A külgazdasági és külügyminiszter szerint Matolcsy György a magyar gazdaságtörténet legjobb jegybankelnöke. Szijjártó Péter az M1 péntek reggeli műsorában – amelyet az Index idézett - ezt azzal indokolta, hogy az MNB elnökei közül Matolcsy György szolgálta leginkább a magyar nemzeti érdeket.

Szíjjártó szerint a jegybanki politika nyomán évente 50-100 milliárd forinttal több marad a költségvetésben. Az pedig "teljesen megfelel" az európai gyakorlatnak, hogy az MNB alapítványai kutatási tevékenységet folytatnak és kiadványokat publikálnak, bár arról nem beszélt, hogy hány külföldi jegybankelnök jelenteti meg a jegybankja pénzén a saját korábbi sikereit ecsetelő könyvet és fordíttatja le azt több másik nyelvre.

Csak a történelmi kontextus kedvéért: a Magyar Nemzeti Bank 1924 június 24 óta létezik, azóta pedig menedzselnie kellett először a korona, aztán a pengő hiperinflációját, kétszer kellett új pénznemre átállítani a magyar gazdaságot, több világgazdasági válság és világháború következményeivel kellett megküzdenie és legalább kétszer kellett rendszert váltania. Ebben a gazdaságtörténetben nem volt még kiemelkedőbb vezetője a Magyar Nemzeti Banknak, mint Matolcsy György – írja irónikusan az Index.

A blog szerzője pedig annyit tesz még hozzá ehhez: a jegybanknak abból van 260 milliárdos nyeresége – amit most szétosztott az alapítványai között, amelyek például az afrikai könyvtárellátás helyzetét tanulmányozzák ebből, ami biztos nagyon fontos Magyarország további sorsa szempontjából – hogy Matolcsy elődjei gondos emberek voltak, akik jelentős devizatartalékokat halmoztak fel a jegybankban, amikor még a svájci frank meg az euró jóval olcsóbb volt. Megvették mondjuk 210-ért az eurót, Matolcsy meg eladta 290-ért: máris „nyert” rajta 80 forintot eurónként. Ám ahelyett, hogy ezt a nyereséget mondjuk a kórházak fejlesztésére fordítanák, vagy a szegénység csökkentésére, vagy arra, hogy a devizaadósokat kedvezőbb átváltási árfolyammal segítse meg, inkább odaadja az alapítványoknak, hogy azok jó sokat fizethessenek a Fidesz csókosainak. Tényleg ő az MNB legkiemelkedőbb vezetője – de csak a fideszes politikusok, oligarchák számára.

Szintén az Index szerint kétszáznyolcvanezer forintos négyzetméteráron gyártatott le szőnyegeket a Magyar Nemzeti Bank által alapított Pallas Athéné Domus Animae alapítvány – egyebek mellett ez a tétel is látható abban a kimutatásban, amit az alapítvány és a jegybank ugyan igyekezett eltitkolni, de végül a bíróság kötelezte a közzétételre.

Kerestük az alapítványt, hogy megtudjuk, összesen mennyi pénzt fizettek ki a 280 ezer forintos négyzetméteráron legyártott szőnyegekért, és hány szőnyeget vásároltak így meg, de ezekre a kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ.

Az alapítvánnyal szerződő békésszentandrási szőnyeggyártó cég, az Artkelim Kft. viszont válaszolt. A cég ügyvezetője, Czuczi Ernő jelezte, az alapítvánnyal kötött szerződés részleteiről nem nyilatkozhat, mert a kft. és a jegybanki alapítvány közötti szerződés "ezt nem teszi lehetővé". Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy békésszentandrási csomózott perzsa szőnyeg a világ minden részén megtalálható, a parlament híres szőnyegeinek számottevő része is az üzemükben készült, azaz "egy reprezentatív, egyedi termékről van szó".

Czuczi közölte azt is, hogy Magyarországon már csak az Artkelim üzemében folyik kézi csomózás és „az itt készült szőnyegek fellelhetőek a windsori kastélyban, a Loire menti kastélyokban és a washingtoni Fehér Házban is”.

„Szőnyegeink rendkívül sok élő munkát tartalmaznak, mivel az új-zélandi gyapjú fonalat egyedileg, kézzel festjük, a szőnyeg műhelyrajzának motívumait kézzel rajzoljuk és nem utolsósorban a szőnyegben minden egyes csomó kézzel van becsomózva. Egy négyzetméter 100.000 csomós perzsa szőnyeg egy csomózó egy hónapos munkája, azaz a havi bruttó bérköltség is önmagában kiteszi az értékesítési ár nagyobbik részét. Ehhez jön még a fonal, a festés, a műhelyrajz, a tervezési díj és egyéb rezsi költség" – írta.

Most már csak azt kellene megtudni, hogy hol vannak az alapítvány közpénzből legyártatott méregdrága szőnyegei, milyen motívumokat csomóztak beléjük, hány darab készült összesen, és mennyiért.

S a blog szerzője szerint van még egy kérdés: ugyan miért kell ilyen drága szőnyeg az alapítványoknak? Miért nem jó az IKEÁ-ban kapható?

Az MTI beszámolója szerint a Süddeutsche Zeitung című liberális német lap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványairól írt pénteki számában.

Az Egy botrány, ahogy a nagykönyvben meg van írva című írásában a szerző, Cathrin Kahlweit kiemelte, hogy "nagyon klasszikus módon pénzről és befolyásról van szó", s hozzáteszi: "Orbán Viktor miniszterelnök környezete is lővonalba került".

A cikk kifejteti: Magyarország az utóbbi időszakban kikerült az európai nyilvánosság figyelmének fókuszából, ami "több mint jól jött" Orbán Viktornak, mert most egy olyan belpolitikai botránnyal kell megküzdenie, amely nemcsak az ellenzéket és a sajtót, "de még saját embereit" is arra készteti, hogy "a barikádokra vonuljanak".

Az MNB alapítványai körüli fejleményeket ismertetve a többi között kiemelte, hogy Áder János köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért az MNB-törvény módosításáról, azaz "még az államfőt, egy hű fideszest is irritálta az ügy, és nem akart részt venni benne".

Egyebek mellett hozzátette, hogy az Alkotmánybíróság és a Kúria vonatkozó döntései a kormány "súlyos vereségét" jelentik, és a kabinet az MNB-ügy nélkül is egyre inkább védekezésre kényszerül a korrupciós vádaskodásokkal szemben.

A La Repubblica című olasz napilap honlapja a sajtószabadság jövő heti világnapja alkalmából közölt interjút Nils Muiznieksszel, az Európa Tanács emberi jogi biztosával. A lett politikus pedig arra az álláspontra helyezkedik, hogy a sajtószabadság helyzete "Lengyelországban, Magyarországon, Bulgáriában és ugyanígy Törökországban, San Marinóban, Szerbiában, Ukrajnában is elég rossz".

"A helyzet nagyon komoly. Magyarországon egy nagyon erős politikai többség drasztikus változásokat akar áterőltetni, befolyásolva a média szabadságát is".

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint a sajtószabadság egész Európában veszélyben van, a demokrácia pedig olyan országokban is visszafejlődött, ahol korábban már megszilárdulni látszott.

Orbánék úgy látszik olyanok, mint a Bourbonok: semmit sem tanulnak és semmit sem felejtenek – írja a Demokratikus Koalíció egy közleményben.

Miután több tízezren tiltakoztak több alkalommal az oktatás helyzete, bürokratikus központosítás ellen, a kormány megtalálta a megoldást: még több centralizációt akar, v és végleg ki akarja szorítani az önkormányzatokat az iskolák működtetéséből.

Bár a mostani rendszerben az önkormányzatok jogköreinek nagy részét elvették, de így is nagy szerepük van intézmények életének segítésében, és komoly anyagi terheket vállalnak az épületek fenntartásával. Ha a kormány most ezeket is elveszi, az nem decentralizáció, hanem az államosítás folytatása.

A következmények is hasonlóak katasztrófálisak lesznek, mint eddig, folytatódik a szervezetlenség, a pénzhiány, az egekig érő bürokrácia.

A Demokratikus Koalíció továbbra is támogatja a tiltakozó pedagógusokat és a szakszervezeteket. Azt követeljük, hogy szüntessék meg a KLIK-et, és a szakmai szervezetek, érdekvédők és szakszervezetek bevonásával kezdődjenek érdemi tárgyalások a közoktatás jövőjéről.

Janiczak Dávid Ózd, Fülöp Erik Tiszavasvári és Toroczkai László Ásotthalom polgármesterét nevezte meg Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt megüresedő alelnöki posztjaira saját jelöltjeként.

A hvg.hu beszámolója szerint az ellenzéki pártvezető az internetes N1 televízió Vona7 című pénteki műsorában közölte döntését a másfél hónap múlva esedékes tisztújítással kapcsolatban. Kiemelte, hogy Volner János, Z. Kárpát Dániel és Sneider Tamás jelenlegi alelnökök munkájára továbbra is számít az elnökségben.

Jelöltjeiről szólva azt mondta: a "győztesek elnökségét" szeretné létrehozni. Kifejtette: Janiczak Dávid képes volt többséget biztosítani maga számára az ózdi képviselő-testületben és a várost fejlődő pályára állítani, míg Fülöp Erik harmadjára szerezte meg az emberek bizalmát Tiszavasváriban, ahol a Rend és tisztesség program révén elkezdett "virágozni" a település.

Vona Gábor Toroczkai Lászlóról szólva elmondta, hogy – noha egyetértett terveivel – kétszer is nemet mondott neki a felkérésre, azonban harmadjára végül igent mondott.

A Jobbik elnöke sikertörténetként hivatkozott Ásotthalomra, ami szerinte egy rossz állapotú, konfliktusokkal terhelt település volt, Toroczkai László azonban második ciklusát 100 százalékos támogatottsággal kezdhette meg. Értékelése szerint ez bizonyíték arra, hogy különböző ideológiával rendelkező emberek közé is lehet hidakat építeni, és meg lehet győzni arról, hogy a Jobbik programja a legjobb számukra.

A Jobbik elnöke megjegyezte, tudja, hogy a tagság körében nemtetszést váltott ki, hogy három jelenlegi alelnök újrázását nem támogatja, ugyanakkor döntését átgondolta, és mind a kongresszuson, mind 2018-ban vállalja érte a felelősséget. A tisztújítást bizalmi kérdésnek minősítette, kifejtve: amikor róla szavaz a tagság, ezzel a "csomaggal" kell számolnia. Megismételte, hogy nem akar mindenáron elnök lenni.

A 444.hu szerint Kovács Zoltán kormányszóvivő csütörtök esti gyakorlatilag azonnal legendássá vált interjút adott Kálmán Olgának az Egyenes beszédben, aminek leghíresebb pillanata az

"- Önök ezt megpróbálták eltitkolni!

- De sikerült?" - párbeszéd.

A méltán korszakalkotónak neveztt kommunikációs húzás mellett viszont volt egy része a beszélgetésnek, ami a maga nemében ennél is súlyosabb.

Ebben Kovács Zoltán kormányszóvivő számonkéri a VS felmondott újságíróit, hogy visszaadták-e a fizetésüket.

Míg a "de sikerült" visszakérdezésnek minden cinizmusa mellett volt valami bája is, erre a produkcióra tényleg nehéz szavakat találni.

A hatalom képviselője, miközben hárít minden kérdést, amit a jegybank, Matolcsy György, a magyar kormány, vagy bármely más, valóban elsődleges felelős érintettségéről szól, az újságírók fizetését kéri számon.

Azokét az újságírókét ráadásul, akik közül Joób Sándor konkrétan tényleg vissza is adta a fizetését, a VS-től eddig felmondó további tizenkét ember pedig minden politikusnál és cégvezetőnél inkább vállalta a következményeket a milliárdos korrupciós botrányban.

Nem Matolcsy György, nem Száraz István, nem Szemerey Tamás, nem Polt Péter, nem a közvagyonjelleg-törvényt elfogadó fideszes képviselők mindegyike, hanem tizenkét újságíró vállalt fel eddig bármiféle felelősséget.

A magyar kormány ezek után beléjük rúg még egyet.

Egyes szakorvosi rendeléseken átlagosan akár több mint negyven napot is várni kell a betegeknek a vizsgálatokra, a legnagyobb türelemmel a szívpanaszokkal rendelkezőknek kell lenniük, írja a Népszabadság és a Magyar Nemzet. Mindkét lap a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség felmérésére hivatkozik – közli az Index.

A Magyar Nemzet cikkéből kiderül, hogy egy kardiológiai szakorvoshoz eljutás akár negyven napot vehet igénybe, de a szemészeti, ortopédiai vagy reumatológiai járóbeteg-szakellátásnál is legalább 3 hét, mire sorra kerül a páciens. Az egyik megoldás lehetne a felmérést végző cég korábbi elnöke szerint, ha bizonyos gyógyszereket a háziorvosok is felírhatnának, nem csak a szakorvosok. A hosszú várakozási idő miatt sokan rögtön sürgősségi osztályokra mennek.

A Népszabadság azt írja, a sebészeti és a fül-orr-gégészeti rendelésre átlagosan már 2-3 nap alatt bejuthatnak a betegek, ezzel szemben a nőgyógyászati időpont már másfél hétbe telhet.

Biztosan megépül a római-parti védmű, a partrendezési tervekről a nyáron tájékoztatni fogják az ott élőket - közölte Tarlós István főpolgármester pénteki sajtótájékoztatóján.

Tarlós István azt mondta, véleményük szerint "érthetetlen gyűlöletkeltés" zajlik a római-parti védmű ügyében. Azt 25 éve meg kellett volna már építeni - hangsúlyozta.

A főpolgármester közölte azt is, az Országos Vízügyi Főigazgatóság április 22-én tájékoztatta arról, hogy a partmenti nyomvonalat támogatja.

A szocialisták fővárosi képviselője szerint Tarlós István nem érti Budapestet, a várost jogszabályok halmazaként, nem pedig az itt élők közösségeként fogja fel.

Horváth Csaba pénteken sajtótájékoztatón reagált a főpolgármester aznapi megnyilvánulására.

Felrótta: a városvezetőnek hat hivatali éve alatt nem sikerült megállapodnia a kormánnyal a BKV finanszírozásáról. "A teljesítményt arroganciával nem lehet pótolni" - tette hozzá.

A 3-as metró felújításáról szólva az ellenzéki politikus azt hangsúlyozta, úgy maradt ki a koncepcióból a vonal meghosszabbítása Káposztásmegyerig, hogy eközben az Európai Unió éppen a hálózatbővítésre ad szívesen forrásokat.

Az Origo szerint közép-európai régiós hírcsatorna alapítására tett javaslatot Jacek Kurski, a lengyel közszolgálati televízió elnöke a visegrádi országok közmédia-vezetőinek brnói egyeztetésén.

A lengyel televízió elnöke azt javasolta, a V4-ek hozzanak létre krakkói központtal egy angol nyelvű, regionális hírcsatornát, amelyet egész Európában sugároznának - mondta Vaszily Miklós, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) megbízott vezérigazgatója, aki a tanácskozáson részt vett.

A javaslat szerint a hírcsatorna a közép-európai eseményekről tudósítana, illetve a világ és a régió eseményeit közép-európai szemszögből tálalná. A lengyelek szerint a hírcsatornát a Visegrádi Alapból lehetne finanszírozni.

A közmédiumok vezetői úgy döntöttek, megvizsgálják javaslat megvalósíthatóságának jogi, gazdasági, műszaki feltételeit. A terv megvalósítása csak akkor lehetséges, ha a visegrádi együttműködés keretében a közös projekt támogatást nyer, és az egyes országok közmédiái mellett a Visegrádi Alap is egyetért vele.

A blog szerzőjének megjegyzése: Lengyelországban az új kormány Orbánt tekinti példának, s ugyanazt teszi az ottani közmédiával, mint Orbánék tették a magyarral: a saját uralmuk alá veszik. Épp csütörtökön kezdődött meg a varsói parlamentben az új médiatörvény vitája. Ennek nyomán nem sok jót jósol, ha épp a lengyelek javasolják egy közép-európai hírcsatorna létrehozását.

Két év alatt fel fog húzni a Mercedes egy új karosszériaüzemet Kecskeméten, a meglévő telephely bővítéseként - írja az MTI. A 99 ezer négyzetméteres csarnok 80 milliárd forintba fog kerülni. Emellett új gépeket is hoznak, illetve bővítik a meglévő üzemeiket, a teljes beruházás 185 milliárd forintra rúg majd.

A Daimler 2008-ban döntött arról, hogy Kecskeméten fogják felhúzni az új, hatalmas gyárukat, eddig 320 milliárd forintot fektettek ott be. Az akkori kormány szerint az EU-n belül adható maximális állami támogatást adtuk a gyárnak.

A blog szerzője ennek kapcsán emlékeztetne: 2008-ban, aza még Gyurcsány miniszterelnöksége alatt. Az akkori kormány rendkívül sokat küzdött azért, hogy a németek Magyarország mellett döntsenek, ide hozzák a beruházást. Ehhez képest Orbán az üzem átadásakor (mert az építés évei után az átadás már az orbáni korszakra esett) annyira pitiáner, kisstílű volt, hogy elődjét meg sem hívta az ünnepségre: pedig a Mercedes idejövetele Gyurcsányéknak köszönhető, nem Orbánéknak. S még valami: vajon hány ugyanilyen, nagy beruházási értékű autógyártó üzemet sikerült Magyarországra vonzania Orbánnak a 2010 óta tartó kormányzása alatt? Egyet sem!!!

A magyar gazdaság teljesítményének bővülése 2015-ben folytatódott, a bruttó hazai termék (GDP) 2015-ben 2,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ezzel a gazdasági teljesítményváltozással az uniós rangsorban a középmezőnybe tartozik - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2015 című pénteken megjelent kiadványában az MTI szerint.

A globális gazdaság teljesítménye - a 2014. évi 3,4 százalékos növekedést követően - 2015-ben 3,1 százalékkal bővült az előző évhez képest, ami jelentős mértékben az ázsiai országok gazdasági teljesítményének köszönhető. A világgazdasági folyamatokat leginkább meghatározó globális szereplők közül a világ legnagyobb nemzetgazdaságának számító Kína gazdasági teljesítménye 6,9, az Egyesült Államoké 2,4, Japáné 0,5 százalékkal bővült.

A magyar GDP-t felhasználási oldalon a belső kereslet, ezen belül is elsősorban a háztartások fogyasztása húzta. Kedvezően hatott a teljesítmény alakulására a rekordtöbbletet elérő külkereskedelem is. A nemzetgazdasági beruházások volumene 0,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi magas bázishoz képest. A növekedést elsősorban a költségvetési szervek beruházásai okozták. A nagy súlyú nemzetgazdasági ágak közül a szállítás, raktározás területén 0,2 százalékkal emelkedtek, a feldolgozóiparban 6,0, az ingatlanügyletek területén 6,9 százalékkal csökkentek a beruházások.

A termelési oldalon az árutermelő ágazatok és a szolgáltató szektor teljesítménye egyaránt növekedett. A bővülés húzóereje a járműgyártás és az arra alapozó ágazatok, valamint a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ág volt.

Tavaly a külkereskedelmi termékforgalom volumene az exportban 7,9, az importban 7,0 százalékkal nőtt 2014-hez képest, a forgalom növekedése a kivitelben folyamatosan gyorsult az elmúlt három év során. 2015-ben a kivitel értéke 90,5 milliárd, a behozatalé 82,4 milliárd eurót tett ki. A külkereskedelem 8,1 milliárd eurós többlettel zárta az évet, az egyenleg 1,8 milliárd euróval javult 2014-hez képest. A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 2009 óta többletet mutat, az aktívum összege 2012-2014-ben 6-7 milliárd euró között váltakozott, 2015-ben pedig korábban nem tapasztalt nagyságú volt.

A kormányzati szektor hiánya 2015-ben 626 milliárd forint volt, ami a GDP 1,9 százalékának felelt meg. A deficit a 2014. évinél 114 milliárd forinttal,GDP-arányosan pedig 0,4 százalékponttal kevesebb volt. A hiány bruttó hazai termékhez viszonyított 2015. évi aránya az 1995-ig visszanyúló idősorban a legalacsonyabb volt. 2015 végén a kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adata szerint - a GDP 75,3 százalékát tette ki, ez az egy évvel korábbinál 0,9 százalékponttal, a 2010. véginél pedig 5,3 százalékponttal alacsonyabb. Az adósság forintban számított értéke az elmúlt öt évben 16 százalékkal nőtt és 25,4 ezer milliárd forintot tett ki 2015 végén. A maastrichti kritérium az egyenleget illetően rendre teljesült a 2012-2015. években, az adósság viszont az utóbbi években tapasztalt szerény mértékű mérséklődés ellenére is meghaladja azt - közölte a KSH.

Azt hiszed, egy lopáson kapott politikust hallgatsz, de kiderül, hogy az Origo főszerkesztője beszél – írja a 444.hu.

Neked a cég tulajdonviszonyairól van fogalmad? Nem azt mondom, hogy áruld el, csak hogy tudod-e.

Azt hiszem, hogy tudom, de nekem a cég az addig a cégig ér, amelyik engem alkalmaz.

Ez a válasz is elmond valamit a márciusban kinevezett új origós főszerkesztőről, György Bencéről. Valószínűleg olyasmire próbált vele utalni, hogy munkaadójának tulajdonosa egy másik vállalkozás, és neki azt már nem kell tudnia, hogy a céghálózat végén valójában ki áll.

Az új főszerkesztőt, aki egyben a matolcsy György jegybankelnök unokatestvéréhez köthető New Wave kiadó tartalomért felelős igazgatója is, valószínűleg még hetekkel, ha nem hónapokkal ezelőtt hívta meg egy beszélgetésre a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ). A MÚOSZ-nál akkor még aligha tudhatták, hogy milyen őrült tempóban ömlik a közpénz a New Wavehez, ennek egyes részletei csak a napokban kerültek nyilvánosságra.

Így viszont hirtelen százszor olyan érdekes lett, hogy mit gondol, vagy legalább is mit mond György Bence a nyilvánosságról, az Origóról és arról, hogy új munkaadói milliárdos nagyságrendű közpénzből zabálják fel a magyar digitális médiapiacot.

Az első 40 percben Murányi Marcell, a Blikk és a Népszabadság volt főszerkesztője beszélgetett György Bencével, aztán lehetett a nézőknek is kérdezni.

Murányi néha belekérdezett dolgokba, de különösebben nem próbálta megizzasztani György Bencét. Valószínűleg mindenki meg volt egy kicsit lepődve, hogy a kiadó friss botrányai után a tartalom felelős igazgató nem mondta le a szereplését.

György Bence 2004 és 2015 között a TV2-nél dolgozott, és szupermegértő volt a csatorna új irányvonalával. Így például arra a felvetésre, hogy a tévé, illetve a szerkesztőség új vezetése híreket hamisít és politikai megrendeléseket teljesít azt mondta, hogy „minden kezdet nehéz, és el fog ez csitulni”.

Szalai Vivien új hírigazgatót rutinos profinak nevezte, és azt mondta, hogy eleinte nem teljesen értette a csatorna új koncepcióját, de most már igen.

A saját TV2-s működéséről azt mondta, nem politikai okokból szorultak vissza a közéleti témák a csatornán 2010 után, amikor ő lett a hírműsorok felelőse, hanem azért, mert a bulvárosabb ügyek könnyebben hoztak nézettséget.

Amikor Murányi rákérdezett, hogy az ő idejében kellett-e a Tényekben vagy a Naplóban politikai megrendeléseket teljesíteni György Bence így válaszolt:

„A politika mindig ott nyüzsög minden befolyásos médiatermék körül. A TV2-ben is mindig is így volt, és bárki, aki hírigazgató, főszerkesztő vagy hírszerkesztő, hazudik, ha azt mondja, hogy nincs rajta valamilyen nyomás, igények. Ez nem csak a politika. A cég részéről is így van. Hány vállalat, rendezvényszervező, utazási iroda, bárki nyomást fejt ki ránk. (...) Mindig is azt éreztem, hogy szeretnének bekerülni a hírekbe politikusok. Az mindig jellemző volt egyébként, hogy sokkal inkább kerültek be, mintsem hogy ki politikusok bármikor a TV2 hírműsorainak történetében. Biztos vagyok benne, hogy ezt a nyomást megfelelően tudtuk kezelni.”

Abban biztosan igaza van, hogy a politika mindig igyekszik befolyásolni a médiát, abban valószínűleg kevésbé, hogy ennek a TV2 akár az ő idejében sikeresen állt ellen. Ha nem is olyan szinten ment a habonyista propaganda, mint most, de a kormánypárti elfogultság már a 2014-es választási kampányban is egyértelmű volt – írja a 444.hu.

A főszerkesztő a mostani megbízás előtt a Faktor nevű oldal alapításában vett részt. Ennek a site-nak az üzleti modellje nagyjából úgy nézett ki, hogy nagyon sok forgalmat vásároltak a Hírkeresőről és más hasonló oldalakról, majd telepakolták a címlapot kormányzati, állami hirdetésekkel. Ameddig több pénz folyik be az állami hirdetőktől, mint amennyibe a vásárolt forgalom kerül, addig szépen ketyeg a kasszába a pénz.

Erről György Bence azt mondta, hogy neki nem volt kapcsolat semmilyen hirdetővel, ügynökségek adták el a reklámfelületeiket. Azt mondta forgalmat vásárolni alap, ezzel a magyar piacon mindenki él, különösen az induló oldalak. Bár a forgalomvásárlás tényleg elterjedt, az egyáltalán nem megszokott, hogy ezt olyan mértékben tegyék, mint a Faktor.

Azt mondta, hogy a Faktor nem volt állami kifizetőhelyt, onnan senki semmilyen pénzt nem vitt el, a bevételt a működésre fordították, „cikkek keletkeztek belőle”.

Amikor a VS jegybankos támogatásainak ügye került szóba, György visszafogott stílusa komikusba csapott át.

„Mióta ez a dolog történt, ezt a cégnek a vezetősége menedzseli, én ebben nem veszek most részt. (...) Borzasztó ellentmondásos helyzet. Tényleg ellentmondásos. Nagyon-nagyon tanulságos. Most zajlik a cégünkön belül egy ilyen elemzés, hogy tudnánk továbblépni, mik a tanulságai. Az Origót ez nem érinti.”

György Bence amúgy saját bevallása szerint nem tart attól, hogy az Origónál is kiesne egy hasonló csontváz a szekrényből, szerinte már tudna róla, ha lenne ilyen.

Ez azért különös állítás, mert VS-t kiadó cég, ahová ő idén márciusban ment el igazgatónak milliárdos állami hitelből vásárolhatta meg az Origót, ahová ezután őt főszerkesztőnek nevezték ki. Ebben a manőverben lényegesen nagyobb, sejthetően állami eredetű pénztömeg mozdult meg magánérdekek szolgálatában, mint amennyit a VS kapott támogatásként a jegybak alapítványaitól.

Mikor a beszélgetés második felében rákérdeztünk, hogy mit gondol erről, György azt próbálta elmagyarázni, hogy ő nem kompetens ezekben az ügyekben.

„Én is kíváncsian figyelem ezeket az információkat, de ami a leginkább foglalkoztat az az, hogy hogyan alakul ennek a cégnek a jövője”

– adta az aggódó outsidert a New Wave kiadó tartalomért felelős igazgatója.

Ilyen szöveget lopáson kapott hivatásos politikusok szoktak nyomni. Vérfagyasztó ezt a süketelést az ország legnagyobb internetes oldalának főszerkesztőjétől hallani. Egy olyan újságírótól, aki tizenöt éve még lelkesen loholt a gyanúsan elköltött közpénzek, zavaros politikai anyagi ügyek nyomában.

A VS eltitkolni próbált állami támogatása miatt az elmúlt napokban a szerkesztőség több tagja is felmondott, a főszerkesztőt is beleértve.

György Bence kérdésünkre azt mondta, nem merült fel benne, hogy felálljon a cégtől. Szerinte „megfelelő döntésekkel ez a vállalat tovább tud úgy menni, hogy ez a lelkiismeretemmel összeegyeztethető teljesen.”

Margócsy István, a 2000 című kulturális folyóirat alapító főszerkesztője a Facebook-on jelentette be, hogy a lap egy fillér támogatást sem kapott az NKA-tól, ezért meg fog szűnni – írja a hvg.hu.

Kedves Barátaim,

megérkezett az NKA ítélete a 2000 támogatásáról - semmit sem adtak.

Jánosi Zoltán, a döntéshozó kuratórium elnöke szerint "igyekeztek megőrizni a magyar folyóirat-struktúra alapjait". Ennek örvendek.

Ezek szerint a 2000-nek több nyomtatott évfolyama nem lesz.

Köszönöm a részvétet.

István

- írta csütörtöki Facebook-posztjában Margócsy István irodalomtörténész, a 2000 kulturális folyóirat alapító szerkesztője.

TGM minderre ugyanitt úgy reagált:

A rendszerváltás legfontosabb lapjai közül – a Beszélő és a Holmi, a Magyar Lettre Internationale megszűnése után – most leáll a 2000 is. (Összehasonlításul: a még a Magyar Népköztársaság és a Magyar Szocialista Munkáspárt által régen alapított folyóiratok – a Kortárs, a Valóság, a Jelenkor, a Tiszatáj, az Alföld, a Mozgó Világ – még megjelennek; közülük azok, amelyeket már a jobboldal működtet, biztos és ragyogó jövő elé néznek, habár olvasóik nem nagyon vannak.)

Akármi is a véleménye valakinek a rendszerváltásról és ezekről a szerintem kitűnő folyóiratokról, annyit megállapíthat: az, ami a magaskultúrában (beleértve a művészetek mellett a filozófiát, a bölcsészet- és társadalomtudományt) 1989 óta újdonság volt, intézményesen megszűnőben van.

Persze intellektuálisan is. Mi sem árulkodik erről jobban, mint az elhunyt magyar polgári demokrácia legnagyobb ihletője, Bibó István szellemi hatásának teljes eltűnése, és egyáltalán: a polgári demokratikus társadalomelméleti és politikai gondolkodás – udvariasan szólva – válsága. E sorok írója már nem tartozik ehhöz a hagyományhoz, de efelől még látja, hogy ez: probléma.

A 2000 azért végezte be pályafutását, mert az NKA – a támogatásokat juttató állami hatóság – megtagadta tőle a szokás szerint járó csekély pénzösszeget. A kulturális és szellemtudományi folyóiratok piaci-üzleti alapon nem működtethetők, a Soros Alapítvány fokozatos távozásával (kivonulásával? menekülésével?) pedig a magánmecenatúra, a nemzeti műveltség szerencsétlenségére, fölszámolódni látszik. Az oligarchák maguknak építkeznek, nem a magyar népnek – s mire az ivadékaik majd kikupálódnak, késő lesz.

Maradna az állam.

Ha lenne állam.

Mert ez valami más.

Az internet nem megoldás mindenre. Sok mindenre, de nem mindenre.

A modern magyar kultúra mindig folyóiratok köré szerveződött. Ez ma sincs másként. Tehát…

A 2000 – amelyben én nem szoktam volt közölni, személyes, önző, szerzői érdekem nem fűződik fönnállásához, de mint szorgalmas olvasóé, igen – szerkesztői egyéniségét kifejező, eredetien furcsa lap volt, mindig meglepett valamivel, szövegkiválasztását gyakran nem értettem, de legtöbbször élveztem. Hozzátartozott az életünkhöz – a magyar értelmiség életéhez – , amely most evvel még kilátástalanabb, még nyomorúságosabb lett.

Így élünk ebben a rendszerben, a szellemi létminimum alatt.