Váratlanul összehívott sajtótájékoztatón jelentette be Los Angelesben Marija Sarapova, korábbi világelső orosz teniszező, hogy megbukott egy 2016-os doppingteszten. Az ötszörös Grand Slam-győztes Sarapova az idei Australian Openen adott pozitív mintát – a tornán a negyeddöntőben esett ki a 2015-ös döntős ellenfele, Serena Williams ellen.
Egyelőre nem tudja, milyen büntetésre számíthat majd, de teljes felelősséget vállal a bukott teszt miatt. Az viszont elárulta, hogy történhetett a doppingvétség: egy általa tíz éve szedett, a cukorbetegség megelőzésére használt gyógyszer vált január 1-ével tiltottá, benne viszont nem tudatosult ez, ezért tovább szedte azt.
A meldonium hatóanyagot tartalmazó Mildronate-et a családi orvos javaslatára használta, erről a Magyar Antidopping Csoport (MACS) azt írja a 2016-os tiltólistát összegző dokumentumában, hogy „a sportolók meg nem engedett teljesítménynövelési céllal használják”, ezért tiltották be.
A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) elnöke szerint egyéves eltiltásra számíthat Sarapova.
Vitalij Mutko orosz sportminiszter egyébként a védelmébe vette a teniszezőnőt.
"Nagy szégyen ez Másának. Remélem, mihamarabb visszatér a pályára, mi mindenben támogatjuk őt" - jelentette ki kedden Mutko, aki mindenekelőtt a 28 éves játékos stábját hibáztatta a történtekért.
"Fél évvel ezelőtt a minisztérium minden sportszövetséget tájékoztatott arról, hogy a meldonium hamarosan tiltólistára kerül. Ezt az információt tovább kellett volna adni a sportolóknak. Innentől pedig az edzőké, orvosoké, fizioterapeutáké és szövetségi alkalmazottaké a felelősség" - hangsúlyozta a sportminiszter, hozzátéve: elképzelhető, hogy hamarosan újabb meldoniumos esetekre derül fény, mivel ez a szer elterjedt az orosz sportéletben.
Közben a világ legjobban kereső női sportolójának - aki tavaly 29,5 millió dollárral gazdagodott - szponzorai sorban függesztik fel az együttműködést. A Nike amerikai sportruházat-gyártó vállalat után kedden a Porsche autógyár és a TAG Heuer svájci órakészítő cég is közölte, hogy a vizsgálat végéig felfüggeszti Sarapova támogatását.
Hazudott Orbán Viktor környezete, amikor tegnap a brüsszeli EU-csúcson azt állították: „megvétózta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a török menekülttáborokból Európába történő direkt áttelepítési javaslatot, ezért megszakadt az uniós csúcstalálkozó.”
Egyrészt kiderült, hogy a kérdés el sem jutott a szavazásig, tehát Orbán ha akart volna, akkor sem tudott volna vétózni. Mindössze annyi történt, hogy ő – meg mellette még jónéhány más állam- és kormányfő is, például az olasz miniszterelnök, a ciprusi és a görög miniszterelnök - jelezte: nem ért egyet a javaslat különböző elemeivel. Tehát Orbán egyáltalán nem volt egyedül a fenntartásaival, szó sem volt arról, hogy ő lett volna az a karakán vezető, aki megvétózta a tervezetet. Másrészt az sem igaz, hogy Orbán állítólagos vétőja miatt megszakadt volna a csúcs: épp ellenkezőleg, még az este is folytatódott, s végül az állam- és kormányfők egy közös nyilatkozatot is elfogadtak. Úgyhogy hiába állította később Kovács Zoltán kormányszóvivő is az M1 hírtévében, hogy a magyar miniszterelnök vétózott, ez egyszerűen nem igaz.
S hogy feltegyük az i-re a pontot: ezek után kimondottan hülyének nézte a magyar embereket a közmédia vezetése, mikor – kedd kora délután – egy olyan közleményt adott ki, miszerint „újból kiderült, nem a közmédia, hanem a közmédiával ellenséges médiumok hazudnak: a közmédia hétfő este a valóságnak megfelelően tudósított az EU-csúcsról, mégis újból az az alaptalan vád érte, hogy megmásítja a történteket.” Az MTVA ugyanis azzal próbálja alátámasztani, hogy szerinte igenis igaz volt az orbáni vétóról szóló bejelentés, hogy olyan külföldi hírügynökségi, illetve lapjelentéseket közöl, miszerint „a magyar kormányszóvivő elmondta, hogy Orbán vétózott.” Ezt a bejelentést ismerjük - csak épp a magyar kormányszóvivő nem mondott igazat…
S hogy akkor mi történt az EU-csúcson? Ellvi megállapodás született az Európai Unió és Törökország között a migrációs válság kezeléséről körvonalazódó egyezmény főbb vonalairól az uniós és török vezetők hétfő délután kezdődött rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóján.
A tervezettnél sokkal hosszabb, éjszakába nyúló tárgyalások végén elfogadott zárónyilatkozat értelmében az uniós vezetők a jövő heti EU-csúcson tovább folytatják a tárgyalást az Ahmet Davutoglu török kormányfő által a hétfői munkaebéden váratlanul előterjesztett javaslat részleteiről. A március 17-18-i csúcsértekezlet zárónapján a török miniszterelnök is részt vesz a tervek szerint.
A körvonalazódó megállapodás értelmében Ankara további pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kéri, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkötelezettségét a török állampolgárokkal szemben.
A törökök ezért cserébe visszafogadnák az országból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból - írták a zárónyilatkozatban. (Ez az, amit Orbán állítólag megvétózott volna – s íme, mégis itt van a közleményben.)
A dokumentumban az is olvasható, hogy Törökország kötelezettséget vállalt rá, vissza fogja fogadni az országból illegálisan Európába induló migránsokat, akiket a török partoknál tartóztatnak fel, valamint azokat a Görögországban tartózkodó menekülteket, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre.
Nem jelent megoldást a kerítések és falak építése a menekültek távol tartására, ezek csak fokozzák ezeknek az embereknek a szenvedését - jelentette ki kedden Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén.
A tisztségviselő az EP-képviselők előtt beszélve hangsúlyozta: Európa elérkezett az igazság pillanatához, most kell megerősíteni azokat a értékeket, amelyekre a kontinens épült. Filippo Grandi aggodalmát fejezte ki az uniós és török vezetők hétfői brüsszeli csúcstalálkozóján megkötött elvi megállapodással kapcsolatban. Mint mondta, attól tart, hogy olyan egyezmény születhet, amelynek során nem veszik figyelembe a nemzetközi jog előírásait.
A Demokratikus Koalíció alelnöke, Niedermüller Péter szerint embertelen és jogsértő a magyar menekültügyi törvények tervezett módosítása
A menekültügyet érintő törvényjavaslat nemcsak szégyenletes és embertelen, de Magyarország nemzetközi kötelezettségievel is ellentétes. A most javasolt módosítás immár a megélhetés és beilleszkedés minimális lehetőségét is elveszi a háborúk elől menekülő emberektől, köztük családoktól, nőktől és gyerekektől, bűnözőként kezeli az önkényesen menekültügyi őrizetbe helyezett menedékkérőket.
A javaslat kizárólag aljas politikai célokat szolgál, megtakarítást nem hoz, mivel a menekültek integrációjával kapcsolatos költségek döntő részét az európai uniós források biztosítják. Amikor a magyar kormány a következő évekre közel 10 milliárd forintos összeget igényelt az Európai Menekültügyi Alapból, akkor a menekültek társadalmi beilleszkedésének erőteljesebb támogatását ígérte. Ha ennek az ellenkezőjét teszi, az a támogatások elvesztésével jár.
A javaslat súlyosan sérti a menedékkérők és menekültek jogait. Az ennek nyomán elinduló eljárások ismét súlyos szégyent jelentenek majd Magyarországnak, az esetleges anyagi következmények pedig a magyar adófizetőket terhelik majd, nem is beszélve az elmaradt integráció súlyos társadalmi következményeiről.
Az alapkészségek hiányosságait, a szegregáció meglétét és a korai iskolaelhagyást kifogásolta, emellett a diplomások arányának növelését is fejlesztendő területként jelölte meg az Európai Bizottság Magyarországról szóló országjelentésének oktatás- és szakképzés-politikai fejezete.
Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője a jelentés keddi budapesti ismertetése előtt azt mondta, szakmai, tárgyilagos, kiegyensúlyozott jelentés született, és úgy vélte, a dokumentum párbeszédet kell indítson a kormányzat, a különböző társadalmi és ágazati szervezetek és a bizottság között.
Az Index szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma napokon belül bejelenti, hogy felbontja a „Híd a munka világába” projektre kötött szerződést az Országos Roma Önkormányzattal. A döntésről a szervezet vezetését is értesítik. Azt még nem tudni, hogy honnan lesz nekik pénzük visszafizetni a támogatást.
Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) még Farkas Flórián (Orbán jelenlegi romaügyi biztosa) elnöksége idején milliárdos uniós támogatást kapott, hogy egy olyan foglalkoztatási szövetkezetet hozzon létre, amely segítheti az ország leghátrányosabb területein élő, főként roma származású munkavállalók foglalkoztatását. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) ellenőrei január végén végigjárták a szervezet irodáit, ingatlanait, hogy megnézzék, milyen szakmai tevékenység folyik a szövetkezetben. Kiderült: semmilyen.
Az Index már korábban beszámolt arról, hogy az átvilágítás során megállapították, hogy a TÁMOP-os keretből összesen 560 millió forintért vásárolt hét épület valójában alkalmatlan arra, hogy ott regionális foglalkoztatási irodák működhessenek.
Átlépte a kétszázezres nézőszámot Nemes Jeles László Saul fia című Oscar-díjas alkotása a magyar mozikban - közölte a filmet forgalmazó Mozinet kedden az MTI-vel.
Mint írták, az Oscar-díjjal kitüntetett film tavaly júniusi premierje óta országszerte folyamatosan műsoron van.
A holokausztdráma február végén nyerte meg a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat Los Angelesben. A film az első olyan magyar alkotás, amely 1982 óta megkapta az amerikai filmakadémia elismerését, 34 évvel ezelőtt Szabó István Mephisto című műve nyert.
Az alkotás számos rangos elismerés mellett elnyerte a Golden Globe-díjat, a cannes-i filmfesztivál nagydíját, valamint az amerikai filmkritikusok elismerését is.
Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója az MTI-nek korábban felidézte: 2013-ban a Coming out, 2014-ben a Megdönteni Hajnal Tímeát című magyar filmeket látták több mint 100 ezren a mozikban és a Swing is megközelítette a 100 ezer nézőt. Az elmúlt év egyik sikerfilmje, a Liza, a rókatündér több mint 126 ezer nézőnél tart, míg az Argo 2.-t 110 ezernél is többen nézték meg.
Az Orbán-kormány igazságügyi minisztere, Trócsányi László ügyvédi irodája óránként 55 ezer forintot kap a jegybanktól.
A Magyar Nemzeti Bank 2014 óta százmillió forintot fizetett ki a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodának. Az igazságügyi miniszter a vagyonnyilatkozatai alapján ebből nem részesedik, mert szünetelteti a praxisát.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) két év alatt 137 millió forint értékben kötött szerződéseket a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodával, értesült az Index.
Az MNB adatai szerint a Nagy és Trócsányi alkalmanként 55 ezer forint + áfa óradíjért dolgozott a jegybanknak.
A jegybank szerint a 137 millió forint értékben megkötött szerződések tárgyát kilenc darab ingatlan megvásárlásával kapcsolatos műveletek képezték, köztük az V. kerületi Eiffel Palace adásvétele. (Azóta is vitatott, vajon mi szüksége van a jegybanknak egy ilyen luxusépületre, s miért költ milliárdokat ilyen célokra a közpénzből.)
Trócsányi 2014 júniusa óta tagja a kormánynak, s vagyonnyilatkozata szerint a miniszteri, egyetemi tanári és kutatói tisztségeivel együtt bruttó 2 millió forint körül keres havonta.
A magyar gazdaság bruttó GDP-je 2015 utolsó három hónapjában 3,2 százalékkal nőtt 2014 utolsó negyedévéhez képest. A KSH legfrissebb statisztikája szerint 2015 egészében a magyar gazdaság 2,9 százalékkal növekedett. Ezen belül az ipar bruttó hozzáadott értéke 6,3, az építőiparé 2,9, a szolgáltatásoké 2,8 százalékkal növekedett, a mezőgazdaságé viszont 13 százalékkal csökkent.
Mindehhez azért érdemes hozzátenni néhány megjegyzést. Először is a magyar gazdaság növekedése alapvetően két tényezőnek köszönhető: az ipar, s ezen belül is az autógyártási mutatók jó alakulásának, s az EU által adott támogatásnak. Az egyszektorúság, azaz az iparon belül az autóipar szinte kizárólagos szerepe azonban nagyon könnyen visszaüthet, ha jön egy válság, s leállnak az autóeladások. Az EU-támogatások pedig néhány éven belül jelentősen csökkenni fognak – de akár előbb is, ha Orbán így folytatja, s továbbra is mindenért állandóan Brüsszelt hibáztatja. Mellesleg figyelmeztető jel, hogy az MTI-nek nyilatkozó elemzők az iménti KSH statisztika nyomán közölték: a bruttó hazai termék (GDP) növekedése idén már jóval lassabb lesz, s csak két százalék fölött lehet.
Jogerősen is védetté nyilvánították a Munkácsy-trilógia részét képző Golgota című festményt - közölte az alkotás védettségének ügyében első- és másodfokon is eljáró Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ a Magyar Időkkel.
A lap keddi száma szerint a döntés értelmében a festményt csak külön engedéllyel lehet kivinni az országból, de még a debreceni Déri Múzeumból is más helyre szállítani, miközben az állam élhet elővásárlási jogával.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábban jelezte, hogy a képet a jegybank értéktár programjának részeként kívánja megvásárolni, a műkincsvételre vonatkozó lehetőségeken belül, hatmillió dolláros - több mint 1,6 milliárd forintos - vételárért.
A Forster Központ tavaly november 20-i elsőfokú döntésében vette fel a védett műalkotások listájára az amerikai-magyar üzletember, Pákh Imre tulajdonában lévő Golgotát. A védetté nyilvánítás előtt az amerikai-magyar műgyűjtő kilencmillió dollárt kért a trilógia tulajdonában lévő darabjáért és többször azt állította, hogy egy orosz vevőjelölt már érdeklődik a festmény iránt - idézte fel a napilap.
Azonban nem árt, ha tisztán látjuk a dolgokat: a magyar kormányzat lépése a gengszterizmushoz hasonló. Valaki (Pákh Imre) kölcsönadja a tulajdonában lévő műtárgyat, engedi, hogy azt Magyarországra hozzák bemutatni – s amikor vissza akarja vinni, már nem viheti ki az országból, mert a kormányzat nem hagyja. Ezek után minden műgyűjtő (válallkozó, befektető. stb.) százszor is meggondolja majd, hozzon-e bármit Magyarországra, hiszen az Orbán-kormány szemmel láthatóan mindent elvehet, ami megtetszik neki.
Áder János vélhetően az Alkotmánybírósághoz küldi normakontrollra az MNB alapítványairól szóló, múlt héten két nap alatt elfogadott törvényt – értesült a Népszabadság. A kormányoldalon úgy készülnek, hogy végül visszakerül az Országgyűlés elé a törvény, amit a második körben módosítani kell majd, mert alkotmányellenes.
Korábbban sokan – s nem pusztán az ellenzéki szervezetek – kérték az államfőt, hogy ne írja alá a közpénzek eltitkolására lehetőséget adó jogszabályt.
Bánki Erik kormánypárti képviselő indítványa vita nélkül ment át a házon, csak napirend előtt, illetve azon kívül volt érdemi lehetőség beszélni a javaslatról. Bánki érvelése szerint a Magyar Nemzeti Bank közel 200 milliárd forintból működő alapítványainál a közpénz "elveszíti közvagyon jellegét".
Áder Jánosnak öt nap áll rendelkezésére, hogy aláírja a törvényt.
Az Emmi minisztere Németországban vendégeskedett, ahol egy önkritikus beszédet is mondott hallgatósága előtt: lelkészként nehéz volt összeegyeztetnie a menkültválságot a kormány politikájával, amely szerinte összemosta az elesett, hús-vér embereket az "áradattal".
Balog Zoltán a frankfurti Hayek Clubban vendégeskedett hétfőn, ahol közel egy órás beszédet is mondott Magyarország és Európa viszonyáról, legfőképp a menekültválságról – értesült a Mandiner, amelyet a hvg.hu idéz. A portál szerint Balog Zoltán meglehetősen önkritikus beszédet mondott a menekültválság kapcsán.
- Ezek az emberek áldozatok, ezt le kell szögezni. Én is odamentem, osztottam ételt, hogy megnyugtassam a lelkiismeretemet; de közben ezt el kell választani az állam feladataitól: a jog, a biztonság, a rend garantálásától. A kampányunkkal mindenesetre összemostuk a két szintet. Amikor azt írtuk plakátokra, hogy ”Nem veheted el a magyarok munkáját!“. Így, tegeződve. Magyar nyelven. Azt hiszem, nem tettünk kellő különbséget a szükséget szenvedő ember, az áldozat és az áradat, a folyamat között. Utóbbit meg kell akadályozni a magyar határon, az európai határokon, azt viszont, hogy hús-vér embereket utáljanak, nem engedhetjük meg magunknak. - mondta a miniszter a helyszíni információk szerint. Balog úgy véli, hogy míg a rendszerváltáskor a Páneurópai piknik alkalmával a megnyitott határok szolgálták a szabadságot, a kerítésről is így vélekedik a megépítése óta. A „szörnyű, buta” kerítés építésekor úgy élte meg, hogy lelkészként és miniszterként sem tud ebben részt venni.
Egyes kéményfajták rendszeres vizsgálatát egyszerűen megszüntetné, a maradékét pedig drasztikusan csökkentené a kormány, írja a Magyar Nemzet egy, a kabinet elé került javaslat alapján. A Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke, Vámos Csaba "közveszélyes rezsicsökkentő tervnek" minősítette az ötletet, miszerint a gázkéményeket ezentúl csak kétévente, a szilárd tüzelésű fűtőberendezések kéményeit pedig csak négyévente kellene ellenőrizni.
Vámos szerint jelenleg 150 ezer életveszélyes kéményt tartanak nyilván, évenkénti ellenőrzés hiányában ez a szám rövid időn belül megtöbbszöröződhet. Mint mondta, egy háztartásnak évente 1500-2000 forintot kell fizetnie a kéményvizsgálatokért, melyek megszünésével "az életüket kockáztathatják az emberek".
De nagy vesztesei lennének az új szabályozásnak a kéményseprőcégek is, amelyek így bevételeik 70 százalékától eshetnek el, miközben már a jelenleg érvényes szabályok szerint se kérhetnek az év közepétől pénzt a lakosságtól a kémény tisztításáért.