A Figyelő szerint Orbán tavaly ultimátumot kapott európai szövetségeseitől.

Mint az Index beszámol róla, a hetilap mai számában egy néppárti forrásra hivatkozva azt állítja, hogy tavaly májusban Orbán Viktor teljesen kiakasztotta az Európai Néppárt (EPP – e formáció tagja a Fidesz is) képviselőit Strasbourgban. Ez akkor történt, amikor az Európai Parlamentben a magyar miniszterelnököt a halálbüntetés napirenden tartásának szükségességéről szóló április végi bejelentéséről és a bevándorlásról szóló, a menekültek elleni gyűlöletkeltésre alkalmas nemzeti konzultációs kérdőívekről hallgatták meg.

A Figyelő szerint az amúgy is megítélése mélypontján lévő Orbán strasbourgi beszéde annyira mélyre ment az európai párttársaknak, hogy pár nappal később az EPP Manfred Weber frakcióvezetővel az élen delegációt küldött Budapestre, és egy "erősen becsomagolt" ultimátumot adtak át Orbánnak.

Azóta a halálbüntetés témája teljesen lekerült a napirendről. A Figyelőnek nyilatkozó források szerint a Fidesz EPP-tagsága mindkét félnek érdeke: a néppárti frakciót meggyengítené Orbánék távozása, a Fidesz pedig nagyobb védettséget élvez az EPP tagjaként.

A jobboldali elszigeteltségből a cikk szerint Orbánnak a visegrádi négyek együttműködésének megerősítése, és különösen a kőkonzervatív Jog és Igazság párt vezette Lengyelországgal való megegyezés jelentette a kiutat.

A blog szerzőjének megjegyzése: ezen a bizonyos strasbourgi tanácskozáson tette fel kérdését Kárpáti János, az MTI brüsszeli tudosítója Orbánnak arról, hogy a jelek szerint a Néppárton belül is egyre többen bírálják politikáját. Kárpátit néhány hónap múlva hazahívták, majd az idei év elején – feleségével együtt, hiszen a Fidesz nem ismer irgalmat – ki is rúgták. Mind a mai napig rejtély volt, miért haragudtak meg Orbánék ennyire az MTI tudósítójára, hiszen más – igaz, külföldi – újságírók ennél keményebbeket is kérdeztek a miniszterelnöktől. Ha igaz a Figyelő híre, akkor most már tisztábban látunk: Orbán és fideszes segítői (Havasi, Kovács Zoltán, stb.) kissé morcos hangulatba kerültek Strasbourgban, s idegességüket az első szembejövőn töltötték ki….

A Demokratikus Koalíció közleménye szeriunt egyre többet keresnek a Rogán Antal által beajánlott külföldi cégek a letelepedési kötvényekkel, míg a Magyar Állam már kifejezetten veszít a kötvényekre adott kedvezmények miatt. A külföldi offshore-cégekhez jutó tízmilliárdokon túl ráadásul az ország biztonsága is veszélybe kerülhet.

A Rogán Antal barátai által beengedett külföldiek ugyanis nem esnek át semmilyen ellenőrzésen vagy átvilágításon, így gyakorlatilag semmi sem garantálja, hogy a kormány nem terroristáknak ad európai papírokat a letelepedési kötvényekkel. Hogy Orbán Viktor is megértse mi is a baj a letelepedési kötvényekkel, akár idézhetnénk is a kormánya menekültellenes kampányfilmjét: "ellenőrizetlenül lépik át a határt, így nem tudjuk, kik ők, és mennyi közöttük az álcázott terrorista".

Az igazság persze az, hogy a letelepedési kötvények vásárlóit még annyira sem ellenőrzik, mint a menekülteket, így jóval nagyobb kockázatot jelenthetnek. A miniszterelnök korábban azt mondta, hogy "semmiféle ideológia vagy gazdasági érdek miatt nem tehetjük ki életveszélynek az európai polgárokat". Úgy tűnik, mégis van az a gazdasági érdek, ami fontosabb Európánál, csak Rogán Antal mögött kell keresni.

A Demokratikus Koalíció elfogadhatatlannak tartja, hogy az Orbán-kormány ellenőrizetlenül enged be több ezer embert Európába csak azért, mert azok Rogán Antal ismerőseit gazdagítják.

Márciusban az ipari termelés volumene 4,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a munkanaphatással kiigazított adatok 2,4 százalékos csökkenést mutatnak - erősítette meg csütörtökön kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az MTI által ismertetett hír szerint januárban 0,2 százalékos csökkenést, februárban viszont 6,3 százalékos növekedést mutatott az ipari termelés éves összevetésben a nyers adatok szerint. Az első negyedévben az ipari termelés mindössze 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az előző hónappal összehasonlítva az ipari kibocsátás 1,1 százalékkal csökkent márciusban a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint. A havi adat ötödik hónapja mutat csökkenést.

A feldolgozóipar belföldi értékesítésnek volumene 2,5, az exportszállításoké 4,8 százalékkal, ezen belül a járműipari export 8,6 százalékkal elmaradt a tavaly márciusitól.

A 444.hu szerint a KSH statisztikái még az elemzőket is meglepték, akik azt hitték, hogy az ipar növekedési pályán marad. Csakhogy a magyar ipari statisztikákat gyakorlatilag csak és kizárólag az autógyárak termelésnövekedése javította, így a teljes ipari termelés egyharmadát kitevő autóipar visszaesése a teljes magyar ipart magával rántotta. Az ipari export volumene még a termelésnél is nagyobb mértékben, 4,8 százalékkal csökkent, ugyanezen okokból.

Az MSZP-nek jobb programja is lesz, mint részt venni egy bohócnépszavazáson - ez a szocialisták tömör válasza arra, mit kezdenek a kormány kvótaügyi népszavazásával. Az Index szerint azt ígérik, összegyűjtik az aláírásokat a saját népszavazásaikhoz, és arról fognak beszélni inkább.

Múlt héten hagyta jóvá a Kúria, hogy lehet népszavazást tartani a betelepítési kvótáról, a parlament pedig ezen a héten meg is szavazta, hogy kiírják a népszavazást. Rogán Antal miniszter szerint szeptember végén, október elején szavazhatunk erről a kérdésről:

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

A dolog kényelmetlen helyzetbe hozta az ellenzéket, hiszen a kutatások alapján a túlnyomó többség a nemet, vagyis a kormány álláspontját támogatja. A Jobbik korábban maga akart népszavazást erről, így nyilván a párt a nem mellett fog kampányolni, míg a DK azonnal bejelentette a bojkottot.

Az MSZP megpróbálta a héten, hogy összekössék ezt a kérdést a saját kérdéseikkel (földügy és 2 milliós bérplafon), és három népszavazást tartsanak egyszerre. Ezt a parlament tárgysorozatba se vette, így az MSZP-nek arra kellett keresnie a választ, mit kezd az őszi kvótás népszavazással. Az MSZP elnöksége szerdán erről vitatkozott, és információink szerint meg is találta a választ.

A kormány kérdése álkérdés, értelmetlen. Mindegy, elmegy-e az ember szavazni. Több, mint bojkott kell.

Vagyis az MSZP-sek majd azt próbálják elmagyarázni az embereknek, hogy mindenki egyetért azzal, hogy meg kell őrizni az ország szuverenitását, de nincs valódi tétje a szavazásnak. Az EU-t ugyanis semmire nem kötelezi a voksolás eredménye. "Ez a népszavazás nem a kvótáról, a menekültekről szól, hanem a hatalom megőrzéséről, nem kell ehhez asszisztálni" - mondta egy MSZP-s.

A szocialisták szerint ez nem ugyanaz a válasz, mint a Gyurcsány Ferenc-féle bojkott, mert nem tartják illegitimnek, hogy népszavazáson kérdezzék meg az embereket. Viszont az MSZP-sek is arról fognak beszélni, hogy a legbölcsebb döntés a távolmaradás.

Nem akarjuk a kötelező kvótát mi sem, de jobb programunk is lesz egy bohócnépszavazásnál - fogalmazta meg egy MSZP-s tömören a párt álláspontját.

Tóbiás József, az MSZP elnöke a kérdésünkre azt mondta, hogy a párt úgy döntött, "nemet mondunk a Fidesz álkérdésére, igent mondunk a valódi kérdésekre". Vagyis a párt a saját népszavazási kérdéseiről fog beszélni akkor is, ha a kvótáról kérdezik őket.

Tóbiás szerint jól halad az aláírásgyűjtés, és az MSZP összefogja gyűjteni a népszavazáshoz szükséges számú 200 ezer aláírást. Vagyis ha nem is a kvótás szavazással egy időben, de "lehet majd valódi kérdésekről is voksolni".

Egy újabb városnyi magyarral csökkent a lélekszám egy év alatt, így tavaly már több mint félmillióval kevesebben éltek Magyarországon, mint huszonöt évvel ezelőtt – közölte a Világgazdaság.

Ehhez nemcsak a tavalyi rekordmagas halálozási szám, hanem az alacsony születésszám is hozzájárult, a lélekszám 9 millió 823 ezerre esett tavaly.

Ugyan a halálozások kiugróan nagy száma minden bizonnyal nem tartós folyamat – az influenzajárvány és a nyári hőség hatása a statisztikai hivatal szerint –, de a születések száma sem nőtt érdemben, ami miatt a következő években is csökkenhet a népesség.

A természetes fogyás az elmúlt években 35–40 ezer között ingadozott. A statisztikai hivatal népesség-előreszámítása szerint tizenöt év múlva már kevesebb mint 9,7 millióan laknak majd az országban, az évszázad közepére pedig 9,35 millióra csökken a lélekszám. 2070-re pedig már csaknem százezerrel leszünk 9 millió alatt.

A hvg.hu szerint e becslés azonban optimistának tűnik, és a helyzetet rontja, hogy mostanra már nemcsak a halálozások száma viszonylag magas, miközben a születéseké alacsony, de kivándorlás is sújtja az országot. Tavaly minden korábbinál többen, 33 ezren vándoroltak ki.

A KSH Népességtudományi Intézetének becslése sokkal pesszimistább képet fest. Kalkulációjuk alapján a népesség tavalyi, 2015-ös előreszámítása szerint 2060-ra a népesség száma közel 2 millió fővel fog csökkenni, miután nem lesz igazi áttörés a születésszámban.

Milos Zeman csek államfő szerint államosítani kellene a közszolgálati televíziót, mert jelenlegi formájában az az ellenzék szócsöve.

"Úgy vélem, hogy a Cseh Televíziónak nem közszolgálati, hanem állami intézménynek kellene lennie, és az állampolgároknak nem kellene havi 135 korona koncessziós díjat fizetniük a televízió működtetéséért, hanem a költségvetésből kellene finanszírozni. A Cseh Televízió mai formájában ugyanis csak egyetlen párt, az ellenzéki TOP 09 párt szócsöve" - jelentette ki Zeman a Parlamentní Listy című internetes hírportál olvasói kérdéseire válaszolva az MTI tudósítása szerint.

Az államfő álláspontját Andrej Babis kormányfőhelyettes és pénzügyminiszter is osztja. "Támogatnám, hogy a televíziót az állam finanszírozza. Az emberek ezzel pénzt takarítanának meg" - mondta a hírportálnak Andrej Babis.

A miniszter szerint a közszolgálati Cseh Televízió és a Cseh Rádió évente mintegy 7,2 milliárd koronás bevételre tesz szert a kötelező koncessziós díjakból, miközben gazdálkodásukat csak a tévé, illetve rádiós tanács ellenőrzi, amelyekben a politikai pártok képviselői ülnek. Babis leszögezte: minimálisan annyi változásra szükség lenne, hogy ezekben a tanácsokban ne a politikai pártok képviselői, hanem független személyiségek legyenek, ahogy az Németországban már működik.

"A Cseh Televízió és a többi cseh közszolgálati sajtóorgánum a társadalomnak, és nem a politikai pártoknak vagy az állam egyes képviselőinek nyújt szolgáltatást" - reagált az államfő bírálatára Alzbeta Polívková, a Cseh Televízió szóvivője. Leszögezte: a koncessziós díjak éppen azt teszik lehetővé, hogy a közszolgálati televízió és rádió ne függjön sem a politikától, sem a pártoktól.

A hatályos törvény szerint minden cseh háztartásnak havi 135 koronás koncessziós díjat kell fizetnie a közszolgálati televízió és rádiónak (ebből 90 korona tévédíj, 40 korona pedig rádiódíj). A harmadik közszolgálati sajtóintézmény - a Cseh Távirati Iroda (CTK) - 1994 óta kereskedelmi alapon működik, és nem jogosult koncessziós díj szedésére, továbbá nem kap semmiféle állami támogatást sem.

A blog szerzőjeként ehhez annyit tennék hozzá: láthattuk, hova vezetett az Magyarországon, hogy az állam (pontosabban az Orbán-kormány) rátette kezét a közmédiára: az ma már nem a társadalom, s pláne nem egy ellenzéki párt, hanem csakis a kormányzat álláspontját közvetíti, s hazudik éjjel-nappal. Persze ez a módszer nem túl hatékony, még a Fidesz számára sem, hiszen a közmédiát egyre kevesebben nézik, hallgatják – csakhogy eközben évi 80 milliárd forintba kerül mindez nekünk, az átlagembereknek, az adófizetőknek. Nem lehetne ezt a 80 milliárdot jobban elkölteni? Tényleg a Fidesz-közeli producereket, beszállítókat kell gazdagon jutalmaznunk közpénzekből? No meg Vaszily Miklóst, az MTVA vezérigazgatóját, aki havi 2 milliót keres, s emellett még jó nagy prémiumot is kaphat – miközben a közmédia egyszerű dolgozóinál, akik mondjuk már 20-30 éve is ott dolgoztak, s nem a Fidesz helyezte oda őket, az idén sem lesz egy fillér fizetésemelés sem, mert „arra nem futja”. Hát tényleg nagyon jól működnek a magyar reformok, s mindannyian egyre jobban élünk!!! Vagy mégsem?

A hvg.hu beszámolója szerint közzétette a Fidesz a 2015-ös gazdálkodásáról szóló adatokat, amelyekből kiderül, mennyit kapott magánszemélyekről.

Több mint 1 milliárd forintból gazdálkodott tavaly a Fidesz, bevétele döntő többsége állami támogatásból származik. Tagdíjakból több mint 142 milliót szedett be, az államtól több mint 876 milliót kapott. Adományokból további 56,4 milliót szedett össze a párt. Ebből csaknem 50 milliót utaltak 500 ezernél kisebb támogatásokból, ami nem nyilvános.

A szabályok szerint a fél millió forintnál magasabb támogatást adókat nevesíteni kell, így kiderült, hogy a párt legbőkezűbb támogatója Kukoda Nándor volt, aki 1,2 milliót adományozott a Fidesznek. Ha minden igaz, ez a Kukoda Nándor nem más, mint a "VKSZ" Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. igazgatóságának elnöke, illetve a Séd-Coop 2000 Zrt. elnök-igazgatója, résztulajdonosa, aki 2013-ban Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehetett át Navracsics Tibor szintén veszprémi illetőségű akkori miniszterelnök-helyettestől, közigazgatási és igazságügyi minisztertől.

Az EP képviselők sem voltak szűkmarkúak: Kósa Ádám, Schöpflin György és Deli Andor 7-900 ezer között összegeket fizetett a pártkasszába. Illés István, Petricsevics István, Pollák Attila Róbert és Szabó Sándor is fél milliónál magasabb összeggel támogatta a Fideszt.

A Fidesz pozitív szaldóval zárta az évet: a több mint 1 milliárdos bevétel mellé nagyjából 920 milliós kiadás társult. A párt működésre csaknem 360 milliót költött, ennél csak az "egyéb kiadások" kategória volt magasabb, több mint 396 millióval. Politikai tevékenységre 153 millió ment el, "egyéb szervezetek támogatására" 2,7 millió, eszközbeszerzésre 8,7 millió – derült ki a Hivatalos Értesítőből.

S mindehhez csak egy megjegyzés: ki tudja, emellett mi mindent kapott a párt fű alatt, nem hivatalosan? Hiszen emlékezzünk csak: a kormány például ingyen engedte át a Fidesznek a „reformok működnek” reklámkampány anyagait, ami önmagában több százmilliós támogatást jelentett. Az ellenzéki pártok is kapnak ingyenesen több százmilliós tételeket Orbánéktól? Aligha…

A 444.hu beszámolója szerint újabb 2-3 hétre tolódik a 3-as metró felújításához szükséges pótlóbuszok beszerzésének ügye.

A Fővárosi Közgyűlés május 13-ai napirendjéről végül lekerült az erről szóló határozat, mivel szerdán a kormány váratlanul bejelentette, hogy elkészíti a nemzeti buszgyártási stratégiát, közölte Kocsis Máté alpolgármester.

A nemzeti buszgyártási stratégia ugyan nem busz, azaz utasokat nem szállít, de a kormánybejelentés - úgy látszik - mégis arra késztette a fideszes vezetésű közgyűlést, hogy mégse vásárolja meg a már megtendereztett 110 csuklós Solarist, amivel az a baj, hogy nem magyar, hanem lengyel.

Nagyon leegyszerűsítva az a kérdés, hogy a metrófelújítés idején szolgálatot teljesítő 150 csuklós buszt ki üzemeltesse (a BKV vagy a BKK-nak még bedolgozó külsős cégek) és ki gyártsa le (magyar cég, mint az Evopro/MABI vagy külföldi mint pl. a Solaris).

Úgy tűnik, a három lobbi (magyar buszgyártók, BKV, kiszervezéspártiak) nem bír egymással, a buszmizéria legalább 9 hónapja tart.

Az ellenzéki képviselők szerint ezzel az újabb csúszással veszélybe kerülhet a metrópótlás, mivel a 3-as metró felújítása novemberben kezdődne. Ha ehhez majd magyar buszokat kell összeszerelni például, akkor lehet, hogy kifutnak az időből a gyártók.

Tarlós István főpolgármester és Kocsis Máté szerint még van 2-3 hetük a buszbeszerzést eldönteni, legközelebb pedig május legvégén, június elején lesz közgyűlés. "Az az utolsó pillanat" - mondta Tarlós, aki egyébként "nem örül" ennek az egésznek.

Pedig valójában inkább az lenne a csoda, ha a metrófelújítás novemberben el tudna kezdődni: ha ugyanis a leggyorsabb megoldást, a Solarisokat választják, azoknak a legyártására is kell 6 hónap (180 nap), azaz ha ma meglett volna a döntés, november 13-ra megérkeztek volna a buszok.

Ugyanakkor a metrófelújítás kivitelezeői tenderét sem írták ki, amely a győztes kihirdetéséig legalább öt hónapnyi időt igényel, míg az építkezés konkrétan elkezdődhet, újabb három hónap.

Három hónappal az olimpia előtt felfüggesztették a brazil elnököt – írja az Index.

Alig három hónappal a riói olimpia kezdete előtt csúcsra járt a politikai káosz Brazíliában, a szenátus 55-22 arányban támogatta a Dilma Rousseff elnök elmozdítását célzó indítványt, és így felfüggesztette az államfőt, akinek helyét korábbi alelnöke veszi át az ellene induló jogi eljárás idejére.

Rousseffet azzal vádolták meg, hogy elnökválasztási kampányait 2010-ben és 2014-ben is vesztegetésekkel tolták meg, valamint hogy két éve az újraválasztása érdekében kozmetikázta az államháztartási hiányt.

A szenátusban a szerdán kezdődött vita több mint 20 órán át, egész éjszaka tartott. Az ellene induló eljárásban a szenátus a legfelsőbb bírósággal együttműködve vizsgálja meg az elnök elleni vádakat, ez pedig akár 180 napig is elhúzódhat, ami azt is jelenti, hogy az augusztus 5-én kezdődő riói olimpia alatt sem Rousseff látja el az elnöki feladatokat.

A szenátus ülése alatt is összecsaptak az államfőt támogató tüntetők a rendőrökkel a parlament épületénél. Brazíliavároson kívül tiltakozások voltak Rio de Janeiróban és Sao Paulóban is. Több helyen az elnököt támogató és ellenző tüntetők egymással is összecsaptak.

A Népszabadság mai száma szerint évente mintegy másfél milliárd forintba kerülhet a június 6-tól ingyenes napilappá váló Lokál fenntartása. A Habony Árpád és Győri Tibor közös cégéhez, a Modern Média Grouphoz tartozó lapról a Népszabadság iparági szakmai becslésekre alapozva azt írja, hogy a 16 oldalas, kézi terjesztésű napilap szerkesztőségének személyi költségei 200 millió, nyomdaköltsége pedig 400-500 millió forint lehet. A terjesztéssel kapcsolatos költségek pedig elérhetik a félmilliárd forintot.

A lap szerint a Lokált jórészt állami hirdetésekből tartják majd fenn, és állítólag a BKV, a MÁV illetve a Volán is partner lesz a terjesztésben. A BKV tavaly nem hosszabbította meg az eddigi legnagyobb ingyenes napilap, a Simicska Lajoshoz köthető Metropollal kötött korábbi szerződését.

Mindehhez a megjegyzésem: amíg Simicska jóban volt Orbánnal, addig a BKV sem akadékoskodott a Metropol ügyében. Amióta azonban Simicska közölte, hogy Orbán egy geci, azóta nehezebb idők járnak a nagyvállalkozó érdekeltségeire.

Az Origo beszámolója szerint a futurisztikus közlekedési eszköz, a Hyperloop One első nyilvános tesztjén az elektromágnesekkel hajtott tesztjármű közel 190 km/h-s sebességgel száguldott a nevadai sivatagban.

A Hyperloop One startupcég tesztjével Elon Musknak, a Tesla Motors és a SpaceX űripari magánvállalkozás vezetőjének futurisztikus elképzelése, a nagyvárosokat összekötő közlekedési rendszer megvalósítása "mérföldkőhöz érkezett" - fogalmazott Brogan BamBrogan, a cég társalapítója.

A nevadai teszt alatt a jármű 1,1 másodperc alatt gyorsult fel óránként 187 km/h sebességre, ami 2,4 g-s gyorsulásnak felel meg.

A tesztjármű vasúti sínről indult, innen gyorsították fel az elektromágnesek, amint a réztekercsekben bekapcsolták a villanyáramot. A 900 méteres száguldás után homokcsapda állította meg.

Ha minden a tervek szerint halad, a járművek a következő idei tesztjükön már lebegni fognak és kapszulákat is szállítanak. A nevadai sivatagban, a kísérletek Las Vegashoz közeli területén már állnak a gigászi csövek, amelyekben a kapszuláknak siklaniuk kell sűrített levegő segítségével. A csövekben végzett teszten a tervek szerint a jármű eléri majd a 400 mérföldes (640 km/h) sebességet.

Elon Musk elképzelése szerint a közlekedési rendszer végleges változata hatalmas átmérőjű csöveken keresztül, légpárnákon lebegő kapszulákban utaztatná az embereket óránkénti 700 mérföldes (1207 km/h) sebességgel. A lebegő mágnesvasút-technológián alapuló rendszer teljesen automata lenne, és elektromos árammal működne.