Lemondott összes tisztségéről Werner Faymann osztrák kancellár, írja az MTI az APA osztrák hírügynökségre hivatkozva.

Az országnak és a pártnak is olyan vezetőre van szüksége, aki erős támogatottsággal bír – indokolta távozását az osztrák közszolgálati rádióban is bejátszott nyilatkozatában. Faymann 2008 óta volt Ausztria kormányfője.

Az Index beszámolója szerint a politikus pártja, az az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) délutánra tervezett, előre meghirdetett országos elnökségi ülése előtt néhány órával jelentette be lemondását. Az elnökségi ülést a Faymann személyét és az általa követett irányvonalat ért, párton belüli bírálatok hatására hívták össze.

A szociáldemokrata-kereszténydemokrata szövetség megalázó vereséget szenvedett az elnökválasztás első fordulójában, amelyet a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) vezető Norbert Hofer nyert meg 35 százalékkal. Második helyen a függetlenként induló, ám a zöldek támogatását élvező Alexander van der Bellen ért célba több mint 21 százalékkal. A május 22-én esedékes második fordulóban ők ketten küzdenek meg az elnöki tisztségért..

1945 óta nem fordult elő, hogy olyan elnöke legyen Ausztriának, aki sem az Osztrák Néppárthoz (ÖVP), sem az SPÖ-höz nem köthető. Április 24-én még csak az első forduló ment le, de már látszott, hogy hét évtizedes trend szakadt meg: a második fordulóba az első helyen 36 százalékkal a radikális Szabadságpárt (FPÖ) mögötte a Zöldek (Grünen) jelöltje jutott be.

Az államfőválasztás után többek között a Der Standard is azt írta, hogy a szociáldemokrata és a néppárti vezetőknek is reagálniuk kellene, vagy a saját esélyeiket kockáztatják a 2018-as parlamenti választásokon. Szerintük Faymannak is fel kellett tennie a kérdést, hogy mennyivel fontosabbak a saját érdekei a párt érdekeinél.

Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke nem hajlandó felállni a parlamenti ülések kezdetén, amíg nem engedik vissza az Országházba az onnan kitiltott újságírókat – írja az MTI. A független képviselő hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy határozati javaslatban kezdeményezi Kövér László visszahívását a házelnöki tisztségéből.

Kövér László azért tiltotta ki a Népszabadság, a HVG, a 24.hu és az Index újságíróit, mert olyan helyszíneken tettek fel közérdeklődésre számot tartó témákban kérdéseket, ahol azt a házelnöki rendelet szerint nem tehették volna - mondta a politikus, aki abszurdnak tartja, hogy az Országgyűlés épületében csak körülbelül hatvan négyzetméteren lehet kérdéseket feltenni.

A korábbi váltógazdaság helyett ma egy piramisszerű rendszerbe illeszkedik a hazai hatalmi szerkezet – mondta Tölgyessy Péter volt SZDSZ-es, majd 1998 és 2006 között fideszes politikus, elemző az InfoRádióban.

"A csúcson van a miniszterelnök, aki az összes hatalmi ágat nem jogilag és formálisan, de ténylegesen az általa kinevezett és hozzá lojális embereken keresztül kézben tartja. A kormánytöbbség szerint ez a jövő magyar sikerének a titka, az ellenzék szerint pedig ez maga a zsarnokság, szinte egy diktatúra" – közölte a hvg.hu beszámolója szerint.

A leghatalmasabbak is elfogadják szerinte, hogy alárendeltek a miniszterelnöknek, és bár piramisszerű a rendszer, alkudozni lehet, Orbán Viktor pedig kegygazdálkodást folytat. "Aki beáll a piramisba, beáll a vazallusok rendszerébe, az nagyon sokat kaphat. Aki pedig kívül van, az is betölti valamilyen módon a rendszerben meglévő helyét" – tette hozzá.

A miniszterelnök saját, kizárólag személyétől függő elitet próbál létrehozni – közölte Tölgyessy, aki szerint a kormányfő ezt elindította már az első kormányzása ideje alatt, de most teljessé vált ez a berendezkedés.

"Alapvetően a Fidesz lépései igen nagy részben arról szólnak, hogy a korábbi, részben külföldiekből, részben a baloldali elitekből származó csoportokat lecserélje. Helyükre a Fideszhez lojális elitet hozzon létre, döntően politikai eszközökkel, politikai kiválasztás alapján" – mondta az elemző.

Tölgyessy a gazdaságpolitikáról is beszélt. Szerinte a kormányfő korábban úgy ítélte meg, hogy az örökös hitelválság, a túlköltekezések és a rájuk következő megszorítások politikailag katasztrofálisak, ezért olyan intézkedéseket hozott az első ciklus első kettő-három évében, amelyek alapján hatalmas összegeket vett ki a különböző állami jóléti rendszerekből, ás új adókat vezetett be.

Ezzel elérte, hogy tartósan szilárdan 3 százalék alatti a hiány, és nem nő újra és újra, sőt egy kicsit csökkent a még mindig nagyon magas államadósság szintje is.

"A szocialista kormányok kormányzása úgy nézett ki, mint egy iskolai, második osztályos füzetben a sorminták. Hosszú dupla w-k voltak egymás után, túlköltekezés, megszorítás. Most ez nincs. Most választási ciklus van helyette. A ciklus elején Orbán Viktor visszafogott pénzügyi politikát folytat, hogy aztán a következő választások közeledtével újra kiengedő, expanzív költségvetési politika kezdődjön, mint ahogy most is. 2017-től már ilyen lesz" – közölte.

A 2017-es költségvetésnek szerinte az a fő állítása, hogy bármi áron meg akarja nyerni a választást. "A ciklus eleji költségvetései egyensúlyteremtő költségvetések voltak, amelyeknek az volt a célja, hogy az a veszélyes helyzet, amelybe a magyar gazdaság újra és újra bekerült – hogy ki vagyunk szolgáltatva a hitelezőinknek – megszűnjön, vagy legalábbis enyhüljön. Ez megtörtént, elérte célját, és most, ahogy közeledünk a választáshoz, expanzív költekezés kezdődik" – mondta Tölgyessy.

Az elemző szerint ez a költségvetés az irányított kapitalizmus költségvetése, az irányított kapitalizmus pedig szerinte azt jelenti, hogy az állam mozgatja a gazdaságot. "A végső sikerességet nem a piac, nem a valódi versenyképesség határozza meg, hanem az állami döntések. Szerintem nem jó, hogy ez így van. A költségvetés arányában 12 százalék volt ez a gazdaságszervező funkció 2009-ben, ez most fölment 21-re" – mondta.

Az is látszik, hogy egy sokkal erősebb és egy sokkal több pénzbe kerülő államot finanszíroz a költségvetés, mint 2009-ben. "A Fidesz mindig elmondta, hogy olcsó államot akar. Erről azonban szó sincsen, nem is lehet. Ha egy olyan államot akarunk, ami mindent centralizál – márpedig ez az állam mindent centralizál, az egészségügyet, a közoktatást és a gazdaságot is –, akkor egy nagy államra van szükség, ahogy minden hasonló rendszerben" – közölte.

Az Index beszámolója szerint a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) négy évre csökkentette Michel Platininek, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnökének hatéves eltiltását, akiről előbb csak sejtették a francia lapok, hogy akár még hétfőn lemondhat, majd később maga a korábbi francia válogatott játékos jelentette be ügyvédein keresztül, hogy lemond az elnöki posztról, amit az UEFA soron következő közgyűlésén tesz hivatalossá.

Emellett csalódottságának is hangot adott a CAS döntése kapcsán, amit igazságtalannak tart, és továbbra is kitart ártatlansága mellett, amit bizonyítani akar.

A 60 éves sportvezetőt azért tiltotta el eredetileg nyolc évre a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA), mert Joseph Blatter korábbi FIFA-elnök 2011 februárjában kétmillió svájci frankot adott neki. A svájci sportdiplomata utóbb értékének megfelelő kompenzációnak nevezte az összeget, amelyet - mint mondta - tanácsadóként kapott az UEFA-elnök. Platini úgy kommentálta a kifizetést, hogy az a 1999 januárja és 2002 júniusa között elvégzett munkájáért járt neki, csak késedelmesen kapta meg. Az együttműködésről ugyanakkor nem született írásos szerződés.

Platini és Blatter összeférhetetlenség és hűtlen kezelés miatt kapott nyolcéves eltiltást, amelyet fellebbezésük után hat évre csökkentettek.

A magyar jegybank nemrégiben napvilágra került átláthatatlan költekezései személyi összefonódásokról szólnak, közpénzekkel való visszaélés gyanúját vetik fel, valamint azt, hogy a bank forrásait az állami bevételek szépítésére használták - írta a Financial Times című londoni gazdasági napilap európai, internetes kiadása hétfőn az MTI szerint.

A napilap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak költekezése kapcsán kirobbant, a kormány számára is "kellemetlen kérdéseket felvető" és bírálatokat kiváltó jegybanki kiadásoknak a magyar sajtóban megjelent részleteit tekintette át.

A szerző, Andrew Byrne megemlítette: az Európai Központi Bank (EKB) márciusban figyelmeztette Magyarországot, hogy az MNB programjai nem kapcsolódnak monetáris szerepéhez, és esetleg ellentétben állnak a monetáris finanszírozás elleni szabályokkal.

Kilenc helyen is időközi választást tartottak vasárnap. Ebből országosan a legérdekesebb a Lakiteleken, illetve a Pakson rendezett választás volt, ugyanis itt pártok indultak – írja az Index. Az eredmények persze csak annyiban tükrözik az országos viszonyokat, hogy le lehet mérni, hogy a nagypolitika hogy hat helyben.

Még nagyobbat bukott a Fidesz Lakiteleken

A korábbi polgármestert, Zobokiné Kiss Anitát (független) választották a Bács-Kiskun megyei Lakitelek első emberének. A 3784 választásra jogosult lakos közül 2320-an adták le szavazatukat a vasárnapi időközi önkormányzati választáson.

Zobokiné Kiss Anitára, aki 2014 óta polgármester, 1377-en szavaztak.

A Fidesz-Nemzeti Fórum jelöltjeként induló Madari Andor 827,

a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelöltje, Zoltán Péter 52,

a Magyar Munkáspárt színeiben induló Bencsik Mihály 7,

míg a szintén független Kalócz Gábor 6 voksot kapott.

A lakiteleki választás nagyon fontos volt a Fidesznek. Lakiteleken 2014-ig a Fidesz kormányzott, ám ekkor némiképp váratlanul a független Zobokiné Kiss Anita legyőzte a Fidesz-Nemzeti Fórum, vagyis lényegében az itt legbefolyásosabb kormánypárti Lezsák Sándor jelöltjét.

Zobokiné négy százalékkal, 72 szavazattal nyert akkor, de ami az igazi problémát jelentette számára: a testületben maradt többségben a Fidesz. Zobokiné az állítása szerint próbált megállapodni a kormánypártiakkal, személyesen Lezsákkal is, ám a veszekedés másfél éven keresztül folyamatos volt. Januárban ezért a fideszes alpolgármester, a most polgármester-jelölt Madari Andor kezdeményezésére feloszlatták a testületet, és jöhetett az új választás.

A polgármester most nagyobb aránnyal tudott győzni - 72 szavazat helyett 550-nel - vagyis a Fidesz nagyon rosszul jött ki az újabb választás kiharcolásából.

A hat képviselői helyre tizennyolcan pályáztak, és a ebből is rosszul jött ki a Fidesz, ugyanis csupa függetlent választottak meg képviselőnek. Eddig a Fidesznek volt többsége. A testület tagja lett: Szentirmay Tamás (független) 1280, Dakóné Harkai Csilla (független) 1267, Csikós Mihály (független) 1243, Bende László (független) 1203, Mihalik Tibor (független) 1182 és Dékány Zoltánné (független) 1149 szavazattal.

Pakson nyert a Fidesz, feljött az MSZP

Tolna megyei Pakson nem polgármestert, csupán önkormányzati képviselőt választottak a 7. választókerületbe. A választást a Fidesz-KDNP jelöltje, Szabó Péter alpolgármester nyerte. Ugyanakkor az MSZP jelöltje is jól szerepelt - értesült az Index.

a Fidesz-KDNP-s Szabó Péter 48 százalékot kapott,

az MSZP jelöltje, Mezősi Árpád 37 százalékot,

a Jobbik jelöltje, Gáspár Viktor 13-at,

a Munkáspárt jelöltje Szarka Istvánné 1 százalékot.

A részvétel viszont elég alacsony volt, a 25 százalékot sem érte el.

Legutóbb 2014-ben egy civil jelölt nyert, a körzet korábbi képviselője, Tell Edit alpolgármester (Néppárt) viszont összeférhetetlenség miatt lemondott mandátumáról. Akkor a Fidesz vesztett, most viszont a Fidesz jelöltjét támogatta a polgármester is. A Fidesznek így sikerült is nyernie, ám az MSZP-s nagyon feljött. Legutóbb ugyanis 6,8 százalékot szereztek a szocialisták, most 37-et, és a Jobbikot is jócskán megelőzték.

Elsöprő Fidesz-győzelem Abádszalókon

Abádszalókon Balogh Gyulát, a Fidesz-KDNP jelöltjét választották polgármesternek. A 3583 választásra jogosult lakos közül 1337-en adták le szavazatukat, ebből 12 volt érvénytelen. Balogh Gyulára 1082-en szavaztak, a polgármesteri tisztségért függetlenként induló Deák Eszter 218, a Magyar Munkáspárt színeiben induló Juhász Katalin 25 voksot kapott.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, a térség parlamenti képviselője ezt úgy kommentálta, hogy "megtört a jobbikos lendület Abádszalókon". A második helyezettet ugyanis a Jobbik támogatta.

Nagy Jobbik-győzelem Kocsordon

A Jobbik jelöltje, Földi István nyerte a kocsordi időközi polgármester-választást. A párt közleménye szerint a Jobbik jelöltje 9 százalékkal előzte meg a második helyezettet. Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója szerint a kocsordiak "frappáns választ adtak azoknak az elemző intézeteknek, amelyek az utóbbi időkben vágyaiktól vezérelve a Jobbik néppárti politikájának sikertelenségét, népszerűségvesztést vizionáltak".

A 2447 választópolgárból 1425 jelent meg az urnáknál, ami 58 százalékos részvételi arányt jelent. Földi Istvánra 539 szavaztak, Pintér Zsigmond (független jelölt) 427, Gombos Lászlóné (független jelölt) 414 voksot kapott, Pásku Károly, a Magyar Munkáspárt jelöltje 17 szavazatot szerzett.

A Jobbik a Fidesztől hódította el a települést. Az időközi önkormányzati választást ugyanis azért kellett megtartani a 2800 fős Kocsordon, mert a Barkaszi Sándor (Fidesz-KDNP) polgármester vezette képviselő-testület január 28-án feloszlatta magát.

A brit miniszterelnök szerint az Európai Unió segítette elő az egymással korábban hosszú ideig ellenségeskedő európai hatalmak megbékélését. David Cameron, aki június 23-ára népszavazást írt ki a brit EU-tagság jövőjéről, hétfőn mondta el eddigi legnagyobb horderejű kampánybeszédét a brit EU-tagság mellett érvelve – írja az MTI.

A brit miniszterelnök szerint Közép- és Kelet-Európa EU-tagországait mélységesen aggasztja a Brexit lehetősége, vagyis az, hogy Nagy-Britannia az EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás eredményeként esetleg távozhat az Európai Unióból.

David Cameron a brit EU-tagság mellett érvelő hétfői londoni kampánybeszédében alig burkoltan kifejtette azt a véleményét is, hogy az EU nélkül akár újabb háborús veszély is kialakulhatna Európában.

Cameron szerint a Brexit-párti táborban sokan úgy tartják, hogy ha Nagy-Britannia távozik az EU-ból, az elvezethet "az egész földrész demokratikus felszabadításához". "Próbálják meg ezt mondani a lengyeleknek, a cseheknek, a baltiaknak és a többi közép- és kelet-európai országnak, amelyek oly sokáig sínylődtek a vasfüggöny mögött. (...) Ők Nagy-Britanniában azt az országot látják, amely mindenkinél többet tett azért, hogy megszabadulhassanak béklyóiktól, és elfoglalhassák az őket megillető helyet az európai nemzetek családjában" - fogalmazott a brit kormányfő.

Cameron szerint ezek az országok "rémülten figyelik, hogy mi történik Moszkvában", és nem is lehetne rosszabb időpontot találni arra, hogy Nagy-Britannia kockára tegye az európai sokaság jelentette erőt.

A brit miniszterelnök szerint teljesen egyértelmű, hogy Nagy-Britannia távozása az EU-ból meggyengítené a nyugati egységet és szolidaritást. A kilépést pártolók között vannak olyanok, akik nyíltan kifejezésre juttatják azt a reményüket, hogy a Brexit eredményeként az Európai Unió egésze lebomlik. "Hogyan állhatna azonban Nagy-Britannia érdekében az óra visszaforgatása az egymással rivalizáló európai nacionalizmusok korába? (...) Égbekiáltó felelőtlenség lenne, ha Nagy-Britannia okozna egy ilyen összeomlást" - mondta hétfői beszédében a brit kormányfő.

Cameron szerint éppen az Európai Unió segítette elő olyan országok megbékélését, amelyek korábban "évtizedekig egymás torkát szorongatták", és a katonatemetőkben sorjázó, gondosan ápolt fehér sírkövek jelképezik azt az árat, amelyet Nagy-Britannia fizetett az európai béke és rend helyreállításáért. "Biztosak lehetünk-e azonban abban, hogy kontinensünk békéje és stabilitása minden kétséget kizáróan garantált? Vállalható-e ez a kockázat? Én soha nem jutnék felelőtlenül erre a feltételezésre" - fogalmazott.

Hozzátette, hogy alig húsz év telt el a balkáni háborúk, a srebrenicai mészárlás óta, és felidézte Oroszország ukrajnai agresszióját.

Cameron szerint Nagy-Britanniának alapvető nemzeti érdeke a közös európai cél megőrzése az európai országok közötti jövőbeni konfliktusok megelőzése érdekében. Ehhez viszont az szükséges, hogy Nagy-Britannia ebben vezető szerepet vállaljon, és maradjon az Európai Unió tagja - érvelt hétfői beszédében a brit kormányfő.

A Brexit biztonsági kockázataira a hétvégén a brit titkosszolgálatok két egykori legmagasabb rangú vezetője is felhívta a figyelmet, és ők is kitértek a közép- és kelet-európai EU-tagországokra.

Lord Jonathan Evans, a brit elhárítás (MI5) volt igazgatója és Sir John Sawers, a külső hírszerző szolgálat (MI6) előző vezetője a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapban megjelent közös levelében kifejtette azt a véleményét, hogy ha Nagy-Britannia távozna az unióból, az rendkívüli mértékben destabilizálná az egyébként is gazdasági bajokkal, migrációs válsággal küszködő, és "a feléledő Oroszországgal" szembesülő Európai Uniót.

Evans és Sawers szerint valós az a kockázat, hogy ez a destabilizáció idővel az EU szétforgácsolódásához vezethetne.

A szerzők felidézték: mindketten emlékeznek azokra a beszélgetésekre, amelyeket az EU-tagságra készülő közép- és kelet-európai országok biztonsági szolgálatainak vezetőivel és politikusaival folytattak a csatlakozási folyamat idején. Az MI5 és az MI6 volt vezetői szerint ezeknek az országoknak nem az uniós tagság gazdasági előnyei jelentették a legnagyobb vonzerőt, hanem az, hogy az EU-csatlakozással hitet tehettek a szabályokra alapozott, demokratikus és szabad politikai rendszer mellett.

Evans és Sawers szerint minden hibája ellenére az EU segítette elő, hogy Európában a békés együttműködés, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság vált a normává.

Orbán Viktor szerint 12 másodperceként érkezik egy menekült Európába, így a földrész eddig jóformán sosem látott migránshullámmal küzd – írja a hvg.hu. Elkezdtük szorozni ezt a számot, kivetítettük percre, órára, napra, évre, és olyan adatot kaptunk, ami sehol máshol nem köszön vissza. Ráadásul bécsi kutatók jelentkeztek a minap, és közölték: igazából a menekültek aránya meglepően állandó, ha innen nézzük, nincs is semmi extra terhelés.

Lehet, hogy Orbán Viktor rosszul számolja az illegális bevándorlókat. Lehet, hogy az ENSZ rosszul számolja a migránsokat. Lehet, hogy mindenki rosszul számol, ha hihetünk Guy Abel angol népességkutatónak, a bécsi Wittgenstein Demográfiai Központ munkatársának, aki társaival együtt azt állítja, hogy a migráció dinamikája az egész világon fél évszázada állandó, sőt meglehetősen alacsony szinten van.

Talán mégsem „átlag 12 másodpercenként érkezik egy illegális bevándorló Európába“, ahogyan tavaly decemberben tudatta nagy újsághirdetésekben a magyar kormány. Ha jól szoroztunk, ez évente több mint 2,6 millió lenne. Ehhez képest az időközben már fellelhető adatok szerint a 2015-ös csúcsévben Európában jóval kevesebben bukkantak fel. A Nemzetközi Migrációs Hivatal (IOM) száma 1046000, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságáé (UNHCR) 1300000 (a három fő belépőhelyen, Görög-, Olasz- és Spanyolországon keresztül), az EU-határőrségé, a Frontexé – amely nem számolás, hanem becslés – 1800000 körül jár.

Még ha a magyar kormány túloz is, egyik szám sem kicsi. És nem kicsi a gondja sem Európának, sem azoknak, akik a háború, az üldöztetés vagy a szegénység elől menekülnek.

Mégis érdekes, amit a világméretű népvándorlásról (amelyben Európa még így sem főszereplő) Abel kutatócsoportja állít. Ez pedig nem kevesebb, mint hogy az ENSZ és más nemzetközi szervezetek szándékosan magas számokat emlegetnek, ami érthető is, mert különben még kevesebb pénz jönne össze a menekültek megsegítésére.

244 millió migráns él világszerte, 41 százalékkal több, mint 2000-ben – mondja az ENSZ. Ez a szám nem hibás ugyan, de több sebből vérzik – mondja Abel. Leginkább azért, mert az ENSZ a hazájuktól távol élők teljes állományát (migrant stocks) adja meg. Vagyis benne van a török kebabárus is, aki húsz éve Németországban él, vagy az indiai professzor, aki évtizedek óta Göttingenben kutat – illusztrálta a helyzetet a hamburgi Spiegel terjedelmes cikke.

Abel és társai viszont a migránsok mozgását (migrant flows) számítják ki – egyébként az ENSZ és a Világbank adataiból. A legfrissebb adatokkal, a 2010–2015-ös helyzetképpel pedig most jöttek ki. Számunkra kiderülhet, hogy továbbra sem Európa a fő helyszín. Ezen még az sem változtat, hogy a legutóbbi (tavaly nyáron lezárt) adatok óta is sok menekülő érkezett Európába.

A friss adatok ismeretében is úgy számolnak Abelék, hogy bármelyik ötéves időszakban a világ népességének körülbelül 0,6 százaléka vándorol külföldre, és ez az arány fél évszázada nagyjából változatlan. Ettől persze igaz, hogy az abszolút számok nőnek, hiszen a világ népessége is nő (most 7,3 milliárd, 2000-ben 6,1 milliárd volt).

2010–2015 között viszont még abszolút számban is csökkent a migránsok száma: nyolcmillióval lettek kevesebben az előző öt évhez képest. Abel és társai 1960-nal kezdődő adatsoraiban a népvándorlás csúcsa 1990–1995 között volt, amikor megszűnt a vasfüggöny, amikor Afganisztán polgárháborúba süllyedt, és amikor Ruandában szörnyű népirtás folyt.

Jó tudni azt is, hogy az ENSZ-adatok szerinti migránsoknak – ne feledjük: mindazoknak, akik más országban élnek, mint ahol születtek – csak egy része menekült. Mint Abelék hangsúlyozzák: 15 millióan a világ 244 millió migránsából. A bécsi kutatók kommentálnak egy másik, sokat idézett számot is. Az UNHCR szerint 60 millió ember van aggasztó emberjogi helyzetben (persons of concern). Közülük azonban 35 millióan a saját hazájukon belül kerestek menedéket. Mivel nem lépték át az országhatárt, a genfi menekültügyi konvenció szerint nem számítanak menekültnek, pedig helyzetük nem biztos, hogy jobb, mint a távolabbra üldözötteknek. Az UNHCR adataiban böngészve látszik, hogy – pusztán jogilag – a genfi konvenció hatálya alá eső menekültek száma a legutóbbi, 2015 közepi adatok szerint világszerte 15 millió.

Az európaiakat némiképp kijózaníthatja több olyan folyamat, amely Abelék számításaiból kirajzolódik:

- a legnagyobb vándorlások a kontinenseken, illetve régiókon belül zajlanak, például Indiából néhány gazdag közel-keleti olajországba vagy Szíriából Jordániába és Libanonba.

- a migráció nem a nagyon szegény országokból a nagyon gazdagokba irányul, hanem lépcsőzetes: a bangladesiek például Indiába, a zimbabweiek Dél-Afrikába mennek.

- a kontinensek közötti legerősebb áramlás Dél-Amerikából Észak-Amerikába tart, jóllehet a 2005–2010 közöttihez képest az utóbbi időben már jóval kevesebb spanyolajkú érkezett az USA-ba.

A helyi érdekességek közé tartozik, hogy miután Spanyolországban romlott a gazdasági helyzet, ugrásszerűen visszaesett a latin-amerikai, román és marokkói munkakeresők száma. Hasonló csökkenés mutatkozik Dubaiban és Katarban is, amelyek már kevésbé vonzzák az indiai, bangladesi, pakisztáni dolgozókat.

Mintha történelmi szabály, sőt egyfajta állandóság rajzolódna ki az adatokból – idézi a Spiegel Guy Abelt. 1960 óta bármely ötéves időszakban a Föld ezer lakója közül hat útra kel. És állandónak látszik azoknak az aránya is, akik bármely okból, bármilyen körülmények között hazájuktól távol élnek: a világ népességének kereken három százaléka.

Módosítaná a főváros költségvetését a Demokratikus Koalíció annak érdekében, hogy a Budapesti Fesztiválzenekar a régi, 260 millió forintos támogatást kaphassa meg – írja az Origo. A párt fővárosi képviselője, Gy. Németh Erzsébet részben azzal érvel, hogy ez az összeg amúgy nem éri el egy közepes NB I-es futballcsapat költségvetésének a felét sem.

Gy. Németh Erzsébet a közleményében azt írja: Tarlós István főpolgármester "bárdolatlan gesztussal" ötödére vágta meg a fesztiválzenekar támogatását, ezért a Demokratikus Koalíció újra költségvetést módosító javaslatot nyújt be, hogy a Fővárosi Önkormányzat állítsa vissza a társulat támogatását a tavalyi, 260 milliós szintre. A DK szerint a korábbi támogatás amúgy nem éri el egy közepes NB I-es futballcsapat költségvetésének a felét sem.

Gy. Németh Erzsébet azt is közli: Tarlós Istvánnak büszkének kellene lennie, hogy a fesztiválzenekart támogathatja az adófizetők pénzén, ahelyett hogy politikai játszmákat vívna Orbán Viktor parancsára.

A DK azt kéri a Fővárosi Önkormányzat képviselőitől, hogy támogassák javaslatukat, és biztosítsák a fesztiválzenekar zavartalan működését.

A 444.hu telefonon beszélt hétfő délelőtt Aczél Endrével. Megtudtuk, nem törölte le magát a Facebookról, hanem, ahogy mondta, “meghekkelték”, nem tud belépni.

Aczél azt mondta, nem akar már nyilatkozni az esetről, kirúgták a Népszabadságtól, és attól tart, máshonnan is kirúgják, miközben “csak a kétségeinek adott hangot”. “Gondolkodó filosz vagyok”, mondta Aczél, akinek ellentmondások tűntek fel a periratokban, szerinte csak ezeket vetette fel. “Páriává lettem” - mondta.

Kiderült, hogy a “szeretett kefélni” kommenttel nem a később az RTL Klubon nyilatkozó Takáts Zsuzsannára gondolt.

“Ott mellélőttem”, mondta. Amikor a kommentek születtek, akkor azt lehetett tudni, hogy az áldozat már meghalt, az ügy körülményei alapján pedig Aczélnak egy néhány évvel korábban történt eset ugrott be. Amikor a témáról vitatkozott, egy másik ügyre gondolt. Ezek miatt a kommentek miatt vált meg tőle a Népszabadság.

Az uszodában a hatvanas években otthonosan mozgó Aczél szerint rengeteg hasonló eset történt, ezek nagy részében mégsem történt feljelentés - szerinte azért, mert ezek valójában nem erőszakos esetek voltak, hanem csinos fiúk és csinos lányok közötti csábításról volt szó.

A “zuhanyhíradóban” a tizenéves Aczél rendszeresen hallott a nagyobb fiúktól történeteket a "hódításokról". Kérdésemre, hogy lehet, hogy a fiúk egymás között így beszéltek erről, de a lányok lehet, hogy máshogy látták ezt, Aczél azt mondta, ez biztosan így van.

Eközben az Index azt közölte, hogy a Klubrádió beszünteti a kétezres évek elején készült Aczélsodrony című sorozat további ismétlését. Az Aczélsodrony a Kiss Lászlót védelmébe vevő és a volt szövetségi kapitány áldozatát hibáztató újságíró műsora volt.

„A méltán népszerű műsor szerkesztő-műsorvezetője, aki egyébként nyolc éve nem munkatársa a rádiónak, visszatérően olyan nyilatkozatokat tett a Kiss László-ügyben, amelyek teljes mértékben ellentétesek a Klubrádió értékrendjével” – írta a Klubrádió. Hozzátették azt is, hogy e „döntés közzétételével együtt a szerkesztőség az ismert és az ismeretlen áldozatokkal való szolidaritását is kinyilvánítja”.