Az Index beszámolója szerint a Kúria nem találta szabályellenesnek a kormány népszavazási kezdeményezését a betelepítési kvótáról, jogerősen átengedte a kérdést. Bár a Liberálisok már jelezték, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, valószínűbb, hogy kora ősszel szavazni fogunk az uniós kvótáról. Rogán Antal azt mondta, a népszavazással sietni akar a kormány, mert Brüsszelnek egyre "őrültebb javaslatai" vannak.

A Kúria szerint lehet népszavazást tartani a kormány kezdeményezésére a kötelező betelepítési kvóta ügyében. A testület kedden elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hitelesítő határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat, jelentette az MTI.

A kormány kvótaügyi népszavazási kezdeményezését maga Orbán Viktor jelentette be február végén. A kormány kérdése így hangzik:

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

A kérdést ezután 9 igen, 3 nem szavazattal hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság. Patyi András elnök azért érvelt a hitelesítés mellett, mert a választók el tudják dönteni, hogy igennel vagy nemmel válaszoljanak, tehát egyértelmű a kérdés. Az elnök szerint tiltott tárgykörbe sem esik a kérdés, vagyis nem ütközik nemzetközi szerződésbe. Szerinte a kérdés ugyan nem határozza meg az EU konkrét szervét, de mivel az alaptörvény is csak Európai Unióról beszél, így emiatt nem lehet elutasítani a kérdést.

Az NVB úgy látta, hogy a kérdés valódi tartalma szuverenitási kérdés, amelyben az Országgyűlés hatásköre nem vitatható. Az Országgyűlés hatásköre, hogy milyen mértékben engedi át szuverenitását, hol határozza meg a szükségesség szintjét.

Mivel a PM és a Liberálisok megtámadták a döntést, a Kúriának kellett döntenie, hogy kiírható-e a népszavazás.

A Kúria a kérelmezők felülvizsgálati kérelmében kifejtett kifogásaival szemben megállapította, hogy a kérdés megfelel az alaptörvény és a népszavazásról szóló törvény rendelkezéseinek. A bíróság szerint Rogán Antal jogosult volt országos népszavazási kérdést benyújtani, mivel a kormánynak az országos népszavazási kezdeményezéséről szóló határozata egyértelműen meghatározza, hogy ő felel a kormány képviseletéért a népszavazási kezdeményezése során.

A jogorvoslati kérelmek elbírálásakor a bíróság három kérdést vizsgált:

azt, hogy a kérdés nemzetközi szerződésbe ütközik-e és ezért tiltott tárgykört érint

hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e a kérdés

és azt, hogy egyértelmű-e a kérdés.

A Kúria álláspontja szerint jogilag téves bármely kétoldalú nemzetközi szerződés és az európai uniós szerződések azonos tartalmú korlátként való megjelölése a népszavazási ügyeket illetően. A bíróság szerint jelentősége van annak, hogy a kérdés valójában az uniós jogot és nem a csatlakozási szerződéseket érinti. A Kúria határozatában azt írta, a kérdés „a magyar népszavazási szabályok szempontjából nem irányul sem a csatlakozási szerződés módosítására, sem többletfeltétel előírására az unió szervei által hozott döntések Magyarország általi végrehajtásához”, így nem veti fel az alaptörvény sérelmét sem.

A népszavazási kezdeményezés hitelesítésről szóló döntést a Kúriának közzé kell tennie a Magyar Közlönyben, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke pedig öt napon belül tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.

Az Országgyűlés elnöke a tájékoztatás kézhezvételét követő legközelebbi ülésnapon bejelenti a népszavazási kezdeményezést a parlamentben, amelynek 30 napon belül kell döntenie a népszavazás elrendeléséről. Az Országgyűlésnek egyszerű többséggel kell döntenie a kérdésben. Ez most már merő formaság lesz: az Országgyűlés népszavazás elrendeléséről szóló határozata tartalmazza a népszavazásra bocsátott kérdést, továbbá rendelkezik a népszavazás költségvetéséről. A kérdést a kezdeményezésben megfogalmazott formában kell népszavazásra bocsátani.

Az Országgyűlés határozatával szemben 15 napon belül lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni, amelynek 30 napja van a panasz elbírálására. A Liberálisok már jelezték, hogy a testülethez fordulnak. Az Ab viszont csak akkor folytat vizsgálatot, ha az aláírásgyűjtő ív hitelesítése és a népszavazás elrendelése között a körülményekben olyan lényeges változás következett be, amelyet a kérdés hitelesítéséről, illetve az azzal szembeni felülvizsgálati kérelemről hozott döntés során az NVB, illetve a Kúria nem vehetett figyelembe, és a döntést érdemben befolyásolhatja. Az Ab nem vizsgálja érdemben azt az indítványt, amelyben az indítványozó a népszavazási kérdés tartalmát illető, illetve a hitelesítéssel összefüggő alkotmányossági aggályokra hivatkozik.

Az országos népszavazást a köztársasági elnök tűzi ki 15 napon belül, úgy, hogy az a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen. Előreláthatólag tehát kora ősszel lehet a népszavazás, amelyet vasárnap kell megtartani.

Mint a hvg.hu beszámolt róla, a kabinetfőnök Rogán Antal szerint nincs ma fontosabb kérdés, mint a kényszerbetelepítésről szóló népszavazás, bár Orbán Viktor önmagában is vétózhatna az EU-ban. Az ellenzékiek Brüsszel mondatait fújják. Rogán megszólalt MNB-ügyben is, szerinte Matolcsyt a sikerei miatt támadják, a vs.hu-t pedig ellenzéki médiumnak titulálta, aminek szétveréséhez gratulált az ellenzéknek.

A Kúria döntése nyomán Kovács Zoltán kormányszóvivő és Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter is megszólalt.

Rogán elismételte, hogy csak a magyarok dönthetnek a kényszerkvóták döntésében, nekik kell dönteniük arról, hogy az unokáik, gyerekeik kikkel élnek.

A Kúria döntését megtámadókat kiosztotta Rogán: a szocialisták, liberálisok, Jávor Benedek ma is bevándorláspárti, ők megadnák a kényszerbetelepítés jogát Brüsszelnek, és Brüsszel álláspontját szajkózzák.

Ez a szuverenitásunk kérdése, amelynek egy részéről Schengen miatt már lemondtunk, de nem mondunk le az EU-n kívülről származó bevándorlók miatt. Ilyen fajsúlyos kérdésekben, mint a NATO- vagy EU-csatlakozás, mindig is a nép döntött, mondja Rogán. Ez most a legfontosabb kérdés a miniszter szerint - állítja, Brüsszel már büntetni tervezi azokat az államokat, akik ki akarnak maradni a kényszerbetelepítésből. A népszavazás a kellő hátteret, felhatalmazást adná meg a kormánynak, "a politkai egységet csak az emberek tudják megteremteni".

Rogán szerint már szeptemberben, október elején eljöhet a referendum, addig a kormány tájékoztatni akarja az embereket, hogy minél többen tudjanak dönteni. Rogán szerint a magyarok kétharmada, 70 százaléka egyetért a kormánnyal a kérdésben. Hogy képesek lehetnek-e 4 millió embert az urnák elé vinni (ennyi kéne a sikeres népszavazáshoz), arra azt mondja Rogán, az a lényeg, hogy az emberek fontosnak tartják a kérdést és elmennek véleményt nyilvánítani. Kérdésre, hogy ha Orbán Viktor maga is vétózhat, akkor minek a népszavazás, Rogán azt mondja, kell, hogy a kormány fel tudja mutatni a társadalmi véleménynyilvánítást Brüsszelben, hogy megerősítse a pozícióit.

Rogán beszélt az MNB-ügyekről is: Matolcsyt szerinte a sikerei miatt is támadják, a jegybankelnök jól tette, amit tett, nyereségessé tette a MNB-t, alacsony infláció mellett van magyar GDP-növekedés, az mnb és kormány együtt forintosította a devizahiteleket. Amiért pedig támadják: Rogán úgy látja, az alapítványok vagyona nem lett kisebb, sőt. Az ingatlanvásárlások jó döntésnek bizonyultak, az egyéb tevékenységekkel egyetért. A médiatámogatás támadását sem érti Rogán: "egy kifejezetten kritikus, ellenzéki portált" támogatott az mnb, az ellenzéknek sikerült a tönk szélére juttatnia, "gratulálok ehhez" - utal a vs.hu-ban lezajlott, a MNB-s támogatások miatti lemondáshullámra. Kérdésre, hogy vajon az alapítványok miért kereskedelmi bankonkon keresztül vettek magyar állampapírokat, miért nem egyenesen a Magyar Államkincstártól, Rogán azt feleli EU-s problémákat okozott volna, ha nem kereskedelmi bankokon át intézték volna az ügyeleteket.

A Magyar Liberális Párt (MLP) az Alkotmánybírósághoz fordul. Közleményük szerint a Liberálisok arra kérik az Alkotmánybíróságot, hogy védje meg a népszavazás intézményét, "ne asszisztáljon a Fidesz propagandájához" és ne hagyja, hogy olyan kérdésben írjanak ki népszavazást, amely kizárólag a Fidesz pártpolitikai érdekét szolgálja, illetve tovább mélyítheti a "kormánypropaganda által gerjesztett gyűlöletet" a menekültekkel, idegenekkel szemben.

A Liberálisok megdöbbentőnek tartják, hogy a Nemzeti Választási Bizottság hitelesített egy olyan kérdést, aminek semmi értelme nincs, és ezt a hibás döntést a Kúria is megerősítette. Az MLP szerint az Európai Unióban nem ismerik a kötelező betelepítés fogalmát, így érthetetlen, hogyan engedhette most a Kúria is, hogy erről a kérdésről népszavazás legyen.

Az Együtt közölte, szerintük szégyenletes döntést hozott a Kúria, ez "a magyar jogállam maradékának meggyalázása". Mint írták, "Orbán Viktor történelmi bűnt követ el, mert valójában nem a betelepítési kvóta, hanem Európa ellen akar népszavazást. Ezt pedig ma a Kúria törvényesítette. Orbán Viktor putyini kottából énekel, és Magyarország kimaradását készíti elő a 2020 után tovább egységesülő Európai Unióból" - közölték.

Az Együtt szerint a hatályos jogszabályokkal és az évtizedes magyar joggyakorlattal ellentétes, hogy egy olyan kérdésben írjanak ki népszavazást, amely nemzetközi szerződést érint és nem egyértelmű. Szerintük a Kúria érvelése is felháborító, mert elfogadja létezőként "a kötelező betelepítési kvóta orbáni hazugságát, amely semmilyen európai norma alapján nem létezik". Az Együtt álláspontja szerint ez a népszavazási kérdés érinti az Európai Unió és Magyarország szuverenitási viszonyait, ezért is törvénytelen.

Az Együtt azt is közölte, a népszavazási részvétel bojkottjára buzdítanak mindenkit, hogy Orbán népszavazása érvénytelen legyen.

A Demokratikus Koalíció (DK) "Európa-ellenesnek" tartja a Kúria által jóváhagyott kvótareferendumot, ezért az ellenzéki párt szintén bojkottálni fogja a népszavazást és arra kéri a választókat, hogy ne menjenek el voksolni. A DK szóvivője keddi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy "Orbán Viktor népszavazási kérdése" egy hazug kérdés, amely valójában nem ezer ember befogadásáról, hanem Európai Uniós tagságunk felmondásáról szól. A hazug referendum azt akarja elhitetni, hogy létezik ingyen ebéd, hogy lehetünk potyautasok az EU-ban, hogy a markunkat tartva húzhatjuk ki magunkat a közös feladatok alól - fogalmazott Gréczy Zsolt, hozzátéve: ilyen út márpedig nem létezik.

Bojkottjukról beszélve kijelentette, hogy "aki távol marad, az Európára szavaz". A DK szégyennek tartja, hogy az az Orbán Viktor, aki egyszer azt mondta, hogy több millió bevándorlót kell befogadnunk a gazdasági növekedéshez, ma ezer bevándorlóra hivatkozva léptetné ki Magyarországot az EU-ból - jelentette ki.

A Demokratikus Koalíció a Btk. szigorítását kezdeményezi, annak érdekében, hogy a hivatalos személyek családtagjait a jelenleginél szigorúbban büntessék, ha politikus hozzátartozójuk korrupciós ügyében vettek részt.

A párt alelnöke keddi, budapesti sajtótájékoztatóján az MTI szerint hangsúlyozta, hogy a magyar jogrend ma kiemelten bünteti azokat, akik hivatalos személyként vesznek részt korrupcióban. Ez azt jelenti, hogy ha egy képviselő, egy miniszter, vagy egy államtitkár érintett korrupcióban, akkor - nagyon helyesen - szigorúbb elbírálás alá esik, mint mások - fogalmazott Varju László. A független képviselő hozzátette: az elmúlt 6 év azonban megmutatta, hogy a törvény jelenleg megkerülhető, "mert a fideszes politikusok a családtagjaikon, feleségeiken keresztül jutnak trafikhoz, földhöz és közpénzhez".

A DK azt akarja elérni a szigorítással, hogy a fideszes képviselők a korrupcióban "ne tudják pajzsként használni" a rokonaikat, feleségeiket - mondta magyarázatként.

Több száz forinttal drágulhat egy doboz cigaretta, a benzin adója is nő – írja az Index.

Benyújtotta a kormány a tavaszi adócsomagot, ami legalább harminc helyen módosítaná az adótörvényeket. A változásokról Tállai András adóügyekért és NAV-ért felelős államtitkár tartott sajtótájékoztatót.

Az adócsomag részben már ismert módosításokat tartalmaz, mint a baromfihús vagy a friss tej áfájának csökkentése. Vannak benne ugyanakkor új elemek a jövedéki adó, a vállalkozásoknak járó támogatások és a gazdaságfehérítés területén is.

A most benyújtott törvények alapján

a baromfihús áfája 5 százalékkal csökken;

a friss tej áfája is 5 százalék lesz, a tartós tej áfája viszont 27 százalék marad;

az éttermi szolgáltatások áfája jövőre 19, két év múlva pedig 5 százalékra csökken, ezzel együtt pedig az étteremben készült alkoholmentes italok, vagyis a limonádé és hasonlók áfája is csökken.

Ezek az áfacsökkentések összesen 31,5 milliárd forinttal rövidítik meg a költségvetést, miközben a kétgyermekes családoknál a családi adókedvezménnyel együtt havi 85 ezer forintot hagynak az NGM becslése szerint.

Változások lesznek a jövedéki adózásban is, például jövedéki termék lesz az e-cigaretta, mert az NGM szerint ugyanúgy károsítja az egészséget. Emellett kiderült, hogy 2017 decemberéig három lépésben 29 százalékkal emelkedik majd a dohánytermékek jövedéki adója, az első emelés szeptemberben lesz.

Mivel egy 1000 forintos doboz cigaretta árának közel 55 százalékát már így is a jövedéki adó teszi ki, a 29 százalékos emelkedés azt jelenti, hogy jövő decemberre több száz forinttal lesz drágább egy doboz cigi.

A kormány módosítaná az üzemanyagok jövedéki adóját, és azt a Brent olaj világpiaci árához kötné. Vagyis ha az olaj ára a törvényben foglalt 40 vagy 50 dolláros hordónkénti ár alá menne (hogy 40 vagy 50 dollár, arról a parlamentnek kell döntenie), a dízel adóját 10, a benzinét 5 forinttal emelnék. Ezzel a költségvetésnek 20 milliárd forint pluszbevétele származna, amit a kormány főleg alsóbbrendű utak felújítására költene.

Az önkormányzatoknál nincsenek megfelelő szakemberek, akik irányítani tudnák az oktatási intézmények működtetését, ezért nem adja vissza az állam a fenntartás feladatát - nyilatkozta Palkovics László, az Emmi oktatási államtitkára a TV2 mokka című műsorában az MTI híradása szerint. Szerinte a Klik pontosan biztosítja azokat a feltételeket, amelyek a megfelelő működéshez szükségesek. Nem oldaná meg az oktatás problémáit, ha ismét az önkormányzatok lennének az intézményfenntartók.

Mint az Index írja, az államtitkár közölte, hogy a Klik átalakítása során 198 helyett 57 tankerületet terveznek létrehozni, ezek azonban - a korábbiakkal ellentétben - önálló gazdálkodó egységek lesznek. Mint mondta, 103 milliárd forinttal növekszik a Klik idei 435 milliárdos költségvetése 2017-ben.

Mint azt múlt héten megírtuk, a kormány teljes államosításra készül az oktatásban, elveszik az iskolák működtetését az összes önkormányzattól, teljesen átalakítják a Kliket, és új alaptanterv is lesz 2018-tól.

A Tanítanék Mozgalom a tervekkel kapcsolatban hétfőn közölte, hogy a legújabb kormányzati ötletek megfogalmazásakor figyelmen kívül hagyták a hónapok óta a párbeszédet sürgető szakmai szervezetek álláspontját, javaslatait. Mint nyílt levelükben írták, bár az illetékesek beismertek „bizonyos problémákat”, de azokra rossz, egyeztetés nélküli válaszokat adnak, „továbbtolják a túltolt biciklit.”

Vona Gábor azzal, hogy már korábban levetette az egyenruhát és felkötötte a nyakkendőt, illetve hogy most tisztogatást hajtott végre pártja vezetésében, végleges módon betagozódott a magyar és szintúgy az európai politika fővonalába - olvasható a Mit tanulhat meg Európa a Jobbiktól című jegyzetben, amelyet a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap közölt kedden, s amit az MTI ismertetett.

A korábbi romaellenes és antiszemita párt a változásokkal egyre inkább a kormányzó konzervatív Fidesz lehetséges alternatívájává válik azok számára is, akik máskülönben az önvédelmi egységeket szervező és Nagy-Magyarország felé kacsingató pártot nem választanák - írja a szerző Martin Ehl, a lap külpolitikai rovatának vezetője.

Magyarország ezzel - véli a szerző - a hagyományos pártok csődjének és a radikális pártok fővonalbeli pártokká válásának a modellje lehet, ahogy ezt más európai országokban is látjuk. Elemzők szerint ma a Jobbik az egyetlen olyan párt, amely a Fidesz ellenfele lehet a következő magyarországi választáson.

Érdemes ezért figyelni a Jobbik-Fidesz küzdelmet, mert sokat elárulhat arról, hogyan fog ez a párharc lezajlani Európában, s hogyan fog kinézni a jövőben a szélsőjobb Európában. Bár az első ránézésre nem úgy tűnik, de a magyarok az európai politika előfutárai. Az ágazati adók, illetve a menekültek előtti határlezárásokban Európa csendben utánozta őket - zárja jegyzetét a cseh Hospodárské Noviny.

Az uniós átlaghoz képest nagyon sokan halnak meg Magyarországon, ezért is fogy a népesség. Az átlagos élettartam férfiaknál 65,3, a nők esetében 75,7 év. Egyre több az állandó orvos nélküli háziorvosi praxisok száma, de az egészségügyben a kisegítő, fizikai munkakörökben van a legtöbb betöltetlen állás – írja a hvg.hu.

A magyarországi népességfogyás részben a magas halálozás következménye, az unió ötödik legkedvezőtlenebb halálozási rátája a magyar - írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2015 című kiadványában. Magyarországon például 2013-ban 127 ezren haltak meg, míg Portugáliában és Csehországban, vagyis két, nálunk félmillióval nagyobb lélekszámú országban 107 ezren, illetve 109 ezren, a háromszázezerrel kevesebb lakosú Svédországban pedig ugyancsak 107 ezren.

Az előzetes adatok szerint Magyarországon 2015-ben 4,2 százalékkal többen (131 600-an) haltak meg, mint egy évvel korábban. Míg a január-februári jelentős, 22 százalékos halálozási többletben az influenzajárvány és az előző évi alacsony bázis, addig a nyári (július-augusztus) 7,2 százalékos emelkedésben a hőhullámok kedvezőtlen hatása játszhatott elsődleges szerepet. Ezer lakosra 13,4 halálozás jutott, az előző évinél 0,6 ezrelékponttal több, ugyanakkor a csecsemőhalálozások ezer élveszületésre jutó 4,1-es mutatója az eddig mért legalacsonyabb, 0,5 ezrelékponttal csökkent az előző évihez viszonyítva - közölte a KSH.

Magyarországon - a 2014-es adatok szerint - a Budapesten élők számíthatnak a leghosszabb életre. Az alapfokú végzettséggel rendelkező férfiak esetében a születéskor várható átlagos élettartam 65,3, a nők esetében 75,7 év, a felsőfokú végzettségűeknél a várható átlagos élettartam magasabb mind férfiaknál, mind a nőknél. Előbbi csoportnál 77,2, míg utóbbinál 81,3 év.

A budapesti férfiak az átlagnál két évvel, a nők egy évvel, az Észak-Magyarországon élőknél pedig 4,4, illetve 2,5 évvel élnek tovább. Hasonló különbség van a falusi - különösen az ezernél kisebb lélekszámú települések esetében - és a fővárosi életkilátások között. Az élet várható hosszát a lakóhelynél is sokkal erősebben befolyásolja azonban a legmagasabb iskolai végzettség. 2013-ban az alapfokú és a felsőfokú végzettségűek várható élettartamának különbsége átlagosan 8,4 év volt: a férfiak esetében 11,9, míg a nőknél 5,6 év. Az olló valamelyest zárult 2007 óta a férfiaknál, hiszen akkor a különbség még elérte a 14 évet. A végzettség élettartamot befolyásoló hatása a volt szocialista országokban a legerőteljesebb - összegezte a KSH.

A legtöbb rokkantságot a stroke okozza, a 2014-ben meghalt 126 ezer ember felének keringési betegség okozta a halálát. A keringési halálozások ötöde (12 390 eset) agyi érbetegség miatt következett be. A háziorvosi rendelőkben 2013-ban több mint 550 ezer esetet tartottak nyilván az agyi érbetegségek csoportjában, a betegek kilenctizede 55 év feletti volt, és a betegség gyakoribb a nők között (61 százalék). Az agyi érbetegségek miatt bekövetkezett halálozásban az uniós rangsor utolsó negyedének elején állunk.

A magyar halálozás az uniós átlagnál 70 százalékkal magasabb, a legkevésbé érintett franciákénak több mint háromszorosa, a sereghajtó bolgárnál viszont 56 százalékkal alacsonyabb. Az agyi érkatasztrófa után a betegek egyik harmada meghal, másik harmada a súlyos maradványtünetek miatt rehabilitációra vagy állandó ellátásra szorul, ez az emberi vonatkozások mellett nagy anyagi terhet rak az egyénre, a családokra és a társadalomra is.

A KSH megjegyezte, hogy a betegség elsődleges rizikófaktorai közé tartozik a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a dohányzás. Az adatok szerint a magyar háziorvosi rendelőkbe 2013-ban mintegy 3 millióan magas vérnyomás, 1,3 millióan pedig koleszterinproblémák miatt jártak, míg a 2014-es európai lakossági egészségfelmérés szerint a lakosság 29 százaléka dohányzott.

Az adatok szerint nő az állandó orvos nélküli háziorvosi praxisok száma Magyarországon. Míg a háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisok száma 2008 és 2014 között alig változott (0,9 százalékkal csökkent), 2014-ben 6665 volt a számuk, ezek 95 százaléka saját tulajdonú praxis.

A háziorvosok a rendelőikben 2014-ben átlagosan 11 309 beteget láttak el, 29 százalékkal többet, mint 1990-ben. Egy napra 45 beteg jutott, az egy betegre jutó átlagos idő 5 perc volt - írta a KSH.

A praxisok leterheltsége között régiós szinten nincs nagy különbség, átlagosan 1479 embert láttak el. Az egy praxisra jutó lakosok száma a Közép-Dunántúlon és a Nyugat-Dunántúlon volt a legmagasabb, 4,8, illetve 4,2 százalékkal az átlag fölött, míg a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb, 9,8 százalékkal az átlag alatt.

A külföldre távozó egészségügyi dolgozók száma 2009-ben kezdett meredeken emelkedni, 2012-ben meghaladta a kétezret, azóta enyhén csökken. 2009 és 2012 között az adott évben az orvosi oklevelet szerzettek száma alacsonyabb volt, mint ahány kollégájuk távozott. A diplomázók száma a 2009-es mélypont után 2014-ig a másfélszeresére (1429) emelkedett.

Az egészségügyben a kisegítő, fizikai munkakörökben van a legtöbb betöltetlen állás (6,1 százalék), az orvosi állások 4,5, a szakdolgozói állások 3,5 százaléka vár jelentkezőre. 2014-ben a humán egészségügyben teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 146 ezer, a szellemi foglalkozásúaké 235 ezer forint volt. A fizikai dolgozók átlagkeresete a nemzetgazdasági átlag 84, a szellemi foglalkozásúaké 72 százalékát tette ki. Az egészségügyben dolgozók bruttó átlagkeresete 1,7 százalékkal volt több 2014-ben az előző évinél - adta közre a KSH.