„Ismerve ennek a generációnak a hatalmi gondolkodását, el tudom képzelni, hogy vissza akarnak venni azoknak az intézményeknek az erejéből, amelyek a parlament hatalmát korlátozzák” - mondta Stumpf István alkotmánybíró az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség keddi rendezvényén a 444.hu beszámolója szerint.

A Bibóban a Fidesz megalakulását segítő, később Orbán Viktor felkérésére a kancelláriát vezető, majd saját maga szerint is feketeseggűvé vált, azért alkotmánybírónak még megválasztott Stumpf egyre többször kerül összeütközésben a Fidesszel.

Erről a Magyar Nemzet tudósítása szerint Stumpf azt mondta: azért szegődött alkotmánybírónak, hogy az Alaptörvényt védje, akár annak az árán is, hogy szembekerül azokkal, akik megalkották.

Az első konfliktus az volt, amikor Orbánék hiába akarták megadóztatni a „pofátlan végkielégítéseket", a visszamenőleges hatálya miatt az AB visszadobta a törvényt. A második erős AB-vétó az előzetes választási regisztrációra jött. Ekkor kelt ki Kövér László „a parttalan jogászkodás” ellen, amire Stumpf a „visszaélésszerű alkotmányozásról” szóló dolgozattal válaszolt.

Stumpf szerint a Fidesz a rendszerváltozástól azt képviselte, hogy a posztkommunista struktúrákat el kell takarítani, és egy új világot kell felépíteni; meg kell csinálni a rendszerváltást egy új középosztállyal. Ennek a látványos következménye, hogy szpáhibirtokok épülnek, ami kiveri a biztosítékot az emberek többségénél. De ahhoz képest, milyen kicsi ország vagyunk, megnövekedett a mozgásterünk - idézte az mno.

Saját terepén maradba Stumpf bírálta a parlamentet. Mindenképpen szerencsétlennek tartja, hogy ötszörös mulasztásos alkotmánysértésben van a törvényhozás, mert négy alkotmánybíró hiányzik, és nincs elnöke a testületnek.

Az Index szerint a jövő évi költségvetés bár több kulcsterületre is több pénzt juttat az ideinél, van egy csomó minden, amiből lefaragna a kormány. A Start munkaprogramra, többféle szociális ellátásra és a családi pótlékra is kevesebb jut a 2017-es büdzsében, számolta ki a Világgazdaság. A megszorítások és a többi lefaragás együtt mintegy ezermilliárd forintot tesznek ki.

Szerdán kezdődik a költségvetés harminc órásra tervezett általános vitája az Országgyűlésben. A fő kérdés, hogy ezalatt az idő alatt hány módosító érkezik be a törvényjavaslathoz, vagyis mennyire szedik szét az NGM által tervezett költségvetést a képviselők.

Hogy korrekciókra lehet számítani, az igen valószínű: a lap számításai szerint a költségvetés több mint 2500 sorából majdnem 1500 esetében egyetlen fillérrel sem emelkedik az előirányzat az ideihez képest, és 381 tétel esetében kisebb lesz az állami pénz az ideinél. Több mint ezermilliárd forintot csippent le egyes kiadási előirányzatokból a kormány, hogy azt másutt ossza el. Igaz, ebből majdnem 300 milliárdot azok az uniós programok jelentenek, amelyek lassan kifutnak, és a helyükbe újak lépnek, így az uniós finanszírozású beruházások végül több mint 700 milliárddal nagyobbak lesznek az ideinél.

A végső összesítésben a kiadások az ideinél 1500 milliárd forinttal, vagyis 10 százalékkal lesznek magasabbak, a növekményből azonban nem jut mindenkinek. A pedagógusoknak például jövőre kevesebbet irányoztak elő az ideinél: Összességében a Klik költségvetése 108 milliárd forinttal lesz kisebb az idei megemelt előirányzatnál, különösen drasztiks a dologin kiadásokra fordítható összeg csökkenése 45 milliárd forintról 22 milliárdra.

Jelentős megtakarítást ér el a kormány néhány szociális programon is: 15 milliárd forinttal csökkentik a szakértők szerint inkább támogatandó Start munkaprogram keretét, és a korhatár alatti ellátásokra (például szolgálati nyugdíjra vagy a balettművészek járadékára) összességében 17 milliárd forinttal, vagyis több mint 15 százalékkal kevesebbet fordítanának. Az árvaellátást 3 milliárd forinttal vágja vissza a kormány, és 3,5 milliárd forinttal csökken az özvegyi nyugellátások értéke is. 2,5 milliárddal csökken még a rokkantsági, rehabilitációs ellátások kerete is, bár ez az összkeretnek alig egy százaléka. A családi pótlékra szánt keret szintén egy százalékkal, 3,2 milliárd forinttal lesz alacsonyabb az ideinél.

A megszorításokon kívül a kormány sokat takarít meg a kamatkiadások, adósságszolgálati kiadások csökkenésével, a milánói világkiállítás kifutásával és azzal, hogy jövőre elég lesz az úszó eb-re az idei költéseknek kevesebb mint harmadát, 8,9 milliárdot költeni.

A Demokratikus Koalíció közleményében emlékeztet, hogy ma megkezdi az Országgyűlés az Orbán-kormány által benyújtott családellenes jövő évi költségvetés vitáját. Most már egyértelmű, hogy 1000 milliárdos mnegszorításra készül a Fidesz. Miközben luxuskiadásokra, Várba költözésre, TEK-re, stadionok építésére bőven jut közös forintjainkból, addig 17 milliárddal kevesebb jut szolgálati nyugdíjra, 3 milliárddal kevesebbet szánnak az árvák ellátására, 3,5 millliárdot vonnak el az özvegyi nyugdíjasoktól, 2,5 milliárdot vesznek el a rokkantaktól és 3,2 milliárddal csökken a családi pótlékra fordított összeg. Emelett 0,9%-os "nyugdíjemeléssel" alázzák meg a nyugdíjasokat.

A büdzsé vitája ma kezdődött meg, de nem véletlen, hogy ehhez a vállalhatatlan, emberek százezreit tönkretevő, reménytelen költségvetéshez a DK módosító javaslatot sem nyújt be és nemmel fogunk rá szavazni. Az Orbán-kormányt súlyos felelősség terheli a családok tönkretételéért. Több lesz a beteg, a a szegény és több lesz a kivándorló a brutális megszorítás nyomán. A DK felül fogja vizsgálni a szociális védőháló állapotát és meg fogja menteni mindazokat, akiket Orbánék nem csak az árok szélén hagynak, hanem bele is löknek.

A szemfényvesztés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét az MSZP elnök-frakcióvezetője szerdán a parlamentben.

Az MTI szerint Tóbiás József a törvényjavaslat általános vitájában úgy értékelte, a 2017-es költségvetés egy a gazdagokat még jobban támogató évet vetít előre, az emberek többségének azonban semmilyen reményt nem ad helyzete megváltozásához.

Az MSZP vezérszónoka azt mondta, alapjaiban elhibázott a büdzsé, a társadalom kettészakítottságát és Magyarország régiós országoktól való lemaradását erősíti.

Az ellenzéki politikus szerint semmi sem látszik a több pénzből az oktatás területén, míg a nyugdíjemelés mértéke megalázó. Jelezte, az MSZP a szociális területre, az oktatásra és az egészségügyre szán több forrást és ezt kezdeményezve nyújt be átfogó költségvetési módosítócsomagot.

A Jobbik több mint hatszázmilliárd forint pazarló tételt lát a 2017-es költségvetési javaslatban, és több száz módosító indítványt készül benyújtani - közölte Z. Kárpát Dániel, a párt alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján az MTI kérdésére.

Az ellenzéki politikus a "kiszáradt gazdaság és a függőség költségvetéseként" jellemezte a kormány javaslatát. Pártja felvetéséhez képest kevésnek ítélte az áfacsökkentést, a devizahitelesek átváltásán keresett jegybanki profitra vonatkozóan pedig azt szorgalmazta, hogy csoportosítsák át egy kártérítési alapba.

Z. Kárpát Dániel azt mondta: több mint hatszázmilliárd forint felesleges kiadást látnak - egyebek mellett a tárcák kiadásainál és a kormányzati kommunikációban -, ugyanakkor ennek töredékéből el lehetne indítani egy állami hátterű bérlakásépítési programot. A Jobbik emellett a használtlakás-vásárlást, az ingatlanbővítést és az energetikai korszerűsítéseket is nagyobb mértékben támogatná.

Módosító javaslataik közül megemlítette a lombikbébiprogram kiemelt támogatását is, néhány tízmilliárd forint többlettel ugyanis szerintük érdemi előrelépést lehetne elérni a népességfogyás csillapításában.

A Magyar Nemzeti Bank összesítése szerint márciusban a háztartásokat segítő nonprofit intézmények 40 milliárd forint értékben vásároltak állampapírt, így állományuk 241,5 milliárd forintra nőtt. Ebből 197,3 milliárd forint értékű államkötvényt birtokolnak a jegybank által létrehozott Pallas Athéné alapítványok – írja a 444.hu.

Az alapítványokat annak ellenére is a háztartásokat segítő nonprofit intézmények körébe sorolja a jegybank, hogy ennek a kategóriának pont az a lényege, hogy az itt lévő intézmények nincsenek állami befolyás alatt. Az alapítványok vezetőségében pedig több jegybanki hivatalnok is kapott megbízást, ráadásul a Kúria és az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy ezek a szervezetek bizony közpénzből gazdálkodnak.

A legtöbb állampapírt pont az az alapítvány vásárolta, amiben maga Matolcsy a kuratóriumi elnök.

Ezekkel az állampapír-vásárlásokkal csak annyi a baj, hogy az Európai Központi Bank szerint úgy is értelmezhetők, hogy a magyar jegybank megszegi a monetáris finanszírozás tilalmát. Az ugyanis tilos, hogy a jegybank állampapír-vásárláson keresztül nagyüzemben tolja a pénzt egy ország költségvetésébe. Igaz, ez a tilalom csak arra vonatkozik, hogy a jegybankok és a hozzájuk kapcsolódó szervezetek (ebben az esetben az alapítványok) nem vehetnek közvetlenül a kibocsátótól állampapírt. De ha azt valaki megvette, akkor tőle már megvehetik.

Szintén a 444.hu szerint Mészáros Lőrinc új céget alapított, szállodát építene Alcsútra.

Az a neve, hogy Alcsúti Szálloda Projekt Kft. A HVG szerint a cég - ahogyan a neve is mutatja - szállodát építene Alcsúton. A céget Mészáros két másik vállalkozása alapította 6 napja.

A hotelt a Mosóháznak nevezett alcsúti műemléképület közelébe tervezik, és a HVG szerint akkor lesz igazán értékes, ha felújítják a Habsburg-kastélyt rejtő közeli arborétum épületeit. Közben a kormány azt tervezi, hogy extra adókedvezményt ad műemlékfelújításra.

Véletlen? Tutira az – írja a portál.

Zágrábi lapok szerint eddigi legmélyebb válságát éli a horvát kormánykoalíció, miután kiderült, hogy Tomislav Karamarko miniszterelnök-helyettes felesége üzleti kapcsolatban állt egy olyan céggel, amely a Molnak lobbizott. A politikus felesége közölte: felbontotta a szerződést, mielőtt férje kormánytag lett, így nem állt fenn érdekellentét. A miniszterelnök-helyettes maga kért vizsgálatot az ügyben – írja az MTI.

A Nacional című horvát hetilap a legújabb számában szellőztette meg, hogy Ana Saric Karamarko cége két évig szerződésben állt Jozo Petrovic cégével, amely a Molnak lobbizott és tanácsokkal látta el a magyar olajipari céget. Petrovic vállalata 60 ezer eurót fizetett Karamarko cégének tanácsadásért és az energiapiacot érintő médiaelemzésekért. A lap közzétette a szerződés részleteit és fénymásolatát is.

Karamarko felesége a horvát közszolgálati televíziónak úgy nyilatkozott, hogy egyszerű marketing- és kommunikációs szerződésről volt szó, amilyet számos ügynökség kínál. A cég kétéves munkáért kapta ezt az összeget, és az üzletasszony szerint soha nem nyújtott olyan szolgáltatást a megrendelőnek, amely a Mol érdekeit szolgálta volna.

Hozzátette azt is: miután kiderült, hogy a férje tagja lesz a kormánynak, a szerződést azonnal felbontotta, így az ő esetében nem állhatott fenn érdekellentét.

Tomislav Karamarko, aki a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnökeként lett miniszterelnök-helyettes, közölte: maga fogja kérni, hogy a hivatalos szervek vizsgálják ki az ügyet. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt években az illetékes szervek - köztük az ügyészség és adóhivatal is - több alkalommal vizsgálódtak felesége cégénél, kizárólag azért - mint állítja -, hogy feleségén keresztül gyakoroljanak rá nyomást. Egyetlen állami szerv sem talált legkisebb szabálytalanságot sem a cég működésében - tette hozzá a politikus.

A Vecernji List című horvát napilap szerda írásában "súlyosnak" minősítette az ügy miatt kialakult a helyzet. Megállapította, hogy a két koalíciós partner, a HDZ és a Híd Függetlenek Listájának viszonya eddigi legmélyebb válságát éli, és felmerül a kérdés, hogy a történtek után talpon tud-e maradni kormány, és egyáltalán van-e értelme a két párt további együttműködésének.

"Mert a Mol nem +egyszerűen+ egy cég, a Molt sajnos, a horvát kormány stratégiai partneréből néhány év alatt már-már első számú közellenséggé vált" - írta a lap, hozzátéve, hogy az ellenzék már lemondásra szólítja Karamarkót, de a Hídban egyelőre azon az állásponton vannak, hogy az állami intézményeknek tisztázniuk kell a szóban forgó üzleti kapcsolat hátterét.

A két kormánykoalíciós partner, a HDZ és Híd között a kormány januári megalakulása óta feszült a viszony. Vita bontakozott ki köztük az INA horvát olajipari vállalt sorsa miatt is. Míg a HDZ álláspontja szerint Zágrábnak el kell állnia a döntőbírósági eljárástól a Mol-INA-ügyben, és inkább tárgyalásokat kell folytatnia a magyar céggel, addig a Híd továbbra sem adná el az INA állami tulajdonú részvényeinek fennmaradt részét sem. Az INA 49,08 százaléka a Molé - és a magyar cég gyakorolja az olajtársaság irányítói jogait is -, 44,84 százaléka pedig a horvát államé.