A plágiumügy miatt lemondott Schmitt Pál volt köztársasági elnökkel ünnepli az Orbán-kormány az alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulóját. Az Origo utánajárt az ünnepségsorozat részleteinek. Kiderült, hogy a kormány visszafogott, protokolláris születésnapi ünnepséget szervezett: gyakorlatilag egy zártkörű házibuliról van szó.

Egyébként a történelem, úgy tűnik, ismétli önmagát, hiszen 2012. január 2-án, amikor a kormánypártok az új alaptörvény életbe lépését ünnepelték az Operaházban, az ellenzéki pártok és civil szervezetek tüntettek ellene, és ez várhatóan most, április 25-én, az alaptörvény kihirdetésének, vagyis születésének ötödik évfordulóján sem lesz másként.

Ez abból sejthető, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) már felszólította a kormánnyal és Orbán Viktorral elégedetlen híveit, hogy a hétfői ünnepnapon vonuljanak tüntetni a "készülő Orbán-palota" elé, a Várba. Mint arról az Origo beszámolt, a kormányellenes tüntetésen Gyurcsány mellett színpadra áll és felszólal mások mellett a fekete ruhás nővérként ismert Sándor Mária és Kovács László volt EU-s biztos, az MSZP korábbi elnöke is.

A kormány ezúttal nem az Operában, hanem a T. Házban szervezett "házibulit" - derült ki az Origo kérdéseire az Igazságügyi Minisztérium által küldött válaszból. Mint kiderült, hogy a központi ünnepség az Országház felsőházi termében rendezett ünnepi ülést jelenti.

A kormány a költségvetésből 9,6 millió forintot fordít az évforduló megünneplésére.

A 2012. január elsején hatályba lépett új alkotmányt Orbán Viktor miniszterelnök "gránitszilárdságú alapnak" nevezte ugyan, ám ezután 2014 végéig ötször módosították, a most tervezett, a terrorveszélyre hivatkozó változtatás lenne a hatodik a sorban. Emlékezetes, hogy a Fidesz úgy készített elő 2010-től új alkotmányt, hogy ezt sem a kampányban, sem a kormányprogramjában nem jelezte előre. Igaz, Orbán Viktor egy 2009-es nyilatkozatában azt mondta, tiszteletben tartja az alkotmányt, de nem tiszteli.

Míg az új változat el nem készült, a Fidesz tízszer módosította a hatályos alkotmányt, a saját érdekei mentén is - ebből hatszor a ciklus első két hónapjában. A végül a pártok konszenzusát nélkülöző alaptörvény elfogadását Magyarországon és külföldön is heves tiltakozás övezte. Ennek ellenére 2011 áprilisában az Országgyűlés - kizárólag kormánypárti képviselők szavazataival - elfogadta az alaptörvényt, a 2010 augusztusában államfőnek választott Fidesz-alelnök Schmitt Pál pedig aláírta.

Magyarország és Lengyelország jobboldali, nacionalista kormányai távolról sem érdekeltek az európai integráció továbblendítésében, kizárólag a rövid távú taktikákra összpontosítanak, jóllehet tisztában vannak azzal, milyen előnyökkel járna egy erősebb Európai Unió - jelentette ki Martin Schulz, az Európai Parlament szociáldemokrata, német elnöke a Politico című brüsszeli hírportálnak adott pénteki interjújában az MTI ismertetése szerint.

A politikus figyelmeztetett, hogy "az újranacionalizálódás olyasfajta veszélyes fantazmagória, amely felelős a kontinens jelenlegi nehéz helyzetéért" - olvasható az amerikai lap európai kiadásának honlapján megjelent írásban.

"Rendkívül aggasztó ez a cinizmus" - mondta Schulz, aki aggodalmát fejezte ki azok miatt is, akik "letudják annyival az Orbán Viktor-féléket, hogy +csupán néhány bolond, akik megkérdőjelezik Európát+".

Az Európai Parlament elnöke szerint számos probléma megoldását ellehetetleníti, hogy a tagállami kormányok nem engedik érvényesülni az uniós intézményeket. "Amikor a közösségi intézmények képesek cselekedni, akkor megoldásokkal állnak elő, ezt azonban gyakran megakadályozzák a nemzetállami kormányok, akik nem akarnak megoldást. De ezért a tagállami fővárosokat kell hibáztatni, nem Brüsszelt" - fogalmazott.

"Politikai pályám során ritkán tapasztaltam cinikusabb viselkedést. Húsz ország elutasítja a részvételt a menekültek elosztásában, majd közvetlenül utána az EU-t bírálja egy válságért, amely nem is jött volna létre, ha ezek az emberek kivennék a részüket (a probléma megoldásából)" - hangsúlyozta Martin Schulz.

Az uniós parlament elnöke, aki szerint Európának jelenleg nincs sok oka az elégedettségre, a legfőbb problémának a terrorfenyegetettséget és a menekültválságot, valamint Nagy-Britannia esetleges uniós kilépését és a kontinensen belül egyre szélesedő törésvonalakat tartja. "Határozottan nincs itt az ideje annak, hogy feladjuk, de viharos és nyugtalanító időket élünk" - mondta Schulz a hírportálnak.

Az Origo beszámolója szerint Orbán Viktor mai rádióinterjújában nem került szóba sem a vasárnapi boltzár eltörlése, sem pedig a szerdai tanársztrájk, viszont hosszan beszélt a menekülthelyzetről, németországi tárgyalásairól és az egészségügyi dolgozók béremeléséről.

Pedig a legutóbbi miniszterelnöki rádióinterjú óta a legfontosabb belpolitikai döntés a kiskereskedelmi dolgozók szabad vasárnapjának eltörléséről szóló törvény volt. Korábban a kormány teljes mellszélességgel kiállt a törvény mellett, majd közel ekkora fegyelemmel el is törölte. Orbán Viktortól tehát elvárhatták volna a hallgatók, hogy beszéljen a lépés okairól .

Mint ahogy a hét legfontosabb belpolitikai eseménye a szerdai tanársztrájk volt. A kormányfő eddig nem értékelte a munkabeszüntetés hatását – s most sem törte meg a csendet, nem tett gesztust a pedagógusok felé.

Ellenben – mint a hvg.hu írta – Orbán a kormány menekültkvótás népszavazása mellett érvelt hosszasan, a teljes műsoridő felében ezzel foglalkozott. A miniszterelnök azt is mondta: szeretnék, ha Magyarország lenne Európa legmodernebb állama (egyelőre visszafelé haladunk az Orbán-korszakban, lásd Magyarország versenyképességi mutatóinak állandó esését – a blog szerzőjének megjegyzése), és 2018-ra mindenhol lenne szélessávú internet. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban Orbán az élelmiszerek áfájának csökkentését ígérte. Szerinte az ország évek óta felívelő korszakát éli, tovább csökkentik majd a szegénységét, az egészségügyi dolgozók bérét viszont csak korlátozott mértékben tudják emelni. Az oktatásnak 2017-re ígért 130 milliárdos plusz elköltésével kapcsolatban sem mondott részleteket.

Nagyon úgy tűnik, hogy visszalépett a Fidesz abból az elképzeléséből, hogy a kormány hirdethessen terrorveszélyhelyzetet. Legalábbis ez derül ki Simicskó István honvédelmi minisztérium szavaiból – írja a 444.hu.

Simcsikó a Honvédelmi Minisztériumban lefolytatott alaptörvény-módosítási egyeztetés után közölte, hogy külön jogrendi tényállás lehet az alaptörvényben a terrorveszélyhelyzet.

A tervezet szerint terrortámadás, illetve súlyos, közvetlen terrorfenyegetettség esetén a kormány kezdeményezésére az Országgyűlés kétharmados többséggel hirdetheti ki a terrorveszélyhelyzetet, aminek nyomán a kormány legfeljebb 15 napra felhatalmazást kap arra, hogy a szükséges rendkívüli intézkedéseket megtegye.

Az eredeti fideszes elképzelés szerint ehhez elég lett volna a kormány, mert ahogy korábban Gulyás Gergely elmondta: kritikus esetekben nem lehet várni a parlament döntésére. A Fidesz ráadásul 60 napról indult, ez lett végül 15 nap.

Az MTI szerint a honvédelmi miniszter - a korábbi egyeztetéseket folytatva - péntekre hívta össze a parlamenti frakcióval rendelkező pártok képviselőit, hogy egyeztessenek arról az alaptörvény-módosítási javaslatról, amely lehetővé tenné a Magyar Honvédség bevetését terrorhelyzetben.

A miniszter sajnálatát fejezte ki, hogy az eredetileg ötpártira tervezett egyeztetésen az MSZP ismét nem vett részt, de normaszövegjavaslatukat megküldték a távol maradó pártnak is. Az alaptörvény-módosítási javaslatot a Fidesz-frakció valószínűleg a jövő héten nyújtja be.

Több ezer munkavállaló felvételére és több tízmilliárd forint bérpótlék kifizetésére van szükség a kereskedelemben a vasárnapi újranyitás miatt, ami persze még így is megéri a cégeknek – írja az Origo.

boltok vasárnapi újranyitásához összességében több ezer munkavállaló felvételére és több tízmilliárd forint bérpótlék kifizetésére van szükség – mondta az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Világgazdaságnak.

Vámos György elmondta: nemcsak a bérpótlék növeli a költségeket, hanem az is, hogy a szakemberhiány miatt időközben sok helyen – több nagy kereskedelmi láncnál akár több mint tíz százalékkal is – emelni kellett a fizetéseket, hogy megtartsák a munkaerőt, és megőrizzék a versenyképességet.

Amíg a múlt hét utolsó napján csak az üzletek 25-30 százaléka vállalta az újranyitást, addig most vasárnap már majdnem teljesen visszaáll a boltzár bevezetése előtti rend.

Április 24-től vasárnaponként már a Metro-áruházak többsége, az Aldik, a Lidl-üzletek és a Sparok is nyitva lesznek. A Praktikerekben május 8-tól lehet csempét nézegetni, az IKEA-ban pedig május 22-től lehet vasárnap is vásárolni.

Sarlay Péter, a Köki Terminál igazgatója az Origónak azt mondta, május 8-ig türelmi időt kapnak az üzletek, de utána, mivel a pláza nyitva tart, ezt a bérlőknek is tudomásul kell venniük. Annak, aki a boltzártörvény előtt nyitva volt, most ismét ki kell nyitnia az üzletét vasárnaponként is.

A kereskedelmi szakszervezetek a jelenlegi 50 százalékos vasárnapi pótlék helyett 100 százalékos pótlékot szeretnének. A Blokkk.com számításai szerint a 100 százalékos vasárnapi pótlék akár 50-60 milliárd forint plusz bérköltséget jelentene, ilyen feltételekkel viszont már sok cégnek, pláne a kisebbeknek egyáltalán nem érné meg vasárnap nyitva tartani.

Az Index beszámolója szerint A Város Mindenkié csoport nyílt levelet írt a Demokratikus Koalíció vezetőinek azzal kapcsolatban, hogy a 15. kerületi önkormányzat elrendelte egy mélyszegénységben élő, kétgyerekes nő kilakoltatását. A civilek emlékeztették a pártot, hogy a „Sokak Magyarországa” című programukban Önök elköteleződnek az „emberhez méltó lakhatás” eszméje és társadalompolitikai célja mellett. Azt írják továbbá, hogy „Ma Magyarországon a szegénység, a szociális biztonság hiánya jelenti az egyik legsúlyosabb társadalmi problémát. A jelenlegi kormány politikája nem segít a szegénység mérséklésében, felszámolásában”.

Mint írták, ennek ellentmond, hogy a párt színeiben megválasztott Hajdu László polgármester és Németh Angéla alpolgármester vezette önkormányzat utcára tenne egy családot. Annak ellenére, hogy a tartozásuk egy korábbi, nagyméretű önkormányzati bérlakással kapcsolatban halmozódott fel még évekkel ezelőtt. A mostani bérlakásával kapcsolatban azonban nincs egyetlen fillér hátraléka sem, továbbá az anya vállalta a korábban felhalmozódott adósságának a törlesztését is.

Mint az AVM írta, aktivistáik és az alpolgármester egyeztetései rendre kudarccal végződtek, ugyanis az önkormányzat elzárkózott attól, hogy még egy esélyt adjanak a családjanak, így péntekre elrendelték a kilakoltatást. Felhívták a DK vezetőinek figyelmét arra, hogy

“ennek az erkölcsi botránynak az elkerülése az Önök felelőssége is.”

A nyílt levél úgy tűnik, hogy célt ért, ugyanis Hajdu László polgármester ezt követően felfüggesztette a kilakoltatást. Mint közleményében írta,

sem most, sem a jövőben az önkormányzat vezetésén nem fog múlni, hogy a szolidaritás és empátia jegyében a legkiszolgáltatottabb embertársaink lakhatásának biztonsága szavatolva legyen, amennyiben a másik fél is együttműködést mutat.

Az önkormányzat a felfüggesztéssel párhuzamosan szakértő mediátort kér fel, hogy az ügynek "igazságos, emberséges és korrekt megoldása" legyen.

Frissítés: A DK szóvivője az Indexet arról tájékoztatta, hogy

civilek levelét olvasva Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke felhívta telefonon Hajdu László polgármester urat és kérte, hogy találjanak megoldást a problémára, ne maradjon fedél nélkül a sanyarú sorsú család. A polgármester úr gyorsan és az emberi jogok tisztelete alapján intézkedett.

Mint Gréczy Zsolt közölte, "az AVM nem legyőzte a DK-s polgármestert, hanem egy fontos észrevétel nyomán a tisztesség szabályai szerint egyelőre elhárult egy probléma. A civilek észrevétele alapján, de a DK intézkedésének köszönhetően. Ráadásul ez az első alkalom, amikor ez a szervezet pártok vezetőihez fordult, és ennek nyomán érdemi intézkedés történt".

Az MSZP elnöke szerint megalázó, méltatlan és elfogadhatatlan a kormány terve a jövő évi 0,9 százalékos nyugdíjemelésről. Tóbiás József bírálta a kabinet önkormányzati rendszert érintő javaslatát is pénteki budapesti sajtótájékoztatóján – írja az MTI.

Az ellenzéki politikus - utalva a kormányfő reggeli nyilatkozatára, miszerint Magyarország felfelé ívelő korszakát éli - azt mondta: a héten az derült ki, hogy 0,9 százalékos emelést kíván adni a kormány 3 millió nyugdíjasnak jövőre, akik tisztességesen, egy életen át dolgoztak. "Megalázó, méltatlan és elfogadhatatlan, amit az idősek társadalmával művel a kormány", azt üzenve nekik, hogy nem becsüli sem a teljesítményt, sem az idős kort - tette hozzá.

Tóbiás József kijelentette: az elmúlt években több mint 3 százalékos emelést, egy átlagos nyugdíjból 40 ezer forintot vettek el a társadalombiztosítás igazságos rendszerének felszámolásával, a nyugdíjak svájci indexálásának megszüntetésével.

Elmondta: az MSZP olyan, szolidaritáson nyugvó rendszert akar kialakítani, amely az állami vezetők fizetését az átlagjövedelem és a nyugdíjak mértékéhez igazítja. Olyan modellre van szükség, amely nemcsak a svájci indexálást és a nyugdíjasok fogyasztói kosarát tekinti irányadónak, hanem az állami szolgáltatásokon keresztül az egészségügyhöz, a szociális ellátórendszerhez és a kultúrához való hozzáférést is biztosítja - hangsúlyozta a pártelnök.

Kitért arra is, hogy a héten az önkormányzatokkal szemben is újabb támadást intézett a kormány. A benyújtott törvényjavaslat - amely a jövő héten kerül napirendre - az eddigi oktatási, egészségügyi és szociális elvonások mellett már a működést kívánja korlátozni és elvenné azt a jogot egy adott település önkormányzatától, hogy a költségvetéséről maga döntsön. Példaként hozta, hogy ha valahol járdát kell javítani, azt nem helyben a testület döntené el, hanem az államkincstár jogköre lesz, engedélyezi-e azt vagy sem.

A Fidesz javaslata végképp eltörli a döntés szabadságát a helyi közösségek számára, holott a legjobb döntések helyben születnek, és vissza kell adni a közösségeknek azt a jogát, hogy a saját életüket meghatározzák - hangoztatta, hozzáfűzve: nem véletlen, hogy az MSZP küzd "a valódi népszavazásért".

Jelezte: a javaslat így elfogadhatatlan, módosító javaslatokkal át kívánják írni.

Tóbiás József a most nyilvánosságra került, 2007-ben készült migrációs tanulmányt érintő felvetésre azt mondta: a tanulmány semmilyen politikai vezető testület elé nem került, arról nincs mit mondani. Ma a kormány ugyanakkor a letelepedési kötvényen keresztül pénzért ad magyar állampolgárságot Ázsiából vagy Távol-Keletről érkezőknek - tette hozzá.

Nem bojkottálnak semmit - reagált arra a további kérdésre, hogy miért nem vettek részt a pénteki, terrorellenes alkotmánymódosításról tartott ötpárti egyeztetésen. Mint mondta, világossá tették, hogy a jelenlegi alaptörvény keretei között minden eszköze megvan a kormánynak arra, hogy állami intézményein keresztül kezelje a kérdést, ami előáll egy ilyen veszélyhelyzet esetén. Kitért arra is, hogy az igazságügyi miniszter nem támogatja a honvédelmi tárca javaslatát, és azt mondta, számára ebből nem az kérdés, miért nem vesznek részt az egyeztetésen, hanem az, hogy a kormány egységes-e.

Az MSZP elnöke szerint "az ötpártik korszaka" lejárt. Érdemi szakmai egyeztetésre van szükség, ami arról szól, hogy a kormány javaslatát eljuttatja a frakcióknak és hagyja, hogy valódi szakmai egyeztetés legyen. Úgy látja, hogy a honvédelmi tárca és a kormány sokkal inkább kommunikációs eszközként használja az ötpárti egyeztetést, mint a valódi szakmai egyeztetés fórumaként.

Állami pénzből szereltetett napkollektorokat családi házára több kormánypárti képviselő - tudta meg a Blikk. Öt politikust azonosítottak, akik többnyire feleségük révén az előző ciklusban több százezer forint közpénzt nyertek el az akkori fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné döntése révén.

Simonka György fideszes képviselő felesége két házukra építtetett napkollektorokat 1,6 millió forint értékben. A képviselő szerint nem volt aggályos a felesége pályázata. "Akkor lett volna probléma, ha azért nem nyerhetett volna, mert képviselő felesége" – mondta a Blikknek a politikus. Azért két házra kérték a támogatást, mert mindkettőben akartak a meleg vízen spórolni.

Soltész Miklós szociális ügyekért felelős államtitkár felesége a Buda környéki családi házukra kért állami támogatást. A tervezett költségek felét, 455 ezer forintot meg is ítéltek nekik a fejlesztési tárca adatai szerint. Soltész csak annyit ismert el, hogy indultak a pályázaton, de állítása szerint nem nyertek. "A döntési listán is tévesen szerepelhet, ugyanis nem kaptunk és nem vettünk fel egy forint támogatást sem" – írta a Blikknek Soltész.

A nyertesek listáján szerepel még Varga Gábor fideszes képviselő és Szekó József mohácsi polgármester házastársa, Kalmár Ferenc miniszteri biztos is, aki saját nevében pályázott a kollektorokra. 700 és 800 ezer forint körüli összeget nyertek el.

A napkollektor-pályázatot 3 milliárd forintos kerettel hirdették meg, és egészen a keret kimerüléséig fogadtak be pályázatot, a leggyorsabb 4 ezer nyerhetett.

A Blikk tegnap arról számolt be, hogy Vécsey László fideszes képviselő állami pénzből cserélte le mosógépét.

A Demokratikus Koalícióhoz tartozó képviselők országgyűlési határozatot nyújtanak be annak érdekében, hogy állítsák vissza a Gyurcsány-kormány összeférhetetlenségi törvényét, ami megtiltotta, hogy a képviselők és hozzátartozóik állami, európai uniós vagy nemzetközi pályázatokon induljanak.

Kerék-Bárczy Szabolcs az MTI-nek kijelentette, ismét bebizonyosodott, hogy a fideszes képviselők "nagyban és kicsiben is a saját maguknak juttatják a közpénzeket", hiszen a Blikk megtudta: öt kormánypárti politikus is állami pályázaton igényelt pénzt napelemekre. Van köztük fideszes országgyűlési képviselő, miniszteri biztos, államtitkár és fideszes polgármester is, akik mindannyian a feleségükön keresztül igényeltek közpénzt - tette hozzá a DK elnökségi tagja, megjegyezve, egy fideszes képviselő felesége pedig mosógépcserére igényelt pénzt az államtól.

Ha az Orbán-kormány nem törli el a Gyurcsány-kormány alatt hatályos törvényt, akkor a fideszes képviselők rokonai nem tudtak volna földet, közbeszerzést, mosógépet és napkollektort kapni, mert még csak el sem indulhattak volna ilyen pályázatokon - jelentette ki Kerék-Bárczy Szabolcs.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német lap Orbán Viktor miniszterelnök és Helmut Kohl volt német kancellár találkozójával kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal pénteken megjelent heti magazinjában – írja az MTI.

A Frankfurter Allgemeine Woche Kohl nem hagyja, hogy Orbán behálózza címmel közölt írásában a szerzők, Günter Bannas és Thomas Gutschker kiemelték, hogy Helmut Kohl és Orbán Viktor "régi barátok", de politikailag nem állnak nagyon közel egymáshoz.

Kettejük kapcsolata "szinte apa-fiú viszony", amely 1998-ban, Orbán első választási győzelme után kezdődött - fejtették ki, a többi között kiemelve, hogy Kohlnak "tetszett a mentor szerepe", Orbán pedig "fürdőzött a Magyarországon nagyra becsült államférfi fényében", de a volt német kancellár "soha nem támogatta" azt a politikát, amellyel Orbán Viktor az "EU jobbszélére" került, 2014-es kötete is arról szól, hogy több integrációra és kevesebb nemzetállami gondolkodásra van szükség.

A jelenlegi német kancellár, Angela Merkel menekültpolitikájának legélesebb bírálójaként számon tartott magyar miniszterelnök mégis megpróbálta "behálózni", felhasználni céljaira a volt kancellárt, és számításból tett nála éppen most látogatást, hiszen ha ők ketten közösen fellépnek, akkor felmerül a kérdés, hogy "ki is szigetelődött el, Orbán vagy Merkel?" - írták a Frankfurter Allgemeine Woche szerzői.

Egyebek között kifejtették: a 2014-es Kohl-kötet magyar kiadásához a szerző által írt előszóból a Der Tagesspiegel című lap által a múlt hétvégén kiemelt idézetek alapján úgy tűnt, hogy Kohl úgy gondolkodik a menekültválságról, ahogyan Orbán, ez azonban "teljes tévedés" - tették hozzá, idézve az előszó és a találkozó után kiadott közös közlemény egyes részleteit.

Kiemelték, hogy sem a menekültek ügyét, sem az uniós integrációt nem azonos módon ítélik meg. Hozzáteszik, hogy a volt kancellár ugyan kerekes székbe kényszerült, nehezen tud beszélni és nyelni, de szellemileg és a politikai érzéket tekintve "még éber".

Az ismeretterjesztés, oktatás és kultúra áll majd az ősszel induló új tematikus közszolgálati csatorna, az M5 középpontjában – erről beszélt a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap tartalomszolgáltatási igazgatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel.

Amikor felmérték, milyen fontos témában lenne még szükség közszolgálati tévécsatornára, azt tapasztalták, hogy a legnagyobb igény a kultúra, az ismeretterjesztés és az oktatás iránt mutatkozik – mondta Papp Dániel a hvg.hu beszámolója szerint.

Az M5 a tervek szerint speciálisabb lesz, mint egy átlagos tudományos csatorna: egyebek mellett iskolai tévésávot és nyelvleckéket is sugároz majd. Nem helyettesíteni, hanem kiegészíteni szeretnék a pedagógusok és az iskolák munkáját – tette hozzá.

Az ismeretterjesztő csatorna műsorához a közmédia történelmi dokumentumfilmjeit és természetfilmjeit is felhasználják.

A köztévé legutóbb az M4 sportcsatornával bővítette kínálatát, de van egyebek mellett nosztalgia- és mesecsatorna is. Az M1 hírcsatornává alakítását kísérte a legnagyobb figyelem, a tavaly március 15-i induláskor és az utána következő időszakban több technikai, tartalmi bakit láthattak a nézők. Folyamatosan bírálják a közpénzből fenntartott közmédiát elfogultsága, illetve kormánypártisága miatt is.

Véglegesnek nevezte a három alelnökökről szóló döntését Vona Gábor, a Jobbik elnöke az MTI szerint pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Az ellenzéki politikus közölte: nem ragaszkodik elnöki pozíciójához, ahhoz a véleményéhez viszont igen, hogy a Jobbik 2018-ban akkor tud választást nyerni, ha egységes és egy irányba húz.

Megerősítette, hogy a jelenlegi alelnök közül Novák Előd, Apáti István és Szávay István újrázását - elnöki jogkörével élve - nem támogatja. Ezt azzal indokolta, hogy vannak náluk jobbak, olyan polgármesterek, akik már nyertek, és a mindennapokban is kormányoznak.

Drogtúladagolásban halhatott meg Prince – írja az Origo.

A CNN úgy tudja, a legendás előadóművész holttestére Paisley Park-beli otthonában a liftben találtak rá csütörtök reggel. A kiérkezők mentők próbálták újraéleszteni, de nem sikerült. A rendőrség vizsgálja halálának körülményeit.

A tmz.com celebportál legfrissebb információi szerint a világhírű zenészhez hat nappal a halála előtt kábítószer-túladagolás miatt mentőt hívtak, akkor még sikerült megmenteni őt a haláltól. A Varietyn a diszpécser és az ismeretlen betelefonáló teljes beszélgetése olvasható.

Prince magángépe vészhelyzet miatt landolt az Illinois államban lévő Moline repülőterén múlt pénteken, néhány órával a sztár atlantai fellépése után. Alkalmazottai akkor azt mondták, hogy az énekesnek influenzája miatt kellett megszakítania a hazautat. A TMZ szerint ez a válasz megkérdőjelezhető, mivel a gép már csak 48 percre volt a célállomástól, amikor váratlanul le kellett szállnia.

A TMZ a Moline-ben kapott információkra hivatkozva azt írta: Prince-t azért kellett sürgősen kórházba vinni, hogy egy olyan injekciót adjanak be neki, amely tipikusan valamilyen ópiát hatását semlegesíti.

A források úgy tájékoztatták a TMZ-t, hogy az orvosok 24 órás kórházi tartózkodást tanácsoltak a sztárnak, ám amikor kiderült, hogy a kórház nem tud külön szobát biztosítani neki, Prince és kísérői úgy döntöttek, hogy távoznak. Az énekest három órával megérkezése után engedték el a kórházból, majd hazarepült.

A TMZ úgy értesült, hogy a zenész "korántsem volt jól", amikor távozott a kórházból.

A portál szerint a sztár halálának ügyében nyomozó minnesotai hatóságok a moline-i kórházból megpróbálják megszerezni a kezelés dokumentumait, amelyek segíthetnek a halál okának meghatározásában.

A TMZ közölte, hogy senkit nem tudtak elérni Prince környezetéből, így senki nem erősítette meg a Moline-ben szerzett információikat.

Az 57 éves többszörös Grammy-díjas és Oscar-díjas amerikai énekes holttestét Minneapolis egyik külvárosában lévő otthonában találták meg csütörtökön. Halálának okáról egyelőre nem adtak ki hivatalos közleményt, boncolását pénteken tartják.

Az Index szerint Finnországból felfüggesztették a menekült-visszaküldést Magyarországra.

Jelenleg ha valaki menedéket szeretne az EU-ban, abban a tagállamban kell benyújtania a kérelmét, ahol eléri az uniós határt, és az ottani hatóságoknak kell dönteni. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy Olaszországra és Görögországra hárul a feladat. Ha a menedékkérő továbbállna egy másik tagállamba, bizonyos megkötésekkel egy éven belül vissza lehet őket küldeni az országba, ahol beadta a kérelmét.

A dublini rendszer azért omlott össze, mert a sok menedékkérőt egyszerűen képtelenek voltak kezelni a görög hatóságok, és a többi tagállam már régebb óta nem küld oda vissza senkit, mert az ország ellátórendszere a gazdasághoz hasonlóan gyenge. A regisztráció elmaradása miatt tavaly sokan Magyarországon lépték át először dokumentáltan az EU határát, de tegnap Finnország felfüggesztette a dublini visszaküldéseket az emberi jogi helyzet miatt és állítólag már nagyjából tíz tagállam tett így.

Járműtender helyett több, hirdetmény közzététele nélküli meghívásos pályázaton modernizálhatják a Magyar Honvédség helikopterállományát – állítja a HVG honvédelmi forrása, hozzátéve, a döntés egyik nagy nyertese egy cseh konszern lehet. Ezt sejteti a Belügyminisztérium helikopterbeszerzése is.

Pár hónap alatt körülbelül hatmillió eurót (mostani árfolyamon számolva csaknem 1,9 milliárd forintot) kasszírozhatott – a közvetítői díjakat nem számítva – a magyar Belügyminisztériumnak eladott öt rendőrségi helikopter értékesítéséből Csehország legnagyobb hadiipari cége, a Czechoslovak Group European Air Services nevű leányvállalata. (A tavaly 12 milliárd cseh koronás nettó árbevételű konszern korábban az Excalibur Group nevet viselte.)

A német Baden-Württemberg tartomány rendőrségének hivatalos honlapja január elején számolt be a flottacseréről, ahol azt írják, 4,8 millió euróért adták el öt darab, MD 902 típusú gépüket a cseh konszernnek. A cégről a Népszabadság korábban azt írta, háromszoros áron, 13,6 millió euróért adta tovább a helikoptereket a belügyi tárcának, ám a két fél között közvetítő magyar cég vezetője a napilap becslését sokallja. „Tény, hogy a németeknek kifizetett ár háromszorosa az, amit a Belügyminisztérium kifizetett a helikopterekért, ám az üzlethez tartozik még egy külön szerződés, amiről eddig senki sem írt. Ennek nagyságrendje meghaladja a 2,5 millió eurót, és tartalmazza a rendőrségi felszerelést, a földi kiszolgáló eszközöket, és a kiképzést is, tehát a hardvert és a szoftvert, ami az üzembe helyezéshez, karbantartáshoz szükséges” – mondta a HVG-nek Takács Miklós, az üzletet levezénylő Aerotechnika M&T Budapest Repüléstechnikai Szolgáltató Zrt. tulajdonosa.

Ez a vállalkozás a hivatalos partnere a Czechoslovak Grouphoz tartozó, kiszolgált hadiipari eszközök felvásárlására, javítására és továbbértékesítésére specializálódott Excalibur Army SPOL s.r.o nevű vállalkozásnak. A cég „alvállalkozóként vesz részt a szerződés teljesítésében”, erősítette meg lapunk információját a Belügyminisztérium, ami annyit jelent, jutalék ellenében segít értékesíteni a cseh konszern tulajdonában lévő hadiipari eszközöket. Takács a titoktartási szerződésre hivatkozva nem árulhatott el több részletet a szerződésről, csak annyit, hogy eddig „egyetlenegy helikoptert sem adtunk át, jelenleg a személyzet kiképzése folyik, ami nem öt fillérbe kerül”.

Mindenesetre Vadai Ágnes, a DK parlamenti képviselője, a honvédelmi és rendészeti bizottság tagja mutyit sejt az ügy mögött, legalábbis a Pintér Sándor belügyminiszternek a témában feltett írásbeli kérdései alapján ez következik. Azt firtatta, a jó gazda gondosságával járt-e el a tárca, illetve, „ki járt jól az üzlettel, ha az állam nem?”.

Politikai megállapodás született arról, hogy 2017-ben a visegrádi országok három hónapos váltásokban egy-egy század katonát állomásoztatnak majd a Baltikumban a NATO katonai jelenlétet megerősítő intézkedései keretében - mondta el pénteken telefonon az MTI-nek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a lettországi Jurmalából, ahol a visegrádi, a balti és a skandináv országok külügyminiszterei tanácskoznak.

A tárcavezető kitért arra is, hogy ez országonként, így magyar részről is mintegy 150 katona baltikumi állomásoztatását jelenti majd.

"Ezzel az egy éven át tartó katonai jelenléttel a visegrádi országok világosan kifejezik szolidaritásukat a Baltikum országaival" –hangsúlyozta Szijjártó Péter, kitérve arra is, hogy az érintett országok vezérkarai megkezdik a részletek kidolgozását, majd a kérdés a védelmi miniszterek elé kerül, s a nyáron Varsóban tartandó NATO-csúcsig minden kérdést tisztázni kell.