Menekültkvótázással kezdődött a szokásos péntek reggeli Orbán Viktor-interjú a közszolgálati Kossuth Rádióban, és úgy is folytatódott – foglalja össze a történteket a hvg.hu. Várakozással hallgattuk tovább a beszélgetést, hátha szóba kerül Matolcsy György, az MNB-alapítványok ügye, a közoktatás átalakításának új kormányzati terve, az egészségügy és az ott dolgozók helyzete, a felcsúti kisvasút, a stadionépítések felfuttatása, a Paks II.-beruházás, netán a terrorhelyzet beemelése az alaptörvénybe. Mindezek azonban nem kerültek szóba, a legmerészebb "kérdések" egyike így szólt: "a nyertesei a jövő évi költségvetésnek a családok".

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádiónak beszélt szokásos péntek reggeli interjújában. Az alábbiak alapján a jövőben valószínűleg feleslegesen kapcsoljuk be a rádiót péntek reggelente – írja a hvg.hu.

Az interjú – mi mással? – a menekültkvóta kérdésével kezdődött (és azzal is folytatódott). Orbán ismét arról beszélt, hogy "Magyarországon nagy számban vannak azok", akik direkt migránsokat akarnak betelepíteni az országba. Orbán szerint e tárgyban Brüsszellel is szembe kell menni. És a népszavazásra azért van szükség, mert ő hiába beszél hangosan, "tízmillió magyar szava" mégis hangosabban fog szólni. Brüsszel pedig nem ért másból, csak a népakarat direkt kinyilvánításából – így Orbán. Egész Európát azonban nem fogják tudni meggyőzni arról, hogy népszavazásra van szükség, bár nem zárható ki, hogy más országok is csatlakozni fognak.

Orbán szerint Brüsszel "kényszerbetelepítésre" készül, és a miniszterelnök nagyon kéri, hogy ezt a baloldal is értse meg. "Mindenki, aki teheti, sorakozzon föl a kényszerbetelepítés ellen". "A mi problémánk nem a menekültek szétosztása, hanem a határok megvédése" – még ez is elhangzott. Erről kéne inkább dönteni Brüsszelben Orbán szerint. Az interjú szerint Orbán mintha fájlalná, hogy Schengen 2.0-nak nevezett javaslatát ignorálja az unió.

"Gyomorszájra mért ütéssel ért fel" Orbán szerint, hogy büntetést szabnának ki azokra az országokra, amelyek nem akarják befogadni a migránsokat. Egy magyar ember hét év alatt 4000 ezer eurót ér Brüsszelnek, míg a migránsokért 250 ezer eurót kér – a miniszterelnök állítólag ezt személyesen számolta ki. Ezért a pénzért egy magyar embernek 39 évet kell dolgoznia az átlagkereset alapján – ez "a szegényebb országok lenézése" a miniszterelnök szerint.

A riporter felvetette, hogy a csütörtöki római találkozón is kritikát kaptak azok az országok, amelyek a menekültkérdésben a nemzeti szuverenitás elvét hangsúlyozzák.

Orbán szerint ez azért is furcsa, mert "a legnagyobb szolidaritást a menekültválság idején mi mutattuk, magyarok". Orbán szerint nem ad okot optizmusra, hogy Brüsszelből elmebeteg javaslatok érkeznek.

Az európai államok jól vannak, csak Brüsszel működik rosszul – hajtogatta Orbán Viktor. Valakit az unióból az interjú során "öreg kommunistának" nevezett, de már nem tudtuk elkapni, hogy kit, eltompította agyunkat a sok brüsszelezés.

Még egy témában kérdezhették Orbánt, ez pedig a jövő évi büdzsé volt. A költségvetéssel kapcsolatban a riporter felidézte, hogy a kritikák szerint érezhetően feszesre sikerült az idei, és hát – mondta láthatóan kínban a Kossuth Rádió munkatársa – "nem szerepel elég prioritás a nyugdíjasok életére nézve".

Mikor megígérték a nyugdíjasoknak, hogy az inflációt követni fogja a nyugdíj, nagy vállalást tettek, mert 2010 előtt a nyugdíjasokat csak szipolyozták – válaszolta erre Orbán. A rezsicsökkentéssel és a nyugdíjemeléssel sikerült ellensúlyozni a korábbi veszteségeket. Az inflációt sikerült évek óta megfékeznünk, a nyugdíjak értékét pedig megtartani. Egy rejtett nyugdíjemelés is van a költségvetésben – magyarázta Orbán –, ugyanis az alapvető élelmiszerekből a nyugdíjasok sokat fogyasztanak, ezért az azokra vonatkozó áfacsökkentés tulajdonképpen ezt eredményezi.

Van-e esély rá, hogy Brüsszel kiigazításokat kér majd a költségvetéshez – kérdezte a riporter. A Brüsszellel közösen kialakított határ a költségvetési hiányra nézve 3 százalék, ezen bőven belül maradnak – mondta a miniszterelnök.

"A nyertesei a jövő évi költségvetésnek a családok" – hangzott a következő kemény kérdés. Orbánnak az erre adott válasza teljesen mellékes. De megígérte, hogy a szakápolók és az orvosok fizetésének rendezése lesz a következő lépés, és a szociális szférában is igyekeznek javítani a helyzeten.

Ők most a leggazdagabb magyarok – írja összefoglalójának címében az Index.

A Napi.hu 2016-os kiadványában az első helyen jó ideje nincs változás: Csányi Sándor áll az élen, ráadásul növelte is az előnyét a mögötte lévőkhöz képest, egy év alatt 35 milliárddal lett gazdagabb, így most 200 milliárd forint a becsült vagyona. Az OTP Bank első emberét Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa követi, a harmadik helyet pedig Demján Sándor ingatlanbefektető, a lista egykori éllovasa szerezte meg.

A top 10-ből mindenki gazdagodott tavalyhoz képest, így a leggazdagabb magyarok összesen 134 milliárd forinttal többel rendelkeznek, mint egy éve.

Csányi Sándor 35 milliárd forinttal gazdagodott, a jelenlegi vagyona 200 milliárd forint.

Bige László 15 milliárddal vagyonosabb, mint tavaly; jelenleg 175 milliárd forintja van.

Demján Sándor 27 milliárd forinttal gazdagodott, a mostani vagyonát 120 milliárd forintra becsülik.

Széles Gábor 8 milliárd forinttal gazdagabb, mint tavaly; jelenleg 100 milliárd forint fölött diszponál.

Veres Tibor vagyona 85 milliárd forintról 97 milliárd forintra nőtt.

Gattyán György 6 milliárd forinttal gazdagodott, mostani vagyonát 96 milliárdra becsülik.

Wáberer György 10 milliárd forinttal lett gazdagabb, jelenleg 90 milliárd forintja van.

Rákosi Tamás 84 milliárd forintról 87 milliárd forintra növelte vagyonát.

Simicska Lajos 10 milliárd forinttal gazdagabb, mint tavaly; jelenlegi vagyonát 83 milliárd forintra becsülik.

Kasza Lajos 8 milliárd forinttal gazdagodott, mostani vagyonát 71 milliárd forintra becsülik.

A kaszinókoncessziókat és a TV2-t behúzó Andy Vajna kormánybiztos először szerepel a top 100-ban, és rögtön az előkelő 16. helyet szerezte meg 44 milliárd forintjával. Rajta kívül még kilenc olyan gazdasági szereplő van, aki most debütál, ők azonban mind jóval hátrébb találhatók a listán – olvasható az Indexen.

A 444.hu a témával foglalkozó anyagában azt írja, látványos, hogy a listán szereplők mindegyikének gyarapodott a vagyona, méghozzá a száz leggazdagabb átlagos vagyongyarapodásánál jóval gyorsabb ütemben. Mészáros Lőrinc például simán triplázott, miközben az átlagos százleggazdagabb-gyarapodás 7 százalék volt.

Persze nem mind egyenlő mértékben köszönhetik a vagyonukat Orbán Viktornak, és nem is mind vannak ugyanolyan közel hozzá. Simicska Lajos például nagyrészt neki köszönheti a 83 milliárdra becsült vagyonát, de már nincsenek jóban (Nyerges Zsolttal a 444 kremlinológusai szerint nem ilyen egyértelmű a helyzet, béke körvonalazódik).

Csányi Sándor, Széles Gábor, Wáberer György vagy Rákosi Tamás nem (csak) neki köszönheti a vagyonát, de láthatóan jóban vannak.

Ha viszont összeadjuk az Orbán Viktorhoz most épp különösen közel álló, és bámulatos tempóban gazdagodó Vajna, Szíjj, Garancsi, Mészáros négyes vagyonát, máris kijön 118,8 milliárd forint. Ha ehhez még hozzáadjuk az Orbán-család vagyonát – erről a 100 leggazdagabb hallgat, a Forbes szerint viszont papíron kimutathatóan, főként id. Orbán Győző Dolomit kft-jének köszönhetően 6,9 milliárd forintról lehet szó–, és még a Tiborcz családot, akkor már egészen szép, a lista harmadik helyére elegendő pénzről van szó.

Az idei 3. Demján Sándornak 120 milliárdra becsülhető vagyona, az Orbán-kör ezt már együttesen meghaladja.

A Demokratikus Koalíció szerint Orbán a 7. leggazdagabb magyar, ha a stróman-vagyonokat nézzük.

A párt közleménye emlékeztet, hogy ma jelent meg a 100 leggazdagabb magyart tartalmazó lista idei kiadása. Orbán Viktor vélhető strómanjai kifejezetten jól szerepeltek: Andy Vajna kizárólagos kaszinótulajdonos 16.-ként került fel a listára, míg Garancsi István Videoton-tulaj és rendszeres közbeszerzés-szereplő 30. lett, a mindenhol közpénz-milliárdokat találó Mészáros Lőrinc pedig a 31.

Az Orbán Viktor strómanjaiként emlegetett vállalkozók összesen 92 milliárdot birtokolnak, aminek jelentős többsége magyar állami vagy EU-s támogatásból, esetleg hatalommal véghezvitt piactorzításból származik. A leggazdagabbak listájából látszik, hogy Orbán Viktor miért mások nevén halmozza a magyarok pénzéből szerzett vagyonát: ha nem így tenne, már a 7. leggazdagabb magyar lenne úgy, hogy szinte egyetlen percet sem dolgozott a politikán kívül.

A Demokratikus Koalíció szerint Orbán Viktor strómanokon keresztül a kevesek Magyarországának legnagyobb anyagi haszonélvezője. A DK azt a Sokak Magyarországát fogja felépíteni az Orbán-rezsim bukása után, amely nem a hatalomhoz közel álló kevesek milliárdjait, hanem a dolgozó és adót fizető magyar sokak lehetőségeit gyarapítja.

Ősszel tervezi bevezetni az új létminimum-számítási modelljét a Központi Statisztikai Hivatal. A módszertanról már a szakszervezetekkel egyeztetnek, amik egyelőre hallani sem akarnak az új rendszerről – írja a 444.hu. A Világgazdaság szerint a KSH terve a mostaninál jóval alacsonyabbra vinné le a megélhetéshez szükséges minimumjövedelmet.

A régi módszertant már nem számolja a KSH, csak a Policy Agenda. Legutóbbi felmérésük szerint tízből négy magyar a létminimum alatt élt.

Egy felnőtt ember megélhetéshez szükséges jövedelme a régi rendszer szerint 88 ezer forint. A KSH-nál a lap szerint azzal érvelnek az új módszertan mellett, hogy a korábbi számítási mód szerint „túl nagy az a réteg, amely évről évre a létminimum alá kerül (trendszerűen a lakosság majdnem 40 százaléka), és nem lehet ilyen széles rétegre koncentrálva szakpolitikai intézkedéseket meghozni.”

Először adott interjút Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke, mióta nyilvánosságra kerültek a jegybank alapítványainak költései. Az Index beszámolójából megtudtuk, hogy politikai blöffnek tartja a kritikákat, nagyon fontosnak nevezte a miniszterelnök bizalmát, nem tervezi lemondását, nem is érti az erre vonatkozó kérdést.

Matolcsy György a Magyar Nemzetnek adott interjúban többször is kijelentette, hogy "politikai blöffnek" tartja az MNB-t és alapítványait érő kritikákat. A lemondását firtató kérdésre így reagált ezért: Nemhogy nem tervezem, de nem is értem a kérdést.

Ezután feltette a kérdést, hogy "egy jól működő, törvényes jegybank elnökének, amely új, sikeres monetáris politikát valósít meg, s ennek keretei között a forintosítás nyomán mintegy ezermilliárd forintot ad át a magyar társadalomnak, miért is kellene lemondania". Matolcsy nagyon fontosnak nevezte a miniszterelnök bizalmát, és biztos benne, hogy folytatják a közös munkát.

Az alapítványok költéseit a következőkkel magyarázta.

A jegybanktörvény nem tiltja, hogy oktatási feladatokat lásson el a jegybank, sőt előírja a kormány gazdaságpolitikájának segítését.

"Az oktatás támogatása a társadalmi felelősségvállalás egyik fontos eleme, hozzájárulhat a sikeres gazdaság- és társadalompolitikához".

A befektetési kérdésekben a "nemzeti öntudatról és kincsképzésről van szó".

"Ha a jegybank, átlátható módon tud arra forrást teremteni, hogy vissza tudja vásárolni a hazánkból elvitt műtárgyakat, azt megteheti. Ezzel a nemzeti öntudatot erősíti, és gyarapítja a nemzeti vagyont."

A szétosztott 267 milliárd forintból profitáltak a rokonai is, erre azt mondta, mindenki a saját családjáért tud felelősséget vállalni. "Amikor arról nyilatkoztam, hogy a családomnak nincs offshore érdekeltsége, akkor a szűk családomra, vagyis a feleségemre, a két fiamra és magamra gondoltam. Nekem Magyarországon körülbelül száz unokatestvérem van, világszerte pedig 3-400 rokonom.

A VS.hu portál esetében is tiszta a kép: az unokatestvérem cáfolta, hogy érdekeltségében állna az újság kiadója" - jelentette ki.

Hozzátette: az alapítványok nem vizsgálják, hogy a támogatott projektek mögött milyen tulajdonosok állnak.

További fontosabb válaszok:

A Sakk és póker című könyvről Matolcsy György azt mondta, az elsősorban nem róla szól, hanem Magyarországról, másodsorban a miniszterelnökről, illetve arról, hogy az ország miként vívta meg a szabadságharcot 2010 és 2013 között. "Természetes, hogy támogattuk."

Az egyik unokatestvére, Szemerey Tamás cégétől valamennyi alapítvány által megrendelt azonos tanulmányért kifizetett pénzekre vonatkozó kérdésre azt válaszolta, a BanKonzult tanulmányait azért rendelték meg az alapítványok és a jegybank, mert olyan információkat tartalmaz, amelyek nagyon fontosak a pénzügyi döntések meghozatalához. Azért vásárolta meg minden alapítvány külön-külön, mert a kiadványok szerzői jogvédelem alatt állnak.

A forintosításból 136 milliárd forint nyeresége származott az MNB-nek, de nem azért, mert ebből akart szert tenni nyereségre, hanem mert a Kúria döntése alapján piaci árfolyamon kellett forintosítani. "Ezzel az összeggel és a nemzeti bank által végrehajtott monetáris fordulattal nyereséges lett az intézmény. Tehát először is örömre van ok, szerintem minden magyar állampolgár örüljön" - mondta.

Nem tagadta, a jegybank dönthetett volna úgy is, hogy átutalja az alapítványokba fektetett 267 milliárd forintot a költségvetésnek, hogy abból kártalanítsák a devizahiteleseket, akár az egészségügyben tátongó lyukakat is betömhette volna az összeg, illetve nyugdíjemelésre is lehetett volna költeni, "de mi az oktatást tartottuk a legfontosabbnak".

Bejelentette azt is, hogy a jövőben minden alapítvány köteles lesz közbeszerzést kiírni a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó esetekben.

Rossz híreket közölt a magyar gazdaság alakulásáról pénteken az MTI a KSH adatait ismertetve.

Márciusban az ipari termelés volumene 4,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól - közölte első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

Munkanaphatástól megtisztítva a termelés volumene 2,4 százalékkal alacsonyabb volt 2015 márciushoz képest. 2015. márciusában 11,4 százalékos volt az ipari kibocsátás éves növekedése.

Az előző hónaphoz viszonyítva 1,1 százalékkal csökkent az ipar kibocsátása márciusban a szezonálisan és a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint. A havi adat ötödik hónapja mutat csökkentést.

Emellett márciusban a kivitel euróban mért értéke 3,4, a behozatalé 3,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól az előző havi 8,0, illetve 7,4 százalékos fellendülés után; a kereskedelmi mérlegtöbblet 44 millió euróval csökkent, de így is megközelítette az egymilliárd eurót, 966 milliót tett ki.

A tavalyi 7,5 százalékról 3-5 százalék körülire lassulhat az ipari termelés növekedési üteme az idén az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.

Az ipari termelés első negyedévi lassú növekedését átmeneti hatások következményének tartja Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője ugyanakkor azt is feltételezi, hogy romolhatott az ország külső piacainak a felvevőképessége és a járműgyártás mellet más szektorok is gyengébben teljesítettek.

A hvg.hu szerint a legfőbb ügyész is minden eszközzel azon van, hogy fel lehessen mutatni egy sikeres elszámoltatási ügyet 2010 előttről, most épp a rendőrséget fenyegeti egy parlamenti írásbeli kérdésre adott válaszában.

Természetesen egy még a Gyurcsány-Bajnai kormányhoz kötődő ügyről van szó. A legfőbb ügyésznek Staudt Gábor jobbikos képviselő tett fel írásbeli kérdést: „Mi akadályozza a 2010-es kínai világkiállítás magyar pavilonjával kapcsolatos nyomozás befejezését?”

Az ügy Papcsák Ferenc utolsó feljelentése volt még elszámoltatási biztosként 2010-ben, mielőtt felmentették volna, mivel állítólag nem haladt elég gyorsan az elszámoltatással. Más kérdés, hogy utódja, Budai Gyula sem vette fel a hétmérföldes csizmát. A gyanú szerint a kínai, sanghaji világkiállításra (amelyre egy Gömböcre épülő pavilonnal készültünk) 1,2 milliárd forintból megvalósuló magyar pavilon költségei között sok volt a túlárazás. Az előkészületek még 2008-ban történtek, ekkor is rengeteg tanácsadói szerződés szúrt szemet a sajtónak, a kormányváltás után pedig több kifizetést le is állítottak.

A rendőrség 2013-ban megszüntette a nyomozást, mert nem volt megállapítható bűncselekmény, és a nyomozás folytatásától nem volt várható új eredmény, írja Polt Staudtnak. Indult azonban egy másik nyomozás, egy megbízási szerződést a gyanú szerint úgy fizettek ki, hogy nem történt teljesítés, és a pályázót sem az előírtnak megfelelően választották ki. Ez ügyben is megszüntette a rendőrség a nyomozást 2015 márciusában, de a KEHI panaszára a Főügyészség a nyomozás folytatását rendelte el, mert bizonyos nyomozati cselekményeket a rendőrség nem végzett el.

Jelenleg is tart tehát ebben az ügyben a nyomozás, és a főügyésznek is érthetetlen módon elhúzódik – annak ellenére, hogy az ügyészség kijelölte az utat, ütemtervet készített, és ellenőrzi a nyomozást. Polt kifejezetten fenyegető sorokkal zárja az írásbeli választ: „Az ügyészség valamennyi rendelkezésre álló törvényes eszközzel élt és élni fog az eljárás minél gyorsabb és sikeres befejezése érdekében. Szükség esetén a hatáskörbe vonásra is sor kerülhet.” A nyomozás határideje 2016. június 10.

A Fővárosi Főügyészség elutasította az Együtt - a Korszakváltók Pártja feljelentéseit, amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai ellen tettek - ismertette a döntést pénteki budapesti sajtótájékoztatóján Szigetvári Viktor, a párt elnöke.

Az Index szerint Szigetvári elmondta, hogy hűtlen és hanyag kezelés gyanúja miatt tettek feljelentést április 25-én, mert a párt szerint feltűnő értékaránytalanság történt, amikor a jegybank alapítványai több mint félmilliárd forint értékben vásároltak szponzorált médiatartalmakat a New Wave Kft.-nél. Szintén feljelentést tettek, mert Matolcsy György jegybankelnök Sakk és póker című könyvét a Kairosz kiadónál, több nyelven, nyelvenként több mint kilencmillió forintért adták ki, írja az MTI.

Szigetvári a feljelentés elutasítását felháborítónak nevezte. Úgy fogalmazott: az ügyészség nem hogy nyomozni nem hajlandó, de kevesebb mint három napot szántak a tájékozódásra, ugyanis az elutasító határozat már április 28-án megszületett.

Szigetvári Viktor kijelentette: "az ügyészség azért csinálja ezt, mert Orbán Viktortól Polt Péter legfőbb ügyész és Ibolya Tibor fővárosi főügyész azt a felhatalmazást kapta, hogy kimossa az ilyen bűnökből Matolcsy Györgyöt, kimossa az ilyen bűnökből Polt Péter feleségét" és azokat a kuratóriumi döntéshozókat, akik több milliárdot pazaroltak el olyan célokra, amelyek nem tartoztak volna a jegybank vagy alapítványainak tevékenységi körébe. Az Együtt keresi a jogi eszközöket, hogyan tudja folytatni az ügyet - mondta.

Manapság - sokkal inkább, mint valaha bármikor - az európaiaknak az Európai Unió alapító atyáihoz hasonlóan hidakat kellene építeniük és le kellene bontaniuk a falakat - fogalmazott pénteken Ferenc pápa a Károly-díj átvétele alkalmából mondott beszédében a Vatikánban.

Az MTI beszámolója szerint a katolikus egyházfőnek a rangos nemzetközi elismerést az emberséges, egységes és erős Európa melletti kiállásáért ítélték oda.

"A béke hőseinek és a jövő prófétáinak, vagyis az alapító atyáknak a tervei ma sem számítanak idejétmúltnak" - jegyezte meg Ferenc pápa.

Az egyházfő a kitüntetés átvételének alkalmából audiencián fogadta Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét, Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, Martin Schulzot, az Európai Parlament elnökét és Angela Merkel német kancellárt.