A miniszterelnök sajtófőnöke szerint Orbán Viktornak semmi köze hozzá, hogy ki a köztársasági elnök. Ez abból a válaszból derül ki, amit a hvg.hu kérdésére adott Havasi Bertalan.

"A Viktor nem engedi", ezzel indokolta egy kollégájának (Vas Imre, Fidesz) Rubovszky György, hogy Áder János miért nem választható újra köztársasági elnökké mandátumának lejárta után a Hír Tv felvételein. A képviselő a parlament igazságügyi bizottságának ülésén, kamerák jelenlétében beszélgetett, nyugtázva, hogy a mikrofon úgysem képes rögzíteni a köztük elhangzottakat.

A hvg.hu megkérdezte a Miniszterelnöki Hivatal sajtóosztályát arról, hogy a miniszterelnök beszélt-e párttársai, szövetségesei előtt a köztársasági elnök újraválasztásáról, és ha Áder János nem jöhet szóba, jelölt-e meg saját preferenciát. Havasi Bertalan sajtófőnök válaszában azt írta, hogy a köztársasági elnök megválasztásának rendjét az Alaptörvény szabályozza és ebben a folyamatban kizárólag az Országgyűlésnek van szerepe, továbbá "országgyűlési képviselők véleményének vagy kihallgatott beszélgetéseinek értelmezéséhez a miniszterelnök sajtófőnökeként nem tudok segítséget adni".

Arról, hogy kit tartanak esélyesnek a posztra a kormánypárt prominensei, korábban már mi is írtunk. A legnagyobb esélyesnek az a Kövér László tűnik.

Havasi megjegyzéséhez a blog szerzője csak annyit tenne hozzá: kár félrevezetni a népet, hisen nagyon jól tudjuk, hogy a kormánypártokon belül minden Orbán akarata szerint történik. Hogy is volt Schmitt Pál államfői jelölése 2010 nyarán? Orbán levelet küldött a Fidesz-KDNP-frakciónak Bulgáriából, ahol épp vakációzott, hogy ő Schmittet jelöli. S mit tesz Isten? Tényleg őt választották meg elnöknek…

2015 és 2020 között a menekültek 22 ezer milliárd forintnyi euróba fognak kerülni Európának, ugyanakkor az általuk gerjesztett plusz gazdasági növekedés kétszer ekkora többletet jelent majd az Európai Bizottság elnökének volt gazdasági tanácsadója szerint. A történelmi példák is azt bizonyítják, hogy sikeresen be lehet illeszteni nagyszámú bevándorlót – írja az Origo.

A menekültek összesen 69 milliárd euróba (22 ezer milliárd forintba) fognak kerülni Európának 2015 és 2020 között az Európai Bizottság elnökének volt gazdasági tanácsadója, Philippe Legrain szerint. Ugyanezen öt év alatt a menekültek miatt Európa GDP-je Legrain szerint 126,6 milliárd euró többletnövekedést fog mutatni, vagyis a menekültek kétszer annyi pluszpénzt jelentenek, mint amennyibe kerülnek, írja a Guardian.

„Az a legnagyobb tévképzet, hogy a menekültek terhet jelentenek. Ráadásul ezt a tévképzetet azok az emberek is osztják, akik szerint sok pénzbe kerülnek, de erkölcsileg helyes őket beengedni” – mondta Legrain egy interjúban.

„De ez nem igaz. Természetesen a menekültek beengedése melletti elsődleges érv az, hogy az életveszély elől menekülnek, ugyanakkor érkezésük után hozzájárulnak a gazdasághoz – mondta a közgazdász.

Legrain szerint a menekültek befogadása és beillesztése rövid távon természetesen kiadásokkal jár, de már rövid távon is keresletnövekedést jelent (hiszen ők is fogyasztanak), ami pénzügyi élénkítést jelent a befogadó országokban.

Hosszabb távon a menekültek egyre nagyobb mértékben járulnak majd hozzá az államok adóbevételeihez (a fogyasztásukkal és a munkájukkal), illetve annak, hogy hozzájárulnak a gazdaság növekedéséhez, munkahelyteremtő hatása lesz, nagyobb, mint ahány munkahelyet a menekültek elfoglalnak.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy Európa lakossága rohamosan öregszik, 2030-ra a dolgozó korú népesség a hatodával fog zsugorodni, míg a nyugdíjas korú a negyedével nő majd. A beáramló friss munkaerő enyhítheti a szociális ellátórendszerre nehezedő nyomást a közgazdász szerint.

Legrain szerint a történelmi példák is azt bizonyítják, hogy a menekültek betelepülése egy államba sikeres lehet. Az újkori történelem legnagyobb és legsikeresebb áttelepülése a vietnami háború után volt, amikor 800 ezer vietnami vándorolt be az Egyesült Államokba. Kezdetben terhet jelentettek az államnak, néhány évtized elteltével a vietnami-amerikai háztartások tagjai magasabb jövedelemmel rendelkeznek, és kisebb körükben a munkanélküliség, mint a született amerikaiak közt.

A hvg.hu szerint a kormányszóvivő olvasói levélben minősített egy Magyarországról szóló kritikus cikket.

A Politico.eu brüsszeli internetes újság szerdán közölte Kovács Zoltán kormányszóvivő olvasói levelét, amellyel a hírportál előző heti cikkére reagált. A lap azt írta, hogy az Orbán-kormány politikája az utóbbi időben rendkívüli módon megnehezítette az uniós intézményekben dolgozó magyarok érvényesülését, illetve rontotta megítélésüket Brüsszelben.

Kovács Zoltán "fecsegésnek" minősítette a cikkben megfogalmazott állításokat, amelyek szerinte mindössze pletykákon és anekdotákon alapulnak.. Tudatta: "Brüsszelben sokan titkon csodálják, ahogyan a magyarok és a kormányuk végzik a dolgukat". (A blog szerzőjének megjegyzése: annyira titokban teszik ezt, hogy sajnos csak Kovács, meg az Orbán-kabinet hasonszőrű mamelukjai „tudnak” róla.)

Magyar illetékesek beszámolói szerint az uniós tisztségviselők a nyilvánosság előtt gyakran ostorozzák, zárt ajtók mögött viszont rendszeresen dicsérik Magyarországot – írta a szóvivő.

A politikus szerint a magyarokat és Orbán Viktort is egyenes embernek ismerik, amely tulajdonsággal bár könnyű ellenségeket szerezni, de előbb-utóbb a tiszteletet is kivívja.

Ehhez is lenne egy megjegyzésem. Orbán annyira egyenes ember, hogy néhány éve közölte az őt faggató diplomatákkal: „ne azt figyeljék, amit mondok, hanem amit teszek”. S „egyenességét” mi sem jellemzi jobban, mint a saját maga által bevallott „pávatánc”….

A Demokratikus Koalíció (DK) "szakmai őrültségnek" tartja, hogy a kormány annak ellenére akarja tovább központosítani az oktatásirányítást, hogy a rendszer "szakmailag, szervezetileg és pénzügyileg is megbukott".

A DK oktatáspolitikusa szerdán az MTI-nek azt mondta, a kabinet kifosztja az önkormányzatokat azzal, hogy elveszi tőlük a iskolák működtetési jogát. Arató Gergely kiemelte, hogy ezután az eddig önkormányzati tulajdonú iskolaépületekkel is az állam rendelkezik majd, az önkormányzatoknak pedig fizetniük kell az intézményfenntartás fejében.

A nagyobb tankerületek létrehozásával a döntések még messzebb kerülnek az iskoláktól és még több bürokráciával jár majd a végrehajtásuk - értékelt Arató Gergely, aki szerint a kormányzat a szakképzésből kiszorítja az alapítványi intézményfenntartókat, amivel több tízezer rászoruló diák és felnőtt képzése kerül veszélybe.

A DK továbbra is azt követeli, hogy szüntessék meg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, állítsák vissza az intézmények autonómiáját és adják vissza az iskolák működtetési jogát az önkormányzatoknak - jelentette ki.

A 444.hu felidézi, hogy 2016. február 23-án hajnalban 15-20, Kubatov Gábor fideszes pártigazgatóhoz köthető kidobóember szállta meg a Nemzeti Választási Iroda épületét..

Minden bizonnyal az volt a céljuk, hogy megakadályozzák az MSZP népszavazási kérdésének benyújtását a vasárnapi boltzár ellen.

A rendőrségre összesen 24 feljelentést érkezett a kopaszok akciója miatt.

Amit eddig lehet tudni a nyomozásról, az a portál szerint nem túl ígéretes.

Egy nappal azután, hogy a Nemzeti Választási Irodánál egy csapat kidobóember fizikai erejét felhasználva próbált elcsalni egy népszavazást, Gulyás Mártont volt krétakörös aktivista politikai preformanszként leszerelte az épület névtábláját. Őt a helyszínen elfogta a rendőrség, az ügyészség gyorsan vádat emelt, és kevesebb mint egy hónap alatt el is ítélték garázdaság miatt.

Különösen ehhez képest látványos, milyen nehezen halad a nyomozás a magyar demokráciát ténylegesen veszélyeztető kopaszok ellen, akik a Facebookon láthatóan zavartalanul élik korábbi életüket.

Ha őket nem is, a februári akciójuk középpontjába került Nyakó Istvánt hat órán keresztül izzasztotta a rendőrség.

Nyakó május elején történt kihallgatása a portál szerint egészen bizarr volt.

Az ügyben eljáró alezredessel szinte percről-percre végignézték a Nemzeti Választási Iroda térfigyelő kamerái által készített videókat. Közben a rendőr olyasmiket kérdezett, hogy konkrétan ebben vagy abban a percben fenyegetve érezte-e magát a körülötte álló kopaszoktól a politikus, és ha igen, akkor pontosan mit érzett és miért.

Valamiért arra is rákérdeztek, hogy a politikus "bratyizott-e" az akadályozására küldött izompacsirtákkal. Ez azért merülhetett fel, mert az órákig tartó várakozás közben válaszolt, mikor egyikük kérdést tett fel neki.

Miután hosszan nézték a videókat, az őt kihallgató rendőr megkérdezte Nyakótól, hogy tudna-e személyleírást adni a kopaszokról, megjegyezte-e valamilyen különleges ismertetőjegyüket.

Itt ugye csupa olyan emberről van szó, akiket nem csak az NVI térfigyelő kamerái rögzítettek órákon át, hanem a teljes magyar sajtó is nagy felbontású fotókat és videókat készített róluk a helyszínen, amik aztán meg is jelentek és ma is elérhetőek.

Ezek alapján már csak azért is biztosan azonosíthatóak, mert már az akciójuk napján több újság is megtalálta facebookos profiljaikat. Innen derült ki például, hogy többen a Kubatov Gábor fideszes alelnök vezette Fradi biztonsági szolgálatának is dolgoztak.

Mikor Nyakó azt mondta, hogy a kopaszok egy részéről név szerint tudható, hogy kicsoda, a rendőr azzal vágott vissza, hogy ebben aligha lehet biztos, hiszen beceneveket is használhattak. Annak sem volt látható hatása, amikor az MSZP-s politikus felvetette, hogy ketten közülük perlik az ATV-t a képmásuk közlése miatt, tehát onnan mindenképpen tudható, hogy kikről van szó.

A kihallgatót az sem hozta lázba, amikor Nyakó javasolta, hogy a név szerint ismerhető emberek híváslistáit nézze meg a rendőrség, hiszen ő látta, hogy február 23-án a kulcspillanatokban mobiltelefonon egyeztettek valakikkel.

Se Kubatov Gábort, se gyanúsítottat nem hallgattak még ki.

A 444.hu kérdésére a rendőrségen azt is elmondták, hogy egyelőre nem történt még gyanúsítotti kihallgatás a három hónapja történt választási visszaélés ügyében. Az idő egyre fogy, tájékoztatásuk szerint a nyomozás hivatalosan még másfél hónapig, július 1-ig tart.

Az alapjövedelem bevezetése nem cél, hanem eszköz egy jobb társadalom eléréséhez - mondta Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője szerdán Budapesten, egy nemzetközi konferencián.

A brüsszeli Európai Progresszív Tanulmányok Központja (FEPS) és a Táncsics Mihály Alapítvány - Az alapjövedelem a jövő szociálpolitikája? címmel megrendezett - tanácskozását megnyitó beszédében Tóbiás József kiemelte: minél szélesebb körben kell diskurzust folytatni az alapjövedelemről. E kérdés megvitatásakor nem arról kell beszélni, hogy az alapjövedelem a túlélést jelenti-e, hanem arról, hogy a kitörést jelentheti-e. A baloldal a társadalmi struktúra, a társadalmi modell megváltoztatására akar kísérletet tenni – mondta az MTI beszámolója szerint.

A politikus emlékeztetett: az elmúlt években komoly intellektuális vita folyt az alapjövedelemről, és mára a mainstream közgazdasági gondolkodásban is téma lett. Úgy vélte, az alapjövedelem, amelyet mindenki rászorultságtól és munkavégzéstől függetlenül rendszeresen, alanyi jogon kapna, országos zéróösszegű, nagy volumenű újraelosztást jelentene.

Növelné a belső fogyasztást, ösztönözné a gyermekvállalást, visszaszorítaná a szegénységet, csökkentené az adminisztrációt, növelné a társadalom igazságérzetét, csökkentené a megélhetési bűnözést és erősítené a társadalmi integrációt - sorolta.

Tóbiás József úgy vélte, az alapjövedelem révén a munka becsületét nemcsak pénzügyileg ismerné el a közösség, hanem azt is elismerné, hogy az értékteremtő ember a közösség hasznára válik.

A közmunka ellenben nem megoldás, az nem értékteremtést jelent, nem lehet végcél - közölte.

Az MSZP elnöke arról is beszélt, hogy radikális szemléletváltozás kell, amely az igazságosabb, emberibb világ képét közvetíti az embereknek. Mindehhez azonban reformok kellenek az alapjövedelmen túl is - tette hozzá.

Gurmai Zita, a FEPS alelnöke, az MSZP országos elnökségének tagja arról beszélt, hogy "Orbán Viktor Magyarországán" ma már nem a szociális jogok kiterjesztéséért, hanem azok maradékának megvédésért kell dolgozni. Magyarországon semmibe veszik a munkavállalói jogokat, nő a dolgozói szegénység, ma már több mint 4 millióan élnek a létminimum alatt - mondta. Azt mondta: elfogadhatatlan, hogy a kormány át akarja írni a létminimum számítását, hogy "szebben mutassanak a statisztikák".

Bill Clintonnak orvoshoz kell fordulnia - jelentette ki kedd este újságíróknak nyilatkozva Jaroslaw Kaczynski, a lengyelországi kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke a hvg.hu beszámolója szerint, utalva arra, hogy a volt amerikai elnök egy hét végi kampánybeszédében "putyinizálódással" vádolta meg Lengyelországot és Magyarországot.

Bill Clinton azt mondta: "Lengyelország és Magyarország, két ország, amelyek nem lennének szabadok az Egyesült Államok és a hosszú hidegháború nélkül, most úgy döntöttek, hogy a demokrácia túl macerás". Hozzátette, hogy a két ország Putyin-féle vezetést akar, utalva az orosz elnök, Vlagyimir Putyin sokak által tekintélyelvűnek minősített kormányzására.

A volt amerikai elnök szavai miatt - amelyeket idézett több helyi médium - Lengyelországban számos kormánypárti politikus tiltakozott, viszont megelégedéssel fogadta őket az ellenzék, amely azzal vádolja a hatalom gyakorlóit, hogy eltávolodnak a demokratikus elvektől.

"Ha ma valaki azt állítja, hogy nincs demokrácia Lengyelországban, akkor orvosilag kell megvizsgálni az illetőt" - jelentette ki Kaczynski.

A volt lengyel miniszterelnök szerint "a média és más tényezők hatalmas félreértést okoznak a világban". "Nem tudom magamnak mással magyarázni, mint azzal, hogy ez hatással lehet a volt amerikai elnök lelki állapotára is" - jelentette ki.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter már kedden elutasította a volt amerikai elnök szavait, elfogadhatatlannak nevezve a magyar nép szabadságküzdelmének ilyen módon való lebecsülését. Hangsúlyozta, hogy senki, még Bill Clinton volt amerikai elnök sem engedheti meg magának, hogy sértegesse a magyar embereket.

2014 óta ápolnak a Honvédkórházban kurd harcosokat, akik az Iszlám Állam elleni harcban sebesültek meg – állítja a Magyar Idők szerdai számában Dezső Tamás asszirológus, hadtörténész, az ELTE Bölcsészettudományi Karának volt dékánja, aki ásatásai révén jó kapcsolatokat ápol az Észak-Irakban (is) élő kurd néppel. Dezső elmondta, hogy 2014-ben az ő közvetítésével kezdődtek tárgyalások arról, milyen segítséget tud nyújtani a magyar állam az iraki kurd harcosoknak (pesmergák-nak) az Iszlám Állam elleni harcban. Ekkor merült fel az egészségügyi támogatás igénye.

Azóta „bizonyos rendszerességgel” érkeznek a fővárosi kórházba sebesült kurd harcosok, akik közül jelenleg is ápolnak néhányat az intézményben.

A pesmergák magyarországi ellátására és rehabilitációjára a Magyar Honvédség és a kurdisztáni erők közötti együttműködés alapján van lehetőség.

A magyar kormány már a 2014-ben alakul IS-ellenes koalíció előkészületeinél jelezte hazánk részvételi hajlandóságát, először haditechnikai anyagok (lőszerek) átadásával, a későbbiekben pedig a katonai szerepvállalással – a parlamenti döntést követően, 2015 tavaszán mintegy 100 kiképző el is utazott Erbilbe. A Magyar Idők információja szerint a honvédség 240 tonna lőszert is szállított a kurdoknak.

Azt azonban teljes titoktartás övezte, hogy a Honvédkórház bekapcsolódott a megsebesült kurd harcosok kezelésébe és rehabilitációjába.

A kéményseprők érdekképviselete szerint a szakmai szervezetek és a szakszervezet tiltakozása ellenére kockára tenné a választópolgárok életét a kormány - írja a Népszabadság. A szervezet szerint ha a kabinet ragaszkodik a drasztikus létszámcsökkentéshez, annak tragikus következményei lesznek, hiszen nem lesz, aki a kéményeket ellenőrizze. Ennek megakadályozása érdekében akár népszavazást is kezdeményeznének.

A hvg.hu beszámolója szerint Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke úgy látja, a kormány "drasztikus létszámcsökkentést" tervez, aminek egyetlen oka a feladatok csökkentése lehet. Ez viszont azt jelenti szerinte, hogy a kormány ragaszkodik ahhoz az elképzeléshez, hogy az ingyenességért cserében csak jóval ritkábban jár ellenőrizni a kéményseprő, még ha ez halálos tragédiákhoz is vezet majd.

A kéményseprők azt szeretnék, hogy Magyarország kormánya ne csak a menekültektől és terroristáktól védje meg a polgárait, hanem a sokkal valósabb problémát jelentő „csendes gyilkostól”, a szén-monoxidtól is. Ezért ha szükséges, népszavazást kezdeményeznek annak érdekében, hogy az állam törvényben garantálja a lakosság számára a legalább évenkénti kéményellenőrzést.