Szinte biztos, hogy 2018 végéig nem vezetik be a dugódíjat Budapesten – értesült az Origo. A döntés mögött az a szempont húzódik meg, hogy sem a fővárosi Fidesz, sem a kormány nem akarja felvállalni annak a politikai kockázatát, hogy egy évvel a választások előtt egy ilyen nagy súlyú döntést hozna. Az emberek a díj bevezetését biztosan nem fogadnák örömmel, és nagy valószínűséggel a kormányt hibáztatnák.

Ráadásul a fővárosban a kormánypártok az országos támogatottságukhoz képest gyengébben állnak, így a dugódíj bevezetése tovább rontaná az esélyeiket – mondta egy fővárosi fideszes politikus. Mint ismert, Budapesten 18 egyéni választókerület van. Ebből 2014-ben 10-et megnyertek a kormánypártok. A cél, hogy legalább ötöt-hetet megszerezzenek két év múlva, de a dugódíj érvénybe lépése miatt vélhetően nem sikerülne ezt a szintet elérni.

Úgy tudjuk, hogy a kormány azt is vállalná az Európai Bizottság felé, hogy a díj bevezetésének az elmaradása miatti büntetést befizetné az uniós testületnek. A 15-20 milliárdos büntetés befizetése lényegesen kisebb politikai kárral járna, mint ha a választások előtt bevezetnék a fővárosban autózókat érintő újabb fizetési kötelezettséget.

A dugódíjat valójában már 2013-ban be kellett volna vezetni, az egyezkedéseknek köszönhetően azonban sikerült néhány évvel későbbre csúsztatni az elkerülhetetlent. A 2013-as bevezetés illúzió lett volna: a metró nem volt kész, a régebbi vonalak felújításra vártak (2014-ben többször is le kellett állítani a kocsikat!), P+R parkoló csak mutatóban volt a fővárosban.

Tarlós Istvánnak sikerült elérnie, hogy néhány évet csúszhasson a bevezetés, azonban a főpolgármester minden alkalommal elmondta, hogy a dugódíjjal nem ért egyet, sőt az egész 4-es metrót is csak azért fejezték be, mert 2010-ig annyi pénzt öltek bele, hogy többe került volna leállítani az építkezést, mint befejezni.

A főpolgármester legutóbb a Figyelőnek azt mondta, a metrótámogatási szerződésből mindenki ki tudja olvasni, hogy miért kényszer a díj bevezetése. „Ezt anno Demszkyék bevállalták. Nem tartom egyébként ördögtől való dolognak, de eddig nem voltak meg a feltételei” – mondta Tarlós István. „Attól nem tartok, hogy a teljes, 180 milliárdos támogatást visszakérik, de valamennyit visszakövetelhetnek. Márpedig a városnak 10 milliárd forint is nagyon hiányozna.”

Az unió ragaszkodik az előző városvezetés vállalásának teljesítéséhez, miszerint az M4-es metró megépítése után behajtási díjat vezetnek be Budapesten – írta korábban a Népszabadság. Az EU Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának európai regionális fejlesztési igazgatója és a Magyarországért felelős területi igazgatója Tarlós István főpolgármesterrel folytatott tárgyalásukon azt is jelezték, hogy a dugódíj által érintett területnek a forgalomcsillapítási cél eléréséhez szükséges nagyságú területet kell lefednie.

A városvezető azt is hangsúlyozta: az unió egyértelmű állásfoglalása ellenére sem fut bele abba a zsákutcába, hogy saját maga kérje a kormányt a dugódíj bevezetését tiltó jogszabály felülvizsgálatára. Ha a kormány úgy dönt, hogy utat nyit az uniós kötelezettség teljesítéséhez, akkor a főváros megteszi a szükséges lépéseket.

A főpolgármester arról is szólt, hogy az idén már nem vezethető be a dugódíj, és továbbra is kétzónásra tervezik a behajtási díjat is. A korábbi tervek szerint a Budapest közigazgatási határán belépőknek a megyei autópályadíjhoz hasonlatos matricát kellene váltani, míg a szűkebb belső zóna határa a Hungária körúton belül lenne.

A dugódíjnak számos fajtája van, így például egyes helyeken egy kordon, határ átlépéséért kell fizetni, másutt bizonyos utak használatáért, megint másutt bizonyos területeket védenek az adófajtával. A dugódíjjal védett területen a felmérések szerint jelentősen csökken a forgalom, a légszennyezés, az autók által okozott környezeti kár (idetartoznak például olyan tételek is, mint hogy ritkábban kell lemosni az épületek falát). Egyértelműen javul az életminőség, Londonban pedig a komplex intézkedéseknek köszönhetően a járművek átlagos haladási sebessége csökkent, Milánóban viszont felgyorsult a tömegközlekedés.

Gigantikus bukta az állam Mol-biznisze – írja az Index az ügyről szóló anyaga címében.

Még úgy is bukna 76 milliárd forintot az állam a 2011-ben vásárolt Mol-részvényeken, hogy eddig 56 milliárd osztalék jött be belőlük – derül ki ugyanis a Világgazdaság cikkéből. Ha csak a részvények értékét nézzük, akkor a részvények múlt pénteki árfolyama alapján 132 milliárd forintot bukott volna az állam.

„Üzleti kalkulációkon is túlmutató, nemzeti vagyongyarapodással együtt járó lépés” – így kommentálta 2011-ben Fellegi Tamás akkori nemzeti fejlesztési miniszter, hogy az állam megvette az orosz Szurgutnyeftyegaz 21,22 százalékos Mol-részvénycsomagját.

A pakett akkor 500 milliárd forintba került, amit az Orbán kormány részben a Nemzetközi Valutaalap hiteléből fizetett ki. A részvénycsomag megvétele rövid távon összesen két hétig érte meg az államnak: ennyi ideig volt ugyanis magasabb a Mol-részvények árfolyama a vételkor jegyzett árfolyamnál.

A lap cikkéből az is kiderül, hogy a közeljövőben kicsi az esélye, hogy az állam befektetése nyereségessé válik, hiszen még a legoptimistább előrejelzések alapján sem fogja elérni az bevásárlás óta jegyzett legmagasabb árfolyamot, ami 18 ezer forint volt (miközben az állam 22 467 forintért vette a részvényeket).

A 444.hu beszámolója szerint a Bloomberg után a világ másik nagy, gazdasági körökben mérvadó hírügynöksége, a Reuters is hosszú cikket szentelt a Magyar Nemzeti Bank, illetve a jegybanki alapítványok sajátos támogatási szokásainak. Ahogy a Bloomberg cikkét, úgy a Reutersét is a hírügynökség magyarországi tudósítója, ezesetben Dunai Márton jegyzi.

De míg a Bloomberg általában koncentrált arra a sajátos gyakorlatra, hogy a jegybanki alapítványok Matolcsyhoz rokoni szállakkal kötődő vállalkozásokat szeretnek támogatni, és ezt valamiért nem szívesen vizsgálja az az ügyészség, amit az a Polt Péter vezet, akinek a neje az MNB személyzeti főnöke, egyben az egyik alapítvány kurátora is.

A Reuters ehelyett a jegybanki alapítványok médiatámogatásaira, azon belül is a Matolcsy György unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz köthető New Wave-re és annak online lapjára, a VS-re koncentrál. A cikkben egyrészt idézik a New Wave-t, ami szerint "teljességgel tisztességtelen azt feltételezni, hogy a jegybank alapítványaitól érkező támogatásoknak bármi közük volna a rokoni kapcsolathoz".

Másrészt idézik Weyer Balázst, az Origo egykori szerkesztőjét, aki szerint az amúgy időközben az Origót is felvásárló New Wave terjeszkedése normális piaci viszonyok között "erősen valószínűtlen" volt. "Hogy egy közepes médiavállalat felvásárolja a piacvezető brandet, az értelmezhetetlen a hatalmi struktúrák figyelembe vétele nélkül" - mondta.

A Demokratikus Koalíció arra szólította fel Tóbiás Józsefet, az MSZP elnökét, hogy a szocialisták léptessék vissza a dunaújvárosi időközi önkormányzati választáson induló jelöltjüket.

Az MTI beszámolója szerint a DK szóvivője, Gréczy Zsolt hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a dunaújvárosi választás lenne az első alkalom, amikor a két párt közötti korábbi megállapodás értelmében az MSZP-nek kellene támogatnia a DK jelöltjét, miután a korábbi újpesti időközi parlamenti szavazáson és a salgótarjáni polgármester-választáson a DK nem indított senkit a szocialistákkal szemben.

A politikus úgy fogalmazott: a mostani esetben a szocialisták arra hivatkoztak, hogy övék a legjobb jelölt, de ez "megmosolyogtató" azután, hogy Selyem József "számos választási kudarcot, korrupciós ügyet, sőt még egy rabosítást is maga mögött tudhat".

Gréczy Zsolt szerint az egyetlen lehetséges magyarázat az, hogy a dunaújvárosi MSZP-nek nem áll érdekében leváltani a Fideszt. A helyi baloldali szavazók több ügyet is emlegetnek, amelyek alapján feltételezhető, hogy a szocialisták együttműködnek a kormánypárttal, "akárcsak Zuglóban" - tette hozzá Gréczy Zsolt.

Megjegyezte: a szocialisták jelöltje mellett a "legélesebben kardoskodó" dunaújvárosi MSZP-elnök testvére három trafikhoz jutott. Azt is mondta, a városban az MSZP 11 bizottsági tagsággal rendelkezik és az önkormányzati cégek testületeiben is több mint tíz emberrel van jelen, miközben a DK-nak egyetlen ilyen posztja sincs, noha a DK-nak egy, az MSZP pedig kettő képviselője van az önkormányzatban. Arra is kitért, hogy a kormánypárttal együtt az MSZP is megszavazta, hogy a város vásároljon fel több, korábban a Fideszhez köthető, máig veszteséges energetikai céget.

Csak akkor lehet eloszlatni a gyanút, hogy az MSZP és a Fidesz közös gazdasági érdekeit védi a városban, ha visszaléptetik a szocialista jelöltet - szögezte le Gréczy Zsolt.

Dunaújvárosban június 5-ére tűzték ki az időközi önkormányzati képviselő-választást. A voksolást azért kell megtartani a 4. számú egyéni választókerületben, mert a gyilkossággal gyanúsított Gál Roland (Fidesz-KDNP) képviselő lemondott mandátumáról.

Huszonhárom százalékkal csökkent a bankfiókok száma 2008 óta a Magyar Nemzeti Bank friss kimutatása szerint - írta hétfői számában a Népszabadság.

A hazai pénzintézetek közül egyedül az FHB-nál nőtt a fiókok száma 2008 és 2015 között.

A legnagyobb leépítő, a Raiffeisen 58, az UniCredit 51 százalékkal csökkentette hálózatát. A CIB 46, a Sberbank pedig 39 százalékkal csökkentette fiókjait 2008-2015 között. Az utóbbi, orosz hátterű bank még idén is vágott tíz százalékot. Az Erste fiókjainak harmadát szüntette meg.

A kínai kormány átlagosan évi 488 millió olyan kommentért fizet, amelyekkel a közvéleményt tudják manipulálni – írja az Origo.

Ötven centért írnak manipuláló hozzászólásokat az állam által lefizetett kommentelők Kínában. Évi 488 millió kommentet termelnek így, darabját körülbelül 140 forintért.

Az ötvencentes sereg (Fifty Cent Party) néven emlegetett csoportok a kínai közösségi médiábanés fórumokon terjesztenek a vezetésnek tetsző, pártközeli dolgokat.Próbálják terelni a beszélgetéseket, és alakítani a közvéleményt.

A tagok olyan közalkalmazottak, akik a napi feladatokon felül végzik el a kommentelést. Rendszerint akkor lendülnek támadásba, amikor valamilyen zavargás tör ki, vagy jelentős politikai esemény zajlik.

A Harvard Egyetem tanulmánya szerint a módszer rendkívül sikeres, hatékony eszköznek bizonyul az internetezők befolyásolásában.

Kínában tiltva vannak az olyan oldalak, mint a Facebook vagy a Google. A Kínai Nagy Tűzfal számos olyan oldaltól elzárja a kínai internetezőket, amit a Kínai Kommunista Párt károsnak ítél. Többek közt nem lehet használni a YouTube-ot, a Twittert, a Gmailt, és számos nyugati hírportált sem. Ezen oldalak kínai megfelelőit pedig erősen figyeli és cenzúrázza a kínai kormány.

A tavaszi ciklusban már nem, de az ősszel várhatóan benyújtja a Fidesz a választási törvény módosítására vonatkozó javaslatát – mondta Gulyás Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese a Magyar Hírlapnak.

A hvg.hu beszámolója szerint a módosítás elsősorban a külhoni magyarok választási regisztrációját és a pártok kampányfinanszírozását érintené.

Mivel a külhoni magyarok regisztrációja tíz évre szól, előfordulhat, hogy időközben elhunyt választóknak is küldenek szavazócsomagot. A hiteles külhoni választói névjegyzék megoldásaként felvetődött, hogy a választásra korábban regisztrálók kapjanak egy adatlapot, amelyen jelezhetik adatváltozásaikat, illetve megerősíthetik regisztrációjukat – közölte Gulyás Gergely.

A módosítás másik sarkalatos pontjaként a pártok kampányfinanszírozását említette a fideszes politikus, aki azt javasolja, hogy a kétszázalékos eredményt el nem érő pártok az egyéni jelöltekhez hasonlóan fizessék vissza az állami támogatást.

A külföldön tartózkodók levélben szavazását azonban nem érintené a fideszes javaslat, ugyanis az Alkotmánybíróság döntése után ezen a szabályon nem akarnak változtatni.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap a visegrádi országokról közölt vezércikket hétfői számában, míg a Der Standard című osztrák liberális napilap pedig a magyar kormány működéséről írt – közli az MTI.

Karl-Peter Schwarz, a német lap hírmagyarázója Az illiberális Kelet című írásában kiemelte, hogy a "félelem, a bizalmatlanság és a stagnálás mai Európájában" elképzelhetetlen az a hangulat, amely az ezredforduló idején jellemezte a visegrádi országokat. Akkor a "visszatérés Európába" hangulata volt meghatározó, a kommunizmustól megszabadult országok az önrendelkezés lehetőségét, biztonságot és növekvő jólétet vártak a NATO- és az EU-csatlakozástól. Néhány év múlva azonban az "európai projekt" elkezdett veszíteni vonzerejéből, és a választók egyre inkább hajlottak arra, hogy "megbüntessék az Európa-párti eliteket". A migrációs válság révén ez a folyamat jelentősen felerősödött - írta a FAZ szerzője, megjegyezve: a visegrádiak kormányai tudják, hogy bírják a lakosság többségének támogatását, amikor elutasítják a menekültek tagállamok közötti kötelező elosztását szabályozó kvótákat.

Karl-Peter Schwarz a többi között hozzátette, hogy természetesen nagy különbségek vannak a lengyel katolikus "nacionalisták" és a szlovák "baloldali populisták", a "konzervatív" Fidesz és Andrej Babis cseh vállalkozó pártja között, azonban a magyar szocialisták, a lengyel liberálisok és a cseh és szlovák konzervatívok veresége azt mutatja, hogy a visegrádi országokban a pártok esélye a sikerre olyan mértékben csökken, amilyen mértékben azonosulnak az EU-val.

A szerző kiemelte, hogy a domináns kelet-közép-európai politikai áramlatok nem jelentenek "akut veszélyt" a demokratikus rendszerre, "éppen ellenkezőleg, úgy tűnik, egyfajta radikális demokratizmus érvényesül", amely tudomásul veszi, hogy felemelkedése "jogállami járulékos károkkal" jár.

Ez a "többségi önkényuralom" a "fent lévők" - az EU és a vele szövetséges hazai elitek, a bankok és a külföldi tőke - ellen irányul, de nem ritkán az "alul lévők" - romák, migránsok és más etnikai, vallási vagy szexuális kisebbségek - ellen is, s a reformok és modernizáció iránti igény helyére egy "nemzeti és társadalmi protekcionizmus" lépett - írta a FAZ szerzője.

Úgy vélte, Orbán Viktor magyar kormányfő találóan jellemezte ezt az új korszakot, amikor a hagyomány, a hazafiság, az erkölcs, a vallás és a család nevében bejelentette a liberalizmus végét és az "illiberális demokrácia" kezdetét.

A Der Standard című osztrák liberális napilap hétfői számában megjelent kommentárban az olvasható, hogy akár egy kísérleti laborban, úgy figyelhető meg Magyarországon, hogy milyen az élet egy jobboldali populista kormány vezetése alatt.

A szerző, Gregor Mayer szerint Orbán Viktor kormányfő dönt lényegében mindenről, a pozíciókról és a pénzosztásokról egyaránt. A szerviliseket megjutalmazzák, az elhajlókat megbüntetik - vélekedik írásában.

A jobboldali populizmus Magyarországon a nagy szólamokat, a vezetők és a bennfentesek gazdagítását jelenti - véli a szerző, aki szerint Magyarországon a felsőbbrendű gondolkodás, a szolidaritás hiánya uralkodik, a fiatalok kivándorolnak, a politikai alternatívák kihalnak.

Senki nem tudja elképzelni, hogy mi következik Orbán Viktor után - olvasható a véleménycikkben.

Simicskáék eladták a Class FM-et – írja a 444.hu.

Május 17-én a Sláger Rádió Zrt. és a Marquard Média Hungary kiadó megvásárolta a Class FM-et kiadó Advenio Zrt. 100%-át - ezt Túri Árpád, a Class FM vezérigazgatója, a Sláger Rádió Zrt. képviseletében pedig Michael McNutt jelentették be hétfőn délután a Kempinski Hotelben tartott rendkívüli sajtótájékoztatójukon.

Az Advenio Zrt. eddig Nyerges Zsolt, Simicska Lajos legközelebbi bizalmi emberének tulajdonában volt. McNutt azt is elmondta, hogy a Class FM brand megmarad, az adó profilja nem változik a jövőben sem. A Sláger 2009-ben szűnt meg 12 évi működés után, akkor épp Túri Árpád vezette a csatornát. A Class FM-nek jelenleg 2,8 millió hallgatója van.

Az elmúlt hónapokban többször is felmerült, hogy a Simicska érdekkörébe tartozó Class FM könnyen bebukhatja az általa eddig használt legértékesebb országos rádiófrekvenciát, amelynek első hét éves periódusa novemberben jár le. A szerződés elviekben automatikusan öt évre meghosszabbítható, de súlyosnak titulált jogsértés esetén megvonhatják az engedélyt. Márpedig – mint a blog szerzője kénytelen rámutatni – Simicska ma már nem tartozik Orbán barátai közé, s így az állami szervek gyakran próbálják akadályozni, tönkretenni cégeinek tevékenységét.