Terrortámadásokat követtek el kedd reggel Brüsszelben, a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtéren és a Maelbeek metróállomáson történt robbantásoknak legalább 26 halálos áldozatuk és 136 sebesültjük van, két magyar állampolgár is megsebesült. Brüsszel tömegközlekedése teljesen megbénult.

Maggie De Block belga egészségügyi miniszter arról számolt be, hogy tizenegyen vesztették életüket és 81-en sebesültek meg a Zaventem nemzetközi repülőtéren reggel 8 óra körül végrehajtott kettős robbantásban, amelyet nem sokkal később egy harmadik detonáció követett az európai uniós intézményekhez közeli Maelbeek metróállomásánál. A brüsszeli tömegközlekedési vállalat (STIB) közlése szerinte az utóbbi támadásnak legalább tizenöt halottja és 55 sebesültje van.

A belga szövetségi ügyészség vezetője az RTBF közszolgálati tévécsatornának elmondta: öngyilkos merényletet követtek el a légikitötőben, szemtanúk arab nyelvű kiáltásokról és lövésekről számoltak be a kettős robbantás előtt. A füstölgő, helyenként rommá zúzott reptéren egy harmadik, fel nem robbant pokolgépet is találtak.

Nagy Zoltán, Magyarország brüsszeli nagykövete közölte az M1 aktuális csatornának elmondta, hogy a robbantások során két magyar is megsebesült. Hozzátette, hogy magyar halálos áldozatról nincs tudomásuk. Az MTI-nek nyilatkozva at is jelezte: a támadások mindkét helyszíne olyan, ahol sok magyar fordulhat meg.

A belga légügyi irányító központ (Belgocontrol) tájékoztatása szerint a Brussels Airlines budapesti járata biztonságosan megérkezett a Zaventemre, de a legfrissebb információk szerint egyelőre nem engedélyezték az utasoknak, hogy elhagyják a gép fedélzetét.

Nagy Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi repülőteret lezárták, valamennyi járatot törölték, a repülőtérre vezető utak pedig járhatatlanok.

A magyar nagykövetség közösségi oldalán folyamatosan frissített tájékoztatást adnak az eseményekről, valamint közzétették az érintett belga hatóságok vészhívó telefonszámait.

Az uniós intézményekhez közeli Maelbeek metróállomáson a detonációt követően többen is a síneken futva menekültek el az állomásról. A metró lejáratánál sokáig fekete füst gomolygott a helyszínen lévő újságírók beszámolói szerint.

A brüsszeli tömegközlekedési vállalat (STIB) bejelentette, hogy lezárták az összes metróállomást, és leállították a teljes tömegközlekedési hálózatot a belga fővárosban. A főbb vasútállomásokat és a közúti közlekedési alagutakat is lezárták Brüsszelben. Sajtóértesülések szerint gyakorlatilag lezárták a határokat is.

Az Európai Bizottság teljes személyzetét biztonságba helyezték a robbantások miatt - közölte Twitter-profilján a bizottság személyzeti vezetőjének helyettese.

A testület arra kérte az alkalmazottakat, hogy maradjanak otthonukban, illetve irodájukban, ahol éppen vannak. A történtek miatt a hatóságok elrendelték a legmagasabb, negyedik szintű terrorkészültséget - jelentette be Jan Jambon belga belügyminiszter.

Több európai repülőtéren, köztük a párizsin, a frankfurtin, a rómain, a prágain és a londonin fokozott biztonsági óvintézkedéseket vezettek be.

A holland hatóságok közölték, hogy megerősítették a hollandiai repülőterek biztonságát, és fokozottan ellenőrzik az országhatárokat. A rendőrség jelentős létszámban van jelen a szóban forgó helyeken. A terrorkészültség szintjét ugyanakkor nem emelték.

A brüsszeli merényletek hatására a belga fővárosba tartó repülőgépeket Amszterdamba, Liege-be és más repülőterekre irányították át.

- Megtörtént, amitől tartottunk, sötét nap ez Belgium számára" - jelentette ki sajtótájékoztatóján Charles Michel belga kormányfő a kedd reggeli brüsszeli terrortámadásokra utalva.

A miniszterelnök elítélte a "gyáva és erőszakos, válogatás nélküli" támadásokat, és arról számolt be, tisztában vannak vele, hogy "sok a halott, és sokan megsebesültek" a Zaventem nemzetközi repülőtéren és a Maelbeek metróállomásnál elkövetett három robbantásban. A kormányfő elmondta, hogy a sebesülteket kórházba szállították.

A merénylők egész Európa ellen támadást intéztek" - mondta a kormányfő, és leszögezte, hogy a tragédia ellenére higgadtságra és szolidaritásra van szükség.

Charles Michel közölte, hogy megerősítik a katonai jelenlétet a belga főváros utcáin. Korábbi hírek szerint 225 katonával erősítették meg Brüsszel védelmét. A helyi sajtó hírei szerint fokozott biztonsági intézkedéseket rendeltek el a nukleáris létesítményeknél is.

Egyes hírek szerint terrorveszély miatt teljesen lezárták Belgium határait. A belváros felett helikopterek köröznek, a tömegközlekedési hálózatot teljesen leállították, és lezárták a vasútállomásokat is. A telefonvonalak nem működnek Brüsszelben.

Jan Jambon belga belügyminiszter délelőtt bejelentette, hogy az országban elrendelték a legmagasabb, negyedik szintű terrorkészültséget.

Az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet hívei a közösségi hálókon ünnepelték kedden a brüsszeli robbantásokat; a milícia maga nem adott ki közleményt a támadásokkal kapcsolatban.

"Úgy látszik, az Iszlám Államban (harcoló) testvéreink elhagyták Moszult és Rakkát, és áttették a fővárost Brüsszelbe" - áll egy arab nyelvű Twitter-üzenetben.

"A minap elfogták (a párizsi támadások fő szervezőjének számító) Salah Abdeslamot, ma meg már meg is bosszulták őt a társai. Az Iszlám Állam üzenete az ellenségeinek egyértelmű: nem hagyunk békén titeket!" - írta a milícia egy másik támogatója.

A brüsszeli merényletek kapcsán egy szimpatizáns azt írta: "Ha a hitetlenek muzulmánokat bombáznak, azt terrorellenes harcnak hívjátok, de ha az Iszlám Állam hitetleneket öl meg, arra azt mondjátok: terrorcselekmény."

A belga hatóságok időközben terrorcselekménynek minősítették a Brüsszelben történteket, arról azonban mindeddig nem tettek jelentést, hogy ki állhat a támadások hátterében. A robbantásokat még egyetlen szervezet sem vállalta magára.

A brüsszeli robbantások nyomán Orbán Viktor miniszterelnök ideiglenesen elrendelte a terrorkészültség kettes, magas fokozatát - jelentette be a belügyminiszter kedden a Parlamentben újságíróknak nyilatkozva.

Pintér Sándor elmondta: a miniszterelnök döntött a terrorfokozat emeléséről. Ennek megfelelően járőröket és páncélozott gépjárműveket vezényelnek a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre, továbbá a metrók területén és a Parlament előtti Kossuth téren a Terrorelhárítási Központ munkatársai is megjelennek. Kérdésre elmondta: a kettes a második legmagasabb fokozatú terrorkészültség.

Eddig a négyfokozatú skálán a hármas szint volt érvényben.

A belügyminiszter hozzátette: a kormányfő addig rendelte el ideiglenesen a kettes fokozatot, amíg nem tisztázódik, hogy mi történt pontosan Brüsszelben, és mi várható Európa más országaiban.

Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának keddi ülésére érkezve korábban Papp Károly országos rendőrfőkapitány is beszámolt arról, hogy a brüsszeli robbantások nyomán fokozott ellenőrzést rendeltek el a Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és a metróállomások területén.

A rendőrfőkapitány azt mondta: az utasok szabadságát nem korlátozzák, de a rendőri jelenlétet és az ellenőrzést megerősítik. Arra a kérdésre, hogy ez a pályaudvarokra is kiterjed-e, Papp Károly azt mondta, ott már korábban megerősítették a rendőri biztosítást. Hozzátette: a társszervekkel folyamatosan egyeztetnek, s ennek függvényében döntenek a további intézkedésekről.

Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke szerint napnál világosabban kiderült: fokozza a terrorveszélyt az a folyamat, hogy illegális bevándorlók ellenőrizetlenül, tömegével áramlanak be az Európai Unió területére.

Kósa Lajos kedden a bizottság zárt ülése után újságíróknak azt mondta: az ülésén szó esett a brüsszeli robbantásokról, amelyeknek két magyar sérültje is van. Ők magyar kormányalkalmazottak, akik Brüsszelben dolgoznak - tájékoztatott.

Kósa szavaiból azonban sajnos az tűnik ki, hogy a kormány még az ilyen válságos pillanatokban is csak saját érdekeit nézi, s a menekültellenes hisztéria további szítására használja a tragédiát. A menekültáradattal persze jöhettek terroristák is – de az igazság az, hogy az iszlám szélsőségeseknek épp elég pénzük, épp elég útlevélhamisítójuk és segítőjük van ahhoz, hogy ha terroristákat akarnak Európába küldeni, azokat simán bejuttathatják Európába repülőgéppel, teljesen törvényesen is. Arról nem is beszélve, hogy nem is kell bejuttatniuk őket: például a tavalyi 2 párizsi merényletsorozatot, a januárit, no meg a novemberit döntő többségében Franciaországban vagy Belgiumban született, ott élő arabok követték el: ők nem a menekültáradattal jöttek. No meg terrorizmus, súlyos terrorcselekmények voltak Európában jóval az iszlám menekültek megjelenése előtt is: gondoljunk csak az IRA robbantásaira, vagy a német Vörös Hadsereg Frakcióra, illetve az olasz Vörös Brigádokra. S végül: az Európába érkező menekültek döntő-döntő többsége épp azok elől menekül, akik Európában robbantanak: az iszlám szélsőségesek elől, akik elsőként épp őket akarták kiírtani, méghozzá saját hazájukban, Szíriában vagy Irakban. A menekültek döntő többsége tehát éppenhogy az iszlám terroristák ellenségének számít, nem pedig pártolójának.

Úgyhogy ne üljünk fel Kósa és fideszes társai feszültségkeltésének: nem szabad összemosni a menekülteket a terroristákkal. Nem véletlen, hogy a 2001-es amerikai és a 2015-ös párizsi merényletek után George Bush amerikai és Francois Hollande francia elnök egyik legfőbb feladatának tekintette, hogy biztosítsa saját országa muzulmán lakosságát: nem őket hibáztatja a szélsőségesek terrorakcióiért.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke szerint a terrorra kemény és erős Európa a válasz.

A volt kormányfő kedden, hivatalos Facebook-oldalán reagált a napközben történt belga terrorcselekményekre. "Kevesebb nemzetállami önzés, nagyobb közös erő" - fogalmazott az ellenzéki politikus, aki hozzátette, "jól döntöttünk, amikor a Fidesszel megszavaztuk az Iszlám Állam elleni közös szövetségesi fellépésben való részvételt".

Kiemelte, a terroristákkal nem megbékélni kell, hanem harcolni kell ellenük. A brüsszeli támadást is vélhetően elkövető Iszlám Állam ugyanis meg akarja ölni mindazt, amit Európa jelent: a szabadságot, a demokráciát, egymás tiszteletét - fejtette ki Gyurcsány Ferenc, megjegyezve, "miközben a mértékletességben hiszek, mértékletesség kell a mértékletességben is, aki szabad világunkat fenyegeti, azokkal szemben erővel kell fellépni. Közösen, határozottan".

Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint a keddi brüsszeli terrortámadás elkövetői a demokráciát és a szabadságot próbálják elvenni, de ezt nem szabad hagyni.

Az ellenzéki politikus hivatalos Facebook-oldalán megrendülésének adott hangot a brüsszeli merényletek után, amelyeket barbár támadásoknak minősített.

"Borzasztó érzés látni a képeket és nagyon aggódom azokért a honfitársainkért, akik most ott vannak" - fogalmazott Tóbiás József, aki hozzátette, "erősnek kell lennünk, mert az elkövetők éppen azt akarják, hogy féljünk". "A demokráciánkat, a szabadságunkat próbálják elvenni, de mi nem hagyjuk!" - hangsúlyozta a szocialista politikus.

- A terror minden formáját vissza kell utasítani, küzdeni kell ellene, a terroristákkal szemben fel kell lépni - jelentette ki a miniszterelnök kedden Tatabányán, más témában tartott sajtótájékoztatóján a reggeli brüsszeli robbantásokról szólva.

Orbán Viktor szerint a történtek tanulsága, hogy erősíteni kell az európai együttműködést a belbiztonsági szervek között.

Az Index beszámolója szerint a Magyar Honvédség hat nap gondolkodási időt hagyott annak a több száz közmunkásnak, akiknek felkínálta, hogy szerződéses katonák lehetnek. A lehetőség csábító része, hogy a közmunkásbér kétszeresét kereshetik és stabilabb munkahelyük lesz. Az árnyoldal, hogy alkalmasság esetén három évre katonának kell állni, a sereghez tartozás minden kötelezettségével, és egyáltalán nem biztos, hogy a "jó pénz" reményében mindenki el akar költözni a családjától, barátaitól. Holnap eldől, a kiválasztott közmunkások közül hányan öntik magukra az egyenruhát, de ami a legfontosabb: lehet-e nemet mondani erre a visszautasíthatatlannak tűnő ajánlatra?

Mindenesetre nagyon úgy néz ki, hogy az állam a közmunkások seregbe hívásával egy sakk-matt helyzetet teremtett: aki alkalmas, az vagy elmegy katonának, vagy kockáztatja, hogy elveszíti a további közmunka lehetőségét.

Nem mindennapi rakománnyal futott ki egy hajó Japánból az Egyesült Államok felé. A hajó 331 kilogramm nagy tisztaságú plutóniumot szállít, ez 50 atombomba előállításához lenne elegendő.

A nukleáris anyagot egy felfegyverzett brit hajó szállítja az Egyesült Államokba, a pontos útvonala érthető okokból titkos. A hajón lévő plutónium olyan jó minőségű, hogy könnyedén fel lehetne használni úgynevezett piszkos bomba előállításához. A piszkos bomba nem igazi atombomba, hanem hagyományos robbanószerrel párosított sugárzó anyag, ami a bomba felrobbanásakor radioaktív anyaggal szennyezi be környezetét.

Korábban két brit hajó érkezett a Tokai település melletti kikötőbe. Mindkét hajó erősen felszerelt modern fegyverekkel és kifinomult védelmi rendszerekkel. Az anyag átrakodása több órát vett igénybe.

A mostani szállítmány része egy nagyobb atommegállapodásnak az Egyesült Államok és Japán között. Japánban ugyanis nagy mennyiségű plutónium van, több mint 47 tonnát tárolnak országszerte. Ez összesen hatezer bombához lenne elegendő.

Japán még az 1970-es években vásárolt nagyobb mennyiségű plutóniumot nyugati országoktól. Főleg atomkísérletekre, illetve az atomerőművekhez használták az anyagot. Ugyanakkor a fukusimai erőmű balesete után két reaktor kivételével az összesen bezárták az országban.

Az orosz birkózók egyre nagyobb számban produkálnak pozitív doppingtesztet. Mihajil Mammiasvili, az orosz birkózó szövetség elnöke az orosz R-Sport hírügynökségnek kedden azt mondta, hogy egy belső vizsgálatot folytattak le nemrég, s ennek során rengeteg sportolójuk bukott le. Több tucat tesztet végeztek el a csapaton belül, s most mindenki rendkívül rossz idegállapotban van - mondta a szövetségi vezető, aki egyáltalán nem optimista a közeljövőt illetően: Előfordulhat, hogy egyszerűen egyetlen birkózónk sem indul Rióban.

Mamiasvili nem közölte, hogy milyen szerrel akadtak fent a vizsgálatokon a versenyzők. Ugyanakkor a TASSZ hírügynökség hétfőn arról adott hírt, hogy két orosz birkózó is a meldoniummal megbukott versenyzők között van.

Oroszország a birkózás első számú nemzetének számít, amit az is alátámaszt, hogy a tavalyi, Las Vegas-i kvalifikációs világbajnokságon - az első kvótaszerző versenyen - szabadfogásban mind a hat, kötöttfogásban pedig a hatból négy súlycsoportban szerezték meg a riói kvótát, a nőknél pedig két kategóriában van már biztos olimpiai szereplőjük.

Jelen állás szerint amúgy egyetlen orosz atléta sem lesz ott Rióban, mivel az ország sportági szövetségét még tavaly novemberben felfüggesztették, s jelenleg kérdéses, hogy a nemzetközi szövetség feloldja-e még a játékok előtt a szankciót.

Mint a hvg.hu beszámol róla, beütött, ami várható volt: brutális veszteségekkel működnek az állami vizes vállalatok az erőszakos rezsicsökkentés és a közműadó nyomán. A cégek eredményét adófizetői pénzekkel kozmetikázzák ki, így első látásra nem feltűnő az ordas bukta.

A tényleges tevékenységéből a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. veszített a legnagyobbat, 6 milliárd forintot, de az Észak-Magyarországi, Észak-Dunántúli, a Duna Menti Regionális Vízmű is egymilliárd fölötti üzemi veszteséget könyvelt el, a Tiszamenti Regionális Vízmű pedig 600 milliós veszteséggel zárta a tavalyi évet. A veszteség valószínűleg a rezsicsökkentés, a vezetékadó és a vízközművek által fizetett iparűzési adó miatt gyűlt össze.

Az ún. "rendkívüli eredmény" alapján viszont mindegyik cég nyereséges, amit az Együtt képviselői szerint furcsa elszámolásoknak és számviteli trükköknekköszönhető.

Fónagy államtitkár válaszából kiderült, hogy a vízműcégek igényeltek és kaptak állami támogatásokat, általában többet, mint amekkora amekkora az üzemi veszteségük volt. Azt viszont nem tudni, hogy ezek a pénzek hogy kerültek a vízműcégekhez, mert a közvetett állami támogatást tiltja az EU, ezért Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke szerint a közpénzt "kreatív módon" kell eljuttatni a cégeknek.

A hőmérséklet gyors csökkenése miatt befagyott magassági kormány miatt zuhanhatott le szombaton a Dubaiból Rosztov-na-Donuba tartó repülőgép – írta a Rosszijszkaja Gazeta. A Boeing-737-es gép kétszer próbált leszállni a dél-oroszországi város repülőterén: az első sikertelen próbálkozás után másodszorra 940 méteres magasságból fokozatosan ereszkedett, majd 300 méter körül hirtelen zuhanni kezdett és 325 kilométeres sebességgel orral csapódott bele a repülőtéri kifutópályába. A fedélzeten lévő 55 utas és a hétfős személyzet életét vesztette.

Hétfőn befejeződött a beszédet rögzítő feketedoboz információinak átmentése is. A becsapódástól a gép adatait rögzítő feketedoboz erősen megsérült, speciális módszer kellett az adatok kinyeréséhez.

Az eddigiek alapján viszont úgy tűnik, a pilóták felismerték a helyzetet, igyekeztek visszarántani a gépet, de nem sikerült a kart maguk felé húzniuk, ami csak a befagyással volna magyarázható. A lap vizsgálatot ismerő forrása szerint ugyanis egyetlen épelméjű pilóta sem tolta volna el maga felől a magassági kormányt. A Fly Dubai járatai kedd este újra indulnak Dubai és Rosztov-na-Donu között.

A vizsgálat előreláthatólag még egy hónapig eltarthat.

Sztrájkra készülnek az Audinál Győrben. Nem fogadta el ugyanis a vállalatvezetés válaszát az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ), amely legalább 15 ezer forintos alapbéremelést követelt 2016 januárjáig visszamenőleg.

A munkáltató ezt elutasította, ahogyan azt is, hogy a béremelés egységesen történjen. Ez volt a két legfontosabb követelése a munkavállalók képviselőinek. A szakszervezet a jelenlegi bérezési rendszer felülvizsgálatát is kérte egy kialakítandó munkacsoportban, amelynek létrejöttéről a bérmegállapodásban kellene megegyezni.

A munkáltató válasza alapján a január óta tartó bártárgyalásokat eredménytelennek nyilvánította az AHFSZ Bizalmi Értekezlete ezután létrehozta a szakszervezet sztrájkbizottságát. A sztrájkbizottság létrejöttéről az AHFSZ vezetése a személyügyekért felelős ügyvezető igazgatót is tájékoztatta – írta a szakszervezet. Egyelőre nincsen szó arról, hogy mikor és milyen feltételek mellett kerülne sor a munkabeszüntetésre.

Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) hétfőn közölte, hogy meghosszabbította a német kapitány, Bernd Storck szerződését.

Az összeget Csányi Sándor elnök nem hozta nyilvánosságra, ám a FourFourTwo szerint évi egymillió eurót fog keresni. A szaklap szerint ennyit még senki sem keresett ebben az országban futballból.

Mivel Storck megtartotta a sportigazgatói állását is, ez a kereset - kicsivel több mint havi 80 ezer euró - nem túlzó.

Storcknak ennyi pénzért kell megújítania a komplett magyar futballt, korosztályos kapitányokat hoznia, összefognia az akadémiák hatékony működését, és az elfogadható versenyeztetést.

Viszonyításként meg lehet jegyezni, hogy a Hoffenheim és a Hannover edzője is ennyit kapott a tavalyi szezonban a Bild szerint. Vagyis egy átlagos Bundesliga-edző bérét veheti fel Storck.

Dárdai Pál a szerződéshosszabbításkor évi 600 ezer eurós fizetést kapott a Hertha BSC-től. És persze jó sok prémiumot vehet majd fel, ha a csapat megőrzi kimagasló helyezését. jelenleg, hét fordulóval a vége előtt a harmadika Bundesligában, és megvan az esélye, ha a Dortmundot kiveri, hogy kupadöntőt játsszon.

A hvg.hu beszámolója szerint Rétvári Bence mindent megpróbált, hogy kifogja a szelet a tiltakozó tanárok vitorlájából, az Emmi parlamenti államtitkára előbb azt jelentette be hétvégén, hogy 2017-től tananyagcsökkentést hajtanak végre a közoktatásban, kedden pedig az jelent meg tőle, hogy a kormány teljesen megszüntetné Kliket.

A bejelentést bizonyára azért időzítették keddre, mert szerdán lejár az a határidő, amelyet a tanártüntetések vezetői szabtak a kormánynak arra, hogy bocsánatot kérjenek a megfélemlített és megalázott emberektől, valamint Palkovics László köznevelési államtitkár és Balog Zoltán miniszter helyett más tárgyalópartnereket jelöljenek ki, és valódi szakmai kerekasztalt indítsanak az egyeztetésekre.

Arra számítani lehetett, hogy Orbán Viktor nem fog bocsánatot kérni, ezt ő maga is megmondta, és a többi ultimátumszerű kérésben sem sikerült előbbre lépni. Rétvári nyilatkozatai azonban azt jelzik, hogy bizonyos egyéb követelésekben megpróbálna változtatni a kormány, kérdés, hogy mennyire mélyreható változások ezek. Az államtitkár szerint az állami iskolafenntartó szerep megmaradna, ám kevésbé központosítottá válna.

A hvg.hu úgy tudja, hogy a tiltakozó pedagógusokat összefogó Tanítanék mozgalom kedden délben nem fogja lefújni sztrájkfelhívását. A hvg.hu úgy értesült, hogy a Tanítanék mozgalom arra kéri az iskolákat, hogy március 30-án reggel 8 és 9 óra között tartsanak egy figyelemfelhívó demonstrációt. Ennek keretében, ha vannak olyan pedagógusok, akik megtehetik, azok vonuljanak az intézmény elé az utcára, hogy találkozhassanak azokkal a szülőkkel és polgárokkal, aki szolidárisak a pedagógusok tiltakozásával. Arra is mód nyílna így, hogy aláírassák a támogatókkal a 12 pontos követeléslistát.

Azt a kérdést vélhetően nyitva hagyják, hogy pontosan hogyan osztják fel a feladatokat egymás közt a tanárok, így azok, akik tartanak a jogi retorzióktól, eközben rendhagyó foglalkozást tarthatnak a diákoknak. Ezt vélhetően a pedagógusközösségek beszélik majd meg egymás közt.

A Rétvári Bence által bejelentett változásokról a hvg.hu megkérdezte a mozgalom szóvivőjét, Puskás Aurélt, aki arról beszélt, hogy ha a Klik megszüntetése nyomán enyhítik az intézményirányítás központosítottságát, az rövid távon hasznos dolog lehet, de hosszabb távon ennél is tovább kell menni, a vegyes fenntartási modellt tartják megfelelőnek. Azt mondja, elképzelhetőnek tartják, hogy a közel kétszáz tankerületet külön jogi személyiségként igazgatja majd az új modell, és remélik, a decentralizált oktatás legalsóbb szintje nem a megyéket jelenti majd, az ugyanis túl nagy egység.

A Demokratikus Koalíció szerint az oktatási rendszer egésze csak akkor tud megváltozni, ha az Orbán-kormány távozik a posztjáról - reagált a párt szóvivője Rétvári Bencének, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárának azon bejelentésére, hogy nyáron teljesen megszűnik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik).

Gréczy Zsolt keddi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a bejelentést egyelőre nem tekintik hivatalosnak, ezért úgy értékelik, hogy "csak a meghátrálás ígérete a kormánytól". A Fidesz nyilvánvalóan tart a tüntetésektől és a sztrájktól, ezért mindent elkövet, hogy kihúzza a talajt a tiltakozók alól - fogalmazott. Hozzátette, hogy az Orbán-kormány az elmúlt hat évben mindent megígért, ha ellenállásba ütközött, de "egyikből sem lett semmi", a kormány pedig nem tudja megállítani a tiltakozásokat "ócska üres ígéretekkel".

A DK szerint meg kell szüntetni az oktatási centralizációját és mérsékelni kell a diákok felesleges túlterheltségét - közölte. Emellett meg kell szüntetni azt a rendszert is, amelyben a tanároknak egymásról kell jelenteniük, ahol nincs szabad tankönyvválasztás és amelyben brutális tandíjakat vezettek be a felsőoktatásban, miközben "gyakorlatilag pártkomisszárokat ültettek" az egyetemek élére - jelentette ki.

A Párbeszéd Magyarországért társelnöke szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megszüntetéséről szóló bejelentéssel a kormány csak a pedagógusok március 30-ra tervezett sztrájkjáról akarja elterelni a figyelmet.

Szabó Tímea keddi, budapesti sajtótájékoztatóján elfogadhatatlannak nevezte, hogy - meglátása szerint - a bejelentés során semmilyen konkrétum nem hangzott el.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára nem közölte, hogy a Klik megszüntetése csak átnevezést jelent-e, hogy felszámolják-e az oktatást tönkretevő központosított rendszert, vagy hogy az iskolák visszakapják-e az autonómiájukat - sorolta. Felrótta azt is: az államtitkár arról sem beszélt, hogy visszateszik-e azt a kétszázmilliárd forintot az oktatásba, amit kivettek onnan, hogy kívánnak-e tárgyalni a több mint ötvenezer, az oktatásban nem pedagógusként dolgozó alkalmazott bérrendezéséről vagy hogy az iskolák visszakapják-e a tankönyvszabadságot.

Szabó Tímea arra biztatta a pedagógusokat, a szülőket és diákokat, hogy ne higgyenek a kormánynak és addig folytassák a tiltakozást, ameddig a kabinet eleget nem tesz a követeléseiknek.

Menekül a stáb a TV2 Tényektől. Kedd reggeli értekezleten bejelentette távozását a TV2 Tények című hírműsorának egyik alapembere, Kőrösi Gábor szerkesztő-műsorvezető – értesült a hvg.hu.

Úgy tudni, Kőrösi abszolút alapembernek számított a hírstábban, évtizedes múltja van a TV2-nél, az esti Tények szerkesztőjeként, a reggeli hírblokk műsorvezetőjeként és a Napló munkatársaként is dolgozott.

A Tények stábjából egyre többen távoznak azóta, hogy Andy Vajna révén kormányközeli kézben került a televízió, a csatorna hírigazgatójának posztjára pedig a fideszes körökkel jó viszonyt ápoló Kökény-Szalai Vivien került. Kökény-Szalai behozta a szerkesztőségbe a korábbi Hír TV-s Célpont-riportert, Kunfalvi Nórát, aki előbb Pukli István iskolaigazgatót, majd Juhász Pétert, az Együtt alelnökét lejárató anyagokat készített.

A világ egyik legtekintélyesebb lapja, a brit Financial Times is foglalkozott a „terroristák” elleni szegedi perről, és a lehetetlen jogi helyzetről.

Magyarországra fenyegetést jelent egy kerekesszékes és egy vak asszony - a Financial Times külön cikket szentel a szegedi menekültpernek, amelyben két fogyatékkal élőt vádolt (többek közt) a magyar állam önnön rendjének megsértésével, melyet a hírhedt röszkei kerítéstámadás és könnygázas visszatámadás alkalmával követtek el. A lap megemlékezik arról, hogy Orbán az elsők közt volt, akik bezárkóztak a kontinensen, és erőszaktevők, terroristák érkezésével riogatott. A FT felidézi a per mozzanatait, ahogy a félig vak asszony úgy védekezik, lépni is alig van ereje, hogy tudna bárkit megtámadni. És az is olvasható, hogy a kerítéssel kapcsolatos vádlottak 99%-át elítélték a bíróságok. A vádlottak az Égei-tengertől idáig jutottak, a kiskunhalasi őrzött szállásra, amelyről úgy gondloják, inkább börtön, mint menekültek elszállásolására való hely.

Az Origo beszámolója szerint első fokon garázdaságért elítélte a bíróság Gulyás Márton civil aktivistát, aki azzal demonstrált az MSZP-s boltzárbotrány után, hogy megrongálta a Nemzeti Választási Iroda tábláit. A bíróság szerint ezzel kirívóan közösségellenes volt, ezért egy év próbára bocsátották.

Gulyásnak a nem jogerős ítélet szerint 41 ezer forint bűnügyi és perköltséget is meg kell fizetnie a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság tábláinak lefeszítése miatt, és mert passzívan ellenszegült a rendőri intézkedésnek - hangzott el.

A bíró szóbeli indoklása szerint tette túlmutatott a politikai véleménynyilvánítás határain, megsértette a köznyugalmat, és kirívóan közösségellenesen lépett fel. Az, hogy nem keltett riadalmat Gulyás, a bíró szerint is egyértelmű, de a táblák letépése elvileg alkalmas volt a megbotránkoztatásra, tehát magyarázata szerint a lehetőség is elég ilyenkor.

Az akció résztvevői az épületre a kormányzati kommunikációs plakátokra hajazó hirdetményeket ragasztottak ki, amelyeken a következő szöveg volt olvasható: A közigazgatási reformok jegyében, a további rendbontásokat elkerülése érdekében a hivatalt bezártuk. A demokrácia szünetel."

Érdekes, hogy a magyar hatóságok korántsem léptek fel ilyen határozottan és eredményesen a kopaszok ellen, akik ugyanennél a hivatalnál megakadályozták az ellenzék képviselőjét a boltzár elleni népszavazási kezdeményezésének beadásában. Ott nemhogy ítéletig, de még vádemelésig sem jutott el az ügy. No persze, itt más a helyzet: a kopaszok közül többen Kubatov Gábor Fidesz-alelnök Fradijának biztonsági emberei. S a fideszeseket az Orbán-kormány hatóságai a jelek szerint nem bántják…

A 444.hu hetek óta próbálja kideríteni, hogy hol lehet az a százezer ukrán menekült, akiket Orbán Viktor miniszterelnök közlése szerint Magyarország befogadott. Egyelőre semmilyen hivatalos statisztikában nem találták a nyomukat. A kérdés azért fontos, mert Orbán többek között ezzel indokolta, miért nem akar Magyarország Szíriából érkező, az iszlám terroristák elől menekülő embereket befogadni: mert mi már megtettük a magunk dolgát, befogadtuk az ukrajnaiakat.

Március 3-án Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt parlamenti képviselője is kérdést intézett a témában a belügyminiszterhez. Fodor arra volt kiváncsi, hogy 2010 óta mely országokból és összesen hány menekült érkezett.

Pintér válaszában elküldte a részletes statisztikákat, ezek közül az ukrán menekültek ügyében a 2014-16 évre vonatkozók relevánsak - az ukrajnai háború 2014-ben robbant ki.

Azóta a belügyminiszter által közölt összesített táblázatok szerint

• 2014-ben oltalmazottként 2 ukrán állampolgárt, bírósági eljárásban befogadotként egy ukrán állampolgárt;
• 2015-ben oltalmazottként 2, befogadottként 2 ukránt ismertek el,

vagyis az ukrajnai válság kirobbanása óta összesen 7 ukránt ismert el a magyar állam menekültként, oltalmazottként vagy befogadottként. Azaz már csak 99993 ukránról kellene Orbánéknak számot adni.