Orbán Viktor az Alaptörvény elfogadásának ötéves évfordulóján beszélt a Parlamentben. Szerinte az alkotmány egy politikai csatában született és akik ott vannak az ünnepi ülésen, a győztesei ennek a csatának. Mi győztünk, Magyarország polgárai nyertek, tette hozzá a miniszterelnök – számol be Orbán beszédéről a hvg.hu.
A blog szerzőjének megjegyzése: Orbán szokása szerint már megint félrevezeti a hallgatóságot. Ők (a fideszesek) persze nyertek, naponta láthatjuk a fantasztikus meggazdagodásukról, a közpénzek lenyúlásáról szóló beszámolókat (a legfrissebb példa az MNB-ügy)– de hogy a magyar polgárok is? Amikor Magyarországon hatalmas a szegénység, mikor az EU legelmaradottabb régiói közül több is nálunk van, mikor az egészségügy helyzete egyre tragikusabb!
Orbán úgy folytatta, hogy az alkotmányozást megelőzte egy konzultáció, aminek egyes eredményeivel nem feltétlenül értett egyet, de elfogadta a magyar nép elsöprő véleményét. “Hála istennek, hogy a szocialisták anno nem voltak képesek alkotmányozni”, de Orbán szerint akkor ez senkit sem érdekelt volna Európában.
A blog szerzőjének megjegyzése: Orbán hazudik. A szocialista-szabaddemokrata koalíció képes lett volna alkotmányozni, megvolt hozzá a kétharmados többsége, sőt még nagyobb is – csak épp ők normálisak voltak, s azt mondták, csak akkor alkotmányoznak, ha az ellenzék is egyetért velük. Orbánéknak persze nem voltak ilyen demokratikus szempontjaik: ők 2011-ben kidolgozták a saját alkotmányukat, semmibe véve az ellenzék véleményét. Ami meg a „konzultációt” illeti, Orbánék nem voltak hajlandóak kiírni egy népszavazást az ügyben, nehogy figyelembe kelljen venniük a nép véleményét (a Median 2010 decemberi felmérése szerint a magyaroknak csak 27 százaléka mondta, hogy szükség van egy új alkotmányra) – ehelyett 8 millió embernek elküldtek egy kérdőívet, amit 916 ezren küldtek vissza. Hazugság tehát azt állítani, hoyg ez lenne a nép véleménye: ez a nép egytizedének a véleménye.
Orbán azt mondta, felkészültek, hogy az “ütőérre” fognak támadni az alaptörvény miatt. “Az idegen erők soha nem fogják ezt neki, nekünk megbocsátani.” Itt köszönetet mondott Schmitt Pálnak, kvázi arra utalva, hogy azért bukott meg az ex-köztársasági elnök, mert aláírta az alaptörvényt.
A blog szerzőjének véleménye: Orbán ismét hazudik. Schmittnek azért kellett távoznia, mert bebizonyosodott, hogy lopott: más művéből idézett több tucat oldalt szó szerint, hogy ezáltal doktori címet kaphasson.
Az uniónak nincs korszerű alaptörvénye, bezzeg nekünk van, fejtegette Orbán. “Mi tudjuk, hogy honnan jöttünk, hol tartunk és hová tartunk, az EU viszont nem.” “Mi nem csak szabadok, hanem szabad magyarok akarunk lenni” - tette hozzá. Orbán azt is felrótta az EU-nak, hogy a világ vezető hatalmának kéne lennie, de nem az. Ehelyett saját önmarcangolásával és többek között a lengyelek vegzálásával van elfoglalva.
A blog szerzőjének véleménye, hogy ebből már megint szinte semmi sem igaz. Az EU-nek azért nincs korszerű alaptörvénye, mert nem egy saját, szuverén állam, hanem országok szövetsége. Orbán szerint saját korszerű alaptörvényre lenne szüksége? Akkor ezek szerint Orbán támogatja az Európai Egyesült Államok létrehozását? Érdekes: eddig mindig ennek az ellenkezőjét mondta.
Az alaptörvény világosan fogalmaz, a magyar államnak meg kell védenie állampolgárait, folytatta Orbán. Elsőként a határokon belül, erről szól a kormány terrorellenes akcióterve, mondta Orbán. De Schengen tagjaként a határokon kívül is védeni kell a magyarok biztonságát. Orbán szerint a kormány Schengen 2.0 javaslatával csak alkotmányos kötelességének tett eleget.
A blog szerzőjének véleménye: persze, meg kell védeni az állampolgárokat. De nem csak a menekültektől (na ők azután nem nagyon veszélyeztetik a magyarokat, mert egy sem akar közülük Magyarországon maradni), hanem még inkább azoktól a tolvaj politikusoktól, akik a hatalmukat saját maguk, családjuk, meg strómanjaik vagyonosodására használják, miközben nem törődnek azzal, hogy magyarok milliói élnek szegényésgben. S még lehetne sorolni a példákat, hogy mitől kellene még megvédeni az embereket…
Orbán szerint az “illegális migránsok” biztonságos harmadik országokba való visszaküldése is alkotmányos kötelessége a kormánynak. Orbán szerint ugyanakkor az EU elsinkofálja, hogy a tagországok maguk dönthessenek a bevándorlás porblémájáról. Elfogadjuk, hogy a rászoruló menekülteket meg kell védenünk, de terroristáknak nincs helyük köztük, jelentette ki a miniszterelnök az alkotmányt idézve. A gondolatmenet végén azt mondta: “az iszlamizálódás alkotmányos tilalom alá esik Magyarországon.”
Ehhez is kénytelen vagyok hozzáfűzni egy-két dolgot. Mindenekelőtt teljes hazugság, hogy Orbánék elfogadnák, miszerint a rászoruló menekülteket meg kell védeni. Elég csak megnézni, mi zajlott itt tavaly, hány érkezőnek adtak menedékjogot. Persze aki jó sokat fizet (lásd a letelepedési kötvényt, ami Rogán Antal fideszes miniszter elmeszüleménye) az jöhet, akkor is, ha egyébként mondjuk titkos kapcsolatban áll bűnszervezetekkel. S hogy az illegális migránsok biztonságos harmadik országba visszaküldése alkotmányos kötelesség. Egyrészt ben az, hisz erről az alkotmány egy szót sem ír. Másrészt meg ma már ott tartunk, Orbéánék kormányzásának köszönhetően, hogy még a magyarok testvérnépe, a finnek sem tartják a menekülteknek biztonságot nyújtó országnak Magyarországot, s immár ők sem küldenek vissza hozzánk embereket. Hát ennyit Orbán szavainak igazságtartalmáról…
A 444.hu beszámolója szerint Kövér László házelnök is elmondta véleményét a témában. Szerinte az Alaptörvény kihirdetése óta eltelt 5 év távlatából úgy látja, hogy a viták lángja mára kialudt, és az új alkotmány minden szempontból betölti a rendeltetését. Kövér úgy látja, hogy az alaptörvény által megerősített jogállami intézményrendszer bizonyította működőképességét.
Az Alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen hétfőn a megállapította, hogy az Alaptörvény elfogadása óta eltelt időben e törvény alapján demokratikus választást tartottak, új kormány alakult, a településeken és a megyékben új vezetőket választottak.
Nos hát akkor ehhez is lenne néhány megjegyzésem. A viták lángja egyáltalán nem aludt ki: lásd, hogy ma is több szervezet (köztük például a Demokratikus Koalíció a várban, a Sándor palota előtt) tüntet az orbáni alaptörvény ellen. Az új alkotmány minden szempontból betölti rendeltetését? Csak egy szempontból: a demokratikus rendszer meggyengítésével, a különböző ellensúlyok (például az Alkotmánybíróság) munkájának teljes átalakításával, s az összes vezető posztra fideszes káderek ültetésével lehetővé tette, hogy Orbánék gátlástalanul lopjanak, csaljanak. Nem sok olyan EU-ország van, amelyről az EBESZ választási megfigyelői kimondták: a kormány az általa létrehozott új rendszernek köszönhetően igazságtalan előnyöket élvezett a parlamenti választásnál, s lényegében elcsalta azt…
Polt feleségének tudnia kellett az óriási MNB-botrányról – véli a hvg.hu.
Két jegybanki alapítvány felügyelőbizottságában (fb) is ott ül Polt-Palásthy Marianna, a legfőbb ügyész felesége – írta ugyanis a Népszabadság hétfőn. Polt Péter neje a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány fb-jének elnöke, a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítványban pedig fb-tag. A hat Pallas Athéné Alapítvány által közösen létrehozott Kecsekméti Duális Oktatás Zrt.-ben szintén felügyelőbizottsági tag Polt-Palásthy Marianna.
A legfőbb ügyész felesége havonta bruttó ötmillió forintot keres mint az MNB személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója. 2014-es érkezésekor még havi 2,3 millió forintot kapott a személyzeti igazgatóságon Polt-Palásthy, aki a 2010-es kormányváltás után az Emmi jogi, személyügyi és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára is volt.
A felügyelőbizottságok feladatai közé tartozik az alapítvány működésének és gazdálkodásának törvényességi ellenőrzése, így kötelességük a teljes körű és átfogó vizsgálat.
Egyéb párhuzamosságok is akadnak a hat alapítvány fb-összetételében: mindegyik testületben ott ül Kalina Gábor, az MNB számviteli igazgatója. Két felügyelőbizottság elnöke pedig Gerhardt Ferenc, a jegybank alelnöke. Az alapítványok kuratóriumai közül pedig Matolcsy György MNB-elnök az egyiknek elnöke, egy másiknak pedig tagja. Nagy Rózának, Matolcsy évtizedes bizalmasának pedig két kuratóriumi tagság, illetve egy kuratóriumi elnökség jutott. A tagok között van még Bogár László unortodox közgazdász, valamint Lentner Csaba korábbi MIÉP-es képviselő.
Az Együtt hétfőn lemondásra szólította föl Polt-Palásthy Mariannát a jegybank igazgatói posztjáról, miután kiderült, hogy a Matolcsy-alapítványok felügyelőbizottsági tagjaként "tudomása volt a hihetetlen pénzszórásról" – írták.
Az Index egyébként részletes anyagot írt az MNB-botrányról az alábbi linken: érdemes elolvasni!
Az Index szerint továbbra is érthetetlen, miért költöttek az MNB alapítványai egyenként 750 ezer forint plusz áfát havonta arra, hogy Matolcsy György unokatestvérének cégétől befektetési trendekről szóló kiadványt vásároljanak.
Az alapítványok most a hvg,hu-nak azzal védekeznek, hogy a Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek című kiadvány szerzői jogvédelem alatt áll, sokszorosítása, terjesztése nem megengedett, így minden alapítványnak külön meg kellett azt vennie a Szemerey Tamás érdekkörébe tartozó BanKonzult Kft-től. Szerintük egyébként a kiadvány azért jó, mert segít a stratégiai döntések meghozatalában, alkalmas befektetési stratégiák kialakításához és folyamatos felülvizsgálatához.
Csakhogy már az sem világos, miért kellett megvenniük egyáltalán. Milyen befektetési stratégiát kell folyamatosan felülvizsgálnia annak a szervezetnek, amelynél eleve kikötés, hogy a vagyonát államkötvényben kell tartania. És egyáltalán, egy ezerháromszáz embert, köztük elemzőket, közgazdászokat, kutatókat foglalkoztató nemzeti bank alapítványa arra kényszerül, hogy méregdrágán kiadványt vegyen egy magáncégtől, amely általa is elérhető adatokat és trendeket mutat be?
Hogy az alapítványok összesen mennyi pénzt vertek el a tanulmánysorozatra, azt nem közölték a pénteken közzétett táblázatokban, csak azt, hogy különböző időpontokban több alapítvány is szerződést kötött a havi előfizetésre. Matolcsy rokona, Szemerey egyébként nem csak a BanKonzulton keresztül jutott alapítványi közpénzekhez: New Wave nevű médiacége összesen 613 millió forintot kapott az alapítványoktól, és a szintén hozzá köthető Növekedési és Hitelbank is feltűnik a szerződő felek között.
A 444.hu érdeklődött Havasi Bertalannál, a miniszterelnök sajtófőnökénél, hogy Orbánnak mi a véleménye arról, hogy kiderült, mire költik a közpénzt a Magyar Nemzeti Bank alapítványai. Megkérdezték, szerinte rendben van-e ez, és ha nem, tervez-e lépéseket az ügyben, kezdeményez-e vizsgálatot.
Havasi Bertalan válasza:
„A hatályos magyar és európai jogszabályok értelmében a kormány semmilyen módon nem befolyásolhatja a jegybank vagy alapítványai tevékenységét, így ez a kérdés törvényesen fel sem merülhet.”
Korábban az MNB a költésekről azt mondta: ők nem szórták szét a pénzt, csak befektették. Az Együtt ezt máshogy látja, a párt hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett. (Németh Szilárd Fidesz-alelnököt is kérdezték az ügyről, de azt mondta, nem tudta megnézni, mennyi pénz ment el, mert túl buta hozzá a telefonja…. Hát ennyit erről és Németh Szilárdról.)
Fenn kell tartani az Oroszország elleni szankciókat, amíg Moszkva nem teljesíti az ukrán válság politikai rendezését célzó minszki megállapodás előírásait - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök hétfőn a németországi Hannoverben elmondott beszédében az MTI szerint.
Barack Obama egy fiataloknak tartott fórumon elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy nem szabad megengedni a népek önrendelkezési jogának megsértését és a 20. században kijelölt határok megváltoztatását "a 21. század brutális erejével".
Ukrajnát támogatni kell, hogy megszilárduljon a demokrácia, és az ország a haderejének korszerűsítése révén megvédhesse függetlenségét - tette hozzá az amerikai elnök.
Mint mondta, jó viszonyra törekszik Oroszországgal, "sokat invesztál" ebbe a kapcsolatba, és reméli, hogy Moszkva felismeri: "igazi nagyságra nem a szomszédok gyötrésével lehet szert tenni, hanem a világgal folytatott együttműködéssel, és csak ez hozhat tartós gazdasági növekedést és fejlődést az orosz népnek".
A szerb kormányfő pártjának abszolút többségét, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) gyengülését mutatják a szerbiai választási bizottság (RIK) hétfőn közölt előzetes adatai – írja az MTI.
A RIK hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján az adatok 97,46 százalékának feldolgozását követően közölte, hogy a legtöbb szavazatot (48,25 százalék) a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) szerezte meg, ami a becslések szerint 131 mandátumot jelent majd, azaz egyedül is többsége lesz a 250 fős szerbiai parlamentben. A második helyen a SNS eddigi baloldali koalíciós partnere, az Ivica Dacic vezette Szerbiai Szocialista Párt (SPS) végzett 11,01 százalékkal. A korábbi becsléseket is felülmúlva, a voksok 8,05 százalékát szerezte meg az ultranacionalista Szerb Radikális Párt (SRS).
A választási bizottság adatai alapján további négy párt lépte át az ötszázalékos parlamenti küszöböt: a balközép Demokrata Párt (DS) 6,05 százalékot, az Elég volt (Dosta je bilo) mozgalom 5,99 százalékot, a Boris Tadic volt államfő vezette hárompárti koalíció 5,03 százalékot, míg a jobboldali, nacionalista Szerbiai Demokrata Párt (DSS) és a Dveri mozgalom koalíciója 5 százalékot szerzett. Ez utóbbi pártok bejutása még bizonytalan, a szavazatok feldolgozása során még a bejutási küszöb alá kerülhetnek.
A VMSZ-re a szavazók 1,52 százaléka voksolt, ami a párt csökkenő támogatottságáról tanúskodik. A két évvel ezelőtti előre hozott parlamenti választásokon a legnagyobb délvidéki magyar párt a szavazatok 2,2 százalékát szerezte meg, ami akkor 6 parlamenti helyre volt elegendő. A mostani eredmény szerint várhatóan négy képviselője lesz a 250 fős belgrádi törvényhozásban. Országos szinten más magyar párt nem indult, a kisebbségek közül viszont két bosnyák, egy szlovák és egy albán kisebbségi párt is mandátumot szerzett.
A részvételi arány országos szinten 56,34 százalékos volt.
A vajdasági tartományi választások előzetes eredményeit a délután hozzák nyilvánosságra, az eddig ismert adatok alapján azonban a vajdasági parlamentben is a SNS-nek lesz a legtöbb képviselője, a becslések szerint a 120 mandátum felét tudhatja magáénak a legnagyobb szerb párt. Jelentősen gyengült viszont az eddig hatalmon lévő DS támogatottsága a Vajdaságban, ahol 16 év után kerül sor "váltásra". A VMSZ itt is gyengülhetett, a jelenlegi becslések szerint az eddig hét helyett csak hat képviselője lesz a Pásztor István vezette pártnak.
A magyar lakta önkormányzatok szempontjából Szabadka a legérdekesebb. A magyar határhoz közeli településnek eddig magyar polgármestere volt. Maglai Jenő korábban a VMSZ-ben politizált, ám kizárták a pártból miután csatlakozott a Magyar Mozgalom nevű civil szervezethet. Szabadkán ezúttal a Szerb Haladó Párt szerezte meg a szavazatok legnagyobb részét (37 százalék), a VMSZ és a Maglai Jenő vezette nemzetiségileg vegyes lista pedig fej-fej mellett áll körülbelül 13 százalékos támogatottsággal. Az önkormányzatok közül Zentán, Topolyán és Magyarkanizsán viszont a VMSZ szerezte meg a legtöbb voksot.
A 444.hu szerint feladja a kormány az adósságcsökkentést, mert inkább választást nyerne 2018-ban.
„Természetesen. Ne legyünk farizeusok” – nyilatkozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaságnak arra a kérdésére, hogy figyelembe vették-e a jövő évi költségvetés összeállításánál, hogy választási időszak következik.
Az interjúból az derül ki, hogy a kormány még az adósságcsökkentést is feladja a választási győzelem érdekében.
„Kívülről nézve könnyű azt mondani, hogy csökkentsünk adósságot gyorsabban, vagy más terheket, de itt ma tízmillióan élnek, akiknek szeretnénk az életét könnyebbé tenni. Ha az emberek nem érzékelik a növekedés hatását az életkörülményeik javulásában, akkor ugyanúgy járunk majd, mint 2002-ben, amikor a gazdaság jól állt, a kormány jól teljesített, de ezt politikailag azzal az egyszerű mondattal le lehetett nullázni, hogy több pénzt az embereknek.”
Varga szerint "A kormány a döntéseinél figyelembe veszi, hogy a mandátuma végén el kell számolnia. Miért bűn, ha ezeket a szempontokat is mérlegeljük?"
S hogy mire számíthatunk?
„Úgy gondoljuk, 2017-ben lehet nagyobb adócsökkentéssel és beruházásélénkítéssel számolni. Ezért jövőre kisebb mértékű lesz az adósságcsökkentés. Ez gazdaságpolitika döntés: a kormány úgy látja, most nagyobb szükség van ezekre az intézkedésekre.
– Amelyek valahogy mind jóléti intézkedések, az áfacsökkentéstől a béremeléseken keresztül az otthonteremtésig.
– Ezek gazdaságfejlesztési intézkedések is. Az otthonteremtés támogatása élénkíti a növekedést. Amikor egy állami beruházás megvalósul – felépül az új Dagály uszoda –, az megrendelést jelent az építőiparban. Az adócsökkentés segíti a termelőket, hogy versenyképesek legyenek Európában, és fehéríti a gazdaságot.”
A Dagályra külön is kitértek az interjúban, megkérdezték Vargát, hogy komolyan az javítja-e majd a gazdasági növekedés ütemét.
Varga válasza szerint „a kormányzati beruházások olyan építőipari vállalkozásoknak adnak lehetőséget, amelyek egyébként kivonultak volna a magyar piacról. Fenntartják a szükséges építőipari kapacitásokat. A Dagály-beruházás segítségével Magyarország méltóképpen tudja megrendezni a 2017-es vizes világbajnokságot. A stadiont tudjuk hasznosítani, ha Budapest olimpiát rendez, de akkor is működik majd, ha nem. Baj, hogy uszodát építünk?”
A Dagályt egyébként Orbán Viktor barátjának, Garancsi Istvánnak a cége, a Market Zrt. építi. Ezek szerint ők mentek el majdnem a magyar piacról.
A stadionépítések nem fognak leállni. Mégpedig azért, mert a miniszter szerint „igenis szükség van sportberuházásokra, az egészséghez, a rekreációhoz, a szabadidő eltöltéséhez ezek hozzátartoznak”.
Varga holnap nyújtja be a parlamentnek a 2017-es költségvetés tervezetét.
A blog szerzőjének megjegyzése: Varga nyilatkozata is azt mutatja, hogy nincs lényegi különbség a különböző fideszse politikusok között, kár azzal áltatni magunkat, hogy van köztük olyan, aki valamivel becsületesebb a többinél. Varga minden mondatát cáfolni lehetne – a 444.hu mellesleg sokat cáfolt is közülük…
Az Index szerint eddig 9 újságíró mondott fel hétfő délelőtt a Vs.hu-nál, miután kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak múlt pénteken kirobbant pénzköltési botrányában a Vs.hu-t kiadó New Wave Kft. is érintett.
Az Index információi szerint eddig Joó Hajnalka, Kovács Áron, Rovó Attila, Munkácsy Márton, Dzindzisz Sztefan, Kósa András, Bátorfy Attila és volt indexes kollégánk, Joób Sándor döntött úgy, hogy nem kíván tovább dolgozni a Vs.hu-nál.
Kora délután a Vs.hu főszerkesztője, Lebhardt Olivér is bejelentette távozását: „A mai napon lemondok a főszerkesztői pozícióról és távozom a VS.hu-tól. Hibáztam, amikor hagytam, hogy a támogatott tartalmak a támogató feltüntetése nélkül jelenjenek meg, noha ebbe beleszólásom nem volt, de az is igaz, ez elegendő ok lehetett volna akkori felmondásomra. Ezért vállalom a felelősséget, és távozom a VS szerkesztőségének éléről. Ugyanakkor kijelentem, hogy a vezetésemmel a szerkesztőségben szabad, autonóm, független újságírói munka folyt, amire büszke vagyok. A folytatáshoz a maradó kollégáknak minden segítséget megadok.”
A volt indexes, Joób Sándor a Facebook-oldalán jelentette be: felmond, és a Vs.hu-tól kapott fizetését felajánlja egy átlátható módon működő alapítványnak.
- Március elseje óta dolgozom a VS.hu-nál, és ma reggel felmondtam. Egyben szeretnék tenni egy gesztust a magam nevében, minden a VS.hu-nál dolgozó kollégám nevében, és az újságírók becsülete érdekében. Eddig egy havi fizetést kaptam, és most szeretném visszaállítani ennek a pénznek a közpénz jellegét. Egy havi fizetésemet ezért egy olyan alapítványnak fizetem be, ahol azt átlátható módon költik el, és ha még megkapom a 2. fizetésemet, azzal is ugyanezt teszem – írta.
Felmondott a Vs.hu-nál a Századvég-iratokat kiperlő Joó Hajnalka is, ő volt az az újságíró, aki még origósként pert indított a Századvég 4,1 milliárdért készülő tanulmányainak nyilvánosságra hozatala miatt, de az iratokat már a Vs.hu munkatársaként kapta meg és dolgozta fel.
- A szerkesztőség független (aki mást mond, hazudik), de az MNB lopott (pardon, elkülönített) pénze – amiről amúgy fogalmam nem volt – se az ízlésemmel, se a szakmai elveimmel nem fér össze – jelentette be a Facebookon Joó Hajnalka, aki korábban az Origónál és a Magyar Rádiónál is dolgozott.
Nem sokkal Joó Hajnalka felmondása után Rovó Attila, a Közélet rovat vezetője is a Facebookon jelentette be, hogy távozik a Vs.hu-tól az MNB-alapítványok botránya miatt: „Lelépek a vs-től, gondolom, nem kell magyarázni miért. Tényleg nem tudtam, hogy 500 milliós támogatást kapott a kiadó. Hajnalka Joo, Márton Munkácsy, Sandor Joob sorstársaim, szevasztok (És a névsor ma még valószínűleg bővül).”
Rovó korábban Joó Hajnalkához hasonlóan az Origónál dolgozott. Ők és a kollégáik 2014-ben azért mentek át az Origótól a Vs.hu-hoz, mert a Lázár János utazásait firtató cikk utáni politikai nyomásgyakorlás, valamint Sáling Gergő főszerkesztő távozása után nem akarták folytatni az addigi munkájukat.
Dzindzisz Sztefan, a Vs.hu gazdaságrovatának munkatársa szintén a Facebookon jelentette be távozását: „Viszlát VS! Életem egyik legjobb fél évét tölthettem itt, mind szakmailag, mind emberileg kiváló kollégákkal, de az utóbbi idők történései után úgy érzem, nincs itt maradásom.... Csak sajnálni tudom.”
A Demokratikus Koalíció egy mai közleményben úgy fogalmazott: a kormány oktatáspolitikai ámokfutásának a szakgimnáziumok bevezetése lenne a következő állomása. Eszerint a diákoknak már az általános iskola végén el kellene dönteniük, hogy mivel akarnak foglalkozni egész életükben. A tervek szerint így diákok tízezrei nem tanulnának az általános műveltséghez olyan elengedhetetlen tantárgyakat, mint a fizika, a biológia vagy a földrajz.
A tervek szerint aki mondjuk vegyész lesz, az nem tanul majd sem fizikát, sem biológiát, sem földrajzot a szakgimnáziumokban, mert a kormány szerint elég lesz neki a kémiatudás. A diákoknak ezért már 14 évesen tudniuk kellene, hogy mivel akarnak foglalkozni hátralevő életükben, hiszen később nem lesz általános műveltségük ahhoz, hogy esetleg más szakmát tanuljanak. A szakbarbár-képzés tehát ellehetetleníti a későbbi átképzést is, amivel akár meg is béníthatja a magyar gazdaságot.
A Demokratikus Koalíció elfogadhatatlannak tartja a szakgimnáziumok tervét! A DK szerint senki sem tudja, hogy mely szakmák lesznek a legkeresettebbek 4, 10 vagy akár 20 év múlva, főleg nem 14 éves gyerekek. A DK szerint a közoktatásnak alapvető feladata az általános műveltség átadása, hogy a felnövekvő generációk bármikor képesek legyenek új szakmákat tanulni. A DK szerint az oktatásnak nem csökkentenie, hanem bővítenie kellene a fiatalok lehetőségeit az életben való boldogulásra.
A Der Spiegel című német hírmagazin Orbán Viktor miniszterelnök és Helmut Kohl volt német kancellár találkozójáról közölt cikket a hét végén megjelent számában – írja az MTI.
Az Álszentek között - közbevetés: a páciens Helmut Kohl több felebaráti szeretetet érdemel című írásban a Der Spiegel Parkinson-kórban szenvedő szerzője, Stefan Berg kiemelte: a súlyos beteg volt kancellár és Kai Diekmann, a Bild című lap szerkesztőbizottságának vezetője, illetve Orbán Viktor közös fényképeit elnézve elfogja az a rossz érzés, hogy ezeket az embereket "nemcsak a felebaráti szeretet vezérli, hanem legalább ennyire erősen saját maguk szeretete", és magatartásukra az álszentség a megfelelő kifejezés.
Felvetette: meglehet, hogy a fotózások és a politikai nyilatkozatok mindenben megfelelnek a volt kancellár akaratának, de ha nem így lenne, vajon lenne-e még ereje védekezni azok ellen, akik szándékai, nézetei tolmácsaiként lépnek fel?
Orbán Viktor Helmut Kohl és a Parkinson-kórban szenvedett néhai katolikus egyházfő, II. János Pál időskori testi állapotát párhuzamba állító nyilatkozatával, a Bildnek a találkozóról közölt beszámolójával és a Kohl-Orbán-találkozóról kiadott közös nyilatkozattal kapcsolatban hozzátette: számára mindez "nehezen áll össze, és erősíti a gyanút, hogy itt nagyon tetterős emberek kihasználtak egy gyengét", amit akár visszaélésnek is lehet nevezni.
Kiemelte: súlyos teher lehet az együttlét súlyos beteg emberekkel, amikor pedig a beteg híres ember, fennáll a kísértés, hogy a beteg "kísérője szervezzen magának egy kis jutalmat". Megjegyezte: ennek a csábításnak "láthatóan nehéz ellenállni".
A 444.hu beszámolója szerint rohamtempóban nyilvánítják kiemelt beruházássá Garancsi üzletét.
A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfő délelőtt kezdeményezte, hogy a Garancsi István kopaszi-gáti ingatlanfejlesztését nyilvánítsa a kormány kiemelt beruházássá. A Napi.hu azonban kiszúrta, hogy
az erről szóló rendelet tervezete csak néhány óráig, hétfő délig volt véleményezhető.
Az NGM előterjesztése szerint a Kopaszi Gát Kft. Budapest területén megvalósuló beruházásával összefüggő hatósági, engedélyezési eljárások egyszerűsítésével és gyorsításával csökkentenék a több mint 200 milliárd forintból megvalósuló beruházás létrejöttének idejét.
Ez pedig ösztönzőleg hat a magyarországi befektetések növekedésére. A tervezetben a kormány a kiemelt jelentőségű ügyben koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottként a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat jelöli ki.
Azonban tudnunk kell, hogy az Orbán Viktorhoz közel álló Garancsi István az az üzletember, akinek mostanában minden összejön: A hozzá tartozó cégnek január elején sikerült megvennie a Kopaszi-gátat, majd kiderült, hogy Andy vajnához hasonlóan ő is az állami tulajdonú Eximbanktól kapott pénzt a terveihez. A cég összesen 16,5 milliárdot szerzett az állami banktól.
Az üzletember időzítése pedig tökéletes volt, hiszen éppen akkor fogott bele a projektbe, amikor a kormány tízmilliókkal tolja meg a jómodú családok lakáshoz jutását.
A Kopaszi-gát az betervezett olimpia szempontjából is fontos szerepet játszik a kormány terveiben. Új vasúti megállóhelyeket terveztek ide, és itt működne az olimpiai médiaközpont, valamint ideiglenes helyszínként helyet adna a triatlon úszás versenyszámának lelátóinak is.
A tekintélyelvűség és az elszigetelődés felé halad Lengyelország a Jog és Igazságosság (PiS) kormányzása alatt - áll abban a levélben, melyet három volt államfő, volt külügyminiszterek és rendszerváltás előtti ellenzékiek tettek közzé hétfőn a Gazeta Wyborcza című baloldali liberális napilapban.
Lech Walesa, Aleksander Kwasniewski, Bronislaw Komorowski volt elnökök, továbbá Wlodzimierz Cimoszewicz, Andrzej Olechowski és Radoslaw Sikorski volt külügyi tárcavezető, valamint az 1989 előtti ellenzéki mozgalom néhány ismert alakja úgy vélik: a PiS "nem hajlandó letérni az alkotmányos rend rombolása, az alkotmánybíróság és az egész bírói hatalom munkája megbénításának útjáról".
A volt vezető politikusok szerint a lengyel parlament jelenleg "egy nem jelentős többség diktátuma alatt működik, amely lebecsüli a kisebbség érveit és érdekeit".
A lengyel életvédő szervezetek egy része által megfogalmazott törvényjavaslatra utalva, melynek támogatására Lengyelországban a minap aláírásgyűjtés kezdődött, a levél szerzői azt írták: a parlamentben jelenleg "olyan drákói törvények kerülnek elő, mint a teljes abortusztilalomra vonatkozó jogszabály".
A levél tiszteletet fejez ki a lengyel alkotmánybírák "méltó magatartása" iránt, és pozitívan értékeli a Gazeta Wyborcza körül szerveződő, kormányellenes utcai tiltakozásokat szervező Demokráciavédelmi Bizottság (KOD) tevékenységét is.
A következő hónapok "a lengyelországi jogállamiság és demokrácia sorsáról döntenek" - szögezik le a levél aláírói, akik egyúttal arra hívják fel a lengyeleket, hogy "mindennapi munkájukban és tevékenységükben tartsák szem előtt az alkotmánynak megfelelő jogrendet".
Beata Szydlo miniszterelnök a három volt államfő levelét kommentálva egy hétfői sajtóértekezleten kijelentette: "Akik a levelet írták, azt mondják, "a demokrácia mi vagyunk", s nem békéltek meg azzal, hogy a lengyelek szabad választásokon a Jog és Igazságosságra szavaztak.
Piotr Glinski kulturális miniszter, miniszterelnök-helyettes a TVN24 lengyel hírtelevíziónak nyilatkozva úgy értékelte, hogy "a levél nyelvezete abszurd, amint abszurd az az állítás is, hogy Lengyelországban a demokrácia veszélyben van". Úgy vélte, hogy a jelenlegi politikai ellenzék képtelen bármilyen konkrét cselekvési módot kigondolni, vagy érdemi és érdekes módon egy politikai programot előterjeszteni.
Lengyelországban hónapok óta patthelyzet áll fenn az alkotmánybíróság körül, miután a PiS parlamenti többsége olyan törvénymódosításokat fogadott el a testület működéséről, melyeket az alkotmánybírák többsége és az ellenzék nem ismer el, a PiS-kormány viszont nem hajlandó hatályba léptetni az alkotmánybíróság erre vonatkozó döntését. A döntés hatályba léptetését tanácsolta márciusban az Európa Tanács szakértői testülete, a Velencei Bizottság is.
Április közepén az Európai Parlament a fő lengyel ellenzéki erő, a Polgári Platform kezdeményezésére demokráciát veszélyeztetőnek minősítette a lengyel alkotmánybírósági reformot, mely miatt januárban az Európai Bizottság az uniós jogállamisági mechanizmus elindítását kezdeményezte Lengyelországgal szemben.
Miközben sorra állnak fel a Vs.hu újságírói, miután kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak múlt pénteken kirobbant pénzköltési botrányában a kiadójuk, a New Wave Kft. is érintett, a lap megjelentette a Századvég-akták teljes anyagát, több tízezer oldalnyi iratot.
Mint ismert, a Századvég-akták nyilvánosságra hozásáért Joó Hajnalka még origós újságíróként indított pert, a közvélemény-kutató 4,1 milliárdért készült tanulmányait azonban már mint a Vs.hu munkatársa kapta meg és dolgozta fel – Joó Hajnalka ma elsőként állt fel a szerkesztőségből.
A lap a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezettel együttműködésben tette hétfőn közzé a 22 gigabájtnyi fájlt. Az iratok alapján a Vs.hu számos tényfeltáró cikket jelentetett már meg.
Az adatokat a TASZ oldalán lehetne böngészni, a nagy letöltés miatt azonban jelenleg nem elérhetőek.
A szabadságpárti jelölt, Norbert Hofer 36,4 százalékkal végzett az első helyen a vasárnapi osztrák államfőválasztáson az előzetes eredmények szerint, írja az MTI.
A második a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen lett 20,4 százalékkal, a függetlenként induló Irmgard Griss csaknem 18,5 százalékot ért el. A kormánypártok által indított két jelölt, a néppárti Andread Khol és a szociáldemokrata Rudolf Hundstorfer mintegy 11-11 százalékos támogatottsággal bírt. Az építési vállalkozó Richard Lugner 2,4 százalékot kapott.
Mivel az első fordulóban senki nem szerezte meg a szavazatok abszolút többségét, négy hét múlva második fordulót tartanak, amelyen már csak az első fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre, vagyis Norbert Hoferre és Alexander Van der Bellenre lehet majd voksolni.
A levélben leadott szavazatokat hétfőn számolják össze, így végleges eredmény csak hétfőn este lesz.
A 444.hu beszámolója szerint egymillió, illetve félmillió forintos nem vagyoni kártérítést, annak kamatait, továbbá 330 ezer forintos perköltséget fizethet a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) annak a két tibeti férfinak, akiket 2012 tavaszán jogsértő módon vegzáltak az egyenruhások a kínai miniszterelnök-helyettes budapesti látogatásakor – írta a Magyar Nemzet.
Karma Dorje egyetemi tanárt nemcsak igazoltatták a kínai konvoj elhaladása során, hanem nyolc órára elő is állították. Ezért kapott egymilliós jóvátételt. Menekültstátusszal tartózkodik Magyarországon a rendőrség áltla szintén vegzált Tsewang Thinley. A harmadik felperes pedig Hendrey Tibor, a Tibetet Segítő Társaság elnöke. Neki első fokon még félmillió forintot ítélt meg a bíróság, ám az ítélőtábla másodfokon csak a jogsérelem tényét mondta ki, jóvátételre nem kötelezte a rendőrséget – emiatt ügyvédük, Gaudi-Nagy Tamás közlése szerint a Kúriához fordulnak.
Ez már a harmadik elmarasztaló ítélet az utóbbi években a tibeti aktivistákat vegzáló magyar rendőrök ellen, egy 2009-es és a 2011-es fellépésük miatt is fizetniük kellett. A kínai kormányfő 2011-es budapesti látogatása alatt ellehetetlenített tiltakozás miatt az Országos Rendőr-főkapitányság fejenként félmillió forintos jóvátételt fizetett a tüntetőknek.
Az MTI beszámolója szerint az ulánbátori kvalifikációs versenyen sikeresen szerepelt négy birkózóval, illetve a maratonfutó Erdélyi Zsófiával 125-re nőtt az olimpiai indulási joggal rendelkező magyar sportolók száma.
A kvóták száma ugyanakkor nem azonos a nevezhető versenyzők számával, mivel egy-egy sportágban, illetve számban többen szerezhetnek kvótát, mint amennyien elindulhatnak az augusztusi játékokon.
Az ulánbátori birkózó kvalifikációs viadalon Sastin Marianna (63 kg), Németh Zsanett (75 kg), illetve a kötöttfogású Bácsi Péter (75 kg) és a szabadfogású Ligeti Dániel (125 kg) is megszerezte az olimpiai helyet, így egy versennyel a kvalifikációs sorozat vége előtt nyolc magyar birkózó vehet részt a riói játékokon, eggyel több mint négy éve, Londonban. A sportág képviselői még a jövő hét végén, Isztambulban is szerezhetnek kvótát.
Erdélyi Zsófia a düsseldorfi maratonon elért 2:35:34 órás győztes idejével teljesítette a riói szerepléshez szükséges szintet, s ő már a huszadik magyar atléta, aki rendelkezik olimpiai kvalifikációs eredménnyel. Ugyanakkor egy számban nemzetenként csak három sportoló indulhat Rióban, s női maratonfutásban Erdélyi az ötödik kvótás.
A Magyar Olimpiai Bizottság 140 fős magyar sportolói csapattal számol Rióra.
