Kedden elárvereztek 500 hektárnyi földet, ami azzal a hatvanpusztai majorsággal szomszédos, ahová Orbán Viktor kuvasz kutyája be van jelentve, és ahol állítólag Mészáros Lőrinc a munkagépeit tárolja – írja az Index.

Ebből az 500 hektárból 35-öt Mészáros Lőrinc már meg is vett, 44,4 millió forintért.

A 444.hu helyi közvetítése szerint az árverés első tétele volt az a 35 hektáros terület, amire egy, a nevét el nem áruló férfi licitált, aki annyit elmondott, hogy ügyvéd, és a felcsúti polgármester nevében licitált. Az ügyvédről időközben kiderült, hogy dr. Vörös József, a a Puskás Akadémia elnökségi tagja és a Mavir (a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító) igazgatósági tagja.

Ezt a területet amúgy, ahogy elvileg a hatvanpusztai majorságot is, Mészáros bérli a Búzakalász 66 felcsúti kft.-n keresztül. Érdemes megemlíteni viszont, hogy Mészáros már jóval több földet nyert az árveréseken, mint amennyit törvényesen megvehet.

A törvény ugyanis maximum 300 hektárt enged egy tulajdonosnak, a felcsúti polgármester azonban már az árverések első körében 400 hektárt nyert. A Mészáros család pedig összesen 1391 hektárt nyert el eddig. Így a megnyert földek egy részéről le kell majd mondania.

Az árverésre Juhász Péter és az Együtt tüntetést is szervezett az árverés helyszíne, a székesfehérvári Türr István Intézet elé. A tüntetők „Tőled mennyit lopott a Fidesz?” feliratú és az Orbán család vagyonosodásáról érdeklődő molinókkal várták a licitálókat, az árverést pedig a „tolvaj” és „stróman” bekiáltásokkal színesítették.

A hvg.hu szerint Juhász előzetesen azt mondta, Orbán Viktor családjának birtokába kerülhet az a Hatvanpuszta-közeli földdarab, amelyet ma reggel árvereznek el Székesfehérváron.

Mint közölte, arra készülnek, hogy "megnézzék, ki lesz Orbán szomszédja". Juhász feltételezése szerint nem valószínű, hogy a miniszterelnök családja kiengedné a ma elárverezendő földet a kezéből, mert már így is több ezek hektárral rendelkezik a környéken.

A 444.hu beszámolója szerint pedig a földárverés előtt Juhász és az Együtt elnöke, Szigetvári Viktor sajtótájékoztatót is tartott, ezen Szigetvári arról beszélt, hogy ma arra kíváncsiak ki lesz az újabb stróman, akivel Orbán a vagyonát növelni fogja.

Juhász pedig felszólította a miniszterelnököt, hogy álljon a nyilvánosság elé és számoljon el vagyonával és a családja vagyonával is. Arra is kíváncsi, hogy hol lakik Orbán valójában, mert értesüléseik szerint se a Cinege utcában, se Felcsúton.

Juhász azt is szeretné, hogy Orbán beszéljen végre újságírókkal is, mert az elmúlt tíz évben szerinte csak olyan újságírókkal beszélt, akiket ő fizetett.

A Demokratikus Koalíció honlapja szerint Földi Judit, a DK székesfehérvári képviselője személyesen is részt vett a földárverésen. Közleménye szerint Mészáros vásárlásával “tovább terjeszkedett Orbán Viktor birodalma, aki lassan már azt is kezdeményezheti, hogy Orbán-megyére nevezzék át Fejér-megyét. A miniszterelnök mindent elnyerő jobbkezére persze nem vonatkozik semmilyen szabály, törvény vagy birtokkorlát, hiszen azok pont arra lettek kitalálva, hogy Orbán Viktor környezetéhez kerüljön az állami vagyon.

A Demokratikus Koalíció történelmi szégyennek tartja, hogy Orbán Viktor a magánbirodalma építésé érdekében hirdetett fölprivatizációt. A DK által képviselt Sokak Magyarországa ki fogja vizsgálni Mészáros Lőrinc összes közbeszerzését és földpályázatát, és mindent meg fog tenni, hogy visszaszerezze az államnak az így szétosztogatott termőföldeket” - olvasható a közleményben.

Pintér Sándor belügyminiszter kedden 13 órától módosította a Magyarország területére érvényes terrorfokozatot, jelenleg a hármas (közepes) fokozat van érvényben - közölte a Belügyminisztérium (BM) az MTI-vel.

Múlt kedden, a brüsszeli robbantások nyomán rendelte el Orbán Viktor miniszterelnök ideiglenesen a terrorkészültség kettes, magas fokozatát. Akkor a belügyminiszter azt mondta: ez a fokozat addig marad érvényben, amíg nem tisztázódik, hogy mi történt pontosan Brüsszelben, és mi várható Európa más országaiban.

Hét állami erdőgazdaság vezetője is kétszer annyit keres, mint Orbán Viktor, akinek másfél millió forint a havi fizetése. A hárommilliós fizetés ősz óta lehetséges, mióta a kormány eltörölte a kétmilliós plafont az állami cégvezetők fizetései esetében – írja a Népszabadság cikke alapján az Index.

A Népszabadság kikérte az állami tulajdonú vállalatok fizetési adatait, amelyekből többek között az is kiderült, hogy egyes cégeknél a legkisebb és legnagyobb fizetés között negyvenötszörös különbség van.

A legjobban kereső erdőgazdasági vezetők a másfélszeresét keresik annak, mint amit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, a Szerencsejáték vagy az MVM Paksi Atomerőmű vezetője. Ez azt is jelenti, hogy a pénzügyi és az energiaszektorban alacsonyabbak a vezetői fizetések, pedig a kormány az emelésnél pont arra hivatkozott többek között, hogy ezekben az iparágakban azért szükséges a magasabb bér, hogy az állami cég bére versenyképes maradhasson a piaci bérekkel szemben. Ehhez képest az erdőgazdaságok vezetőire valószínűleg kisebb a kereslet a piacon.

Az erdőgazdasági vezetőknél ugyanakkor többet keres néhány állami nagyvállalat vezetője: Nagy Csaba, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), Szarka Zsolt, a Magyar Posta, Csiba Péter, a Magyar Villamos Művek, illetve Dávid Ilona, a MÁV vezetője is 5 millió forintot visz haza havonta.

A legalacsonyabb és legmagasabb bérek összehasonlításából az jött ki, hogy a postánál és a MÁV-nál 45-szörös különbség van, az MFB-nél 20-szoros a különbség, de a Diákhitel Központnál is majdnem 19-szeres a különbség a legkisebb és a legnagyobb fizetés között.

A fizetések 2 millió forint fölé emelését az a kormánydöntés tette lehetővé, amelyet tavaly ősszel hoztak meg az Állami Számvevőszék javaslatára.

A kormány döntése alapján a pénzügyi szektorban havi bruttó öt-, az energiaszolgáltatóknál és a kiemelt stratégiai jelentőségű cégeknél négy-, a többi állami vállalatnál hárommillió forint az alapbér plafonja. Ez korábban kétmillió forint volt, a Népszabadság összesítése szerint most huszonöt vezérigazgató havi bére haladja ezt meg.

A hír kapcsán egyébként érdemes emlékeztetni rá, mit mondott Orbán Viktor nem sokkal 2010-es hatalomrakerülése után?

“19. intézkedés: havi bruttó 2 millió forint fizetési plafon bevezetése az állami költségvetési szférában, beleértve ebbe a Nemzeti Bankot is. […] Nem tartom elfogadhatónak, hogy miközben az ország komoly kihívásokkal néz szembe, ma ezeknél az intézményeknél előfordulnak havi 4, 5, sőt, esetenként 7 millió forintos fizetések is.” (Orbán Viktor az Országgyűlésben, 2010. 06.08.)

Azonban Orbán Viktor és pártja csak szavakban volt nagy ellensége volt a „pofátlan kifizetéseknek” a közszférában. Ugyanis - mint a 24.hu korabeli cikke fogalmaz - a 2010-es bejelentés után már néhány hónap múlva kiderült, hogy az állami cégek igazgatói, vezérigazgatói közül ennél sokan sokkal többet kerestek. Kétmilliónál ugyan senkinek sem volt nagyobb kezdetben a havi bruttó bére, de akár 80 százalék prémiumot is kaptak, amivel már bőven kétmillió forint felett volt a jövedelmük. S azután jött a 2015-ös újabb lépés: 5 millióra emelték egyes cégvezetők havi bérét! Miközben a minimálbér nettó összege (a nettó, hiszen ez az az összeg, amit kézhez kapuink, amit el tudunk költeni) 2010 és 2014 között alig néhány ezer forinttal emelkedett!

A tavaly december és idén február közötti időszakban 6,1 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, egy év alatt 71 ezerrel 275 ezerre csökkent az állástalanok száma, és 1,6 százalékponttal az arányuk - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva az MTI.

A munkanélküliség átlagos időtartama 19,2 hónap volt december-februárban, a munkanélküliek 50 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.

(Ehhez érdemes hozzátenni, hogy az Orbán-kormány volt az, amely mindössze 3 hónapra csökkentette a munkanélküli-segély időtartamát: láéthatjuk, mennyi esély van arra, hogy ennyi idő alatt újra elhelyezkedjünk…)

Szintén a KSH jelentette, hogy a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,241 millió volt a tavaly december és idén február közötti időszakban, 117 ezerrel több, mint egy évvel korábban.

Az összességében 117 ezres növekedéshez az elsődleges munkaerőpiac 62 ezerrel járult hozzá, a közfoglalkoztatottak köre 45 ezerrel bővült, külföldi telephelyen pedig 10 ezerrel dolgoztak többen.

Akkor tehát - teszem hozzá én - a bővülés majdnem felét a közfoglalkoztatottak adják (akiknek szinte semmi esélyük nincs arra, hogy később érdemi munkát, jól fizető munkahelyet találjanak, a közfoglalkoztatásért kapott bér pedig épp csak az éhenhalás elkerüléséhez elegendő), no meg a külföldre távozók: akik épp azért mennek el, mert Magyarországon az Orbán-kormány alatt immár nem találnak olyan munkahelyet, amivel biztosítani tudnák normális megélhetésüket.

Az Index egyébként azt írja, hogy a külföldön dolgozók száma valószínűleg ennél nagyobb, mert a KSH csak azokat számolja ide, aki be vannak jelentve a külföldi munkahelyükön, úgyhogy akik a karácsonyi szezonban pincérkedtek vagy hasonló munkát végeztek valahol külföldön, azok nagyobb eséllyel nincsenek benne ebben a 10 ezer főben.

A magyarok azt gondolják, egy év múlva rosszabbul fognak élni – írja a hvg.hu a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérését ismertetve.

Márciusban a februári esés után tovább mérséklődött a GKI konjunktúraindex szezonális hatásoktól megtisztított értéke. Az üzleti várakozások nem változtak, a fogyasztóiak viszont érzékelhetően tovább csökkentek, bár összességében még így is optimista hangulatot tükröznek.

Az üzleti bizalmi indexen belül az ipari és főleg az építőipari várakozások javultak (ez a csok-őrület miatt aligha lehet meglepetés), a kereskedelmi és különösen a szolgáltató cégek viszont pesszimistábbak lettek. A felmérés szerint erőteljesebb lett a foglalkoztatási szándék az építőiparban és a kereskedelemben, az iparban és a szolgáltató cégeknél azonban gyengült, valamint kissé nőtt a lakosság munkanélküliségtől való félelme is.

A fogyasztók saját pénzügyi helyzetük következő egy évét sokkal kedvezőtlenebbnek ítélték, mint februárban, a következő egy évben várható megtakarítási képességüket viszont kissé javulónak.

Az Index szerint negyvenmilliárd forintnyi uniós keretet blokkol egy friss európai bizottsági döntés, ennek egy nagyobb szelete, mintegy 14 milliárd a „természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítását” célzó Öveges-programmal kapcsolatos.

Az Övegesről először épp ez a honlap írta meg, hogy a programban elköltött pénzeknek csak töredéke megy el az eredeti célra, a részt vevő iskolánként százmilliós keret fele a Klikhez kerül – legalábbis akkor, ha országosan az a modell érvényes, ami Szekszárdon kirajzolódott.

Az ügy újabb fordulatát jelenti Csepreghy Nándor nyilatkozata, amit az RTL Klub hétfői híradójának adott. A Portfolio összefoglalója szerint a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint csak néhány százmillió forintnyi támogatást nem utal majd el hazánknak az EU, de ezeket az összegeket megfizettetik az érintett iskolákkal.

A híradóban elhangzottak szerint az Öveges-program 44 vidéki és 8 fővárosi iskolának jelentett pluszforrást, összesen a már említett 14 milliárd forintos értékben. Csepreghy csak annyit ismert el (a folyamatban lévő nyomozás érdekeire hivatkozva), hogy „a tantermek felújításának bekerülési költsége és a tényleges különbség között jelentős eltérés volt”. Pontosan ugyanerre hívta fel a figyelmet a korábbi cikkünk is. A szekszárdi esetnél egy 314 millió forintos projektnél 200 millió került a Klikhez, akkori válaszuk szerint a Klik az összeget „a szakmai tevékenységek teljesítésére” fordította. A szekszárdi ügynél további érdekességek is voltak, százmilliós értékben fizettek ki feleslegesnek látszó megrendelésekért és munkákért pénzeket, volt, hogy egy milliós pályázatra érkezett borítékot fel sem bontottak, mégis az a pályázat nyert.

Az államtitkár szerint a mostani felfüggesztési döntés után Magyarországnak két hónapja van válaszolni az uniós kritikákra, és ezután dől majd el, hogy mekkora lesz a pénzügyi korrekció mértéke.

- A Demokratikus Koalíció véleménye szerint felháborító, hogy miközben a tanárok kénytelenek az utcára vonulni, a Fidesz ellopja az oktatásra szánt pénzeket is - mondta keddi sajtótájékoztatója után telefonon az MTI-nek a párt alelnöke.

Niedermüller Péter úgy fogalmazott: az Öveges-programban összesen 14 milliárd forint tűnt el, "aminek egy részét a Klik szerezhette meg". Felelős nincs, csak újabb befagyasztott pénzek, mert a Fidesz már a magyar gyermekek oktatására szánt pénzt is ellopta - jelentette ki.

A magyar gyerekeknek azért nem lesz diplomájuk, majd jó munkahelyük, mert "Orbán Viktor bűnszervezetének kellett a pénz" - mondta. A DK által képviselt Sokak Magyarországa ki fogja vizsgálni az elmúlt hat év közbeszerzéseit, és a felelősöknek a független igazságszolgáltatás előtt kell majd felelniük - tette hozzá az EP-képviselő.

Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint az ellenzék által kezdeményezett népszavazásokat előválasztásnak lehet tekinteni, amelyen az emberek elmondhatják: jó irányba mennek-e a dolgok.

Az MTI beszámolója szerint Tóbiás József kedden Budapesten, a Parlament előtt tartott sajtótájékoztatón azt követően beszélt erről, hogy párttársa Gőgös Zoltán és Kész Zoltán független országgyűlési képviselő bejelentette: közösen gyűjtik össze Kész Zoltán kétmillió forintos bérplafonnal és a szocialisták állami földek eladásával kapcsolatos népszavazási kérdéséhez a szükséges kétszázezer-kétszázezer aláírást. Kész Zoltán kérdésére június 3-ig kell összegyűjteni az aláírásokat, de akkora mind a két kérdéshez szeretnék a szükséges számú aláírást leadni - jelezte Gőgös Zoltán.

Kész Zoltán kérdése így hangzik: "Egyetért Ön azzal, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló természetes személy havonta legfeljebb bruttó 2 millió forint összegű javadalmazásban részesülhessen?"

A szocialisták kérdésre így szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?"

A tájékoztatón Tóbiás József úgy fogalmazott, a Fidesz fél, hogy az emberek elmondják a kormányzásáról a véleményüket, ezért akadályozza azt, hogy a népszavazást lehessen tartani.

Kész Zoltán azt mondta, a népszavazáson arról mondhatnak véleményt az emberek, hogy elegük van-e "az Orbán-Habony-rezsimből, elegük van-e ebből a szkinhed-kormányból".

Szerinte ez a népszavazás fontos ahhoz, hogy 2018-ban változás legyen. Kifejtette: ha nem lesz sikeres a népszavazás, 2018-ban elveszik az ország.

Közölte, az embereknek elegük van az arroganciából, az urizálásból, a lopásból, hogy ellopják a földeket, hogy kistafírungozzák a különböző médiumokat.

Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese azt mondta, szeretnék, ha még idén, vagy legkésőbb jövő tavasszal meg lehetne tartani a népszavazást. Hozzátette: ezzel a nappal indul hivatalosan az aláírásgyűjtés.

A politikus megismételte korábbi kijelentését: az állami földek eladását a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb gazemberségének tartja.

Hozzátette: a hatalom nem nyugszik, a következő a halastavak és gyümölcsösök eladása lesz, majd az erdők következnek. Elmondta, kétmillió hektár nagyon értékes állami földterületről van szó, ez pedig nem kerülhet fideszes érdekkörök kezébe, amelyek kizárólag csak a saját gyarapodásukra használják a földeket.

Negyvenmilliárd forint uniós forrás befagyasztására vonatkozó kérdésre Tóbiás József azt mondta, a kormány úgy alakította ki az uniós intézményrendszert, hogy nem átlátható. Ennek most ez a következmény; ez önmagában a kritikája a kormányzásnak - közölte.

Gőgös Zoltánt kérdezték az erdőgazdaságok vezetőinek fizetéséről is. Az ellenzéki politikus azt mondta: lehet, hogy az elitcserét készítik elő, és nem akarták utólag megemelni az új vezetők fizetését. Az új vezetőknek az lesz a feladatuk, hogy előkészítsék az erdők privatizációját - vélelmezte.

A hvg.hu beszámolója szerint eltérítették és Cipruson leszállították az EgyptAir légitársaság Alexandriából Kairóba közlekedő belföldi járatát kedd reggel. A robbanóövvel felszerelt gépeltérítő először elengedte a túszul ejtett gyerekeket és a nőket, majd végül a többi utast is. Úgy tudni, a volt feleségének, egy ciprusi nőnek szeretne levelet küldeni, és menedékjogot kér Cipruson. A ciprusi elnök is megerősítette, hogy nem terrorcselekmény történik, a gépeltérítő egy "szerelembe belebetegedett Rómeó". Volt feleségét a helyszínre hívták.

- Nincs magyar utas az eltérített, Cipruson landoló egyiptomi repülőgépen - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szóvivője kedd délelőtt az M1 aktuális csatornán.

Az AP egy ciprusi illetékestől úgy értesült, hogy a gépen bombát sejtenek. Egy utas szerint a merénylő robbanóövet viselt – írta a BBC, és erről adott hírt a Twitteren az EgyptAir is. A légitársaság hivatalos oldala lebénult.

A Kairóba tartó gép alig egy órával felszállás után leszállt Larnaca repülőterén, a gépeltérítő követelésére. A repülőteret lezárták. A vészhelyzetről elsőként Omar al Jamal pilóta adott hírt, hozzá lépett oda a robbanóövvel felszerelt utas, és arra kényszerítette, hogy vigye Ciprusra a gépet. Egy utas utólag arról számolt be, hogy egyszer csak a gép személyzete elkérte az irataikat, és ez lett gyanús neki, mivel hogy belföldi járaton ültek. Nem sokkal ez után a gép meg is kezdte a leszállást.

Lapértesülések szerint a gépeltérítő amerikai-egyiptomi kettős állampolgár.

Az EgyptAir délelőtt sajtótájékoztatóján elhangzott: a férfi ugyan azt állította magáról, hogy robbanóövet viselt, ám arról nem tudtak meggyőződni, hogy valóban így van-e. Először Isztambulba akarta téríteni a gépet, ezt azonban megtagadta a pilóta, mondván, ahhoz nincs elég üzemanyaguk.

Megismerve a gépeltérítő motivációit, egy egyiptomi külügyi illetékes név nélkül azt mondta, ez nem terrorista, ez egy idióta.

Úgy tudni, a gépeltérítő követelte, hogy levelet küldhessen egy ciprusi görög nőnek, és menedékjogot kér Cipruson. A Telegraph című brit lap úgy tudja, a férfi a volt feleségével akarta felvenni a kapcsolatot, a nőt a helyszínre hívták, hogy részt vegyen a férfi győzködésében, azóta meg is érkezett. A Guardian tudósítója szerint a robbanóövvel felszerelt férfi négyoldalas levelet írt az asszonynak, Marina Parashkounak.

Magyarország versenyképessége sok szempontból visszaesett a régióbeli országok között, a gazdasági-társadalmi fejlettséget, demográfiát, munkaerőpiacot, oktatást, termelékenységet is vizsgáló rangsorokban átlagosan a 4. helyet foglalja el a hat ország közül - mondta a GKI kutatásvezetője a Magyar versenyképesség régiós kitekintéssel című konferencián kedden, Budapesten.

Az MTI beszámolója szerint a Friedrich Ebert Alapítvány és a GKI Gazdaságkutató Zrt. által szervezett szakmai rendezvényen Udvardi Attila a Versenyképességi évkönyv 2016 bemutatásakor hozzátette: Magyarország a Világgazdasági Fórum (WEF) és az IMD (Institute for Management Development) rangsorában hátrébb került (a 38.-ról a 63., illetve a 35.-ről a 48. helyre), míg a Világbankéban (WB) a 60.-ról az 54. helyre lépett előbbre az elmúlt 8-10 évben. Magyarország régiós helyezése a 68 vizsgált mutató közül 14-ben javult, 24-ben nem változott, míg 30-ban romlott - ismertette.

A lengyelek és a románok mindhárom rangsorban javítottak, a csehek inkább stagnáltak, a szlovákok teljesítménye kissé, a szlovéneké jelentősebben romlott - mondta.

Fő kiemeltként, az első kalapból várhatja az Európa-bajnok magyar női vízilabda-válogatott - Ausztrália társaságában - a nyolccsapatos riói olimpiai torna sorsolását, amelyet Triesztben, a férfi olimpiai selejtezőtorna zárónapján, jövő vasárnap ejtenek meg – írja az MTI.

A vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség, a FINA honlapjának híre szerint a második kalapba került a vasárnap véget ért női olimpiai kvalifikációs torna győztese, az Egyesült Államok olimpiai és világbajnoki címvédő együttese, továbbá a Goudában másodikként végzett Olaszország. A hollandiai sorozat bronzérmese, Oroszország és Ázsia legjobbjaként Kína gárdája van a harmadik kalapban, a negyedikben pedig a Goudában negyedik spanyol válogatott, valamint az ötkarikás játékok házigazdájának, Brazíliának a válogatottja.

Az Origo szerint egészségügyi intézményeket támad az újfajta zsarolóvírus, egy fertőzött Kentucky állambeli kórház rendkívüli állapotot rendelt el. A vírus titkosítja a kórházi rendszer adatait, azokhoz úgy lehet ismét hozzáférni, ha a támadóknak megfizetik a váltságdíjat.

Újfajta zsarolóvírus (ransomware) támadta meg a Kentucky állambeli Metodista Kórház informatikai hálózatát. A kártevő titkosította a kórházi fájlokat, így azokhoz nem lehet hozzáférni. A hackerek négy bitcoint (körülbelül 470 ezer forintot) követelnek a titkosítást feloldó kulcsért. A vírust Locky néven emlegetik, és spames e-mail-kampányokkal terjed.

A rendszergazdáknak szerencsére még azelőtt sikerült lelőni a szervert, mielőtt minden gép megfertőződött volna.

A támadás március 18-án történt, a kórház rendkívüli állapotot hirdetett a használhatatlan elektronikus rendszer miatt. Ugyan a kórház továbbra is működik, de nem tudják használni például a betegnyilvántartást és a levelezőrendszert.

Az FBI szerint az utóbbi időben megszaporodtak az intézményeket érintő, zsarolóvírusos támadások. Múlt hónapban a Los Angeles-i Hollywood Presbyterian Medical Centert érte ilyen jellegű támadás, akkor 17 ezer dollárt (körülbelül 4 760 000 forint) követeltek bitcoinban a hackerek. Az intézmény ennek eleget tett.

Múlt héten a The Ottawa Hospitalben zároltak négy számítógépet támadók, de mivel a kórháznak voltak biztonsági mentései a fontos fájlokról, nem kellett visszavásárolniuk az adatokat.

AZ FBI vizsgál egy másik lehetséges támadást is, ami a marylandi MedStar Health hálózatát érte hétfőn. Ha kiderül, hogy azt is ransomware-rel támadták, akkor ez lehet az eddigi legnagyobb, egészségügyi hálózatot érintő ilyen jellegű támadás. A MedStarnak tíz kórháza és több mint 250 szakrendelője van. A támadás óta a MedStar levelezőrendszere és elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszere sem működik.

Állva is utazhatunk majd a repülőgépeken. Hamarosan ugyanis megváltozhatnak a repülőgépek turistaosztályán a székek, több koncepció is született már, három helyett két és fél székes sorra, illetve biztonságos álló helyzetet biztosító székre is - írta a Flightglobal szaklap-ra hivatkozva az MTI.

A walesi székhelyű Rebel Aero egy olyan konfigurációt fejlesztett ki, amely nemcsak ülő, de álló pozíciót is lehetővé tesz becsatolt helyzetben. A koncepció lényege, hogy az ülőlap - akárcsak a légiutas-kísérők székein - felhajtható, és az utasok nem egy keresztirányú, hanem egy, a hátukat is rögzítő, úgynevezett hárompontos biztonsági övvel csatolhatják be magukat.

A cég vezetője a szaklapnak azt mondta, ezt az övfajtát az Asiana Airlines 2013. júliusi, San Franciscó-i balesete után kezdték alkalmazni, mivel abban a balesetben sokan a spirális mozgás miatt sérültek meg. A keresztirányú öv ez ellen nem véd, emellett szerintük így annak is kisebb az esélye, hogy az utas lefejeli az előtte ülő székét, vagy nekiütközik. A cég várakozásai szerint hónapokon belül megkaphatják székükre a tanúsítványokat, és egy éven belül már kereskedelmi járaton is bevezethetik.

Az Asiana Airlines 214-es járata 2013 júliusában a megközelítés utolsó fázisában alacsonyabban szállt, mint kellett volna, ezért a földet érés előtt a Boeing 777-es farka a futópálya végén lévő kőfalba csapódott, a gép átperdült, kigyulladt, és a futópálya mellett állt meg. A gépen 307-en utaztak, a balesetben hárman haltak meg.

Korábban Michael O'Leary, az ír Ryanair diszkont-légitársaság vezérigazgatója nyilatkozott arról, hogy gépeiken állóhelyeket alakítanának ki, hogy minél több utast tudjanak a fedélzeten elhelyezni.

Április 1-jére, péntekre hívta egyeztetésre a parlamenti frakciók vezetőit Pintér Sándor belügyminiszter az ország biztonsága érdekében szükséges lépésekről, a terrorizmus elleni intézkedésekről - közölte Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese keddi budapesti sajtótájékoztatóján, amiről az MTI számolt be.

Jelezte, Pintér Sándor megjelölte azt az öt témakört is, amelyben a kormány a Belügyminisztériumra bízta a szükséges törvényjavaslatok kidolgozását.

A tervek között szerepel, hogy a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ a megelőzés szempontjából kulcsfontosságú nyilvántartásokhoz a jövőben közvetlenül férjen hozzá. Továbbá tilthatóvá tennének olyan kommunikációs eszközöket, amelyeknél a hatóság nem tud élni az engedélyezett adatmegismerés jogával - tájékoztatott Gulyás Gergely.

A tervezett törvénymódosításokkal azt is el akarják érni - folytatta -, hogy terrorcselekmény bekövetkeztekor korlátozni lehessen a polgári adatforgalmazást, valamint a veszélyes áruk szállítását. Emellett bővítenék a rendőrség adatkezelési lehetőségét az államhatár- és létesítményőrzési feladatok ellátása során.

A rendőrök hétfőn elfogták azt a férfit, aki még február 24-én délelőtt kirabolta az Oktogonnál lévő Citibank-fiókot – írja a Police.hu alapján az Index. A negyvenhárom éves P. Balázst a Krisztina körúton találták meg húsvét hétfőn. Őrizetbe vették, gyanúsítottként hallgatták ki, és kezdeményezik előzetes letartóztatását.

A férfit két másik bűncselekménnyel is gyanúsítja a rendőrség. Mint írták, P. Balázs február 18-án a fővárosi Széchenyi téren és március 22-én Solymáron követett el fegyveres rablást.

Az oktogoni Citibank-fiókból több millió forintot vitt el, itt senki sem sérült meg. A támadás után egy órával vásárolni ment, erről a bolt kamerája felvételt is készített.

Szükség esetén akár órákon belül több mint hatezer katonát tud mozgósítani a határok védelmére a Magyar Honvédség - közölte az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában a honvéd vezérkari főnök.

Az MTI beszámolója szerint Benkő Tibor elmondta, emellett még el tudják látni a honvédség napi feladatait, a laktanyákból ugyanis nem vihetnek ki mindenkit a határra, így például a légtérfelügyeletet, a légtérvédelmet ellátókat, a lokátorosokat, a híradóközpontosokat és az egészségügyi intézményekben dolgozókat. Emellett külföldön is mintegy ezer katona teljesít szolgálatot, akiknek a váltásáról, a váltás tagjainak felkészítéséről is gondoskodni kell - tette hozzá.

Magyarország jelenleg több mint kétezer emberrel vesz részt a déli határszakasz védelmének biztosításában - mondta a vezérkari főnök, aki húsvét első napján a horvát határ mentén, húsvéthétfőn pedig a dél-alföldi régióban, Bács-Kiskun és Csongrád megyében szolgálatot teljesítő katonákat látogatta meg. Benkő Tibor azt mondta: jó benyomást szerzett, a katonák felkészültek, lelkesen, kitartóan végzik a munkát, és arról is megbizonyosodott, hogy a feladatokhoz szükséges technikai eszközök rendelkezésre állnak.

A terrorizmus elleni készülő intézkedéscsomagról Benkő Tibor azt mondta: a honvédség számára rendkívül széleskörű feladatrendszert jelent. Egyaránt kiterjed a hírszerzésre, az információgyűjtésre, a felderítésre, a járőrözésre, szállításra és - ha a helyzet úgy kívánja -, harci feladatban való részvételre is. Arra is készen kell állni - bár remélhetőleg erre sem kerül sor -, hogy akár mentésben, mentesítésben, kórházi gyógyításban is részt tudjanak venni a katonák, amire a honvédkórház kapacitása, felkészültsége biztosított - mondta.

Benkő Tibor a harci feladatokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy napjainkban nem csak a határok mentén lehet közvetlen támadásra számítani, és ahhoz is jogszabály-változtatás kell, hogy szükség esetén a Magyar Honvédség is segíthessen a védekezésben.