Az Index beszámolója szerint Orbán Viktor miniszterelnök felszólalt a Magyar Tudományos Akadémia szokásos évi közgyűlésén. Szerinte a magyar tudomány lehet az ország gazdasági versenyképességének egyik alapja. Orbán szerint a politikus és a tudós ugyanazt akarja, akkor a legjobb, ha egy irányba mennek. Európa elfelejtette, hogy nagyhatalom volt, a hatalmak és háttérhatalmak pedig elszívják a legjobb agyainkat, most már nemcsak Nyugatra, de lassan Keletre is. Az ülésen szokatlan politikai felvonulás volt, Orbán mellett Lázár János és Balog Zoltán is megjelent.

„A gazdasági válság következtében helyben járó Európában ma arra a kérdésre kell választ találnunk, hogy miként tudjuk saját országunk gazdaságát ismét az élvonalba repíteni. A jó hír, hogy erre a kérdésre elődeink egyszer már választ találtak, Európa évszázadokon át volt a világ vezető gazdasági és politikai hatalma. A rossz hír, hogy mintha ezt Európa elfelejtette volna” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az MTA közgyűlésén.

Orbán szerint az innováció és az ennek teret nyitó gazdaságpolitika viheti előre Európát. Európa tudományos eredményeit és találmányait hatékonyan és gyorsan tudta gazdasági előnyre váltani. Ehhez kellett keresztény kultúra, verseny, jogszabályok.

„A tudomány és politika szövetsége volt az, ami külső és belső hódítások felé repítette Európát. Az igazságot kereső tudós és az igazságosabb társadalom megteremtésére törekvő politikus ugyanazt akarja” - mondta Orbán. Kinek érné meg bármelyik hivatást választani kettő közül, aki kényelemre vágyik? Csak olyan emberek maradhatnak talpon, akik képesek megszilárdítani magukat azzal a viharral szemben, ami körülveszi őket.

„Közös felelősség, közös feladatok, közös munka – össze vagyunk láncolva. Akkor haladhatunk előre, ha egy irányba mozgunk. Nem érdemes zsákbamacskát árulni: a magyar tudomány jövője, minősége, jó híre Magyarországon politikai ügy. Nem pártpolitikai, nemzetpolitikai” – mondta Orbán. A miniszterelnök szerint nincs nukleáris fegyverarzenálunk, de érdemes megjegyezni, magyar tudósok nélkül másnak se lenne, nincs olajunk, nincs több tíz- vagy százmilliós lakáságunk se.

„Abból kell főznünk, amink van: eszünk, sajátos észjárásunk, komoly tudományos tradíciónk. A mai világban küzdelem zajlik a legjobb emberfőkért: egykoron az aranykészlet kiáramlását akadályozták meg, ma az a kérdés, mit tehetünk az ellen, hogy elveszítsük a legkiválóbb tudósainkat, ráadásul nyitott, nemzetközi korszakban. Nehéz a jó válasz” – mondta miniszterelnök.

Orbán szerint a nyílt- és a háttérhatalmak olyan rendszert építettek fel, amely valójában – más célok mellett – az agyelszívást is szolgálja. Tőlünk nyugatra, sőt lassan keletre is, olyan kutatási feltételeket teremtettek, amik mágnesként vonzzák a tehetséges kutatókat. Az akadémia és a kormány ebbe a szellemileg alárendelt és kiszolgáltatott helyzetbe nem törődött bele, és nem kíván a jövőben sem – mondta Orbán.

Orbán köszönetet mondott a Lendület-programért, 2009-ben 5 csoport 500 millióval indult, idén 72 csoport négy milliárdot kap. Köszönet mondott a magyar kutatóknak, akik itthon maradtak, ahogy azoknak is, akik külföldről tértek haza: itthon kiteljesíteni egy pályafutást, itthon alapítani egy iskolát hazafiast hozzáállást jelent.

A válság utáni világban csak akkor lehetünk versenyképesek, ha innovatívak is vagyunk, ehhez Magyarországon is meg kell teremteni a világszínvonalú kutatómunka intézményi és pénzügyi feltételeit.

A miniszterelnök szerint ezért döntöttek úgy évekkel ezelőtt, hogy szövetséget kötnek az MTA-val, adott a kormány:

az MTA TTK-kra 9,45 milliárdot;

Wigner CERN-re 8,6 milliárdot;

Nemzeti Agykutatási Programra 17 milliárd forintot;

A költségvetésből évről évre egyre többet költöttek kutatásra, fejlesztésre, innovációra: 2010-ben a GDP 1 százalékát, ma 1,4 százalékát (Bár Orbán nem említette, ebbe az értékbe a magánszektor teljesítményét is bele kell számolni)I.

2008-ban még Görögország előtt Magyarország összeomlott. „Nemzetközi sajtóból jól ismert trojka Magyarországon kezdte el a működését, joggal rémlett fel előttünk az adósrabszolgaság képe” - mondta Orbán. (A blog szerzőjének megjegyzése: Orbán kijelentése az összeomlásról és az adósrabszolgaságról természetesen hazugság.)

"2016-ban az IMF-hitelt visszafizettük. Adósság-visszafizetést csináltuk, de nem csökken, többet kell rá fordítani, ebben a környezetben sokat jelent, hogy ennyit költünk tudományra: a 2010-16-os emelkedés elismerésre méltó – jó befektetés".

A kormány célja, hogy Magyarország Közép-Európa legversenyképesebb gazdasága legyen. (A blog szerzője ehhez hozzátenné: amióta Oirbán hatalmon van, egyre csúszunk lefelé a versenyképességi rangsorokban: nem ártana legalább ezt a tendenciát megfordítani, s csak utána halandzsázni a „legversneyképesebb gazdaságról”.) Orbán szerint ehhez 2020-ig 2100 milliárd költünk tudományra: ez a GDP 1,8 százaléka, ezzel majdnem beérjük az uniós átlagot, ami 1,9 százalék. (Orbán mindig csak a jövőre nézve mond számokat: magyarán ígérget, s azután vagy bejön, vagy nem. Leginkább nem. Nézzük már meg, hogy mit mondott kormányra kerülésekor az innovációról, a tudomány támogatásáról, s mi lett a valóság!)

"Amikor az MTA jövőjéről gondolkodunk, mindig ugyanoda jutunk vissza: vissza kell találnunk az alapító szándékához mind a politikában, mind a tudományában. Az ő személye testesíti meg leginkább a két terület egymásra utaltságát. Amikor a politika és az akadémia egyszerre követte Széchenyi szellemiségét, akkor közös erővel hazánk mindig megtalálta a legnehezebb kérdésekre is a választ" – mondta Orbán.

A miniszterelnök elvárásokat is megfogalmazott: "az akadémia felől azt várjuk, hogy legyen józan intés a politika felé – soha ne feledje el, kötelessége támogatni a tudományos életet, és kötelessége biztosítani annak függetlenségét. A politika igénye: ne zárkózzanak elefántcsonttoronyba a tudósok, hanem járuljanak hozzá a magyar nemzet történelmi küldetésének beteljesítéséhez. Nincsenek és nem is lehetnek semleges döntéseink, tudomány és politika nem lehet öncélú, csak közcélú".

Szeptemberben nyílik lehetőség a vasárnapi munkavégzés feltételeinek szabályozására - közölte Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján az MTI szerint, miután a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének képviselőivel tárgyalt.

Az érdekképviselet szerint a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény visszavonása hátrányosan érintette a kereskedelemben dolgozókat, ezért arra kérik a kormánypártot, hogy lehetőség szerint javítson a munkavállalók helyzetén. Ezt szorgalmazva mintegy 27 ezer aláírást adtak át a Fidesz-frakciónak - tájékoztatott a megbeszélésről Kósa Lajos.

A politikus jelezte azonban, hogy csak azután lehet hozzányúlni a vasárnapi munkavégzés szabályozásához, ha az Alkotmánybíróság kimondja a szocialisták által a témában kezdeményezett népszavazás okafogyottságát, vagy ha az MSZP eláll az aláírásgyűjtéstől, a határidő lejárta után pedig a választási bizottság határozatot hoz. (A blog szerzőjének megjegyzése: vajon miért? Miért nem lehet most azonnal? Hiszen a Fidesz amúgy gyakran megteszi, hogy hétfőn kigondolnak valamit, s kedden már meg is szavaztatják a parlamenttel. Most, hogy az egyszerű dolgozókról van szó, már nem olyan fontos a gyorsaság?)

Mintegy 250 ezer kereskedelmi dolgozót érint rendkívül hátrányosan a jelenlegi "ex lex állapot", amit "teljesen nyilvánvalóan a szocialisták politikájának köszönhetünk" - mondta a frakcióvezető, aki a vasárnapi munkavégzés szabályozandó kérdései közé sorolta például a bérpótlékot és a munkaidő-gazdálkodást. (Én meg azt hiszem, hogy a jelenlegi állapotot a vasárnapi boltbezárásról a közvélemény megkérdezése nélkül hozott Fidesz-döntésnek köszönhetjük, amit azután lóhalálában vontak vissza néhány hete, mikor kiderült, hogy az ellenzék népszavazást kezdeményezhet a kérdésben, s felsejlett, hogy Orbánék hatalmasat fognak bukni.)

Azt a szocialista javaslatot értelmetlennek nevezte, hogy a parlament határozatban kötelezze magát arra, hogy három évig nem rendeli el a vasárnapi zárva tartást. Ilyen műfaj nincs - fogalmazott. Hozzátette egyébként, hogy a vasárnapi munkavégzés tilalmát nem akarja újból elrendelni az Országgyűlés, "a Fidesz semmiképpen sem, legalább három évig", mert nincs egyetértés róla a választók között.

A jegybanki alapítványokkal kapcsolatos kérdésre Kósa Lajos azt mondta: a múlt héten elfogadott törvénymódosítás lehetővé teszi a jegybanki alapítványok számvevőszéki vizsgálatát, ezt "minimum érdemes megvárni", mert "az alapítványok működését bírálók kijelentéseinek legalább egy része, biztosan tudjuk, hazugság". (A blog szerzője szerint azonban az elmúlt másfél hét híreiből más derült ki: Matolcsy és az őt védő fideszesek hazudnak éjjel-nappal.)

Bár Matolcsy György korábban mosta kezeit, most mégis kiderült: legalább egy MNB-s alapítvány befektetéseiről személyesen döntött. A pénz nagy része ráadásul unokatestvére bankjában kötött ki – írja az Index.

Személyesen Matolcsy György, illetve a kuratórium egy másik tagja ketten döntöttek a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallasz Athéné Domus Animae (PADA) alapítvány befektetéseiről. Ami már csak azért is érdekes, mert amikor az MNB-től megkérdezték, hogy Matolcsy lemond-e az alapítványok botrányos költekezése miatt, azzal érvelt, hogy azok a jegybanktól és tőle függetlenül hozták döntéseiket.

Az MSZP által kiperelt és hétfőn reggel közzétett alapítványi iratok szerint a jegybankelnök összesen 44 esetben döntött a pénz elhelyezéséről. A milliárdos összegek legtöbb esetben a Matolcsy unokatestvérének, Szemerey Tamásnak az érdekeltségébe tartozó Növekedési Hitelbanknál és annak elődjénél, az evoBanknál kerültek letétbe, de Demján Sándor Gránit Bankja és az OTP is előkerül a zsíros megbízások között. Sok a milliárdos állampapír-vásárlás is a tételek között, egy esetben például közel 15 milliárd forintnyi euróért olasz állampapírokat vett az alapítvány.

Az állampapír-vásárlásokkal kapcsolatban ismét felmerül, hogy ez monetáris finanszírozásnak minősülhet. Mivel személyesen Matolcsy döntött arról, hogy az MNB-s pénzből létrehozott alapítvány magyar állampapírokat vásároljon, erre akár rá lehet húzni, hogy már majdnem ugyanaz, mintha a jegybank maga vette volna meg a papírokat. Azonban a költségvetés jegybanki finanszírozása uniós szabályok szerint tilos, és ezért az MNB-t uniós szinten ellenőrző Európai Központi Bank már korábban is beszólt Matolcsyéknak.

A jegybank által létrehozott alapítványokról korábban már kiderült, hogy hatalmas összegeket juttattak a közvetetten Szemerey érdekeltségeivel összeköthető vállalkozásokhoz. A most közzétett befektetéseket ugyanakkor a PADA korábban nem hozta nyilvánosságra.

Eközben a 444.hu arról ír, hogy a jegybank 2014 júliusa és novembere között hat alkalommal a jegybanki alapkamatnál olcsóbban vett állampapírt a Gránit Banknál, az OTP-nél, és a Szemeryhez köthető Evo Banknál, ami a Növekedési Hitelbank elődje. Ez olyan, mintha a jegybank alapítványai a piaci hitelekhez képest olcsóbban adtak volna hitelt például Szemerey Tamásnak. Mivel az Evobank/Növekedési Hitelbank az ország egyik legkisebb bankja, a jegybank befektetése még csak biztonságosnak sem nevezhető.

Szemerey 2014 szeptemberében lett az Evobank tulajdonosa, a PADA ezt követően a korábbinál gyorsabb tempóban kezdte betenni a közpénzt a bankba. Az azóta Növekedési Hitelbankra átnevezett bank közben leigazolta a Buda-Cash korábbi munkavállalóinak nagy részét, és a bukott brókercég ügyfeleit is. Az NHB emelett Matolcsy György fiának bútorgyár-vásárlását is hitelezte, valamint a szintén Szemereyhez kötődő New Wave Productiont is, ami többek között a Vs.hu-t is kiadja.

Matolcsy Györgyöt a dokumentumok szerint mint a PADA kuratóriumi elnökét bízta meg az alapítvány a pénz kezelésével. Az nem derült ki, hogy ki volt a másik tag, akivel közösen döntött a jegybakelnök a milliárdos tételek sorsáról. A dokumentumban az szerepel, hogy ő egy, az alapítóval, azaz az MNB-vel "függő érdekeltségi viszonyban nem álló" illető volt.

A PADA kuratóriumának tagja Nagy Róza volt MNB főigazgató, akitől 2014-ben vált meg a jegybank, a listán a legtöbb tétel pedig 2014 utáni. Szintén nem MNB-s már Balog Ádám, az MKB bank jelenlegi főigazgatója, azonban ő 2015 derekáig a jegybank alelnöke volt.

Schaller Ernő kuratóriumi tag a Polgári Magyarország Alapítvány külügyi igazgatója (amely alapítvány védnöki tanácsának egyik tagja Matolcsy). Szintén csak lazán kapcsolódik az MNB-hez Vörös József ügyvéd, aki legutóbb Mészáros Lőrinc nevében licitált állami földekre, és a Puskás Akadémia jogi tanácsadójaként is feltűnt. Külsős még a kuratóriumból Réfy Imre, aki nem más, mint a Matolcsy felesége által vezetett balatonakarattyai önkormányzat alpolgármestere, előzőleg az önkormányzati választási kampányának szervezője.

Tehát a külsős kuratóriumi tagok is közel állnak Matolcsyhoz.

A PADA igazgatója pedig Szemerey Gabriella, aki az NHB-s Szeremey Tamás felesége.

Lemondásra szólította fel Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét a Demokratikus Koalíció szóvivője.

Mint az MTI írja, Gréczy Zsolt hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a szocialista Tóth Bertalan által a jegybanki alapítványoktól kiperelt és a Népszabadság birtokába jutott iratokra hivatkozott. A nol.hu hétfőn azt írta, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapította Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) kuratóriuma Matolcsy György jegybank- és kuratóriumi elnök, valamint egy másik, meg nem nevezett tag együttes döntésére bízta az alapítvány több tízmilliárdos befektetéseit.

Matolcsy György korábban azzal védekezett, hogy a Magyar Nemzeti Bankban általa létrehozott alapítványok önálló jogi személyként önálló döntéseket hoztak a "közfelháborodást kiváltó pénzszórásról", de kiderült, hogy Matolcsy György hazudott - fogalmazott a DK szóvivője. Annyi már bizonyos, hogy legalább az egyik alapítványnál személyesen döntött a költekezésről, ráadásul az összegek nagy része saját unokatestvére érdekeltségi körébe vándorolt - tette hozzá. Kiemelte, hogy a jegybankelnök összesen 44 esetben döntött a pénz elhelyezéséről. A milliárdos összegeket a legtöbb esetben Matolcsy György unokatestvérének, Szemerey Tamásnak az érdekeltségébe tartozó Növekedési Hitel Banknál és annak elődjénél, az Evobanknál helyezték letétbe - hangsúlyozta. Ráadásul Matolcsy Györgyöt a dokumentumok szerint mint a PADA kuratóriumi elnökét bízta meg az alapítvány a pénz kezelésével - nyomatékosította mondandóját.

Gréczy Zsolt megjegyezte, hogy a jegybankelnök korábban azzal érvelt, amikor lemondásra szólították fel, hogy az alapítványok önállóan döntöttek. Mivel ez az álláspontja megbukott, most már tényleg semmilyen indok nincs arra, hogy a jegybank elnöke maradjon. A szóvivő egyúttal arra szólította fel Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy hivatalból és haladéktalanul indítson törvényességi felügyeleti eljárást az MNB alapítványainak "botrányai" miatt.

Szintén lemondásra szólította fel Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét hétfőn a Jobbik.

Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt alelnöke budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: ha ezt a jegybankelnök nem teszi meg, akkor a köztársasági elnökhöz fordul annak érdekében, hogy tegye meg a szükséges lépéseket.

Bár a magyarok többsége tisztában van azzal, hogy nyugdíjas éveire félre kell tennie, az emberek többsége nem rendelkezik semmilyen megtakarítással – írja az Origo. A nyugdíjpénztári tagok vannak a legtöbben, ám évek óta egymillió körül stagnál a pénztárak taglétszáma, a nem rendszeresen fizetők aránya pedig az elmúlt időszakban megnégyszereződött – mostanra csak minden második tag teljesít rendszeres befizetést a számlájára .

A már tíz éve elérhető nyugdíj-előtakarékossági számla az igazán profiknak való, akik könnyű kézzel tudják alakítani saját befektetéseiket. Nem meglepő, hogy ez a kör az első időszaktól fogva a társadalomnak csak egy sajátos rétegét fedi le .

A 2014 óta adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítás az egyetlen, amely képes volt érdemi változtatásra a nyugdíjcélú megtakarítások terén. Tavaly év végéig a társaságok több mint 130 ezer ilyen, voltaképpen specializált életbiztosítást kötöttek. Bár ez a szám impozáns – főleg a többi nyugdíjcélú megtakarításnál tapasztalható stagnáláshoz képest –, az öngondoskodási trend megváltozásához még ennek is a többszörösére volna szükség – a különböző felmérések azt mutatják, hogy csak minden ötödik honfitársunk tesz félre ténylegesen nyugdíjcélra:egy 15 országban készült felmérés szerint például Magyarország az utolsó előtti helyen áll a nyugdíjra való felkészültségben.

A blog szerzőjeként ehhez annyit mindenképp hozzátennék: mivel Orbánék 2010 után elvették a 3000 milliárd forintos magánnyugdíjpénztári pénzeket, no meg – s ez szintén Orbánék bűne – egyre többen keresnek munkát külföldön, mert itthon nem találnak megélhetést, s ők már nem ide fizetik a nyugdíjjárulékaikat, a ma 40-50 évesek, s még inkább az ennél is fiatalabbak aligha kapnak majd rendes nyugdíjat. Nyomorogni fognak. Hiszen ne feledjük azt sem: mindeközben Magyarországra is jellemző az általános tendencia, a társadalom elöregedése, azaz hogy egyre több nyugdíjas jut egyre kevesebb keresőre.

Az év eleji növekedési adatok a magyar gazdaság lassulását jelzik, a GKI GDP-előrejelzése változatlan: a 2014-es 3,7 százalék és a tavalyi 2,9 százalék után 2016-ban csak 2,3 százalék körüli bővülés valószínű, mindenekelőtt a beruházások csökkenése miatt - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Az MTI-hez eljuttatott előrejelzésben kifejtik: az elmúlt hónapokban a nemzetközi előrejelző intézmények jellemzően tovább csökkentették a magyar gazdasági dinamikára vonatkozó prognózisaikat, és kissé romlottak a gazdasági várakozások is. A magyar gazdaság idei lassulásának fő oka nem az export fékeződése, hanem a beruházások 5 százalék körüli visszaesése. Ez utóbbit az EU-támogatások csökkenése és az üzleti szféra alacsony beruházási hajlandósága magyarázza.

Az ipari termelés 2016 első két hónapjában 3 százalékkal bővült, de az előző hónaphoz képest már negyedik hónapja csökken, az év egészében 5,5 százalék körüli növekedés valószínű. Az építőipari termelés januárban és februárban is 20 százalékkal zuhant az egy évvel korábbihoz képest. A gyenge kezdés mellett aggodalomra ad okot a megkötött szerződések alacsony állománya is, ez február végén 40 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezen belül azonban az épületek építésére vonatkozó 40 százalékkal magasabb, az egyéb építményeké 60 százalékkal alacsonyabb volt.

A GKI szerint az építőipar számára kedvező hírek - az EU-források kifizetésének gyorsítása, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) hatása, azaz a lakásépítés bővülése - valósággá válása inkább csak a második félévben várható, így 2016-ban 5 százalék körüli termelés-csökkenés valószínű. Tavalyhoz képest a kiskereskedelmi forgalom bővülése is lassult, de így is dinamikus maradt. Ezt mindenekelőtt a vásárlóerő erőteljes bővülése, a minimális infláció alapozta meg.

Az év során a vasárnapi nyitvatartás újraengedélyezése gyorsítólag, a pénztárgépek NAV-hoz kötése kiváltotta fehéredési hatás kifutása viszont fékezőleg hathat a forgalomra. Az export növekedési ütemének lassulása követte a termelését, az import dinamikája viszont nem csökkent, így meghaladta a kivitelét. Ebben azonban az év során változás várható.

Az Európai Bizottság néhány napon belül javaslatot fog tenni a Törökországgal szemben alkalmazott schengeni vízumkényszer eltörlésére - jelentette hétfőn a Politico című brüsszeli hírportál név nélkül nyilatkozó illetékesekre hivatkozva.

A névtelenséget kérő uniós tisztségviselők az MTI közlése szerint arról tájékoztatták a portált, hogy a Törökországra vonatkozó vízumliberalizációról szóló, szerdára várható bizottsági eredményjelentéshez egy jogalkotási javaslat is kapcsolódni fog a török állampolgárokkal szembeni vízumkényszer eltörléséről.

Bennfentes források szerint Ankarának sikerült teljesítenie az uniós vízummentesség 72 feltételének többségét, de nem mindet.

Bár az utóbbi időben egyre többen aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a sajtószabadság és az alapvető emberi jogok helyzete tekintetében egyre növekszik a távolság Európa és Törökország között, a Politicónak nyilatkozó illetékesek egyike arra hívta fel a figyelmet, hogy akármilyen nehéz is, a menekültválság megoldását illetően nincs alternatívája az Ankarával való együttműködésnek, "nincs B-terv".

"Nem fogjuk őket szerdáig mintademokráciává alakítani (...) Nagyon nehéz lesz" - mondta egy másik tisztségviselő.

A vízummentesség csak azokra vonatkozna, akik biometrikus azonosítóval ellátott útlevéllel rendelkeznek és félévente legfeljebb 90 napot kívánnak tartózkodni a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet tagországaiban.

Bár a végső döntést az Európai Parlamentnek és a szakminisztereket tömörítő tanácsnak kell majd meghoznia, ezt csak a bizottság javaslata alapján tehetik meg.

Az Európai Unió és Törökország között márciusban létrejött migrációs egyezmény értelmében minden érintett országnak, így Törökországnak is fel kell gyorsítania a vízumliberalizációhoz szükséges intézkedések meghozatalát, és amennyiben a vonatkozó akcióterv minden előírása teljesül, akkor legkésőbb június végéig el kell törölni a török állampolgárokkal szembeni uniós vízumkényszert.

Ahmet Davutoglu török kormányfő nemrégiben leszögezte, hogy amennyiben nem törlik el az országával szembeni uniós vízumkötelezettséget június végéig, Ankara nem fogja tartani magát a migrációs megállapodásban foglaltakhoz.

Mint a 444.hu írja, a Bors információja szerint Orbán Viktor azt szeretné, hogy a Fradi és a Videoton rendszeres résztvevője legyen a Bajnokok Ligája csoportkörének, ezért a mostaninál is több pénzt terelne a két csapathoz, 10-10 milliárdosra felpumpálva a költségvetésüket. Ezzel megháromszorozná a két csapat rendelkezésére álló pénzét.

Az, hogy Orbán Viktor a BL-ben fixen szereplő magyar csapatokat szeretne, nem meglepő. Sokan lehetnek ezzel így. Orbánt ismerve nem meglepő az sem, hogy a két sikervárományos csapat a Videoton és a Fradi.

„Ami a Videotont illeti, ott az volt az akadémiának bemutatott terv, hogy a 2012–13-as bajnokságban Európa legjobb száz csapata közé kell kerülni – ez sikerült is –, a 2013–14-es bajnokságban Európa legjobb ötven csapata közé kerülni, a 2014–15-ös bajnokságban pedig a legjobb 32 közé, azaz megérkezni a Bajnokok Ligája csoportkörébe” – mondta Orbán 2013 nyarán. A terv mára összeomlott. A Videoton 2012-ben ugyan az Európa-liga csoportköréig jutott, de tovább nem tudott fejlődni. Egy bajnoki cím jött össze utána, de a Bajnokok Ligájára esélye sem volt a csapatnak, az Európa-ligában sem jutottak el még egyszer a csoportkörig. A Videoton őszre teljesen széthullott, az ügyvezető és a vezetőedző is belebukott a rossz szereplésben, csak a szezon végére sikerült visszaküzdeni a csapatot az NBI élbolyába.

A Fradiról ezt mondta 2011-ben:

„Fradika kell, Fradika nélkül nincsen magyar futball. A Fradit gatyába kell rázni. Kubatov Gábor elnök úrnak vannak is erre nézve tervei, meg is állapodtunk néhány dologban. Hiszek abban, hogy másfél-két éven belül a Fradi ismét nemzetközileg jegyzett, komoly, nagy klub lehet majd.”

A Fradi itthon valóban meghatározó csapat lett, bronz és ezüst után idén nagy fölénnyel nyerte a bajnokságot, tavaly kupát nyert, idén is döntőben van. A nemzetközi kupaszereplése viszont eddig csapnivaló.

Az FTC 2014-ben a leggyengébbek között, a selejtezők első fordulójában egy máltai csapat ellen kínkeservesen jutott tovább, aztán kettős vereséggel búcsúzott az európai középcsapatnak sem nevezhető horvát Rijeka ellen. Tavaly újra próbálkoztak: a csak másodosztályú, de a példás sportszerűsége miatt az Európa-liga indulásra jogot kapó holland Go Aheaddel kezdtek, ezt még simán vették, aztán jött a sokkal szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró bosnyák Željezničar, és oda-vissza verte a Fradit.

A Fradi és a Videoton költségvetése is kimagasló a magyar mezőnyben, 3-3 milliárd forintra becsülték eddig.

Bűncselekménnyel vádolja a földművelésügyi tárca államtitkárát az LMP országgyűlési képviselője – írja az MTI. Sallai R. Benedek szerint Bitay Márton Örs felügyelete alatt milliárdosoknak játsszák ki a magyar földet, az LMP-s politikus ezért hivatali visszaélés miatt feljelenti az államtitkárt - hangzott el az ellenzéki politikus hétfői sajtótájékoztatóján.

Sallai R. Benedek arra hívta fel a figyelmet, hogy az államtitkár felügyelete alatt álló Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vezetője, Nagy János visszavonta egyes területek árverésre bocsátását. Olyan földekét, amelyek az LMP politikusa szerint fideszes nagyvállalkozók bérleményei, ám nem tudnák megvenni, hiszen családtagjukkal együtt már megszerezték a lehetséges birtokmaximumnak megfelelő területeket.

Sallai R. Benedek kijelentette: a Mészáros Lőrinc és családjának, valamint a "kishantosi biogazdaságot tönkretevő" Mezőfalvi Mezőgazdasági Zrt.-nek is kedvez a "konspiráció", amely miatt más nem szerezheti meg a földeket. Rámutatott arra is: az árverések visszavonása éppen aznap történt, amikor sajtóhírek szerint az államtitkár egy fővárosi kávéházban találkozott a felcsúti nagyvállalkozóval.

Sallai R. Benedek gyomorforgatónak ítélte azt az arroganciát, ahogyan a földárveréseket kezeli a kormány, ezért az államtitkár mellett Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter távozását is követelte.

Az MSZP petícióval fordult Áder János köztársasági elnökhöz annak érdekében, hogy az ország legfőbb közjogi méltósága próbálja meg elérni, a kormány változtasson a szegénypolitikáján.

Teleki László, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője hétfőn Budapesten, a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatón az MTI szerint azt mondta, a legutóbbi kutatások szerint több mint négymillió szegény él Magyarországon, de hiába hívják fel erre a kormány figyelmét, az nem tesz semmit.

Hozzátette: a jövő évi költségvetésben sincs annak nyoma, hogy csökkenteni akarják a szegénység mértékét.

Az MSZP-s politikus elmondta, petícióban külön felhívta a figyelmet a romák helyzetére, szerinte ugyanis soha nem volt ilyen mértékű ezen népességen belül az elszegényedettség és a kirekesztettség.

Teleki László közölte, 12 pontban összegezte, mit kellene tenni a magyarországi romák érdekében. Példaként említette a tankötelezettség korhatárának visszaállítását 16-ról 18 évre, az oktatási szegregáció elleni fellépést, a cigánytelepek felszámolását.

Az ellenzéki politikus sürgette Farkas Flórián lemondását, mert szerinte a miniszterelnöki biztos sokkal több kárt okoz a romáknak, mint bármilyen intézkedés az elmúlt évtizedekben.

Hétfő reggel a középszintű magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv írásbeli vizsgájával megkezdődött az idei tanév május-júniusi érettségi időszaka, összesen 112 ezren adnak számot tudásukról.

Az Index beszámolója szerint a magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy középszintű írásbeli vizsgája 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell kitölteniük: a szövegértési feladatokra 60 perc, a szövegalkotási feladatok megoldására pedig 180 perc áll a rendelkezésükre.

Az eduline.hu közlése szerint Moravcsik Gyula: A papíruszok világából című könyvének egy részét kell értelmezniük a diákoknak a magyarérettségi első részében, és Vörösmarty Mihály, Illyés Gyula, Csoóri Sándor és Tamási Áron művei szerepelnek a magyarérettségi második felében.

Több magyartanár egybehangzó véleménye szerint az idei középszintű magyar érettségi feladatok nem nevezhetőek bonyolultnak. Többen is azt mondták, hogy ez az elmúlt évek legkönnyebb feladatsora.