A 70-80-as évekre visszatekintő megoldást választott a magyar oktatáspolitika arra, hogy 21. századi elvárásoknak megfelelő iskolarendszert működtessen – mondta Pokorni Zoltán egy konferencián a hvg.hu szerint. Mint mondta, ez zsákutca, és a kötelezően előírt reformok egyébként sem működnek. Egy sikeres ország a tudásalapú társadalomra készíti fel a tanulókat.

Tömegesen ismerik fel az iskolák, hogy nem működnek a hagyományos, 20. századi tanítási módszerek, keresik az új megoldásokat. A magyar oktatáspolitika is így van ezzel, de itt egyelőre téves úton járunk, a 70-80-as évek „jól bevált” világába kormányozzák vissza az iskolát, „amikor a köpeny még köpeny volt, a matekóra matekóra, a krumplileves krumplileves” – mondta Pokorni Zoltán egy hétfői szakmai beszélgetésen.

A fideszes volt oktatási miniszter (most a XII. kerület polgármestere) az alternatív pedagógiai programmal működő pesthidegkúti iskola, a Gyermekek Háza 25 éves születésnapi konferenciáján úgy fogalmazott, hogy a 21. századi iskolának már nem a tőke és a munkaerő – egyébként marxi terminológián alapuló – szempontjait kellene figyelembe vennie. A társadalom és a gazdaság kulcskifejezése mára ugyanis a tudás lett, így az iskolának is a tudásalapú társadalomra kellene felkészíteni a gyerekeket.

Bár Pokorni kerülte a direkt aktuálpolitikai kiszólásokat, annyit azért megjegyzett, hogy a mostani pedagógus-sztrájkkövetelések sem erről a szemléletváltásról szólnak, a szakszervezetek pontjai is visszafelé néznek szerinte. „Nem is tudom, hogy két Darth Vader közül melyiknek drukkoljak” – jegyezte meg.

Mint mondta, ma „a gyerekeinknek nem az iskolára van szüksége, hanem az életre”. Nem az osztálytermi tudást, a tananyagot kellene megtanulniuk, hanem azt, hogyan tudnak végigvinni egy projektet, hogyan tudják felhasználni a megtanultakat valós szituációkban.

Ahhoz égnek és földnek össze kell szakadnia, hogy ez bekövetkezzen - ezt mondta nevetve az Index beszámolója szerint a Népszabadság tudósítójának Orbán Viktor, amikor az újságíró arról kérdezte, megingott-e Matolcsy Györgyben a bizalma az MNB alapítványainak elképesztő pénzszórásai miatt.

Orbán azt is mondta, hogy a magyar alkotmány és a nemzeti bankról szóló törvény garantálja a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. "Ezt én tiszteletben tartottam, és most is tiszteletben tartom. Ezért nem foglalkozom ezzel a kérdéssel" - felelte. Az újságíró erre közbevetette, hogy mégiscsak kellett foglalkoznia vele, hiszen az Alkotmánybíróság visszadobta és meg kellett változtatni, mire a kormányfő erre azt mondta: "Igen, de mi alkottuk meg a nemzeti bankról szóló törvényt is. Törvényt kell alkotni".

(Mindehhez a blog szerzőjének is lenne egy megjegyzése. Orbán most azzal takarózik, hogy a jegybank független, a kormányzat nem foglalkozhat vele. Bezzeg amikor még Simor András vezette a jegybankot, s Orbánék nagyon el akarták távolítani, hogy helyébe ültethessék Matolcsyt, akkor Orbán nem volt ennyire kényes a jegybank „függetlenségére.”)

Az Index emlékeztet, hogy miután a Kúria kimondta, hogy a közpénz közpénz marad azután is, hogy Matolcsyék azt lepasszolják az általuk vezetett alapítványoknak, és az Alkotmánybíróság sem engedte át a titkolózást lehetővé tevő törvényt, nem lehetett tovább halogatni: a Pallas Athénéról elnevezett hat alapítvány pénteken közzétette, hogy az utóbbi években kivel, mikor mennyi pénzről szerződött.

Magukat a szerződéseket ugyan egyelőre nem tették fel a honlapjaikra, az összefoglaló táblázatokból így is kiolvasható egy sor elég furcsa tétel. Százmilliók mentek drága, szűkkörű klubestekre, busásan megtámogatott tanulmányutak, több nyelven kiadott könyvek, rokonoknak juttatott milliók is előjöttek már az utóbbi napokban.

A 260 milliárdból létrehozott alapítványok azonban a legtöbb pénzt valójában nem támogatásokra költötték: a pénz zöme értékpapírokba, államkötvényekbe ment, arról azonban, hogy ezeket hol helyezték el, nem minden alapítvány számolt be. A második legtöbb pénzt pedig ingatlanokra költötték. Azok megvásárlására, átalakítására, felújítására, belső tervekre, műszaki ellenőrzésre, kivitelezésre.

A 444.hu szerint Matolcsy triplát hazudott a Vs-nek adott tavalyelőtti interjújában.

Mit is mondott ugyanis Matolcsy György a vs.hu-nak adott, 2014-es „visszakérdezésre nem volt idő és mód” interjúban? Hát azt, hogy:

„Az MNB az alapítványi tőkét úgy bocsátotta a Pallas Athéné alapítványok rendelkezésére, hogy tett néhány kikötést. Az első és legfontosabb, hogy az alapítványi tőkét nem, csak annak hozamát lehet az alapítványi célokra felhasználni. Ez biztosítja, hogy még három, négy vagy öt évtized múlva is meglesz az alapítványi vagyon. A második kikötés: tartósan csak magyar állampapírban tarthatják az alapítványi tőkét, például aranyban, gyémántban vagy külföldi állampapírban nem. A harmadik: az MNB munkavállalói, ha alapítványi tisztségviselők, nem vehetnek fel tiszteletdíjat az alapítványtól.”

Ebben az az érdekes, a három kikötésből kettő biztosan nem teljesült, írja a Portfolio.hu, sőt a 444.hu szerint a harmadik sem.

Szóval Matolcsy egyetlen bekezdésben háromszor hazudott.

A hat alapítványnakpéldául összesen 200 milliárd forintja van állampapírban, 60 milliárd pedig mindenféle más dologban: cégekben, ingatlanokban. Nagyjából tízmilliárdot meg csak úgy elköltöttek….

Több tízmilliárdot különített el a kormány a szerdára virradó éjjel benyújtott 2017-es költségvetésben a Miniszterelnökség és a Nemzetgazdasági Minisztérium Budai Várba költöztetésére – írta a Napi.hu, melynek cikkéről az Index számolt be.

A lap gyűjtése szerint a büdzsében 26,7 milliárd forint van elkülönítve a régi várbéli Pénzügyminisztérium felújítására. A tervek szerint ezt foglalhatná el az NGM, amelynek jelenlegi épületét értékesíteni akarják.

A Vár további felújítására - a Nemzeti Hauszmann tervre - további 17 milliárdot, míg az új miniszterelnöki palota, a Karmelita-kolostor felújítására 5,7 milliárdot költenek az adófizetők pénzéből 2017-ben. Így a teljes miniszterelnöki költözés büdzséje eléri az 50 milliárd forintot - írta a Napi.

Stadionokra is jutni fog, a Puskás Stadion építésre 35,88 milliárdot, a városi stadionok építésére további 28,68 milliárdot szánnak. Tanuszodákra és tornatermekre ezzel szemben 3-3 milliárd forintot fog költeni az állam jövőre.

Folytatódik a Modern Városok program is: a fejlesztésekre és a vidéki pénzosztásra 152 milliárdot különítenek el.

Megkezdődik a Testnevelési Egyetem új campusának építése, csak jövőre 17,5 milliárdot szánnak erre a projektre. A Városliget sokat bírált átalakításra, múzeumok építésre 44,59 milliárdot terveznek, de jut kétmilliárd a mentőautók cseréjére is - mazsolázta ki a 2017-es költségvetés tervezetéből a Napi.hu.

Az Origo szerint rongálás bűncselekmény gyanújával tettek feljelentést a Liberálisok a Miniszterelnökség Várba költöztetésével összefüggésben a kormányfő irodájának kijelölt karmelita kolostor műemlék épületének megrongálása miatt, miután ott szerintük engedély nélküli erkélyt alakítanak ki.

A Fővárosi Főügyészséghez fordult a Magyar Liberális Párt választmányi elnöke, Szabadai Viktor a kormányfő számára a Várban kialakítani tervezett erkély miatt. A napokban ugyanis a Miniszterelnökség számára kiszemelt karmelita kolostor átépítésének részeként megkezdték egy Dunára néző erkély kialakítását - hasonló erkélye az államfői rezidencia Sándor-palotának is van.

A feljelentésben a Liberálisok választmányi elnöke emlékeztetett, hogy a karmelita kolostor műemlék, így a kulturális örökségvédelemről szóló törvény alapján annak részleges bontása is csak akkor engedélyezhető, ha az

szerkezeti elem megmentése miatt szükséges,

a hiteles állapotot torzító idegen rész eltávolítását célozza,

életveszély-elhárítás érdekében elkerülhetetlen,

műemléki védelemmel nem bíró építmény eltávolítását célozza,

terepszint megváltoztatása a célja úgy, hogy nem sérül a műemléki érték.

A feljelentő szerint az utólag odaépíteni tervezett erkély és egy komplett ablaksor padlószintig kibontása nem ezeket a fenti célokat szolgálja, ezért szerinte megvalósul a rongálás bűncselekmény.

Az amerikai előválasztások keddi fordulójában gyakorlatilag eldőlt, hogy Donald Trump és Hillary Clinton küzdenek meg egymással az elnöki székért. Trump öt, Clinton négy államban győzött, így már csak néhány támogatóra van szükségük, hogy hivatalosan is elnökjelöltek legyenek – olvasható a hvg.hu-n.

Donald Trump republikánus elnökjelölt-aspiráns öt államban nyert a keddi előválasztásokon, de a győzelmének mértéke az elemzőket is meglepte: Trump három államban is 60 százalék felett teljesített a szavazásokon, kettőben pedig a szavazók fele voksolt a milliárdosra.

Trumpnak a keddi győzelmek után már 950 delegátusa van, az automatikus elnökjelöltséghez 1237 támogató kell a republikánusoknál. Ellenfeleinek, Ted Cruznak 560, John Kasichnak pedig 153 támogatója van.

Trump a róla elnevezett New York-i Trump Torony aulájában elmondott beszédét úgy kezdte: “Győztem. Vége van.” Majd a republikánusok elnökjelöltjének nyilvánította magát. Trump beszédében azt mondta, “ha Hillary Clinton férfi volna, a voksok öt százalékát is alig kapná meg.”

A másik oldalon is eldőlni látszik a jelöltségért folytatott küzdelem. A demokratáknál Hillary Clinton ötből négy államban győzött, míg vetélytársa, Bernie Sanders mindössze egy államban tudott nyerni. Clinton az eddigi választási folyamatban 2137 küldöttet állított maga mellé, szemben Sander 1306 támogatójával. Az elnökjelöltséghez 2383 delegátusra van szükség, vagyis Hillary Clinton már célegyenesben van, hogy ő legyen a Demokrata Párt elnökjelöltje. Ennek ellenére Bernie Sanders leszögezte: nem adja fel a küzdelmet, nem száll ki a versenyből. A következő előválasztás jövő kedden lesz Indiana államban.

Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára az elmúlt években leadott vagyonnyilatkozataiban elfelejtett beszámolni egy liechtensteini gazdasági társaságról, amelynek ő is tagja.

Az Index információi szerint Mikola István és korábbi felesége az egyik európai offshore paradicsomban a családi pénzek kezelésére hozott létre egy alapítványt. A liechtensteini Vaduzban alapított cég azonban a kormányzati politikus egyetlen bevallásában sem szerepelt, holott a család közös ingatlanjairól akkurátusan beszámolt.

Mikola kérdésünkre elismerte a liechtensteini társaság létezését, állítása szerint azonban neki nem volt köze hozzá. Azt írta, hogy a cég egy kb. 1 évtizeddel ezelőtt létesített családi alapítvány, melybe évtizedekig Németországban élő, volt feleségem fizetett be pár ezer eurót Németországban élő gyermekei számára. Pénzmozgás azóta nem volt. A kassza üres.

Megkerestük az államtitkár exfeleségét, Fülemen Rózát is, aki szerint Mikola rosszul emlékszik. Azt mondta, hogy az alapítvány működésére nem neki, hanem férjének volt nagyobb hatása, és az ő pénzét is kezelték a liechtensteini számlán.

Az államtitkár egyébként a hivatalos dokumentumok tanúsága szerint meglehetősen rosszul áll anyagilag.

Mikola Istvánt 2014-ben hívta vissza Orbán Viktor kormányzati szerepkörre Párizsból, ahol négy éven át OECD nagykövet volt. Az akkori 2-3 millió forint közötti és a milliós államtitkári jövedelme ellenére a politikusnak nincs megtakarított pénze, sőt saját, tehermentes ingatlana sem. A vagyonnyilatkozatokban szereplő zalacsányi ház házastársa szerzeménye volt eredetileg.

2015 elején azonban az államtitkár – immár harmadszor – elvált, ráadásul végrehajtó foglalta le az ingatlanokat és a két autót, mert ő is kezességet vállalt Fülemen Róza lánya svájcifrank-alapú hiteléért, amit később nem tudott fizetni.

A Demokratikus Koalíció azt reméli, hogy Orbán Viktor miniszterelnök már feljelentette Mikola István külügyminisztériumi államtitkárt, aki a sajtóhírek szerint egy lichtensteini cégben érdekelt.

A párt szóvivője az MTI-nek nyilatkozva arra hivatkozott szerdán, hogy az Index híre szerint Mikola István egyetlen vagyonbevallásában sem tüntetette fel azt a liechtensteini gazdasági társaságot, amelynek ő is tagja.

Gréczy Zsolt emlékeztetett: Orbán Viktor korábban a Kossuth Rádióban azt mondta, a magyarországi offshore-szálak egyenkénti kivizsgálására kéri a belügyminisztert, a titkosszolgálatokat, valamint az adóhivatalt felügyelő minisztert, és arról is beszélt, hogy kormánya tagjaiban tökéletesen megbízik, mert mindannyiuk rendszeresen leadja vagyonbevallását. Gréczy Zsolt kijelentette: most látható, hogy a vagyonnyilatkozat semmire sem garancia.

A Demokratikus Koalíció már érti, hogy a fideszes politikusok a DK vezetőivel, képviselőivel és elnökségi tagjaival ellentétben, miért nem írták alá az arról szóló nyilatkozatot, hogy sem ők, sem házastársuk nem rendelkezik offshore céggel - mondta a szóvivő, aki pártja nevében azt kérdezte Orbán Viktortól, hogy utasította-e Polt Péter legfőbb ügyészt a "Mikola-vagyon" kivizsgálására, illetve tett-e feljelentést államtitkára ellen. A DK reméli, hogy a miniszterelnök megtette feljelentését, és nem az offshore-lovagokat támogatja - fogalmazott.

Az eddigieknél is sokkal drágább lesz a budapesti vizes-vb – írja a hvg.hu.

A jövő évi költségvetés tervezetében újabb 12 milliárdos tétel bukkant fel a vizes vb költségeire, ezzel akár már 76 milliárdnál is járhat a jövő évi sportesemény büdzséje. Aki ennek leginkább örül: Gyárfás Tamás és Garancsi István.

A kedden bemutatott 2014-es költségvetés tervezetében az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet alatt három tételben érkeznek újabb, menetrendszerű milliárdok a rendezés költségeinek növelésére. Rögtön az infrastrukturális fejlesztésekre annyi (sőt valamivel több) pénz érkezik, amennyi eredetileg az egész Dagály Strandfürdő felújítása-újjáépítése lett volna: 8 milliárd volt a kiinduló összeg, infrastruktúrára most 8,96 milliárdot kap a projekt.

A Dagály Strandfürdő felújítása is emészti a pénzt, 1,934 millárdot kell még beleölni a projektbe a kormány elképzelései szerint. Egy kapcsolódó balatonfüredi parkolóépítésre is jut még 1,206 milliárd - a város tavaly nyáron került be a programba mint helyszín, itt zajlanak majd a nyílt vízi versenyszámok. Ez összesen 12 milliárd forint.

Amikor 2015 márciusában bejelentették, hogy Magyarország a korábban már elnyert 2021-es vizes vb mellett bevállalja a 2017-es vb rendezését is (amitől a mexikóiak visszaléptek), Gyárfás Tamás úgy nyilatkozott, hogy 24,7 milliárd forint körül összegbe kerül majd a Magyarország eddigi legnagyobb sporteseményének tartott rendezvény, az első vonatkozó kormányhatározat pedig 14 milliárdot különített el rá. A költségek azonban megugrottak, és a projekt befejezése miatt még törvénymódosításra is szükség volt, hogy az engedélyeztetések és az építkezések beleférjenek az időkeretbe, idézi fel az átlátszó.hu.

A fejlesztést a Market Zrt. nyerte el közbeszerzésen, amelynek tulajdonosa Orbán Viktor jó barátja, a Videoton csapatát tulajdonló Garancsi István. A 2015. májusban elnyert és aláírt pályázatra júniusban derült fény. A május 12-én aláírt szerződés után 15-én már le is tették az új uszoda alapkövét. Május végére megemelkedett a költségvetés: már 49 milliárd forint jutott csak az uszodaépítésre.

A teljes költségeket az Átlátszó 64 milliárdra tette különböző járulékos költségekkel együtt, ha ehhez a most betervezett 12 milliárdot is hozzávesszük, akkor összesen már 76 milliárdnál járunk.

Mindehhez a blog szerzője hozzáteszi: ennek nyomán ugyan mennyire lehet megbízni azokban a kormányzati ígéretekben, hogy nyugodtan rendezzünk csak olimpiát, mert az biztos, hogy a költségek nem fognak a tervezett szint fölé emelkedni. Tényleg, az úszó VB-nél is ezt látjuk. Vagy mégsem?

Úgyhogy azt javasolnám: a kormány összes tagja válalljon kötelezettséget, hogy ha mégis túlszaladna az olimpiai költés a tervezett szinten, akkor saját és összes családtagja minden vagyonát átadja a túlköltés fedezeteként. Akkor elhinném, hogy vigyázni fognak a közpénzre…

A kormány által benyújtott jövő évi költségvetési javaslat szerint az állam - az ideihez hasonlóan - 2017-ben is majdnem 36 milliárd forinttal támogatja a Nemzeti Olimpiai Központ beruházását, míg a kiemelt sportágak sportfejlesztési és sportlétesítmény-fejlesztési támogatása 8 milliárd forint lesz – írja az MTI.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) biztosított összegek felsorolásnál kiderül, hogy a sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására a 2016-osnál mintegy 800 millió forinttal többet, 11,78 milliárd forintot terveznek, a versenysportok támogatására pedig 2,8 milliárd forintot, ez kétszerese az ideinek.

Az országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítására, továbbá a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) feladatainak támogatására viszont a 2016-os 7 milliárd forint helyett 3,9 milliárd forint szerepel a büdzsében.

A nemzeti stadionfejlesztési programon belül a legtöbbet a Szombathelyi Haladás Stadion felújítására adja majd a kormány, 5,6 milliárd forintot. A diósgyőri stadionra 3,769 milliárd, a székesfehérvári Sóstói úti Stadionra 1,5 milliárd, a budapesti Illovszky Stadion munkálataira 1 milliárd, míg a Bozsik Stadionra 500 millió forint van előirányozva.

A költségvetésben több más sportlétesítmény-fejlesztési tétel is szerepel, a tornaterem-építési programra és a tanuszoda-fejlesztési programra pedig egyaránt 2,97-2,97 milliárd jut. A Komjádi Sportuszoda, a margitszigeti sportuszodák, a BVSC Uszoda és a balatonfűzfői uszoda rekonstrukciójára összesen 1,4 milliárdot szán a kormány, míg a Szeged-Maty-ér Olimpiai Központ fejlesztésére 800 millió forintot.

A kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fejlesztéseinek támogatására 1 milliárd jut.

A hazai fejlesztésű programokon belül a Hungaroring Sport Zrt. támogatási összege 13,15 milliárd forint.

A győri rendezésű nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválhoz (EYOF) kapcsolódó fejlesztésekre 1,3 milliárd, a Vasas SC létesítmény-fejlesztésére 1,5 milliárd, a Dunaújvárosi Kézilabda Akadémia támogatására 2 milliárd, a siófoki Kiss Szilárd Csarnokra 1 milliárdot, kézilabda infrastrukturális fejlesztésre 2 milliárdot, népligeti sportlétesítmény-fejlesztési rekonstrukcióra 2,5 milliárd forintot szán a kormány.

A tévénézők számára díjemelést hozhat, az RTL Klub és a TV2 új bevételi forrása, írja a Világgazdaság. A kábeltársaságok hosszú tárgyalásra készülnek – számol be az Index.

A kábeltelevízió-előfizetői díjak minden bizonnyal emelkedni fognak.

- mondta a lapnak Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke, miután a kormány lehetővé tette a két országos kereskedelmi televíziónak, az RTL Klubnak és a TV2-nek, hogy pénzt szedjen a kábeles terjesztésért. A drágulás mértékét korai volna megbecsülni, attól függ, hogy a tévétársaságok mennyit kérnek majd a terjesztőktől.

A kábelteltévé-előfizetők száma a KSH adatai szerint 2014 végén 2,368 millió volt, körülbelül egymillió háztartásban műholdról, 600-700 ezerben a földfelszíni sugárzással fogják az adásokat. A kábeltévések 2014 végén 1962 programcsomag közül választhattak, a tarifák a programok számától, illetve az internetes lehetőségtől függően havi ezertől tízezer forintig terjedtek.

Ha a társaságok tartják korábbi, összesen évi 5-6 milliárd forintos elvárásaikat a programdíjtól, akkor átlag kétezer forintos tarifacsomagdíj-emelést kellene végrehajtani, amit a piac nem viselne el: szakértők szerint 500-600 forint körül lehet a lélektani határ. A piac kilencven százalékát a tíz legnagyobb társaság, köztük is főleg a UPC, a Telekom, a Digi, az Invitel uralja, az elmúlt években a társaságok száma megfeleződött, jelenleg körülbelül kétszázan vannak. A szolgáltatás nyereségtartalma kicsi, részben azért, mert a tartalom-előállítók az utóbbi években egyre többet kértek a kábelesektől, azok viszont nem tudtak díjat emelni.

A két nagy országos kereskedelmi televízió viszont reklámokból tartotta el magát, így a legtöbb kábelszolgáltatónál a legolcsóbb csomagba kerültek eddig. Az RTL Klub üdvözölte a kormány döntését, és rámutatott, hogy a médiapiac jelentős átalakuláson ment át, a digitális átállás és a fragmentáció következtében a csak reklámbevételre alapuló üzleti modell a televíziózásban Magyarországon sem tartható már fenn.

A Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke szerint viszont akár versenyjogi kérdést is felvett a lépés, innentől kezdve ugyanis a kábeltársaságoknak, illetve előfizetőiknek olyan tartalomért kellene fizetniük, amely a digitális földfelszíni műsorterjesztést használóknak ingyen van. Kéry érvelése szerint a későbbiekben a kábeles ügyfeleknek kétszer kellene fizetniük az RTL Klub és a TV2 műsoraiért: egyrészt a havidíjjal, másrészt azzal, hogy megnézik a reklámjaikat.

A 444.hu szerint az elmúlt hónapok tanártüntetésein is részt vevő Tanítanék Mozgalom honlapján elindult egy új menüpont, ami alatt a tanárok jelenthetik, ha törvénytelenséget tapasztalnak az oktatási rendszer valamelyik nagy állami intézménye részéről.

Egy tanár, aki később a 444-et is megkereste, azt írta az oldalra, hogy a KLIK a tankönyvrendelésekbe is belenyúl, és lehúzza a megrendelőlapokról a neki nem tetsző könyveket. A fenntartó a tanár szerint azért csinálja ezt, hogy helyzetbe hozza az állami tankönyveket, a lehúzott könyvek helyébe ugyanis a KELLO (az állami tankönyvellátó) állami tankönyveket küld.

A jövő évi tankönyvrendelés ezen a héten zárul le, utána a kormány tervei szerint fokozatosan eltűnnek a piacról a nem állami kiadványok. Most még lehet nem állami tankönyvet rendelni, de több tanár szerint is kilövi ezt a lehetőséget a KLIK és a KELLO összejátszása.

Mint már megírtuk, több újságírót is kitiltott Kövér László házelnök a Parlamentből, amiért – mint az Index fogalmaz - nem csak a számukra nagyvonalúan engedélyezett, ám a kormánypárti politikusok zöme által messze elkerült rövid folyosórészen merészelték kérdésekkel zaklatni a kegyelmes képviselő urakat. A médiamunkások felháborító üzelmeivel egy időben a felsőházi ülésteremben a kormány épp saját magát ünnepelte az ötéves Alaptörvény egyoldalú elfogadása miatt, mely dokumentumban egyebek mellett ez olvasható: „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.”

Most pedig idézzük fel – teszi hozzá az Index -, hogy a 2014-es önkormányzati választás után Kósa Lajos, a Fidesz akkori ügyvezető igazgatója (ma frakcióvezetője) milyen intelmeket fogalmazott meg párttársainak egy politikai nagygyűlésen:

Ott, ahol nem voltunk alázatosak, ahol nem szolgálatnak fogtuk fel azt a bizalmat, amit kaptunk, hanem valahogy máshogy, nem jól éltünk vele, ott vesztettünk.

És csak azt tudom kérni mindenkitől, csak azt tudom javasolni mindenkinek, nagyon komoly ez a tanúság: alázat, szolgálat, szerénység, munka. Így lehet a választók bizalmát megőrizni.

Ha valakit megválasztanak polgármesternek, képviselőnek, a 2-es portásnak is előre köszönünk. Nagyon fontos. Mindenkinek megállunk az utcán, piacon, akármilyen fárasztó. 16 évig voltam polgármester, tudom, hogy a piacon egy kiló krumpli vásárlása az másfél óra. De ez egy ilyen munka!

Szerénység, alázat, munka. Csak ezt tudom kérni tőletek.

A blog szerzőjének megjegyzése: ez a visszatekintés is mutatja, mennyire lehet hinni a fideszesek szavainak...

A hvg.hu szerint a 2017-es költségvetés igen bőkezűen áldoz a kultúra oltárán: az Magyar Művészeti Akadémia (MMA) székházának rekonstrukciójára majdnem 5 milliárd forintot ad a kormány.

Újabb érdekes tételre akadtunk a 2017-es költségvetési tervezetben. A kormányközeli, alaptörvénybe is befoglalt művészeti szervezet, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) székházát 4,8 milliárd forintért újítják fel, erre MMA végleges elhelyezésére szolgáló irodaház rekonstrukciója címen osztják ki a pénzt.

A Fekete György vezette intézmény korábban már megkapta a fővárosi Andrássy út 101 alatt álló, védettség alatt álló műemléki épületet, a Schwanzer-villát, a korábbi MÚOSZ-székházat. Hogy mennyiért vette meg az állam, azt nem tudni, de egy internetes ingatlanhirdető oldalon 1,74 milliárdért kínálták az épületet. Akkoriban a kormány 2,061 milliárdot csoportosított át a szervezetnek ingatlanvásárlásra. (Az MMA 2012-től a Vörösmarty téri Kristályházban bérel irodákat.)

A Schwanzer-villa alapterülete 3876 négyzetméter, azaz négyzetméterenként 1,23 millió forint jut a felújításra. Az MMA megkapta korábban a Hild-villát is, ahova idén év végén költözhet be a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete, itt is aktuális egy pár százmilliós felújítás. A szervezeté a Műcsarnok és a Pesti Vigadó épülete is.

Az MSZP politikusai tudni szeretnék, miről tárgyalt Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára és Mészáros Lőrinc, aki szerintük a földpályázatok és a földárverések legnagyobb nyertese – írja az MTI.

Gőgös Zoltán, az ellenzéki párt elnökhelyettese és Beke Károly, a párt országos elnökségi tagja, az MSZP agrár- és vidékpolitikai tagozatának elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón annak kapcsán beszélt erről, hogy a nol.hu tudósítása szerint az államtitkár kedden a Széchenyi István téren lévő szálloda bárjában kávézott Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterrel. A Földművelésügyi Minisztérium a lappal azt közölte, véletlenül futott össze Mészáros Lőrinc és Bitay Márton, aki más ügyben volt ott.

Beke Károly a minisztérium Kossuth Lajos téri épülete előtt azt mondta, ha az államtitkár a nap folyamán nem számol be a megbeszélésről, akkor távoznia kell posztjáról.

Szerinte azt, hogy valami nem tiszta, jelzi, az államtitkár "sunyi módon" elmenekült a helyszínről, amikor észrevette, hogy lebuktak a "titkos egyeztetéssel".

Beke Károly szerint tűrhetetlen, hogy a Fidesz, a kormány korrupt politikusai és a hozzájuk közel álló gazdasági körök így egyeztetnek a milliárdos lopásokról és arról, hogyan úszhatják ezt meg.

Gőgös Zoltán szerint régóta sejtik, hogy a kormányzati munka nem a minisztériumokban folyik, hanem ilyen háttérbeszélgetéseken. A "földbiznisz" sem a minisztériumban dől el - fogalmazott, majd azt vélelmezte, a májusi földárverések előtt nyilván meg kell egyezni, hogy milyen áron és ki vehet majd földet.

Hozzátette: amennyiben Bitay Márton nem ad magyarázatot, nem szabad elindítani a következő árverési kört.

Az elnökhelyettes Medgyessy Péter cégére vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, egy magáncég magánemberrel kötött szerződésével kapcsolatban próbálják most az MSZP-t hírbe hozni. Ezt fejezze be Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető - mondta Gőgös Zoltán.

Közölte, amikor az utalás történt, Medgyessy Péternek nem volt kapcsolata az MSZP-vel és nem volt kormányzati funkciója sem. Szerinte ez "egy fedősztori", el akarják takarni azzal "a Matolcsy-féle 250 milliárdos lopást".

Reményét fejezte ki, kivizsgálják azt, hogy az Index információi szerint Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára az elmúlt években leadott vagyonnyilatkozataiban elfelejtett beszámolni egy liechtensteini gazdasági társaságról, amelynek ő is tagja.

A Demokratikus Koalíció közleményben foglalkozott a Bitay-Mészáros találkával, feltéve a kérdést: Mészáros egy kávé mellett szerzi meg Fejér-megyét?

A közlemény szerint a Népszabadság újságírói érték tetten Bitay Márton földügyekért felelős államtitkárt, amint együtt kávézott a Four Seasons-ben Mészáros Lőrinccel. A fideszes földprivatizáción Fejér-megye jelentős részét megszerző felcsúti polgármester ezek szerint szereti személyesen az államtitkárral megbeszélni, hogy éppen melyik földre van szüksége az uradalom bővítéséhez.

A Fidesz már arra sem veszi a fáradságot, hogy az államtitkárai legalább a látszat kedvéért ne nyilvánosan egyeztessenek Orbán Viktor barátaival. A magyar gazdák sorsa így luxuséttermek bárjaiban dől el, ahol a Fidesz erősemberei még "családon belül" kiosztják maguknak a magyar vidék földjeit. De vajon az eddigi földeladásokat is baráti kávézások alkalmával tervezte meg az Orbán-kormány? Esetleg egyenesen Mészáros Lőrinc mondhatja meg, hogy pontosan mely parcellákat kellene meghirdetni?

A Demokratikus Koalíció írásbeli kérdéssel fordul a szakminiszterhez és Orbán Viktorhoz. A DK tudni szeretné, hogy személyesen Orbán ad-e utasítást az államtitkároknak arra, hogy találkozzanak Mészáros Lőrinccel, valamint, hogy Mészároson kívül más üzlettársának, barátjának és strómanjának is szabad bejárást biztosít-e a közvagyon kiárusításával foglalkozó beosztottjaihoz?