést kapott a Hertha BSC-től. És persze jó sok prémiumot vehet majd fel, ha a csapat megőrzi kimagasló helyezését. jelenleg, hét fordulóval a vége előtt a harmadika Bundesligában, és megvan az esélye, ha a Dortmundot kiveri, hogy kupadöntőt játsszon.

A hvg.hu beszámolója szerint Rétvári Bence mindent megpróbált, hogy kifogja a szelet a tiltakozó tanárok vitorlájából, az Emmi parlamenti államtitkára előbb azt jelentette be hétvégén, hogy 2017-től tananyagcsökkentést hajtanak végre a közoktatásban, kedden pedig az jelent meg tőle, hogy a kormány teljesen megszüntetné Kliket.

A bejelentést bizonyára azért időzítették keddre, mert szerdán lejár az a határidő, amelyet a tanártüntetések vezetői szabtak a kormánynak arra, hogy bocsánatot kérjenek a megfélemlített és megalázott emberektől, valamint Palkovics László köznevelési államtitkár és Balog Zoltán miniszter helyett más tárgyalópartnereket jelöljenek ki, és valódi szakmai kerekasztalt indítsanak az egyeztetésekre.

Arra számítani lehetett, hogy Orbán Viktor nem fog bocsánatot kérni, ezt ő maga is megmondta, és a többi ultimátumszerű kérésben sem sikerült előbbre lépni. Rétvári nyilatkozatai azonban azt jelzik, hogy bizonyos egyéb követelésekben megpróbálna változtatni a kormány, kérdés, hogy mennyire mélyreható változások ezek. Az államtitkár szerint az állami iskolafenntartó szerep megmaradna, ám kevésbé központosítottá válna.

A hvg.hu úgy tudja, hogy a tiltakozó pedagógusokat összefogó Tanítanék mozgalom kedden délben nem fogja lefújni sztrájkfelhívását. A hvg.hu úgy értesült, hogy a Tanítanék mozgalom arra kéri az iskolákat, hogy március 30-án reggel 8 és 9 óra között tartsanak egy figyelemfelhívó demonstrációt. Ennek keretében, ha vannak olyan pedagógusok, akik megtehetik, azok vonuljanak az intézmény elé az utcára, hogy találkozhassanak azokkal a szülőkkel és polgárokkal, aki szolidárisak a pedagógusok tiltakozásával. Arra is mód nyílna így, hogy aláírassák a támogatókkal a 12 pontos követeléslistát.

Azt a kérdést vélhetően nyitva hagyják, hogy pontosan hogyan osztják fel a feladatokat egymás közt a tanárok, így azok, akik tartanak a jogi retorzióktól, eközben rendhagyó foglalkozást tarthatnak a diákoknak. Ezt vélhetően a pedagógusközösségek beszélik majd meg egymás közt.

A Rétvári Bence által bejelentett változásokról a hvg.hu megkérdezte a mozgalom szóvivőjét, Puskás Aurélt, aki arról beszélt, hogy ha a Klik megszüntetése nyomán enyhítik az intézményirányítás központosítottságát, az rövid távon hasznos dolog lehet, de hosszabb távon ennél is tovább kell menni, a vegyes fenntartási modellt tartják megfelelőnek. Azt mondja, elképzelhetőnek tartják, hogy a közel kétszáz tankerületet külön jogi személyiségként igazgatja majd az új modell, és remélik, a decentralizált oktatás legalsóbb szintje nem a megyéket jelenti majd, az ugyanis túl nagy egység.

A Demokratikus Koalíció szerint az oktatási rendszer egésze csak akkor tud megváltozni, ha az Orbán-kormány távozik a posztjáról - reagált a párt szóvivője Rétvári Bencének, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárának azon bejelentésére, hogy nyáron teljesen megszűnik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik).

Gréczy Zsolt keddi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a bejelentést egyelőre nem tekintik hivatalosnak, ezért úgy értékelik, hogy "csak a meghátrálás ígérete a kormánytól". A Fidesz nyilvánvalóan tart a tüntetésektől és a sztrájktól, ezért mindent elkövet, hogy kihúzza a talajt a tiltakozók alól - fogalmazott. Hozzátette, hogy az Orbán-kormány az elmúlt hat évben mindent megígért, ha ellenállásba ütközött, de "egyikből sem lett semmi", a kormány pedig nem tudja megállítani a tiltakozásokat "ócska üres ígéretekkel".

A DK szerint meg kell szüntetni az oktatási centralizációját és mérsékelni kell a diákok felesleges túlterheltségét - közölte. Emellett meg kell szüntetni azt a rendszert is, amelyben a tanároknak egymásról kell jelenteniük, ahol nincs szabad tankönyvválasztás és amelyben brutális tandíjakat vezettek be a felsőoktatásban, miközben "gyakorlatilag pártkomisszárokat ültettek" az egyetemek élére - jelentette ki.

A Párbeszéd Magyarországért társelnöke szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megszüntetéséről szóló bejelentéssel a kormány csak a pedagógusok március 30-ra tervezett sztrájkjáról akarja elterelni a figyelmet.

Szabó Tímea keddi, budapesti sajtótájékoztatóján elfogadhatatlannak nevezte, hogy - meglátása szerint - a bejelentés során semmilyen konkrétum nem hangzott el.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára nem közölte, hogy a Klik megszüntetése csak átnevezést jelent-e, hogy felszámolják-e az oktatást tönkretevő központosított rendszert, vagy hogy az iskolák visszakapják-e az autonómiájukat - sorolta. Felrótta azt is: az államtitkár arról sem beszélt, hogy visszateszik-e azt a kétszázmilliárd forintot az oktatásba, amit kivettek onnan, hogy kívánnak-e tárgyalni a több mint ötvenezer, az oktatásban nem pedagógusként dolgozó alkalmazott bérrendezéséről vagy hogy az iskolák visszakapják-e a tankönyvszabadságot.

Szabó Tímea arra biztatta a pedagógusokat, a szülőket és diákokat, hogy ne higgyenek a kormánynak és addig folytassák a tiltakozást, ameddig a kabinet eleget nem tesz a követeléseiknek.

Menekül a stáb a TV2 Tényektől. Kedd reggeli értekezleten bejelentette távozását a TV2 Tények című hírműsorának egyik alapembere, Kőrösi Gábor szerkesztő-műsorvezető – értesült a hvg.hu.

Úgy tudni, Kőrösi abszolút alapembernek számított a hírstábban, évtizedes múltja van a TV2-nél, az esti Tények szerkesztőjeként, a reggeli hírblokk műsorvezetőjeként és a Napló munkatársaként is dolgozott.

A Tények stábjából egyre többen távoznak azóta, hogy Andy Vajna révén kormányközeli kézben került a televízió, a csatorna hírigazgatójának posztjára pedig a fideszes körökkel jó viszonyt ápoló Kökény-Szalai Vivien került. Kökény-Szalai behozta a szerkesztőségbe a korábbi Hír TV-s Célpont-riportert, Kunfalvi Nórát, aki előbb Pukli István iskolaigazgatót, majd Juhász Pétert, az Együtt alelnökét lejárató anyagokat készített.

A világ egyik legtekintélyesebb lapja, a brit Financial Times is foglalkozott a „terroristák” elleni szegedi perről, és a lehetetlen jogi helyzetről.

Magyarországra fenyegetést jelent egy kerekesszékes és egy vak asszony - a Financial Times külön cikket szentel a szegedi menekültpernek, amelyben két fogyatékkal élőt vádolt (többek közt) a magyar állam önnön rendjének megsértésével, melyet a hírhedt röszkei kerítéstámadás és könnygázas visszatámadás alkalmával követtek el. A lap megemlékezik arról, hogy Orbán az elsők közt volt, akik bezárkóztak a kontinensen, és erőszaktevők, terroristák érkezésével riogatott. A FT felidézi a per mozzanatait, ahogy a félig vak asszony úgy védekezik, lépni is alig van ereje, hogy tudna bárkit megtámadni. És az is olvasható, hogy a kerítéssel kapcsolatos vádlottak 99%-át elítélték a bíróságok. A vádlottak az Égei-tengertől idáig jutottak, a kiskunhalasi őrzött szállásra, amelyről úgy gondloják, inkább börtön, mint menekültek elszállásolására való hely.

Az Origo beszámolója szerint első fokon garázdaságért elítélte a bíróság Gulyás Márton civil aktivistát, aki azzal demonstrált az MSZP-s boltzárbotrány után, hogy megrongálta a Nemzeti Választási Iroda tábláit. A bíróság szerint ezzel kirívóan közösségellenes volt, ezért egy év próbára bocsátották.

Gulyásnak a nem jogerős ítélet szerint 41 ezer forint bűnügyi és perköltséget is meg kell fizetnie a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság tábláinak lefeszítése miatt, és mert passzívan ellenszegült a rendőri intézkedésnek - hangzott el.

A bíró szóbeli indoklása szerint tette túlmutatott a politikai véleménynyilvánítás határain, megsértette a köznyugalmat, és kirívóan közösségellenesen lépett fel. Az, hogy nem keltett riadalmat Gulyás, a bíró szerint is egyértelmű, de a táblák letépése elvileg alkalmas volt a megbotránkoztatásra, tehát magyarázata szerint a lehetőség is elég ilyenkor.

Az akció résztvevői az épületre a kormányzati kommunikációs plakátokra hajazó hirdetményeket ragasztottak ki, amelyeken a következő szöveg volt olvasható: A közigazgatási reformok jegyében, a további rendbontásokat elkerülése érdekében a hivatalt bezártuk. A demokrácia szünetel."

Érdekes, hogy a magyar hatóságok korántsem léptek fel ilyen határozottan és eredményesen a kopaszok ellen, akik ugyanennél a hivatalnál megakadályozták az ellenzék képviselőjét a boltzár elleni népszavazási kezdeményezésének beadásában. Ott nemhogy ítéletig, de még vádemelésig sem jutott el az ügy. No persze, itt más a helyzet: a kopaszok közül többen Kubatov Gábor Fidesz-alelnök Fradijának biztonsági emberei. S a fideszeseket az Orbán-kormány hatóságai a jelek szerint nem bántják…

A 444.hu hetek óta próbálja kideríteni, hogy hol lehet az a százezer ukrán menekült, akiket Orbán Viktor miniszterelnök közlése szerint Magyarország befogadott. Egyelőre semmilyen hivatalos statisztikában nem találták a nyomukat. A kérdés azért fontos, mert Orbán többek között ezzel indokolta, miért nem akar Magyarország Szíriából érkező, az iszlám terroristák elől menekülő embereket befogadni: mert mi már megtettük a magunk dolgát, befogadtuk az ukrajnaiakat.

Március 3-án Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt parlamenti képviselője is kérdést intézett a témában a belügyminiszterhez. Fodor arra volt kiváncsi, hogy 2010 óta mely országokból és összesen hány menekült érkezett.

Pintér válaszában elküldte a részletes statisztikákat, ezek közül az ukrán menekültek ügyében a 2014-16 évre vonatkozók relevánsak - az ukrajnai háború 2014-ben robbant ki.

Azóta a belügyminiszter által közölt összesített táblázatok szerint

• 2014-ben oltalmazottként 2 ukrán állampolgárt, bírósági eljárásban befogadotként egy ukrán állampolgárt;
• 2015-ben oltalmazottként 2, befogadottként 2 ukránt ismertek el,

vagyis az ukrajnai válság kirobbanása óta összesen 7 ukránt ismert el a magyar állam menekültként, oltalmazottként vagy befogadottként. Azaz már csak 99993 ukránról kellene Orbánéknak számot adni.

A Magyar Labdarúgó Szövetség 2018. június 30-ig meghosszabbította Bernd Storck szövetségi kapitány és segítője, Andreas Möller szerződését. A hírt Csányi Sándor MLSZ-elnök jelentette be hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján.

Az Eb csak egy állomás, a cél az, hogy a válogatott tartósan jól szerepeljen. Lehetőséget akarunk adni, hogy hosszú távon gondolkodjon Storck – mondta Csányi. Arról nem beszélt, hogy mennyit fizetnek neki. Storck marad továbbra is sportigazgató, és ha szeretne, hozhat újabb stábtagokat is.

Bernd Storck azután vette át a válogatottat, hogy Dárdai Pált visszarendelte a Hertha. Sikerrel vezette a csapatot a Norvégia elleni pótselejtezőkön, kettős győzelemmel, 3-1-es összesítéssel jutottunk ki a franciaországi Európa-bajnokságra, ami az elmúlt harminc év legnagyobb sikere.

Az igazsághoz azonban hozzátartozik: amiatt jutottunk ki, mert az UEFA az eddig 16-ról 24-re emelte az EB-n induló csapatok számát, s így a csoportkörök harmadik helyezettjeinek (köztük Magyarországnak) is esélye lett a bekerülésre. Harmadikok már az elmúlt évtizedekben is többször voltunk az EB-selejzetőkön, csak akkor még mindössze 16 csapat juthatott ki a döntőre.

Bárándy Gergely szocialista parlamenti képviselő szerint a Fidesz "választási csalások sorozatával" szerezték meg kétharmados győzelmét 2014-be. Ezt azzal egészítette ki: jelenleg is több mint 30 ügyben van nyomozás választási csalás miatt.

A parlament hétfői ülésén, napirend előtt felszólalva hozzátette: az új választási törvénnyel "kamupártok" indulását tették lehetővé, ezzel torzították az eredményeket. Mindezt "maffiaállami módszerekkel" tették - fogalmazott -, ezek között említette például azt, hogy az MTI-vel, a közmédiával híreket hamisíttatnak. Kijelentette: ma már a bíróság mondja ki, hogy a médiahatóság köteles ezen eseteket kivizsgálni.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára hiteltelennek és megalapozatlannak találta a választási csalással, a választási rendszerrel kapcsolatos felvetéseket. Olyan párt veszi ezt a szájára, aki tele van korrupciós ügyekkel - jelentette ki, és hozzátette: választási győzelmeikkor nem emlegetnek csalást.

Valószínűleg azért, mert a szocialisták győzelmei idején ilyen vád fel sem merült. A Fidesz 2014-es győzelmét illetően viszont Dömötör Csaba "elfelejtette" megemlíteni, hogy a 2014-es országgyűlési választások után maga az EBESZ, az európai választások tisztaságán őrködő Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet állapította meg hivatalos jelentésében, hogy a Fidesz-KDNP jogosulatlan előnyhöz jutva nyert kétharmaddal a választásokon. Az EBESZ jelentése ennek kapcsán szóvá tette a választókerületekkel való manipulálást, a győzteseket kompenzáló új rendszert, a kormánypártokat segítő állami propagandát, az átláthatatlan kampányfinanszírozást, a kettős mércét a külföldi magyarok szavazási lehetőségeinél, s a kormánypártok irányában erősen elfogult médiapiac létrehozását.

Azaz a Fidesz valóban csalással győzött – igaza van a szocialista képviselőnek.

Ikotity István (LMP) szintén napirend előtt a pedagógusok sztrájkjogáról szólt, amelyet szerinte a kormányoldal elvett, az LMP viszont visszaállítana. Hangsúlyozta: a pedagógusok az alapvető munkavállalói, alkotmányos jogaikért állnak ki.

Szerinte a kabinet továbbra sem érdekelt a változtatásban. Bírálta a miniszterelnököt, aki szerint csak tréfa volt a sztrájkfelhívás.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kijelentette: számos szervezet tartja felelőtlen lépésnek azt, ha a pedagógusok nem törvényes eszközzel lépnek fel. Az államtitkár tárgyalást sürgetett, és úgy fogalmazott: sokan nem értik, miért a pedagógusok készülnek sztrájkra, hiszen az elmúlt időszakban ők kapták a legnagyobb béremelést az országban.

Rámutatott arra is: a sztrájkot hirdetők nem egyeztetettek azokkal, akinek nevében közzé tették azt.

Rétvári azonban – Dömötörhöz hasonlóan – nem mondott igazat. Ha a sztrájkjogot annyira megnyirbálják, mint tette azt a Fidesz rögtön hatalomra jutása után (bezzeg, amikor ők voltak ellenzékben, akkor örültek „régi harcostársuk”, Gaskó kormányellenes sztrájkjainak – s érdekes módon Gyurcsányék nem fosztották meg a sztrájkolás lehetőségétől a dolgozókat), akkor aligha lehet elvárni, hogy a tiltakozók a kormány szája íze szerint állandóan csak egyeztessenek, egyeztessenek – s a végül semmit se tehessenek. Annak idején Gandhi is a polgári engedetlenséget választotta a britek indiai uralma ellen tiltakozva, s ma a történelem egyik legnagyobb hatású személyiségeként tartjuk őt számon. A pedagógusok kapták a legnagyobb béremelést az országban? De hát nem is saját bérük emeléséért tüntetnek, hanem az oktatást romba döntő fideszes átalakítások eltörléséért, hogy a magyar gyerekeknek legyen esélyük a szükséges tudás megszerzésére. S hogy a sztrájkot hirdetők nem egyeztettek? A Fidesz vajon egyeztetett az országgal, a pedagógusokkal, a szülőkkel, mikor átalakította az egész oktatási rendszert – csak épp a teljes leromlás irányába?

Megsértődött a fideszes államtitkár, mert megkérdezték valamiről – írta az Index. - Csak jelezd a szerkesztőségben, hogy neked nem adok interjút többet − mondta a fideszes Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár a Hír Tv munkatársának, aki egy korábbi önkormányzati bérléséről kérdezte.

A Hír Tv anyagából kiderült, hogy Bitay 2009-től négy éven át bérelt Inárcson egy 101 négyzetméteres önkormányzati lakást, amelyet az igénylés után azonnal megkapott az önkormányzattól, miközben más családok éveket várnak egy ilyen lehetőségre. Ráadásul egy helyi ingatlanos szerint ezeket a lakásokat a piaci ár alatt szokták bérbe adni, leginkább rászorulóknak.

Bitay 2009-ben a Fidesz-frakció titkára volt, majd egy éven belül a Belügyminisztérium politikai főtanácsadója lett. Ezen tisztségek alatt bérelte az önkormányzati lakást. A Hír Tv kérdésére azt mondta: „Külön szerettünk volna költözni, és egy ilyen településen sajnos nincsenek lakások, egy családi házat megvásárolni akkor nem tudtam volna, építeni nem tudtam volna, ezért igénnyel fordultam az önkormányzathoz, és ha emlékeim nem csalnak, akkor négy éven keresztül egy rendes bérleti szerződés keretében, havi bérleti díjért béreltem a lakást, amit egyébként fel is újítottam.”

A válaszából nem tudjuk meg, milyen bérleti díjjal kapta meg a lakást (időközben kitudódott: havi 60 ezer forintért), de a Hír Tv anyagából kiderült, hogy a felújítás többek között a légkondicionáló beszerelését jelentette, ráadásul Bitay megpróbálta elérni az önkormányzatnál , hogy annak költségét vonják le a bérleti díjból. Ezt a képviselő-testület végül visszautasította.

A Magyar Nemzeti Bank újra feltalálta a középkort – írja az Index. Az MNB ugyanis saját tulajdonú kastélyszállodában nyaraltatja a dolgozóit Tiszaroffon.

A Borbély-kastélyt 2014-ben 415 millió forintért vette a jegybank. A szálloda kihasználtsága az ingyenesség ellenére kirívóan alacsony, 2015-ben 8305 vendégéjszakát töltöttek ott és 3791 szobakiadás történt, a teljes kapacitás viszont a 45 szobás hotelben a teljes évvel számolva 16 425 szobakiadást tett volna lehetővé. Esetünkben ez 23,1 százalékos kihasználtságot eredményez, ezzel párhuzamosan a piaci alapon működő magyar 3-4 csillagos szállodák kihasználtsága 50-60 százalék között mozog a KSH adatai szerint.

Mindenesetre a nagy költség és az alacsony kihasználtság a jegybanki ingatlangazdálkodásról szóló jelentés szerint a legkevésbé sem gazdaságos, 88 ezer forintra jön ki az egy szobára jutó napi költség!

Az ott lakók egy kis része viszont megfogta az isten lábát a hotellel, és mióta a bankárok betették a lábukat, az egész falut kiemelten támogatják. A dolog szép része ellenére nem lehet elmenni amellett, hogy a Tisza-parti település sorsának alakulása sokkal inkább hasonlít arra, amikor egy jó földesúr gondját viseli a birtokának, mint fenntartható 21. századi vidékfejlesztésre. Persze az nem is a jegybank feladata lenne, hanem az államé, de annyi közpénzből, amiből az MNB szinte kontrollálatlanul gazdálkodik, sokkal jobb projektekre is futná.

A nyomozás elsődleges adatai szerint a sofőr elaludhatott a volánnál, emiatt következhetett be vasárnap hajnalban az északkelet-spanyolországi Tarragona közelében az a súlyos buszbaleset, amelyben 13 külföldi egyetemista vesztette életét, és 44-en megsérültek, köztük egy magyar diák is könnyebben - jelentette a spanyol sajtó hétfőn.

A diákcsoport 5 buszból álló konvoja Valenciából Barcelonába tartott, a négy barcelonai egyetemen Erasmus-program keretében tanuló, különféle nemzetiségű hallgatókkal, miután előző este részt vettek a Fallas elnevezésű, hagyományos tűzijátékünnepen.

Az AP7-es autópályán reggel hat óra körül, nagyjából az út felénél, a jármű előbb az autópálya jobb, majd bal szélére sodródott, áttörte a szemközti sztrádaszakaszt elválasztó szalagkorlátot, és az oldalára borult. Ezután egy személyautó frontálisan belerohant. A gépkocsi két utasa megsérült.

"Sajnálom, elaludtam" - a La Razón című napilap szerint ezt ismételgette a buszvezető a baleset helyszínére kiérkező mentősöknek.

A rendőri őrizetbe vett férfi, akiről annyi tudható, hogy 17 éve dolgozik sofőrként az autóbuszokat üzemeltető cégnél, és eddig balesetmentesen vezetett, hétfő délelőtt tett volna tanúvallomást, azonban rosszul lett, és kórházba került. A tragédia helyszínén a sofőrön végzett vérvizsgálat és drogteszt is negatív volt.

A fiatal magyar munkavállalókat – elsősorban a férfiakat – mágnesként vonzzák a nemzetközi lehetőségek. A Randstad Workmonitor legfrissebb eredményei azt mutatják, hogy a 34 év alatti férfiak 79 százaléka a megfelelő állásért külföldre is áttelepülne,

A globalizációnak és az egyre több munkahelyet biztosító szolgáltató központoknak köszönhetően a tehetségek kiáramlása mellett a külföldi munkavállalók beáramlása is jellemzővé vált Magyarországon. Bár a fiatalok szívesen dolgoznának együtt más kultúrájú és származású kollégákkal, az idősebb generációk kevésbé elfogadóak: a 35 év felettieknek csupán 43 százaléka szeretne vegyes közösség tagja lenni.

A DK közleménye szerint továbbra is bóvliban maradt a kevesek Magyarországa. Az Orbán-kormány az ország kifosztása közben még mindig kergeti azt az illúziót, hogy a nagy hitelminősítő intézetek befektetésre ajánlottá fogják minősíteni hazánkat. Legutóbb a Standard and Poor's jelentette be, hogy stabilan bóvliban hagyja Magyarországot, még a kilátáson sem javított. A hitelminősítő szerint továbbra is kiszámíthatatlan a Fidesz gazdaságpolitikája, az MNB-vagyonból kilopott 250 milliárd forint pedig csak megerősíti, hogy átláthatatlanul működik az Orbán-kormány államgépezete. Azokra az országokra, ahol egyik napról a másikra jöhet egy piaci szereplőre szabott különadó, vagy koncessziókötelessé tehetnek teljes iparágakat, hogy aztán a saját vállalkozóiknak adják, csak bóvli banánköztársaságként tekint a világgazdaság.

A Demokratikus Koalíció szerint az Orbán-kormány az elmúlt 6 évben kiérdemelte a bóvli osztályzatot. A DK szerint a befektetési kedv növekedése és hazánk felemelkedése útjában a gazdaságot korrupcióval megbénító Orbán-kormány áll. Amíg a fideszes kevesek saját anyagi érdekeik szerint játszadozhatnak tíz millió magyar hazájával, addig nem lesz több beruházás és munkahely.

Vonat gázolta halálra a magyar ökölvívó Európa-bajnokot. Mint a hvg.hu megírta, Csjef Sándort Monorierdőnél ütötte el a vonat. 66 éves volt. Az aktív karrierje után edzősködő Csjef ellentmondásos személyiség volt, a szakemberek szerint sokkal több volt benne, mint amit elért. Pár éve még edzősködött, de már azzal is felhagyott.

Csjef Sándor 1950. augusztus 22-én született. 12 évesen Zuglóban kezdett bunyózni, majd az Újpesti Dózsa ökölvívója lett, nevelőedzője Dobronay Pál, edzője Kellner Ferenc. Legjobb eredményei: a miskolci junior Európa-bajnokságon ezüstérmes (1970), a belgrádi felnőtt Eb-n aranyérmes (1973), magyar bajnok nagyváltósúlyban (1974). 1970-től 1974-ig magyar válogatott.

Megérkeztek hétfő reggel az első török összekötő tisztek a görögországi Leszbosz és Híosz szigetekre, ami lényeges lépés az Európai Unió és Ankara közötti migrációs egyezmény megvalósítása terén - jelentette a görög média.

A görög parti őrség egyik munkatársa elmondta a dpa német hírügynökségnek, hogy ezeknek a tisztségviselőknek az lesz majd a dolguk, hogy mintegy "első fokon" eldöntsék, mely migránsokat szállítsák vissza Törökországba azok közül, akik Görögországban nem kapnak menedéket.

Görögországban hiány van mind a menedékjogi szakértőkből, mind pedig a tolmácsokból, akik segítségére a menedékkérelmek kezeléséhez és elbírálásához van szükség. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök a pénteki uniós csúcstalálkozón azt mondta, hogy 2300 szakértőt várnak Görögországba, akik részt vesznek a regisztrálásban és a menekültstátus iránti kérelmek gyorsított elbírálásában.

Az Európai Unió és Törökország között létrejött és szombat éjfél óta érvényben lévő menekültügyi paktum értelmében mindazokat, akik vasárnaptól illegálisan érkeznek Törökország felől a görög szigetekre, vissza fogják küldeni az eurázsiai országba. Csak az maradhat, aki igazolni tudja, hogy Törökországban üldözik. Április 4. után egyúttal megkezdődik legfeljebb 72 ezer szíriai háborús menekült Törökországból Európába történő áttelepítése.

Tizenegy országban, köztük Magyarországon is megjelent - közel egy időben - az a könyv, amely Ferenc pápa válaszait tartalmazza gyerekek hozzá írt kérdéseire.

A Kedves Ferenc pápa! című, rendhagyó interjúkötet ötlete az amerikai Loyola Press kiadó munkatársaitól származik, akik összegyűjtötték és továbbították a pápának a világ legkülönbözőbb részein jezsuita intézményekben élő vagy tanuló gyerekek leveleit - mondta el az MTI-nek Bartók Tibor, a könyvet magyarul megjelentető Jezsuita Kiadó főszerkesztője.

A 259 levél a világ 26 országból 14 nyelven érkezett a legkülönbözőbb életkörülmények, jezsuita iskolák, kollégiumok falai vagy éppen menekülttáborok kerítései között élő, különböző korú gyerekektől. A leveleket Antonio Spadaro jezsuita szerzetes, a La Civilta Cattolica folyóirat főszerkesztője vitte el Ferenc pápának, aki a gyerekek leveleit olvasgatva állítólag így reagált: "Ezek ám a kemény kérdések!".

A most megjelent kötetbe végül harminc kérdés - a hozzájuk tartozó rajzokkal - és Ferenc pápa ezekre adott harminc válasza került be.

Bartók Tibor kitért arra, hogy az olyan gyerekesnek tűnő vagy személyes kérdések mellett, mint például hogy szeretett-e Ferenc pápa táncolni, vagy hogy miért olyan hosszú a sapkája, nagyon komoly kérdéseket is feltettek a gyerekek. Példaként emelte ki egy Fülöp-szigeteki kislány levelét, aki arra volt kíváncsi, hogy miért veszekednek a szülei.

Hozzátette, hogy nehéz, a hitre vonatkozó problémák is előkerülnek a könyvben: egy tízéves szingapúri kisfiú például azt szeretné megérteni, "miért teremtett meg bennünket Isten, ha tudta, hogy bűnt fogunk elkövetni ellene".

A gyerekeket valóban izgatják az olyan kérdések, hogy miért van éhezés, erőszak vagy háború, Ferenc pápa pedig igyekszik nagyon őszintén és reálisan válaszolni, a "kisgyerekek nagy kérdéseire" - fogalmazott Bartók Tibor.

A Magyarország felől érkező embercsempészet korlátozására a magyar-osztrák határon is kerítést építene az osztrák belügyminiszter, a burgenlandi tartományi vezető pedig ugyanezen a szakaszon állandó határellenőrzést szorgalmaz.

Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter az osztrák közszolgálati televízió adásában megerősítette, hogy Ausztria határát továbbra is védeni fogják, és amennyiben szükséges, további kerítéseket építenek, újabb konténereket állítanak fel, és több rendőrt, valamint katonát állítanak szolgálatba. Mikl-Leitner közlése szerint jelenleg naponta átlagosan száz menedékkérelmet adnak be Ausztriában, és amennyiben folytatódik ez a tendencia, már ősszel elérik a befogadás 37 500-as felső határát. Emiatt a miniszter további intézkedéseket helyezett kilátásba.

Mint ismert, a közép-európai régióban Orbánék kezdték el a kerítésépítést, még tavaly, arra hivatkozva, hogy ezzel megóvják Magyarországot a menekültektől. Orbán példája azonban követőkre talált, s immár az osztrákok a magyar határon is ilyent, no meg szigorú határellenőrzést akarnak létrehozni. Nagyon fognak ennek örülni a határtérségben élő magyarok, akiknek ezentúl jóval nehezebb lesz átmenni Ausztriába egy kis kikapcsolódásra, vásárlásra – vagy épp dolgozni.

Bűnösnek ítélte hétfőn az oroszországi donyecki városi bíróság Nagyija Szavcsenko ukrán pilótanőt két orosz újságíró megölésében, békés polgári lakosok meggyilkolásának kísérletében és Oroszország határának illegális átlépésében.

A bíró szerint az elítélt "szándékosan, előzetes összeesküvés alapján, gyűlölettől és ellenséges érzülettől vezérelve" okozta két személy halálát, és "politikai gyűlöletet" érzett a luhanszki terület lakosai iránt. Kijelentette, hogy Szavcsenko egy "bűnszövetkezet" tagja volt, amely arra törekedett, hogy "korlátlan számban öljön meg embereket".

Szavcsenko, aki az erősen átpolitizált tárgyaláson nem ismerte el bűnösségét, korábban közölte, hogy nem kívánja megfellebbezni az ítéletet. Ügyvédje közölte, hogy az ukrán katonanő újrakezdi az éhségsztrájkot.

Nagyija Szavcsenko, akit hazájában nemzeti hősnek tekintenek és parlamenti képviselőnek is megválasztottak, megtagadta, hogy az előírásnak engedelmeskedve állva hallgassa végig az ítélethirdetést.

A büntetés mértékét kedden hirdeti ki a bíróság. Az ügyészség 23 évi szabadságvesztés kiszabását kérte.

A 34 éves Nagyija Szavcsenko 2014-ben - a kelet-ukrajnai harcok kirobbanásakor - szabadságra ment az ukrán légierőtől, és belépett a kelet-ukrajnai szakadárok ellen harcoló Ajdar önkéntes alakulatba. Moszkva azzal vádolta meg, hogy bűnös egy Luhanszk megyei tüzérségi támadásban megölt két orosz tévés, Igor Kornyeljuk és Anton Volosin halálában, mert az újságírók tartózkodási helyének koordinátáit megadva ő irányította rájuk a tüzet. Szavcsenko viszont kitart amellett, hogy a tévések halálakor ő már a luhanszki szakadárok fogságában volt és kényszerítették az orosz határ átlépésére.

Azurák Csaba után Várkonyi Andrea is távozik a Tények csapatából, valószínűleg mindketten a feltámadó Naplóban kapnak majd szerepet - írta a Népszabadság. Az Origo TV2-es forrásai megerősítették a hírt, megkerestük Várkonyit is, aki nem cáfolta, de nem is erősítette meg az információt, csak a sajtóosztályhoz irányított minket. Úgy tudjuk, Andor Éva vezeti a hétvégén a Tényeket.

A TV2-t egyébként néhány hónapja megszerezte a Fidesz-közeli Andy Vajna (filmipari kormánybiztos, milliárdos kaszinótulajdonos), s azóta a televízió is Fidesz-közelivé vált. Hírműsora, a Tények újabban Juhász Péter ellenzéki politikus, az Együtt alelnöke lejáratásával próbálkozik.

Az etyeki önkormányzat március 24-i ülésén tárgyalja majd Wortmann Ádám képviselő előterjesztése alapján a kötelező betelepítési kvótával kapcsolatos határozati javaslatot. A rövid határozatban az önkormányzat egyetértéséről biztosítaná Magyarország Kormányát annak kötelező betelepítési kvótával kapcsolatos álláspontjával.

A 444.hu birtokába került levelezésből azonban kiderült, hogy Wortmann nem magától aggódott ennyire az egész országot veszélyeztető veszélytől, ami annyira veszélyes, hogy a kormány országos válsághelyzetet hirdetett, de még az értelemszerűen az országon kívül lévő magyar külképviseletek védelmére is kiosztott pármilliárd forintot.

Az ötlet valójában a körzet parlamenti képviselőjétől, a fideszes Tessely Zoltántól jött. Wortmann ugyanis még 2016. január 25-én írt emailt a falu jegyzőjének.

"Sziasztok! Tessely Zoli kért meg, hogy a kötelező beléptetési kvóta ügyét vegyük fel a napirendi pontjaink közé. Segítségül küldök is egy rövid általam írt szösszenetet, ami elég lehet ahhoz, hogy megírjátok a napirendi előterjesztést. Köszi előre is :-)" - írta levelében. A jegyzői hivatal pedig március 16-ra formába is öntötte a határozati javaslatot, amit a március 24-i ülés napirendjére sikerült felvetni. Így működnek hát Magyarország független önkormányzatai – szögezi le a 444.hu.

Emberölés előkészületének gyanúja miatt indított nyomozást a rendőrség annak a 60 év körüli nőnek az ügyében, aki még a múlt héten felhívta a 112-es segélyhívó számot, és közölte, hogy meg akarja ölni Orbán Viktort.

A BRFK életvédelmi osztályának két hónapja van arra, hogy megállapítsa, komolyan gondolta-e a nő a fenyegetést, vagy egyszerűen csak meghibbant.

Az Átlátszó rendőröket kérdezett meg az ügyről, akik egyértelműen túlzásnak tartják az eljárást: szerintük ha a nő csak annyit mondott, hogy meg akarja ölni Orbánt, az inkább zaklatásnak minősül, ami magánvádas ügy, és Orbánnak magának kellett volna feljelentést tennie.

Emlékezetes, hogy az Orbánék által létrehozott Terrorelhárító Központ (TEK) a tavalyi év végén nagy hírveréssel jelentette be, hogy két, hatvanas éveiben járó férfi merényletet tervezett Orbán ellen, de sikerült még időben elfogni őket. A Magyar Nemzet azonban idén februárban megírta, hogy a két férfit még mindig nem gyanusították meg hivatalosan – azaz a hatóságok a jelek szerint nem tudják bizonyítani az Orbán elleni merénylet gyanúját.

Az MSZP azt kéri Áder János köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá, hanem küldje az Alkotmánybírósághoz a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvényt - közölte az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

Tóbiás József a kérést azzal indokolta, hogy a múlt héten, egy nap alatt elfogadott jogszabály a szocialisták szerint nem tudja elérni a kívánt társadalmi célt, illetve amögött nincs állami garancia, nem áll mögötte az Országos Betétbiztosítási Alap sem. A jogszabály személyre szabottan, egy adott gazdasági körre vonatkozóan készült - tette hozzá. Értékelése szerint a nok-törvény a korrupció lehetőségét hordozza, és "piramisjátékra" hajaz.

Közölte, levélben fordultak a nap folyamán ez ügyben Áder Jánoshoz.

Az ellenzéki politikus jelezte azt is, hogy szerdán egyeztetnek a szakszervezetekkel és utána nyújtják be a munka törvénykönyvének, illetve a sztrájktörvénynek a módosítását annak érdekében, hogy jogszerűen lehessen sztrájkolni jövő héten szerdán.

Tóbiás József elmondta azt is, hogy szerintük a Fidesz médiapolitikája zsákutcába vezeti Magyarországot. Bírálta az MTVA-t és a közmédia hírközlési gyakorlatát is, s kitért arra is, hogy megítélése szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) sem tesz semmit "az ellenvéleményeket be nem mutató" hírekre reagálva.

A szocialista pártelnök ismét azt követelte, hogy mondjon le posztjáról Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, mert méltatlanná vált hivatalára. Az a pénz, amit a jegybankelnök igyekszik eltüntetni, a devizahitelek forintosításából származik - mondta, hozzátéve: ez a magyar adófizetők pénze.

A magyar-orosz kapcsolatok tartós és folyamatos megújulásának korát éljük, a politika és a gazdaság mellett jó és fontos az együttműködés a kultúra, a humanitárius kérdések és az oktatás területén is - mondta Lezsák Sándor (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke, az Interparlamentáris Unió Magyar-Orosz Baráti Tagozatának vezetője, a Tolsztoj Társaság tiszteletbeli elnöke egy hétfői budapesti konferencián.

A politikus a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) által szervezett tanácskozáson kiemelte: Magyarország erősen érdekelt abban, hogy mihamarabb normalizálódjon Oroszország és az Európai Unió kapcsolata. Hozzátette, Oroszország kiemelt partnere Magyarországnak.

Érdekes módon a Fidesz vezetői – amikor még ellenzékben voltak – teljesen másként beszéltek Oroszországról, a putyini politikáról. Orbán 2008 augusztusában az Inforádiónak adott nyilatkozatában még élesen elítélte a Grúziával szembeni orosz erőpolitikát, sőt elfogadhatatlannak nevezte az orosz fellépést. Lázár János mai kancelláriaminiszter pedig még 2010-ben is úgy fogalmazott egy Oroszországról szóló könyv bemutatóján, hogy "a keleti szelek Európának ebbe a térségébe demokráciát és szabadságjogokat soha nem fújtak."

Havanna óvárosában tett sétával kezdte történelmi jelentőségű kubai látogatását Barack Obama amerikai elnök és családja vasárnap a zuhogó eső ellenére.

Obama azzal a céllal érkezett a kubai fővárosba, hogy felgyorsítsa és visszafordíthatatlanná tegye a két ország közötti enyhülést, amely több mint fél évszázad fagyos viszony után, 2014 decemberében kezdődött, és amely a fennmaradt mély nézeteltérések ellenére máris gyors változásokat eredményezett gazdasági és politikai téren.

Személyében az 1959-es kubai forradalom győzelme óta először tesz látogatást hivatalban lévő amerikai elnök a kommunista vezetésű szigetországban.

A tavaly nyáron megnyitott amerikai nagykövetség diplomatáival és családjaikkal tartott rövid találkozó után Obama és családja a zuhogó eső ellenére gyalogsétát tett az 1982-ben a világörökség részévé nyilvánított Öreg Havannában (Havana Vieja).

Felkeresték a havannai székesegyházat, ahol fogadta őket Jaime Ortega bíboros, aki Ferenc pápával együtt segítette a titkos tárgyalásokat a kapcsolatok helyreállításáról. A tudósítások szerint az elnök és felesége, Michelle - oldalán édesanyjával -, valamint két lányuk esernyők védelmében, óvatosan lépkedtek a székesegyház előtti tér vizes utcakövein. A téren összegyűlt néhány száz ember tapssal fogadta őket, és Obama nevét kiabálták, ahogy az elnöki család továbbhaladt.

Eusebio Lealnak, Havanna fő történészének kíséretében megnézték a Fegyverek terét (Plaza de Armas), az Öreg teret (Plaza Vieja) és a San Francisco teret (Plaza de San Francisco), valamint a városi múzeumot is.

Obamáék később egy nyüzsgő munkásnegyed magán éttermében vacsoráztak. Az őket ünneplő emberek megpróbáltak az elnök szigorúan őrzött autókonvoja közelébe férkőzni, amikor a konvoj lépésben a San Cristobal étteremhez gurult.

Az amerikai elnök keddig marad a kubai fővárosban, látogatásáról ötven ország mintegy másfél ezer újságírója tudósít.

Az államháztartás központi alrendszerének 2016. január-februári többlete 14,8 milliárd forint volt - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az államháztartás első két havi végleges adatait, amelyek megegyeznek az előzetes számokkal.

Ezen belül a központi költségvetés 63,7 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 36,3 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 42,2 milliárd forintos szufficittel zártak. 2015. első két hónapjában az államháztartás központi alrendszerének deficitje 310,7 milliárd forintot tett ki.

Az NGM közölte: a két év február végi egyenlegének eltérő alakulásában elsősorban az idei magasabb adóbevételek, valamint a mérsékeltebb uniós kiadások játszottak szerepet.

Vagyonokért árulja titokban Galambos Lajos a családi birtokot, de a Blikk megtalálta egy német ingatlaniroda oldalán a hirdetést. Ez arra utaló jel lehet, hogy az épp Mexikóban tartózkodó Lajcsi mégiscsak fel akarja számolni magyarországi életét.

A többhektáros Mocsa melletti kastélyszerű kúriához úszómedence, saját halastó és őspark is tartozik 8,5 millió euróért (2,6 millád forint) árulják.

Az Index által idézett hír szerint a Margitsziget nagyságú birtok Európában is kuriózumnak számít. Az ingatlaniroda oldalán látható fotók szerint a kúria oszlopos bejárata előtt négy méter magas szökőkút működik. Van Lajcsinak halastava, ami 1,2 millió négyzetméternél is nagyobb, egy csónakháza, több motorcsónakja és jet-skije.

A hirdetést csak néhány napja tették fel, nem egy korábbi eladási szándékról van szó. Lajcsi eddig azt nyilatkozta, hogy Olaszországban zarándokol, majd New Yorkban fotózták le, végül kikötött Mexikóban, aminek nincs kiadatási egyezménye Magyarországgal.

Egy utolsó nagy roham elkerülése érdekében már vasárnap életbe léptethetik azt a szabályt, hogy a Törökországból Görögországba illegálisan átkelő menedékkérőket ügyük elbírálása után vissza kell küldeni Törökországba – jelentette pénteken a Spiegel Online német hírportál az EU és Törökország tervezett menekültügyi megállapodásának hajnali 3 órakor rögzített tervezetére hivatkozva.

Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk péntek reggel mutatta be a huszonnyolc uniós állami vezető ajánlatát a török miniszterelnöknek. A terv lényege, hogy a török–görög határt szabálytalanul átlépő bevándorlókat visszavennék a törökök Görögországból, cserébe az EU törvényesen betelepítené a Törökországban élő szíriai menekültek egy részét. Az uniós állam- és kormányfők így szeretnék megakasztani az Égei-tengeren virágzó embercsempészetet.

A szabály vasárnapi bevezetésével el lehet kerülni egy „utolsó nagy roham” kialakulását, vagyis azt, hogy menedékkérők tömegesen igyekezzenek átkelni a görög szigetekre azzal a céllal, hogy a visszaküldésüket előíró szabály bevezetése előtt az EU területére érjenek. Ez fenyegetne, ha nem szinte azonnal, hanem csak hetek múlva kezdenék alkalmazni ezt az eljárást – írja az MTI a német hírportál cikke alapján.

A megállapodás-tervezet nem azt irányozza elő, hogy vasárnaptól azonnal mindenkit visszaszállítanak Törökországba. Az elképzelés szerint minden egyes újonnan érkező menedékkérő esetében lefolytatják a menedékjogi eljárást, és a jogerős döntés után szállítják őket vissza Törökországba.

A művelet csak akkor léphet életbe, ha a török miniszterelnök, Ahmet Davotoglu is rábólint az alkura. Péntek délelőtt négyszemközt tárgyaltak az uniós vezetők a török kormányfővel. „Vannak nyitott kérdések, de nem vérre megy a vita” – jelezték európai tanácsi források a Wall Street Journalnak.

Péntek délben rendezték a Bajnokok Ligája negyeddöntőinek sorsolását az UEFA svájci központjában. Nem volt kiemelés, bármelyik csapatot összesorsolhatták bármelyikkel, így megvolt az esély arra, hogy nagy rangadók is összejöjjenek a legjobb nyolc között.

A következő sorsolások jöttek össze:

Wolfsburg-Real Madrid

Bayern München-Benfica

Barcelona-Atletico Madrid

PSG-Manchester City

Jogerősen bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kényszerítésben Dávid Ibolya és Herényi Károly volt MDF-es politikusokat az UD Zrt.-üggyel összefüggésben folyó büntetőügyben pénteken a Fővárosi Törvényszék, és megrovásban részesítette őket - írja az MTI.

Dávid Ibolyát, az MDF egykori elnökét és Herényi Károlyt az ügyészség kényszerítéssel vádolta. A vád szerint a két egykori MDF-es politikus egy titokban rögzített hangfelvétel nyilvánosságra hozásával fenyegette meg 2008 szeptemberében Almássy Kornélt, aki ennek hatására visszalépett attól, hogy az MDF elnökjelöltje legyen.

Az elsőfokú bíróság tavaly szeptemberben bűnösnek mondta ki a két politikust és megrovásban részesítette őket. Az ítélet ellen az ügyészség súlyosításért, a védők a vádlottak felmentéséért fellebbeztek, a Fővárosi Törvényszék azonban pénteken helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

A bíróság megállapította: máig ismeretlen forrásból kerültek Dávid Ibolya birtokába lehallgatási anyagok, amiken többek között az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője, Tóth János beszélt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának arról, hogy Tombor András vállalkozó - Almássy Kornél barátja, tanácsadója - felvetette: Dávid Ibolyára kellene terhelő információkat gyűjteni, és az MDF-en belül hatalmi váltás lehetséges. Egy másik felvételen pedig az UD Zrt. másik vezetője, Horváth József beszél arról Tombor Andrással, hogy "poloskátlanítani" kellene Almássy házát.

A bíróság szerint Dávid Ibolya a lakásán Herényi Károllyal és Somogyi Zoltán tanácsadóval abban állapodott meg, hogy másnap Dávid Ibolya Csányi Sándorral, Herényi Károly pedig Tombor Andrással találkozik, tájékoztatják őket a Csányi és Tóth közötti telefonbeszélgetés hangfelvételéről, és közlik: vagy lemond Almássy, vagy nyilvánosságra hozzák a felvételt.

A Fővárosi Törvényszéken pénteken megtartott másodfokú tárgyaláson Zamecsnik Péter, Dávid Ibolya ügyvédje azt mondta, az elsőfokú ítélet nem azokkal foglalkozott, akik tisztességtelen módon próbálták befolyásolni a demokráciát, hanem azokkal, akik ezt kifogásolni merték. Mint mondta, az elsőfokú ítélet megalapozatlan, és kérte a vádlottak felmentését, arra hivatkozva, hogy nem történt bűncselekmény. Helmeczy László, a tárgyaláson megjelent Herényi Károly ügyvédje is arról beszélt, az ügy valódi sértettje Dávid Ibolya, és hangsúlyozta, Herényi Károly nem követett el bűncselekményt, "nem csinált semmit".

Herényi Károly az utolsó szó jogán arról beszélt, politikailag motivált koncepciós per indult ellenük, és tulajdonképpen akkor követtek volna el bűncselekményt, ha nem hozzák nyilvánosságra a hangfelvételt.

Emlékezetes, hogy Dávid Ibolya annak idején nem engedte, hogy a Fidesz a kisgazdákhoz és a kereszténydemokratákhoz hasonlóan az általa vezetett MDF-et is maga alá gyűrje: ragaszkodott a párt önálló politizálásához. Ezért Orbánéknak komoly érdekük fűződött ahhoz, hogy Dávid Ibolyát megbuktassák. Jellemző, hogy Almássy 2010, azaz a Fidesz-kormány megalakulása után megkapta Orbánéktól a jutalmát, s ha már Dávidot nem sikerült leváltania, a Budapesti Közlekedési Központ közútkezeléssel foglalkozó leányvállalata, a BKK Közút Zrt. vezetője lett.

Felvétel bizonyítja, a kopaszok és Erdősiné összejátszottak – írja több portál is annak kapcsán, hogy a Bors nyilvánosságra hozta a Nemzeti Választási Irodánál lévő két külső kamera felvételeit. Mint ismert, az elmúlt évek egyik legnagyobb közéleti botránya robbant ki néhány hete, mikor a Kubatov Gábor Fidesz-alelnök vezette Fradi biztonsági szolgálatához kötődő kopaszok megakadályozták, hogy egy szocialista politikus elsőként adhassa le népszavazási kérelmét a vasárnapi boltbezárás eltörléséről.

A kamerák felvételein az Index szerint a következő dolgok látszanak:

• Már hajnal négykor megérkezik pár kopasz a Nemzeti Választási Irodához, majd a később érkező kopaszoknak kiosztják a mappákat. Jól ismerik egymást, mindenki megpuszil mindenkit. (Azokban egy felvételen egyébként látszik, hogy ugyanaz a beadvány van, mint Erdősinéé, azokat azonban már nem tartották fontosnak, hogy beadják, miután Erdősiné kísérője elvégezte a dolgát.)
• Valamivel hat előtt megérkezik az MSZP-s Nyakó István és Lukács Zoltán. Közvetlenül az ajtónál végig néhány mappás kopasz álldogál, akik arra várnak, hogy az ajtó kinyíljon. Nyakóék így nem is tudnának közvetlenül az ajtóhoz állni.
• Kicsivel kevesebb mint egy óra múlva megérkezik Erdősiné kísérőjével, aki végül majd pecsétel az előtérben a kopaszok segítségével. Amikor megérkeznek a kopaszok még hátraküldik a kísérőt, Erdősinét viszont nem bántják, ott állnak vele az ajtónál, majd amikor az kinyílik, előreengedik, hogy elsőként mehessen az épületbe.
• Miután bemegy Erdősiné, bemennek a kopaszok is. Kísérője és Nyakóék még kint maradnak. Egy kopasz később kijön, röviden telefonál, majd miután visszamegy, beengedik Nyakóékat is.

Mindennek alapján az MSZP elnök-frakcióvezetője ma a Nemzeti Választási Bizottság (NBV) azonnali összehívását követelte, hogy a testület kimondja: rossz döntést hozott a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazásról és hitelesíti a szocialisták népszavazási kezdeményezését.

Tóbiás József pénteki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) előtt február 23-án készült, most nyilvánosságra került felvételekből világosan kiderül, választási csalás történt.

A Demokratikus Koalíció közleményt adott ki, amelyben leszögezi: a videofelvétel bizonyítja, hogy a Fidesz alelnökének dolgozó kopaszok kifejezetten azért érkeztek a választási iroda elé, hogy az egyébként az ellenzéknél később érkező, a népszavazást végül ellehetetlenítő fideszes polgármester-feleséget engedjék előre.

„Abban az országban, ahol a választási bizottság, a rendőrség és az ügyészség teljes asszisztálása mellett lehet elcsalni egy népszavazást, semmi sem garantálja a választások tisztaságát. Ezek után az sem lenne meglepő, ha a 2018-as választások előtt tömeges munkaerő-felvételt hirdetne a Fradi Security, hogy minden szavazókörzetbe jusson egy-két erélyesen fellépő kopasz verőember, vagy esetleg más választási csalásokat söpörjenek a szőnyeg alá…. A Demokratikus Koalíció szerint a népszavazás-botrány valódi üzenete, hogy Orbán Viktor akár erőszakkal és csalással is megakadályozná, hogy 2018-ban elveszítse hatalmát.”

Újra arról írnak török lapok, hogy a Bursaspor vezetősége a játékosok fizetésén spórolna a nem túl jövedelmező vállalkozáson belül, ezért a legjobban fizetett focistákat fizetéscsökkentésre vennék rá, vagy ha erre nem hajlandók, elküldenék őket a csapattól.

Az érintettek között van Dzsudzsák Balázs is, aki 22 meccsen 3 gólt és 5 gólpasszt hozott össze eddig a Bursában. A csakfoci.hu által idézett Bursada Bogün szerint a vezetőség az évi 1,7 millió eurót kereső magyarral kezdené a spórolást, olyannyira, hogy már az utódját is kinézték arra az esetre, ha nem menne bele a fizetéscsökkentésbe.

Ez a helyettes nem más lenne, mint a Burkina Fasó-i Préjuce Nakoulma, aki 650 ezer euróval is beérné, ha leigazolnák a Mersinből.

Januárban 5,8 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest, a nettó keresetek emelkedése 7,4 százalékos volt – jelentette a KSH.

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, valamint továbbra is a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék volt hatással. A nettó keresetek emelkedése a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkenése következtében meghaladja a bruttó bérnövekedés átlagát – közölte a KSH.

Mindehhez azért érdemes hozzátenni: rengeteg dolgozónak egyáltalán nem volt idén béremelés, mert a cégek nem tudják kigazdálkodni az Orbán-kormány sorozatos adóemelései, megszorító lépései miatt. S a minimálbérből – hogy ne is beszéljünk a közmunkásoknak juttatott alamizsnáról – nem lehet megélni: ezért van az, hogy egyre nő a szegénység Magyarországon az Orbán-kormány alatt.

Durván megtámadta egy kormány-tisztviselő a tiltakozó pedagógusokat, s mindenkit, aki velük egyetért.

Böröndi Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium főtanácsosa a Facebook-oldalán tett közzé egy posztot, amelyben kifejtette véleményét a pedagógusokról és a tiltakozásukról – írja a Népszabadság.

A lap szerint Böröndi a Facebook-oldalán egy azóta eltávolított poszt alatt meginduló kommentáradatban engedte el magát, amelyben – feltehetőleg Pukli Istvánra célozva – azt írta, "majd fing elvtárs megoldja. És lesz kréta. A kockás kokárda mindent helyretett. Varangy dolgok ezek. Varangy tanárokkal."

Később azt is hozzátette, hogy március 15-e meggyalázásának tartja "ezt az egész álcirkuszt", és bár ő maga tanított korábban, 2002 és 2010 között "förtelmes időszak volt", "akkor azért sem lehetett tüntetni, mert Gyurcsány elvtárs vasakkal zárta el a Kossuth teret. Aztán meggyalázta '56-ot". (Erről mondjuk lehetne kicsit beszélni: hogy mi történt 2006 őszén, s ki támadt rá a demokráciára…)

Böröndi hozzátette: "tudjuk, hogy itt nem a tanárokról – most a Gárdonyi féle tanítókra gondolok, nem ezekre a kockás liberálhülyékre – van szó. Egy elbukott, mindnyájunkat megviselt eszméről. Sőt, arról, hogy nyolc év ellenzékiség után nagyon éhes a bukott tábor."

Mit lehet erre mondani? Böröndi nagyon igyekszik megszolgálni magas fizetését, amit Orbánéktól kap, s ennek érdekében persze mindenre vállalkozik: hazudik, rágalmaz...

Pukli István, a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója és a március 15-i ellenzéki tüntetés egyik főszónoka a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt mondta, szerette volna elkerülni, hogy a tömeg azt skandálja, hogy "mocskos Fidesz", de előre megbeszélték, hogy ha ez megtörténik, akkor azt fogja rá mondani, hogy ennek nincs még itt az ideje.

Arra hogy, kiket értett megalázottakon és megfélemlítetteken, akiktől Orbánnak és Ádernek bocsánatot kell kérnie, azt mondta, a pedagógusokat, a közalkalmazottakat, rendőröket, egészségügyi dolgozókat, és "mindenkit, akit valamilyen jogsérelem ért az elmúlt hat évben".

Pukli azt mondta, a belengetett sztrájknál azért jobban örülnének, ha Orbán mégis bocsánatot kérne és tárgyalódelegációt küldene, mint mondta, még van pár napja a miniszterelnöknek gondolkodni a dolgon és bármi megtörténhet.

Hangsúlyozta, hogy nem személyi változásokat akarnak, hanem hogy hiteles emberekkel tárgyalhassanak és arról, ami tényleg fontos, mert nem egyszerűen arról van szó, hogy a pedagógusok már megint béremelést akarnak. Hozzátette, nem szeretne Balog Zoltánnal és Palkovics Lászlóval tárgyalni, ugyanis Palkovics még a köznevelési törvénnyel sincs tisztában, Balog pedig a túltolt bicikli miatt vesztette el a hitelét. Mint mondta, Varga Mihállyal szívesen leülnének, mert szeretnék, hogy az oktatás a GDP 6 százalékát kapja, de akár Orbán Viktorral is szívesen leülne.

Pukli közölte, nem szerepel a tervei között, hogy politikai pályára lépjen, 2017. július 31. után is szeretne a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója lenni, de ha amúgy addig nem fog változni valami a közoktatásban, "akkor Tesco. Vagy bármi, aminek semmi köze az oktatáshoz". Mint mondta, egyébként ő tanítani szeretne, jól akarja csinálni, de ebben a rendszerben lehetetlen. Hozzátette, a 2018-as választásokon nem akarna elindulni, mert egyik pártot sem tartja hitelesnek.

Arról, hogy a március 30-ára tervezett sztrájkot polgári engedetlenségi formában akarná megvalósítani, Pukli azt mondta, egyrészt Orbán Viktor egykori kordonbontása is az volt, másrészt nem félnek a kirúgásoktól, mert 130 ezer pedagógust nem lehet egyik napról a másikra csak úgy kirúgni. Hozzátette, bízik abban, hogy megegyeznek a szakszervezetekkel és ők is csatlakoznak a sztrájkhoz.

Megtalálta a megoldást a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a sztrájkra úgy, hogy az ne ütközzön törvénybe – mondta Mendrey László, a szakszervezet elnöke a Klubrádióban.

Mendrey azt mondta, az ügyben jövő hét elején fognak egyeztetni a jogászaikkal, Pukli Istvánnal és a civil Közoktatási Platformmal. Hozzátette, egyelőre nem szeretne több részletet elárulni, de azt elmondta, hogy ezt a többi nem pedagógus szakszervezettel is egyeztetni fogják.

Mendrey azt is elmondta, szó van arról, hogy a Liga Szakszervezetek, illetve a közlekedési dolgozók is hajlandóak lennének arra, hogy akár sztrájkban is részt vegyenek és akár csak egy órára, de tényleg álljon le az élet. "Ezen lehet nevetni, de nehogy a mosoly esetleg később kínvigyorrá fajuljon" – tette hozzá.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint egyes kormánytisztviselők nyilatkozataikban folyamatosan megalázzák a pedagógustársadalmat és a mostanra kialakult helyzetben lehetetlenné válhat az érdemi egyeztetés.

Az érdekvédelmi tömörülés pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: elengedhetetlennek tartják, hogy a köznevelés valóságos problémáira valóságos, érdemi válaszok és megoldások szülessenek. Annak ellenére, hogy a köznevelés gondjai ismertek, a kialakult helyzet feltárásához minél több észrevételre van szükség, a válaszok megtalálásához pedig minél több javaslatra - fejtették ki.

Álláspontjuk szerint minden észrevételt és javaslatot ezért komolyan kell venni, és megvizsgálásuk után azokra érdemi választ kell adni. Különösen igaz ez a megállapítás akkor, amikor az észrevételek, a javaslatok mögött egyre több iskola, egyre több nevelőtestület és egyre hatalmasabb tömeg áll. Ezt bizonyítják a közvélemény-kutatás eredményei is - rögzítette a szakszervezet.

A tömörülés meggyőződése, hogy nem szolgálja az ország, a köznevelés érdekét az a kormányzati magatartás, amelyik a "belügyekbe történő beavatkozásként" értékeli a köznevelés szereplői részéről érkező észrevételeket, javaslatokat. Egyes kormánytisztviselők nyilatkozataikban folyamatosan megalázzák az egész pedagógustársadalmat. Igaz ez a megállapítás a március 15-ei demonstráción megfogalmazottak esetében is - olvasható a közleményben, amely szerint jó szándékú hozzáállás esetén - még akkor is, ha az elhangzottakkal a kormány nem ért egyet - köszönetet illett volna nyilvánítani.

Kétségtelen tény, hogy a Kossuth téri tüntetés szervezői észrevételeiket, javaslataikat korábban írásban megküldték az illetékeseknek, majd kénytelenek voltak ezt nyílt levélben megismételni, miután erre még elutasító választ sem kaptak. E körben az érintett hivatalok megsértették a működésüket meghatározó jogszabályokat - írta a PSZ.

Hozzátették: a civil kezdeményezésű március 15-ei és az azt megelőző, PSZ által szervezett február 13-ai több tízezres tüntetések bizonyítják, igen nagy bajok vannak a közoktatásban. A kormánynak el kellett volna gondolkoznia azon, megengedhet-e magának ilyen megalázó, cinikus magatartást.

A Pedagógusok Szakszervezete úgy ítéli meg, a kialakult helyzet miatt lehetetlenné válhat az érdemi egyeztetés - zárul a közlemény.

A Nézőpont Intézet blogján megjelent cikk szerint a tanárok valójában azt követelik, hogy a kormány változtasson a menekültpolitikáján. A Deák Dániel által írt bejegyzés szerint Pukli Istvánék arra használják fel a pedagógusokat, hogy "kiépítsenek egy újabb bevándorláspárti balliberális ellenzéki mozgalmat".

De nem pusztán az Orbán-kormány zsoldján élő Nézőpont – ami még soha nem hozott ki olyan közvéleménykutatást, „szakértői” véleményt, ami nem a Fidesznek kedvezett volna-, hanem a nemrégiben Andy Vajna által megvásárolt, immár „kormányközeli” Tv2 is beszállt a tiltakozó mozgalmak, illetve ellenzéki politikusok rágalmazásába. Tegnap este Juhász Péterről, az Együtt alelnökéről közöltek riportot, s mi derült ki belőle? Hát hogy a "drogügyeiről is ismert politikus" (no persze, szerintük ez jellemzi Juhászt) gyanúsan nagy lábon él. Mint az „oknyomozás” fényt derített rá, a három gyereket nevelő Juhász nem elég, hogy

• Budán,
• panorámás lakásban,
• 130 négyzetméteren,

tengeti hétköznapjait; mindezt a város egyik legdrágább környékén teszi. S vajon miből fizeti mindezt? – kérdezte a TV2, aminek nemrégiben kinevezett új hírigazgatója Rogán Antal fideszes miniszter feleségének jó barátnője: s íme: meg is szolgálja Orbánék bizalmát.

Juhász a riportra a következőképp reagált: "Felhívtam a figyelmet arra, hogy Orbán egy 13 hektáros területen él 5 kastélyban. Tegnap még az is kiderült, hogy a birtokot övező földeket is mind megvették Mészáros Lőrinc nevére, aki Orbán strómanja. Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményeztem ellene. Erre mi a TV2 reakciója? Nem, nem azt kezdik el kutatni, hogy Orbánnak honnan van ennyi pénze, hanem azt, hogy nekem miért nincs."

Miután Karácsony Gergely zuglói polgármester civil aktivistákkal együtt egész éjszaka őrizte a városligeti volt Hungexpo területén a kivágásra ítélt fákat, pénteken délelőtt bejelentette, hogy feljelentést tesznek az ügyben.

A PM szerint hivatali visszaélés történt az ügyben, mivel a március 16-án kiadott engedély azonnal hatályba lépett, tekintet nélkül az esetleges fellebbezésre. "Bár a kiemelt beruházásokról szóló törvény elvben lehetőséget ad egy ilyen lépésre, ez egy jogállamban nem lehet törvényes, mivel az érintettek, a zuglói önkormányzat a fakivágások után ismerhették csak meg a határozat tartalmát."

A PM a fairtás miatt az ombudsmanhoz is fordul, mivel úgy véli, hogy a kormány súlyosan megsértette a budapestiek egészséges környezethez való alkotmányos jogait.

A hvg.hu szerint agyonadóztatják a magyarokat.

A régióban ugyanis kiemelkedően magas az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon, csak Ausztriában több. Így nem csak az áfa-terhelésben állunk elől, hanem általában adóterhelésben is. Szlovákiában nagyjából 10 százalékkal kisebb a GDP-arányos adóterhelés.

Magyarországon évente a GDP 39,2 százalékát szedi be az állam különböző adók formájában, miközben a környező országok közül Romániában és Szlovákiában 30 százalék alatt marad ez az arány, Lengyelországban 32,5 százalék, Horvátországban pedig 35,7 százalék – írja a Portfolio.hu. A régióban a magyar aarányt csak Ausztria lépi túl, ott ez 43 százalék feletti, ami az viszont az egész EU-ban kiemelkedőnek számít. Ráadásul az Orbán-kormány rekordmagasságúra, 27 százalékosra emelte az áfa általános kulcsát, márpedig áfát minden magyar állandóan fizet, ha terméket vagy szolgáltatást vásárol.

Békesi László volt pénzügyminiszternél másfél éve végbélrákot diagnosztizáltak, írja az Atv.hu. A 73 éves közgazdász most jól érzi magát, szünetelnek a kemoterápiás kezelései, orvosai szerint még sokáig élhet.

Mint mondta, betegsége miatt átértékelte az életét, korábban az volt számára a legfontosabb, hogy a lehető legnagyobb teljesítményt nyújtsa, ma viszont már a családja és a barátai kerültek az első helyre. - A megváltozott értékrend tartalmaz egy belső békét, megnyugvást. Ez a változás nem ért veszteségként, sőt akár nyereségként is elkönyvelném, ha nem kellene attól félnem, hogy ezek a dög daganatok újra elkezdenek növekedni - vallotta Békesi, aki szerint a hite tud neki segíteni abban, hogy elfogadja a betegségét és ne essen kétségbe. Ugyanakkor úgy véli, hogy hitéről csak a barátaival mer beszélgetni, mert "ma Magyarországon a kereszténység nem más, mint egy undorító rezsim fenntartásának az egyik elfedő paravánja."

Minden eladott kötvény után 9 millió forint haszna van az ezzel foglalkozó társaságoknak, amelyek így vagy úgy, de egyaránt kötődnek Habony Árpádhoz, a miniszterelnök belső, bizalmi emberéhez és Rogán Antal miniszterhez.

A letelepedési kötvénnyel foglalkozó ügynököket személyes szálak fűzik Habony Árpádhoz, illetve a letelepedési kötvénnyel kapcsolatos jogszabály előterjesztőjéhez, Rogán Antalhoz – írja a Heti Válasz e heti számában.

A lap azt írja, hogy a letelepedési kötvények esetében a pénzes bevándorlók által a letelepedésért befizetett pénz igazából a magánügynökségekhez, és nem az államhoz kerül, a közvetítők pedig két-három jogcímen szedhetnek pénzt a tartózkodási engedélyt kérőktől: a 300 ezer eurós kötvényeket az állam 271 ezer euróért adja át az ügynököknek, akik viszont 300 ezerért értékesítik azt, 29 ezer eurónyi (több mint 9 millió forintnyi) tiszta bevételre szert téve. Emellett 40-50 ezer eurós ügyintézési díjat is elkérnek és öt év után a visszajáró pénzből is lecsíphetnek még.

A lap ír arról, hogy a kínai állampolgárok beutaztatását a kajmán-szigeteki Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) szervezi, sőt a kínai stáb kezdeményezte az egész kötvénykonstrukciót Rogán Antalnál is. Az iszlám országok állampolgárait egy Magyarországon bejegyzett cég, az Arton Capital intézi, az oroszok és más volt szovjet országok polgárainak letelepedési kötvényét viszont egy Liechtensteinben bejegyzett VolDan Investments nevű cég szervezi.

A lap szerint a HSSDF kínai vezérkara 2013-ban Habony Árpád közreműködésével akarta megvásárolni a TV2-t, az Arton Capitalnak pedig ugyanaz az ügyvédje, aki Habony médiavállalatának megszerezte a 888.hu domainnevet, illetve aki Rogán Antal vezetése idején dolgozott már a Fidesz frakciójának és a belvárosi önkormányzat cégeinek is.

A VolDan Investmentsről a Heti Válasz azt írja, hogy hivatalos tulajdonosa, Josef Hermann valójában egy stróman, mögötte pedig a lap szerint egy grúz származású, de Magyarországon tanult üzletember, Shabtai Michaeli áll, aki a Princess pékségeket közösen birtokolja egy másik üzletemberrel, Michael Gagellel. Gagel szerepelt már közös partifotón Andy Vajnával és Habony Árpáddal, a két üzletember családja pedig személyes kapcsolatban van Rogán Cecíliával, Vajna Tímeával, Kökény-Szalai Viviennel, a TV2 új hírigazgatójával, illetve az Orbán Facebook-oldalát kezelő Kaminski Fannyval, aki Habony volt felesége.

Az elmúlt hónapokban egyre több közéleti szereplő, színész és politikus állítja, tiltólistán vannak a köztévénél. Itt van most egy névsor azokról, akik szinte biztos, hogy rajta vannak.

Az elmúlt hónapokban egyre több közéleti szereplő, színész és politikus állítja, tiltólistán vannak a köztévénél.

Kulka János, D. Tóth Kriszta YoutTube-os videósorozatában állította, úgy tudja, nem szerepelhet az MTVA egyik műsorában sem, míg Kovács Patrícia azt mondja, őt legalább háromszor hívták szerepelni, de közvetlenül mind a három forgatás előtt felhívta valaki a tévéből, hogy a „tartalomszolgáltatási igazgató döntése alapján sztornó a műsor, elnézést kér, nem is érti, hogy a kollégái hogyan gondolták, hogy engem behívhatnak”.

A mai Blikk a teljesség igénye nélkül összeállított egy listát, azokról a hírességekről, akik bizonyosan tudni vélik tiltólistásak az MTVA-nál.

Kulkán és Kovácson kívül Nagy Bandó András is biztosan tudni véli még, hogy rajta van azon a bizonyos listán. Őt a Családbarát magazinba hívták egy frissen megjelenő verseskötete kapcsán, de szintén a forgatás előtt nem sokkal újra keresték, hogy „meg van adva, kit lehet behívni” és ő nem tartozik közéjük.

Hasonlóakról számol még be Alföldi Róbert, D. Tóth Kriszta, Vágó István, Sebestyén Balázs és Havas Henrik is. Bár Havas azt mondja, már 1999-ben is volt ilyen lista. Állítása szerint már akkor is a politikai elittel kellett egyeztetni a műsor szereplőiről. Ő pedig ezt megunva ment át az RTL Klubhoz.

A Blikk megkérdezte azt MTVA-t az állítólagos feketelistával kapcsolatban, akik közleményükben azt a választ adták, hogy „a közmédiában nem létezik feketelista.”

„Az, hogy a miniszterelnök viccesnek tartja a szavaimat, számomra elég komikusnak tűnik, s megerősít abban a véleményemben, hogy a kormánynak továbbra sincs stratégiája az oktatásról, nem tudnak mit válaszolni a tanárok jogos felvetéseire, nincs semmilyen elképzelésük arról, hogy ebben a helyzetben mit kellene tenniük. Ezért ütik el "tréfálkozással", félvállról vevéssel, lenéző gesztusokkal a tanárok, a szülők és a diákok komoly problémáit. Titokban talán arra számítanak, hogy az egész csak egy rossz álom, és amikor felébrednek, minden ugyanúgy lesz, mint annak előtte. De a valódi ébredésük fájdalmas lesz" – mondta Pukli István, a március 15-i pedagógustüntetés egyik vezetője a Népszabadságnak.

A pedagógusok március 15-i tüntetése úgy ért véget, hogy Pukli István azt követelte Orbán Viktortól és Áder Jánostól, hogy kérjenek bocsánatot "az elmúlt hat esztendőben megfélemlített, megalázott emberektől". Orbán Viktor tegnap a Népszabadságnak erre úgy reagált, hogy: „Én úgy vettem, hogy ez egy tréfa. Olyan viccesen hangzott az egész". Kósa Lajos a parlamentben pedig arról beszélt, hogy nem is érti, miért kellene bocsánatot kérnie Orbánnak. „Amiért a szocialisták által kivett pénzt megpróbálja visszatenni az oktatásba? Vagy azért, hogy soha nem látott béremelést hajtott végre?" - mondta a fideszes politikus.

Erre reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egy közleménnyel, amiben 13 pontban szedték össze, hogy mégis miért kellene bocsánatot kérnie Orbán Viktornak.

Például azért, mert akárcsak az ország közéletének minden szegmensét, így a közoktatás rendszerét is a mindent átható – egyszer már megbukott – központosításnak vetette alá. Vagy mert ennek következtében soha nem látott mértékben – s tegyük hozzá az Európai Unió országaiban egyedülálló módon – csökkent a GDP arányos ráfordítás a közoktatás egészének tekintetében. S persze azért is, mert ennek következtében felszámolták a tankönyvpiacot, lehetetlenné téve így, hogy az iskolák korszerű tudást tartalmazó, azokat korszerűen feldolgozó tankönyveket használjanak. S mert Orbán megengedi (megengedheti?) magának, hogy több tízezer – az oktatás megmentéséért – demonstráló elemi erejű követelését cinikus módon viccnek minősíti.

Egyébként az oktatási államtitkár szerint a jelenleg hatályos jogszabályok szerint a keddi, "politikai tüntetésen bejelentett, március 30-ra vonatkozó egyórás akció" esetén a jogszerű sztrájk törvényi feltételei nem állnak fenn.

Palkovics László ezt csütörtöki online fogadóóráján közölte, Pukli István, a fővárosi Teleki Blanka Gimnázium igazgatója bejelentésére reagálva, hozzátéve: arra kérik "a keddi politikai akció szervezőit", hogy senkit ne buzdítsanak törvénysértésre.

Szabálytalanul parkolt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az Aréna Plaza parkolójában - tudta meg a Blikk. Az autó egyedi rendszáma miatt egyértelmű volt, kié a BMW, ráadásul a sajtó már évekkel ezelőtt megírta, hogy a tábla 435 ezer forintba került.

Péterfalvi a lapnak beismerte, valóban ő parkolt két helyen hétfő délelőtt. "A feleségem vásárolt a plázában. Emlékszem, hogy ferdén álltam be" - mondta. Azt is elárulta, nem véletlenül történt, mert úgy ítélte meg, ha merőlegesen áll be, akkor kilógott volna az autó eleje. "Szándékosan álltam ferdén, ha innen nézzük, lehet, hogy hibáztam" - nyilatkozta.

A Demokratikus Koalíció egy olyan államilag támogatott piramisjátéknak tartja a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló javaslatot, amelyben a gyanútlan csatlakozókat senki nem védi meg.

Oláh Lajos csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a nok arról szólhat majd, hogy egy fideszes cég létrehoz egy nemzeti otthonteremtési közösséget, rengeteg állami pénzt kap, majd "a nap végén a Mészáros Lőrincektől, Garancsiktól" vásárol házat, lakást és így alakul át a közpénz magánvagyonná. A független képviselő közölte, a DK szigorúan nyomon fogja követni, hogy mennyi pénz csapódik majd le a "fideszes oligarcháknál".

A politikus elismerte, hogy soha nem épült ennyire kevés lakás Magyarországon, de - véleménye szerint - nem nok-ot kell létrehozni, hanem meg kellene vizsgálni, a kormányzati politika miért nem ösztönzi az embereket arra, hogy lakást merjenek építeni és vásárolni.

„A rendelkezésre álló forrásokat 100 százalékban lehívta Magyarország, ami nemzetközi összevetésben is kiemelkedő eredménynek számít. 9000 milliárd forintot fordítottunk fejlesztésekre” - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár az előző EU-s pénzügyi ciklus támogatásainak elköltéséről. A 2007-2013-ra Magyarországnak járó támogatásokat 2015 utolsó napjáig lehetett hivatalosan elkölteni, Lázár a sikerről is ezután számolt be. Azonban nem mondott igazat!

Ugyanis – mint a 444.hu megírta - az Európai Bizottság a pénz egy jelentős részét, közel 10 százalékát nem fizette még ki. És ennek a pénznek a határidő utáni elszámolása jelenleg is vitatott.

A pénzt a magyar kormány hitelből pótolja, egyelőre bízva abban, hogy egyszer majd sikerül beszedni Brüsszelből a hiányzó összeget.

Csak 2015-ben 560 milliárd forint hitelt vett fel az ország az át nem utalt EU-s pénz pótlására, mondta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója egy február végi interjúban a Portfóliónak. Ez nagyjából annyi pénz, mint amennyiből a 4-es metró épült.

Brüsszel elsősorban azért nem utal, mert a magyar támogatási programok egy jelentős részénél valamilyen szabálytalanságot találtak. Jó sok ilyen ügy halmozódott fel az elmúlt másfél évben.

Egy nem hivatalos, de több szakértő szerint is hiteles lista szerint többek között a következő pályázatok kifizetése állt le.

• Tiborcz István lámpái

A KEOP 5.5.0 prioritása, vagyis energiatakarékos közvilágításról szóló pályázatok. Az uniós vizsgálat az Elios Zrt. fantasztikus győzelmi sorozata nyomán indult, a cég sorra nyerte a közbeszerzéseket és így az EU-s pénzeket, több esetben úgy, hogy a céghez köthető személyek a pályázat kiírásában is részt vettek. Az EU által vitatott pályázatok idején az Elios tulajdonosai között volt még Tiborcz István is, aki Orbán Viktor miniszterelnök veje. Az ügyben az OLAF, vagyis az EU csalásellenes hivatala is nyomozott. Magyarország jelenleg nem nyújt be közvilágítással kapcsolatos számlákat Brüsszelnek.

• Tanulmánynak látszó oldalak

A KEOP 7.9.0 prioritása, amiből különböző környezetvédelmi beruházások tervezését, előkészítését lehetett finanszírozni. Nagyon leegyszerűsítve itt az volt a bizottság baja, hogy kamu tanulmányokra lehetett nagy pénzeket felvenni. Itt is önmérsékletet tanúsít a kormány, nem küldi ki a számlákat Brüsszelbe, tudván, hogy úgyse fizetnék ki.

Úgy tudjuk, hogy a két KEOP-os probléma nyomán összesen 131 millió euró ragadt be, vagyis 40,6 milliárd forint.

• Aszfaltügy

Az útépítésekre és útfelújításokra szánt pénzeket érintő vita már 2014 eleje óta tart. Itt a bizottság egy 2007-től tartó gyakorlatba kötött bele, konkrétan abba, hogy rendszerint csak olyan útépítő pályázhatott, akinek 50 kilométeren belül saját aszfaltkeverő telepe volt. A magyar fél szerint ez nem kivételezés, a brüsszeli szerint az. A vita miatt állnak a KÖZOP (közlekedés) és a hét ROP (regionális fejlesztések) útépítésre vonatkozó kifizetései, immár legalább két éve. A beragadt összeg 573 millió eurót (közel 178 milliárd forintot) érint, a felfüggesztés tavaly júliusban vált hivatalossá.

Információink szerint az aszfaltvita miatt szintén beragadt a KÖZOP-nak az a része, amit nem a koháziós alapból (vagyis a szegényebb EU-s országoknak járó pénzből), hanem az ERFA-ból, vagyis a regionális fejlesztési alapból finanszíroznak. Ez további 833 millió eurót, azaz 258 milliárd forintot érint.

• Öveges program

Úgy tudjuk, hogy amíg a bizottság vizsgálja az Öveges programot, addig a teljes TÁMOP (társadalmi mobilitás) program áll. Az oktatási programokra leszedett nagyon gyanús pályázatokra Hadházy Ákos, egykor fideszes, 2014 óta pedig LMP-s politikus hívta fel az ország figyelmét. Itt a visszaélések annyira durvák lehettek, hogy még a magyar kormány is feljelentést tett csalás miatt.

Amíg az ügy nem tisztázódik, addig itt 780 millió eurót, vagyis 241 milliárd forintot tart vissza Brüsszel.

Megsemmisült a Rogán Antal ellen szánt egyik bizonyíték: pont az CD sérült meg, és vált használhatatlanná, ami az utóbbi években a belvárosban eladott 800 ingatlan listáját tartalmazza - közölte az Együtt politikusa, Juhász Péter. A CD azt tartalmazta, hogy miket adtak el kinek és mennyiért a Rogán-időkben.

Mint az Index írja, egy személyiségi jogi perben lett volna ez bizonyíték, ami amiatt folyik, hogy Rogán Antal sérelmezte Juhász állítását, hogy bűnözőkkel üzletelt.

A perben kérte a bíróság a rendőrséget, hogy küldje el az igatlanok listáját, amit az önkormányzattól megkaptak egy másik nyomozáson. Azt vizsgálja a hatóság, hogy vajon történt-e bűncselekmény az ingatlanok eladásakor.

Juhász azt írja, eddig ötször hosszabbították meg a nyomozást, de kivárja amíg újra beszerzik az adatokat.

A NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága három hónappal meghosszabbította a nyomozást a dunaújvárosi közvilágítás ügyében, írta az Index kérdésére a NAV sajtóosztálya. A Fővárosi Főügyészség által felügyelt, különösen nagy vagyoni hátrányt okozva elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt elrendelt nyomozás új határideje június 14-e, ami az adóhatóság szerint szükség esetén meghosszabbítható.

A látványosan elrontott közvilágítás miatt Pintér Tamás, a dunaújvárosi önkormányzat jobbikos képviselője tett feljelentést január közepén a Fővárosi Főügyészségnél, akik feljelentés-kiegészítést rendeltek el a NAV-nál, míg végül az adóhatóság lett a fő nyomozati szerv. A világítás korszerűsítését a fideszes többségű dunaújvárosi önkormányzat rendelte meg, s olyan jól sikerült a győztes kiválasztása, hogy a városban esténként szinte sötét van: időnként a rendőrök kísérik át az embereket a zebráknál, hogy épségben átérjenek a túloldalra.

Ötezer forintért vásárolt meg három hektár felsőrajki földterületet a települést korábban 20 évig vezető Vigh László fideszes országgyűlési képviselő és családja – írja az Origo. A lap egy elég terjedelmes cikkben derít fényt arra, hogy a terület korábban is a Vigh családé volt, csak éppen eladták az önkormányzatnak arra az időre, amíg a település uniós forrásból kármentesítette azt. Az állami hirdetmény-adatbázisban szúrta ki az Origo a sok önkormányzati ingatlanértékesítés között az egyik figyelemre méltó ügyletet ahol az alig 800 lakosú, Zala megyei Felsőrajk község önkormányzata 3 hektárnyi földterületén adott túl, mindössze 5 ezer forintért.

Így a földvásárlás nem túl nagy összeggel terhelte meg a családi kasszát. Vígh Lászlónak nem kellett tetemes adósságát tovább növelnie, sem pedig hozzányúlnia a megtakarításához, amihez egyébként nehéz is lett volna, mert a januárban leadott vagyonnyilatkozata szerint ilyesmilye nem is volt.

Az MSZP támogatottsága beérte a Jobbikét - derült ki az ZRI Závecz Research Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából. A kormánypártok továbbra is az élen állnak, de kismértékben csökkent a Fidesz támogatottsága.

Az origo által ismertetett felmérés szerint a Fidesznek 26 százalékos tábora van a választókorú népességen belül, az elmúlt egy hónap 1 százalékpontos vesztesége statisztikai értelemben nem számottevő. Javított az MSZP, februárban 10, most 12 százalék sorakozott fel mögéjük. Mivel a Jobbiknak a márciusi eredménye 13 százalék (a múlt hónapban 14 százalék volt), szorossá vált a verseny a legerősebb ellenzéki párt pozíciójáért.

Az LMP és a DK híveinek aránya ebben a hónapban azonos: az előbbié 3-ról emelkedett, utóbbié 5-ról csökkent 4 százalékra. Az Együtt-Korszakváltók Pártja 2 százalékon áll, a Liberálisok 1 százalékot érnek el. A választásra jogosultak egyharmada jelenleg távolságot tart a pártoktól.

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet Magyarország egész területére történő elrendelésének nemzetbiztonsági indokairól tárgyalt csütörtök reggeli, zárt ülésén az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A tanácskozás után mind Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke, mind pedig Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja újságírók előtt azt hangsúlyozta, hogy új helyzet állt elő, s az elrendelt országos válsághelyzet a megelőzést szolgálja. Németh Szilárd hozzátette: nem csak humanitárius, hanem közegészségügyi, közbiztonsági és nemzetbiztonsági válsággal kell szembenézni.

Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke ugyanakkor továbbra is túlzásnak tartja az országos válsághelyzet kihirdetését. Azt mondta: valóban előfordulhat, hogy tízezres embertömeg érkezik a magyar határokhoz, de ez ismét a déli határszakaszokon várható, így elegendő lett volna az ottani megyékben már érvényben lévő helyzet fenntartása, illetve meghosszabbítása.

Kimondta a bíróság: a posta szerződései közérdekű adatok. A 444.hu beszámolója szerint ugyanis szerdán ugyanis első fokon ítélet született abban a perben, amit Tóth Bertalan szocialista képviselő indított a Főgáz ellen. A Fővárosi Törvényszék döntése szerint nyilvánosságra kell hozni, hogy a mennyiért nyomtatja, borítékolja és szállítja ki az állami tulajdonban lévő posta a szintén állami Főgáz számláit.

Az ítélet önmagán túlmutatóan is nagyon fontos. Egy hónappal ezelőtt Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke törvényt írt arról, hogy a Magyar Postára ne vonatkozzon a közérdekű adatok nyilvánosságát biztosító törvény. A törvényt azóta a parlament elfogadta. A törvény a folyamatban lévő adatkérési eljárásokra visszamenőlegesen is érvényes, így ha Áder János köztársasági elnök aláírta volna, akkor csütörtökön a bíróság valószínűleg már nem hozhatta volna meg ezt az ítéletet. Áder azonban alkotmánybírósági normakontrollra küldte a törvényt.

A kormánypártok közben a Magyar Nemzeti Bank alapítványait és gazdasági társaságait is kivették egy törvénnyel az infótörvény hatálya alól: Orbánék célja itt az volt, hogy a jegybanknak ne kelljen elszámolnia azzal, mire költ Matolcsy elnök 250 milliárd forintot. Olyan pénzekról van szó, amelyek – ha nem luxusingatlanok vételére, festménybeszerzésre, alapítványok létrehozására mennének – akár visszakerülhetnének a költségvetésbe is, s így a mi adónkat lehetne csökkenteni velük. Az MNB alapítványai ellen is vannak hasonló perei Tóthnak, mint ez a postát is érintő volt. Áder az MNB alapítványaira vonatkozó törvényt sem írta alá, az is az Alkotmánybíróság előtt van most.

Szerda reggel 9 óra körül egy férfi kezdett lövöldözni a kiskunhalasi városi ügyészség épületében.

A halasinfo honlap szerint a Kalasnyikovval érkező B. János Téglás Péter városi főügyészt akarta megölni. Az irodájába nem jutott fel, mert biztonságiaknak sikerült megfékezniük, de közben sikerült 4-5 lövést leadnia. Egy szolgálatban lévő rendőr rendőr bilincselte meg végül az illetőt, aki – úgy tudjuk – elájult, így mentő is érkezett a helyszínre.

Téglás Péter a helyszínen elmondta: a biztonsági őr és ő maga is ünnepelhet, mert újjászülettek.

A Halasinfo értesülései szerint a kiskunmajsai B. János a Facebookon rendszeresen korrupcióval és az ügye eltussolásával vádolta a vezető ügyészt.

Bicskei Ferenc, az OBT tagja a Szekszárdi Törvényszék szerdai összbírói értekezlete előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta: a Kiskunhalasi Járási Ügyészségnek és a Járásbíróságnak helyet adó épület folyosóján ismerete szerint 10-15 töltény nyomát látták.

Közölte, a férfi gépfegyverrel érkezett, amit a beléptető kapu előtt vett elő. Az épületben két biztonsági őr dolgozik, elsődleges információk szerint a támadó az egyiket túszul használhatta, a másiknak ugyanakkor sikerült lefegyvereznie, eközben dulakodtak, és lövöldözés is volt.

Pukli István, a marcius 15-i pedagógustüntetés vezérszónoka, a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója a Népszabadság szerdai számában megjelent interjújában arról beszélt: csak Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel, valamint egy "közoktatási szakértővel" volna hajlandó asztalhoz ülni, hogy megvitassák a közoktatás állapotát és a tüntető tanárok követeléseit.

Balog Zoltán humánminiszterrel illetve Palkovics László államtitkárral nem egyeztetne. Pukli korábban már beszélt arról, hogy utóbbi politikusoknak nincs érdemi ráhatása költségvetési kérdésekre, így a Klebelsberg Intézményfenntartó sorsára sem, ezért nem látja értelmét, hogy velük tárgyaljanak.

Az iskolaigazgató az interjúban arról is beszélt, hogy a Tanítanék Mozgalom áll már a tiltakozás középpontjában, ezért szerinte a tiltakozó szakszervezeteknek - a Pedagógusok Szakszervezetének és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének - kell mögéjük beállniuk, és nem fordítva.

Pukli nem számít arra, hogy Orbán Viktor kormányfő és Áder János köztársasági elnök bocsánatot kér a pedagógusoktól az elmúlt évek oktatáspolitikája miatt, és arra készül, hogy március 30-án egy órára beszüntetik a munkát.

„Álljon le az élet az országban, a villamosvezetők, mozdonyvezetők, orvosok, az egészségügyben és minden más ágazatban dolgozók sztrájkoljanak abban az egy órában.”

A vezérszónok azt szeretné, ha a tüntető munkabeszüntetés idejére az iskolák előtti terek "sztrájkcentrummá" alakulnának. Mivel sztrájk elvileg nem lehetséges, a mozgalom polgári engedetlenség formájában tiltakozna, és amennyiben ez nem tetszik a kormánynak, emlékeztetik majd a vezetőket a Kossuth téri kordonbontásra, amit annak idején Orbán Viktor pártelnökként vezényelt végig.

Eközben a Demokratikus Koalíció alelnöke arra szólította a kormányt, hogy állítsa vissza a 2010 előtti, a Gyurcsány-kabinet idején hatályos sztrájktörvényt és adja vissza a sztrájkjogot.

Vadai Ágnes arra is felszólította a kabinetet, hogy "eszébe se jusson" szankcionálni a március végén esetlegesen sztrájkoló tanárokat.

Vadai Ágnes hangsúlyozta: 2010 előtt "bárki sztrájkolhatott anélkül, hogy jogsértést követne el", most viszont a pedagógusok csak polgári engedetlenség keretében tudnák végrehajtani a sztrájkot, mert a Fidesz által alkotott törvény szerinte nem szabályozni, hanem megtiltani akarja a munkabeszüntetéseket.

Érdekes, hogy a kormányzat, illetve a Fidesz egyelőre hallgat: szerda kora délutánig semmit sem reagált. E körből egyedül Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő Twitter-bejegyzése vált ismertté. Eszerint „Pukli igazgató irgum burgum nemzeti lyukasórát hirdetett. (Most aztán nem szeretnék a kormány helyében lenni...) Ennyi.” Deutsch hitelességét, szavainak, véleményének súlyát azonban nyugodtan megkérdőjelezhetjük kirohanásainak stílusa, no meg politikusi pályájának (az elmúlt 26 évnek, miközben végig az adófizetők pénzén élt, például sportminiszterként) „eredményei” okán.

Egyébként a két legnagyobb pedagógus szakszervezet vezetőit megszólaltatta a Népszabadság. Galló Istvánné szerint a keddi tüntetés munícióval szolgálhat a további egyeztetésekhez, mert azt mutatja, a közoktatás jelenlegi rossz állapota miatt sokan hajlandóak utcára vonulni. A PSZ elnöke hozzátette, a kialakult helyzetet a kormány magának köszönheti.

„Elindult egy hólabda, ami lavinává nőtt” – így kommentálta a keddi eseményeket Mendrey László, a PDSZ elnöke. Szerinte a társadalom felismerte, az oktatásban uralkodó viszonyok mindenkit érintenek. Ő is úgy véli, hogy a Pukli-féle akció a szakszervezetek érdekérvényesítő képességét erősíti.

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) hivatalosan is támogatta a Tanítanék Mozgalom demonstrációját. Földiák András, a SZEF elnöke elmondta, ha nem lesz érdemi tárgyalás és bocsánatkérés, akkor a SZEF is támogatni fogja a civilek kezdeményezését.

A demokratáknál Hillary Clinton eddigi legnagyobb győzelmét aratta március 15-én, azt újabb „szuperkedden” az amerikai előválasztásokon: a rettentő fontos Floridában és Ohióban is nagy különbséggel utasította maga mögé kihívóját, Bernie Sanderst, emellett Észak-Karolinában, Illinois-ban, és minden bizonnyal Missouriban is nyerni tudott. Sandersnek szépségtapaszként csak egy Missouriban elért kvázi döntetlen jutott. (Ebben az államban a demokratáknál annyira szoros a verseny, hogy csak később lesz eredmény.) Clinton a szimbolikus győzelmek mellett a jelöltséghez szükséges delegáltakban is hatalmas, szinte behozhatatlan előnyre tett szert.

A republikánusoknál Donald Trump ötből három államban, Floridában, Illinois-ban és Észak-Karolinában biztosan nyert, de a szorosan alakuló Missouriban is ő vezet. Floridában a győztes mindent visz elv alapján megnyerte az összes delegáltat, és nagy különbséggel legyőzte Marco Rubio floridai szenátort, aki hazai pályán veszített, így kiszállt a versengésből. John Kasich kormányzónak viszont sikerült megnyernie saját államát Ohióban, ezzel első győzelmét aratta, és életben maradt. Ted Cruz texasi szenátorral együtt így három republikánus jelölt maradt, és egyáltalán nem biztos, hogy bármelyikük képes lesz összegyűjteni a jelöltséghez szükséges 1237 delegáltat a júliusi konvenció előtt.

A FIFA elismerte, hogy komoly vesztegetés történt a 2010-es futball-világbajnokság odaítélése során: dél-afrikai futballvezetők 10 millió dollárért vesztegettek, hogy ők rendezhessék meg a tornát. A pénz az akkori végrehajtó bizottság tagok zsebébe ment, ez volt az a hírhedt bizottság, amelynek számtalan tagját letartóztatták azóta.

A nemzetközi futballszövetség szerint ez még nem minden, mert a volt vezetőik tízmilliókra lopták meg őket, és ezért most visszakövetelik a pénzt tőlük. A most megválasztott elnök, Gianni Infantino azt mondta, hogy ez a pénz a futballé, a bűnösöknek vissza kell fizetniük.

"Azokat a pénzeket pályákra kellett volna költeni, nem lakosztályokra, ékszerekre, autókra és luxus életmódra. Ezek az emberek visszaéltek a helyzetükkel, és olyan pénzeket tettek zsebre, melyek a futball fejlődését szolgálták volna" - nyilatkozta Infantino.

Napjaink könnyűzenei életének egyik legnagyobb sztárja, Rihanna ad koncertet augusztus 11-én Budapesten, a Sziget fesztivál nulladik napján.

A barbadosi születésű 28 éves énekesnő legfrissebb, sorrendben nyolcadik lemeze, az év elején megjelent Anti anyagát Észak-Amerika legnagyobb stadionjai és arénái után exkluzív fesztiválkoncert keretében mutatja be a Szigeten - közölték a szervezők szerdán az MTI-vel.

Rihanna eddig tizennégy alkalommal vezette az amerikai Billboard listát, több mint 54 millió albumot adott el világszerte, kislemezekből pedig 210 milliót. Nyolc Grammyt és ugyanennyi American Music Awardot söpört be eddig, közösségi oldalait mintegy 100 millióan követik, dalait már több mint nyolcmilliárdszor játszották le a YouTube-on. Az énekesnő öt éve már járt Magyarországon, akkor a Papp László Budapest Sportarénában adott koncertet.

Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere szerint a Fidesz körül sokak számára mindennél többet ér az anyagi javak gyarapítása.

A 444.hu beszámolója szerint Stumpf István – Orbán Viktor korábbi mentora, 2010 óta alkotmánybíró – is írt egy esszét abba a kötetbe, amit Kolosi Tamás születésnapjára dedikáltak.

Az esszé azért lehet érdekes, mert a Bibó Szakkollégium harminc évvel ezelőtti generációjának átalakulásáról szól – ez az a kör, ahonnan a Fidesz elindult, és amiben Stumpf István idősebb tanárként vett részt.

Stumpf István többek között ha visszafogottan is, de kritizálja az alaptörvényt:

"Az alkotmányozó többség birtokában új Alaptörvényt léptetett életbe, kiterjesztette a politikai zsákmányrendszer tradicionális határait: a fontosabb közjogi pozíciókba a saját jelöltjeit juttatta be."

Stumpf szerint "új törésvonalak jelentek meg a hatalom belső köreiben, a Fidesz új generációjának már semmit sem jelentett a szakkollégiumi időszak közösségi érték- és élményvilága. Sokuk számára a hatalmi pozíciók birtoklása, a szimbolikus és anyagi javak gyarapítása lényegesen nagyobb motiváló erővel bírt, mint a politikai közösséghez tartozás élménye, illetve a nemzeti ügyek szolgálatának ethosza."

Haldoklott az év elején a magyar építőipar az EU-s pénzek nélkül. 2016. januárban az építőipari termelés volumene 20,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, derül ki a KSH legfrissebb statisztikáiból.

Mint az Index írja, a termelés mindkét építményfőcsoportban visszaesett: az épületek építése 12,6, az egyéb építményeké 28,5 százalékkal. A termelés visszaesését részben az uniós forrásból végzett munkák előző év végi befejeződése, részben a magas bázis okozta. Ami elég rossz hír, hogy a megkötött szerződések száma is csökkent 21,8 százalékkal, ami azt jelenti, hogy az építőipar kilátásai sem túl fényesek.

Már nem csak a mérnökökért, a kvalifikált szellemi dolgozókért, hanem a betanított munkásokért is kiélezett verseny zajlik a cégek között - tudta meg a Napi.hu nagy magyarországi munkaadóktól. A munkaerőhiány hamarosan a GDP legjelentősebb részét kitevő autóiparra is visszaüthet, pláne hogy már nem csak a nyugathoz, de a régióhoz képest is lemaradtak a magyar fizetések.

A probléma gyökere az átlagbér, ami az utóbbi időben már a régiós országok viszonylatában is Magyarországon az egyik legalacsonyabb. Míg tíz évvel ezelőtt a szlovákiai munkavállalók jártak át dolgozni a magyarországi gyárakba, nemrég megfordult a trend. A szlovákiai munkaerő-közvetítők már intenzíven toborozzák a magyar munkaerőt az autóipari pozíciókba, ahol a hazainál 10-15 százalékkal magasabb bruttó bérekkel számolhatnak. Csehországban ennél is jobb a helyzet, 20-30 százalékkal magasabb béreket fizetnek ugyanazoknban a munkakörökben. A legjelentősebb bérelőnyt a hazaihoz képest a kétkezi munkások élvezhetik, ha odébb állnak.

Bernd Storck két válogatott játékostól elköszönt, derült ki a Nemzeti Sportnak adott interjúból. A magyar válogatott szövetségi kapitánya azt mondta, nem szokta a döntéseit megindokolni, de ezúttal kivételt tett, Leandrónak és Vanczák Vilmosnak is megköszönte a nagyszerű munkát, amit eddig végeztek, és közölte velük, hogy jelenleg nem számít rájuk, mert a hosszabb távú felkészülést szem előtt tartva fiatal játékosoknak szeretnék inkább lehetőséget adni. (...) Nagyon profin reagáltak.

A következő szombaton a magyar válogatott Horvátországgal játszik, és ezzel kapcsolatban Storck kifejtette, hogy az ellenfél biztosan száz százalékos teljesítményt fog nyújtani, mert új kapitányuk van, akinek bizonyítani szeretnének, másrészt a profik, akiknek fontos, hogy az Eb-n szerepeljenek. Ellenük amúgy már az első Eb-s ellenfelünkre, Ausztriára készül, amely ellen a megfelelőnek vélt taktika a fejében már megvan, és a horvátok ellen majd kiderül, mennyire sikerült elsajátítania a csapatnak.

A keddi brüsszeli lövöldözés egyik gyanúsítottját lelőtték a belga-francia terrorellenes erők a belga főváros Forest nevű kerületében, egy algériai illegális bevándorló volt az - jelentette az AFP francia hírügynökségre hivatkozva az Index. Egy belga lap szerint az eddig szökésben lévő két másik gyanúsítottat őrizetbe vették. A VTM belga köztévé szerint Iszlám Állam-zászlót találtak a fegyveresek lakásában.

A fegyveresek kedden a tavaly novemberi párizsi merényletekkel kapcsolatban házkutatást végző rendőrökre lőttek Brüsszelben, majd elmenekültek. Négy rendőr könnyebben megsebesült.

Két tettes a háztetőkön keresztül elmenekült, szerda délelőttig szökésben voltak. Egy testvérpárról lehetett szó, a már korábban is körözött Khalid és Ibrahim El Bakraouiról.

A testvérek egyikét terrorszervezetben való részvétellel gyanúsítják. Ibrahimot 2010 októberében már elítélték, amiért egy rablás közben rálőtt a rendőrökre.

A Le Soir szerint rutinellenőrzést hajtottak végre kedd délután, nem vártak komoly eredményt a házkutatástól. Azt cáfolták a hatóságok, hogy a rendőrök a párizsi terrorcselekmények feltételezett főszervezőjét, Salah Abdeslamot keresték. A párizsi merényletek elkövetői közül többen is Brüsszelben éltek korábban. A szökésben lévő Abdeslam ellen Belgium a novemberi támadást követő napokban nemzetközi elfogatóparancsot adott ki, de azt sem tudni biztosan, hogy még Európában van-e.

Immár az eredeti ár feléért is beszerezhetik a csehországi hivatalok és iskolák a köztársasági elnök portréját. A cseh közszolgálati rádió szerint azonban Milos Zeman portréja még így sem kelendő, több ezer darab vár új tulajdonosára a raktárban.

Az MTI jelentése szerint Csehországban az 1989-es rendszerváltás után is fennmaradt az a csehszlovák hagyomány, hogy a közintézményekben, hivatalokban és az iskolákban kiakasztják a hivatalban lévő köztársasági elnök portréját. A korábbi évtizedektől eltérően azonban ez ma már nem kötelező.

"Ma húsz koronáért (230 forintért) áruljuk az elnöki portrékat, ami az eredeti ár fele. Nagy többletünk van belőle, több ezer darab hever raktáron, holott Milos Zeman portréjából sokkal kevesebbet nyomtattunk, mint elődei, Václav Klaus és Václav Havel esetében" - nyilatkozta a rádiónak Milan Zwiefelhofer, a portrék elkészítésével megbízott nyomda igazgatója.

"Jóval nagyobb érdeklődésre számítottunk, mégpedig a Havel és a Klaus elnök portréja iránti rendelések alapján. Miután a Zeman-portrék nem kelendőek, most már fél áron kínáljuk őket" - mondta a nyomdaigazgató.

Václav Havel és Václav Klaus esetében egyaránt 50 ezer fényképet nyomtattak első nekifutásra krétapapíron, majd miután ezek elfogytak, néhány ezer példányban újranyomták őket.

Milos Zeman megválasztásakor 2013 elején a cseh társadalom már nagyon megosztott volt, sokan nyíltan előre jelezték: Zemant nem tekintik elnöküknek, és portréját nem teszik ki hivatali irodájuk falára. A prágai nyomda ennek alapján óvatosan csak 20 ezer darabot készített az új elnöki portréból, de ennek is csak a fele kelt el.

Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a letelepedési államkötvényekkel kapcsolatos lehetséges visszaélések kivizsgálására az MSZP, az LMP és a Jobbik - írta a napi.hu, amely szerint a házszabály szerint kötelező lesz a bizottság felállítása.

A bizottság 10 tagból állna, a Fidesz 3, a KDNP, az MSZP és a Jobbik 2-2, míg az LMP 1 főt delegálhatna.

A kezdeményezők felidézték, hogy 2012 nyarán Rogán Antal ötlete alapján bocsátották ki a letelepedési államkötvényeket, amivel kapcsolatban az ellenzék és a szakma is erőteljes kritikát fogalmazott meg. A kormánypártok viszont dicsérték a programot, például a munkahelyteremtés miatt - tette hozzá a beszámoló.

A kötvények kibocsátásával kapcsolatban a napi.hu szerint az első visszás pont az volt, hogy nem a külképviseleteket, hanem offshore cégeket bíztak meg kizárólagos joggal az államkötvények értékesítésére, és a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság engedélyezte nekik a kötvények forgalmazását.

A cégek között túlnyomó többségben vannak azok, amelyeket kifejezetten adóparadicsomnak nevezhető országokban jegyeztek be, így a tulajdonosi hátterük kideríthetetlen, ami a beszámoló szerint teljessé teszi a korrupciógyanút a konstrukcióval kapcsolatosan.

A kötvényeket diszkont áron adja el az állam a közvető cégeknek, így a névérték és a tényleges árfolyam közötti különbözet az értékesítő cégnél marad. Erre jön még rá kuncsaftonként a 45-60 ezer euró körüli jutalék, de hallani lehetett 70 ezer eurós közvetítési díjról is, hiszen a jelenlegi szabályok alapján a közvetítő cégek maguk határozhatják meg a jutalék mértékét, ami egy teljesen monopolpiacon érthetetlen - írták.

A javaslattevők szerint eddig 205 milliárd forint folyt be az államkötvények eladásából a magyar államhoz, miközben sajtóbeszámolók alapján 50-60 milliárd forint bevételhez jutottak a javarészt offshore hátterű közvetítő cégek, ami több mint 25 százalékos összesített jutalékszintet jelent.

A vizsgálóbizottság arra keresné a választ, hogy mekkora gazdasági haszna van Magyarországnak a konstrukcióból, különös tekintettel a valós gazdasági befektetésekre és a munkahelyteremtésre, illetve, hogy mennyiben ismerhető meg az értékesítéssel megbízott közvetítőcégek tulajdonosi háttere, és hány cég tekinthető ezek közül offshore cégnek.

A közhiedelemmel ellentétben általában befejezik az egyetemet, sok gyerekük van, van köztük olyan, aki még legálisan alkoholt sem ihat - a MarketWatch több meglepő tényt gyűjtött össze a világ leggazdagabb embereiről.

Az Origo ismertetése szerint az idei év elején a világ milliárdosai (mindenki, akinek vagyona meghaladja az egymilliárd dollárt) összesen 6,48 trillió dollárnyi (1812 *10¹² forint) vagyont birtokoltak.

A legnagyobb vagyona, 75 milliárd dollár továbbra is Bill Gatesnek van, őt követi Amancio Ortega (67 milliárd), a spanyol Inditex (sok divatmárka, köztük a Zara és a Stradivarius cége) alapítója, valamint Warren Buffett amerikai részvénybefektető (60,8 milliárd).

A beszámoló szerint létezik egy God, azaz angolul Isten nevű milliárdos. God Nisanov azerbajdzsáni születésű, jelenleg Moszkvában élő ingatlanmágnás, 3,5 milliárd dolláros vagyonával a világ 527. leggazdagabb embere.

Az oldal cáfolta azt a közkeletű tévhitet, miszerint a rossz tanulókból lesznek a milliárdosok, hogy sokuk otthagyta a középiskolát vagy az egyetemet. Bár Bill Gates és Mark Zuckerberg valóban nem fejezték be tanulmányaikat, valójában a milliárdosok nagy része minimum BA-s diplomát szerzett, sokan pedig ennél magasabb végzettséget is. A milliárdosok 52 százalékának van BA, 27 százalékuknak MA végzettsége, 7 százalékuk pedig PHD. Csupán 14 százalékot tesznek ki azok, akiknek nincs egyetemi vagy főiskolai végzettségük.

Köztük van olyan is, akinek életkorából fakadóan is nehezen lehetne diplomája, sőt, az USA több államában még alkoholt se ihatna. A két legfiatalabb milliárdos egy norvég testvérpár, a 19 és 20 éves Alexandra és Katharine Andersen. Persze ők inkább kivételt jelentenek a listán, hiszen a milliárdosok átlagéletkora 67 év. Az Andresen-lányok a milliárdosok listájára apjuk, Johan H. Andersen révén kerültek fel, aki a Ferd befektetőalap tulajdonosaként lányaira ruházta át a cég tulajdonjogának 82 százalékát.

Szanyi Tibor mellett Molnár Gyula is ringbe szállhat az MSZP elnökségi posztjáért - tudta meg a Magyar Idők. Információik szerint többek azt is elképzelhetőnek tartják, hogy Molnár Gyula csak azért lép színre, mert majd úgyis visszalép a jelenlegi pártelnök, Tóbiás József javára.

Az elnök többször elmondta a lapnak, hogy újra elindul a pozícióért, Mesterházy Attila volt pártelnök viszont kijelentette: kizárt, hogy elinduljon a megméretésen. A jelöltek között emlegették még Harangozó Tamást, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának szocialista alelnökét, valamint a pécsi Tóth Bertalan MSZP-s országgyűlési képviselőt is.

Kovács László egykori pártelnök, korábbi uniós biztos közölte: az MSZP-nek nagy felelőssége lesz abban, hogy az országban ne csak kormányt, hanem rendszert is lehessen választani. A politikus kifejtette: a nemzeti együttműködés rendszere helyett a demokratikus jogállamot, az "illiberális álmok" csodálata helyett az euroatlanti közösségbe újra szervesen illeszkedő Magyar Köztársaságot kell célnak tekinteni. Kijelentette: olyan jelöltet tud jó szívvel támogatni, akinek a politikai pálya nem karrier, hanem az ország és az itt élők minél nagyobb többségének szolgálata.

A Die Zeit német lap hírportálja készített interjút Balog Zoltánnal. Az emberi erőforrások minisztere elmondta, hogy magyarok a múltban gyakran érezték úgy, hogy félreértik őket Németországban. Ilyen félreértésnek nevezte a határkerítést is, ami – legalábbis szerinte - nem az embertelen önkény, hanem az európai és a nemzetközi jog betartását szolgáló átmeneti intézkedés, mondta a miniszter. Balog szerint a határkerítés "hosszú távon nem megoldás", de ez nem érv az ideiglenes kerítés ellen.

Arra a kérdésre, hogy egykori emberi jogi aktivistaként fájdalmas-e neki, hogy Magyarország manapság nem segít a menekülteknek, azt mondta: nem tagadja, hogy a részvétel ezeknek a "helyes döntéseknek" a meghozatalában lelkiismereti teher volt számára, de különbséget kell tenni a felebaráti szeretet és az államnak a polgárai védelmére irányuló kötelezettsége között. Arról nem szólt, hogy ha lelkiismereti terhet érzett, akkor ő – akitől református lelkészként azért minimum elvárható lenne a Biblia tanításainak, például a tízparancsolatnak a betartása és betartatása - vajon miért nem mondott le a miniszteri posztjáról?

Balog Zoltán arra a felvetésre, hogy egy másik olvasat szerint Magyarország és más kelet-európai államok akadályozzák a menekültválság értelmes, európai megoldását, úgy felelt, hogy tartós megoldásra van szükség, és a Törökországgal kötendő megállapodás ugyan fontos, "de nekünk ez nem elég". Azonban itt is érdemes megemlíteni, hogy Balog főnöke, Orbán a múlt heti csúcson állítólag megvétózta a török megállapodást, s egyáltalán nem azért, mert kevésnek érezte volna. Épp ellenkezőleg. Túl soknak tartotta. Akkor Balog vajon miért nem tiltakozott? Szóval a Die Zeitnek adott nyilatkozatából nem sok állja ki az igazság próbáját…

Miután múlt hét szerdán Áder János nem írta a postáról és az MNB alapítványi pénzekről szóló törvényeket, hanem normakontrollra az Alkotmánybírósághoz küldte azokat, a Magyar Hírlap megnézte, hogy egyes korábbi köztársasági elnökök hányszor döntöttek hasonlóan.

Nem meglepő, de a legtöbb törvényt Sólyom László küldte vissza az Országgyűlésnek és ő kért a legtöbbször normakontrollt az Alkotmánybírságtól. Sólyom 31-szer küldött vissza törvényt és tizenhétszer kért normakontrollt.

Áder huszonkétszer küldött vissza törvényt a Parlamentbe, és háromszor kért normakontrollt.

Mádl hat törvényt passzolt vissza, Alkotmánybírósághoz 13-szor fordult. Göncz két esetben küldött vissza jogszabályt, és nyolcszor fordult az Ab-hez.

No és persze aki a törvényhozás igazi motorja volt, az maga Schmitt Pál, aki egyetlen törvényt sem küldött vissza és egy törvény esetében sem kért előzetes normakontrollt a taláros testülettől.

Miközben a Fidesz állandóan a magyarországi tiltakozások finanszírozásával vádolja Soros Györgyöt (igaz, bizonyítékokkal még soha nem sikerült alátámasztaniuk ezt a rágalmat), addig most kiderült: Soros valóban ad pénzt politikai célokra. De nem Magyarországon, hanem az Egyesült Államokban – s teljesen törvényesen. A 444.hu szerint összesen 13 millió dollárt adott és ígért eddig Soros György magyar származású amerikai nagybefektető Hillary Clinton és más, vele szövetséges demokraták kampányára. Soros az utóbbi hónapokban többször is beszélt arról, hogy főleg Donald Trump és Ted Cruz republikánus elnökjelölt-jelöltek intoleráns hangvétele aggasztja.

Azért is fontos Soros kinyilvánított kampányköltése, mert sok, hasonlóan gondolkodó gazdag demokrata követheti az ő példáját, írja a Bloomberg.

Nemrég egyébként kikerült egy email Hillary Clinton közzétételei között, amiből kiderült, hogy Soros és Clinton tényleg elég közel állnak egymáshoz, például Soros azt írta neki, hogy megbánta, amiért Obamát támogatta 2008-ban, és örült, hogy Clinton türelmesen meghallgatta az ő ötleteit.

A 85 éves Soros utoljára akkor nyúlt ilyen mélyen a zsebébe az amerikai politikában, amikor 2004-ben – többek között a MoveOn.org támogatásával – mindent megmozgatott George W. Bush leváltása érdekében. Akkor 27 millió dollárt költött el a célra. A célt akkor nem tudta elérni, hiszen John Kerry kikapott Bushtól, de a demokraták sokat köszönhetnek az akkor megerősödött politikai aktivistahálózatnak.

A sakk után egy másik szellemi játékban, a goban is felülmúlta a számítógép az embert. Történelmi győzelmet aratott a Google AlphaGo nevű számítógépe a legendás gojátékos, a dél-koreai Li Szedol ellen. Az AlphaGo és Li Szedol Szöulban küzdött meg egymással, ez volt az első mérkőzés az ötből.

A világbajnok Li Szedol három és fél órás küzdelem után adta fel a játékot, még 28 perce és 28 másodperce volt hátra az órája szerint. Li egymillió dollárért küzd, a gép célja pedig a világtörténelemben először megverni a világ legjobb játékosát.

A go egy ősi kínai játék, régóta az egyik legnagyobb kihívást jelenti a mesterséges intelligenciát fejlesztőknek. A szabályok elég egyszerűek: két játékos felváltva pakol fekete és fehér köveket egy 19x19 vonalból álló pályára, a vonalak 361 metszéspontjára azzal a céllal, hogy minél nagyobb területet szerezzenek egymás köveinek a bekerítésével. A játékot világszerte 60 millióan játsszák.

Az egész országra kihirdetik a migrációs válsághelyzetet - jelentette be Pintér Sándor belügyminiszter budapesti sajtótájékoztatóján a kormányülés szünetében. A válsághelyzet kihirdetésére azért van szükség a kormány szerint, mert nem tudni pontosan, hogy milyen reakciókat vált ki a menekültekben a balkáni útvonal lezárása.

A belügyminiszter szerint ez a döntés azt jelenti, hogy a határokra több rendőrt és katonát vezényelnek. A honvédségtől 1500 fő vesz részt az akcióban. Vagyis ha Magyarországon bárhol a határ mentén megjelennek migránsok, gyorsan el tudják fogni őket.

Mint az Index írja, válsághelyzetet a tömeges bevándorlás miatt eddig csak a határnál lévő megyékre hirdettek, a mostani döntés azt jelenti, hogy az ország egész területén bevethető például a katonaság.

Az Index emlékeztet, hogy válsághelyzetet a törvény szerint akkor hirdetheti ki a kormány, ha a menekültek száma egy bizonyos mértéket meghalad (erről most nincs szó), vagy ha "bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely valamely település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti". Arról nem beszélt Pintér, hogy milyen körülményről tudnak, amely veszélyeztet egy települést.

A hírhez mindenképp kell tenni néhány megjegyzést: csak hogy lássuk, mi az igazság. Vajon miért kell az egész ország területén kihirdetni a válsághelyzetet? Vagy talán Szlovákia felől is jönnek majd a menekültek? Aligha. S délen mi van? Talán nem elég hatásos a kerítés, amit pedig milliárdokért építtettek meg Orbánék az adófizetők pénzéből? S ha valóban délről fenyeget egy újabb népvándorlás (aligha, mert mára virradóra az összes balkáni ország lezárta határait, s a migránsok már Macedóniába, majd utána Szerbiába sem tudnak átjönni – azaz a magyar határ közelébe sem kerülnek), akkor Orbánék miért nem építik meg azonnal a déli határt teljesen lezáró, Romániával szomszédos kerítésrészt? (Pintér a mostani sajtótájékoztatón nem jelentette be a kerítésépítés azonnali elkezdését.)

Így azután nagy valószínűséggel megint csak egy propagandaakcióról van szó a kormány részéről, amivel a lakosságot akarják ijesztgetni, folyamatos félelemben tartani, hogy azután a kvótaügyi népszavazáson a Fidesz érdekeinek megfelelően szavazzon. Ez a véleménye a Demokratikus Koalíciónak is. Mai közleményük szerint „az Orbán-kormány tehát megkezdte a kvóta elleni népszavazást megelőző kampányt. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz az adófizetőkkel szeretné kifizettetni a saját hatalmi érdekeiért folytatott kampányát. Látva, hogy a kormány már most újabb 7 milliárd forintot különített el a válsághelyzet jegyében, kijelenthető, hogy ez lesz minden idők legdrágább politikai kampánya. A Demokratikus Koalíció követeli, hogy a kvótakampány költségeit ne az adófizetők, hanem a Fidesz pártkasszája állja. A DK továbbá bízik abban, hogy ez a válsághelyzet nem a korábban meghiúsult alkotmánymódosítást hivatott pótolni. Reméljük, hogy a kormány nem akarja majd erre hivatkozva felfüggeszteni az emberek gyülekezési jogát, hogy megakadályozza a március 15-i kormányellenes tüntetéseket.”

Egy nő kézipoggyászába rejtette kétéves kisfiát és úgy vitte fel az Air France Isztambulból Párizsba tartó hétfői esti gépére, írja az Index az Airlive.net portálra hivatkozva.

A gép hátsó részében ülő nő úgy bukott le, hogy egy mögötte utazó észrevette, hogy megmozdult a táska. Riasztotta a személyzetet, akik kinyitották a táskát.

Az utasokat és a személyzetet sokkolta az eset. Air France sajtószolgálat megerősítette a híreket, mint mondták, a gyermek jegy nélkül utazott.

Lezárnak a fővárosi Deák téren egy sávot csütörtökön a taxisok, mert elégedetlenek a minisztérium és a hatóságok eddigi munkájával, az Uber sofőrjeinek többsége pedig szerintük változatlanul engedély nélkül dolgozik – írja a Hír TV információi alapján több lap.

Horacsek Róbert, a demonstráció szervezője azt mondta a televíziónak: úgy látják, hogy januári akciójuk után meghozott rendeletek, rendeletmódosítások valahol mintha elakadtak volna a végrehajtás és megvalósítás során.

A csütörtöki egy figyelemfelkeltő akció lesz. Most már bejelentett módon, engedélyezetten hajtják végre – tette hozzá.

A szervező azt ígérte: a sávszűkítést úgy oldják meg a Bajcsy Zsilinszky út – Andrássy út kereszteződésben, hogy minél kevesebb fennakadást okozzanak a forgalomban.

Januárban is a budapesti belvárosnak ezen a részén tüntettek a taxisok néhány napig az Uber ellen.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) is vizsgálja a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) február 23-án történt tömegjelenetet - közölte az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke a testület szerdai zárt ülése után újságírókkal.

Molnár Zsolt mellett Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja is azt hangsúlyozta, hogy mivel egy népképviseleti szerv munkáját akadályozták, nemcsak a jogállamiságot, hanem a nemzetbiztonságot is érintő ügyről van szó. Leszögezték: az ügyben - amelyben több mint húsz feljelentés érkezett a hatóságokhoz - az egész társadalom válaszokat vár.

Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos tagja és Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke is elítélte az NVI-nél történteket. Mirkóczki Ádám kitért arra is, hogy "egyesek" a Jobbikhoz akarják kötni a fideszes "Kubatov Gábor fizetett verőlegényeit". Németh Szilárd ezt a kijelentést a jobbikos képviselő üldözési mániájának tulajdonította, hozzátéve: Kubatov Gábor már nyilatkozott ebben az ügyben. Ehhez azonban a tisztánlátás érdekében érdemes hozzátenni: Kubatov csak annyit mondott, hogy elítéli a történteket. De arra nem válaszolt (s azóta sem hajlandó felelni), hogy valóban a Fradi biztonsági szolgálatának emberei voltak-e a kopaszok (mint ahogy azt képek bizonyítják), s hogy neki, vagy a Fidesznek milyen szerepe volt a választási irodánál történt felháborító akcióban.

Matolcsy öt éve még nagyszabású tervként jelentette be a Kárpát-medence fejlesztésére vonatkozó Wekerle-tervet, de gyakorlatilag semmi nem valósult meg belőle, Varga Mihály inkább nem nyúlt hozzá.

Már rég nem beszél senki a Matolcsy György gazdasági minisztersége idején a gazdaságpolitika "csúcspontjának" nevezett Wekerle-tervről, a tervet koordináló állami cég már végelszámolás alá is került – írja a Magyar Nemzet.

A Wekerle-tervről még miniszterként Matolcsy György 2011 májusában beszélt először, akkor azt mondta, a csúcspont az lesz, amikor a Wekerle-terv kitágítja azt a történelmi földrajzi, gazdaságpolitikai keretet, amit már a Széchenyi Terv elkezdett. Később pontosították, hogy a terv lényege a kis- és középválallkozások kárpát-medencei fejlesztése lenne, s egy miniszteri biztost is kineveztek.

A lap most azt írja, hiába Matolcsy nagyszabású víziója, a projektből gyakorlatilag nem valósult meg semmi, Radetzky Jenőt ugyan kinevezték miniszteri biztos, illetve megalapították a terv koordinálására a Kárpát Régió Üzleti Hálózat (KRÜH) Zrt.-t, de tavaly júniusban már végelszámolás alá is került, miután az elmúlt évek során nulla árbevétele volt.

Radetzky a lapnak elmondta, amikor Matolcsy elment az NGM-ből, az ő megbízatása is megszűnt, pénzt kellett volna ugyanis a program mögé tenni, de ez nem történt meg, Varga Mihály gyakorlatilag semmit nem csinál az egykori kormányprogram megvalósításáért.

Az FC Barcelona labdarúgóklubja 105 ezer férőhelyesre bővíti stadionját, a Camp Noút. A spanyol klub szerdai közlése szerint a Nikken Sekkei nevű japán cég, továbbá a Joan Pascual és Ramon Ausio vezette katalán építész stúdió közös pályázata nyert a kiírt tenderen.

Az 1957-ben átadott létesítmény 99 354 néző befogadására alkalmas, ezzel Európa legnagyobb arénája. A bővítés a 2021/22-es idényre készül el, s a tető az egész nézőteret befedi majd. Jelenleg mindössze az egyik hosszanti lelátó védett az esőtől.

Kossuth-díjat kapnak a Saul fia alkotói? A kormány ugyanis – mint az Origo írja - a Kossuth- és Széchenyi-díjak fedezetére 57,2 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendelte el. A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a pénzt a Kossuth- és Széchenyi-díjak fedezetére különítették el.

Hagyományosan március 15-e alkalmából adják át a Kossuth- és Széchenyi díjakat. Míg előbbi a kulturális, utóbbi a tudományos életben elért kimagasló teljesítményt jutalmazza. A díjjal járó jutalom összege az előző évi országos szintű nettó nominál átlagkereset hatszorosa. 2015-ben a KSH adatai szerint havi 162 300 forint volt a nettó átlagkereset, így a Kossuth-díjjal járó jutalom összege 11,7 millió forint, adó- és illetékmentesen.

A díjak odaítéléséről döntő bizottság általában januárban már ki is értesíti a leendő díjazottakat. A múlt heti Kormányinfón Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elismerte, hogy egy jelölő szervezettől érkezett javaslat az Oscar-díjas Saul fia című film stábjának kitüntetésére. Hivatalosan az átadásig nem tudni, hogy kik kapnak díjat, de a rapid módon elkülönített összegből akár négy ember Kossuth-díjhoz kapcsolódó jutalmazására is futná.

Évente 1,6 milliárd euró kárt okozott 2007 és 2012 között a hamis kézitáskák és bőröndök forgalmazásából származó közvetlen és közvetett bevételkiesés az Európai Unióban (EU) - közölte a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) szerdán az MTI-vel, az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatalának (OHIM) jelentésére hivatkozva. A hamis termékek forgalmazása miatt évente 12 ezer munkavállalóval kevesebbet foglalkoztatnak az ágazatban, mint lehetne.

A jelentés szerint mindezekhez hozzájárul még a kormányzatok bevételkiesése, amelyet a felmérés 516 millió euróra (kb. 160 milliárd forintra) becsül.

Az unió legfertőzöttebb piaca Magyarország, ahol a kézitáskák és bőröndök forgalmának több mint egynegyede hamisítvány. A magyar piacon az éves kereskedelmi veszteséget 52 millió euróra (16 milliárd forintra) becsülték.

A brazil szervezők nem aggódnak amiatt, hogy lassan fogynak a jegyek a nyári riói olimpiára.

"A brazilok az utolsó pillanatban vásárolnak" - indokolta a derűlátást Mario Andrada, a szervezőbizottság kommunikációs igazgatója egy Los Angeles-i rendezvényen, amelyre a legfőbb amerikai riói éremvárományosok gyűltek össze. - "Nincs semmi probléma, az összes jegyet el fogjuk adni" - tette hozzá.

A riói szervezők a múlt héten tették közzé, hogy egyelőre még csak a belépők 47 százalékát értékesítették. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a jegybevételekkel kapcsolatos előzetes bevételi elvárások (194 millió dollár) 74 százalékát már realizálták. Ez utóbbi adat annak köszönhető, hogy a kiemelt versenyek, illetve a nyitóünnepség már "technikailag teltházas". Az augusztus 5. és 21. közötti riói játékokra összesen 7,4 millió belépőt hoztak forgalomba.

Andrada Los Angelesben igyekezett eloszlatni a munkálatokkal kapcsolatos aggodalmakat is. Elsősorban a pályakerékpáros versenyeknek otthont adó velodrómra, illetve az Ipanema negyedet az Olimpiai Parkkal összekötő négyes metróvonalra tért ki.

"Már majdnem megvagyunk, a velodróm készen lesz a tesztversenyre, a metró pedig az olimpiára" - mondta.

Érdekesen ünnepelték a nőnapot az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. miskolci központjában: az Index szerint a műszak végeztével az épület kijáratánál mindenkit megszondáztattak.

Dolgozók elmondása szerint a kijáratnál 50-60 ember torlódott fel, amíg egy ember egy darab szondával megvizsgált mindenkit, ami majdnem egy óráig tartott. Ha az ezzel járó megaláztatás és hosszas sorban állás nem lenne elég kellemetlen, sok dolgozó emiatt le is késte azt a szolgálati buszt, ami a miskolci buszpályaudvarra viszi minden délután a dolgozókat, hogy onnan hazabuszozhassanak.

A megszondáztatott dolgozók ráadásul még csak nem is a buszsofőrök voltak, hanem a cég irodai alkalmazottai és karbantartói, akik közül a nők a kollégáiktól kapott virágokkal állták végig a sort, hogy belefújhassanak a szondába, és végre hazamehessenek.

A dolgozók szerint ilyen ellenőrzés még sosem volt a cégnél, és bár a szondáztatással önmagában nincs semmi baj, erre a munkáltatónak megvan a joga, azt, ahogy ez történt, sok dolgozó felháborítónak találta.

Kormánybiztost neveznének ki a turisztikai ágazat felügyeletére, aki a Magyar Turisztikai Ügynökséggel együttműködve felelne tovább a területtel kapcsolatos állami feladatokért - írta a szerdai Magyar Idők a birtokába került előterjesztésre hivatkozva. A biztosról, valamint az ágazat állami feladatainak újjászervezéséről szerdai ülésén hozhat döntést a kormány.

A dokumentum szerint megszűnik a turizmust érintő állami feladatok megosztottsága, az elképzelések szerint az új szervezeti rendszer a fejlesztési tárcához kerül.

A kormány arról is dönthet, hogy az ágazat irányítására külön államtitkárság - vagy helyettes államtitkárság - jöjjön létre, vagy pedig a terület közvetlenül miniszteri hatáskör alá tartozzon.

Február végén jelentette be Tuzson Bence államtitkár, hogy létrejön a Rogán Antal miniszter kezdeményezte állami turisztikai szuperszervezet. A kormány tervei szerint központilag koordinálnák a nagyobb sporteseményeket, koncerteket, fesztiválokat és saját eseményeket is szerveznének. Érdekes fejlemény, hogy a tervet ismertető, zárt körű rendezvényre meghívást kapott a miniszterelnök lánya, Orbán Ráchel is, aki fiatal kora ellenére immár a közgazdaságtudományi egyetemen is oktat turisztikai területen: a jelek szerint apja kormányzása alatt nagy jövő vár rá…

Több mint ezer katona és rendőr keres Venezuelában a nyomtalanul eltűnt 28 bányászt, egyelőre hasztalan. A bányászok rejtélyes eltűnéséről Vladimir Padrino Lopez védelmi miniszter tájékoztatta a nyilvánosságot. A bányászoknak a keleti Bolívar állambeli Tumeremo környékén veszett nyoma. Felröppentek olyan híresztelések, hogy megölték őket ismeretlen fegyveresek, miután a vájárok gazdag aranytartalmú rétegre bukkantak munkájuk során.

A BKK eddig két ütemben több mint 6,665 millió eurót, vagyis körülbelül kétmilliárd forintot hívott le az elektronikus jegyrendszer bevezetésére kapott hitelkeretből. Az utazók számára látványos újítások eddig nem történtek, beléptető kapukat és kártyaleolvasókat még nem szereltek fel, de a BKK szerint minden ütemterv szerint halad – írja a szerdai Világgazdaság.

Az elektronikus jegyrendszer bevezetéséhez az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 54,5 millió euró hitelt biztosít, míg a Fővárosi Önkormányzat körülbelül 4,3 milliárd forintot bocsát a BKK rendelkezésére.

A kivitelezést ez év második felében kezdi meg a szállító, a start pedig 2018-ban lesz – ígéri a BKK.

Simicskát sikerült Orbánéknak kiszorítani az állami reklámpiacról, amióta összeveszett egykori barátjával, a miniszterelnökkel, aki azóta új oligarchákat preferál, s új bizalmasainak adja az állampolgároktól beszedett adót, no meg az EU-ből elvileg Magyarország fejlesztésére érkező milliárdokat.

A Simicska Lajos érdekeltségébe sorolt Inter Media Group (IMG) nevű reklámügynökség 2014 augusztusa óta nem nyert tendert – írja a Népszabadság a saját adatgyűjtésére alapozva.

Simicskáék annak ellenére sem jutottak megbízatáshoz, hogy az IMG az előző ciklusban az Orbán-kormány kedvenc médiaügynöksége volt, olyan kampányokat vitt, mint a rezsicsökkentés népszerűsítése vagy a Nemzetközi Valutaalap elleni reklámhadjárat. A kft. 2010 és 2014 között megtízszerezte az árbevételét, a 2014-es választások után még négy hónapig működött a fideszes gépezet, ami 2,6 milliárdos megbízást hozott Simicskáéknak.

2014 óta a legnagyobb szeletet az állami reklámtortából a Csetényi Csabához tartozó Network (korábbi nevén HG) 360 Kft. szelte ki, összesen 4,9 milliárd elköltésére kapott megbízást. Tavaly például egy nappal karácsony előtt hozták nyilvánosságra, hogy Csetényi Csaba két cége nyerte a Magyar Olimpiai Bizottság 457 millió forintos közbeszerzését az olimpiai pályázat propagálására ésa MOB születésnapját övező médiakampányra . Az egyik alvállalkozója Andy Vajna feleségének üzlettársa. „Természetesen” nem volt nyílt pályázat. Mint az Átlátszó blog megírta, a nyílt verseny mellőzésének indoklása szokás szerint az „ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség.” Az indoklás azonban elég nehezen hihető, hisz nyilván nem az azt megelőző néhány hétben döbbent rá a Magyar Olimpiai Bizottság, hogy most lesz a 120. születésnapja, és a 2024-es olimpiai pályázatról sem mostanában, hanem még februárban döntöttek.

Csetényi nem más, mint Rogán Antal volt Fidesz-frakcióvezető, jelenleg miniszter szomszédja.

A kommunikáció korlátozása tovább fokozza az iszonyatos emberi jogi helyzetet Észak-Koreában - írja jelentésében az Amnesty International.

Ahogy az észak-koreai kormány egyre szűkebbre szabja a kommunikációs technológiák használatának lehetőségét, bármelyik átlagember a politikai fogolytáborba vagy más büntetés-végrehajtási intézetbe kerülést kockáztatja, ha rajtakapják, hogy mobiltelefon segítségével lép kapcsolatba külföldre menekült szeretteivel – áll az Amnesty International jelentésében, amelyről az Origo számol be.

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető ezt a fajta elnyomást megtévesztő módon azzal igazolja, hogy az szükséges a ”kapitalizmus vírusának“ megállításához.”

Donald Trump republikánus elnökjelölt-aspiráns változatlanul erős az amerikai Délen: két szövetségi államban, Michiganban és Mississippiben fölényes győzelmet aratott a republikánus előválasztásokon. A demokratáknál Hillary Clinton győzött Mississippiben, de alulmaradt Michigan államban Bernie Sanderssel szemben. Idahóban Ted Cruz texasi szenátor nyert. A republikánusoknál nagy vesztes Marco Rubio.

Kedden négy szövetségi államban tartottak előválasztásokat és jelölőgyűléseket: Michiganben és Mississippiben a demokraták és a republikánusok is választottak, Idahóban és Hawaiin azonban csak a republikánusok szavaztak.

Donald Trump Michiganben a republikánus szavazatok több mint 37 százalékát szerezte meg. Mississippi államban még ennél is nagyobb, 49 százalékos aránnyal győzött.

A két demokrata jelölt Michiganben mindvégig nagyon szoros versenyben volt, végül Sanders nyert 50:48 százalékos aránnyal. Mississippiben viszont Hillary Clinton elsöprő győzelmet aratott: a választók csaknem 83 százaléka mellette döntött.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra figyelmeztetett, hogy erősödik egy új világgazdasági válság kirobbanásának veszélye, és ennek elkerüléséhez azonnali keresletösztönző intézkedésekre van szükség.

David Lipton, az IMF vezérigazgató-helyettese a vállalati közgazdászok amerikai szövetségének (NABE) Washingtonban kedden tartott rendezvényén úgy fogalmazott, hogy a világgazdaság "valóban nehéz helyzetbe került" - derült ki a Financial Times című brit gazdasági újság beszámolójából.

A döntéshozóknak világszerte sürgősen intézkedniük kell, hogy megfelelő választ adjanak a gazdasági növekedés lassulására, valamint a nyersanyag- és pénzpiacok erős kilengései által teremtett új kockázatokra. "Eljött az ideje annak, hogy határozottan támogassuk a gazdasági tevékenységet, és biztosabb alapokra helyezzük a világgazdaságot - fogalmazott Lipton, aki a világgazdasági nehézségek legzavaróbb jelei között említette a globális tőkeáramlás és kereskedelem erős visszaesését.

Az IMF vezérigazgató-helyettese úgy látja, hogy a világgazdaság eljutott ahhoz a ponthoz, amikor egy új recesszió réme valósággá válhat, ha az országok nem lesznek képesek erősíteni a keresletet. Különösen aggasztó, hogy a pénzpiacokon az a benyomás alakult ki, hogy a döntéshozók sok országban már szinte minden lehetőséget kihasználtak a kereslet és ezáltal a fogyasztás ösztönzésére, vagy elveszítették határozottságukat a szükséges intézkedések megvalósításához.

Nem engedték be Szávay Istvánt, a Jobbik alelnökét Romániába; ezt maga az országgyűlési képviselő közölte közleményben szerdán az MTI-vel.

Azt írta, kedden Erdélybe utazott volna, hogy részt vegyen a székely szabadság napján, valamint sajtótájékoztatót és lakossági fogadóórát tartott volna Kolozsvárott, Székelyudvarhelyen és Szatmárnémetiben is. Csaknem félórás várakoztatás után az ártándi román határállomáson közölték vele, nem mehet tovább, mert három évre kitiltottak az országból. Mint írta, a határőr arról tájékoztatta, hogy a kitiltásáról szóló döntés 2015. október 21-e óta érvényes.

"Tehát 2014 márciusa és 2015 márciusa közötti első kitiltásomhoz hasonlóan ismét csak a határon tudtam meg, hogy nem léphetek Erdély földjére. Előzetesen ugyanis most sem tájékoztatott erről senki, mint ahogyan kitiltásom konkrét okáról sem" - írta közleményében a politikus.

Két éve márciusban négy magyar állampolgárnak, köztük a Jobbik két országgyűlési képviselőjének, Szávay Istvánnak és Zagyva György Gyulának tiltották meg, hogy belépjen Romániába egy évig. Akkor Monica Dajbog, a román belügyminisztérium szóvivője azt mondta, a négy magyar állampolgárt azzal gyanúsítják, hogy szélsőségesen nacionalista tevékenységet folytató szervezetek tagjai, amelyek Románia nemzetbiztonságát és közrendjét veszélyeztetik.

A legnagyobb brit bulvárlap szerdai értesülése szerint II. Erzsébet királynő Brexit-párti, vagyis azt szeretné, ha Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból. Az udvar szerdán indulatos nyilatkozatban utasította vissza az állítást.

A The Sun - Rupert Murdoch ausztrál-amerikai médiamágnás globális sajtóbirodalmának legolvasottabb, egyben rendkívül EU-szkeptikus irányvonalú brit tömeglapja - "két igen jól pozícionált, magas rangú politikai forrásra" hivatkozva azt írta, hogy az uralkodó még 2011-ben fejtette ki véleményét az EU-ról egy vacsorán, amelyen részt vett Nick Clegg, az akkori konzervatív-liberális brit kormánykoalíció miniszterelnök-helyettese, a Liberális Demokraták azóta lemondott vezetője.

A beszámoló szerint a királynő a windsori kastélyban tartott rendezvényen hosszas érveléssel adott kifejezést annak a véleményének, hogy "az Európai Unió rossz irányba tart". A The Sun szerint II. Erzsébet ezzel valójában "leteremtette" Clegget, aki elkötelezett EU-párti hozzáállásáról közismert.

A cikk szerint a vacsorán jelen volt az akkori kormány több más minisztere is, akik "döbbenten" hallgatták az uralkodó szavait.

A lap mindebből azt a következtetést vonta le - és ezt hatalmas betűkkel szedett elsőoldalas szerdai főcímében is közli -, hogy "a királynő a Brexitet támogatja".

A Buckingham-palota - a királyi család első számú londoni rezidenciája és hivatala - szerdai nyilatkozatában közölte, hogy a királynő politikailag változatlanul semleges álláspontot képvisel, ugyanúgy, ahogy uralkodásának eddigi több mint hat évtizedében is tette. A közlemény szerint az udvar érdemben nem kíván reagálni "eltévelyedett állításokra", és a brit népre tartozik, hogy az EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazáson miként dönt.