Elég rosszul kezdte az évet a magyar gazdaság, negyedéves összevetésben csökkent a GDP, amivel az utolsók voltunk az EU-ban az első negyedévben – írja a 444.hu.

Na, ez már Orbán Viktor ingerküszöbét is átugrotta, a Figyelő értesülései szerint állami gyorsítási csomag készül. A Figyelő szerint válságértekezletet hívtak össze a gyenge adat után, amit követően Varga Mihálynak kell előállnia valamilyen ötlettel, hogy mégis hogyan lehetne növekedésbe fordítani a zsugorodást. Az például azért is fontos, hogy mert a kormány 2,4 százalékos GDP-növekedéssel számol az évre, márpedig a mostani adat alapján ez a teljesítmény nincs benne a magyar gazdaságban. Ha gyengébb lesz a növekedés, akkor még lazább lesz a költségvetés, veszélybe kerülhet a 3 százalékos deficit is akár.

A tervezett speed-csomag a következőket tartalmazná: még jobban lerövidítenék az állami beruházások előkészítését (a kormány szerint ugyanis túl lassúak például a kisajátítási eljárások), a tőzsdei befektetéseknek és "más befektetési formáknak" lendületet adnának (bármit is jelentsen ez, Hornung Ágnes államtitkár a kkv-k tőzsdére segítéséről beszélt). Továbbá bíznak abban, hogy az év második felében majd jön EU-s pénz is, és hogy az MFB-pontok is segítik majd a bővülést.

Az MSZP, de még a Fidesz is elárulta őt, ezt mondja Gyurcsány Ferenc a Facebook-oldalára csütörtök reggel kirakott videóüzenetben a ma 10 éve elhangzott őszödi beszédről.

A hvg.hu szerint Gyurcsány szóba hozza még azt is, mennyire utálta, hogy Sólyom László köztársasági elnök lett és beszél arról is, miért tartja még mindig igazságbeszédnek, amit 10 éve mondott.

Az őszödi beszéd mondataira visszautalgatva kezdi beszédét a volt miniszterelnök a videóüzenetben: "Az az igazság, hogy nincsen sok választásunk, mert elárultak" – mondja. Ezután arra is kitér, hogy kik voltak az árulók. "Először elárult néhány MSZP-s vezető" – akik legyőzni nem tudták és a kiszivárogtatástól remélték a bukását, de nem volt elég eszük ahhoz, hogy lássák a következményeket.

Gyurcsány arra is kitér, hogy a beszéd valószínűleg nem volt annyira könnyen érthető és "talán naivitás volt azt is gondolni, hogy az emberek meg akarják érteni annak valódi jelentését". Hibáztatja a Fideszt is, amiért szerinte kiforgatták a szavait, "de ettől az még igaz volt, igaz beszéd volt!" – bizonygatja Gyurcsány.

Szerinte a Fidesz akkor árulta el őt, amikor a kétharmad birtokában nem használta ki "a történelmi esélyt, amit kapott".

Gyurcsány az Áder János köztársasági elnök következő ciklusa körül kialakult politikai botrányra is utal. "Elmondhatom, hogy átkozottul utáltam, hogy annak idején Sólyom László lett a köztársasági elnök." Mindezt azért, mert Sólyom nem az ő politikai családjukból érkezett, de Gyurcsány szerint akkor mégis ő lett az államfő, ma pedig erről csak és kizárólag Orbán Viktor dönt.

Gyurcsány szerint a fő különbség az őszödi időszak és a jelen között, hogy akkor még komoly vita lehetett miniszterelnök és frakció között.

Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője olyan Magyarországot szeretne, amelynek jövője a most létválságban élők kezében van, "Orbán és Gyurcsány pedig már csak múlt".

Az MTI beszámolója szerint az ellenzéki politikus erről csütörtökön, Budapesten más témában tartott sajtótájékoztatóján beszélt Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökének az őszödi beszéd 10. évfordulóján közzétett videójára reagálva.

Tóbiás József kérdésre válaszolva elmondta, a volt kormányfő állításával ellentétben az MSZP mindig az utolsókig kitartott a miniszterelnökei mellett, az őszödi beszédet pedig egy olyan régi történetnek tartja, amely "eléggé erőszakos módon" akar fennmaradni.

"Orbán pezsgőt bont, Gyurcsány megemlékezik, Vona szakad, bennünket pedig az érdekel, hogy mi van a magyar emberekkel" - fogalmazott az MSZP vezetője, aki kitért arra is, hogy Magyarország jövője nem két emberen múlik, hanem azokon, akik létválságban vannak és "hajlandóak hinni egy másik Magyarországban". Az MSZP-nek pedig az a feladata, hogy ezekben az emberekben építse az igazságosabb és szabadabb ország reményét - tette hozzá.

Titkolja a kormányszóvivő, mekkora támogatást kapott Soros Györgytől – írja az Index.

Berobbantotta a kormány a Soros György a Sátán - kampányát. A Fidesz kommunikációjában egy év alatt tökéletesen kiforrott a gonosz milliárdos képe, aki az összes ellenzékinek mondható pártot és szervezetet támogatja, hogy a Fidesz megbukjon.

És a kormányt az sem zavarja, hogy maga a Fidesz, mint párt milliókat kapott a rendszerváltáskor Soros Györgytől arra, hogy az irodáikat fenntarthassák, sőt a miniszterelnök mellett több vezető kormányzati szereplő is Soros György pénzén, Soros-ösztöndíjakból utazott nyugatra, Amerikába, hogy tanuljon, képezze magát, világot lásson.

Az Átlátszó most Kovács Zoltán kormányszóvivőt kérte arra, hogy ha teheti, árulja már el, hogy mekkora volt az életrajzában szereplő Soros- és CEU-ösztöndíjak összege. (CEU = Közép-európai Egyetem, amit Soros György alapított)

Mivel a szóban forgó ösztöndíjakat pályázat útján nyertem el, illetve jellegüket tekintve nem minősülnek közpénznek, így nem gondolom, hogy azok összegéről tájékoztatást kellene adnom az Átlátszó olvasóinak − írta válaszában a kormányszóvivő. Az Átlátszó próbálkozott még egy ilyennel: „mivel azonban Ön annak a kormánynak a szóvivője, amely behozta a közbeszédbe a Soros-támogatások kérdését, véleményem szerint úgy lenne korrekt, ha Ön is beszámolna az ösztöndíjairól”, de sajnos Kovács Zoltán erre már nem válaszolt.

Megtaláltuk az egyik ösztöndíját: az 1994-es Soros-évkönyvből kiderül, Kovács ebben az évben hat másik pályázóval együtt kapott oxfordi posztgraduális kutatási ösztöndíjat. A pályázati keretösszeg 68.000 dollár (akkori árfolyamon 6,8 millió forint) volt. Arról nincs információ, hogy ebből mennyit kapott a jelenlegi kormányszóvivő a történelmi tanulmányaira.

Addig is, álljon itt egy részlet a Fidesz 1992-es közleményéből:

Megdöbbenéssel figyeljük mind a Soros Alapítványt, mind pedig Soros György személyét az utóbbi időben ért nemtelen támadásokat. A fiatal nemzedék és a szakkollégiumi mozgalom támogatásával aktívan járult hozzá egy szabadabb és nyitottabb szellemi légkör kialakulásához Magyarországon.

A Demokratikus Koalíció közleményben mutatott rá: az Orbán-kormánynak nevezett produkciós iroda az elmúlt hetekben rendre Soros Györgyöt nevezte meg Magyarország főellenségeként. Lázár János tegnap már odáig ment, hogy a kormánynak bizonyítékai vannak arról, hogy „minden ellenzékhez köthető szervezetet Soros György finanszíroz”.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter csak azt felejtette el elmondani, hogy a magyarországi pártok közül a Fideszben politizál a legtöbb, korábban Soros György által támogatott ember. Lázár János vajon miért nem említette, hogy ő maga is dolgozott olyan civil szervezetnek, amelyet Soros György is támogat? Miért nem beszélt a Soros-ösztöndíjjal Oxfordban tanuló Orbán Viktorról? Miért nem került szóba, hogy mennyi pénzt kapott ösztöndíj gyanánt Sorostól Kovács Zoltán, kormányszóvivő? És egyáltalán: hány fideszes képviselő, miniszter és állami vezető kapott pénzt Soros Györgytől, ha már éppen ő a főellenség?

A Demokratikus Koalíció írásbeli kérdéssel fordul Orbán Viktorhoz. A DK azt szeretné megtudni a miniszterelnöktől, hogy rajta, Lázár Jánoson és Kovács Zoltánon kívül hány fideszes politikust támogatott még Soros György, illetve hogy magára vette-e, amikor a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy Soros seregeinek ideje lenne kivonulniuk Magyarországról.

Az Index szerint nemsokára teljesülhet Lázár János álma, hogy a bank- és energiaszektor után a kiskereskedelemben is többségi magyar tulajdon legyen Magyarországon – bár annak talán nem örül felhőtlenül, hogy ezt ki hozhatja el. A Figyelő hetilap ugyanis arról ír, Csányi Sándor és az OTP Bank nagyon érdeklődik a Tesco kelet-közép-európai hálózatáért.

A Tesco már egy ideje nincs a legjobb formában, egyre csak küzd, hogy megőrizze a bevételei 80 százalékát adó brit piacot, ahol viszont folyamatosan veszít a piaci részesedéséből, főleg német hálózatok javára. Emiatt a kelet-európai leányvállalatoknak sem megy annyira jól, ráadásul azon kívül, hogy a régió kevés bevételt hoz, sok vele a baj: nem nagyon lehet terjeszkedni, a kormányok – főleg a magyar – kiszámíthatatlanul és elég ellenségesen szabályozzák a szektort, ráadásul Magyarországon például kénytelen volt béreket emelni, hogy ne sztrájkoljanak a dolgozók.

Éppen ezért terjed egy ideje a pletyka (amit a Tesco természetesen tagad), hogy a dél-koreai leánycég után a kelet-európai üzleteket is eladná a Tesco. A Figyelő úgy tudja, hogy orosz és kínai befektetők mellett az OTP is érdeklődik az üzleti iránt, sőt, az OTP-ben külön munkacsoportot hoztak létre, hogy kidolgozzák a Tesco felvásárlását.

A banknak nagyon jó üzlet lenne megvásárolni a térség piacvezető kiskereskedelmi láncát, mert az üzletekbe bankfiókokat telepítve akár 8-10 millió új ügyfélre tehetne szert, továbbá a bolthálózatra alapozva Csehországban és Lengyelországban is terjeszkedhetne.

A Tesco megvásárlása persze Csányi agrár- és élelmiszer-ipari érdekeltségeinek is kedvező lenne, a hetilap szerint a Bonafarm-csoport (aminek része a Pick és a Mizo) 50 milliárd forintos új piachoz juthatna, ha egy érdekeltségbe kerülnének a Tescóval.

A régiós Tesco nagyjából 10 milliárd euróba kerülhet, de ha nem számoljuk a cég tartozásait, és Csányiék ügyesen tárgyalnak, akár 3 milliárd euróért, vagyis nagyjából 1000 milliárd forintért megszerezhetik az egész kelet-európai hálózatot. Persze ezek után azt még működtetni is kell, ami legalább ugyanennyibe kerülne. Ráadásul ha a kelet-európai cégek kikerülnének a Tesco globális beszerzési láncából, sok terméket csak drágábban tudnának megvásárolni, mint korábban.

A leggazdagabb magyar állítólag régóta dédelgeti már az álmot, hogy beszálljon a kiskereskedelembe, sőt, a Figyelő forrásai szerint már korábban felmerült, hogy megvásárolná a Tescót.

Csányi a tervét – politikai támogatást remélve – meg is osztotta Orbán Viktorral, akinek eleinte tetszett az ötlet.

A lengyel választások közeledtével azonban inkább azt mondta a bankárnak, hogy fújja le a tervet. Ennek az volt az oka, hogy a magyar kormány, szövetségest keresve, szeretett volna újra jóban lenni a Kaczyński-féle lengyel Jog és Igazságosság párttal, ami a választások nagy esélyese volt – és nyert is –, és ami magyar mintára a hazai tőkéseket szeretné erősíteni. Ebbe viszont nagyon belerondított volna, ha egy magyar nagytőkés vásárolja be magát a lengyel piacra.

Egy súlyos adósságoktól terhelt csatornát vett át Andy Vajna, aki amúgy is kölcsönből vette meg a TV2-t. A kormány intézkedései segíthetik a konszolidációt.

Innen szép nyerni – véli a hvg.hu. Andy Vajna egy adósságoktól roskadozó TV2-t vett meg kölcsönből, így kétfelé kell törlesztenie, ha el akarja kerülni a csődöt, írja a Népszabadság. A csatornának 2012 óta növekszik a bevétele, de rendre mínuszban zár, és a viszonylag nyugodt, 1,5 milliárdos veszteséggel zárt 2014-es év után 2015-ben már megint 5,5 milliárdos veszteséget hozott össze.

A veszteség nagy része még egy 2008-as filmcsomagszerződésből ered, ami után évente keletkezik jelentős fizetési kötelezettsége a csatornának, de a nézők inkább a saját gyártású műsorokra kíváncsiak (pl. A Nagy Duett), így ezeket a drága mozifilmeket csak kevésbé nézett időpontokba tudja a csatorna betenni, ezért is menekül előre, és alapít újabb csatornákat a cég. De persze ez sincs ingyen, ahogy az új sportcsatorna sem.

A TV2 Média Csoport 2015 végén 9,4 milliárd forinttal tartozott tulajdonosának, a P7S1-nek, és 4,5 milliárdos elmaradása volt beszállítóinak. Vajna 13 milliárdos hitelt vett fel, amiből 6,7 milliárdot biztosított a kormányhoz közeli projekteknek amúgy is szívesen kölcsönző Eximbank. Vajna bevételei azáltal is nőnek, hogy az országos csatornák immáron, sok-sok év lebegtetés után végre, egyelőre nem tisztázott időponttól programdíjat szedhetnek a kábelszolgáltatóktól. Az állami hirdetések száma is nő a csatornán.

„Mondhatni, a fejében levő szellemi muníció mozgatja a bruttó hazai terméket, a GDP-t.” – mondta Lentner Csaba az őt Pallas-alapítványi kuratóriumi pozícióba emelő Matolcsy Györgyről a 168 órának adott interjúban.

A 444.hu beszámolója szerint a korábbi FKgP-s, majd MIÉP-es képviselő Lentner annyira azonosul Matolcsyval, hogy az Alkotmánybírósági ítélet ellenére továbbra is kitart amelett, hogy nem közpénz az MNB pénze, a Matolcsyt követő Varga Mihályt nem tartja elég onortodoxnak, és ilyet is mond:

„Amikor a kormány növekedési politikáját biztosító Magyar Nemzeti Bankot ki akarják lőni, az értelmiségnek aláírásgyűjtést kellene indítania, petíciót kellene közzétennie. Hol van a Professzorok Batthyány Köre? A békemenetes barátaink? Kerényi Imre? Művészek, írók, költők, műfordítók? Ébresztő, polgártársaim!”

Csütörtök délelőtt került fel az Európai Bizottság honlapjára, hogy kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen az EU diszkriminációellenes jogszabályainak megsértése miatt.

A 444.hu által idézett bizottsági összefoglaló szerint Brüsszel elsősorban a köznevelési törvénymódosítást kifogásolta, ami lényegében felhatalmazást ad a roma gyerekek elkülönített oktatására. Mint írják, azt kérik Magyarországtól, hogy minden gyermek számára biztosítsák az egyenlő hozzáférés lehetőségét a minőségi oktatáshoz és azt kérik a kormánytól, hogy ennek szellemében alakítsák az ország törvényeit.

Egy nap alatt egyébként két kötelezettségszegési eljárást is bejelentett Brüsszel Magyarország ellen:, a másikat amiatt, hogy a magyar kormány korlátozza a külföldiek földvásárlását.

Az Európai Bizottság Bulgáriának, Magyarországnak, Lettországnak, Litvániának és Szlovákiának küldött indokolással ellátott véleményt csütörtökön.

A bizottság azt sérelmezi, hogy a külföldiek földvásárlási moratóriumának 2014-es lejárta után ezek az országok olyan új törvényeket fogadtak el a mezőgazdasági földterület megszerzéséről, amelyeknek egyes rendelkezései korlátozzák a tőke szabad mozgását és a letelepedés szabadságát, ez pedig a határon átnyúló beruházások csökkenését okozhatja.

Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője személyes találkozót kér Áder János köztársasági elnöktől, hogy kezdeményezze Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének és Polt Péter legfőbb ügyésznek a távozását – írja a hvg.hu.

Az ellenzéki politikus csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a jegybank alapítványi költekezéseinek nyilvánosságra kerülése után megszűnt a közbizalom Matolcsy Györggyel szemben, aki nem válaszolt azokra a kérdéseikre, hogy egy demokratikus jogállamban megengedhető-e, hogy 260 milliárd forint közpénzt "barátoknak, rokonoknak osztogassanak szét".

Kiemelte, egy hete kérték az államfőt is, hogy szólaljon meg a kérdésben, ám ezt nem tette meg, ezért kérnek most tőle személyes találkozót, amelyen szerintük kiderülhet, hogy Áder János "Orbán Viktor játékszere", vagy a "még megmaradt köztársaság" valódi őrzője.