Dunára néző erkélyt kezdtek építeni Orbánnak a Várban – írja a 444.hu.

Megközelíteni nem lehet, alulról a fák kitakarják, de kicsit lentebbről látszik, hogy nekiálltak a Várban a Karmelita-kolostor átalakításának. Ebbe és a mellé felhúzott új épületbe költözik majd a Miniszterelnökség és itt lesz Orbán Viktor dolgozószobája is.

Az épület első emeletén lesz a miniszterelnöki munkahely, a Dunára néző részen. Eddig itt nem volt erkély, most már lesz. Egy építészfórum szúrta ki, hogy hét ablakot már ki is bontottak, nem lesz kicsi az új erkély.

L. Simon László, várátalakaításért felelős államtitkár korábban azt nyilatkozta, hogy „luxus az, hogy a Vár legszebb panorámával rendelkező épületében a Várgondnokság Kft. technikai személyzete üljön”.

Ugyanakkor a várfoglalós projektben eddig azt hangoztatták, hogy mindent a Hauszmann Alajos idején érvényes állapotnak megfelelően akarnak átalakítani. Maga Orbán is megfogalmazta pár hete Tatabányán, hogy mi a kormány alapvetése történelmi épületek felújításánál: minden legyen úgy, ahogy régen volt, semmi átalakítás:

Ehhez képest a soha nem létezett erkély újdonság az épületen, de a jelek szerint a miniszterelnöki dolgozó más megítélés alá esik.

A Karmelita-kolostor is része a világörökséggé nyilvánított Duna-partnak. A legkisebb változtatásnál is egyeztetni kell az Unescóval. Hogy ez most megtörtént-e, arra várjuk a választ.

Azt is érdemes felidézni, hogy Orbán eredetileg a pazar erkélyes Sándor-palotába akart beköltözni, de mire felújították az épületet 2002-ben, addigra a Fidesz elveszítette a választást. A szocialisták pedig inkább az államfőt ültették be a Sándor-palotába.

Arról továbbra is hallani, hogy Orbán nem adta fel a Sándor-palotát, az erkély mindenesetre javíthajta a Karmelita kolostor esélyeit, hogy a felújítás után röviddel nem ürül ki az épület, hogy a Miniszterelnökség átpakoljon a szomszédba.

A Miniszterelnökség Várba költözéséről L. Simon annak idején azt mondta: „Sokba fog kerülni, de mindannyiunk örömét fogja szolgálni.”

A Miniszterelnökség új helyének kialakítása legalább öt, más források szerint mindennel együtt húszmilliárd forintba kerül. Ezen felül a Várba költözik még a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Belügyminisztérium is. A Vár átalakítása, vagyis teljes Hauszmann-terv a Lovarda, a főőrségi épület és a Stöckl-lépcső visszaépítésével, a Csikós udvar és a Palota részleges felújításával, a minisztériumokat kiszolgáló mélygarázsok építésével, akadálymentesítéssel, a Nemzeti Galéria, a Széchényi könyvtár kiköltöztetésével legalább 200 milliárd forirntba kerülhet.

Mindehhez a blog szerzőjeként két megjegyzésem lenne. Egyrészt ugye emlékszünk, a Fidesz hogy támadta a Gyurcsány-kormány tervét, hogy a hatékonyság növelése érdekében az összes minisztériumot egy környékre kellene telepíteni. Pedig az nem a Várban lett volna, hanem a Nyugati lepusztult környékén. Azaz nem urizálásról lett volna szó, mint most Orbánéknál, nem az volt a fontos, hogy a miniszterelnöknek szép kilátása legyen a Dunára! S a másik megjegyzés: az egészségügy, az oktatás jelenlegi helyzetében, s mikor a magyar társadalom jelentős része a szegénységgel küzd, ennek a 200 milliárd forintnak nem lenne jobb helye másutt?

A Fidesz frakcióvezetője szerint a szerdai sztrájk a pedagógusok körében is nagyjából érdektelenségbe fulladt, 80-85 százalékuk nem vett részt benne.

Kósa Lajos az Mti szerint a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában csütörtök reggel azt mondta: a legmeglepőbb kijelentést a Pedagógus Szakszervezet vezetője tette, aki szerint a politikát be kell vinni az iskolába. Hozzátette: ebből mindenki előtt nyilvánvalóvá kellett válni annak, hogy az egész pedagógussztrájk "valós problémák mögé bújva meztelen politikai törekvéseket tartalmaz, ami nem meglepő, hiszen a szakszervezetek igen régen szövetségesei az MSZP-nek".

A Fidesz frakcióvezetője szerint az utcai kiabálás csak figyelemfelhívásra jó, feltéve, ha csatlakoznak hozzá az emberek, a sztrájk csak fenyegetés lehet. Majd kérdésként vetette fel, hogy vajon kiabálva meg lehet-e egyezni bármiről is, majd válaszolt is rá: nem könnyű.

(Ehhez azért hozzátenném: a Fidesszel semmilyen módon nem könnyű megegyezni. Lásd a mostani esetet, amikor az oktatásügyben is csak húzzák-halasztják a tárgyalásokat, abban bízva, hogy majd csak kifáradnak a pedagógusok, majd csak jön a nyári szünet….)

Eközben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) csütörtökön az MTI-vel azt közölte, hogy pótolni kell a szerdai országos pedagógussztrájk miatt elmaradt órák tananyagát és a diákok hiányzását igazolni kell. A közleményben azt írták, hogy a központ által fenntartott intézmények közalkalmazottjai közül országosan tízből ketten vettek részt a sztrájkban.

A hvg.hu beszámolója szerint Péterfalvi Attila rábólintott a törvényalkotási bizottság ülésén a tervezett módosításra, ami az Alkotmánybíróság kifogásait lenne hivatott közömbösíteni. Pedig a módosítás szerint az MNB továbbra is védhetné saját társaságai adatait, ha azok kiadása veszélyeztetné az adott cég "versenyképességét". Igaz, az ÁSZ ellenőrizhetné az alapítványokat.

A jövőben csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által alapított gazdasági társaságok azon adatait védheti titkosság a jegybanktörvény szerint, amelyek kiadása veszélyeztetné a társaságok versenyképességét.

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtökön fogadott el változtatásokat az Alkotmánybíróság által alaptörvény-ellenesnek ítélt MNB-törvénymódosításon.

Ezek értelmében a jegybanki alapítványok adatkiadásának korlátozása kikerülhet a jogszabályból, a változtatás azonban tartalmazza, hogy az alapítványokat az Állami Számvevőszék ellenőrizheti.

A testület ülésén Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke alkotmányosnak ítélte a változtatást, ellenzéki képviselők azonban konkrétumokat hiányolta azzal kapcsolatban: mely adatok kiadását tarthatja vissza a jegybank.

A parlament érdemi vita nélkül, a beterjesztés után mindössze egy nappal szavazta meg március elsején a jegybanktörvény módosítását, amely lehetővé tette, hogy például ne tudjuk meg, mennyi közpénzből milyen luxusingatlant vettek épp az MNB alapítványai. Az elfogadott törvénymódosítás az adatkezelő gazdasági társaság, illetve a tulajdonos MNB mérlegelési jogkörébe helyezte annak eldöntését, hogy a központi pénzügyi, illetve devizapolitikai érdek vagy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog élvez-e elsőbbséget. Az indoklás szerint ezt azért kellett lehetővé tenni, mert az MNB bármely működése közben keletkezett adatok egy részének megismerésekor fennállhat a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek sérelmének veszélye.

A törvényt a köztársasági elnök nem írta alá, s az Alkotmánybíróság is visszadobta.

Az Index beszámolója szerint Vona Gábor a HírTV Reggeli Reggeli járat című műsorának volt a vendége, ahol természetesen a Jobbikban bekövetkező új fejleményekről kérdezgették. Ahogy a honlap arról beszámolt, nagyon úgy néz ki, hogy Vona éppen kiszorítja az elnökségből a radikálisabbnak számító alelnököket, Novák Elődöt, Apáti István, Szávay Istvánt, helyükre pedig jobbikos polgármesterekre számít, akik egyébként már be is jelentették, hogy indulnak, mint például Janiczak Dávid Ózd jobbikos polgármestere, illetve a tiszavasvári Fülöp Erik.

Az alelnököknek természetesen nagyon nem tetszik, hogy Vona arra kéri őket, hogy ne induljanak alelnöknek, gyakorlatilag mind bejelentette, hogy természetesen indulni fognak, és hogy Vona terve teljesen leforrázta őket a hírrel. Még Dúró Dóra is bejelentette, hogy ha tényleg így alakulnak a dolgok, akkor ő is lemond minden tisztségéről.

Vona a HírTV-ben újra elmondta, hogy mivel kormányra készül a párt, ezért olyan politikusokat akar most az elnökségbe, akik már kormányra kerültek: azaz megnyerték egy-egy település polgármester-választását. Így megtapasztalták kicsiben, milyen a vezetés, irányítás.

Be tudják hozni a győzelem illatát az elnökségbe − mondta Vona.

A kérdésre, hogy nem tart-e attól, hogy a sértett alelnökök Dúróval együtt kiválnak a pártból, esetleg új pártot alapítanak a Jobbikkal párhuzamosan, Vona azt mondta, ettől nem tart. Szerinte érthető, ha ilyen érzelmek szabadulnak fel egy ilyen helyzetben, és biztos nem esik jól senkinek, ha a párt elnöke azt mondja neki, hogy nem számít rá a továbbiakban alelnökként, de szerinte pár nap, és mindenki megnyugszik és beáll a sorba.

Vona szerint ha csak ezért otthagynák a pártot Novákék, azt jelentené, hogy nem is olyan fontos nekik a Jobbik:

Hogy ha valaki ilyen irányba indul el, azzal azt üzeni mindenkinek, hogy neki csak addig jó a Jobbik, amíg elnökségi tisztséget visel. Ha nem viselhet elnökségi tisztséget, akkor már nem jó a Jobbik.

Hozzátette, ő nem ilyen embereknek ismerte meg az eddigi alelnököket, így abban bízik, hogy miután eltelik néhány nap, elmúlik a rossz érzés, és végezni fogják a munkájukat.

Remek választás volt az úszóválogatott élére Hargitay András, legalábbis a Magyar Nemzetnek adott interjújában teljes odaadással védi a mundér becsületét – írja a 444.hu.

Hargitayt, a magyar úszósport első világbajnokát azért kellett hirtelen kinevezni, mert Kiss László a válogatott eddigi kapitánya lemondásra kényszerült azután, hogy kiderült, 1962-ben jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélték csoportos nemi erőszak miatt.

Először is, Hargitay szerint az az erkölcstelenség, hogy Kisst a múltja miatt támadták. Másrészt Kiss esetét, vagyis a csoportos nemi erőszakot az abortuszhoz hasonlította. Hargitay konzervatív ember, a Heti Válasznak adott interjújában például még a Szent Koronáról is hosszasan értekezik. Ezzel nincs semmi baj, én például kifejezetten tisztelem azokat, akiknek vannak elveik, még ha nem is osztom a nézeteiket. Hargitay konzervatív emberként pedig az abortuszt „magzatgyilkosságnak”, a „legnagyobb bűnnek” tartja. Ebben például nagyon nem értünk egyet, de ettől még gondolhatja ezt.

Azt viszont talán ő sem gondolhatja komolyan, hogy szerinte egy csoportos nemi erőszakoló múltját felhántorgatni olyan, mintha „most hoznak egy abortuszról szóló törvényt, akkor húsz-harminc év múlva majd előveszik azokat a nőket, akik megszakíttatták a terhességüket?!”, hacsak nem tartozik azok közé, akik amúgy nem tartják bűncselekménynek a csoportos nemi erőszakot.

Hargitay amúgy a magyar úszósporton belüli megosztottságot okolja a történtekért, és homályosan utalgat „egy szűk csoportra”. Az újságírói kérdésre, hogy Hornyák Viktorra gondol-e, aki 2015-ben Gyárfással szemben indult a szövetség elnöki posztjáért, már kitérő választ adott: „ez mindenkinek legyen házi feladat”.

De azért azt még hozzátette, hogy „azok akarnak botrányt, akik véleményem szerint nem Magyarország érdekeit képviselik”, merthogy „a sport nagyon fontos egy nemzet önbecsülésében”. A Kiss elleni támadást pedig az úszószövetség, konkrétan az elnök Gyárfás Tamás elleni támadásként értékeli.

Hargitay amúgy „nagyon elérzékenyült” attól a „csodálatos kiállástól”, hogy az úszószövetség vezetése és az edzőbizottság is egységesen kiállt Kiss László mellett.

Varga Mihály káros dolognak tartotta a kötelező vasárnapi zárvatartást, a teljes visszavonulásról pedig „többé-kevésbé” Rogán Antal és köre győzte meg a kormányt. Erről a Figyelőnek adott interjújában beszélt, amelyről az Index tudósított.

Megkérdezték tőle, hogy Orbán tényleg kirúgással fenyegette-e meg azokat, akik a hirtelen hátraarc ellen szavaznak. Varga nem tagadta, annyit mondott erről, hogy kormányülés részletei titkosak, de „a miniszterelnök nyilvánvalóan felhívta a figyelmét azoknak a kormánytagoknak, akik egyben parlamenti képviselők is, hogy a kabinet javaslatát támogatni illik”.

Négy év alatt megkétszereződött a készpénzállomány, ami „önmagában” Varga Mihályt persze nem zavarja, szerinte „örüljünk annak, hogy az embereknek több pénzük van”. Persze erősödik tőle a feketegazdaság, de majd valahogyan támogatni fogják POS-terminálok, azaz a kártyaelfogadó helyek telepítését. Annyit tudni erről, hogy megkérik majd a bankokat, hogy érjék be kevesebb jutalékkal. Illetve valahogyan támogatják majd a kereskedőket is.

Azt találták az NGM-ben, hogy „furcsa módon" rossz a POS-terminálokra vonatkozó banki szabályozásunk, ugyanis nagyon drága ilyeneket telepíteni. Emellett durván tolja a drága és veszélyes készpénzt a tranzakciós adó is, de az biztosan maradni fog, a mértékét sem fogják csökkenteni, mert „vannak fontosabb adócsökkentő javaslataik".

Varga elmondta még, hogy a magyar áfakulcsot, amely a legmagasabb a világon, „magasnak tartja". De az is marad, inkább egy-egy területen tesznek kivételeket, mint a sertéshús vagy az „éttermi szolgáltatások". Úgy tűnik viszont, hogy technikai problémák miatt a kenyér áfáját nem csökkentik, mert kenyérből „sokfélét lehet kapni", és a „kenyérlángost például hova soroljuk?".

A szokásjogra hivatkozva Varga nem mondott véleményt Matolcsy alapítványairól, és egyébként kitart amellett, hogy a gyanús ügyletekbe keveredő állami Eximbank nem tartozik államháztartási körbe, hiába kéri ezt folyamatosan az Eurostat.

Az állami Eximbank a korábbi 6,72 milliárdos kölcsön mellé újabb milliárdos nagyságrendű hitelt nyújtana Andy Vajna cégének a TV2 működtetésére – írta a valasz.hu, amelynek a filmipari kormánybiztos cége megerősítette, több bankkal is tárgyalnak. A cikket a hvg.hu ismertette.

A valasz.hu felidézte, hogy Andy Vajna cége, a Magyar Broadcasting Co. tavaly már kapott egy 6,72 milliárd forintnyi, versenyképességet javító belföldi befektetési kölcsönt a külügyminiszter által felügyelt banktól a TV2 „tulajdonjoga megszerzésének finanszírozása céljából”.

A valasz.hu szerint a tévévásárlás után a pénzintézet az üzemeltetés költségeibe is beszáll, ami a gyakorlatban újabb milliárdos nagyságrendű forgóeszközhitelt jelent a TV2 részére.

A Magyar Broadcasting Co. közölte, hogy „a TV2 finanszírozásával kapcsolatban több bankkal is folynak tárgyalások forgóeszközhitel felvételéről, de ezek egyike sem állami kamattámogatási konstrukció”.

A beszámoló szerint az Eximbank tehát vélhetően megint olyan kölcsönt készül adni Vajnának, amely a korábbi 6,72 milliárdoshoz hasonlóan nem szerepel a pénzintézet nyilvános hiteltermékei között.

A 444.hu szerint az Eximbankon fog elcsúszni a magyar államadósság-csökkenés.

Az Eximbankot is bele kellene számolni a magyar állami szektorba, közölte az Eurostat a ma kiadott jelentésében.

Magyarország két másik országhoz hasonlóan rákerült egy olyan listára, amelyek államadóssági adatai minőségével szemben fenntartásai vannak az Eurostatnak. Ilyen 2004 óta nem történt.

Az állami tulajdonban lévő Eximbank mérlegfőösszege 2014 végén 627 milliárd forint volt, azóta még magasabb lett. Az Eurostat szerint ezt hozzá kellene adni a magyar államadóssághoz, ami 2015 végén 25 393,9 milliárd forint volt.

Tehát a GDP 75,3 százaléka helyett valójában legalább 77,1 százalék az államadósság.

Az Eurostat közleményére a magyar statisztikai hivatal a Magyar Nemzeti Bankkal közös közleményben válaszolt. A válasz szerint "a magyar statisztikusok ragaszkodnak a nemzeti számlák módszertani elveihez és nem tekintik lezártnak az ügyet". Az MNB és a KSH szerint ugyanis hiába van állami tulajdonban az Eximbank, és lát el államilag meghatározott feladatokat (elvileg exportösztönzés, amikor épp nem Vajna vagy Garancsi bizniszeit pénzelik), a forrásait a piacról szerzi be (hogy emellett állami garancia van, arról hallgatnak a magyar hatóságok).

Az Index közli az MTI anyagát, miszerint közel kilencszáz magyarországi helyszínen ellenőrzi a rendőrség a sebességhatár túllépését ma reggel hattól 24 órán keresztül a Speedmarathon nemzetközi akció keretében.

Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (TISPOL) által végzett ellenőrzés 874 magyarországi helyszínére mintegy 650 javaslat érkezett a lakosságtól. Az ellenőrzések helyszínét és időpontját megyékre bontva megtalálhatjuk a rendőrség honlapján.

Az akcióban csak a sebességhatár betartását ellenőrzik. Egy eszközt hat-hét helyen is bevetnek. A traffipax egy-egy helyszínen legfeljebb négy órán át méri a sebességet.

A múlt évi összeurópai ellenőrzési akció során a legtöbb gyorshajtót Németországban (mintegy 11 ezer) és Olaszországban (5,5 ezer) mérték be, Magyarország a harmadik helyre került 5 ezer gyorshajtóval.

Szeptembertől középiskolák százaiban szűnhet meg a földrajz – írja a 444.hu.

Idén szeptembertől ugyanis új iskolatípusok jelennek meg a magyar közoktatásban: jönnek a szakgimnáziumok és az új típusú szakközépiskolák, és úgy tűnik, az új rendszernek már meg is van az első potenciális áldozata: a földrajz.

Az új típusú középiskolákban a kormány márciusi köznevelési kerekasztalon bemutatott tervei szerint a diákok csak olyan természettudományokat tanulnak majd, amelyekre a szakmájukhoz szükségük van: a vegyészek például csak kémiát, az erdészek csak biológiát.

A földrajzot ezek szerint kizárólag turisztikai, földmérési és bányászati szakirányú középiskolákban tanítanák, amivel nemcsak az a baj, hogy így rengeteg földrajztanár az utcára kerülhet, hanem az is, hogy a gyerekek alapvető földrajzi ismeretek hiányában hagynák el az új típusú középiskolákat.

"Nagyon durva támadás ez a tudományunk ellen" – mondta a nol.hu-nak Szilassi Péter szegedi docens, a Magyar Földrajzi Társaság választmányi tagja, aki szerint a földrajz nemcsak arról szól, hogy Németországnak mi a fővárosa, és az általános műveltség fogalmába a földrajzi alapműveltség is beletartozik.

A társaság elkeseredett hangú petícióban követeli, hogy a földrajzot továbbra is lehessen tanítani az összes szakközépiskolában.

Vécsey László fideszes országgyűlési képviselő állami támogatással cserélte le mosógépét – írja a Blikk. A beszámoló szerint – amit az Index idézett – a képviselő nem személyesen pályázott a kormányzati otthon melege programban, hanem helyette a felesége adta be a papírokat, és Seszták Miklós fejlesztési miniszter meg is adta a kért támogatást.

Vécseyék a biztonság kedvéért a lehető legmagasabb összeget kérték a pályázatukban, 45 ezer forintot. A Blikk kereste a fideszes politikust, hogy „nem érzi-e visszásnak, hogy az átlagnál sokkal tehetősebb családként állami támogatást kértek mosógép- vásárlásukra, és ezzel esetleg rászorulók elől vették el a lehetőséget", de a politikus csak annyit üzent a lapnak, hogy nem kíván reagálni.

A lap megkereste a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot is, hogy milyen szempontok alapján volt támogatható a képviselő feleségének pályázata. A minisztérium válaszában azt írta:

„A mosógépvásárlási-program célja a lakossági energiahatékonyság minél szélesebb körű támogatása és elterjesztése volt. A keretösszeg folyamatos emelésének köszönhetően lényegében minden pályázó megkapta az igényelt támogatást. A pályázatkezelő kizárólag az előzetes feltételeknek való megfelelést ellenőrizte." Hozzátették, a pályázók rokoni kapcsolatait nem vizsgálhatták.

A Demokratikus Koalíció közleményben reagált a hírre. Eszerint az elmúlt 6 évről nem lehetett azt mondani, hogy a Fidesz aprópénzre cserélte volna a választók felhatalmazását: trafikok, kaszinók, földek, és milliárdos közbeszerzések kerültek a fideszes politikusok rokonaihoz. Orbán bűnszervezetének tagjai azonban mára nem csak a milliárdokat, hanem az "aprót" is szeretnék megszerezni azok elől, akiknek valóban szükségük lenne rá. A fideszes képviselő a hivatalos fizetéséből egyetlen hónapban legalább 6 ilyen mosógépet tudna megvenni, de neki inkább a rászorulóknak nyújtott támogatás kellett.

A Demokratikus Koalíció emlékeztet: 2010 előtt a képviselők hozzátartozói el sem indulhattak semmilyen állami pályázaton, az ezt korlátozó törvényt az Orbán-kormány egyik első dolgaként törölte el. A fideszes kevesek törvénybe foglalták, hogy rátehetik a kezüket a sokaknak nyújtott állami támogatásokra a mosógépcserétől a milliárdos közbeszerzésekig. A DK azt a Sokak Magyarországát fogja felépíteni a kormányváltás után, ahol a kevesek rokonsága törvénnyel van eltiltva a sokaknak nyújtott mindennemű állami pályázatoktól

A hvg.hu szerint a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete azt vizsgálná, milyen mértékben sérül 10 éven belül az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés.

Székely László alapjogi biztoshoz fordult a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete, mert álláspontjuk szerint az egészségügyre fordított közkiadásokból nem lehet biztosítani a testi és lelki egészséghez való alapjogot – írta csütörtökön a Népszabadság és a Magyar Nemzet.

Dénes Tamás, a szervezet elnöke a Népszabadságnak azt mondta, 2025-ben már háromezer háziorvos hiányzik majd, így az ország felének nem lesz alapellátója, ezért arra kérik az ombudsmant, vizsgálja meg, hogy milyen mértékben sérül az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés.

A Magyar Nemzetben megjelent cikk szerint 9 év múlva 4,5 millió embernek lesz alapellátása, az alulfinanszírozottság miatt pedig egy intézmény sem tud megfelelni a szakmai, a tárgyi minimumfeltételeknek, a betegbiztonság kritériumainak.

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete felmentette Hiszékeny Dezső szocialista politikust a vesztegetés vádja alól. Sz. Sándor másodrendű vádlott befolyással üzérkedés miatt két év, végrehajtásában öt évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott - írja az MTI.

A vád szerint Hiszékeny 2013-ban 13. kerületi alpolgármesterként ötmillió forint kenőpénzt kért azért, hogy egy önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiség bérleti jogát egy vállalkozónak adja. Az Index beszámolója szerint Hiszékeny végig tagadta a bűnösségét, az ellen folyó eljárást koncepciósnak nevezte.

Április elején az ügyész perbeszédében öt évnél súlyosabb szabadságvesztést kért Hiszékeny Dezsőre, a védő pedig felmentést indítványozott a Fővárosi Törvényszéken.

Az ügyész vádbeszédében arról beszélt, hogy a nyomozás során telefonokat és egyes helyiségeket hallgattak le, valamint fedett nyomozó útján beszerzett bizonyítékok támasztják alá a vádat. Az eljárás adatai szerint 2013 elején az angyalföldi alpolgármesteri irodát is hónapokon át lehallgatták.

Először a hvg.hu-n olvasható az alaptörvény-módosítás legújabb változatát. Kikerült a tévéstúdiók elfoglalása és az internetforgalom fokozott ellenőrzése is a tervezetből. A módosításban már a nyilvános rendezvények tilalma sem szerepel és a kijárási tilalom sem található. Az ellenzék által kifogásolt részek többsége eltűnt. A honlap szerint még az sem kizárt, hogy a lecsupaszított változattal a szocialistákat is sikerül visszacsalogatni a tárgyalóasztalhoz.

Már csak 15 napra hirdetné ki a terrorveszélyhelyzetet a kormány az alaptörvény-módosítás legújabb változata szerint, ami a hvg.hu birtokába került. A változásokból több olyan elem is hiányzik, amit az ellenzék korábban kifogásolt. Egyebek mellett:

Teljesen kikerült a légi forgalom korlátozásáról szóló rész, a műsorszórásról és a frekvenciagazdálkodásról szóló rész is hiányzik.

Az internet és posta forgalmának fokozott ellenőrzése és a hazai tévéstúdiók megszállása sincs már benne és a kijárási tilalom részletei sincsenek megemlítve.

Az egyes törvények terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos módosításaiban pedig a kormány intézkedései az alapvető jogok lényeges tartalmát nem érintve valósulhatnak csak meg.

Nem szerepel az ország biztonságát veszélyeztető személyek, államok, stb. tulajdonjogának korlátozása

Speciális terrorelhárító intézkedések bevezetése

A közúti, vasúti, egyéb közlekedési forgalom korlátozása, megtiltása

A közterületen tartott nyilvános gyűlések tilalma

15 napig tartana csak a terrorveszélyhelyzet, ezután az Országgyűlés támogatásához lenne kötve a folytatás

Az nem világos, hogy az említett részek az ellenzéki tiltakozás hatására kerültek-e ki, vagy azért, mert az említett intézkedések végrehajthatóak más jogszabályok alapján is.

Az új, lecsupaszított módosító csomagról holnap délelőtt tartanak ötpárti egyeztetést. A HM csomagjától az MSZP eddig távol tartotta magát, azt egyszerűen provokációnak nevezték és nem mentek el az eddigi ötpárti tárgyalásokra. Úgy tudjuk, a legújabb változat megtörheti a jeget, de még egyáltalán nem született döntés arról, hogy az ellenzéki párt visszatér-e a tárgyalóasztalhoz.