A hvg.hu szerint agyonadóztatják a magyarokat.

A régióban ugyanis kiemelkedően magas az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon, csak Ausztriában több. Így nem csak az áfa-terhelésben állunk elől, hanem általában adóterhelésben is. Szlovákiában nagyjából 10 százalékkal kisebb a GDP-arányos adóterhelés.

Magyarországon évente a GDP 39,2 százalékát szedi be az állam különböző adók formájában, miközben a környező országok közül Romániában és Szlovákiában 30 százalék alatt marad ez az arány, Lengyelországban 32,5 százalék, Horvátországban pedig 35,7 százalék – írja a Portfolio.hu. A régióban a magyar aarányt csak Ausztria lépi túl, ott ez 43 százalék feletti, ami az viszont az egész EU-ban kiemelkedőnek számít. Ráadásul az Orbán-kormány rekordmagasságúra, 27 százalékosra emelte az áfa általános kulcsát, márpedig áfát minden magyar állandóan fizet, ha terméket vagy szolgáltatást vásárol.

Békesi László volt pénzügyminiszternél másfél éve végbélrákot diagnosztizáltak, írja az Atv.hu. A 73 éves közgazdász most jól érzi magát, szünetelnek a kemoterápiás kezelései, orvosai szerint még sokáig élhet.

Mint mondta, betegsége miatt átértékelte az életét, korábban az volt számára a legfontosabb, hogy a lehető legnagyobb teljesítményt nyújtsa, ma viszont már a családja és a barátai kerültek az első helyre. - A megváltozott értékrend tartalmaz egy belső békét, megnyugvást. Ez a változás nem ért veszteségként, sőt akár nyereségként is elkönyvelném, ha nem kellene attól félnem, hogy ezek a dög daganatok újra elkezdenek növekedni - vallotta Békesi, aki szerint a hite tud neki segíteni abban, hogy elfogadja a betegségét és ne essen kétségbe. Ugyanakkor úgy véli, hogy hitéről csak a barátaival mer beszélgetni, mert "ma Magyarországon a kereszténység nem más, mint egy undorító rezsim fenntartásának az egyik elfedő paravánja."

Minden eladott kötvény után 9 millió forint haszna van az ezzel foglalkozó társaságoknak, amelyek így vagy úgy, de egyaránt kötődnek Habony Árpádhoz, a miniszterelnök belső, bizalmi emberéhez és Rogán Antal miniszterhez.

A letelepedési kötvénnyel foglalkozó ügynököket személyes szálak fűzik Habony Árpádhoz, illetve a letelepedési kötvénnyel kapcsolatos jogszabály előterjesztőjéhez, Rogán Antalhoz – írja a Heti Válasz e heti számában.

A lap azt írja, hogy a letelepedési kötvények esetében a pénzes bevándorlók által a letelepedésért befizetett pénz igazából a magánügynökségekhez, és nem az államhoz kerül, a közvetítők pedig két-három jogcímen szedhetnek pénzt a tartózkodási engedélyt kérőktől: a 300 ezer eurós kötvényeket az állam 271 ezer euróért adja át az ügynököknek, akik viszont 300 ezerért értékesítik azt, 29 ezer eurónyi (több mint 9 millió forintnyi) tiszta bevételre szert téve. Emellett 40-50 ezer eurós ügyintézési díjat is elkérnek és öt év után a visszajáró pénzből is lecsíphetnek még.

A lap ír arról, hogy a kínai állampolgárok beutaztatását a kajmán-szigeteki Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) szervezi, sőt a kínai stáb kezdeményezte az egész kötvénykonstrukciót Rogán Antalnál is. Az iszlám országok állampolgárait egy Magyarországon bejegyzett cég, az Arton Capital intézi, az oroszok és más volt szovjet országok polgárainak letelepedési kötvényét viszont egy Liechtensteinben bejegyzett VolDan Investments nevű cég szervezi.

A lap szerint a HSSDF kínai vezérkara 2013-ban Habony Árpád közreműködésével akarta megvásárolni a TV2-t, az Arton Capitalnak pedig ugyanaz az ügyvédje, aki Habony médiavállalatának megszerezte a 888.hu domainnevet, illetve aki Rogán Antal vezetése idején dolgozott már a Fidesz frakciójának és a belvárosi önkormányzat cégeinek is.

A VolDan Investmentsről a Heti Válasz azt írja, hogy hivatalos tulajdonosa, Josef Hermann valójában egy stróman, mögötte pedig a lap szerint egy grúz származású, de Magyarországon tanult üzletember, Shabtai Michaeli áll, aki a Princess pékségeket közösen birtokolja egy másik üzletemberrel, Michael Gagellel. Gagel szerepelt már közös partifotón Andy Vajnával és Habony Árpáddal, a két üzletember családja pedig személyes kapcsolatban van Rogán Cecíliával, Vajna Tímeával, Kökény-Szalai Viviennel, a TV2 új hírigazgatójával, illetve az Orbán Facebook-oldalát kezelő Kaminski Fannyval, aki Habony volt felesége.

Az elmúlt hónapokban egyre több közéleti szereplő, színész és politikus állítja, tiltólistán vannak a köztévénél. Itt van most egy névsor azokról, akik szinte biztos, hogy rajta vannak.

Az elmúlt hónapokban egyre több közéleti szereplő, színész és politikus állítja, tiltólistán vannak a köztévénél.

Kulka János, D. Tóth Kriszta YoutTube-os videósorozatában állította, úgy tudja, nem szerepelhet az MTVA egyik műsorában sem, míg Kovács Patrícia azt mondja, őt legalább háromszor hívták szerepelni, de közvetlenül mind a három forgatás előtt felhívta valaki a tévéből, hogy a „tartalomszolgáltatási igazgató döntése alapján sztornó a műsor, elnézést kér, nem is érti, hogy a kollégái hogyan gondolták, hogy engem behívhatnak”.

A mai Blikk a teljesség igénye nélkül összeállított egy listát, azokról a hírességekről, akik bizonyosan tudni vélik tiltólistásak az MTVA-nál.

Kulkán és Kovácson kívül Nagy Bandó András is biztosan tudni véli még, hogy rajta van azon a bizonyos listán. Őt a Családbarát magazinba hívták egy frissen megjelenő verseskötete kapcsán, de szintén a forgatás előtt nem sokkal újra keresték, hogy „meg van adva, kit lehet behívni” és ő nem tartozik közéjük.

Hasonlóakról számol még be Alföldi Róbert, D. Tóth Kriszta, Vágó István, Sebestyén Balázs és Havas Henrik is. Bár Havas azt mondja, már 1999-ben is volt ilyen lista. Állítása szerint már akkor is a politikai elittel kellett egyeztetni a műsor szereplőiről. Ő pedig ezt megunva ment át az RTL Klubhoz.

A Blikk megkérdezte azt MTVA-t az állítólagos feketelistával kapcsolatban, akik közleményükben azt a választ adták, hogy „a közmédiában nem létezik feketelista.”

„Az, hogy a miniszterelnök viccesnek tartja a szavaimat, számomra elég komikusnak tűnik, s megerősít abban a véleményemben, hogy a kormánynak továbbra sincs stratégiája az oktatásról, nem tudnak mit válaszolni a tanárok jogos felvetéseire, nincs semmilyen elképzelésük arról, hogy ebben a helyzetben mit kellene tenniük. Ezért ütik el "tréfálkozással", félvállról vevéssel, lenéző gesztusokkal a tanárok, a szülők és a diákok komoly problémáit. Titokban talán arra számítanak, hogy az egész csak egy rossz álom, és amikor felébrednek, minden ugyanúgy lesz, mint annak előtte. De a valódi ébredésük fájdalmas lesz" – mondta Pukli István, a március 15-i pedagógustüntetés egyik vezetője a Népszabadságnak.

A pedagógusok március 15-i tüntetése úgy ért véget, hogy Pukli István azt követelte Orbán Viktortól és Áder Jánostól, hogy kérjenek bocsánatot "az elmúlt hat esztendőben megfélemlített, megalázott emberektől". Orbán Viktor tegnap a Népszabadságnak erre úgy reagált, hogy: „Én úgy vettem, hogy ez egy tréfa. Olyan viccesen hangzott az egész". Kósa Lajos a parlamentben pedig arról beszélt, hogy nem is érti, miért kellene bocsánatot kérnie Orbánnak. „Amiért a szocialisták által kivett pénzt megpróbálja visszatenni az oktatásba? Vagy azért, hogy soha nem látott béremelést hajtott végre?" - mondta a fideszes politikus.

Erre reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egy közleménnyel, amiben 13 pontban szedték össze, hogy mégis miért kellene bocsánatot kérnie Orbán Viktornak.

Például azért, mert akárcsak az ország közéletének minden szegmensét, így a közoktatás rendszerét is a mindent átható – egyszer már megbukott – központosításnak vetette alá. Vagy mert ennek következtében soha nem látott mértékben – s tegyük hozzá az Európai Unió országaiban egyedülálló módon – csökkent a GDP arányos ráfordítás a közoktatás egészének tekintetében. S persze azért is, mert ennek következtében felszámolták a tankönyvpiacot, lehetetlenné téve így, hogy az iskolák korszerű tudást tartalmazó, azokat korszerűen feldolgozó tankönyveket használjanak. S mert Orbán megengedi (megengedheti?) magának, hogy több tízezer – az oktatás megmentéséért – demonstráló elemi erejű követelését cinikus módon viccnek minősíti.

Egyébként az oktatási államtitkár szerint a jelenleg hatályos jogszabályok szerint a keddi, "politikai tüntetésen bejelentett, március 30-ra vonatkozó egyórás akció" esetén a jogszerű sztrájk törvényi feltételei nem állnak fenn.

Palkovics László ezt csütörtöki online fogadóóráján közölte, Pukli István, a fővárosi Teleki Blanka Gimnázium igazgatója bejelentésére reagálva, hozzátéve: arra kérik "a keddi politikai akció szervezőit", hogy senkit ne buzdítsanak törvénysértésre.

Szabálytalanul parkolt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az Aréna Plaza parkolójában - tudta meg a Blikk. Az autó egyedi rendszáma miatt egyértelmű volt, kié a BMW, ráadásul a sajtó már évekkel ezelőtt megírta, hogy a tábla 435 ezer forintba került.

Péterfalvi a lapnak beismerte, valóban ő parkolt két helyen hétfő délelőtt. "A feleségem vásárolt a plázában. Emlékszem, hogy ferdén álltam be" - mondta. Azt is elárulta, nem véletlenül történt, mert úgy ítélte meg, ha merőlegesen áll be, akkor kilógott volna az autó eleje. "Szándékosan álltam ferdén, ha innen nézzük, lehet, hogy hibáztam" - nyilatkozta.

A Demokratikus Koalíció egy olyan államilag támogatott piramisjátéknak tartja a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló javaslatot, amelyben a gyanútlan csatlakozókat senki nem védi meg.

Oláh Lajos csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a nok arról szólhat majd, hogy egy fideszes cég létrehoz egy nemzeti otthonteremtési közösséget, rengeteg állami pénzt kap, majd "a nap végén a Mészáros Lőrincektől, Garancsiktól" vásárol házat, lakást és így alakul át a közpénz magánvagyonná. A független képviselő közölte, a DK szigorúan nyomon fogja követni, hogy mennyi pénz csapódik majd le a "fideszes oligarcháknál".

A politikus elismerte, hogy soha nem épült ennyire kevés lakás Magyarországon, de - véleménye szerint - nem nok-ot kell létrehozni, hanem meg kellene vizsgálni, a kormányzati politika miért nem ösztönzi az embereket arra, hogy lakást merjenek építeni és vásárolni.

„A rendelkezésre álló forrásokat 100 százalékban lehívta Magyarország, ami nemzetközi összevetésben is kiemelkedő eredménynek számít. 9000 milliárd forintot fordítottunk fejlesztésekre” - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár az előző EU-s pénzügyi ciklus támogatásainak elköltéséről. A 2007-2013-ra Magyarországnak járó támogatásokat 2015 utolsó napjáig lehetett hivatalosan elkölteni, Lázár a sikerről is ezután számolt be. Azonban nem mondott igazat!

Ugyanis – mint a 444.hu megírta - az Európai Bizottság a pénz egy jelentős részét, közel 10 százalékát nem fizette még ki. És ennek a pénznek a határidő utáni elszámolása jelenleg is vitatott.

A pénzt a magyar kormány hitelből pótolja, egyelőre bízva abban, hogy egyszer majd sikerül beszedni Brüsszelből a hiányzó összeget.

Csak 2015-ben 560 milliárd forint hitelt vett fel az ország az át nem utalt EU-s pénz pótlására, mondta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója egy február végi interjúban a Portfóliónak. Ez nagyjából annyi pénz, mint amennyiből a 4-es metró épült.

Brüsszel elsősorban azért nem utal, mert a magyar támogatási programok egy jelentős részénél valamilyen szabálytalanságot találtak. Jó sok ilyen ügy halmozódott fel az elmúlt másfél évben.

Egy nem hivatalos, de több szakértő szerint is hiteles lista szerint többek között a következő pályázatok kifizetése állt le.

• Tiborcz István lámpái

A KEOP 5.5.0 prioritása, vagyis energiatakarékos közvilágításról szóló pályázatok. Az uniós vizsgálat az Elios Zrt. fantasztikus győzelmi sorozata nyomán indult, a cég sorra nyerte a közbeszerzéseket és így az EU-s pénzeket, több esetben úgy, hogy a céghez köthető személyek a pályázat kiírásában is részt vettek. Az EU által vitatott pályázatok idején az Elios tulajdonosai között volt még Tiborcz István is, aki Orbán Viktor miniszterelnök veje. Az ügyben az OLAF, vagyis az EU csalásellenes hivatala is nyomozott. Magyarország jelenleg nem nyújt be közvilágítással kapcsolatos számlákat Brüsszelnek.

• Tanulmánynak látszó oldalak

A KEOP 7.9.0 prioritása, amiből különböző környezetvédelmi beruházások tervezését, előkészítését lehetett finanszírozni. Nagyon leegyszerűsítve itt az volt a bizottság baja, hogy kamu tanulmányokra lehetett nagy pénzeket felvenni. Itt is önmérsékletet tanúsít a kormány, nem küldi ki a számlákat Brüsszelbe, tudván, hogy úgyse fizetnék ki.

Úgy tudjuk, hogy a két KEOP-os probléma nyomán összesen 131 millió euró ragadt be, vagyis 40,6 milliárd forint.

• Aszfaltügy

Az útépítésekre és útfelújításokra szánt pénzeket érintő vita már 2014 eleje óta tart. Itt a bizottság egy 2007-től tartó gyakorlatba kötött bele, konkrétan abba, hogy rendszerint csak olyan útépítő pályázhatott, akinek 50 kilométeren belül saját aszfaltkeverő telepe volt. A magyar fél szerint ez nem kivételezés, a brüsszeli szerint az. A vita miatt állnak a KÖZOP (közlekedés) és a hét ROP (regionális fejlesztések) útépítésre vonatkozó kifizetései, immár legalább két éve. A beragadt összeg 573 millió eurót (közel 178 milliárd forintot) érint, a felfüggesztés tavaly júliusban vált hivatalossá.

Információink szerint az aszfaltvita miatt szintén beragadt a KÖZOP-nak az a része, amit nem a koháziós alapból (vagyis a szegényebb EU-s országoknak járó pénzből), hanem az ERFA-ból, vagyis a regionális fejlesztési alapból finanszíroznak. Ez további 833 millió eurót, azaz 258 milliárd forintot érint.

• Öveges program

Úgy tudjuk, hogy amíg a bizottság vizsgálja az Öveges programot, addig a teljes TÁMOP (társadalmi mobilitás) program áll. Az oktatási programokra leszedett nagyon gyanús pályázatokra Hadházy Ákos, egykor fideszes, 2014 óta pedig LMP-s politikus hívta fel az ország figyelmét. Itt a visszaélések annyira durvák lehettek, hogy még a magyar kormány is feljelentést tett csalás miatt.

Amíg az ügy nem tisztázódik, addig itt 780 millió eurót, vagyis 241 milliárd forintot tart vissza Brüsszel.

Megsemmisült a Rogán Antal ellen szánt egyik bizonyíték: pont az CD sérült meg, és vált használhatatlanná, ami az utóbbi években a belvárosban eladott 800 ingatlan listáját tartalmazza - közölte az Együtt politikusa, Juhász Péter. A CD azt tartalmazta, hogy miket adtak el kinek és mennyiért a Rogán-időkben.

Mint az Index írja, egy személyiségi jogi perben lett volna ez bizonyíték, ami amiatt folyik, hogy Rogán Antal sérelmezte Juhász állítását, hogy bűnözőkkel üzletelt.

A perben kérte a bíróság a rendőrséget, hogy küldje el az igatlanok listáját, amit az önkormányzattól megkaptak egy másik nyomozáson. Azt vizsgálja a hatóság, hogy vajon történt-e bűncselekmény az ingatlanok eladásakor.

Juhász azt írja, eddig ötször hosszabbították meg a nyomozást, de kivárja amíg újra beszerzik az adatokat.

A NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága három hónappal meghosszabbította a nyomozást a dunaújvárosi közvilágítás ügyében, írta az Index kérdésére a NAV sajtóosztálya. A Fővárosi Főügyészség által felügyelt, különösen nagy vagyoni hátrányt okozva elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt elrendelt nyomozás új határideje június 14-e, ami az adóhatóság szerint szükség esetén meghosszabbítható.

A látványosan elrontott közvilágítás miatt Pintér Tamás, a dunaújvárosi önkormányzat jobbikos képviselője tett feljelentést január közepén a Fővárosi Főügyészségnél, akik feljelentés-kiegészítést rendeltek el a NAV-nál, míg végül az adóhatóság lett a fő nyomozati szerv. A világítás korszerűsítését a fideszes többségű dunaújvárosi önkormányzat rendelte meg, s olyan jól sikerült a győztes kiválasztása, hogy a városban esténként szinte sötét van: időnként a rendőrök kísérik át az embereket a zebráknál, hogy épségben átérjenek a túloldalra.

Ötezer forintért vásárolt meg három hektár felsőrajki földterületet a települést korábban 20 évig vezető Vigh László fideszes országgyűlési képviselő és családja – írja az Origo. A lap egy elég terjedelmes cikkben derít fényt arra, hogy a terület korábban is a Vigh családé volt, csak éppen eladták az önkormányzatnak arra az időre, amíg a település uniós forrásból kármentesítette azt. Az állami hirdetmény-adatbázisban szúrta ki az Origo a sok önkormányzati ingatlanértékesítés között az egyik figyelemre méltó ügyletet ahol az alig 800 lakosú, Zala megyei Felsőrajk község önkormányzata 3 hektárnyi földterületén adott túl, mindössze 5 ezer forintért.

Így a földvásárlás nem túl nagy összeggel terhelte meg a családi kasszát. Vígh Lászlónak nem kellett tetemes adósságát tovább növelnie, sem pedig hozzányúlnia a megtakarításához, amihez egyébként nehéz is lett volna, mert a januárban leadott vagyonnyilatkozata szerint ilyesmilye nem is volt.

Az MSZP támogatottsága beérte a Jobbikét - derült ki az ZRI Závecz Research Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából. A kormánypártok továbbra is az élen állnak, de kismértékben csökkent a Fidesz támogatottsága.

Az origo által ismertetett felmérés szerint a Fidesznek 26 százalékos tábora van a választókorú népességen belül, az elmúlt egy hónap 1 százalékpontos vesztesége statisztikai értelemben nem számottevő. Javított az MSZP, februárban 10, most 12 százalék sorakozott fel mögéjük. Mivel a Jobbiknak a márciusi eredménye 13 százalék (a múlt hónapban 14 százalék volt), szorossá vált a verseny a legerősebb ellenzéki párt pozíciójáért.

Az LMP és a DK híveinek aránya ebben a hónapban azonos: az előbbié 3-ról emelkedett, utóbbié 5-ról csökkent 4 százalékra. Az Együtt-Korszakváltók Pártja 2 százalékon áll, a Liberálisok 1 százalékot érnek el. A választásra jogosultak egyharmada jelenleg távolságot tart a pártoktól.

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet Magyarország egész területére történő elrendelésének nemzetbiztonsági indokairól tárgyalt csütörtök reggeli, zárt ülésén az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A tanácskozás után mind Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke, mind pedig Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja újságírók előtt azt hangsúlyozta, hogy új helyzet állt elő, s az elrendelt országos válsághelyzet a megelőzést szolgálja. Németh Szilárd hozzátette: nem csak humanitárius, hanem közegészségügyi, közbiztonsági és nemzetbiztonsági válsággal kell szembenézni.

Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke ugyanakkor továbbra is túlzásnak tartja az országos válsághelyzet kihirdetését. Azt mondta: valóban előfordulhat, hogy tízezres embertömeg érkezik a magyar határokhoz, de ez ismét a déli határszakaszokon várható, így elegendő lett volna az ottani megyékben már érvényben lévő helyzet fenntartása, illetve meghosszabbítása.

Kimondta a bíróság: a posta szerződései közérdekű adatok. A 444.hu beszámolója szerint ugyanis szerdán ugyanis első fokon ítélet született abban a perben, amit Tóth Bertalan szocialista képviselő indított a Főgáz ellen. A Fővárosi Törvényszék döntése szerint nyilvánosságra kell hozni, hogy a mennyiért nyomtatja, borítékolja és szállítja ki az állami tulajdonban lévő posta a szintén állami Főgáz számláit.

Az ítélet önmagán túlmutatóan is nagyon fontos. Egy hónappal ezelőtt Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke törvényt írt arról, hogy a Magyar Postára ne vonatkozzon a közérdekű adatok nyilvánosságát biztosító törvény. A törvényt azóta a parlament elfogadta. A törvény a folyamatban lévő adatkérési eljárásokra visszamenőlegesen is érvényes, így ha Áder János köztársasági elnök aláírta volna, akkor csütörtökön a bíróság valószínűleg már nem hozhatta volna meg ezt az ítéletet. Áder azonban alkotmánybírósági normakontrollra küldte a törvényt.

A kormánypártok közben a Magyar Nemzeti Bank alapítványait és gazdasági társaságait is kivették egy törvénnyel az infótörvény hatálya alól: Orbánék célja itt az volt, hogy a jegybanknak ne kelljen elszámolnia azzal, mire költ Matolcsy elnök 250 milliárd forintot. Olyan pénzekról van szó, amelyek – ha nem luxusingatlanok vételére, festménybeszerzésre, alapítványok létrehozására mennének – akár visszakerülhetnének a költségvetésbe is, s így a mi adónkat lehetne csökkenteni velük. Az MNB alapítványai ellen is vannak hasonló perei Tóthnak, mint ez a postát is érintő volt. Áder az MNB alapítványaira vonatkozó törvényt sem írta alá, az is az Alkotmánybíróság előtt van most.