136 kormánypárti és jobbikos szavazattal döntött a kötelező betelepítési kvótáról szóló népszavazás elrendeléséről a parlament – írta az MTI-re hivatkozva az Index.

Az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazáson, öt független képviselő nemmel voksolt.

A népszavazási kérdés úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

A most elfogadott országgyűlési határozat arról is rendelkezik, hogy népszavazás lebonyolítására legfeljebb mintegy 4,9 milliárd forint fordítható.

A kérdésről hétfőn kezdődött a parlamenti vita. Az MSZP nem támogatta a kezdeményezést, a Jobbik igen, de megkésettnek tartotta. Korábban a Jobbik is népszavazást javasolt, akkor azonban a Fidesz elutasította. Vona Gábor hétfőn már gyorsabb megoldásként azt javasolta, hogy foglalják az alkotmányba a betelepítési kvóta elutasítását, ami gyorsabb és olcsóbb megoldás lenne, mint a népszavazás.

A Jobbik elnöke szerint ráadásul visszafelé is elsülhet a népszavazás, ha nem lesz érvényes és eredményes, azaz ha nem jelenik meg a választók több mint fele.

Orbán Viktor visszautasította Vona szavait, és azt mondta, a Jobbik az Európai Bizottság elnökének, Junckernek próbál udvarolni a népszavazás elutasításával, ami annak a jele, hogy „férfiakból cuki zsúrpubikká” akarnak változni a jobbikosok, a szélsőséges oldalról a mérsékelt irányba haladva.

Mi a népszavazás tétje?

Nem annyi, mint első pillantásra tűnik. Maga a népszavazás nincs hatással arra, hogy érvényesítik-e a szeptemberben elfogadott kvótákat a menekültek elosztására vagy sem. Magyarország esetében 1294 ember jutna abból a 120 ezer, Görögországba és Olaszországba érkezett emberből, akik az EU-ban telepednének le.

Orbán Viktor is utalt rá, Trócsányi László igazságügyi miniszter is úgy vélte, hogy két különböző ügyről van szó: a szeptemberben elfogadott kvóta a múlt – Magyarország és Szlovákia az EU bíróságán támadta meg a kezdeményezést –, a népszavazás pedig a jövő, tehát a később esetleg meghozandó kvótákra vonatkozik. Elvileg tehát a népszavazás nem érvénytelenítheti a szeptemberi határozatot, amelyet az EU tagállamainak szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsa hagyott jóvá.

Kérdés persze, hogy egyáltalán azt megakadályozhatja-e jogilag a népszavazás, miután vita van arról, hogy az EU-s jog a nemzetközi jog vagy a magyar jogrendszer része. Sok függ attól is, hogyan dönt a luxembourgi székhelyű EU-bíróság.

Ha csak a szeptemberi határozatot illetően dönt a magyar állammal szemben, akkor a népszavazás ezzel nem kerül ellentmondásba – hiszen az a későbbi kvótákra vonatkozna –, ám azt is kimondhatja a bíróság, hogy a kvóta elfogadtatása következik az EU-s alapszerződésből, tehát egy jövőbeni kvótát sem írhatna felül egy népszavazás.

Kötelező érvényű vagy szimbolikus?

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kötelező érvényű szavazásról beszélt, de elismerte, hogy elsősorban a kormány érvelését erősítheti Brüsszelben, ha maga mögött tudhatja a magyar társadalom kinyilvánított támogatását. Lázár eredményes és érvényes népszavazást említett, amihez az kell, hogy a választójoggal rendelkezők több mint fele érvényesen szavazzon, és a résztvevők több mint 50 százaléka azonos választ adjon. Más kormányzati nyilatkozatok inkább csak azt tartották fontosnak, hogy meggyőző legyen a kormány által képviselt elutasítással egyetértők aránya, függetlenül a részvétel arányától.

Kétségtelen, hogy ha csupán nyomásgyakorlási eszközről van szó, amelynek révén határozottabban tudja a kormány képviselni a kvóta elutasítását Brüsszelben, akkor az érvényességi küszöbnek nincsen jogi jelentősége.

A múlt héten az Európai Bizottság azzal állt elő, hogy a kvótát elutasító országok menekültenként 250 ezer eurót fizessenek azokért, akiket nem kívánnak befogadni. A Magyarországra jutó 1294 menekült esetén ez 324 millió eurót jelentene. A magyar kormány zsarolásnak nevezte a feltételt, amelyet a V4-ek is határozottan elutasítanak.

A blog szerzőjeként ehhez annyit azért mindenképp hozzátennék: amikor beléptünk az EU-ba, vállaltuk a szervezet tagállamainak szellemiségét is. A humanizmust, a demokráciát, a jogállamiságot és még sorolhatnám. Sőt, azt állítottuk, hogy ezek a jellemzők már eleve megvannak bennünk: másképp be sem vettek volna minket. Ehhez képest mihelyt jön egy erőpróba, egy válság, ahol az Orbán-kormány megmutathatná, hogy valóban szolidáris a többi tagállammal, hogy nem csak az EU-ból jövő pénz kell neki, hanem cserében ő is hajlandó segíteni, amikor a többi tagállam kerül bajba (mint mondjuk Németország, vagy Ausztria, ahol tömegével akarnak letelepedni a menekültek), akkor Orbánék azonnal nemet mondanak. Ki hiszi el, hogy menekültek tíz- és százezrei akarnának Magyarországra jönni? Senki. Ha viszont csak néhány ezren jönnének, akár maguktól, akár egy betelepítési program keretében, akkor tényleg, egy tízmilliós társadalom nem tudna befogadni néhány ezer, vagy tízezer embert? Akik ráadásul még véletlen sem terroristák, hiszen épp a terroristák elől menekülnek, s a magyar titkosszolgálatok még a végleges befogadás előtt nyugodtan leellenőrizhetnék őket! Szóval Orbán, s az összes fideszes politikus már megint hazudozik éjjel-nappal….

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke szerint nem csak a józan ész, hanem a jogszabályok is lehetővé tették volna, hogy a kvótareferendummal egy napon lehessen szavazni az állami vezetők bérplafonjának visszaállításáról és az állami földek eladásának tilalmáról szóló népszavazási kezdeményezésekről.

Bárándy Gergely az MTI beszámolója szerint kedden Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta, a Fidesz ellehetetlenítette, hogy egyszerre lehessen szavazni a kormány által kezdeményezett, illetve az MSZP által támogatott népszavazásokról, és ezzel majdnem hatmilliárd forintot húzott ki a családok zsebéből.

Kifejtette: az Országgyűlésnek a benyújtástól, hétfőtől számítva harminc napja lett volna arra, hogy döntsön a kvótareferendum elrendeléséről.

Hozzátette: a Nemzeti Választási Irodának (NVI) és a Nemzeti Választási Bizottságnak a törvény szerint hatvan napja van az MSZP által támogatott népszavazásokhoz gyűjtött aláírások hitelességének ellenőrzésére, de az NVI elnöke szerint kevesebb mint harminc nap alatt le lehetne folytatni az ellenőrzést.

Bárándy Gergely elmondta, az MSZP összegyűjtötte kérdésenként a 100-100 ezer aláírást, és ha kedden leadták volna, akkor a választási szervek időben hitelesíthették volna azokat, így lehetővé vált volna, hogy az Országgyűlés egyszerre döntsön a népszavazásokról.

Az ellenzéki politikus közölte, folytatják az aláírásgyűjtést a "Fidesz-ellenes" népszavazásokhoz.

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Orbán Viktor kormányfő a kvótareferemdumon valójában arra kér felhatalmazást, hogy kivezesse Magyarországot az Európai Unióból.

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke keddi, az MTI-nek küldött közleményében kiemelte, mivel az Országgyűlésben népszavazás kiírásáról nem kétharmados szavazás döntött, a DKszíneiben politizáló független képviselők bojkottálták a szavazást. Molnár Csaba szerint a kormány kérdése jogilag alkalmatlan bármiféle döntéshozatalra, emellett hazug is.

"Orbán Viktor valójában nem pár száz ember befogadásáról szavaztat, hiszen pontosan tudja, hogy nem lehetünk potyautasok az EU-ban, nem tarthatjuk a markunkat úgy, hogy közben kihúzzuk magunkat a közös feladatok alól. Orbán Viktor valójában arra kér felhatalmazást, hogy kivezesse Magyarországot az Európai Unióból. Ez pedig ellentétes a magyar emberek érdekeivel" - írta a politikus.

Molnár Csaba jelezte: a DK bojkottálni fogja az Európa-ellenes népszavazást és a népszavazástól való távolmaradásra biztatnak, mert - megfogalmazásuk szerint - a távolmaradás is szavazat, mivel "aki távol marad, az Európára szavaz".

Az Együtt elutasítja a kótareferendumot, és arra kéri a választókat, hogy ne vegyenek részt a népszavazáson.

Az ellenzéki párt politikusa, Szelényi Zsuzsanna keddi, budapesti sajtótájékoztatóján az MTI szerint azt mondta, a referendummal a kormány "sunyi módon" felhatalmazást akar szerezni arra, hogy az országot "bármikor kivigye" az Európai Unióból.

A független képviselő szerint ezért a népszavazási kezdeményezés kockázatos és életveszélyes a magyarok számára, hiszen Magyarország 12 éves uniós tagsága történelmi léptékű, hatalmas előrelépést hozott.

A visegrádi négyek nem hajlandók fizetni a menekültekért címmel közölt tudósítást a Le Monde című francia napilap kedden, a Politico.eu hírportál pedig arról írt, hogy Magyarország az uniós tagság egyik legfőbb haszonélvezője, de a tagságot az állampolgárok mégsem értékelik nagyra.

Az MTI beszámolója szerint a francia liberális lap kiemelte, hogy a négy kelet-európai országban haragot váltott ki az a brüsszeli javaslat, amely szerint minden be nem fogadott szíriai menekült után 250 ezer eurós szolidaritási hozzájárulást kellene fizetni azoknak az országoknak, amelyek ellátják őket. A lap idézte Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjúját, miszerint az összeg majdnem negyven évi átlagkeresetnek felel meg Magyarországon, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig elfogadhatatlan zsarolásnak nevezte a javaslatot. A tudósítás kitér arra, hogy népszavazás lesz az áttelepítési tervről, amelyben Magyarország szuverenitásának megsértését látja.

A Le Monde egy részletes elemzést is közölt Orbán Viktor az illiberális demokrácia építésze Európában címmel, amely szerint a Kelet-Európában modellként szolgáló és egyre terjedő magyar "alternatív demokráciakoncepció" a közös európai értékektől nagyon eltérő értékeket vall magáénak. Alapja a rend, a sajtó ellenőrzése, a család, a vallás, a föld kultusza, a megszépített múlt misztifikálása, a szociális juttatások munkához kötése, sőt a halálbüntetés visszaállítása, miután Orbán Viktor szerint azok a nyugati értékek, amelyek az emberi jogokon, a kisebbségek tiszteletén, a jogállamon és a szabad kereskedelmen nyugszanak, nem működnek - írta a lap. A cikkszerzők, Blaise Gauquelin és Jean-Baptiste Chastand szerint a magyar miniszterelnök hazáját "egy látnoki gondolat és világ új központjává" kívánja tenni, amely hátat fordítva Párizsnak, Berlinnek, Washingtonnak és Brüsszelnek a szingapúri, a kínai, az orosz vagy a török tekintélyelvű modellt követi. A lap szerint rossz híre ellenére Orbán befolyása egyre növekszik Európában, számos néppárti politikus támogatja Brüsszelben, ugyanakkor a "két lépés előre, egy lépés hátra" hatásos taktikájával a bírálatokat is ki tudja védeni, s folytatja a megkezdett politikát, ráadásul a migránsválság óta már nem is kell hátrálnia. Idézte a lap Ivan Krastev bolgár politológust, aki szerint az illiberális modell egyik ellentmondása, hogy a kelet-európai országok az Európai Unió strukturális alapjaiból tartják fenn magukat, s ha az EU szétesne, ők lennének az első áldozatok.

A lap külön interjút is közölt Jacques Rupnikkal, az egyik legjelentősebb francia Közép-Európa szakértővel, aki szerint Magyarországon és Lengyelországban a demokrácia visszafejlődik, a jogállam megkérdőjeleződik, a közigazgatás politikai semlegessége megszűnőben, a közmédia politikai irányítás alatt áll. A politológus kiemelte, hogy populista és nacionalista irányzatok máshol is vannak a világban, Kelet-Európában viszont ezek kormányoznak.

A Politico című hírportál egy friss tanulmányra hivatkozva azt írta, hogy Magyarország az uniós tagság egyik legfőbb haszonélvezője, az ország állampolgárai ugyanakkor az Európai Uniót legkevésbé értékelők között vannak. Magyarország nagyon magas pontszámot ért el a strukturális kohézió területén, gazdaságilag például sokat profitált az uniós tagságból, alacsonyak viszont a kohéziónak az egyének szintjén is érezhető hatásait tükrözni hivatott mutatók, ami azt sugallja, hogy a magyarok kevéssé tartják fontosnak az európai integrációt - derült ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) nevű elemzőközpont Kohéziós monitor című tanulmányából.

"A tényszerű helyzet és annak a társadalmi megítélése közötti ellentmondás sehol nem látható annyira élesen, mint Magyarországon" - mondta Josef Janning, az ECFR berlini irodavezetője, a tanulmány egyik szerzője.

Janning úgy véli, hogy a magyarországi adatok a politikából való teljes kiábrándultságot jelezhetik. "Az a benyomásom, hogy az ország soha nem tudott felépülni a trianoni békeszerződés évszázados traumájából" - vélekedett az európai agytröszt munkatársa.

A kutatási eredmények azt mutatják, hogy az Európai Unió bírálata a politikai fősodor részévé vált Magyarországon. "Magas szintű a csalódottság a politikában, és ugyanakkor magas az EU-kritikus pártok támogatottsága" - közölte Josef Janning a hírportállal.

Magyarország ellenpéldájaként Írországot jelölték meg a tanulmányban. Dublinnak a 2010-ben kapott uniós mentőcsomag értelmében szigorú megszorító intézkedéseket kellett végrehajtania, az Európai Unió társadalmi megítélése azonban ennek ellenére rendkívül pozitív maradt.

A menekülteknek még rosszabb lesz, letelepedési kötvénnyel viszont egyszerűbb tartózkodási engedélyt kapni – írja a hvg.hu.

Egyszerűsítette ugyanis a letelepedési kötvényt jegyzők magyarországi tartózkodásával kapcsolatos engedélyezési eljárásokat, valamint csökkentette a menedékkérőket és az oltalmazottakat megillető szociális juttatásokat kedden az Országgyűlés.

A parlament 113 igen, 40 nem szavazattal és 21 tartózkodás mellett fogadta el az egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

A bevezetése óta szerzett gyakorlati tapasztalatok miatt tartotta indokoltnak az előterjesztő Pintér Sándor belügyminiszter tovább egyszerűsíteni a nemzetgazdasági érdekből kiadott tartózkodási és letelepedési engedély megszerzésének a lehetőségét.

A jövőben az érintettek közvetlenül nemzeti letelepedési engedélyt kérelmezhetnek. Az indoklás szerint csökkennek a hatóság és a kérelmezők adminisztratív terhei, utóbbiaké úgy, hogy kevesebb okiratot kell csatolniuk. Emellett jelentősen, 70 napról 30 napra csökkennek az eljárási határidők.

A szociális igazgatási törvényben június 1-jével megszüntették az integrációs szerződés intézményét. Az indoklás szerint ennek révén jelenleg a nemzetközi védelemben részesítettek (menekültek, oltalmazottak) folyamatosan csökkenő összegben ugyan, de a magyar állampolgárokat megillető szociális juttatásoknál magasabb összegű, magyarországi beilleszkedésük elősegítését célzó integrációs támogatást kaphattak.

A módosítás szerint elismerést követően a menekültek, az oltalmazottak a jelenlegi két hónap helyett csak egy hónapig lesznek jogosultak a befogadóállomáson tartózkodni.

Szigorították a tartózkodási engedély belföldi kérelmezésének szabályait. Az indoklás szerint ugyanis jelenleg nagy számban élnek vissza harmadik országbeli állampolgárok a belföldi kérelmezés lehetőségével, és méltányolható körülményre történő hivatkozással kérik a tartózkodási engedély kiállítását olyanok, akik a kérelem előterjesztésével csupán a kiutasításukat akarják elkerülni.

A módosítással egyértelművé válik, mely esetek alapozzák meg a méltányosságot, ilyen például kutatás céljából való itt-tartózkodás, illetve ha a kérelmező vízummentesen itt tartózkodó külföldi.

Őrizetbe kerülnek a dublini menekülteket

Az elfogadott törvény szerint őrizetbe lehet venni azt, akit a magyar hatóságok a dublini eljárás keretében vettek át és az átadó tagállamban menedékkérő, Magyarországon azonban nem az. A rendelkezés célja, hogy így biztosítsák az érintett részvételét az idegenrendészeti eljárásban.

A törvénymódosítással átültették a magyar jogba az EU úgynevezett szezonális irányelvét, amelynek az a célja, hogy megkönnyítse a harmadik országbeli állampolgárok beutazását az EU-ba idényjellegű munkavállalás céljából. Ugyancsak átültették a magyar jogba azt az irányelvet, amely a harmadik országbeli polgárok vállalaton belüli áthelyezésével kapcsolatos szabályokat tartalmazza.

Az Európai Bizottság (EB) megkeresésére módosították a képviselők a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényt. Az EB szerint a magyar szabályozásban több kérdés nem volt összhangban a vonatkozó irányelvvel.

Módosították – a már korábban a magyar jogba került – összevont engedéllyel kapcsolatos szabályokat. A módosítás a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos, ezért bevezettek két új tartózkodási célt, a munkavállalást és jövedelemszerzést, illetve lehetővé tették a kiemelt foglalkoztatók (kormányzati stratégiai partnerek és a kiemelt kormányzati beruházásokat megvalósítók) számára a kérelembenyújtási lehetőséget.

A miniszterelnök szerint jó a 3 százalékos gazdasági növekedés, de ezzel nem lehet megelégedni, meg kell célozni az 5 százalékos növekedést. Orbán Viktor az Origo szerint Veszprémben beszélt erről, ahol a Modern Városok program keretében együttműködési megállapodást írt alá Porga Gyula (Fidesz-KDNP) polgármesterrel.

Kérdésre válaszolva a kormányfő kifejtette, ötszázalékos növekedés lenne szükséges ahhoz, hogy kihasználjuk a gazdaságban rejlő potenciált, és csökkentsük a távolságot az életminőség tekintetében a hozzánk képest szerencsésebb országokhoz viszonyítva. Hozzátette ugyanakkor, hogy még nincs meg az a gazdaságpolitika, amely a növekedést 3-ról 5 százalékra növelné, és ennek kialakításához jelenleg a minket körülvevő környezet sem kedvező.

A blog szerzőjének megjegyzése: Orbánék a jelenlegi, 2-3 százalék közötti gazdasági növekedést is alapvetően az EU-tól jövő támogatásoknak köszönhetik, s ha ezek leállnak, vagy jönne egy újabb világgazdasági válság (sajnos, egyiket sem lehet teljesen kizárni), akkor katasztrófa várna Magyarországra. A Fidesz-kormány ugyanis a kedvező világgazdasági környezetnek, s a pénzbőségnek köszönhető konjunktúrát, az elmúlt 2-3 évet nem használta ki arra, hogy megpróbálja felkészíteni a magyar gazdaságot az esetleges válságra! Ehelyett inkább a saját gazdagodásán dolgozott!

A Világgazdaság kikérte az MTVA első negyedévre vonatkozó fizetési adatait, amiből többek között kiderül, hogy mennyit keres átlagosan havonta egy dolgozó a közmédiánál.

Idén 2022 munkavállalója van az MTVA-nak, vagyis 350-nel kevesebben dolgoznak, mint 2015 első negyedévében. Az egy főre jutó átlagbér havonta bruttó 439 ezer forint. A 780 millió forintos bérjárulékkal együtt több mint 4 milliárd forint ment el az első három hónapban személyi jellegű ráfordításokra. (Ebből az összesített bérköltség tavaly ugyanebben az időszakban hasonló nagyságrendű, 3,3 milliárd forint volt.) Az idei hárommilliárd forintos bérköltség 96 százaléka jut a belsős dolgozókra és a maradék a külsősökre.

Az MTVA vezető beosztású dolgozóinak bére sem emelkedett, Vaszily Miklós megbízott vezérigazgató ugyanúgy 6 millió forintot vihetett haza az első negyedévben, mint tavaly az utolsó három hónapban. Elődje, Szabó László Zsolt ugyanennyit keresett. A fizetés mellé Vaszily kap

vállalati autót

korlátlan mobilhasználatot

és évente maximum öthavi prémiumot.

A prémium nem jár automatikusan, de átlagosan 2,85 havi fizetésnek megfelelő prémiumot kapnak az MTVA dolgozói.

A blog szerzőjének megjegyzése: ez sajnos nem igaz, például úgy tudni, hogy az MTI-nél dolgozó munkavállalók egy fillér prémiumot sem kapnak már évek óta.

A Koreai Köztársaság Magyarország egyik legfontosabb partnere az ázsiai térségben - jelentette ki kedden Szöulban Kövér László, az Országgyűlés elnöke, amikor Szöulban megbeszélést folytatott Csung Ui Hvaval, a dél-koreai nemzetgyűlés elnökével.

Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnökének tájékoztatása szerint Kövér László a mostani látogatással a legmagasabb szintű találkozások folytonosságát kívánja fenntartani, ezzel is kifejezve a kétoldalú kapcsolatok fontosságát, lökést adva a parlamenti kapcsolatok fejlesztésének.

Mindehhez azért a blog írójának is lenne egy-két megjegyzése. Miért kell Kövérnek beutaznia az egész világot, méghozzá nyilván nem a saját pénzén, hanem az egyszerű emberek, azaz mindnyájunk adójából „a legmagasabb szintű találkozások folytonosságának fenntartására”? 2014 végén például Új-Zélandon, 2015 első felében dél-amerikai körúton járt: egyik helyen sem turistaszálláson aludt, s nem is fapados gépekkel utazott. Mennyibe kerül ez nekünk? Ha annyira akar beszélni a dél-koreai partnereivel, hívja fel őket telefonon! Vagy még inkább Skype-on: az ráadásul teljesen ingyenes, s úgy még látni is fogjka őket. Ha magyarországi szülők százezrei kénytelenek skype-olni, mert a Fidesz politikája miatt külföldre kényszerült menni gyerekük, csak hogy megélhessen, akkor Kövér is osztozhatna a sorsukban – legalább ezzel, mert közben azért ő megkapja a milliósnál is nagyobb politikusi fizetését, a hivatali kocsit, s a rengeteg egyéb ingyenes szolgáltatást.

Ja és a hab a tortán: miközben Kövér Dél-Koreában költi a mi pénzünket, Balog Zoltán miniszter Ghánában tárgyal. Ugyan miről? Miért fontos ez Magyarországnak? Az a baj, hogy a fideszesek teljesen hozzászoktak az urizáláshoz, ahhoz, hogy a mi adónkból ők mindent megtehetnek!

Szemereyné Pataki Klaudia polgármester szerint 80 százalék, hogy nem épül stadion Kecskeméten, mert az MLSZ tervei szerinti építkezéshez még háromszázmilliót kéne hozzátennie a városnak, amit „nem biztos, hogy a város fel tud vállalni.”

Mint a 444.hu írja az atlatszo.hu alapján, a stadionberuházásra az állam 200 milliót már elutalt a városnak, hatvanból készültek a látványtervek, az bukó, a maradék 140-et pedig vissza kell majd fizetnie Kecskemétnek.

A Demokratikus Koalíció közleményben mutatott rá, hogy a Fidesz hónapok óta veszélyezteti a 3-as metró felújítását. A kormány tavaly októberben úgy döntött, hogy Budapest hitelt vehet fel a 3-as metró felújítása alatt közlekedő buszok megvásárlására. Mivel az utóbbi hetekben kiderült, hogy a Széles Gábor érdekeltségébe tartozó magyar cég buszai még félkészen is drágábbak, mint a megbízhatóbb lengyel buszok, a kormány most visszavonta a hitelfelvételről szóló határozatot.

Az Orbán-kormány célja egyértelmű: ha Budapest nem egy fideszes oligarchától akar buszokat venni, akkor mástól se vegyen, inkább szervezze ki a 3-as metró pótlását ugyanannak a fideszes oligarcha másik cégének. Budapestnek most a saját forrásaiból kellene buszt vennie, a Fidesz adta válságköltségvetésben azonban nincs elég pénz 150 busz megvásárlására, abból csak 110 új buszra futja. Úgy tűnik, hogy Budapesten minden út Széles Gáborhoz vezethet, Tarlós István pedig választhat: közlekedési káoszt okoz a kevesebb busz megvásárlásával, vagy kiszolgálja a fideszes oligarcha érdekeit.

A Demokratikus Koalíció szerint a Fidesznek egyetlen oligarcha bankszámlája fontosabb, mint kétmillió budapesti mindennapi közlekedése. A DK szerint Tarlós István nem hajolhat meg ismét a fideszes érdekek előtt; addig kell vernie az asztalt, amíg az Orbán-kormány le nem tesz arról, hogy megint kárt okozzon a budapestieknek.

Könnyített a népszavazás kezdeményezésének benyújtási moratóriumán az Országgyűlés, lehetővé téve a párhuzamos aláírásgyűjtést az azonos témájú indítványok esetén – írja az MTI.

A kormány javaslatára megszületett módosítást kedden 115 igen szavazattal, 27 nem ellenében, 30 tartózkodással fogadta el a parlament kedden.

A népszavazási törvény most elfogadott módosítása értelmében állampolgári kezdeményezés esetén mindaddig lesz lehetőség azonos tárgyú kérdés benyújtására, amíg a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem hitelesíti jogerősen a másik kérdéshez beadott, megfelelő számú - azaz 200 ezer - érvényes aláírást.

A jogerős döntés után újabb, azonos tárgyú kérdést nem lehet benyújtani és a már folyamatban lévő aláírásgyűjtést is be kell szüntetni.

A jövőben a kormány és a köztársasági elnök nem kezdeményezhet népszavazást olyan ügyben, amelyben már folyamatban van az aláírásgyűjtés.

A támogató aláírások a változtatás kihirdetése után egyedi azonosítóval ellátott íveken gyűjthetők. Az előterjesztő ezt adatvédelmi okokkal indokolta, valamint azzal, hogy így a választási irodák könnyen feldolgozható íveket ellenőrizhetnének.

Az elfogadott módosítás kitér arra az esetre is, amikor a kezdeményezőnek kétszázezer aláírást nem sikerül összegyűjtenie, de legalább százezret igen. Egy korábbi alkotmánybírósági határozat szerint ugyanis ilyen esetekben az Országgyűlésnek nem kötelező kiírnia a népszavazást, ám mérlegelheti azt. A jogszabály ezért szabályozza, milyen formában kell leadni az aláíróíveket az Nemzeti Választási Irodán (NVI), és meghatározza a szankcióját annak, ha ez elmarad.

A változtatást az igazságügyi miniszter indítványozta az NVB, valamint a NVI javaslatára, a káros versengés kiküszöbölésére.

Utóirat: a „káros versengés” kiküszöbölése? Az MTI nagyon visszafogottan fogalmaz. Mi inkább beszéljünk nyíltan: nagyon jól emlékszünk a Fradihoz köthető kopaszok akciójára, akik megakadályozták, hogy az MSZP beadja népszavazási kérdését a vasárnapi boltzárról. S arra is jól emlékszünk, hogy ki a Fradi vezetője: hát Kubatov Gábor, a Fidesz alelnöke. Ja és még valamire emlékszünk: az ügyészség valahogy nem siet a kopaszok beidézésével, vád alá helyezésével, a mögöttük álló erők azonosításával – hát persze, hiszen Polt Péter legfőbb ügyész ezer szálon kötődik Orbánékhoz.

Egyetlen migránssal szemben sem kellett rendőröknek intézkedniük Körmenden, a Rába-parti városban élők ugyanolyan biztonságot élvezhetnek, amilyet az ideiglenes befogadótábor megnyitása előtt - mondta Tiborcz János, Vas megye rendőrfőkapitánya kedden, a város polgármesterével és a bevándorlási hivatal illetékesével közösen tartott sajtótájékoztatóján az MTI szerint.

A dandártábornok elmondta: huszonegy embert hallgattak meg magyar részről abban a szabálysértési eljárásban, amelyet a rendészeti szakközépiskola tornacsarnoka ablakának betörése ügyében indítottak, és az eddigiek teljes mértékben alátámasztották mindazt, ami a csütörtöki rendőrségi sajtótájékoztatón elhangzott.

A tanúk közül nem látta senki, hogy miként tört ki az ablak, és azt mondták, senki nem volt veszélyben. A sportcsarnok továbbra is használható, biztonságos a civilek számára is - közölte a főkapitány.

"Eddig sem voltak veszélyben, ezután pedig különösen nem lesznek veszélyben, mert azokban az időszakokban, amikor külsősök, civilek tartózkodnak az épületben, rendőrjárőr fog posztolni a csarnok bejáratánál és az épület kerítésnél" - mondta.

Utalt azonban arra: továbbra is elképzelhetőnek tartja, hogy az ablak véletlenül tört ki. Hozzátette: az egyik kézilabdás lány édesanyja azt mondta, hogy befelé menet láttak migránsokat, akik a tábor területén, az épület falának támaszkodva napoztak, és az ablak párkányán ültek.

Valahogy az Mti itt is “elfelejtette” megemlíteni, hogy az Orbán-kormány múlt csütörtökön már kész tényként jelentette be a migránsok bűnösségét, s Lázár János kancelláriaminiszter közölte, hogy Orbán utasította Pintér belügyminisztert a szigorú fellépésre. Miközben ebből semmi sem volt igaz: ezt a Vas megyei rendőrfőkapitány Lázár bejelentésével egy időben nyilvánosságra is hozta. Úgyhogy Orbánék közlése csak azt szolgálta, hogy a bevándorlók elleni hangulatot még jobban felszítsa a közvéleményben.

Kiss László már 1960-ban, egy évvel az elhíresült bűncselekmény előtt két társával letámadott egy fiatalkorú lányt az uszodában, és megpróbálták megerőszakolni – írja a Népszabadság. Akkor az úszómester közbelépése megakadályozta a bűncselekményt, de Kisst kitiltották az összes uszodából, és eltiltották minden sporttevékenységtől.

A napilap cikke szerint – amit a hvg.hu ismertet - Kiss két társával fogta körbe az akkor még 18. életévét be nem töltött F. Mariannát, fogdosni kezdték, és közölték, hogy nem engedik el, amíg nem közösül velük. A lány segítségért kiáltott, mire Kiss társaival a víz alá nyomta. Az úszómester jelenléte végül megmentette az erőszaktól. Az úszószövetség házon belüli fegyelmi eljárással kezelte az ügyet.

Az eset a Takáts Zsuzsanna elleni erőszak tárgyalásakor súlyosbító körülményként került elő. Míg Kiss társainál nem volt ismert előzmény, a későbbi edző ezért kapott három év börtönt, amiből végül húsz hónapot töltött le.