Utolsókat rúgja a kötelező hit- és erkölcstan oktatása az általános iskolákban – tudta meg az Origo. Az Emberi Erőforrások Minisztériumában külön munkacsoportok vizsgálják, bevált-e a három éve bevezetett rendszer, és ha rábólintanak, a készülő új kerettantervben már nem fog szerepelni a heti egyórás elfoglaltság.

Három évvel ezelőtt sem a tanárok, sem pedig a diákok körében nem okozott osztatlan sikert, hogy az állami általános iskolákban kötelező tananyag lett a hittan és az erkölcstan. A heti egyórás elfoglaltságot sokan feleslegesnek tartották, arról nem is beszélve, hogy – bár lehetett helyette erkölcstant választani – a hitoktatásról sokan mondták: nem való az iskolákba.

Úgy tűnik, a minisztérium most komolyan mérlegeli annak a lehetőségét, hogy megszűnjön a két óra. Ez persze nem jelenti azt, hogy a szülők nem küldhetik hitoktatásra a kicsiket, de arra csak a délutáni fakultációkon lesz mód.

Palkovics László államtitkár már korábban is többször utalt rá, hogy jelentősen csökkenteni akarják a diákokra háruló terheket. Egy múlt heti háttérbeszélgetésen az is elhangzott, hogy ennek érdekében 2018 szeptemberétől felmenő rendszerben teljesen új nemzeti alaptantervet akar bevezetni a minisztérium. Palkovics szerint az új tervezet szerint az eddigi 10 százalék helyett akár 30 százalékban is el lehetne térni a kerettantervtől.

Első körben „nemzeti minimumot” határoznának meg: ha az iskola nem akar, nem kellene ennél többet tanítani, de ha úgy döntenek, akkor lehet pluszismereteket tanítani.

Úgy tudjuk, a terhek csökkentésének egyik állomása lenne a hitoktatás eltörlése, amivel a minisztérium legfelsőbb szintjein is többen egyetértenek.

Az Origo kérdésére azt az Emberi Erőforrások Minisztériuma is elismerte, hogy a Köznevelési kerekasztal keretein belül két munkacsoport is tárgyalja, megéri-e megtartani a kötelező hittan- és erkölcstanoktatást. Mint írták, munkájuknak az is része, hogy a tanulók érdekeit figyelembe vegyék. Ha egy-egy kérdésben konszenzusra jutnak, akkor javaslatukat átadják a kerekasztalnak, amely szintén javaslattal él a döntéshozók felé. A végső döntést az egyes esetek fontossága alapján Palkovics László államtitkár, Balog Zoltán miniszter, vagy pedig a kormány hozza meg.

Ha a kerekasztalon múlik, akkor minden bizonnyal a hitoktatás eltörlését fogják javasolni, de nem feltétlenül a diákok terheltsége miatt, hiszen a heti egy óra minimális elfoglaltságot jelent. Több oktatási forrásunk arról beszélt, hogy a szekularizált állami oktatásban problémát jelent a hittan, a tanárok pedig úgy vélik: a mai gyerekeket erkölcstanra nem tankönyvekből kell tanítani, hanem a mindennapi életben, amelybe az iskola is beletartozik.

Az erkölcsre nevelés részét képezheti egy olvasásóra, egy egyszerű mese, vagy akár egy osztályfőnöki óra is. Ehhez nincs szükség külön tanórára” – mondta az egyik megkérdezett pedagógus.

Sok iskolában okoz problémát az is, hogy egy-egy osztályon belül akár három-négy vallás oktatását is kérik a szülők, ezeket pedig egy időben kell tartani. Így nemcsak a hitoktatók összeszervezése jelent gondot, hanem az is, hogy nincs hozzá elég tanterem. Több olyan iskoláról tudunk, ahol a hittanórákat az ebédlőben vagy a folyosón tartják.

Az biztos, hogy a Pedagógusok Szakszervezete már korábban tiltakozott a hitoktatás miatt. Szerintük aggályos, hogy a gyerekek bizonyítványába bekerül, milyen felekezethez tartoznak, esetleg erkölcstant választottak hittan helyett, ez ugyanis később akár még hátrányt is jelenthet a számukra.

Ha a hit- és erkölcstan eltűnik is a tantervből, az biztos, hogy a mindennapi testnevelés marad. Palkovics László államtitkár már korábban kijelentette, hogy a sportoktatáshoz ragaszkodni fog a minisztérium, a tárca legújabb rendeletében pedig az is megjelent, hogy az óra megmarad, de heti két alkalommal labdarúgással is ki lehet váltani.

Az oktatási államtitkár szerint az állami intézményfenntartó irányító központjának elnevezése a jövőben is maradhat Klebelsberg, ami egy jó név és nem kell szégyellni, az új tankerületek azonban még nem kaptak elnevezést. Palkovics László a Magyar Narancsnak adott, csütörtökön megjelent interjúban – amit az MTI ismertetett - arról is beszélt, hogy javaslatot tett a kormánynak a fenntartás és a működtetés egységesítésére, de döntés még nem született.

Jelezte: a javaslatuk alapján 57 tankerület jönne létre, egyenként 10 milliárdos költségvetéssel, 50-80 feladat-ellátási hellyel. A leendő új szervezetben a döntések regionális szinten, az iskoláktól maximum 40 kilométerre születnének.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megszűnéséről azt mondta, hogy a technikai rész, a menedzsment és a nyomtatás a Könyvtárellátóhoz (Kello) kerül, a tankönyvírás, kiadás feladatai az Eszterházy Károly Főiskolához, de más felsőoktatási intézmények is részt vehetnek a munkában.

A szakképzés átalakítása miatt a földrajztudósok, fizikusok, kémikusok tiltakozásáról úgy vélekedett, hogy egy meghatározott piaci igény szerint az NGM alakította ki a rendszert. Egy adott szakhoz tartozó tárgyat - például gépészetnél a fizikát - továbbra is úgy fogják tanulni, hogy abból akár emelt szintű érettségit tudjon tenni a diák. Kérdés, hogy szerencsés-e a többi természettudományos tárgy kikerülése, ő támogatná, hogy akár egy összevont science tárgyként megmaradjanak. Valószínűsítette, hogy az általa javasolt módosításról a köznevelési kerekasztal még tárgyalni fog.

Az államtitkár a köznevelési kerekasztal munkájával elégedett, és kitért arra is, hogy a pedagógussztrájk után tárgyalnak tovább az érintettekkel.

Arról, hogy lesz-e ismét Közoktatás-politikai Tanács, azt mondta: a kerekasztal funkcióit le fogják képezni egy rendelettel létrehozott egyeztető testületbe, ennek az elnevezése még kérdéses. Megjegyezte: a tanácsnak lényegesebben limitáltabb volt a jogköre és a résztvevők köre is szűkebb volt, mint a kerekasztalé. A szakszervezeteket - ahogy a kerekasztalhoz - az új szervezetbe is meghívják, a Tanítanék mozgalom azonban szavai szerint "nehezen megfogható", nem szakszervezet és nem fenntartó. Palkovics László azt mondta, hogy a pedagógusszakmai szervezetek közé férhet be, és ezeknek a szervezeteknek kell eldönteniük, kit delegálnak majd.

Nincs offshore cégem – jelentette ki a csütörtökön megjelenő Figyelőnek Andy Vajna üzletember-kormánybiztos, hozzátéve: megvált karib-tengeri érdekeltségeitől, kizárólag Magyarországon, Luxemburgban és az Egyesült Államokban birtokol vállalatokat. "Minden cégem teljesen átlátható, hiszen én vagyok az egyetlen tulajdonosa" – tette hozzá a hvg.hu beszámolója szerint.

Vajna tagadta, hogy médiabirodalom építésére kapta meg a kormánytól a fővárosi kaszinómonopólium profitját. A TV2 gazdálkodásáról azt mondta: tavaly több mint 5 milliárd forint volt a veszteség, és a jelentős bevételt generáló programdíj ellenére is csak 3-5 év múlva válhat nyereségessé.

Kaszinóival kapcsolatban kérdésre válaszolva elmondta: elég adót fizet – 2000 és 2015 között több mint 44 milliárd forint koncessziós díjat és játékadót rótt le a Las Vegas Casino –, ezért nem segíti ki az államot, ha annak kártérítést kell fizetnie a betiltásuk előtt nyerőgépeket üzemeltető vállalkozóknak.

Rogán Antalt és Habony Árpádot a barátjának nevezte, de tagadta, hogy az utóbbinak bármilyen befolyása lenne a TV2-nél. A Habonynak adott – a NAV-tól kiszivárgott információk szerint 150 ezer dolláros – kölcsönről nem akart mondani semmit, úgy fogalmazott, ez "csakis rá tartozik. Semmit sem tudhatnak meg erről. Ez az én privát dolgom". Rogánnal kapcsolatban azt mondta, "reméli", hogy jó a kapcsolata a politikussal.

Andy Vajna elárulta: elképzelhető, hogy pincészetet vásárol Tokajban. Kitért arra is, hogy bírja a tempót, egy nap akár 17 órát is dolgozik.

A Jobbik és az LMP is a közvetlen államfőválasztás pártján áll - közölte a két párt képviselője a csütörtöki, ötpártira tervezett, de végül a kettejük részvételében zajlott egyeztetést követően újságírókkal.

Az MTI szerint Staudt Gábor, az egyeztetést kezdeményező Jobbik frakcióvezető-helyettese közölte: az MSZP részéről Bárándy Gergely jelezte, hogy elméletben egyetért a felvetéssel, de nem tartja időszerűnek, a kormánypártoktól viszont nem érkezett visszajelzés.

A találkozóról azt mondta: Schiffer Andrással, az LMP frakcióvezetőjével egyetértettek a közvetlen választás helyességében, mert az megerősítené a köztársasági elnök legitimációját. Szerinte a fékek és ellensúlyok rendszerében olyan államfőre van szükség, aki gyakrabban fordul az Alkotmánybírósághoz és jobban érvényesíti jogait. Az Jobbik a jogkörök bővítését is lehetségesnek tartja, ugyanakkor Staudt Gábor közlése szerint ez nem jelenti azt, hogy félprezidenciális rendszert szeretnének.

Megjegyezte: bízik abban, hogy a kormánypártok jövőre újragondolják a felvetést, nyílt versenyben lehet választani, hogy "ne egy ember", Orbán Viktor döntésén múljon, ki töltse be a tisztséget.

Schiffer András azt mondta, a "20. századi pártok" zsákmányszerzésnek tekintették az államfői posztot, pártja azonban szélesítené az emberek részvételét a közös ügyekben. Hozzátette: Európa legtöbb országában ez így működik.

Az LMP-s politikus az államfő "vészelhárító funkcióinak" megerősítését is szorgalmazta, szerinte az elmúlt 25 év tapasztalata az, hogy a mindenkori parlamenti többség, amelyet "egy erős kancellár joystickkal irányít", elrántotta a többségi hatalom irányába a demokráciát, s ezt ki kell egyensúlyozni.

Az Index azt írja, hogy titokban szétverné a kormány a bejegyzett élettársi kapcsolatot.

A kormány gyakorlatilag titokban, egy költségvetési salátatörvénybe rejtve akarja kiüresíteni a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét. Míg a jelenlegi szabályozás értelmében néhány, törvényben rögzített kivételtől (pl. gyermekvállalás vagy névviselés) eltekintve a házastársakra vonatkozó szabályok érvényesek a bejegyzett élettársi kapcsolatban is, a módosítás ezt jelentősen korlátozná - derül ki a Magyar LMBT Szövetség közleményéből.

A szövetség szerint a módosító javaslat elfogadása esetén a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye teljesen kiüresedne: a párok végrendelet nélkül nem örökölhetnének egymástól, nem lennének kötelesek partnerük gyermekét eltartani, de megszűnnének a bejegyzett élettársakra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok is.

Ez pedig húsz évvel vetné vissza Magyarországon az azonos nemű párok jogegyenlőségét. Megvonná a jogi védelmet azoktól az azonos nemű pároktól, akik az egymás iránti szeretet és összetartozás kifejezése érdekében az elmúlt évek során bejegyzett élettársi kapcsolatot kötöttek vagy azt a jövőben tervezték, ahelyett, hogy a társadalmi változásokat követve az azonos nemű párok jogait bővítené - áll a közleményben.

Magyarországon az azonos nemű párok 2009 óta létesíthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot. Az intézmény többször is járt az Alkotmánybíróság előtt, amely legutóbb 2010-ben állapította meg: az azonos nemű párok számára egy, a házassághoz hasonló jogokat biztosító jogintézmény biztosítása az alkotmányból levezethető jogalkotói kötelezettség. Ugyanerre az álláspontra jutott a Strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bírósága 2015 nyarán, egy olasz pár ügyében hozott ítéletében.

A Magyar LMBT Szövetség arra is emlékeztet, hogy alig néhány napja Orbán Viktor miniszterelnök egy portugál újságnak adott interjúban úgy nyilatkozott: Magyarország az azonos nemű pároknak a házasságkötés kivételével azonos jogokat biztosít.

Mindazonáltal Orbán ugyanebben az interjúban arról is beszélthogy szerinte "egy nemzet alapja a család, és (...) csak egy férfi és egy nő házasodhat össze és alapíthat családot".

A szövetség közleménye szerint ugyanakkor Magyarországon az utóbbi időben jelentősen megnőtt az azonos nemű párok párkapcsolatainak támogatottsága: egy 2015 októberi kutatás szerint a lakosság 38%-a a teljes jogegyenlőség pártján állva a házasság intézményét is megnyitná az azonos nemű párok előtt, a most kiüresíteni kívánt bejegyzett élettársi kapcsolat társadalmi támogatottsága 58%, még a kormánypárti szavazók többsége is támogatja azt. A kormány jelenlegi lépése tehát szembemegy a magyar társadalom többségének akaratával.

Az Együtt már bejelentette, hogy módosító javaslatot nyújt be a parlamentben a bejegyzett élettársi kapcsolat kiüresítését megakadályozandó.

Az Európai Néppárt, és ennek tagjaként a Fidesz is a kereszténység civilizációs szabályainak megőrzéséért száll síkra, és a családon alapuló társadalom mellett áll ki, mivel "az emberi méltóságot csak az ilyen társadalom garantálja" - szögezte le Kövér László, az Országgyűlés elnöke abban az interjúban, amelyet csütörtökön közölt a Gosc Niedzielny című lengyel katolikus hetilap, s amit a hvg.hu ismertetett.

Kövér László április közepén adott interjút a legnagyobb példányszámú lengyel társadalmi-politikai hetilapnak abból az alkalomból, hogy a nyugat-lengyelországi Poznanban részt vett a lengyel szejm és a szenátus összevont, a kereszténység felvételének 1050. évfordulója alkalmából megtartott ünnepi ülésén.

A kereszténységnek a mai magyar társadalom életében betöltött szerepét értékelve, az Országgyűlés elnöke Antall József rendszerváltás utáni első magyar miniszterelnököt idézve, elmondta: a keresztény kultúrájú Európában még az ateisták is valójában keresztények, hiszen a nyugati civilizáció értékrendje kihat mindnyájunk gondolkodására, nyelvezetére és magatartására. Kövér szerint az európai törésvonal túloldalán "a korlátlan személyes szabadságot valló tömörülések" állnak.

A keresztény, illetve a konzervatív értékektől eltérő szemlélet terjesztésében jelentős szerepet tölt be a nehezen szabályozható, ugyanakkor a nemzetközi tőke és a nagy cégek által ellenőrzött internet és média - fejtette ki Kövér, a demokráciát veszélyeztető "halálos fenyegetésnek", és a szemünk láttára alakuló "új totalitarizmusnak" nevezve ezt a jelenséget.

Az Országgyűlés elnöke kiemelte az oktatás szerepét az értékközpontú társadalom megőrzésében. "Nem véletlen, hogy a legélesebb magyarországi vita jelenleg éppen az oktatás formájáról zajlik" - jegyezte meg.

Az európai migrációs válságra vonatkozó kérdésekre válaszolva, az Országgyűlés elnöke azt mondta: "Nem akarunk semmiféle rákényszerített, kötelező kvótarendszert". Hangsúlyozta: a menekültek befogadása minden uniós tagállam szuverén döntése kell, hogy legyen. "Más kérdés azonban az, hogy Magyarországon sok közel-keleti keresztény kér menedéket" - tette hozzá, emlékeztetve: a kormány több mint ezer ilyen menekültet fogadott be, "anélkül, hogy ezzel különösen dicsekedjen". Amint megjegyezte, a befogadottak közül kevesen akarnak Magyarországon maradni, "menedéket keresnek, de a háború befejezésével hazatérnének".

Török Gábor szerint üzleti-hatalmi versengés a Matolcsy-botrány – írja az Index.

Fidesz-közeli erők tartják napirenden a Matolcsy-botrányt? - kérdezi címében a Heti Válasz a legfrissebb számában. A Matolcsy-botrány 260 milliárd forint elköltéséről szól akár napirenden tartják, akár nem, a Magyar Nemzeti Bank alapítványain keresztül juttatott milliárdokról szóló hírek azonban a lapnak nyilatkozó Török Gábor szerint nincsenek ellenére néhány kormányközeli csoportnak. Ezek a gazdasági és politikai körök érdekeltek abban, ha „nagyobb figyelem irányul arra, miképpen építgeti a hátországát Matolcsy, miként szerez egyre nagyobb befolyást. Ahogy az sincs ellenükre, ha a háttérfolyamatok nyilvánosságra kerülése miatt az elnök veszít erejéből”.

Török szerint „amit a színfalak előtt látunk, nem pusztán a klasszikus kormány–ellenzék-szembenállás következménye, hanem a mélyben zajló üzleti-hatalmi versengésé is”. És mivel érdekeltek, Matolcsy gyengülésében, ez szerinte azt is jelenti, hogy „napirenden tudják tartani ezt az ügyet – akkor is, ha az ellenzék impotenciája miatt már rég lekerülne onnan”.

Adódik a kérdés, hogy melyik oldalra áll ebben a helyzetben Orbán Viktor miniszterelnök. Mráz Ágoston elemző szerint Orbán Viktor a Schmitt-botrány idején úgy fogalmazott, hogy „a köztársasági elnök személye az alaptörvény értelmében sérthetetlen, most pedig azt mondja a Fidesz, hogy a kormány és az MNB között betonfal van, és a jegybank független.” Mráz elemző erre azt mondja, hogy mindkét mondat a szuverén szereppel együtt járó felelősséget hangsúlyozza; és „ha akarom, úgy is fordíthatom: mindenki álljon jót magáért és a tetteiért”.

A teljes interjút a lap csütörtöktől kapható számában olvashatja.

A Die Welt című konzervatív német lap a menedékkérőknek Körmenden nyitott ideiglenes befogadó táborral kapcsolatban közölt írást online kiadásában, amit az MTI ismertetett.

A Miért akar Ausztria most a magyar határon kerítést? című írásában a szerző, Boris Kalnoky kiemelte: Magyarország bezárja a szerb határon fekvő tábort, és helyette nyit egyet az osztrák határnál, Ausztriában azonban "felismerték Budapest szándékát".

A többi között kifejtette: felmerül a kérdés, hogy az új tábortól vajon azt remélik-e, hogy a menedékkérők távoznak Ausztriába.

Hozzátette: a menedékkérők Körmendre helyezése azt jelenti, hogy "közelebb viszik őket oda, ahová amúgy is menni szeretnének", és valószínűleg nem véletlen, az osztrák kormány a tábor megnyitásával egy időben megerősítette a határellenőrzést a térségben.

Helyt adott a Kúria Hunvald György, Erzsébetváros volt polgármestere kérelmének. A legfelsőbb bírói fórum ezzel hatályon kívül helyezte az egykori MSZP-s politikust hűtlen kezelés vádjával két és fél év börtönbüntetésre ítélő jogerős végzést. A Kúria szerint ugyanis a tanácsadói szerződések ügyében hozott marasztaló ítélet jogsértő volt – írja az Origo.

Hatályon kívül helyezik a Hunvald György két és fél év börtönre ítélő bírósági ítéletet - így döntött a Kúria. A legfelsőbb bírói fórumnak az Origo birtokába került végzése szerint megalapozott volt a hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt a Szegedi Ítélőtáblán tavaly áprilisban két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélt egykori szocialista politikus perújrafelvételi kérelme.

Matolcsy úgy döntött, hogy ad néhány morzsát a költségvetésnek is a sajátjaként kezelt jegybanki pénzből – írja a 444.hu.

Interjút adott a Magyar Nemzetnek Matolcsy György, aminek rögtön a címében benne van a bomba: a jegybank 50 milliárd forint osztalékot fizet idén a költségvetésbe.

Utoljára 2002-ben történt ilyen, emlékeztet a lap. A jegybank igazgatósága április 27-én, öt nappal a Pallas-költések közzétételek után döntött így.

Néhány hónapja még arról volt szó, hogy az eddigiekhez hasonlóan megtartja magának az MNB az óriásnyereséget. 2014-ben és 2015-ben 265 milliárdot adtak az általuk létrehozott alapítványoknak, ami egyébként már önmagában is felveti a hűtlen kezelés gyanúját.

Mást egyelőre nem tudunk meg, mert az interjú holnap fog megjelenni a nyomtatott Magyar Nemzetben. Csak annyit, hogy a jegybankelnök válaszolt több kérdésre:

összeférhetetlen-e szerinte, hogy rokonai, barátai és a fia is részesültek mindenféle jegybanki és alapítványi forrásból,

hogy miért nem kompenzálták a devizahitelesek árfolyamveszteségét,

vizsgálják-e, hogy állnak-e az alapítványi támogatások kedvezményezettjei mögött offshore cégek,

az alapításkori ígéretei ellenére miért vásároltak az alapítványok külföldi állampapírokat,

szándékában áll-e lemondani, és hogy

Matolcsy György egyeztetett-e Orbán Viktor miniszterelnökkel az alapítványok gazdálkodási adatainak titkosításáról?

Az Együtt arra szólította fel Polt Pétert, hogy a Quaestor-ügyben folytatott nyomozás végéig mondjon le posztjáról. Az ellenzéki párt a legfőbb ügyészt személyesen is érintettnek és elfogultnak tartja az ügyben.

AZ Együtt alelnöke csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján, amit az MTI ismertetett, arra hivatkozott, hogy a Quaestor-nyomozás iratjegyzékéből kiderül: "gyakorlatilag a takarítónőkig" mindenkit kihallgattak, aki a Quaestornál dolgozott, kivéve Mikuska Zoltánt, Tarsoly Csaba volt Quaestor-vezető személyi titkárát, aki - mondta Juhász Péter - a legfőbb ügyész "lányának az udvarlója, Polt Péter vőjelöltje".

Juhász Péter szerint mindez annak ellenére történt, hogy Mikuska Zoltán kulcsszereplő az ügyben, neki tisztában kellett lennie azzal, hogy Tarsoly Csaba mikor, kikkel és milyen ügyekben találkozik.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete csütörtöki közleménye szerint a Magyar Államkincstár április 26-án kiküldött egy tájékoztató levelet, miszerint annak a tanárnak, aki részt vett az április 20-i (egyébként jogszerű) sztrájkban, munkabeszüntetés napján szüneteltették Tb-jogviszonyát.

Mint a hvg.hu beszámol róla, a PDSZ szerint a Magyar Államkincstár tájékoztatója “sületlenséget tartalmaz”, mert a Tb-ellátás nem függeszthető fel a sztrájk idejére, sőt még jogsértő is lenne a jogviszony szüneteltetése. Mint írják, az Államkincstár levele “egy dologra biztosan alkalmas: a megfélemlítésre.” Ezenkívül felszólítják a Magyar Államkincstár vezetőjét, hogy vonja vissza kiküldött tájékozatót.

Az erre vonatkozó törvények viszont ellentmondani látszanak egymásnak. A sztrájktörvény szerint “a munkaviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási jogokra és kötelezettségekre a társadalombiztosítási jogszabályok az irányadók azzal, hogy a jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni”, vagyis munkabeszüntetés idején is jár a Tb-ellátás.

A Tb -törvény viszont azt mondja, hogy szünetel a biztosítás, “a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerinti átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.” Azaz a Tb-törvény szerint igaza van a Magyar Államkincstárnak.

A hvg.hu által megkérdezett jogászok azt mondták, még szakmai körökben is vita, hogy ilyen esetben melyik törvény az irányadó. Hozzátették, korábbi sztrájkok idején ez nem volt probléma, és nem is értik, hogy most miért merült fel ez a kérdés.