Nem távolodni kell az EU-tól, hanem átalakítani, hogy képes legyen megvédeni a határait, identitását, amit most a migránsáradat veszélyeztet – jelentette ki Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában az Index szerint.

A kormányfő szerint meg kell állítani a brüsszeli elitet, amely az európai népek akarata ellenére cselekszik. Ezt szolgálhatja a betelepítési kvóta elleni népszavazás, amelynek nem az EU-tól való távolodás a célja, hanem a közösség demokratikusabbá tétele.

„Az EU a jelenlegi állapotában is alapjaiban demokratikus közösség” – mondta Orbán, aki szerint így a meggyőző eredményt adó népszavazás esetén Brüsszel meg fog hajolni és nem fog olyan kötelező betelepítési kvótarendszert kialakítani, amit „az európai társadalmak sem akarnak”.

Orbán szerint a migránsáradat biztonsági kérdés az Európában élők számára, minden csak ennek a szempontnak a figyelembe vétele után következik.

Orbán hangsúlyozta, hogy a népszavazás és az Európai Bíróságon a magyar és a szlovák kormány által megtámadott, papíron jelenleg érvényes betelepítési kvóta elleni fellépés két különböző dolog. Utóbbi a múltra, előbbi a jövőre vonatkozik. A népszavazás egy egyszeri betelepítésről szól, hanem egy olyan mechanizmus elutasításáról, amely folyamatos betelepítést tenne lehetővé.

„Aki teheti, menjen el egy nyugat-európai városba, és vesse össze azzal, amit tíz-húsz éve látott” – mondta Orbán, aki szerint ez vár Magyarországra is, ha nem tesznek a kulturális homogenitás megőrzéséért.

A betelepítés az, amit Orbán szerint az Egyesült Államok bizonyos politikusai és a mögöttük, „a Demokrata Párt egyik legfontosabb finanszírozójaként álló” Soros György akar, aki „emberi jogi érveléssel támogatja” muszlimok millióinak európai betelepítését. Ez a magyarázata Bill Clinton legutóbbi nyilatkozatának, is, amely azzal vádolta a lengyel és a magyar társadalmat, hogy putyinista, autoriter rendszerek kialakítását támogatja.

Orbán Clinton nyilatkozata kapcsán védelmébe vette Lengyelországot, amellyel méltatlanul bánnak Brüsszelben. „Nem húznék ujjat a lengyelekkel, ezt a csatát velük szemben Brüsszel nem nyeri meg.” A lengyelek egy nagy, erős ország, „legalább négyszer akkora nemzet, mint a magyar", „szabadságharcos nép", amelynek „nagy súlya van” – mondta Orbán, aki szerényen nyilatkozott Magyarországról, ám annál magabiztosabban Közép-Európáról. Clinton nyilatkozatát illetően felidézte a lengyel kormánypárt elnökének szavait, amely szerint a volt amerikai elnöknek orvosi kezelésre lenne szüksége. A lengyelek erősek, így mondhatnak olyat, ami durva ugyan, de sok magyar szívét is megmelengette, ám „amit szabad Jupiternek, azt nem szabad a kisökörnek, így a lengyel kormánypárt elnökének szavait nem ismételném meg” – mondta azokat lényegében megismételve Orbán. A kormányfő megjegyezte, hogy Bill Clinton szavai egy kampány részeként hangzottak el, de attól még „a sértés sértés marad.” „Több tiszteletet érdemelnek a magyarok és a lengyelek. ”

Magyarország nem nagysága, hanem földrajzi helyzete miatt került ismét reflektorfénybe, ahogyan 56-ban, 89-ben és a migránsáradat kapcsán is. Ettől nem kell megijedni, de ha engedünk, húsz év múlva nem fogunk ráismerni az országunkra – ismételte meg Orbán, hosszabban kifejtve, hogy az ellenzéki fórumok, szervezetek, ha demokratikus úton is akarnak befolyást szerezni, tény, hogy Soros György csatornáin keresztül jutnak forrásokhoz.

„Nem gondolom, hogy Európa jelenlegi népességszáma vagy akár annál valamivel kisebb mellett ne lenne fenntartható" – mondta a „migránsáradattól" kicsit távolabb lépve a kormányfő, aki szerint azonban a fiatalok arányán valóban növelni kellene. Ezt segíti a kormány népesedéspolitikája, a lakástámogatás, a rezsicsökkentés, az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése is, mely utóbbi az alsó középosztályt segíti elsősorban.

Az óvodák, iskolák fejlesztésére, jó oktatási rendszerre szükség van ahhoz, hogy az emberek merjenek vállalni gyermekeket, akik nem gazdasági terhet, szegénységet, hanem előnyt jelentenek. Ennek bizonyításához Orbánnak „kell még egy-két ciklus", és a lépések meghozzák a maguk eredményeit. Elég csak a feltételeket megteremteni, monda Orbán, aki szerint ezt az az úszásban, a hokiban vagy akár a Bocuse d'Or gasztronómiai világverseny budapesti fordulóján elért magyar siker is mutatta.

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Orbán Viktor kormányfő "ismét nekirontott egykori jótevőjének" - az ellenzéki párt így kommentálta a miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjúját.

Orbán Viktor a Kossuth Rádióban - reagálva arra, hogy Bill Clinton volt amerikai elnök "putyinizálódással" vádolta meg Lengyelországot és Magyarországot - egyebek között arról beszélt, nem véletlenek a Magyarországra, Lengyelországra és általában Közép-Európára tett negatív megjegyzések, amelyek megszaporodtak a migránsválság óta, ugyanis "a Demokrata Párt vezetői mögött (...) Soros Györgyöt kell látnunk", aki azt hirdette meg, hogy minden évben be kell engedni legalább egymillió muszlimot Európába. Magyarország akadályát jelenti ennek a Soros-féle amerikai tervnek - tette hozzá.

A DK az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, Orbán Viktor Soros György magyar származású amerikai üzletembernek "köszönheti angliai ösztöndíját és nemzetközi politikai pallérozódását", mint ahogy "Soros-pénzen tanult" a fideszes Szájer József, Németh Zsolt és a kormányszóvivő, Kovács Zoltán is.

"Soros Györgynek sokat köszönhet a rendszerváltó Magyarország is, ezért amit Orbán és a Fidesz művel nem csak hálátlanság, hanem árt is a kiemelkedően fontos magyar-amerikai kapcsolatoknak, mint ahogy ez az eredménye annak is, hogy megtámadják a kormányról igazat mondó Bill Clintont is" - véli a DK, amely szerint "Orbán - talán orosz érdekektől vezérelve - tudatosan rombolja transzatlanti kapcsolatainkat, veszélybe sodorja ezzel Magyarország biztonságát".

A Magyar Liberális Párt (Liberálisok) úgy látja, kormánytagok utóbbi napokban tett nyilatkozatai "paranoid tüneteket" mutatnak, "jól kifejlett üldözési mániára" utal ugyanis, hogy "minden mögött Soros Györgyöt látják".

Szent-Iványi István, az ellenzéki párt külpolitikai szakértője pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján az MTI szerint részben arra reagált, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban péntek reggel - amerikai kritikát kommentálva - azt mondta, Magyarország azért kap több negatív megjegyzést a migránsválság óta, mert "a Demokrata Párt vezetői mögött (...) Soros Györgyöt kell látnunk", aki azt hirdette meg, hogy minden évben be kell engedni legalább egymillió muszlimot Európába.

A Liberálisok szerint ez a megközelítés teljesen megalapozatlan, ugyanis - mondta Szent-Iványi István - az Egyesült Államok a menekültválság kezelése miatt kritizálja legkevésbé Magyarországot, a korábban is érkező negatív megjegyzések sokkal inkább a demokrácia elégtelen teljesítményéről szólnak. Az Egyesült Államoknak nem érdeke, hogy meggyengítse európai szövetségeseit - tette hozzá az ellenzéki politikus.

Kijelentette: a kormány elveszítette józan ítélőképességét és tévképzetek rabjává vált, ami hatalmas veszélyt jelent.

Hiába esett ki a Felcsút, a szponzorok nem hagyják magára Orbán Viktor házicsapatát – szögezi le a 444.hu.

Alig akad magyar futballcsapat, amit olyan lelkesen támogatnának a magyar cégek, mint Orbán Viktor hobbiklubját, a felcsúti Puskás (?!) Akadémiát. Azonban hiába a rengeteg odairányított közpénz, a Felcsútot csak nem sikerült benntartani az első osztályban.

A Népszabadság ezért végigkérdezte a cégeket, hogy a jövőben is tervezik-e támogatni a klubot, most, hogy a másodosztály következik.

A klub honlapján nem lehet megállapítani, hogy a támogatók közül ki az, aki csak az utánpótlásképzést, és ki az, aki a felnőtt csapatot is támogatja. A válaszokból derült ki, hogy az OTP, a Magyar Suzuki Zrt. és a Mol csak az utánpótlásra ad, de azt, hogy mennyit, azt nem árulták el.

A lapnak válaszolt a Stadler Trains Magyarország Vasúti Szolgáltató Kft. igazgatója, Dunai Zoltán, aki elmondta, hogy csak a páholybérléssel függ össze az, hogy kiesett a klub a másodosztályba. Most arra számítanak, hogy a 14 fős VIP-páholy jövőre olcsóbb lesz. Az nem derül ki, hogy eddig mennyiért bérelték, de annyit elmondott, hogy a hazai középmezőnyben van az ár. Amúgy arra számít, hogy NB II-ben is jó meccseket láthat majd Dunai, aki évente hatszor-hétszer jár a felcsúti stadionba. Szerinte az NB II-ben számos erős csapat van, nem sokkal gyengébb egy feljutási rangadó, mint a legtöbb élvonalbeli meccs.

A CBA nem árulta el, hogy mennyivel támogatják a klubot. Akadtak olyan cégek is, akik már nem támogatók, csak korábban voltak, mégis fel vannak tüntetve a honlapon.

Biztosan támogatják az első csapatot a mezeken is felbukkanó cégek, így a Mészáros és Mészáros Kft., a JAKO Magyarország Kft., a Penny Market, a Volkswagen, a Duna Aszfalt Kft. és a Strabag. Ezek közül a Mészáros Kft. és a JAKO nem válaszolt, a Penny Market pedig közölte, nem adhat információt. Hasonlóan keveset árult el részletekről a Duna Aszfalt is.

A Volkswagen csak autókat ad, forgalmazójuk a Porsche Hungárián keresztül, de hogy mennyiért, azt nem árulták el.

Egyetlen cég adott normális választ, a Strabag:

„Szponzorként természetesen sajnálattal vettük tudomásul, hogy a felcsúti csapat kiesett. Tisztában vagyunk vele, hogy a sportban vannak sikeres és kevésbé sikeres időszakok, bízunk benne, hogy a Puskás FC jövőre sikeresen fog szerepelni.”, írták és hozzátették, hogy hosszú távra terveznek. Viszont le fogják vonni a szezon tanulságait és ez alapján döntenek majd a közeljövőről.

Szokatlanul éles szavakkal foglalt állást Beata Szydlo lengyel miniszterelnök pénteken a szejmben az alkotmánybírósággal kapcsolatos viszály és az Európai Bizottság (EB) Lengyelországgal szemben támasztott követeléseinek ügyében. Az MTI tudósítása szerint Günther Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős EU-biztos válaszában elutasította a lengyel miniszterelnök bírálatát.

"Az Európai Bizottságban egyre többen vannak olyanok, akik az Európai Unió szétverését szeretnék" - jelentette ki Beata Szydlo arra reagálva, hogy Brüsszel szerdán újabb lépéseket helyezett kilátásba az uniós jogállamisági mechanizmusban Lengyelországgal szemben.

A lengyel kormányfő élénk ellenzéki reagálások közepette ismertette kabinetjének állásfoglalását. Az ellenzéki politikusok felé fordulva kijelentette: "Kínos, hogy az Európai Bizottság nem képes eltekinteni attól a politikai nyomástól, amelyet önök gyakorolnak", majd hozzátette: kormánya elszánta magát arra, hogy az alkotmánybírósági válságot megoldja. "Meg kell gyógyítani azt az intézményt, melyet belerángattak a politikába és az ellenzék megbotránkoztató játékaiba" - mondta.

Szydlo cáfolta azokat az ellenzéki vádakat, melyek szerint Lengyelország az Európai Unióval szállt vitába. "Lengyelország az EU teljes jogú tagja, a többi tagországgal azonos jogai és kötelességei vannak" - szögezte le, hozzátéve: kormánya nem "tárgyalásokat, hanem párbeszédet folytat" az uniós intézményekkel, mégpedig ugyanazon elvek szerint, mint a többi uniós ország. "Ma nem Lengyelországnak, hanem az Európai Bizottságnak van gondja saját jóhírével, tekintélyével" - jelentette ki.

Beata Szydlo szavaira Günther Oettinger reagált, aki pénteken a sziléziai Katowicében megrendezett nemzetközi gazdasági fórumon vesz részt. A digitális gazdaságért és társadalomért felelős uniós biztos elmondta: az Európai Bizottságnak nincs gondja a jóhírével, viszont az uniós szerződésekből adódóan megvan a hatásköre és kötelességei. "Az uniós alapszerződésből eredően az is kötelességünk, hogy felügyeljünk a jogállamiságra a tagállamokban" - mondta Oettinger. "Az Európai Bizottság az Európai Uniónak - melynek Lengyelország is tagja - egy intézménye. Úgy, ahogy a lengyel kormány, a lengyel kormányfő a lengyel intézményrendszer része" - fejtette ki a biztos.

A fő lengyel ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) elnöke a parlamenti vita során pedig úgy vélte, hogy Szydlo felszólalásával "meggyalázta az alkotmányt", mégpedig "az egész ország, egész Európa szeme láttára". "Lengyelország szégyelli magát azért, amit ön itt most mondott" - jelentette ki Grzegorz Schetyna.

A kormánypárt pénteken Lengyelország szuverenitása védelméről szóló határozattervezetet nyújtott be a szejm házelnökéhez. Ebben leszögezik: Lengyelország demokratikus jogállam, ugyanakkor jelenleg "az alkotmánybíróságról zajló politikai vita ürügyén" olyan próbálkozások történnek, melyek "aláássák a demokrácia elveit, a jogrendet és a társadalmi békét".

A tervezet arra is kitér, hogy az uniós intézmények az illegális migráció ügyében olyan döntéseket próbálnak rákényszeríteni Lengyelországra, melyek "nem oldják meg a problémát, nincs alapjuk az uniós jogban, és sértik a lengyel szuverenitást, valamint az európai értékeket". Emellett Lengyelország biztonságát, "civilizációs örökségét és nemzeti önazonosságát" is veszélyeztetik.

Az EB szerdán közölte: ha hétfőig nincs jelentős előrelépés a lengyelországi alkotmánybírósági válság megoldásában, újabb lépést tesz az uniós jogállamisági mechanizmusban. A varsói kormány még aznap több időt kért arra, hogy országa feloldhassa az alkotmánybírósággal kapcsolatos patthelyzetet.

A lengyel közszolgálati rádió pénteken közölte, hogy birtokába került a hétfőn kiadandó bizottsági döntés végleges szövege, mely a lengyelországi helyzetnek a várakozásoknál is keményebb értékelését tartalmazza, és azt állítja, hogy veszélyben van a lengyel jogállamiság és a demokrácia.

Mint az Index írja, vádat emelt a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség Szőcs Zoltán és Beke István, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi, illetve kézdivásárhelyi vezetője ellen.

A Maszol.ro most a vádiratot áttanulmányozó News.ro hírügynökségre hivatkozva azt írja, hogy egy földgázvezeték felrobbantását is tervezték a HVIM vezetői. A vádirat olyan lehallgatott beszélgetések leiratát is közli, amelyekben a HVIM vezetői egy gázvezeték felrobbantásáról, illetve arról beszélnek, hogy orosz szervezetektől szeretnének támogatást szerezni a műveletekhez.

A beszélgetések leiratából pontosan nem derül ki, hogy kik beszélgetnek, csupán Szőcs Zoltán kijelentései szerepelnek névvel.

Szőcs azt javasolja, hogy karácsonykor robbantsák fel azt a gázvezetéket, amelyik Székelyföldön is áthalad. A beszélgető felek megtárgyalták, hogy a vezeték föld alatt halad, de az Ojtozi szorosban a hidak mellett a levegőbe emelkedik, és ott lehet robbanószerkezetet szerelni rá.

Az ügyészek azt állítják, hogy a mozgalom más országok szélsőséges csoportosulásaival állt kapcsolatban, és orosz szervezetektől akartak támogatást szerezni a tervezett robbantásokhoz. Egy lehallgatott beszélgetésben Szőcs Zoltán biztosra veszi, hogy orosz támogatást lehetne szerezni a robbantásokhoz, egy meg nem nevezett személy pedig arról beszél, hogy nem is kell sok pénz a robbanóanyagok elkészítéséhez, és az interneten rengeteg erre vonatkozó útmutatás elérhető. "Az arabok mindent feltesznek az internetre, csak tudnod kell, hol keresd" - jelentette ki az idézett személy, aki azt is hozzátette, hogy már minden hasznos információt letöltött.

A román hatóságok Beke Istvánt december 1-jén, Szőcs Zoltánt pedig december végén tartóztatták le. Egy október 15-i lehallgatott beszélgetés alapján azt közölték, hogy Szőcs Zoltán utasítására Beke István a román nemzeti ünnepen, december elsején házi készítésű robbanószerkezetet akart felrobbantani Kézdivásárhelyen. A házkutatások során kiderült: Beke István korábban 400 petárdát vásárolt.

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat 2001-ben alapította Toroczkai László (ma Ásotthalom polgármestere és a Jobbik alelnöki posztjának egyik várományosa, vezetője 2006-tól a volt jobbikos képviselő Zagyva György Gyula. A szervezet Trianon revízióját - vagy legalábbis ennek propagálását - tűzte ki maga elé, ezért tevékenysége értelemszerűen soha nem volt népszerű a szomszédos országokban. A HVIM szervezi a szélsőjobboldali zenekarok és "hagyományőrző" egyesületek fesztiválját, a Magyar Szigetet, de olyan hazafias feladatokat is magára vett, mint a marihuána legalizációjáért tüntetők vagy a Pride békés felvonulóinak rendszeres inzultálása.

Elindult a földárverések harmadik üteme, a „Földet a gazdáknak!” programban újabb 60 ezer hektárt hirdettek meg – mondta Fazekas Sándor a mezőtúri tejtermelő bivalytelep átadása után az MTI-nek.

A földművelésügyi miniszter azt mondta, a kormány célja, hogy a kis- és közepes családi gazdaságok jussanak földhöz és hogy 80-20 százalék legyen a családi gazdaságok és a nagybirtokok aránya. A kormány családi gazdaságokat támogató programja eredményeként Magyarországon az elmúlt 12 évben több mint 55 százalékkal csökkent a 1800 hektár feletti gazdaságok száma, és a területük is csökkent: míg 2010-ben 258, 2015-ben már csak 137 ilyen üzem volt. Az üzemek összes területe 773,3 ezer hektárról 440,8 ezer hektárra csökkent.

Fazekas Sándor szerint a földárverések első két körében 11 500 gazda jutott földhöz nyilvánosan, átlátható viszonyok mellett – írja az MTI.

Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint Áder János köztársasági elnöknek meg kell szólalnia Matolcsy György és a jegybanki alapítványok ügyében.

Tóbiás József pénteken Budapesten, a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatón az MTI beszámolója szerint úgy értékelt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének és a jegybanki alapítványoknak az ügyei Magyarország pénzügyi stabilitását veszélyeztetik, gyengítik a forintot.

Kijelentette: törvénytelenség az, ami a jegybankban történt, és Áder Jánosnak a jogállam őrzőjeként kötelessége megszólalni.

Sehol sincs leírva, hogy az MNB elnöke politikai szerepet vállalhat. Sőt, tilos, hogy a jegybank és valamely párt tevékenysége összekapcsolódjon - mondta, hozzátéve: az elmúlt napokban Lentner Csaba közgazdász, az egyik jegybanki alapítvány kuratóriumi tagja arról beszélt, hogy az alapítványoknak mindent meg kell tenniük a Fidesz 2018-as választási győzelméért.

Tóbiás József szerint Áder János - lelkiismeretére hallgatva - egyszer már lépett az ügyben, amikor az Alkotmánybírósághoz küldte a 260 milliárd forint jegybanki pénz felhasználásának eltitkolását lehetővé tévő jogszabályt.

Most újra rajta van sor, hogy megszólaljon, és érvényt szerezzen a törvénynek - hangoztatta.

Jelezte, hogy levelüket már szerdán elküldték Áder Jánosnak, és azt szeretnék, hogy mondja el a véleményét arról, amit "Matolcsy György az elmúlt években művelt".

Orbán Viktor miniszterelnök reggeli, rádiós nyilatkozatára reagálva kérdésre válaszolva Tóbiás József azt mondta, a kormány mindent megtesz azért, hogy elszigetelje Magyarországot Európában és elszigetelje az Egyesült Államoktól is. Elfogadhatatlan, hogy a kormányfő vagy a kormány bármely tagja demokratákat, a szabadság letéteményeseit, az EU és az Egyesült Államok együttműködését ilyen módon minősítse - hangsúlyozta. Hozzátette: ez nem szolgálja Magyarország javát, ellentétes az ország hosszú távú érdekeivel.

A pénteki Népszabadságban megjelentekre, miszerint a 133 állami vezető tavaly ötmillió kilométert utazott, és 145 millió forintért tankolt, az MSZP elnöke azt mondta, ha a kormányzat teljesítményével összevetik, akkor öt forintot sem kellett volna erre költeni, majd rámutatott az oktatás, az egészségügy és a szociális terület gondjaira.

A várban újjáépülő Lovarda pénteki alapkőletételével kapcsolatban kérdésre Tóbiás József közölte: egy kormány akkor hagyhat nyomot maga után, ha a társadalom tagjai jólétben, biztonságban, egyenlő esélyekkel küzdhetnek a jövőért. Ez a kormány azonban csak saját kiváltságosait akarja helyzetbe hozni - tette hozzá.

Jelenleg 55 milliárd forintot költenek az önkormányzatok az oktatási intézmények működtetésére - közölte pénteki online fogadóóráján Palkovics László, aki azt is elmondta, hogy az állam biztosítani fogja a fenntartáshoz és működtetéshez szükséges forrásokat, írja az MTI.

Palkovics elmondta, hogy a korábbi pedagógussztrájk miatt levonandó távolléti díj összesen mintegy 150 millió forint, amelyet a gyógypedagógiai intézményekben nevelt-oktatott, 23 ezer 904 gyermekre, diákra fordítanának. Az összeg felhasználásáról az intézmények dönthetnek, elkölthetik szabadidős programra vagy egyéb, a gyermekek fejlődését szolgáló tevékenységre.

Az oktatási államtitkár az iskolák működtetésének forrásairól és azok 2017-es költségvetésben való szerepeltetéséről az MTI kérdésére közölte: az előzetes számítások már megvannak és látják, milyen forrásigény szükséges az átalakításhoz. Az önkormányzatok jelenleg 55 milliárd forintot költenek működtetésre, azonban a működtetéssel kapcsolatos feladatok átalakítása még zajlik, illetve a jövő évi büdzsé tervezése is folyamatban van.

A várható új struktúráról jelezte: a tankerületek vezetőit személyes interjúk során választják ki. Kinevezésüknél az alkalmasságot, többek közt a szakértelmet és a menedzseri szemléletet tartják elsősorban szem előtt. Az oktatási államtitkár hozzátette, mivel az új tankerületi központok 2016. július 1-jével állnak fel, az idő rövidségére tekintettel a tankerületi vezetőket egyelőre megbízással alkalmazzák, később pedig pályázati úton választják ki.

A tankerületek vezetése folyamatosan biztosított lesz - hangsúlyozta, hozzátéve: azok irányítóira is a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok lesznek irányadók. A pedagógusok sztrájkbizottságával folytatott előző napi tárgyalásokon a héten benyújtott köznevelési törvényjavaslathoz tett észrevételeket tárgyalták meg a felek. A jövő héten további kérdésekben folytatódnak a tárgyalások, mondta.