Hírek - csak az igazság

A legfrissebb és legfőbb hírek kora délután - de csak az igazság! (március 21., 14 óra)

2016. március 21. - Hazugságvadász

A Magyar Labdarúgó Szövetség 2018. június 30-ig meghosszabbította Bernd Storck szövetségi kapitány és segítője, Andreas Möller szerződését. A hírt Csányi Sándor MLSZ-elnök jelentette be hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján.

Az Eb csak egy állomás, a cél az, hogy a válogatott tartósan jól szerepeljen. Lehetőséget akarunk adni, hogy hosszú távon gondolkodjon Storck – mondta Csányi. Arról nem beszélt, hogy mennyit fizetnek neki. Storck marad továbbra is sportigazgató, és ha szeretne, hozhat újabb stábtagokat is.

Bernd Storck azután vette át a válogatottat, hogy Dárdai Pált visszarendelte a Hertha. Sikerrel vezette a csapatot a Norvégia elleni pótselejtezőkön, kettős győzelemmel, 3-1-es összesítéssel jutottunk ki a franciaországi Európa-bajnokságra, ami az elmúlt harminc év legnagyobb sikere.

Az igazsághoz azonban hozzátartozik: amiatt jutottunk ki, mert az UEFA az eddig 16-ról 24-re emelte az EB-n induló csapatok számát, s így a csoportkörök harmadik helyezettjeinek (köztük Magyarországnak) is esélye lett a bekerülésre. Harmadikok már az elmúlt évtizedekben is többször voltunk az EB-selejzetőkön, csak akkor még mindössze 16 csapat juthatott ki a döntőre.

 

 

Bárándy Gergely szocialista parlamenti képviselő szerint a Fidesz "választási csalások sorozatával" szerezték meg kétharmados győzelmét 2014-be. Ezt azzal egészítette ki: jelenleg is több mint 30 ügyben van nyomozás választási csalás miatt.

A parlament hétfői ülésén, napirend előtt felszólalva hozzátette: az új választási törvénnyel "kamupártok" indulását tették lehetővé, ezzel torzították az eredményeket. Mindezt "maffiaállami módszerekkel" tették - fogalmazott -, ezek között említette például azt, hogy az MTI-vel, a közmédiával híreket hamisíttatnak. Kijelentette: ma már a bíróság mondja ki, hogy a médiahatóság köteles ezen eseteket kivizsgálni.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára hiteltelennek és megalapozatlannak találta a választási csalással, a választási rendszerrel kapcsolatos felvetéseket. Olyan párt veszi ezt a szájára, aki tele van korrupciós ügyekkel - jelentette ki, és hozzátette: választási győzelmeikkor nem emlegetnek csalást.

Valószínűleg azért, mert a szocialisták győzelmei idején ilyen vád fel sem merült. A Fidesz 2014-es győzelmét illetően viszont Dömötör Csaba "elfelejtette" megemlíteni, hogy a 2014-es országgyűlési választások után maga az EBESZ, az európai választások tisztaságán őrködő Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet állapította meg hivatalos jelentésében, hogy a Fidesz-KDNP jogosulatlan előnyhöz jutva nyert kétharmaddal a választásokon. Az EBESZ jelentése ennek kapcsán szóvá tette a választókerületekkel való manipulálást, a győzteseket kompenzáló új rendszert, a kormánypártokat segítő állami propagandát, az átláthatatlan kampányfinanszírozást, a kettős mércét a külföldi magyarok szavazási lehetőségeinél, s a kormánypártok irányában erősen elfogult médiapiac létrehozását.

 

Azaz a Fidesz valóban csalással győzött – igaza van a szocialista képviselőnek.

 

 

 

Ikotity István (LMP) szintén napirend előtt a pedagógusok sztrájkjogáról szólt, amelyet szerinte a kormányoldal elvett, az LMP viszont visszaállítana. Hangsúlyozta: a pedagógusok az alapvető munkavállalói, alkotmányos jogaikért állnak ki.

Szerinte a kabinet továbbra sem érdekelt a változtatásban. Bírálta a miniszterelnököt, aki szerint csak tréfa volt a sztrájkfelhívás.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kijelentette: számos szervezet tartja felelőtlen lépésnek azt, ha a pedagógusok nem törvényes eszközzel lépnek fel. Az államtitkár tárgyalást sürgetett, és úgy fogalmazott: sokan nem értik, miért a pedagógusok készülnek sztrájkra, hiszen az elmúlt időszakban ők kapták a legnagyobb béremelést az országban.

Rámutatott arra is: a sztrájkot hirdetők nem egyeztetettek azokkal, akinek nevében közzé tették azt.

Rétvári azonban – Dömötörhöz hasonlóan – nem mondott igazat. Ha a sztrájkjogot annyira megnyirbálják, mint tette azt a Fidesz rögtön hatalomra jutása után (bezzeg, amikor ők voltak ellenzékben, akkor örültek „régi harcostársuk”, Gaskó kormányellenes sztrájkjainak – s érdekes módon Gyurcsányék nem fosztották meg a sztrájkolás lehetőségétől a dolgozókat), akkor aligha lehet elvárni, hogy a tiltakozók a kormány szája íze szerint állandóan csak egyeztessenek, egyeztessenek – s a végül semmit se tehessenek. Annak idején Gandhi is a polgári engedetlenséget választotta a britek indiai uralma ellen tiltakozva, s ma a történelem egyik legnagyobb hatású személyiségeként tartjuk őt számon. A pedagógusok kapták a legnagyobb béremelést az országban? De hát nem is saját bérük emeléséért tüntetnek, hanem az oktatást romba döntő fideszes átalakítások eltörléséért, hogy a magyar gyerekeknek legyen esélyük a szükséges tudás megszerzésére. S hogy a sztrájkot hirdetők nem egyeztettek? A Fidesz vajon egyeztetett az országgal, a pedagógusokkal, a szülőkkel, mikor átalakította az egész oktatási rendszert – csak épp a teljes leromlás irányába?

 

 

 

Megsértődött a fideszes államtitkár, mert megkérdezték valamiről – írta az Index. - Csak jelezd a szerkesztőségben, hogy neked nem adok interjút többet − mondta a fideszes Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár a Hír Tv munkatársának, aki egy korábbi önkormányzati bérléséről kérdezte.

A Hír Tv anyagából kiderült, hogy Bitay 2009-től négy éven át bérelt Inárcson egy 101 négyzetméteres önkormányzati lakást, amelyet az igénylés után azonnal megkapott az önkormányzattól, miközben más családok éveket várnak egy ilyen lehetőségre. Ráadásul egy helyi ingatlanos szerint ezeket a lakásokat a piaci ár alatt szokták bérbe adni, leginkább rászorulóknak.

Bitay 2009-ben a Fidesz-frakció titkára volt, majd egy éven belül a Belügyminisztérium politikai főtanácsadója lett. Ezen tisztségek alatt bérelte az önkormányzati lakást. A Hír Tv kérdésére azt mondta: „Külön szerettünk volna költözni, és egy ilyen településen sajnos nincsenek lakások, egy családi házat megvásárolni akkor nem tudtam volna, építeni nem tudtam volna, ezért igénnyel fordultam az önkormányzathoz, és ha emlékeim nem csalnak, akkor négy éven keresztül egy rendes bérleti szerződés keretében, havi bérleti díjért béreltem a lakást, amit egyébként fel is újítottam.”

A válaszából nem tudjuk meg, milyen bérleti díjjal kapta meg a lakást (időközben kitudódott: havi 60 ezer forintért), de a Hír Tv anyagából kiderült, hogy a felújítás többek között a légkondicionáló beszerelését jelentette, ráadásul Bitay megpróbálta elérni az önkormányzatnál , hogy annak költségét vonják le a bérleti díjból. Ezt a képviselő-testület végül visszautasította.

 

 

 

A Magyar Nemzeti Bank újra feltalálta a középkort – írja az Index. Az MNB ugyanis saját tulajdonú kastélyszállodában nyaraltatja a dolgozóit Tiszaroffon.

A Borbély-kastélyt 2014-ben 415 millió forintért vette a jegybank. A szálloda kihasználtsága az ingyenesség ellenére kirívóan alacsony, 2015-ben 8305 vendégéjszakát töltöttek ott és 3791 szobakiadás történt, a teljes kapacitás viszont a 45 szobás hotelben a teljes évvel számolva 16 425 szobakiadást tett volna lehetővé. Esetünkben ez 23,1 százalékos kihasználtságot eredményez, ezzel párhuzamosan a piaci alapon működő magyar 3-4 csillagos szállodák kihasználtsága 50-60 százalék között mozog a KSH adatai szerint.

Mindenesetre a nagy költség és az alacsony kihasználtság a jegybanki ingatlangazdálkodásról szóló jelentés szerint a legkevésbé sem gazdaságos, 88 ezer forintra jön ki az egy szobára jutó napi költség!

Az ott lakók egy kis része viszont megfogta az isten lábát a hotellel, és mióta a bankárok betették a lábukat, az egész falut kiemelten támogatják. A dolog szép része ellenére nem lehet elmenni amellett, hogy a Tisza-parti település sorsának alakulása sokkal inkább hasonlít arra, amikor egy jó földesúr gondját viseli a birtokának, mint fenntartható 21. századi vidékfejlesztésre. Persze az nem is a jegybank feladata lenne, hanem az államé, de annyi közpénzből, amiből az MNB szinte kontrollálatlanul gazdálkodik, sokkal jobb projektekre is futná.

 

 

A nyomozás elsődleges adatai szerint a sofőr elaludhatott a volánnál, emiatt következhetett be vasárnap hajnalban az északkelet-spanyolországi Tarragona közelében az a súlyos buszbaleset, amelyben 13 külföldi egyetemista vesztette életét, és 44-en megsérültek, köztük egy magyar diák is könnyebben - jelentette a spanyol sajtó hétfőn.

A diákcsoport 5 buszból álló konvoja Valenciából Barcelonába tartott, a négy barcelonai egyetemen Erasmus-program keretében tanuló, különféle nemzetiségű hallgatókkal, miután előző este részt vettek a Fallas elnevezésű, hagyományos tűzijátékünnepen.

Az AP7-es autópályán reggel hat óra körül, nagyjából az út felénél, a jármű előbb az autópálya jobb, majd bal szélére sodródott, áttörte a szemközti sztrádaszakaszt elválasztó szalagkorlátot, és az oldalára borult. Ezután egy személyautó frontálisan belerohant. A gépkocsi két utasa megsérült.

"Sajnálom, elaludtam" - a La Razón című napilap szerint ezt ismételgette a buszvezető a baleset helyszínére kiérkező mentősöknek.

A rendőri őrizetbe vett férfi, akiről annyi tudható, hogy 17 éve dolgozik sofőrként az autóbuszokat üzemeltető cégnél, és eddig balesetmentesen vezetett, hétfő délelőtt tett volna tanúvallomást, azonban rosszul lett, és kórházba került. A tragédia helyszínén a sofőrön végzett vérvizsgálat és drogteszt is negatív volt.

 

 

 

A fiatal magyar munkavállalókat – elsősorban a férfiakat – mágnesként vonzzák a nemzetközi lehetőségek. A Randstad Workmonitor legfrissebb eredményei azt mutatják, hogy a 34 év alatti férfiak 79 százaléka a megfelelő állásért külföldre is áttelepülne,

A globalizációnak és az egyre több munkahelyet biztosító szolgáltató központoknak köszönhetően a tehetségek kiáramlása mellett a külföldi munkavállalók beáramlása is jellemzővé vált Magyarországon. Bár a fiatalok szívesen dolgoznának együtt más kultúrájú és származású kollégákkal, az idősebb generációk kevésbé elfogadóak: a 35 év felettieknek csupán 43 százaléka szeretne vegyes közösség tagja lenni.

 

 

A DK közleménye szerint továbbra is bóvliban maradt a kevesek Magyarországa. Az Orbán-kormány az ország kifosztása közben még mindig kergeti azt az illúziót, hogy a nagy hitelminősítő intézetek befektetésre ajánlottá fogják minősíteni hazánkat. Legutóbb a Standard and Poor's jelentette be, hogy stabilan bóvliban hagyja Magyarországot, még a kilátáson sem javított. A hitelminősítő szerint továbbra is kiszámíthatatlan a Fidesz gazdaságpolitikája, az MNB-vagyonból kilopott 250 milliárd forint pedig csak megerősíti, hogy átláthatatlanul működik az Orbán-kormány államgépezete. Azokra az országokra, ahol egyik napról a másikra jöhet egy piaci szereplőre szabott különadó, vagy koncessziókötelessé tehetnek teljes iparágakat, hogy aztán a saját vállalkozóiknak adják, csak bóvli banánköztársaságként tekint a világgazdaság.

A Demokratikus Koalíció szerint az Orbán-kormány az elmúlt 6 évben kiérdemelte a bóvli osztályzatot. A DK szerint a befektetési kedv növekedése és hazánk felemelkedése útjában a gazdaságot korrupcióval megbénító Orbán-kormány áll. Amíg a fideszes kevesek saját anyagi érdekeik szerint játszadozhatnak tíz millió magyar hazájával, addig nem lesz több beruházás és munkahely.

 

 

Vonat gázolta halálra a magyar ökölvívó Európa-bajnokot. Mint a hvg.hu megírta, Csjef Sándort Monorierdőnél ütötte el a vonat. 66 éves volt. Az aktív karrierje után edzősködő Csjef ellentmondásos személyiség volt, a szakemberek szerint sokkal több volt benne, mint amit elért. Pár éve még edzősködött, de már azzal is felhagyott.

Csjef Sándor 1950. augusztus 22-én született. 12 évesen Zuglóban kezdett bunyózni, majd az Újpesti Dózsa ökölvívója lett, nevelőedzője Dobronay Pál, edzője Kellner Ferenc. Legjobb eredményei: a miskolci junior Európa-bajnokságon ezüstérmes (1970), a belgrádi felnőtt Eb-n aranyérmes (1973), magyar bajnok nagyváltósúlyban (1974). 1970-től 1974-ig magyar válogatott.

 

 

Megérkeztek hétfő reggel az első török összekötő tisztek a görögországi Leszbosz és Híosz szigetekre, ami lényeges lépés az Európai Unió és Ankara közötti migrációs egyezmény megvalósítása terén - jelentette a görög média.

A görög parti őrség egyik munkatársa elmondta a dpa német hírügynökségnek, hogy ezeknek a tisztségviselőknek az lesz majd a dolguk, hogy mintegy "első fokon" eldöntsék, mely migránsokat szállítsák vissza Törökországba azok közül, akik Görögországban nem kapnak menedéket.

Görögországban hiány van mind a menedékjogi szakértőkből, mind pedig a tolmácsokból, akik segítségére a menedékkérelmek kezeléséhez és elbírálásához van szükség. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök a pénteki uniós csúcstalálkozón azt mondta, hogy 2300 szakértőt várnak Görögországba, akik részt vesznek a regisztrálásban és a menekültstátus iránti kérelmek gyorsított elbírálásában.

Az Európai Unió és Törökország között létrejött és szombat éjfél óta érvényben lévő menekültügyi paktum értelmében mindazokat, akik vasárnaptól illegálisan érkeznek Törökország felől a görög szigetekre, vissza fogják küldeni az eurázsiai országba. Csak az maradhat, aki igazolni tudja, hogy Törökországban üldözik. Április 4. után egyúttal megkezdődik legfeljebb 72 ezer szíriai háborús menekült Törökországból Európába történő áttelepítése.

 

 

Tizenegy országban, köztük Magyarországon is megjelent - közel egy időben - az a könyv, amely Ferenc pápa válaszait tartalmazza gyerekek hozzá írt kérdéseire.

A Kedves Ferenc pápa! című, rendhagyó interjúkötet ötlete az amerikai Loyola Press kiadó munkatársaitól származik, akik összegyűjtötték és továbbították a pápának a világ legkülönbözőbb részein jezsuita intézményekben élő vagy tanuló gyerekek leveleit - mondta el az MTI-nek Bartók Tibor, a könyvet magyarul megjelentető Jezsuita Kiadó főszerkesztője.

A 259 levél a világ 26 országból 14 nyelven érkezett a legkülönbözőbb életkörülmények, jezsuita iskolák, kollégiumok falai vagy éppen menekülttáborok kerítései között élő, különböző korú gyerekektől. A leveleket Antonio Spadaro jezsuita szerzetes, a La Civilta Cattolica folyóirat főszerkesztője vitte el Ferenc pápának, aki a gyerekek leveleit olvasgatva állítólag így reagált: "Ezek ám a kemény kérdések!".

A most megjelent kötetbe végül harminc kérdés - a hozzájuk tartozó rajzokkal - és Ferenc pápa ezekre adott harminc válasza került be.

Bartók Tibor kitért arra, hogy az olyan gyerekesnek tűnő vagy személyes kérdések mellett, mint például hogy szeretett-e Ferenc pápa táncolni, vagy hogy miért olyan hosszú a sapkája, nagyon komoly kérdéseket is feltettek a gyerekek. Példaként emelte ki egy Fülöp-szigeteki kislány levelét, aki arra volt kíváncsi, hogy miért veszekednek a szülei.

Hozzátette, hogy nehéz, a hitre vonatkozó problémák is előkerülnek a könyvben: egy tízéves szingapúri kisfiú például azt szeretné megérteni, "miért teremtett meg bennünket Isten, ha tudta, hogy bűnt fogunk elkövetni ellene".

A gyerekeket valóban izgatják az olyan kérdések, hogy miért van éhezés, erőszak vagy háború, Ferenc pápa pedig igyekszik nagyon őszintén és reálisan válaszolni, a "kisgyerekek nagy kérdéseire" - fogalmazott Bartók Tibor.

 

 

A Magyarország felől érkező embercsempészet korlátozására a magyar-osztrák határon is kerítést építene az osztrák belügyminiszter, a burgenlandi tartományi vezető pedig ugyanezen a szakaszon állandó határellenőrzést szorgalmaz.

Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter az osztrák közszolgálati televízió adásában megerősítette, hogy Ausztria határát továbbra is védeni fogják, és amennyiben szükséges, további kerítéseket építenek, újabb konténereket állítanak fel, és több rendőrt, valamint katonát állítanak szolgálatba. Mikl-Leitner közlése szerint jelenleg naponta átlagosan száz menedékkérelmet adnak be Ausztriában, és amennyiben folytatódik ez a tendencia, már ősszel elérik a befogadás 37 500-as felső határát. Emiatt a miniszter további intézkedéseket helyezett kilátásba.

Mint ismert, a közép-európai régióban Orbánék kezdték el a kerítésépítést, még tavaly, arra hivatkozva, hogy ezzel megóvják Magyarországot a menekültektől. Orbán példája azonban követőkre talált, s immár az osztrákok a magyar határon is ilyent, no meg szigorú határellenőrzést akarnak létrehozni. Nagyon fognak ennek örülni a határtérségben élő magyarok, akiknek ezentúl jóval nehezebb lesz átmenni Ausztriába egy kis kikapcsolódásra, vásárlásra – vagy épp dolgozni.

 

 

Bűnösnek ítélte hétfőn az oroszországi donyecki városi bíróság Nagyija Szavcsenko ukrán pilótanőt két orosz újságíró megölésében, békés polgári lakosok meggyilkolásának kísérletében és Oroszország határának illegális átlépésében.

A bíró szerint az elítélt "szándékosan, előzetes összeesküvés alapján, gyűlölettől és ellenséges érzülettől vezérelve" okozta két személy halálát, és "politikai gyűlöletet" érzett a luhanszki terület lakosai iránt. Kijelentette, hogy Szavcsenko egy "bűnszövetkezet" tagja volt, amely arra törekedett, hogy "korlátlan számban öljön meg embereket".

Szavcsenko, aki az erősen átpolitizált tárgyaláson nem ismerte el bűnösségét, korábban közölte, hogy nem kívánja megfellebbezni az ítéletet. Ügyvédje közölte, hogy az ukrán katonanő újrakezdi az éhségsztrájkot.

Nagyija Szavcsenko, akit hazájában nemzeti hősnek tekintenek és parlamenti képviselőnek is megválasztottak, megtagadta, hogy az előírásnak engedelmeskedve állva hallgassa végig az ítélethirdetést.

A büntetés mértékét kedden hirdeti ki a bíróság. Az ügyészség 23 évi szabadságvesztés kiszabását kérte.

A 34 éves Nagyija Szavcsenko 2014-ben - a kelet-ukrajnai harcok kirobbanásakor - szabadságra ment az ukrán légierőtől, és belépett a kelet-ukrajnai szakadárok ellen harcoló Ajdar önkéntes alakulatba. Moszkva azzal vádolta meg, hogy bűnös egy Luhanszk megyei tüzérségi támadásban megölt két orosz tévés, Igor Kornyeljuk és Anton Volosin halálában, mert az újságírók tartózkodási helyének koordinátáit megadva ő irányította rájuk a tüzet. Szavcsenko viszont kitart amellett, hogy a tévések halálakor ő már a luhanszki szakadárok fogságában volt és kényszerítették az orosz határ átlépésére.

 

 

Azurák Csaba után Várkonyi Andrea is távozik a Tények csapatából, valószínűleg mindketten a feltámadó Naplóban kapnak majd szerepet - írta a Népszabadság. Az Origo TV2-es forrásai megerősítették a hírt, megkerestük Várkonyit is, aki nem cáfolta, de nem is erősítette meg az információt, csak a sajtóosztályhoz irányított minket. Úgy tudjuk, Andor Éva vezeti a hétvégén a Tényeket.

A TV2-t egyébként néhány hónapja megszerezte a Fidesz-közeli Andy Vajna (filmipari kormánybiztos, milliárdos kaszinótulajdonos), s azóta a televízió is Fidesz-közelivé vált. Hírműsora, a Tények újabban Juhász Péter ellenzéki politikus, az Együtt alelnöke lejáratásával próbálkozik.

 

 

Az etyeki önkormányzat március 24-i ülésén tárgyalja majd Wortmann Ádám képviselő előterjesztése alapján a kötelező betelepítési kvótával kapcsolatos határozati javaslatot. A rövid határozatban az önkormányzat egyetértéséről biztosítaná Magyarország Kormányát annak kötelező betelepítési kvótával kapcsolatos álláspontjával.

A 444.hu birtokába került levelezésből azonban kiderült, hogy Wortmann nem magától aggódott ennyire az egész országot veszélyeztető veszélytől, ami annyira veszélyes, hogy a kormány országos válsághelyzetet hirdetett, de még az értelemszerűen az országon kívül lévő magyar külképviseletek védelmére is kiosztott pármilliárd forintot.

Az ötlet valójában a körzet parlamenti képviselőjétől, a fideszes Tessely Zoltántól jött. Wortmann ugyanis még 2016. január 25-én írt emailt a falu jegyzőjének.

"Sziasztok! Tessely Zoli kért meg, hogy a kötelező beléptetési kvóta ügyét vegyük fel a napirendi pontjaink közé. Segítségül küldök is egy rövid általam írt szösszenetet, ami elég lehet ahhoz, hogy megírjátok a napirendi előterjesztést. Köszi előre is :-)" - írta levelében. A jegyzői hivatal pedig március 16-ra formába is öntötte a határozati javaslatot, amit a március 24-i ülés napirendjére sikerült felvetni. Így működnek hát Magyarország független önkormányzatai – szögezi le a 444.hu.

 

 

Emberölés előkészületének gyanúja miatt indított nyomozást a rendőrség annak a 60 év körüli nőnek az ügyében, aki még a múlt héten felhívta a 112-es segélyhívó számot, és közölte, hogy meg akarja ölni Orbán Viktort.

A BRFK életvédelmi osztályának két hónapja van arra, hogy megállapítsa, komolyan gondolta-e a nő a fenyegetést, vagy egyszerűen csak meghibbant.

Az Átlátszó rendőröket kérdezett meg az ügyről, akik egyértelműen túlzásnak tartják az eljárást: szerintük ha a nő csak annyit mondott, hogy meg akarja ölni Orbánt, az inkább zaklatásnak minősül, ami magánvádas ügy, és Orbánnak magának kellett volna feljelentést tennie.

Emlékezetes, hogy az Orbánék által létrehozott Terrorelhárító Központ (TEK) a tavalyi év végén nagy hírveréssel jelentette be, hogy két, hatvanas éveiben járó férfi merényletet tervezett Orbán ellen, de sikerült még időben elfogni őket. A Magyar Nemzet azonban idén februárban megírta, hogy a két férfit még mindig nem gyanusították meg hivatalosan – azaz a hatóságok a jelek szerint nem tudják bizonyítani az Orbán elleni merénylet gyanúját.

 

 

 

Az MSZP azt kéri Áder János köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá, hanem küldje az Alkotmánybírósághoz a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvényt - közölte az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

Tóbiás József a kérést azzal indokolta, hogy a múlt héten, egy nap alatt elfogadott jogszabály a szocialisták szerint nem tudja elérni a kívánt társadalmi célt, illetve amögött nincs állami garancia, nem áll mögötte az Országos Betétbiztosítási Alap sem. A jogszabály személyre szabottan, egy adott gazdasági körre vonatkozóan készült - tette hozzá. Értékelése szerint a nok-törvény a korrupció lehetőségét hordozza, és "piramisjátékra" hajaz.

Közölte, levélben fordultak a nap folyamán ez ügyben Áder Jánoshoz.

Az ellenzéki politikus jelezte azt is, hogy szerdán egyeztetnek a szakszervezetekkel és utána nyújtják be a munka törvénykönyvének, illetve a sztrájktörvénynek a módosítását annak érdekében, hogy jogszerűen lehessen sztrájkolni jövő héten szerdán.

Tóbiás József elmondta azt is, hogy szerintük a Fidesz médiapolitikája zsákutcába vezeti Magyarországot. Bírálta az MTVA-t és a közmédia hírközlési gyakorlatát is, s kitért arra is, hogy megítélése szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) sem tesz semmit "az ellenvéleményeket be nem mutató" hírekre reagálva.

A szocialista pártelnök ismét azt követelte, hogy mondjon le posztjáról Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, mert méltatlanná vált hivatalára. Az a pénz, amit a jegybankelnök igyekszik eltüntetni, a devizahitelek forintosításából származik - mondta, hozzátéve: ez a magyar adófizetők pénze.

 

 

 

A magyar-orosz kapcsolatok tartós és folyamatos megújulásának korát éljük, a politika és a gazdaság mellett jó és fontos az együttműködés a kultúra, a humanitárius kérdések és az oktatás területén is - mondta Lezsák Sándor (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke, az Interparlamentáris Unió Magyar-Orosz Baráti Tagozatának vezetője, a Tolsztoj Társaság tiszteletbeli elnöke egy hétfői budapesti konferencián.

A politikus a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) által szervezett tanácskozáson kiemelte: Magyarország erősen érdekelt abban, hogy mihamarabb normalizálódjon Oroszország és az Európai Unió kapcsolata. Hozzátette, Oroszország kiemelt partnere Magyarországnak.

Érdekes módon a Fidesz vezetői – amikor még ellenzékben voltak – teljesen másként beszéltek Oroszországról, a putyini politikáról. Orbán 2008 augusztusában az Inforádiónak adott nyilatkozatában még élesen elítélte a Grúziával szembeni orosz erőpolitikát, sőt elfogadhatatlannak nevezte az orosz fellépést. Lázár János mai kancelláriaminiszter pedig még 2010-ben is úgy fogalmazott egy Oroszországról szóló könyv bemutatóján, hogy "a keleti szelek Európának ebbe a térségébe demokráciát és szabadságjogokat soha nem fújtak."

 

 

Havanna óvárosában tett sétával kezdte történelmi jelentőségű kubai látogatását Barack Obama amerikai elnök és családja vasárnap a zuhogó eső ellenére.

Obama azzal a céllal érkezett a kubai fővárosba, hogy felgyorsítsa és visszafordíthatatlanná tegye a két ország közötti enyhülést, amely több mint fél évszázad fagyos viszony után, 2014 decemberében kezdődött, és amely a fennmaradt mély nézeteltérések ellenére máris gyors változásokat eredményezett gazdasági és politikai téren.

Személyében az 1959-es kubai forradalom győzelme óta először tesz látogatást hivatalban lévő amerikai elnök a kommunista vezetésű szigetországban.

A tavaly nyáron megnyitott amerikai nagykövetség diplomatáival és családjaikkal tartott rövid találkozó után Obama és családja a zuhogó eső ellenére gyalogsétát tett az 1982-ben a világörökség részévé nyilvánított Öreg Havannában (Havana Vieja).

Felkeresték a havannai székesegyházat, ahol fogadta őket Jaime Ortega bíboros, aki Ferenc pápával együtt segítette a titkos tárgyalásokat a kapcsolatok helyreállításáról. A tudósítások szerint az elnök és felesége, Michelle - oldalán édesanyjával -, valamint két lányuk esernyők védelmében, óvatosan lépkedtek a székesegyház előtti tér vizes utcakövein. A téren összegyűlt néhány száz ember tapssal fogadta őket, és Obama nevét kiabálták, ahogy az elnöki család továbbhaladt.

Eusebio Lealnak, Havanna fő történészének kíséretében megnézték a Fegyverek terét (Plaza de Armas), az Öreg teret (Plaza Vieja) és a San Francisco teret (Plaza de San Francisco), valamint a városi múzeumot is.

Obamáék később egy nyüzsgő munkásnegyed magán éttermében vacsoráztak. Az őket ünneplő emberek megpróbáltak az elnök szigorúan őrzött autókonvoja közelébe férkőzni, amikor a konvoj lépésben a San Cristobal étteremhez gurult.

Az amerikai elnök keddig marad a kubai fővárosban, látogatásáról ötven ország mintegy másfél ezer újságírója tudósít.

 

 

 

Az államháztartás központi alrendszerének 2016. január-februári többlete 14,8 milliárd forint volt - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az államháztartás első két havi végleges adatait, amelyek megegyeznek az előzetes számokkal.

Ezen belül a központi költségvetés 63,7 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 36,3 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 42,2 milliárd forintos szufficittel zártak. 2015. első két hónapjában az államháztartás központi alrendszerének deficitje 310,7 milliárd forintot tett ki.

Az NGM közölte: a két év február végi egyenlegének eltérő alakulásában elsősorban az idei magasabb adóbevételek, valamint a mérsékeltebb uniós kiadások játszottak szerepet.

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hirugynokseg.blog.hu/api/trackback/id/tr838509526

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása