Menekültenként 250 ezer euró (77,7 millió forint) "szolidaritási hozzájárulás" fejében tagadhatnák meg ideiglenesen az uniós tagállamok, hogy részt vegyenek a menekültek automatikus elosztásában - derül ki az Európai Bizottság által szerdán elfogadott, s az MTI által ismertetett javaslatból.

A brüsszeli testület az uniós menekültügyi eljárási szabályokat lefektető, úgynevezett dublini szabályok átalakítására tett javaslatot.

A bizottság javaslata alapján továbbra is megmaradna az a szabály, hogy a menedékkérőknek ott kell menekültstátusért folyamodniuk, ahol elsőként az Európai Unió területére lépnek, de a tervezet bevezetne egy új "méltányossági mechanizmust". Ez alapján lefektetnék, mikor tekinthető egy tagállam menekültügyi rendszere túlterheltnek, s az adott országokból, ha kérelmük elfogadható, automatikusan másik tagállamba helyeznék át a menedékkérőket.

Aki elutasítja a migránsokat, annak fizetnie kell - nyilatkozta még ezt megelőzően Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a La Repubblica olasz napilapnak szerdán.

Frans Timmermans kijelentette, az Európai Bizottság elképzelése egy olyan "mechanizmus" kidolgozása, amellyel, ha egy országba menekültáradat érkezik, "automatikus szolidaritás lép életbe és a menekültkérőket elosztjuk az egész EU-ban, előre megszabott kvóták szerint".

Arra a kérdésre, hogy az EU valóban szankcionálni kívánja-e a kvótákat elutasító országokat - kiszivárgott értesülések szerint minden elutasított ember után fejenként 250 ezer euróval -, az Európai Bizottság alelnöke úgy válaszolt, a befogadásra nemet mondó országokra kivethető összegről még nem született döntés. "A mi javaslatunk az, hogy aki nem akar, vagy nem képes szolidaritásra a migránsok rá eső részének a befogadásával, segítse azokat az országokat, amelyeknek el kell szállásolnia őket a befogadást segítő pénzügyi csomaggal" - tette hozzá Timmermans.

A blog szerzőjének megjegyzése: íme, már megint megköszönhetjük Orbánnak, hogy újabb terheket zúdít a magyar emberek nyakába. Magyarországnak egy korábbi megállapodás értelmében 2000 menekültet kellene befogadnia: olyan embereket, akik semmilyen terrorveszélyt nem jelentenek (hiszen befogadás előtt alaposan le lehetne ellenőrizni őket, ráadásul ők is épp a terroristák, az Iszlám Állam elől menekülnek), akik fiatalok, munkaképesek, adott esetben hiányszakmákban is alkalmazhatók. A fideszesek erre mindenféle hazug ürügyekkel nemet mondanak. S ha Orbán valóban köti az ebet a karóhoz, akkor ezek után akár az is elképzelhető, hogy Brüsszel majd benyújtja a számlát: kedves magyarok, nehogy azt higgyétek, hogy az EU-tól csak a jót kell elfogadnotok (a fejlesztésre érkező eurómilliárdokat), de amikor baj van, ott nektek nem kell besegítenetek a többieknek. 2000 ember szorozva 250 ezer euróval, az 500 millió euró, azaz 155 milliárd forint – akkor ezt kérjük befizetni!

Ez minden magyar családra 50 ezer forintot jelent – ezt fizethetnénk be pluszteherként Orbánnak és fideszes haverjainak köszönhetően.

Nem egyértelmű, nem legitim, alkotmányellenes a kormány népszavazása – véli négy szervezet, amelyek közös közleményben elemzik és kritizálják a kvótás kérdést. Szerintük a Kúria hibás döntést hozott kedden – írja az Index.

Közös közleményt adott ki a kormány kvótaellenes népszavazásáról négy szervezet: az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital és a Társaság a Szabadságjogokért. Szerintük a Kúriának nem lett volna szabad átengednie a kormány kvótaügyi népszavazási kérdését, mert az alkotmányellenes, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, és nem felel meg az egyértelműség követelményének.

A négy szervezet szerint hibázott a Kúria, mert a kérdés "nem felel meg az Alaptörvényben foglalt követelményeknek". A négyek két kifogást is emelnek:

A népszavazási kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe: "A kormány kvótaügyi népszavazási kezdeményezése azonban hamisan sugallja azt, hogy a népszavazás olyan parlamenti döntést eredményezhet, amely felülírná a közösen elfogadott uniós játékszabályokat, döntéseket."

A népszavazási kérdés nem egyértelmű: nem világos, "mi a kormány által kezdeményezett népszavazás tárgya – ahogy az Országgyűlésnek sem lehet világos, a polgárok döntéséből milyen jogalkotási kötelezettsége keletkezik". "Nem beszélhetünk legitim népszavazásról, ha a választópolgárok meghatározhatatlan értelmű kérdésről szavaznak."

A négyek arra jutnak, hogy a népszavazás nem szolgálhatja a népakarat kifejeződését, legfeljebb a kormány politikai céljait.

Miután februárban Orbán Viktor bejelentette a népszavazást, az Index is elemezte jogi szempontból a kérdést. S ők is arra jutottak, hogy a kérdést nem tartozik a parlament hatáskörébe, és nem egyértelmű, hogy pontosan mire vonatkozik, és milyen kötelezettséget róna az Országgyűlésre.

Nem kizárt, hogy Csehországban is népszavazást tarthatnak az ország európai uniós tagságáról. Az ellenzéki Úsvit párt javaslatát, miszerint a kérdést tűzzék napirendre, kedd este a képviselőház általános meglepetésre megszavazta - írja az MTI szerint a Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilap.

A lap szerdai híradása szerint a szavazáskor az ülésteremben 169 képviselő tartózkodott, s közülük 96-an mondtak igent a kezdeményezésre. A népszavazási téma napirendre vételét a kommunista párt (KSCM) összes képviselője támogatta, és igent mondott a polgári demokrata (ODS) képviselők többsége is. A kormánypárti frakciókból is többen szavaztak igennel. A javaslatot egyedül az ellenzéki TOP 09 párt utasította el.

A szociáldemokraták (CSSD) vezette koalícióhoz tartozó kereszténydemokrata párt (KDU-CSL) frakcióvezetője, Jirí Mihola, aki pártjából egyedül szavazott a javaslat mellett, a Mladá Fronta Dnesnek nyilatkozva azt mondta: csak azért támogatta a téma napirendre vételét, hogy lehetőséget adjon az ellenzéknek néhány elképzelése, javaslata kifejtésére.

Ugyanakkor leszögezte, hogy a témát "értelmetlennek" tartja, és biztos abban, hogy a parlament a népszavazási kezdeményezést nem fogja jóváhagyni.

Az Úsvit a 200 tagú cseh képviselőházban a legkisebb párt, és határozottan ellenzi a menekültek csehországi befogadását.
Csehország három visegrádi társával együtt 2004. május 1-jén lett az Európai Unió tagja. A megelőző népszavazáson a szavazók több mint 77 százaléka támogatta a csatlakozást. Jelenleg azonban az EU-tagsággal való elégedettség a csehek körében csak 25 százalékos, ami mélypontot jelent. Az elégedetlenek aránya 36 százalék, ugyanannyi a bizonytalanak aránya, míg három százalék nem nyilatkozott.

Mint a 444.hu emlékeztet rá, súlyos állításokat fogalmazott meg egy brüsszeli konferencián az MTI volt EU-tudósítója arról, hogyan folynak mostanában a dolgok a nemzeti hírügynökségnél. Kárpáti János szerint, akit 35 évnyi szolgálat után idén rúgtak ki az MTI-től, közmédia helyett kormánymédia van Magyarországon – az MTVA-nál dolgozóknak például ajánlatos a feletteseikkel egyeztetni arról, mit szándékoznak kérdezni a kormány tagjaitól. (Kárpáti egyszer Orbán Viktornak tett fel Brüsszelben egy előre nem egyeztetett kérdést, ezután úgy alakult, hogy soha többet nem mehetett miniszterelnöki sajtótájékoztatóra.)

Megkértük Gazsó L. Ferencet, az MTI igazgatóját, hogy reagáljon mindarra, amit volt alkalmazottja állít. Hogy, hogy nem, a Gazsónak címzett levél az MTVA legendás sajtóosztályánál kötött ki, így az Gazsó helyett ők válaszoltak az igazgató úrnak feltett kérdésekre.

Íme:

"Megbízható szerkesztők felsőbb utasításra alakították a brüsszeli híreket" a Magyar Távirati Irodánál. Igaz ez az állítás, és ha igen, mit jelent, személy szerint kire utal a felsőbb utasítás kifejezés?

Nem igaz.

"Az MTVA-ban dolgozóknak ajánlatos a feletteseikkel előre egyeztetni arról, hogy milyen kérdéseket tesznek föl a kormány tagjainak." Valóban így van? Létezik ilyen utasítás a szervezeten belül, és hogyan működik ez az egyeztetés a gyakorlatban?

Nem.

Igaz-e, hogy a cikkben idézett Kárpáti Jánost azért távolították el munkaköréből, mert előre nem egyeztetett kérdést intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz? Az MTI tudósítóinak mely esetekben kell egyeztetniük kérdéseiket, és kivel?

Nem azért került visszahívásra. A kérdéseiket nem kell egyeztetniük, a tudósítások kiadására az MTI jogosult a törvényben szabott felhatalmazás alapján.

"Ha érzékeny, brüsszeli sztorit küldünk be, a cikket a megbízható szerkesztő kapja, aztán pedig egy magasabb hatóság hagyja jóvá." Igaz-e ez az állítás, és ha igen, mit jelent pontosan a magasabb hatóság?

Nem igaz.

„Ez nem közmédia, hanem kormánymédia, pedig a kettő nem kellene, hogy ugyanaz legyen.” Független, kormányzati befolyástól mentes intézménynek tartja-e a Magyar Távirati Irodát? Összhangban áll-e az intézmény működése a tárgyilagos, pártatlan tömegtájékoztatásra vonatkozó közszolgálati alapelvekkel?

Igen. Összhangban áll.

A blog szerzőjének ehhez lenne egy-két megjegyzése. Először is: egy szó sem igaz az MTVA sajtórészlegének válaszaiból. Másodszor: hogy ne csak általánosságban minősítsem a választ, nézzünk egy konkrét példát. Valóban „megbízható” szerkesztőkre van bízva, hogy milyen hírek mehetnek ki a magyar lakosság felé: ez magyarázza, hogy miért választották ketté már 2011-ben, rögtön Orbánék „országlásának” első éveiben az addigi MTI-t anyagokat író, sajtótájékoztatóra járó dolgozókra (ők kerültek át az MTVA-ba), s csak az anyagok megrendelésével, megszerkesztésével, kiadásával foglalkozó főnökökre (ők maradhattak az eredeti létszám töredékére csökkent MTI dolgozói.). Az első kategóriába tartozók nem adhattak ki többé híreket – miközben korábban, évtizedeken át ez is a feladataik közé tartozott. Akkor még megtehették, sőt meg is kellett tenniük, hiszen tapasztalt, évtizedes gyakorlattal rendelkező szerkesztők vannak közöttük - az Orbán-éra alatt már nem, mert nem elég megbízhatóak: még a végén a szakmai szempontokat érvényesítenék, nem pedig a politikai utasításokat! Szörnyű! S a ráadás: még az MTI-ben maradt „főnököket” is két táborra osztották, mert lettek a kiemelt szerkesztők, s a beosztott szerkesztők, márpedig a Magyarországgal, s ezen belül is Orbánékkal kapcsolatos anyagokat csak az első kategória adhatja ki: ők azok, akiket a fideszes sajtóirányítók közvetlenül instruálnak. Nem titok, számtalanszor előfordul, hogy anyagok órákig nem mennek ki, mert még az MTI-s szerkesztőknek is előbb el kell küldeni őket a „főnökséghez”, akik majd eldöntik, megjelenhet-e, vagy sem, s ha igen, mit kell belőle kihúzni, átírni.

Az MTI jelentése szerint Donald Trump üzletember nagy fölénnyel megnyerte az amerikai elnökválasztási folyamat keretében a Republikánus Párt Indiana államban kedden tartott előválasztását az amerikai média előrejelzése szerint. A demokratáknál Bernie Sanders szenátor legyőzte Hillary Clinton volt külügyminisztert.

Trump az 57 küldöttből legalább 45 támogatását megszerezte. A további mandátumok megoszlása még kérdéses, de az exit pollok szerint a második Ted Cruz szenátor, a harmadik John Kasich ohiói kormányzó lett.

Donald Trump győzelme azt is jelenti, hogy nagyon valószínűvé vált: ő képviseli a pártot a novemberi elnökválasztáson.

Pártbeli legfőbb riválisa, Ted Cruz az indianai választás után be is jelentette, hogy befejezi elnökválasztási kampányát. Így republikánus oldalon Trumpon kívül már csak John Kasich maradt versenyben, de az ő népszerűsége alacsony, és eddigi előválasztási teljesítménye is gyenge.

A demokrata párti versengés keretében az indianai előválasztáson - a voksolás utáni prognózisok szerint - Bernie Sanders váratlanul legyőzte Hillary Clintont.

Sanders annak ellenére nyert, hogy az előrejelzések a vereségét jósolták. Előnye azonban csekélynek látszik Clintonnal szemben, ami azt jelenti, hogy nem csökkent érdemben köztük a különbség a megszerzett delegátusok teljes számát illetően.

Az indianai demokraták a szavazatokkal arányosan osztják el a vetélytársak között a nyári elnökjelölő pártkonvenció küldötteit. A keddi eredményeket még nem számítva Clinton 2179, Sanders 1400 küldött támogatását élvezi. A többséghez 2383 kell.

A szenátor választási kampánya ezzel lélegzethez jutott, miután az előző heti öt előválasztás közül csak egyben győzött.

Az előválasztási kampányban hátra van még több állam, közülük Kalifornia a legfontosabb.

Lázár János Brüsszelben kilincselt Paks II-ért – írja az Index.

Az Európai Bizottság vizsgálatai csak vánszorognak, de az oroszoknak pont az lehet az érdeke, hogy még ne kelljen belefogni az építkezésbe.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Brüsszelben tárgyalt a paksi atomerőmű bővítéséről két uniós biztossal, és beugrott Navracsics Tiborhoz is egy kávéra.

A lengyel Elżbieta Bieńkowskával azért kért találkozót Lázár, hogy megbeszéljék, miért az orosz energiavállalat, a Roszatom volt az egyetlen építtető, aki szóba jöhetett az erőmű kibővítésére, és miért nem írt ki a kormány nyílt pályázatot, ahogy azt az uniós versenyszabályok megkívánták volna.

A kötelezettségszegési eljárás tavaly novemberben indult, az Európai Bizottság akkor azt írta: „A magyar kormány közvetlenül odaítélte két új reaktor építését és két reaktor felújítását, átlátható eljárás nélkül.”

Nem lehetett top prioritás a miniszter látogatása, mert amikor egy bizottsági forrásunkról érdeklődtünk róla, azt a választ kaptuk: „Nem vagyok benne biztos, hogy miért jön ide megint, de utánanézek.”

A Bizottság és a magyar kormány közötti levelezés egyelőre ott akadt meg, hogy a brüsszeli testület várja az írásbeli kifejtését azoknak a technikai okoknak, amelyek miatt csak az oroszoknak lehetett odaadni a projektet. Amíg ez nem érkezik meg, beszélgetések és találkozók nem fogják érdemben előrelendíteni az ügyet, tippel egy másik bizottsági szakértőnk.

Gyanús, hogy Paks II-be kell majd adófizetői forintokat lapátolni, hogy működhessen, legalábbis ezt feszegette az uniós biztos egy hivatalos levélben januárban. Azóta folyik a vizsgálat, amiről a Bizottság hivatalos közlése szerint annyit tudunk, hogy „nincsen megszabott időkerete, akármeddig, évekig is eltarthat”.

Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos áprilisban azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy az Európai Bizottsággal régóta folyamatosan egyeztetnek az állami támogatás ügyében, minden kérdésükre válaszoltak. Hangsúlyozta, hogy nem tiltott állami támogatás miatt folyik a vizsgálat, és jelezte: remélik, hogy az év közepéig kialakítja a Bizottság az álláspontját.

Lázár János április végén azt közölte Széll Bernadett LMP-s képviselő kérdésére, hogy amíg nem zárul le a versenyjogi vizsgálat, a kormány nem nyúl hozzá az orosz hitelhez, azt majd csak az Európai Bizottság jóváhagyása után kezdi lehívni Magyarország.

„2018-ra tervezték elkezdeni az építkezést. A környezetvédelmi engedélyek kiadását pedig 2015. novemberre várták – ehhez képest máris csúszásban vannak” – mondta az EUrologusnak Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője. De lehet, hogy a kormánynak, és az alacsony olajárakkal küszködő, költségvetési gondokkal birkózó Oroszországnak éppenhogy jól jön a késés. „Az oroszok már mondanak le aktív hitelszerződéseket: januárban fújtak le egy öt vízerőműves csomagot Kirgizisztánban, ahol pedig komoly orosz-kínai befektetési verseny folyik.” Jávor szerint az, hogy Putyin nem fújja le a paksi projektet, annak a jele, hogy Oroszosrszágnak iszonyú fontos stratégiai cél, hogy magukhoz kössenek európai uniós tagállamokat. Ha az uniós vizsgálat miatt csak később hívja le a magyar kormány a hitelt, megvan rá az esély, hogy Oroszország világgazdasági helyzete helyrebillen, és nem kell lemondaniuk a kelet-európai piacról.

A szerződésben azonban az áll, hogy a magyar fél 2026-ban elkezdi visszafizetni a hitelt, és az ilyen beruházásoknál a legdurvább költségnövelő faktor mindig a csúszás, emlékeztetett a PM képviselője.

A Demokratikus Koalíció arra szólítja fel a miniszterelnököt, hogy kezdeményezze Matolcsy György jegybankelnök leváltását a köztársasági elnöknél súlyos kötelezettségszegés elkövetése miatt – írja az MTI.

A párthoz tartozó független parlamenti képviselők határozati javaslatot nyújtanak be az ügyben.

A DK ügyvezető alelnöke szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványai "baráti cégeknek, rokonoknak, haveroknak" közpénzek százmillióit osztogatták szét.

Molnár Csaba hozzátette, az is kiderült, hogy a cégein keresztül "közpénzek százmillióit" elnyerő Szemerey Tamás, a jegybankelnök unokatestvére, "arra is hajlamos", hogy offshore cégekbe fektetesse a pénzét. Ez az utolsó csepp volt a pohárban, a jegybankelnököt le kell váltani - jelentette ki az EP-képviselő.

Kijelentette, a miniszterelnöknek van jogi lehetősége Matolcsy György leváltására, mert a Központi Bankok Európai Rendszeréről és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló dokumentumok, valamint a magyar jegybanktörvény alapján súlyos kötelezettségszegés esetén a kormányfő a köztársasági elnöknél kezdeményezheti a jegybankelnök felmentést.

Az Orbán-kormány "nem csak lopni szeret, de titkolózni is szeret a lopásai kapcsán" - felelte arra a kérdésre, amely azt érintette, hogy a 2017-es költségvetést megalapozó törvényjavaslat alapján titkosíthatnák az állami vállalatok gazdálkodására vonatkozó adatokat. Az Alkotmánybíróság feltehetően ezt a jogszabályt is alkotmányellenesnek fogja nyilvánítani - tette hozzá Molnár Csaba.

Az általános és középiskolák tantervébe is bekerülhet a labdarúgás oktatása – az Origo szerint ez derül ki a kerettantervekről szóló rendelet módosításának a Kormany.hu-ra felkerült tervezetéből.

Eszerint a mindennapos testnevelés heti két óráját lehetne kiváltani az iskolai labdarúgás kerettanterv ismeretanyagával. Az alsós évfolyamokon emellett szivacskézilabdát és kosárlabdát is lehetne tanítani.

A foci beemelése az iskolai tananyagba egy tavaly novemberi tervezetben jelent meg először. Az Origónak akkor nyilatkozó pedagógusok jobbára szkeptikusan beszéltek róla. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) már akkor jelezte, hogy nem kötelező, hanem választható tananyagról van szó.

Bár tavaly ősszel Lengyelországban is egy elég unortodox párt jutott hatalomra, ott a jegybank egyelőre még nem ült fel a Matolcsy-vonatra. Legalábbis az Index szerint erre enged következtetni, hogy a lengyel központi bank befizette a költségvetésbe a tavalyi 8,3 milliárd zlotyis (590 milliárd forintos) nyereségének 95 százalékát.

Erre amúgy a lengyel törvények kötelezik a jegybankot. Ettől csak kivételes esetben lehet eltérni, például ha a jegybank úgy véli, hogy a pénzt tartalékolnia kell a valutaárfolyamok heves ingadozása elleni védekezésre - írta az MTI.

A lengyel költségvetésben az idei első negyedévben 9,6 milliárd zlotyi hiány keletkezett, tehát a jegybanki befizetést ennek nagy részét fedezi.

Mint ismeretes, a Magyar Nemzeti Bank ahelyett, hogy befizette volna, 260 milliárdért homályos hátterű alapítványokat hozott létre nyereségéből. Ezeket Matolcsy közeli bizalmasai vezetik, és elég megkérdőjelezhető módon szórják a közpénzt. Amiből többek között Matolcsy családtagjai és ismerősei is kaptak rendesen.

Lengyelországban tavaly ősszel az Orbán-rajongó Jog és Igazságosság nevű jobboldali populista párt jutott hatalomra, és azóta a Fidesz számos lépését reprodukálták, például megpróbálták beszántani az alkotmánybíróságot. A jegybankot azonban egyelőre még ők se tudták bevenni.

Kovács Zoltán után Rogán Antal is elszólta magát – MSZP-reagálás a propagandaminiszter vs.hu-val kapcsolatos kijelentésére.

Rogán Antal szerint Matolcsy György mindent jól csinált, hiszen nyereségessé tette az MNB-t. Kérdés, hogy kikre gondolt Orbán Viktor propagandaminisztere, mert úgy látszik, hogy csak a fideszes rokoni-haveri kör nyert Matolcsy eddigi jegybankelnöki működésén.

Matolcsy a forint folyamatos gyengítésével a devizahiteleseken nyerészkedett, a brókerkárosultak elsősorban neki köszönhetik, hogy Tarsoly Csaba és tettestársai eltüntethették 32 ezer kisbefektető 210 milliárd forint megtakarítását, a forintgyengítésen nyert több mint 260 milliárd forint elképesztő lenyúlásával pedig minden magyar állampolgár zsebéből több mint 26 ezer forintot vett ki, miközben a saját fizetése a két és félszeresére emelkedett.

Az MSZP közleménye szerint jellemző, hogy Rogán Antal szerint az elképesztő lopássorozat kiderülése miatt a tönk szélére jutott vs.hu hírportál helyzetéért is az MNB példátlan pénzszórását feltáró MSZP a hibás. Rogán Antal ezzel ugyanúgy elszólta magát, mint Kovács Zoltán kormányszóvivő: szerintük nem azzal van a baj, hogy loptak, hanem azzal, hogy ez kiderült.

Magyarország leggazdagabb emberei közül többen is szerepelnek a Panama-iratokként ismertté vált offshore-dokumentumokban – derül ki a Direkt36 legújabb cikkéből, amit a hvg.hu ismertet. Az oknyomozó portál szerint az iratokban feltűnik Csányi Sándor bankvezér, a szintén bankár Spéder Zoltán, Gattyán György internetmilliárdos és Kovács Gábor műgyűjtő is.

Szemerey Tamás üzletember, a jegybankelnök unokatestvére 2009 májusa és 2010 júniusa között volt a tulajdonosa és igazgatója egy Sunjoy Development nevű, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cégnek. Szemerey a Direkt36-nak azt mondta, azért szállt be a cégbe, mert technológiai fejlesztésekben szeretett volna részt venni Európán kívül és ezért gyorsan szüksége volt egy külföldi társaságra. Aztán azért szállt ki belőle végül viszonylag hamar, mert túl sok hazai elfoglaltsága volt. Unokatestvérének, Matolcsy Györgynek, aki 2010-ben már kormánytag volt, nem szólt az offshore cégéről, állítása szerint azért, mert „unokatestvéreimnek nem szoktam beszámolni az üzleti tevékenységeimről”.

Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató felesége nevén volt egy offshore cég, amelyet azért hoztak létre, hogy ellássa a bankár hajóján dolgozó személyzet munkáltatói jogait. Csányinak egy máltai cégen keresztül van egy hajója, amelyet a kiszivárgott iratokban jachtként emlegetnek, de a bankár „vitorlás katamarán”-ként hivatkozott rá a Direkt36-nak adott válaszaiban. Csányi közölte, mivel az ilyen hajók esetében előfordul, hogy a személyzetnek EU-n kívüli országokból is vannak tagjai, illetve a hajó uniós vizeken kívül is mozog, „ezért szintén nemzetközi gyakorlat, hogy az üzemeltetést offshore (a hajózási hagyományok miatt lehetőleg brit joghatósághoz kapcsolódó) cég végzi”. A Durion Services nevű offshore cég már nem működik, mert közben Csányiék egy professzionális hajóüzemeltető céget bíztak meg a négyfős személyzettel rendelkező hajó menedzselésével.

A Csányi bankpiaci riválisa, Spéder Zoltán – aki az állammal is partneri viszonyban álló FHB Bank elnöke és meghatározó tulajdonosa – úgy kerül elő a Panama-iratokban, mint két offshore cég széles jogkörökkel rendelkező meghatalmazottja. A Whitestone International nevű Seychelles-szigeteki társaság éveken át tulajdonolta a jelenleg Spéder érdekeltségébe tartozó CEMP nevű médiavállalatot, az Index.hu kiadóját. Spéder állítja, hogy nem ő volt a Whitestone tulajdonosa, arra a kérdésre azonban nem válaszolt, hogy milyen kapcsolata van a társasággal és a cég kinek az érdekeltségébe tartozott. Közölte, hogy a 2007 szeptemberében kapott meghatalmazás felhasználásával nem került sor semmilyen tranzakcióra, a cég tevékenységéről pedig nincs tudomása. Spéder 2008-ban szintén általános jellegű meghatalmazást kapott egy Novum Asset Management nevű cégtől. Spéder erről a cégről is csak annyit mondott, hogy nem volt a tulajdonosa, és a meghatalmazás felhasználásával nem történt semmilyen tranzakció.

A már jó ideje Los Angelesben élő Gattyánról kiderül a Panama-iratokból, hogy hivatalosan is kezdeményezte, hogy bevándorlóként telepedhessen le az Egyesült Államokban. A cikk szerint ennek az eljárásnak a részeként hozott létre Nevada államban egy úgynevezett trustot (ez magyarul leginkább bizalmi vagyonkezelőnek fordítható). Cégeinek kommunikációs vezetője szerint a vagyonkezelő célja, hogy Gattyán hosszú távon gondoskodjon a családjáról. A 2013 őszén és 2014 elején kelt iratokból kiderült így az is, hogy Gattyánnnak egy 24 millió dollárt (jelenleg 6,5 milliárd forintot) érő háza volt Los Angelesben az ügyintézés idején. Cégének kommunikációs vezetője szerint a cég és a ház is Gattyán birtokában van továbbra is.

Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szakszóvivője hűtlen kezelés gyanúját sejti és feljelentést fontolgat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) szervezetfejlesztésre fordított 10 milliárd forintos költése miatt, amelyet szerinte még feleslegesebbé tenne a Klik megszűnése.

A politikus szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján az MTI szerint elmondta: az intézményfenntartó 2013 és 2015 között költötte el az uniós forrást "jórészt értelmetlenül", "a szervezetben rejlő lehetőségek kiaknázására", módszertani és szervezeti felépítéssel kapcsolatos fejlesztések javítására, a munka hatékonyságának növelésre.

Mindezekkel kapcsolatban a politikus a Klik mellett az érintett minisztérium felelősségét is felvetette.

Ismertetése szerint kétszer 30 millió forintot fordítottak ellenőrzési, valamint kontrolling koncepció készíttetésére. A Klik vezetői napi 145 ezer forintért vettek részt vezetőképzésben, összesen 22 millió forintért, ahol gondolkodásfejlesztés mellett ügyfélszolgálati témakörben is képezték őket.

Emellett 30 millió forintot fizettek ki egy magáncégnek költségvetési tanácsadásként egy 60 oldalas tanulmányért, és minőségbiztosításra is kétszer 30 milliót költött a Klik.

Ikotity István, a párt országgyűlési képviselője különösen aggályosnak ítélte az évről évre jelentős forráshiánnyal küzdő szervezet pazarlását, amely szerinte felveti a korrupció gyanúját, miközben a kabinet - mondta - az oktatás fejlesztésére semmit sem fordít.