Megszavazta a parlament a vasárnapi kötelező zárvatartásról szóló törvény visszavonását. A 176 szavazó képviselőből 163 szavazott igennel a visszavonásra, 11-en tartózkodtak és két képviselő nyomott a nemre.

Bár korábban Harrach úgy beszélt a parlamentben, mintha az egész KDNP kitartana eredeti elvei mellett, és bár megérti a kormányt, amiért visszavonja a törvényt, ők mégsem szavazzák azt meg, a szavazáson végül csak ő, Harrach Péter szavazott nemmel. Mellette a fideszes Szatmáry Kristóf bátorkodott a nemre nyomni.

A 11 tartózkodóból kilenc KDNP-s képviselő, egy fideszes, Boldog István és egy független képviselő Szelényi Zsuzsanna az Együtt politikusa.

A KDNP frakciójából két politikus szavazott igennel: Seszták Miklós és Simicskó István.

A Jobbik, az MSZP és az LMP frakcióiból minden jelenlévő képviselő igennel szavazott, ahogy Szelényin kívül az összes független is, Gyurcsánytól Fodorig.

Korábban az is felmerült, hogy Lázár János sem fogja megszavazni a törvény visszavonását, mivel kitart amellett, hogy az egy jó kezdeményezés volt. Végül a szavazáson nem vett részt. Ahogy Balog Zoltán sem. Ők közös közleményt adtak ki, amely így hangzik:

„A szabad vasárnap törvényi eltörlésével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk a sajtón keresztül a nyilvánosságot. Meggyőződésünk szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy a vasárnap munkaszüneti nap legyen. Ezért nem támogatjuk a kormány törvényjavaslatát, amely korlátozza a szabad vasárnapot. Távolmaradásunk "NEM" szavazat, amelyet a kormány iránti lojalitásból és Orbán Viktor miniszterelnök úr kérésére nem adunk le. Balog Zoltán, miniszter, Lázár János, miniszter.

Korábban a portálokon olyan hírek jelentek meg, hogy Orbán közölte a minisztereivel: aki nem szavazza meg a döntést, távozik a kormányból. A blog szerzője kiváncsian várja, mi lesz Lázár lépésének következménye. (Balog - mint lelkész - állítólag felmentést kapott.)

A 444.hu pedig arról írt, hogy az MSZP a szavazás után bejelentette, hogy nem ejtik a vasárnapi zárvatartástól szóló népszavazást.

A parlament döntése ellenére azért kezdenek bele a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírása összegyűjtésébe, mert szerintük a kormány már utalgat arra, hogy később mégis bevezetik a boltzárat. Tóbiás József, az MSZP elnöke szerint kormányválság van, mert a legfontosabb miniszterek mennek szembe a kormánnyal.

Nyakó István be is mutatta az ívet, amivel elkezdik az aláírásgyűjtést.

Harrach Péter az Origo tudósítójának azt mondta, a szavazás előtti KDNP-frakcióülésen abban állapodtak meg, hogy a képviselőcsoport egységesen tartózkodni fog, ő pedig véletlenül nyomott "NEM" gombot.

A hvg.hu egyébként azt írja, kis teológiai vita bontakozott ki Harrach Péter Facebook-oldalán, miután beszámolt a KDNP hozzáállásáról a vasárnapi boltzár feloldásához. A párt a korábbi bejelentések szerint a keddi szavazáson tartózkodni fog, egyfajta „gyenge nemet” mond, nem titkolva, hogy a pártszövetséget érintené egy határozott nem. Követői egy része szerint ez viszont az ördögtől való lesz. A kommentek kora délután a poszttal együtt eltűntek Harrach oldaláról.

Az egyik kommentelő például ezt írta: ”Bocsásson meg, tisztelt Harrach Péter, nagyon tisztelem önt, azonban sokan ismerjük a bibliai igét, miszerint: Légy hideg, vagy meleg, de langyos sohasem, mert különben kiköplek a számon! Számomra a tartózkodó szavazás mindig a langyosat jelentette! Se igen, se nem! Önökhöz ez a döntés méltatlan!”.

Abszurdnak nevezte a Fidesz frakcióvezetője az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában, hogy az MSZP a boltzár eltörléséért lépett fel, ugyanis a vasárnapi pihenőnap "ősrégi baloldali követelés".

Kósa Lajos az MTI tudósítása szerint úgy fogalmazott: ez olyan, mintha a KDNP azt ünnepelné, hogy sikerült a Bibliából kihúzni a szeretet szót.

A szocialisták a multinacionális kereskedelmi láncok érdekeit szolgálják ki. "Csak gratulálni tudok nekik" - tette hozzá.

A frakcióvezető a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában is beszélt a döntésről. Közölte: hiába helyes egy intézkedés, ha nem tetszik a választóknak. "Nem bolsevikok vagyunk, hogy erővel csináljunk jót" - mondta Kósa Lajos.

Kósa szavaira reagálva a blog szerzője most idézni fog: abból a cikkből, amely a hétfői Népszabadságban jelent meg, s amelyet Szabó Zoltán, a Demokratikus Koalíció országos tanácsának tagja írt. Szabó a következőket írta (Lázárnak címezve írását, merthogy ő is olyanokat mondott, mint Kósa – de ez utóbbi is nyugodtan tanulhat belőle.) „Könnyekig meghatott, hogy éppen Te, annak a kormánynak a második embere, amelyik a munka törvénykönyvének azt az emlékezetes, a munkavállalók jogainak drasztikusan megcsonkító módosítását fogadtatta el a parlamenttel, hirtelen ennyire szíveden viseled a munkavállalók helyzetét…. Most azért aggódsz, hogy a kereskedelemben dolgozóknak esetleg nem lesz zavartalan a vasárnapi pihenőnapjuk. Nem bizony. Ahogy az orvosoké és a nővéreké sem… Ahogy a rendőrökés sem.. S ahogy a villamos-, troli- és autóbuszvezetőké sem… A népszavazás arról szól, hogy aki a szolgáltzatásban dolgozik, annak alkalmazkodnia kell a szolgáltatást megvásárlók igényeihez…. S arra valók a szakszervezetek (persze, ha nem kötöttétek volna gúzyba azokat is), hogy olyan vasárnapi és éjszakai pótlékot harcoljanak ki a dolgozóknak, amennyiért már elég sokuknak éri meg feláldozni a pihenőnapját.”

Az Origo elemzése szerint a Fidesz alig néhány ügyben hátrált meg 2010 óta tartó regnálása óta, pedig olyan jelentős törvényeket is keresztülvittek, mint a médiatörvény, a választási törvény vagy az alaptörvény. A vasárnapi boltzár visszavonásáról szóló bejelentés viszont akár veszélyes is lehet a kormányra nézve: véget érhet ugyanis az Orbán-rendszer megdönthetetlenségének képzete, miután a visszakozásnak olyan üzenete is lehet, hogy nagyobb ellenállás esetén a kormány változtat a politikáján.

A vasárnapi boltzárról szóló törvény visszavonása akár nagyobb kárt is okozhat a kormánynak, mint egy egyszerű presztízsveszteség. A Fidesz 2010-es kétharmados győzelme után ugyanis legalább két tényező stabilizálta a rendszert, amelyek együttesen megdönthetetlennek tűntek,

a kormány hétfői meghátrálása azonban változtathat a közhangulaton.

Centrális erőtér. A kétharmados győzelemmel olyan pártrendszer jött létre Magyarországon, amelynek lényege, hogy egy nagy párt uralja a rendszert (Fidesz), az ellenzék pedig annyira töredezett, hogy egyik párt sem jelenik meg komoly kihívóként, miután egyedül nem lennének képesek leváltani a kormányt (MSZP-DK-Jobbik-LMP). A Fidesz a választási rendszer átírásával rá is segített saját helyzetére, miután olyan egyfordulós szisztémát hozott létre, amely nem kedvez a sokszereplős ellenzéknek. A rendszer mindaddig tökéletesen működik, amíg a kormányzó párt stabilan tartja a viszonylag magas támogatottságát, vagy valamelyik ellenzéki párt le nem gyűri a többit.

Apátia. A Fidesz hatalomra kerülése óta messze a legnépszerűbb párt, pedig a választók többsége elégedetlen a kormány munkájával. A ZRI Závecz Research Intézet felmérése szerint például a lakosság közepesnél gyengébbre értékeli a kabinet teljesítményét, az összesített mutató 2,5-ös egy 5 fokozatú skálán. A szocialisták mindössze 1,8-es átlagosztályzattal minősítik az Orbán-kabinetet; a jobbikosok pedig átlagosan 2,1-es osztályzatot adtak. A pártoktól távolságot tartó választók is eléggé negatívan látják a kormány tevékenységét: 2,2-esre értékelik. A közvélemény-kutatások ráadásul évek óta igen magasan, harminc-negyven százalék között mérik a bizonytalanok arányát.

A Fidesz az elmúlt hat évben a stabil – sokáig kétharmados – többségével, valamint ezeknek a tényezőknek a segítségével olyan fontos törvényeket tudott keresztülvinni, mint az alaptörvény, a munka törvénykönyve, a médiatörvény, a polgári törvénykönyv vagy a földtörvény.

Az ellenzéki szavazók már kezdik megtanulni a centrális erőtér ellenszerét, és a 2014 óta tartott időközi szavazásokon rendre arra a jelöltre szavaznak, amelyik leginkább esélyes lehet a Fidesz indulójával szemben. Ez eddig eredményes is volt, a Fidesz ugyanis az elmúlt négy évben nem tudott jelentős időközi választást nyerni, veszített Tapolcán, Veszprémben, Újpesten, Salgótarjánban pedig megszorítani sem tudta a baloldal jelöltjét, Fekete Zsoltot.

Rogán Antal hétfői bejelentése a boltzár ügyében viszont kiütheti a másik fontos pillért is, a visszakozásnak ugyanis olyan üzenete is lehet, hogy elegendő ellenállás esetén változtat a kormány a politikáján.

Az elmúlt hónapokban három témában is erős ellenállás bontakozott ki a társadalomban, és mindhárom ügyben visszakozott a Fidesz. A Tanítanék Mozgalom demonstrációsorozata például elérte, hogy megszűnjön a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), miközben Orbán Viktor korábban úgy nyilatkozott, hogy szó sem lehet a sokat bírált intézmény bezárásáról. A tanárok akcióinak ráadásul nincs vége, valódi tárgyalások kikényszerítésére törekednek, és az egész oktatási rendszert átírnák.

A Nemzeti Választási Irodánál történt február végi incidens szintén változtatást hozott, a kormány ugyanis azután, hogy kigyúrt erőemberek akadályozták meg Nyakó Istvánt abban, hogy beadja a boltzárról szóló kezdeményezését, módosító javaslatot nyújtott be a népszavazásról szóló törvényhez.

A vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kezdeményezés pedig biztos bukás lett volna a kormányzó pártok számára, a felmérések szerint ugyanis a zárvatartásnak 70 százalék feletti az elutasítottsága. Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter feltehetően ennek hatására jelentette be, hogy visszavonják az erről szóló törvényt, és visszaállítják a 2015. március 15. előtti állapotokat.

A Demokratikus Koalíció azt követeli a kormánytól, hogy kártalanítsa azt a 2500 magyar kisvállalkozót, akiket a párt szerint tönkretettek a vasárnapi boltbezárással.

Oláh Lajos keddi, budapesti sajtótájékoztatóján az MTI szerint úgy fogalmazott: a Fidesz újabb politikai kudarcot volt kénytelen elkönyvelni azzal, hogy feloldják a vasárnapi boltzárat.

Az emberek visszakapják a jogot, hogy szabadon dönthessenek a vasárnapjukról, de azok nem kapják vissza a megélhetésüket, akiknek a kisvállalkozásuk tönkrement a vasárnapi boltbezárás miatt - mondta a független képviselő, közölve: a KSH adatai szerint 2500 kisvállalkozás ment tönkre, ami tízezer foglalkoztatottat is jelenthet.

A kormány megint az ellenkezőjét csinálta annak, amiről beszélt, a DK szerint a kabinetnek nem a "fideszes oligarchkat", hanem a családi vállalkozásokat kellett volna támogatnia - jelentette ki.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap a vasárnapi pihenőnappal kapcsolatban közölt írást keddi számában.

Verőlegények a boltbezárásért című írásában az MTI beszámolója szerint Stephan Löwenstein kiemelte, hogy a Fidesz "erőszakkal akart megakadályozni egy népszavazást, de engednie kell". Kifejtette: Orbán Viktor kormányfő párttársai sokáig igyekeztek megakadályozni egy népszavazást a vasárnapi pihenőnappal kapcsolatban, mert "nyilvánvalóan féltek, hogy a vitatott téma beindíthat egy kampányt a kormány ellen - Orbán és pártja, a Fidesz pedig ért a kampányokhoz". Miután azonban a Kúria döntése után már nem lehetett megakadályozni a népszavazást, "a Fidesz beadta a derekát"

Ebben a folyamatban február 23. volt a "döntő dátum" - tette hozzá, ismertetve a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) budapesti épületénél történteket, amelyekről a többi között megjegyezte: jelent valamit, ha "diszharmonikus hangok hallatszanak kifelé egy olyan fegyelmezett politikai gépezetből", mint a Fidesz.

A Kúria döntésével kapcsolatban kiemelte, hogy annak révén "nagyon gyorsan végbement a visszavonulás, a tervezett internetadó esetéhez hasonlóan, amely ellen 2014-ben az egész országban tüntettek".

Rogán Antal magyarázatának azzal a részével kapcsolatban, miszerint felelőtlenség lenne milliárdokat költeni a népszavazásra, Stephan Löwenstein azt írta: ezen "talán még a Fidesz-hívek is fáradtan nevetnek". Hozzátette: "mindenki tudja", hogy a kormány az "államkasszából finanszírozza" még a "számára kellemes témákról (jelenleg: az európai menekültbefogadási kvóta ellen)" szóló "közvélemény-kutatási konzultációs kampányokat" is.

Magyarország tavaly ismét visszalépett a demokratikus viszonyokat tekintve – közölte a Freedom House demokratikus jogokkal foglalkozó nonprofit szervezet a legfrissebb jelentésében, amelyről a hvg.hu számolt be. Hazánkat ebben a tekintetben már nemcsak az összes többi V4-ország, de még Bulgária is megelőzi.

A demokratikus kormányzás minősége tovább romlott Magyarországon 2015-ben – közölte a Freedom House. A szervezet évente hét mutató – köztük a kormányzás demokratikus minősége, a korrupció, a média függetlensége ls a civil társadalom állapota – alapján minősíti egy-egy állam demokratikus állapotát.

Magyarország pontszáma idén 3,18 pontról 3,29 pontra esett a jelentés szerint, annak köszönhetően, hogy romlott a kormányzás demokratikus minősége. A kormány a Freedom House szerint a menekültválságot a politikai napirend alakításában korábban domináns pozíciója visszaszerzésére, illetve nacionalista és intoleráns közhangulat keltésére használta fel, az ilyen jellegű politikai döntések pedig ellentétesek a nemzetközi emberjogi normákkal, és aláássák a társadalom demokratikus működését.

Szintén visszalépett, illetve romlott az igazságszolgáltatás intézményrendszere és függetlensége az ország nemzetközi kötelezettségvállalásaival ellentétes menekültjogi szabálymódosításoknak köszönhetően.

De ebben a szervezet szerint közrejátszott még az Alaptörvényben rögzített rendkívüli állapot jogintézményének a „tömeges bevándorlás okozta veszélyhelyzet” kategóriájával való vélhetően alaptörvényellenes kiterjesztése és az is, hogy a kormányzati hatalommal szembeni intézményes fékek és ellensúlyok megszűntek pártatlan formában működni.

A korrupció is súlyosabb probléma lett a számtalan nagy értékű közbeszerzéseket is érintő botrány következtében, ami a korrupció mértékének mennyiségi, nem pedig minőségi változására utal – tette hozzá a Freedom House.

A szervezet szerint mivel a menekültválság előreláthatóan 2016 során is domináns szerepet fog betölteni mind a hazai, mind pedig az európai politikában, nem várható, hogy a Fidesz finomítani fog bevándorlásellenes retorikáján, különösképp, hogy más európai országokban is hasonló megoldások merültek fel a közelmúltban.

"Ha azonban jelentősebb átrendeződésre kerülne sor a politikai közbeszédet illetően, jó eséllyel csökkeni fog a Fidesz–KDNP választói támogatottsága, részben a koalíció gyenge szakpolitikai teljesítményének, részben pedig az elmaradt oktatási és egészségügyi reformoknak köszönhetően" – írták.

A Freedom House idei jelentése szerint idén már Bulgáriában is kedvezőbbek a demokratikus viszonyok, mint Magyarországon, de hazánkat a listán megelőzi a V4-csoport összes többi tagja (Lengyelország, Csehország és Szlovákia) is.

Magyarország egyébként tavaly, hétévi zuhanás után a korábbi, konszolidált vagy szilárd demokrácia kategóriájából visszaesett a nem szilárd demokráciák közé a Freedom House értékelésében.

A Vs.hu által kiperelt Századvég iratokból, közvélemény-kutatásokból kiderült például, hogy az emberek többsége Alföldit akarta a Nemzeti Színház élére, nem hittek a trafiktörvényben, és a megkérdezettek 71 százaléka gondolta, hogy a kormány nem végzi jól a munkáját a korrupció felszámolásában.

Az Index beszámolója szerint 77 ezer oldalnyi, a kormánytól kiperelt Századvég-iratot dolgozott fel a Vs.hu. A portál szerint a tanulmányokért 4,1 milliárd forintot kapott a Századvég.

A Vs.hu legfrissebb, a Századvégtől kiperelt anyagokat feldolgozó cikkékben arról ír, hogy a cég milyen kormányzati döntéseket tesztelt az embereken, illetve milyen válaszok érkeztek a választóktól, amikor a stadionépítésekről vagy épp a Nemzeti Színház igazgatóváltásáról kérdezték őket. A legtöbb esetben már meghozott, bevezetett kormányzati döntésekről, változtatásokról kérdezték az embereket, de volt, hogy csak tervezett döntésről.

Például már 2012-ben rákérdeztek a nemrég előkerült nyugdíjelképzelésre, hogy a nyugdíj megállapításánál számoljanak a vállalt gyerekek számával is, illetve arra is, hogy támogatják-e az emberek, hogy a pályakezdő fiatalok csökkentett összegű minimálbért kapjanak. Az emberek többsége mindkét felvetést elutasította egyébként.

Egy másik érdekesség, hogy bár a kormányzat mindig is tagadta, hogy felmerült a dohánytermékekhez hasonlóan az alkoholnál is egyfajta nemzeti italbolt bevezetése, 2012-ben mégis azt tesztelték, mit szólnak az emberek az ötlethez. Ezt az emberek 60 százaléka ellenezte. De 50 százalék fölötti volt az elutasítottság egy jobboldali bulvárlap esetleges indításánál is.

A Nemzeti Színház igazgatójának leváltását sem támogatták az emberek: a megkérdezettek 60 százaléka szerette volna, hogy Alföldi Róbert maradjon. Arra a kérdésre pedig, hogy egy művész értéke függ-e nemzeti elkötelezettségétől, több mint 86 százalék szavazott nemmel.

A trafiktörvényről pedig több mint 70 százalék gondolta azt, hogy az nem fogja csökkenteni a fiatalok körében a dohányzást.

A miniszterelnök számára azonban egyértelműen a legszívbemarkolóbb a stadionépítésekkel kapcsolatos felmérések eredménye lehetett: az emberek 56 százaléka nem értett egyet a nagy stadionépítési hullámmal.

Annyira szabályosak voltak a földárverések, hogy egyetlen egyet sem kellett érvényteleníteni – írja némi iróniával a 444.hu.

Ángyán József legutóbb a Greenpeace segítségével elemezte ki a fejér megyei földárveréseket. Többek közt arra a megállapításra jutott, hogy

392 eladott földből csak 101 került helyi gazdához. De ez az eladott földek területének csak a húsz százaléka.

68 település közül 29-ben egyetlen helyi sem nyert földet. Ilyen település Alcsútdoboz is: Nárcisz kutya lakhelye mellett például Mészáros Lőrinc jutott területekhez.

Ángyán szerint a fejér megyei földterületek 28,7 százalékát,

4753 hektárt nyertek meg olyanok, akik a szabályok szerint részt sem vehettek volna az árveréseken.

Az agrárszektor.hu megkereste a Nemzeti Földalapot a volt vidékfejlesztési államtitkár kritikáival. Az NFA szerint az árverezők nem a bejelentett lakcímet kell vizsgálni, hanem az életvitelszerű lakóhelyüket.

Ezt pedig a helyi jegyző által kiállított közokiratnak minősülő hatósági bizonyítvánnyal minden nyertes igazolta is. Az NFA hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági üzemközpontok telephelyeit is ellenőrizték,

mivel ezekkel is lehetett indulni a pályázatokon. A Földalap érvényteleníthetné az árverések eredményét, ha felmerülne, hogy valaki jogosulatlanul vett részt és nyert a liciteken, de ilyen eset egyelőre nem történt.

Több honlap, így az Index is beszámolt arról, hogy a Kúria szerint jogtalanul adták bérbe a kishantosi földet. A Kúria helyben hagyta a másodfokú bíróság döntését, amelyben megsemmisítette a Nemzeti Földalapkezelőnek a Mező Vidék Bt.-vel megkötött szerződését. A bíróság tehát a legfelsőbb szinten is megerősítette, hogy az Nemzeti Földalapkezelő törvényt sértett a kishantosi földek pályáztatásakor 2013-ban, valamint a Kishantosi Vidékfejlesztési Központnak volt igaza, amikor pert indított az általa egykor bérelt állami földekre kiírt NFA-pályázatok elbírálása ügyében – írja közleményében a Greenpeace.

Az Index beszámolója szerint a Kúria keddi döntését megelőzően 2015. június 17-én a másodfokú bíróság elfogadta a kishantosiak érveit és ítéletében semmissé tette az egyik új bérlő (a Mező Vidék Bt.) és az NFA közötti szerződést. Emellett döntött arról is, hogy az NFA pályázati kiírásának és elbírálásának jogszerűségét vizsgálnia kell a bíróságnak, és ezért ezt az ügyet visszautalta első fokra. Az NFA és a Mező Vidék Bt. azonban nem fogadta el a jogerős ítéletet a szerződés megsemmisítéséről, és a Kúriához fordult. A bírósági mai döntésével helybenhagyta a 2015-ben hozott másodfokú ítéletét, vagyis a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ győzött.

A Greenpeace szerint az ítélet precedensértékű: azt mutatja, hogy a bíróságok ténylegesen számon kérhetik a NFA-n a jogszabályok betartását. A döntés azért is fontos, mert még több per is zajlik amiatt, hogy az NFA másnak adta bérbe a központ által korábban bérelt földeket, ezek a perek viszont még korábbi szakaszban vannak.

Bízunk abban, hogy ez az ítélet bátorítást, erőt ad minden olyan gazdálkodónak, aki hasonló helyzetbe került az állami földbérleti pályázatok szabálytalan elbírálása során – illetve áttételesen azoknak is, akik az állami földek eladása során kerültek hasonló helyzetbe. – mondta Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampányosa.

Nem örülhet viszont felhőtlenül a győztes, mert amellett, hogy még több bérleti szerződés miatt is perelnek, a földet, amit a Kúria döntése szerint törvénytelenül adott bérbe a Mező Vidék Bt-nek már el is árverezték. A Kishantosi Központ annak idején panaszt nyújtott be a fejér megyei kormányhivatalnak azzal kapcsolatban, hogy hogyan árverezhetnek el olyan földeket, amikről még jogviták vannak, ezzel viszont azóta nem történt semmi. A Greenpeace tájékoztatása szerint a Kishantosi Központ a Kúria keddi döntése után fontolgatja, hogy a kérdéses föld elárverezése miatt is pert indít.

Hargitay András, a magyar úszóválogatott új szövetségi kapitánya az M4 Sport Sport7fő című műsorában elmondta, hogy egyelőre nem beszél Hosszú Katinkával, mert szerinte mindez másodlagos.

"Hosszú Katinkával tavaly októberben beszéltem utoljára. Úgy tűnik, Hosszú a magyar úszósport vezetőivel nem kíván beszélni, és az olimpiai bizottsággal sem" - kezdte az MTI beszámolója szerint Hargitay, akit a hazai sportági szövetség (MÚSZ) hétfőn nevezett ki a múlt héten lemondott Kiss László utódjául. A szövetségi kapitány hangsúlyozta, hogy a többszörös világ- és Európa-bajnok Hosszú Katinka amerikai felkészülése nyugodt körülmények között zajlik.

"Ő most a saját útját járja, és ha ez az út beigazolódik, azaz megnyeri az olimpiát és jó eredményeket ér el, akkor nekem nincs arra szükségem, hogy velem beszéljen. Az a fontos, és azt kívánom neki tiszta szívemből, hogy érje el azokat az eredményeket, amiket a legjobban szeretne. Mert ez a mi érdekünk is, ez egész Magyarország érdeke, és Hosszú Katinkának is ez az érdeke. Nem az a fontos, hogy kivel áll szóba, vagy kivel nem, az csak másodlagos" - szögezte le Hargitay, aki versenyzőként a sportág első magyar világbajnoka volt.

Az úszóválogatott szakvezetője azt is elárulta, hogy kikérné elődje, Kiss László véleményét, mert "azt a tapasztalatot, amit az elmúlt időben felhalmozott, nem lehet csak úgy eldobni". Már beszélt is a 75 éves edzővel, de azt egyelőre nem tudja, Kiss mennyire akar részt venni a munkában.

"Hatalmas traumát élt át. 55 évvel ezelőtt kétségtelenül egy, a bíróság által elítélt eseményben vett részt. Azt gondolom, ezért megbűnhődött. Lehetséges, hogy teljesen hátat fog fordítani az úszósportnak, lehet, hogy sokan pont ezt akarják" - vélekedett Hargitay, aki eddig az utánpótlás-válogatott kapitányaként tevékenykedett.

Kiss Lászlóról múlt kedden a privatkopo.hu internetes portál írta meg, hogy 1961-ben, 21 éves korában két másik úszóval megerőszakolt egy fiatal lányt, amiért három év börtönre ítélték. A 75 éves szakember csütörtökön a magyar sport érdekeire, valamint a személyét ért támadás folytán megrendült egészségi állapotára hivatkozva lemondott tisztségéről. Egyben jelezte, hogy az "ítéletben foglaltak valótlanságának bizonyítása érdekében" megtette a szükséges lépéseket.

Az Index szerint Brüsszel jobb színben látja a magyar közmunkaprogramot, mint korábban, de még mindig súlyos kritikákat fogalmaz meg. A kormány azzal védekezik, hogy az Európai Bizottság csak egy szemszögből vizsgálta az állami foglalkoztatást, és azokkal is törődni kell, akik máshogy nem jutnának álláshoz.

Komoly szakmai kifogásokat emelt a magyar közmunkaprogrammal szemben az Európai Bizottság a Magyarországról szóló éves jelentésében.

Más tagállamokban is előfordul közmunka, de közel sem ennyire kiterjedt a program. Jelentős mennyiségű pénzt költünk aktív munkaerőpiaci eszközökre, például átképzésekre, de ezen belül háromszor több megy el a közmunkára, mint az összes többi tevékenységre.

A bruttó nemzeti össztermék 0,8 százalékát fizetjük ki rá, 2015-re már több mint 200 ezer fölé emelkedett a naponta átlagosan bejelentettek száma, és ez a szám 2018-ig tovább nőhet. Őket külön jogszabályok alapján, a minimálbér nagyjából háromnegyedéért foglalkoztatják, miközben a kilépők alig hetede talál fél éven belül piaci állást, és egyre nagyobb arányban lépnek vissza – azaz van egy veszélye annak, hogy függővé válnak a programtól.

Az Európai Bizottság ezzel együtt idén már elfogadóbban nyilatkozott a magyar közmunkaprogramról az országjelentésben, mint az előző évi elemzéseiben.

Réthy Pál, a Belügyminisztérium főosztályvezetője azzal érvelt a közmunka mellett, hogy a tartós munkanélküliség miatt szociálisan és mentálisan sérültek tömegeit is képessé tehetnek rá, hogy aktívak legyenek, akik önállóan nem tudnának munkát keresni. Próbálják rotálni is az embereket, nehogy beragadjanak vagy teljesen függővé váljanak.

Az Európai Bizottság elismeri, hogy a kormány tett olyan lépéseket, amelyek segítik a visszatérést: például már elengedhetik őket állásinterjúra, és szóba került, hogy pénzügyi juttatással ösztönöznék a résztvevőket, hogy fogadjanak el külső állást.

Brüsszelből is úgy látják, hogy a hátrányos helyzetű, alacsony végzettségű munkanélkülieket célozta meg a kormány, de mások is bekerülnek: a közmunkások közel fele legalább középfokú végzettségű – bár a statisztika csalóka, mert sokaknak közülük már elavult a képzettsége. A probléma, hogy felülről szabják meg, hány közmunkás kell, így olyanokat is beterelhetnek, akiket nem feltétlenül kellene.

A munkaerőpiacon az is problémákat okozhat, hogy az egész EU-ban Magyarországon adnak a legrövidebb ideig, legfeljebb három hónapig álláskeresési járulékot. Máshol ez legalább hat hónap szokott lenni, aminek az az egyszerű oka, hogy a válság elteltével is átlagosan ennyi időbe telik munkát találni. Való igaz, hogy így a három hónap alatt gyorsabban keresnek helyet, de ha az emberek nem megfelelő munkahelyeket fogadnak el, az rontja a termelékenységet, ráadásul ha nem sikerül találniuk valamit, utána a közmunka miatt kerülnek nehezebb helyzetbe.

Ettől függetlenül látszik, hogy javult a munkaerőpiaci helyzet: csökkent a munkanélküliség, növekedett az aktivitás, és a különféle mutatók elérték vagy megközelítették a válság előtti értékeket. Tavaly elkezdődött az Európai Unió ifjúsági garanciaprogramjának fokozatos bevezetése, és az álláskeresőket egy új rendszerrel osztják kategóriákba, ami segít nekik megfelelő munkát találni.

A 14,6 százalékos mutatóval a relatív szegénység az uniós átlag alatt van és csökkent, de a súlyos anyagi nélkülözők arányát nézve Magyarország 23 százalékkal a legrosszabbak között teljesít.

Különösen a gyerekeket érinti a probléma: 2014-ben 41,5 százalékukat fenyegette szegénység vagy társadalmi kirekesztettség, és 32,4 százalékkal náluk volt a második legmagasabb volt az anyagi nélkülözés szintje az EU-ban – az ingyenes iskolai étkeztetés javíthat valamennyit ezen a képen. A roma lakosság kétharmada abszolút szegény, és romlik a helyzet, bár az Emberminisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős helyettes államtitkárságáról Sztojka Attila azt állította, a Bizottság nem reprezentatív tanulmányokból dolgozott.

Az Origo szerint a szocialisták jelen formájában nem támogatják a terrorellenes törvényjavaslatot, amiről szerdán újabb egyeztetést tartanak. Az LMP és Jobbik elégedett, hiszen az ellenzék több javaslatára nyitott volt a kormány. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint el is hárultak az elvi akadályok, így a tervezetről még áprilisban szavazhat az Országgyűlés.

Nem támogatja jelen formájában a Belügyminisztérium (BM) terrorellenes javaslatcsomagját az MSZP - mondta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke az ötpárti egyeztetés után.

Molnár Zsolt szerint a BM új javaslata ugyan elhagyott néhány korábban kifogásolt pontot, de továbbra is vannak megoldatlan kérdések.

Az MSZP javaslatára szerdán újabb szakmai egyeztetést tartanak a javaslatcsomagról. A szocialisták ezt követően alakítják ki végleges álláspontjukat - mondta a szocialista politikus.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője pozitívumként értékelte, hogy az LMP több javaslata bekerült a terrorellenes csomagba.

Ezeken felül a legtöbb passzusnál a szükségesség, arányosság elvét kérték számon- mondta Schiffer András, aki szerint, ha ezeket az elveket végigvezetik a BM törvényjavaslatán, akkor elfogadható lesz számukra.

Pozitívan értékelte a tanácskozást Mirkóczki Ádám, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos tagja is.

A Jobbik által kifogásolt három pont közül kettő - a tömegrendezvények tiltása és a védelmi beszerzésekről szóló passzus - úgy néz ki, hogy kikerül a javaslatból - mondta a Jobbik politikusa.

Ugyanakkor azt továbbra is kifogásolják, hogy a javaslat szerint a titkosított kommunikációt biztosító cégek és szolgáltatók felelősségre vonhatók lennének. Mirkóczki Ádám ezért azt kérte, hogy ezt a részt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal is nézessék át.

Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke korábban azt mondta, hogy jó esély van arra, hogy a javaslatot az összes párt támogassa.

Az Index szerint többek között Rogán Antalnak, Széles Gábor Magyar Hírlap-tulajdonosnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének és a Magyar Hírlap főszerkesztőjének is címezte nyílt levelét Ilan Mor, Magyarország izraeli nagykövete. A Szombat közölte le az írást, ami a Magyar Hírlapban megjelent Bayer Zsolt-cikksorozattal kapcsolatban nagyon komoly kritikát és antiszemitizmust emleget.

"Tisztelt Petán Úr!

Mélységesen megdöbbent és felkavar, hogy egy vezető magyar politikai napilap, mint az Önöké, olyan cikksorozatot publikál, mint amilyet Bayer Zsolt írt „Tűrhetetlen” címmel.

Ami valóban tűrhetetlen, az a tény, hogy ezek a publikációk gondosan kimunkált történelem-tisztogató megjegyzéseket tartalmaznak, a lap olvasóinak egy „alternatív történelmet” mutatva be, amely a Holokauszt, a SOÁ igaz történetének eltorzításához vezet.

Ami valóban tűrhetetlen, az a világos tény, hogy ezek az írások nyíltan antiszemita nézeteket népszerűsítenek, valamint a zsidó nép és Izrael Állam ellen bujtogatnak. (lásd például a 10. és a 14. számú cikket).

Szintén elfogadhatatlan a szerző kísérlete, mellyel megvádolja a zsidó népet, hogy az valamennyi nem zsidóra ráerőlteti a Soában elvesztett áldozatai és/vagy akkoriban sérelmet szenvedettek emlékezetét és így – állítólag – elhomályosítják a történelem más mártírjainak emlékezetét. Ez a Bayer úr cikkeiben megjelenő „versengő áldozatiság” vagy „fájdalom-versengés” (amint azt a francia filozófus, Bernard Henry-Lévy megfogalmazta), a számos szakértő és politikus által néven nevezett modern antiszemitizmushoz sorolható.

Teljes mértékben elfogadhatatlannak találom ezeket a cikkeket, melyek nemcsak relativizálják a Soát, ezt a történelemben példa és párhuzam nélkül álló bűnt, hanem általánosító és hamis vádakat fogalmaznak meg a magyar zsidósággal szemben, mintha ők volnának vádolhatók a 20. század magyar tragédiáiért.

Ebben az összefüggésben fontos emlékeztetni Jonathan Sacks, Nagy Britannia főrabbijának szavaira: „A zsidókat gyűlölték, mert gazdagok voltak és mert szegények voltak; mert kapitalisták voltak és mert kommunisták voltak; mert bezárkóztak maguk közé és mert behatoltak mindenhova; mert hittek a hagyományban és mert gyökértelen kozmopoliták voltak…”

Bayer úr cikkei sajnálatos módon ezt a zsidó népről alkotott sajátos perspektívát tükrözik, mely szerint: „Mindez a zsidók hibája – antiszemitizmus azért van, amit a zsidók tesznek, amit a zsidók mondanak, amiben a zsidók hisznek, és a zsidókat kell megbélyegezni a világ minden gonoszságáért – a múltban, a jelenben és a jövőben…”

Mi több: Bayer úr inszinuációi, feltételezései, miként hamis vádjai a zsidó nép és Izrael Állam – a zsidó állam – ellen, nem csak valótlanok és félrevezetők, hanem teljes ellentmondásban állnak Magyarország Kormányának hivatalos megnyilatkozásaival és álláspontjával, melyek a barátság és együttműködés politikáját hirdetik Izrael Államával.

A fentiek elfogadhatatlanok. Ez tűrhetetlen!

Ezért, a mai naptól fogva, Izrael Állam Nagykövetsége nem fizet elő az Önök lapjára."

Egyébként a nyilvánvaló kamuhírekkel szórakoztató viccoldal, a Hírcsárda hétfőn kitett egy Bayer-féle „kamucikket” a vasárnapi boltbezárás eltörlése kapcsán. Az "Akkor vásároljatok, zsidók!" című írás olyan, a jellegzetes Bayeréihez hasonló fordulatokkal operál, mint:

“De felismerlek én ám titeket! Ti egy brancs vagytok, népszavazóstul, tanárostul, cigányostul, holokauszt-emléknapostul. Aljas, undorító cigány csúszómászók vagytok, nemi betegség Pukli ánuszán, egy vadhúsos, begyógyulatlan nyílt seb Nyakó lábujján, Gyurcsány Ferenc félig megemésztett sóletkonzervének szennyvíztárolóban rothadó maradéka. Ti vagytok az ukrán csöcsrázó kurvák, ti vagytok az egymást leszopó travik a metrón, ti vagytok a gyerekeket AIDS-es tűvel kergető pedofilok a Józsefvárosban, ti vagytok az úszónőket megerőszakoló, szemüveges, gyíkvállú Uber-sofőrök.”

A paródiacikk - amit persze nem Bayer írt - népszerűnek bizonyult, este 9 után több mint ötezer megosztásnál járt. Bayer viszont most nem örült annak, hogy valaki foglalkozik vele. És szerinte túl jó lett a paródia. Pontosabban szerinte a sok megosztás mind csak annak köszönhető, hogy az olvasók úgy érzik, hogy ezt tényleg ő írta, és amennyiben a Hírcsárda nem veszi le a cikket az oldaláról, akkor "megteszi a megfelelő lépéseket".

Visszavonja a vasárnapi zárvatartást a kormány – jelentett be Rogán Antal hétfőn egy sajtótájékoztatón.

Az Index beszámolója szerint Rogán közölte, hogy a kormány mindig is tervezte azt, hogy a törvény bevezetése után egy évvel értékeli annak működését. „Néhány héttel az egyéves évforduló után arra jutottunk, hogy a törvény visszavonását javasoljuk. Úgy gondoltuk, hogy ezt az egy évet meghagyjuk, hogy tisztán lássunk az ügyben” – mondta el kabinetminiszter.

Rogán azt mondta, a kormány céljai teljesültek, megvalósult a vasárnapi munkavégzés tilalma a kiskereskedelemben, viszont megosztotta a kormány döntése a társadalmat. Emiatt a kormány olyan törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, amelyet már holnap meg is szavazhatnak, így már akár most hétvégén nyitva lehetnek a boltok vasárnap.

Rogán azt mondta, hogy a törvény tavalyi hatálybalépését megelőző, azaz a 2015. március 14-i állapot állhat helyre mind a munkavégzésre, mind a pótlékok szabályozására vonatkozóan. Rogán azt is közölte, figyelembe vették a népszavazással járó többletköltségeket is. Ez a miniszter szerint akár 5 milliárd forint is lehet, ehhez még hozzájöhetnek a politikai kampányok kiadásai is.

Lázár János a múlt heti kormányinfón még kategorikusan cáfolta azt, hogy a kormány gondolkodna a vasárnapi boltzárról szóló törvény módosításán, sőt, azt is mondta, hogy állnak a népszavazás elébe. Miután a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy hivatalos kormányálláspont még nincs az ügyben, perceken keresztül érvelt amellett, hogy ő miért is tartja helyesnek, ha az embereket nem kényszerítik vasárnapi munkavégzésre. Lázár a vasárnapi boltzár sikeressége melletti érvként hozta fel azt az adatot, miszerint tavaly nőtt a kiskereskedelmi forgalom.

A 444.hu pedig felidézi, hogy szokásos pénteki interjújában (a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában) Orbán Viktor miniszterelnök még támogatásáról biztosította a vasárnapi boltzár intézményét.

„A kormány elindult egy úton, aminek a célja, hogy vasárnap ne kelljen munkát végezniük az embereknek” - mondta a miniszterelnök, aki hozzátette ehhez azt is, hogy az intézkedési folyamatnak csak első lépcsője volt a kereskedelem; a zárvatartást szeretnék kiterjeszteni más szektorokra is.

A sajtóban több helyen felmerült, hogy a miniszterelnök a vendéglátóipari szektorra - a mozikra és éttermekre - célozhatott.

Még mielőtt áttérnék a pártok reagálásaira, a blog szerzőjeként hadd tegyek hozzá néhány dolgot a fentiekhez: csak hogy tisztán lássunk.

Először is sem a kormánynak, sem Orbán miniszterelnöknek, sem a Fidesz-KDNP-nek semmi köze ahhoz, hogy az emberek miként élik életüket, például mikor szeretnek bevásárolni. Ez magánügy. A vasárnapi boltzár bevezetésével – amiről már akkor tudni lehetett, hogy a lakosság óriási többsége nem ért egyet vele, s még a Fidesz-hívők sem – Orbánék a saját akaratukat akarták ránk kényszeríteni, méghozzá olyan ügyben, amibe pedig nincs beleszólásuk. Most, hogy a kopaszokkal – ne feledjük, ők a Fidesz-alelnök Kubatovhoz, az általa vezetett Fradihoz köthetők – nem sikerült megakadályozni, hogy az ellenzék népszavazást szervezhessen az ügyben, a fideszes elvtársak rádöbbentek, hogy jobb, ha saját maguk vonják vissza a törvényt, mint ha a nép a voksoláson rákényszeríti őket. Ha ez a múltbeli, a vasárnapi boltzár bevezetésével kapcsolatos bűnüket nem is törli el, de OK: legalább most, utólag rájöttek, hogy vissza kell lépniük. Ám akkor miért hazudoznak még mindig? Rogán azt mondja: a döntésnél figyelembe vették a várható népszavazás nagy költségeit. Akkor ők (mármint az Orbán-kormány) miért akar egy másik, általuk javasolt népszavazást mégis megtartani a menekültkvótákról? Pedig az is legalább ugyanennyibe kerülne. Azt nem kellene visszavonni, ha már fontos a költségtakarékosság? (S mellesleg: akkor nem kellene abbahagyni mondjuk a stadionprogramot? Hiszen az is rengetegbe kerül, miközben lennének ennél fontosabb dolgok is…)

S a másik: láthattuk, hogy Lázár és Orbán néhány napja még gyökeresen mást mondott, mint amit most Rogán bejelentett. S mivel ismerjük a Fideszt, tudjuk, hogy számtalanszor átverte már a benne bízókat (megígért valamit, s azután mást csinált) – most is érdemes nagyon figyelnünk, hogy nem akarják-e majd valamilyen másik lépéssel ellehetetleníteni a boltok vasárnapi kinyitását. Hiszen mit is mondott Orbán annak idején? „Ne azt figyeljék, amit mondok, hanem amit teszek!”

Na ugye!!! – így kommentálta Nyakó István MSZP-s politikus néhány perccel Rogán Antal miniszter bejelentése után, hogy a kormány visszavonja a boltok vasárnapi zárvatartásáról szóló törvényt.

Az MSZP-s népszavazás a második eset, amely meghátrálásra kényszerítette a kormányt- állítja a szocialista politikus az Index beszámolója szerint.

- Én az első pillanattól kezdve tudtam, hogy ez a despota hatalom, nem képes arra, hogy szembe nézzen az emberek világos akaratával. A kormány a népszavazási vereség okozta politikai félelme miatt adta vissza a vasárnapi vásárlás szabadságát - mondta Nyakó, és hozzátette, ő akkor is örül, ha a kormány népszavazástól való félelme miatt történt meg, amit a párt megpróbált elérni.

- Győztek az emberek, győzött a demokrácia, a társadalmi akarat és az MSZP, a kormány pedig kapitulált - értékelte Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény visszavonásáról rendelkező kormánydöntést hétfői sajtótájékoztatóján az MTI beszámolója szerint.

A pártelnök úgy fogalmazott: másfél év kitartó küzdelem kellett hozzá, de hittek abban, hogy nem lehet az emberek feje felett döntéseket hozni a hétköznapjaikat meghatározó kérdésekben. Hozzátette: minden mérés azt igazolta, hogy a társadalom többsége elutasítja a vasárnapi boltzárat, de a kormány másfél évig nem tett semmit, majd most három nap alatt, "kapkodva, elvi álláspontját feladva kapitulált", de nem a társadalmi akarat miatt, hanem kizárólag a hatalma megtartásáért.

Tóbiás József úgy vélte: ezért nem állhatnak meg, "itt nem ért véget a történet", valódi népszavazást akarnak, mert hisznek abban, hogy a társadalmi akarattal együttműködve leváltható a Fidesz, az embereknek pedig joguk van az egészségügyről, az oktatásról, az földekről a bérplafonról és a számos meghatározó kérdésről véleményt mondani.

- A Fidesz-frakció támogatja a kormány kezdeményezését a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló jogszabály visszavonására - ismertette a kormánypárti képviselőcsoport álláspontját annak vezetője hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján. Ezt szintén az MTI közölte.

Kósa Lajos beszámolt arról is, hogy a Ház kedden kivételes eljárásban szavazhat az előterjesztésről, amely akkor alkalmazható már a következő vasárnap, ha a törvény még a héten megjelenik a közlönyben, miután az államfő aláírta azt.

Kérdésre úgy fogalmazott: nem tartják vereségnek a döntést, bár "az kétségtelen kudarc, hogy ez embereket nem tudtuk meggyőzni egy olyan intézkedés helyességéről, amely meghozta a hozzá fűzött reményeket". Ezt azzal egészítette ki: az embereknél az a szabadságfelfogás, hogy bármikor vásárolhassanak, felülírta, hogy mindenkinek joga van a vasárnapi pihenőnapra.

Hozzátette: a boltzárat kezdeményező koalíciós partner, a KDNP fenntartja elvi álláspontját, és szeretnék elérni annak kiterjesztését olyan ágazatokra is, ahol nem feltétlenül szükséges a munkavégzés a hét utolsó napján. Ez alól kivétel, ha valaki önszántából akar dolgozni - tette hozzá.

Kósa Lajos azt állította, hogy a jogszabály gazdasági eredményei pozitívak: nőtt a kiskereskedelmi forgalom és a foglalkoztatás is a szektorban, a baloldal forgalomesésre vonatkozó "jóslatai" pedig hamisnak bizonyultak. (A blog szerzőjeként azt kell mondanom, hogy ez persze nem igaz – lásd a következő hírt, amiben a szakértő elmagyarázza, hogy mi miért nőtzt, vagy csökkent!)

Kósa angsúlyozta: a kormányoldal a legfontosabb népszavazásnak az unió kötelező betelepítési kvótájáról szólót tartja, a két kérdést pedig nem kívánja összekeverni.

Az Origo arról írt, hogy „lefagyott a KDNP” a vasárnapi boltzár visszavonásáról szóló kormányzati döntésre. A párt vezető politikusai elérhetetlenek, Rubovszky György, az eredeti javaslat egyik benyújtója pedig egyelőre kivár.

A Demokratikus Koalíció saját sikerének is tekinti a vasárnapi boltzárról szóló törvény eltörlését, mert az erről szóló népszavazást mi kezdeményeztük először - mondta az Origónak Gréczy Zsolt, a párt szóvivője.

Orbán Viktor vereséget szenvedett, a népszavazás okozta nagyobb pofont egy kisebb pofonra cserélte - mondta Gréczy Zsolt, aki szerint pártja saját sikernek is tekintheti a törvény visszavonását, miután elsőként kezdeményeztek a témában népszavazást.

Gréczy szerint az Orbán-kormánynak már nem szabad az időt húznia és minél előbb lehetővé kell tenni, hogy vasánap is lehessen vásárolni. A politikus szerint nem igaz Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjének érvelése, miszerint gazdaságilag indokolt volt a boltzár, miután szerinte több ezren elvesztették az állásukat és jelentős mértékű volt az adóbevételek csökkenése is.

Szél Bernadett szerint ideje lenne, hogy a kormány abbahagyja a társadalom sokkolását olyan döntésekkel, amiket később visszavon. Az LMP képviselője úgy véli, a boltzár eltörlése jó üzenet azoknak, akik ki akarnak állni magukért.

Eleve nem lett volna szabad bevezetni a vasárnapi boltzárat – vélte Szél Bernadett, aki szerint a kormány számára is nyilvánvalóvá vált, hogy nem teljesültek a várt eredmények.

Lehet Más a Politika társelnöke szerint a boltzár eltörlése jó üzenet minden társadalmi összefogás számára, hiszen azt bizonyítja: van értelme kiállni magukért.

„A történtek is megmutatták, hogy a népszavazás az egyedüli eszköz, amivel meg lehet hátráltatni a kormányt” – tette hozzá a képviselő.

A kabinet döntésének bejelentése után egyébként a hvg.hu munkatársa felhívta Erdősi Lászlónét, hogy megkérdezze, mit szól a fejleményekhez. A herceghalmi polgármester felesége – aki a kopaszok akcióját kihasználva néhány hétig akadályozta az MSZP népszavazási kezdeményezését - azonban viszonylag röviden csak annyit mondott: „Ne kérdezzen tőlem semmit! Mi a fenének hívott?” S a telefon ezt követően süket lett.

Az Index anyaga szerint a boltzár az eddigi közvélemény-kutatási adatokból következtetve valószínűleg egyébként is elbukott volna. A témában végzett korábbi közvélemény-kutatásokból egyértelműen az jött ki, hogy az emberek többsége rühelli az intézkedést: még a legszolidabb eredmények szerint is 60 százalék körül van az elutasítók aránya. A kiskereskedelemben dolgozók körében ugyan nem készült elégedettségi felmérés a vasárnapi zárvatartásra vonatkozóan, de valószínűleg erősen megosztottak voltak a kérdésben

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség igazgatója az Index megkeresésére nemrég azt mondta, a vasárnapi zárvatartás sokkal kevésbé rengette meg a kereskedelmet, mint amire ő és még sokan mások számítottak. Három fő szempontot emelt ki, amelyek mentén a boltzár gazdasági hatásait értékelni érdemes:

Okozott-e veszteséget a teljes ágazatot nézve?

Átrendezte-e az egyes bolttípusok piaci részesedését?

Milyen hatást gyakorolt a foglalkoztatásra az ágazatban?

Az első kérdésre a válasz Vámos György szerint nem. 2015 elejétől a végéig párhuzamosan voltak jelen a piacot felfelé és lefelé húzó hatások, de ezek kiegyenlítették egymást. Míg például az olcsó nyersanyagok, üzemanyag, és a reálbérnövekedés a pozitív oldalhoz sorolható, addig a vasárnapi zárvatartás valószínűleg a negatívhoz, de 2015-re ezzel együtt is 5,7 százalékos bővülést mutatnak a KSH adatai a kiskereskedelmben, mondta Vámos. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy az online pénztárgépek kötelezővé tételének hatására a szektor sokat fehéredett, így lehetséges, hogy bizonyos vasárnapi boltzár miatt kiesett bevételeket nem lát a NAV, mert azok feketén folytak be. Ugyanígy azt sem tudjuk, mekkora lett volna a növekedés, ha nincs a vasárnapi nyitvatartási tilalom.

Az átrendeződésről nem lehet semmi egyértelműt állítani az OKSZ elnöke szerint, mivel – bár a NAV-nak megvannak a szükséges nyers adatai – ilyen típusú statisztikák még nem láttak napvilágot. Az intézkedés eredetileg részben a kis, főleg családi üzemeltetésű boltok forgalmának fellendítését célozta a hiperekkel és nagy üzletláncokkal szemben, de hogy ez mennyire jött be, arról csak akkor tudnánk bármi biztosat mondani, ha az adóhatóság elemezné az online kasszákon keresztül befolyt bevételi adatokat ilyen bontásban.

Ennek híján jelenleg csak spekulációk vannak, de sokan úgy becsülik, az intézkedésből inkább a nagy, külföldi üzletláncok jöttek ki jobban, annak ellenére, hogy nekik alapvetően a forgalmuk nagyobb részét tette ki a vasárnap.

Ezeknél az áruházaknál az vált jellemzővé, hogy korábbi vasárnapi vásárlóik megmaradtak, csak most már inkább a hosszabb nyitvatartású péntekeken és szombatokon mennek. Ezzel párhuzamosan a kisebb hazai láncok (akár a CBA is, amelyet sokan emlegettek a kezdeményezés potenciális nyerteseként), akik szintén nem tarthatnak nyitva vasárnap, bukhattak a boltzárral.

A harmadik fontos szempont a munkaerő kérdése, erről viszont van adat: 2015-ben közel 10 ezer fővel csökkent a kereskedelemben foglalkoztatottak száma. Ez a kis- és nagykereskedelemben dolgozókra vonatkozó összesített szám, de lehet benne szerepe a vasárnapi zárvatartásnak is.

A Fidesz ma már vállaltan nagyon messze áll attól az egykori rendszerváltó párttól, aminek indult. Maga Orbán Viktor – aki lassan, két részletben összesen tíz évet töltött hatalomban – szintén sokat változott, és nem csak abban az értelemben, hogy liberális ellenzékiből konzervatív, majd valami illiberálisszerű populista kormányfő lett – írja a 444.hu.

Az 1990 és 1998 közötti – tehát a kormányra kerülése jutása előtt elmondott – parlamenti felszólalásai alapján az álláspontja rengeteg témában alakult át gyökeresen, sokszor a világnézetétől teljesen függetlenül. Ezekből készítettek a honlap szerzői egy részletes – s nagyon tanulságos – összeállítást. Most a blog szerzőjeként csak az általuk említett témákat ismertetem, de érdemes az egész cikket elolvasni az alábbi linken:

http://444.hu/2016/04/11/19-bizonyitek-arra-hogy-orbant-kicsereltek

1. A rohamtempójú törvényalkotás rossz – már ha nem a Fidesz csinálja

2. Régen kellett választási program – Orbánnak már nem kell

3. Nem szokása kommunistázni – csak ha kommunistázik

4. Az állam nem lehet jó – kivéve Orbánnal az élen

5. A kormány ne vegye a felügyelete alá a sajtót – de mégis

6. Nem szabad a külföldi tőkével riogatni – csak ha Orbán kormányon van

7. Nem szabad kockázatot vállalni közpénzzel – csak ha ezt az Orbán-kormány képviselője teszi

8. Tisztelni kell a másikat – már ha nem egy parazita

9. Az államot és az egyházat szét kell választani – de nem egy olyan kormánynak, amiben benne van a KDNP

10. A visszamenőleges hatály tilalmát nem szabad átlépni – de azért átlépte

11. Az állam szétveri a polgári élet kereteit – de nem az övé

12. Akkor baj volt, hogy képviselők terjesztettek be kormány-előterjesztést – most ez alap

13. Ellenzékből az Expo rossz – kormányon az olimpia jó

14. A Fidesznek most nem probléma, ami az MDF-nek az volt

15. A Fidesznek az oktatás a legfontosabb – de 2010 óta rengeteg pénzt vontak ki onnan

16. Paragrafusgyártó gépezet → rendeleti költségvetés

17. Fontos a gazdaság kiszámíthatósága – mármint ellenzékben

18. Amikor még csak veszély volt, hogy maffia-piacgazdaság épül

19. Régen kirekesztették a polgárokat a demokráciából – most kirekesztik a polgárokat a demokráciából

Demonstrálnak, és sztrájkot helyeztek kilátásba a postások is – írja a hvg.hu.

Az amúgy is magas bérek jóval megugrottak, az alacsonyak alig, mondja a szakszervezet. Az autóipari, a közösségi közlekedési és a kiskereskedelmi sztrájkfenyegetettség után újabb ágazatban borulhat a bili, és itt is az alacsonynak tartott bérek miatt.

Demonstrációs bizottságot hoz létre a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége és a Kézbesítők Szakszervezete (KÉSZ), mert a munkáltató megsértette a tavaly decemberben kötött 2016-ra szóló bérmegállapodást - jelentették be hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten. Ha a Budapestre tervezett demonstráció nem vezet eredményre, akkor sztrájkbizottságot alakítanak.

Ádám István, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (POFÉSZ) elnöke elmondta, a posta honlapján közzétett vezetői bérezésekből kiderült, hogy esetükben a munkáltató béresítette a prémium egy részét, ezzel a bérmegállapodással ellentétben bérfejlesztést adott az 500 ezer forint havi fizetés felett is, ami 24 százalékos béremelést jelent szemben az 500 ezer forint alatt keresők átlag 4 százalékos fizetésemelésével, és ezt a bérfeszültséget nem fogadják el.

Az Index szerint minden ötödik képviselő, 39-en vallottak be kölcsönöket, közülük 16-an legalább 10 millió forintot. A rekorder Lázár János a maga 36 milliós adósságával, szorosan mögötte a villáját családi összefogásból építő Szijjártó Péter 30-cal.

Amikor a NAV 2015-ben vagyonosodási vizsgálatot folytatott Habony Árpád ellen, a hatóságnak bemutatott dokumentumaiból az derült ki, hogy leginkább baráti kölcsönökből él. Tombor Andrástól 20 millió forintot, Andy Vajnától egyszer 100 ezer dollárt, egyszer 50 ezer dollárt kapott kamatmentes kölcsönbe. Vagyis Habony több mint 50 millió forintnyi kölcsönt vallott be.

Ha az ekkora tartozása nincs is semelyik képviselő bevallásában, azért a nagy összegű baráti, családi kölcsönök egyáltalán nem ritkák a politikusoknál, a képviselői vagyonnyilatkozatokban is sokszor szerepel valami abban a rubrikában, amely a magánszemélyek felé fennálló tartozásra kérdez rá.

A 23 budapesti kerületi polgármesternél is hasonló az arány. A legutóbbi vagyonnyilatkozatuk szerint közülük 5-nek van tartozása magánszemély felé. 3-3 millióval tartozik a csepeli Borbély Lénárd (feleségével közösen) és a pesterzsébeti Szabados Ákos, 4-4 millióval a ferencvárosi Bácskai János és a XI. kerületi Hoffmann Tamás. Az V. kerület polgármestere, Szentgyörgyvölgyi Péter 16 millióval tartozik valakinek.

Átnéztük ebből a szempontból a 199 parlamenti képviselő legutóbbi, január végén leadott vagyonnyilatkozatát, és ezt találtuk:

A 199 képviselőből 39-nek van magánszemély felé tartozása. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden ötödik képviselő kapott ilyen jellegű kölcsönt.

A 39-ből 20 fideszes, 7 MSZP-s, 5 jobbikos, 3 KDNP-s, 2 DK-s, 1 PM-s és 1 LMP-s.

A többség nem részletezi a vagyonnyilatkozatában a kölcsön okát, jellegét, határidejét.

A kapott kölcsön, pontosabban a még meglévő tartozás viszonylag kisebb összegű, 3 millió forint alatti (vagy pont annyi) 13 esetben.

10 millió forintnál nagyobb (vagy pont annyi) a tartozása 16 képviselőnek.

A legnagyobb összeggel, 36 millió forinttal Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tartozik magánszemélynek. A második 30 millió forinttal a családi segítséggel luxusvillát vásárló Szijjártó Péter külügyminiszter, a harmadik 25 millió forinttal Szatmáry Kristóf, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára.

A terroristák le akarnak csapni a nyáron megrendezendő foci Európa Bajnokságon Párizsban - a francia Libération szerint ezt állította kihallgatásán Mohamed Abrini, akinek szavait az Index idézi. Ő az a kalapos férfi, aki a brüsszeli merénylők társa volt, de velük ellentétben végül nem robbantotta fel magát a repülőtéren.

Abrinit néhány napja fogták el és lapinformációk szerint elég beszédes a kihallgatásain. Abrini vallotta azt is, hogy eredetileg nem Brüsszelben, hanem Párizsban akartak merényleteket elkövetni, de a párizsi merénylő, Salah Abdeslam elfogása miatt változtattak a terven.

A francia hatóságok azt ígérik, hogy maximális biztonsági intézkedések mellett rendezik meg az Európa Bajnokságot, de a rendőrök és a biztonsági szakértők ennek ellenére a legrosszabbtól tartanak, mondván, az esemény ideális célpont az Iszlám Állam számára.

Az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozott az antiterrorista szolgálat egyik tagja és azt mesélte, hogy a sportesemény szervezői egy biztonsági tanácskozáson azt kérdezték tőlük, hogy egy esetleges merénylet másnapján meg tudják-e rendezni az elmaradt mérkőzéseket. "Átvettem a szót és visszakérdeztem: pontosan hány halott kellene ahhoz, hogy az egészet leállítsák?" - mesélte az antiterrorista szolgálat tagja.

A Vs.hu ma elkezdi közölni annak az óriási adatmennyiségnek a feldolgozott részeit, amelyet a Miniszterelnökségtől perelt ki. A dokumentumok a Századvég azon elemzéseit tartalmazzák, amelyeket a kormánynak készített 2012–2014 között, összesen 4,1 milliárd forintért.

A Miniszterelnökség azonban sokat tett azért, hogy a tőle kiperelt anyagok használhatatlanok legyenek – írja az Index.

A Miniszterelnökség több mint 77 ezer oldalnyi iratot adott át az újságnak, ám ennek háromnegyede nem is a tárgyhoz tartozik. A dokumentumokat az átadás előtt átkonvertálták, hogy se másolni, se keresni ne lehessen bennük, és így már azt sem lehet tudni, hogy mikor keletkeztek és ki írta az anyagokat. Az ábrákat és a betűméretet felnagyították, a dokumetumokat word formátumból pdf-be tették át, így lett az eredetileg ígért 30 ezerből 78 ezer oldal – amelyből ráadásul 60 ezer nem is tanulmány, hanem a cégcsoport által végzett közvélemény-kutatások nyersanyagai teszik ki.

A vs.hu besámolója szerint az egyenként több száz, de nem ritkán több ezer oldalas dokumentumokról itt most csak annyit érdemes tudni, hogy önmagukban használhatatlanok, a tanulmányokhoz csatolásuk több, közvélemény-kutatásban jártas, a VS.hu által megkérdezett szakértő szerint olyan, mintha egy újságíró a jegyzeteit adná le a szerkesztőnek.

A honlap szerint az oldalszámok felduzzasztásában a gyorsjelentések formátuma is segített: ugyanaz a szöveg, amely a Századvég 36-os betűmérettel írt összefoglalójában egy teljes oldalt kitesz, 3 sort sem töltött ki, amikor a leggyakoribb,12-es betűmérettel gépeltük be a szövegszerkesztőbe. A válaszokat összegző diagramokat pedig akkorára nagyították, hogy egyenként kitegyenek egy oldalt: az általunk kérdezett szakértők közül többen felnevettek, annyira amatőrnek és nevetségesnek találták az átlátszó, oldalszám-szaporító tálalást.

A vs.hu szerint háromszor tagadta meg 2015 novembere és januárja között a Miniszterelnökség a jogerősen kiperelt századvéges tanulmányok átadását arra hivatkozva, hogy az óriási adatmennyiség miatt az anyagok összerendezése nagyon időigényes. A szervezetet vezető Lázár János visszatérően harmincezer oldalról beszélt, de a tárca egyik munkatársa hatvanezret említve mondta le az egyik találkozót, amelyen az iratokat kellett volna átadniuk.

A 444.hu ugyanerről a témáról azt írta, hogy „totálisan értelmetlen és felesleges kutatási eredményeket szállított a kormánynak a négymilliárdért megbízott a Századvég.”

„Hallott Ön a Magyary Zoltán Közigazgatás Fejlesztési Programról? Hány szoba van az Önök háztartásában?” Íme egy példa arról, mennyire értékes információkhoz juttatta a Századvég a kormányt abból a négymilliárd forintból, amelyet tanulmányok készítésére kapott. A 2012-ben feltett fenti két kérdés válaszait összefésülve az jött ki egyébként, hogy a 4-6 szobás lakásban élők hallottak leginkább a Magyary-programról.

Nem csoda, hogy a Miniszterelnökség és a Századvég is megtett mindent annak érdekében, hogy a négymilliárdért készített tanulmányok ne kerüljenek nyilvánosságra. Joó Hajnalka, az Origo újságírója perelt a dokumentumokért még 2012-ben, végül csak 2016 februárban adták ki azokat, az ekkor már a vs.hu-nál dolgozó újságíróknak - írta a 444.hu.

- A Magyar Liberális Párt hűtlen kezelés gyanúja és közérdekű adat visszatartása miatt feljelentést tesz a VS.hu által közölt századvéges tanulmányok ügyében - közölte a párt elnöke hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján az MTI beszámolója szerint.

A független képviselő azt mondta, a sajtóban nyilvánosságra hozott adatok alapján a Miniszterelnökség nyilvánvalóan törvényt sértett, amikor titkosította a Századvég-tanulmányokat, mert az eddig megjelentekből is látszik, hogy azok egyszerű közvélemény-kutatások.

Fodor Gábor elfogadhatatlannak tartja, hogy a tanulmányokat úgy bocsátották a sajtó rendelkezésére, hogy nem derül ki, azok mikor készültek, illetve, hogy keresésre és feldolgozásra alkalmatlan formában adta át a Miniszterelnökség az adatokat. Ezek a tanulmányok nyilvánvalóan nem érnek annyit, mint amennyit fizettek értük - tette hozzá.

Azt mondta, a közvéleménynek tudni kell, hogy a Századvég részéről kik tekinthettek bele titkosított iratokba, ezért pártja közérdekű adattal való visszaélés miatt is feljelentést tesz.

A lemondott Kiss László helyett Hargitay András lett az úszók új szövetségi kapitánya. Az Origo értesülését Cseh László elnökségi tag is megerősítette.

A 60 éves Hargitay eddig utánpótlás kapitány volt, de Gyárfás Tamás, az úszószövetség elnöke már korábban azt nyilatkozta, ő Kiss László kijelölt utódja, mivel Kiss a riói olimpia után mindenképp távozott volna.

A távozás azonban korábban bekövetkezett, miután kiderült, hogy Kiss 1961-ben két társával együtt megerőszakolt egy nőt, amiért börtönben is ült.

Hargitay eredményes pályafutást tudhat maga mögött, 1972-ben bronzérmes lett a müncheni olimpián 400 m vegyesen, a világbajnokságról és az Eb-kről pedig három-három aranyérme volt.

A bevándorlásról szóló lakossági fórumsorozatot indít a Civil Összefogás Fórum (CÖF) - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) - tájékoztatta a CÖF alapítója, a CÖKA elnöke hétfőn az MTI-t. A hírt a 444.hu írta meg.

Csizmadia László közölte, hogy a következő másfél hónapban országszerte több mint száz helyszínen rendeznek lakossági fórumokat a migráció, a bevándorlás, a terrorizmus és „az Európai Unió által erőltetett” kötelező befogadási kvóta kérdésköréről, „szakértők” és „politológusok” részvételével.

Arra is buzdítani kívánják az embereket: ha lehetségessé válik a betelepítési kvóta elleni népszavazás, akkor írják alá az annak kiírásához szükséges íveket és szavazzanak a kvóta ellen.

A CÖF-CÖKA kapcsán a blog szerzőjeként csak annyit írnék: bizonyíték van rá, hogy volt olyan év, mikor működésüket szinte teljes egészében a Fidesz finanszírozta. Hát ennyire pártatlanok, enyire kell komolyan venni, mikor „civil szervezetként” mondanak valamit.

Nem kaptak hivatalos értesítést a budai várban épülő Magyar Nemzeti Bank (MNB) doktori iskolájának szomszédai arról, hogy az eredeti tervekkel ellentétben nem csupán decens közgazdászok és bankárok járnak majd szakmai továbbképzésre a Mátyás-templom mellé, hanem hangos turisták és még hangosabb lakodalmas csoportok is – írja az Index.

A Pallas Athéné Domus Animae MNB-alapítvány ugyanis 2015-ben gondolt egyet, és elhatározta, hogy óriási éttermet és mellé borozót is nyit a város idegenforgalmi központjában lévő, más célra szánt épületben. A kormányhivatal aztán véletlenül rossz címre küldte a funkcióváltásról szóló építési engedélyt, amely így zavartalanul jogerőre emelkedhetett.

S hogy még szebb legyen a történet, a bontási munkákat az Orbán-közeli oligarchának számító (s egyben a Videotont vezető) Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Építő Zrt. végezte, majd átvette a stafétát a miniszterelnök másik barátja, Mészáros Lőrinc érdekeltsége. A felcsúti polgármester leendő veje által vezetett Magyar Építő Zrt. nemcsak szimplán oktatásra alkalmas helyiségeket, hanem átriuméttermet, VIP-termeket, pinceborozót és gourmet boltot is kialakít a középkori épületben.

A meglepetést az Index szerint fokozta, hogy a változtatást tartalmazó építési engedély réges-rég jogerőre emelkedett, pedig a jogszabályok lehetővé teszik, hogy az érintett szomszédok a jogorvoslati időszakon belül jelezzék kifogásaikat.

Ha viszont nincs reklamáció, az engedély hatályba lép.

Arról persze szó nincs, hogy az önkormányzat visszavonná saját hibája miatt az építési engedélyt: ehhez perelni kellene.

Tavaly kicsit szűkült, de még mindig óriási a szakadék a szegények és a gazdagok között Magyarországon: a legfelső húsz százalék 3,1-szer annyit fogyasztott, mint a legalsó, vagyis a 2014-es 3,3-szeres szorzó alig javult. A legszegényebbek kiadásai továbbra sem érik el az átlagos fogyasztás 60 százalékát, miközben a társadalom legtehetősebb rétege 1,8-szer annyit költött, mint az átlag – írja az Index.

A KSH szerint a leggazdagabbak összkiadásuk alig több mint 20 százalékát költik élelmiszerekre, míg a legszegényebbek majdnem a harmadát.

A gyermekes háztartások szegényebbek: egy főre jutó havi fogyasztási kiadásuk összesen 57 ezer forint volt tavaly, alig több az országos átlag háromnegyedénél. A viszonylag alacsony fogyasztás fő oka, hogy ezek a háztartások átlag négy főből állnak, míg az országos átlag nem éri el a két főt. A különbség különösen látványos az olyan kiadási tételeknél, mint például a lakásfenntartás, amelyek nagysága nem arányos a létszámmal. A gyermektelen háztartások magasabb életszínvonalon éltek: egy főre jutó személyes célú kiadásaik összege 88 830 forint volt, ezen belül havonta 4 ezerrel többet költöttek élelmiszerre, mint a gyermekesek.

Százmilliókat érhet Bors szerint az a villa, ahol Orbán Viktor gyerekkori barátja, a szerencse fia, a gázszerelőből lett felcsúti közpénzmilliárdos, Mészáros Lőrinc él.

A Bors két fotót is közölt az ingatlanról. A villában parkoló terepjárók egy külön erre a célra kialakított, fedett építmény alatt pihennek. A helyiek szerint a miniszterelnök barátját sokat látni egy – újonnan legalább 30 millió forintot érő – Mercedes terepjáróban, amely azonban nem szerepel polgármesteri vagyonnyilatkozatában.

A Felcsút határában található, hatalmas, modern stílusú ház tekintélyes méretű kertjében a Bors munkatársainak ottjártakor tucatnyi ember gondozta a növényzetet. "A kapunál őrbódé áll, az ott strázsáló férfi folyamatosan nyomon követte a mozgásunkat a kerítés körül. Később egy fekete Audi lassított le munkatársaink mellett, a benne ülő egyik férfi pedig arról érdeklődött, hogy a környéken lakunk-e" - írta a lap.

Még mindig börtönnel fenyegeti a kormány azokat a szolgáltatókat, amelyek a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat számára feltörhetetlen "titkosításokat" kínálnak - derül ki a kormány módosított terrorellenes törvénycsomagjából, amely a Népszabadság birtokába került.

Az Index beszámolója szerint a kormány korábban azt ígérte, hogy kiveszik a tervezetből, hogy két év börtönnel büntetik azokat, akik titkosított kommunikációra alkalmas szolgáltatást nyújtanak, ha mindezt úgy teszik, hogy a titkosszolgálat számára nem biztosítanak hozzáférést a "lehallgatáshoz". Csakhogy a lap birtokába került javaslat szerint mindössze annyit változtattak a tervezeten, hogy a felhasználókat nem büntetnék.

A lap ugyanakkor arra nem tér ki, ami egy, a titkosszolgálatok vezetőivel folytatott sajtóbeszélgetésen téma volt. Eszerint vannak olyan titkosítást kínáló szolgáltatók, amelyek úgy fejlesztették ki a szolgáltatásukat, hogy ha akarnák sem tudnák lehetővé tenni a lehallgatást. Azaz hiába működnének együtt a hatóságokkal, nem tudnak érdemben segíteni nekik. A háttérbeszélgetésen a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetője azt mondta, hogy "értik a problémát" és ezekkel a szolgáltatókkal egyelőre nem tudnának mit csinálni. Az akkori nyilatkozatokból nagyon úgy tűnt, hogy éppen ezért jogilag szankcionálni sem tudnák ezeket a cégeket. Egyébként az egyik ilyen cég a CryptTalk, amely magyar fejlesztés, és a fejlesztők nemrég vehetett át az innovációs díjat a Parlamentben.

- Ma Magyarországon az emberek nem csak a migrációtól és a terrorizmustól félnek, hanem a pártállami idők visszatérésétől is, ezért a Jobbik csak olyan alaptörvény-módosító javaslatot tud támogatni, amiben kizárják a politikai túlhatalom szerzésének lehetőségét - mondta Vona Gábor, a Jobbik elnöke a Kossuth rádió 180 perc című műsorában hétfő reggel az MTI beszámolója szerint.

A politikus azzal kapcsolatban, hogy a Honvédelmi Minisztériumban (HM) pénteken négypárti megbeszélést folytattak a terrorveszélyhelyzetről, elmondta: bár a Honvédelmi Minisztérium az előterjesztője a javaslatnak, az mégis csak részben érint honvédelmi kérdéseket, ráadásul az alaptörvény-módosítással párhuzamosan fut egy belügyminisztériumi javaslat is. Mint mondta, nem jó, ha a jogalkotás "ennyire kaotikus és ennyire több szálon fut".

Jelezte: tartalmi kritikájuk a javaslattal szemben az, hogy az nem zárja ki a politikai túlhatalom szerzésének lehetőségét. Természetes, hogy a terrorizmus elleni küzdelem bizonyos kellemetlenségeket okozhat a társadalomnak, például emberi jogok érvényesülése tekintetében, de ennek is megvan a maga határa, indokolhatósága, lehet olyan törvényi garanciákat adni, amely mindenkinek megnyugtatóan támogathatóvá teszi ezt a javaslatot - szögezte le.

Mint mondta, a javaslatban például az szerepel, hogy a terrorveszélyhelyzetet a kormány rendelheti el, 60 napra, saját hatáskörben. A Jobbik javaslata ezzel szemben az, hogy három napos felhatalmazást adjanak a kormánynak, és ne a kormány kapjon hatáskör-bővítési lehetőséget, hanem a különböző hatóságok. Megjegyezte: furcsállják, hogy a HM tervezete még a francia szabályozásnál is szigorúbb.

Szükségállapotot rendeltek el a Magas-Tátra több településén a barnamedvék elszaporodása miatt - írja az MTI alapján az Index. Magastátra (Tátraváros, Vysoké Tatry) önkormányzata felszólította a lakosságot és turistákat, hogy sötétedés után kerüljék a szemeteskukákat és a rosszul megvilágított utcákat, nehogy élelem után kutató éhes medvékkel találják szembe magukat. Hasonló óvatosság ajánlott Csorbató és Tátralomnic üdülőfalvakban is.

Máskor is előfordultak itt barnamedvék, de eddig még soha nem közelítették meg a lakott területeket ilyen gyakran, csak az országutakon és az ösvényeken kóboroltak. Idén azonban már öt panaszt is kaptunk arról, hogy medve tört be a házba, sőt két esetben rátámadtak a házőrző kutyára. Aggódunk az iskolák és óvodák körül bóklászó medvék miatt is - mondta a magastátrai polgármester, Jan Mokos.

Az is aggasztó, hogy már nemcsak éjszaka, hanem nappal is lehet látni a vadakat, az elmúlt néhány napban több mint tíz bejelentést kaptak erről a rendőrök, írja a Parameter.sk szlovák honlap. A rendőrség közölte, hogy írásos tájékoztatót küldenek ki a lakóknak arról, hogy mi a teendő a ragadozókkal való találkozás esetén, emellett sűrítik a medvefigyelő rendőri őrjáratokat.

A Parameter szerint az egyik magastátrai családhoz rendszeresen járnak a medvék, így volt ez pénteken is. A medve azonban megijedt a kutyától, felmászott egy fára és két órán keresztül várakozott, végül lemászott, elsétált, majd egy órával később újra visszatért. Az ótátrafüredi vasútállomásra is jár két napja egy medve, az emberek a vonatból fotózzák.

Egy nemzeti parki szakértő szerint a téli álom után az élelmet kereső medvék különösen aktívak, ezért merészkednek be a hegyi falvakba is. Csaknem negyedszázada törvény tiltja a barnamedvék elejtését Szlovákiában, ahol jelenleg 1400 körülire becsülik a számukat.

Lesöpörte az ellenzék a kormány terrortörvény-tervezetét – írja az Index.

A Honvédelmi Minisztériumban ma tartották a parlamenti pártok (pontosabban e pártok egy része: mert például sem az MSZP, sem a DK nem vett részt rajta) az első tárgyalást az alaptörvény és a Honvédelmi törvény módosításáról. A terrorfenyegetettség esetén életbe léptethető különleges helyzetről szóló törvénytervezetek szövegét a kormány készítette el.

A pártok két tervezetet kaptak kézhez. Az egyik ugyanaz, amelyikkel januárban a kormányoldal lyukra futott: azt a verziót egyik ellenzéki párt sem támogatta, nélkülük viszont nem menne át a kétharmados módosítás.

A másik tervezet 60-ról 30 napra csökkentené a kormány által elrendelhető terrorveszély-helyzet időtartamát, és hat nem túl lényeges pontban csökkentené az elrendelhető intézkedések körét. Ilyen a

- más államokkal egyeztetett és összehangolt információk, hivatalos állásfoglalások kötelező kiadása a közszolgálati műsorszórók részére,

- az ország védelme szempontjából fontos termékek, energiahordozók, fogyasztási cikkek készletezése, forgalmuk szabályozása, korlátozása,

- speciális tartalékok képzése, az importból történő beszerzések felgyorsítása,

- külföldiek beutazásának korlátozása vagy tilalma

- a külföldi személyekkel és szervezetekkel vagy intézményekkel való érintkezés és kapcsolattartás korlátozása vagy tilalma

- az ország területén élő nem magyar állampolgárok jelentkezési kötelezettsége és a tartózkodásukra vonatkozó korlátozások bevezetése.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a tanácskozás után közölte, a lényeg az, hogy a pártok egyetértenek az alkotmánymódosítás szükségességében, és már csak a részleteken folyik a vita. Ami szerinte egyrészt arról szól, hogy új tényállás jelenjen-e meg az Alaptörvényben a terrorvészhelyzetre, vagy valamelyik meglévő tényállást bővítsék-e, illetve vita van a konkrét intézkedések tartalmáról is. Utóbb Simicskó István honvédelmi miniszter is az optimizmusát hangoztatta, mint mondta, bízik benne, hogy április végére sikerül konszenzusos törvénytervezetet alkotni.

Schiffer András, az LMP társelnöke az Indexnek a tárgyalás után azt mondta, hogy a kormány javaslatát az LMP továbbra sem tudja tárgyalási alapnak tekinteni, mert a januárihoz tervezethez képest nem tartalmaz érdemi elmozdulást. Érzékelt arra utaló jeleket, hogy a kormányoldal hajlandó rugalmasabban közelíteni az ellenzék álláspontjához, de szerinte az ilyesmit bemondásra nem lehet elfogadni.

Kósa Lajosnak a pártokon átívelő konszenzusról szóló kijelentésére reagálva hangsúlyozta, hogy nem lesz ellenzéki képviselő, aki a kormány mostani javaslatára igent nyomna. A tárgyalás második, szűkebb körében valóban érzékelt elmozdulást, az LMP is lát lehetőséget a megegyezésre, ám konszenzusról nem lehet beszélni. Amikor a kormányoldal kommunikációs manőverekre használja a megbeszélést, azzal Schiffer szerint az érdemi előrelépést kockáztatja.

Mirkóczki Ádám, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos tagja a tárgyalást felemásként jellemezte. Amíg a tábornokok is bent ültek, a tárgyalás formális volt. Amikor a pártok képviselői és Simicskó István miniszter magukra maradtak, konstruktívabb lett a légkör. A Jobbik számára továbbra is vállalhatatlan a kormány javaslata, mert a rádió- és tévéstúdiók megszállása, a költségvetési szigor felrúgása, az internet és a postai szolgáltatások parttalan korlátozása számukra elfogadhatatlan. A hasonló tartalmú korlátozásokat ugyanakkor nem feltétlenül tartják elvetendőnek, ám azokat csak sokkal körülhatároltabb körben és sokkal konkrétabb szabályok alapján tudnák támogatni. A 60-ról 30 napra csökkenő időtartamot huszadrangú kérdésnek nevezte, pártja a tartalmi kérdéseket tartja lényegesnek.

Az MSZP már szerdán jelezte, hogy nem vesz részt a tárgyaláson. Ezt Harangozó Tamás, a Honvédelmi és rendészeti bizottság szocialista alelnöke az Indexnek azzal indokolta, hogy a média és a távközlés korlátozását lehetővé tévő rendelkezések benne maradtak a tervezetben, így az álláspontjuk szerint továbbra is a polgárok jogfosztásáról szól. Az MSZP januárban saját javaslatot készített a terrorvészhelyzet kezelésére, ám a mostani javaslat semmilyen elmozdulást nem tükröz az abban foglaltak felé, így a párt számára értelmetlen lett volna részt venniük a pártközi tárgyaláson.

A 444.hu egyébként azt a címet adta tudósításának: szó sincs arról, hogy az ellenzék beállt volna a terrorveszélyhelyzet mögé. A blog szerzőjeként mindehhez annyit tennék hozzá: hát ennyit arról, hogy Kósa meg a többi fideszes mennyire mondott igazat – ebben is…

A Demokratikus Koalíció szóvivője arra szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt, számoljon be, milyen kapcsolatban állt Horváth Zsolt volt fideszes képviselő offshore cégével.

Gréczy Zsolt pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján az MTI anyaga szerint emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban azt mondta, a jelentős magyar politikai tényezők kívül állnak a panamai offshore-ügyön.

Az ellenzéki politikus közölte: a miniszterelnök feltehetően nem tartja jelentéktelen politikai tényezőnek saját pártját, valószínűleg azért "hazudik ilyen nyíltan és gátlástalanul", mert személyes érintettsége is lehet az ügyben.

A szóvivő arra hivatkozott, hogy a kormányfő 2013-as évértékelőjében "személyesen reklámozta" az Okostojás nevű logikai játékot, amelyet a Rubik-kocka utódjaként emlegetett. Az offshore-ügyben érintett volt fideszes képviselő, Horváth Zsolt pedig 2014-ben tulajdonrészt szerzett két, a játékkal foglalkozó kft.-ben - tette hozzá.

A DK kíváncsi, a miniszterelnök tudott-e arról, hogy "egy offshore lábakon álló, adóelkerülő céget reklámoz", amikor dicsérte az Okostojás nevű logikai játékot - tette fel a kérdést.

Gréczy Zsolt az Index egyik cikkére is hivatkozott, amely szerint mandátuma lejárta után Horváth Zsolt - a korábbi offshore-érdekeltsége mellett - a Seychelles-szigeteken bejegyzett Mayer and Collins társtulajdonosa is lett. A portál úgy fogalmazott: "elképzelhető, hogy a Mayer and Collins az Okostojás nemzetközi forgalmazására jött létre".

Csak hogy Mészáros Lőrinc nyerhessen meg egy pályázatot, a tervezettnél 20 milliárd forinttal többért készülhet el a dél-balatoni vasút átépítése - írja a Népszabadság, amit a hvg.hu idézett.

A Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közötti 52 kilométeres szakasz felújítására a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó R-Kord, a V-Híd és a Swietelsky alkotta hármas konzorcium adott győztes ajánlatott a Népszabadság értesülése szerint.

Ők összesen 72,38 milliárd forintot kérnek a munkájukért ami pont 19,4 milliárd forinttal haladja meg az előzetesen becsült árat. Hogy a projekt költségeinek megugrása ne okozzon problémát, a beruházásra szánt uniós támogatás összegét 53 milliárd forintról, 72,4 milliárd forintra emelték. A Népszabadság megkereste a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot és a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.-t is, de egyikük sem kívánta kommentálni az ügyet. Most, hogy a kormány megteremtette a munkálatok fedezetét, a konzorcium hamarosan megkezdheti a munkálatokat. A tervek szerint a fejlesztés 2018 tavaszán zárul majd. A munkálatok állítólag nem fogják zavarni a nyári szezon megemelkedett vasúti forgalmát.

Egyébként a Balaton szerelmesei örülhetnek, mert ha elkészül a projekt, a vonatok az eddigi óránkénti 60 km/órás sebesség helyett már 100-zal száguldhatnak majd. Mészáros Lőrinc kedvéért egyébként nem első alkalommal módosítottak már kiírt pályázatot. Hasonló történt már a Budapest–Székesfehérvár vasútvonal felújításánál és a Szajolt Püspökladánnyal összekötő vasútnál is.

Az Index közlése szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nem tudja elfogadni a pedagógusok sztrájkbizottsága által - az esetleges munkabeszüntetés idejére - javasolt még elégséges szolgáltatást. Erről Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere és Palkovics László oktatási államtitkár levélben tájékoztatta a sztrájkbizottság három szakszervezetét pénteken, jelezve: a szaktárca hétfő délutánra várja a sztrájkbizottságot a tárgyalások megkezdésére.

A pedagógusok sztrájkbizottsága kedden jelentette be, hogy megkezdik április 20-ra országos pedagógussztrájk előkészítését. Erről levélben tájékoztatták Orbán Viktor miniszterelnököt. Az MTI-hez eljuttatott válaszlevélben a miniszter és az államtitkár kitértek arra, hogy a sztrájkbizottság járásonként egy intézményben biztosítaná az országos pedagógussztrájk idejére a gyermekek megőrzését.

A minisztérium a gyermekek és a szülők érdekében minden köznevelési intézményben szükségesnek tartja a gyermekek felügyeletének biztosítását - írta a tárca vezetője és az oktatási államtitkár, akik a még elégséges szolgáltatás részleteiről való egyeztetés megkezdésére a sztrájktárgyalást követő azonnali megbeszélést javasolják, azzal azonos helyszínen.

A civil közoktatási platform visszautasítja, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ismét az általa létrehívott köznevelési kerekasztalhoz rendelné a tárgyalásokat szervezetükkel, amelyhez "félszáz, az oktatás teljes spektrumát, a pedagógusokat, szülőket és diákokat képviselő szervezet csatlakozott".

A platform az MTI-hez pénteken eljuttatott állásfoglalásában azt írta: kezdettől fogva a kormányzat értésére adták, hogy olyan "erősen korlátozott hatókörű" tárgyalásokon, amelynek kereteit az Emmi egyoldalúan határozza meg, nem vesznek részt.

Álláspontjuk szerint az Emmi ki akar hátrálni a szemtől szemben folytatott, nyílt tárgyalásból; elvárják, hogy a tárca közölje: elfogadják vagy visszautasítják meghívásukat. Válasz hiányában április 12-én tárgyalódelegációjuk ott lesz a megjelölt helyszínen, és a sajtó jelenlétében várják a kormányzat tárgyalásra felhatalmazott, "döntési jogosítványokkal bíró" képviselőit - tették hozzá. Amennyiben a kormányzat mégsem képviselteti magát megfelelő szinten és megegyezési készséggel, a tiltakozás, nyomásgyakorlás minden célszerű eszközével élni fognak, számítva számos civil szervezet, szakszervezet és a Tanítanék mozgalom támogatásán túl a társadalom aktív szolidaritására - fogalmaztak.

A szaktárca csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy tájékozódó megbeszélést tartottak a platform képviselőivel. Tudatták: a platform képviselőjét várják a köznevelési kerekasztal következő ülésére. A közlés szerint a megbeszélésen meggyőződtek - és erről levélben tájékoztatták a platform képviselőit -, hogy követeléseik mindegyikével foglalkozik a kerekasztal, és azok többsége szerepel a pedagógusok sztrájkbizottsága felvetései között is.

Szintén az MTI közölte, hogy a pedagógusok sztrájkbizottsága nem osztja az Emberi Erőforrások Minisztériuma álláspontját az esetleges munkabeszüntetés idejére a még elégséges szolgáltatásról. A sztrájkbizottság ugyanakkor elfogadja a tárgyalások időpontjául javasolt hétfői napot.

A Pedagógusok Szakszervezete, mint a sztrájkbizottság tagja, pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében rámutatott: a még elégséges szolgáltatások meghatározásánál a sztrájkbizottság az eddigi sztrájkügyekben meghozott fővárosi törvényszéki végzésekből indult ki, vagyis tankerületenként a Klik egy, szükség esetén több intézményt jelöl ki a tanulók felügyeletére.

A minisztérium azonban úgy ítéli meg, hogy minden iskolában gondoskodni kell a tanulók felügyeletének megszervezéséről. A sztrájkbizottság nem osztja ezt az álláspontot, tekintettel arra, hogy az említett végzésekből kiolvasható: a sztrájk joga nem üresíthető ki úgy, hogy a még elégséges szolgáltatás követelménye címén teljesíteni kell a majdnem teljes szolgáltatásokat - közölték.

Mindehhez a blog írójaként lenne egy megjegyzésem: Palkovicsék a mostani lépésükkel igazolták azt a gyanút, hogy a kormány csak a tárgyalások elhúzásában, a pedagógusok kifárasztásában érdekelt. A szakszervezet kedden jelentette be a sztrájktervét – de ők csak pénteken válaszoltak, s további néhány nap késéssel hétfőre javasolnak tárgyalásokat. Mi ez, ha nem időhúzás, hogy 20-án ne lehessen sztrájkot tartani? S “természetesen” nem fogadják el a szakszervezet ajánlatát, hogy ezzel is a sztrájk megtartását nehezítsék.

56 éve nem volt ilyen rossz Magyarország megítélése – írja az Origo, az első Orbán-kormány egyik miniszterét idézve.

Chikán Attila közgazdászprofesszor szerint Magyarországon gazdasági irányváltásra van szükség. Az első Orbán-kormány gazdasági minisztere a Debreceni Egyetemen a magyar gazdaság versenyképességének aktuális tényezőiről tartott előadásában a gazdasági irányváltás kritériumaként a bizalomerősítést, a korrupciócsökkentést, a tudásalapú fejlődést, a termeléstől a szolgáltatások felé fordulást, a központosítás csökkentését és a nemzetközi értékláncokba való bekapcsolódást jelölte meg.

Chikán Attila úgy fogalmazott: az irányváltáshoz nem kell kormányváltás, a gazdasági fordulatot a jelenlegi kormány is meg tudja csinálni, ha akarja.

A professzor szerint a versenyképességet tekintve drámaian romlott a helyzetünk: a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában Magyarország 144 ország között 2001-ben még a 29. volt, 2006-ban a 38. helyre került, most a 63. helyen áll.

A vizsgált 12 versenyképességi mutató közül az intézményrendszer – amelybe beleértik a kormányzat egész teljesítményét – és az üzleti tevékenység tekintetében áll a legrosszabbul az ország: a 97., illetve a 90. helyen – mutatott rá.

Ugyanakkor az infrastruktúrában és a technológiai felkészültségben mért 48. hely hosszú távon reménykeltő – jegyezte meg a professzor.

Chikán Attila a jelenlegi magyarországi unortodox gazdaságpolitika jellemzői között sorolta fel az állam gazdasági szerepének növelését, a társadalmi egyenlőtlenségek politikai kezelését, a rövid távú stabilitás előtérbe helyezését és a politikai hatalom szempontjainak prioritását.

„Magyarország nemzetközi megítélése 1960 óta soha nem volt olyan rossz, mint most” – jelentette ki az akadémikus, megjegyezve: „ezért nem minősítik fel az országot a hitelminősítők, hiába mondja a kormány, egyébként teljes joggal, hogy gazdasági mutatók már lehetővé tennék ezt”.

Chikán Attila figyelmeztetett arra, hogy „a politikában jelenleg uralkodó társadalomfelfogás bezárja Magyarországot az alacsony fejlettségű európai országok körébe”. Kiemelte: folytatódik az ország lecsúszása, ha nem lesz gazdaságpolitikai változás.

Magyarország három pontot, és ezzel három helyet rontott a Transparency International 2015-ös világszintű korrupció-érzékelési indexén. A kelet-közép-európai régióban már csak Romániában és Bulgáriában érzékelik alacsonyabbnak a korrupciót, mint Magyarországon. A szervezet magyarországi vezetője szerint rendszerszintűvé vált a korrupció intézményesített formája.

Az Index terjedelmes, a hátteret is bemutató cikket közölt arról a tegnapi hírről, hogy a NAV – egy ellenzéki politikust is megelőzve – saját hatáskörben indított el egy vagyonosodási vizsgálatot Habony Árpád ellen, jóllehet az elmúlt években nem nagyon forszírozott olyan vizsgálatokat, amelyek kormányoldali VIP személyiségek anyagi ügyeiben vájkáltak volna.

Különösen nem olyanéban, akinek a bevételei hosszú idő óta izgatják az ellenzéket is.

Habony esetében a vizsgálat mégis megindult, és megállapították, hogy 2009 és 2013 között összesen több mint 50 millió kamatmentes magánhitelt kapott Andy Vajnától és Tombor Andrástól. A vizsgálatot, amelynek tartalmát csütörtökön a 444.hu hozta nyilvánosságra, 2015 elején folytatták le, abban az időszakban, amikor még a Simicska emberének tartott Vida Ildikó állt a hatóság élén.

A Simicska-Orbán konfliktusban 2015 tavaszán a háborúskodás fő terepe a média lett. Orbánék új sajtóbirodalmat akartak teremteni, s Habony Árpádra bízták a vezetését, akinek komoly része volt a háborúskodás kirobbanásában. Kegyvesztett lett a Magyar Nemzet, pedig a jobboldali szimpatizánsok táborában alapvető véleményformáló szerepe volt, és megszületett a terv egy új politikai napilap indítására, valamint a leendő Orbán-hű médiát összefogó Modern Media Group megalapítására.

A 140 milliós alaptőkéjű cég tulajdonosai 50-50 százalékban Habony Árpád és Győri Tibor lettek, a híradások szerint Habony 45 millió forintot tett bele.

A Modern Media Group megalapítása kapcsán másnak is eszébe jutott, hogy vagyonosodási vizsgálati kezdeményezzen. Először a PM-es Barabás Richárd, majd az Együtt pártelnöke, Szigetvári Viktor fordult az adóhatósághoz, hogy Habony Árpád esetében nem lehet magyarázatot adni arra, miből alapította meg a médiacéget, hiszen előtte fizetett kormányzati pozíciója sem volt, és olyan cégben sem bírt érdekeltséggel, amely jövedelmet termelt volna. A vizsgálat mégsem Barabás vagy Szigetvári kezdeményezésére indult, hiszen mint utólag a 444.hu cikkéből kiderült: az addigra már megkezdődött.

A NAV tehát önszorgalomból indított vizsgálatot Habony ellen, éppen akkor, amikor az Orbán-Simicska háború eldurvult.

Amit vagyonosodási vizsgálatként szoktak emlegetni, leggyakrabban egy adóhatósági szja, eho, vagy különadó-ellenőrzést jelent, és korábban jellemzően vagy egy rosszakaró bejelentése után, vagy más hatóság bejelentésére indult – de olyan is előfordult, hogy egy másik adózó vizsgálata közben került látótérbe valaki. Lényege, hogy ha az adózó vagyongyarapodásával, vagy az életvitelére fordított kiadásával nincs arányban a bevallott jövedelme, az adóhatóság az adó alapját becsléssel állapíthatja meg.

A vizsgálat eredménye arra világított rá, hogy a kormányzat körül van egy sűrű személyes kapcsolatokon alapuló, egzisztenciálisan összefonódó kör. Habony nagylelkű hitelezői, Andy Vajna és Tombor András mindketten fontos háttérfigurái ennek a körnek.

Habony Árpád 2009 nyarán 20 millió forintot kapott kölcsön Tombor Andrástól, kamatmentesen, 7 évre. Elvileg Habonynak legkésőbb idén nyáron kell megadnia a pénzt. Tombor Andrásnak közös társasháza volt Giró-Szász András, korábbi kormányszóvivő-miniszterelnöki tanácsadóval, sőt közösen keveredtek bele az MDF lehallgatási botrányába is, az utóbbi időben pedig mindketten Lázár János környezetében mozogtak. Giró-Szász a Századvég egyik befolyásos vezetője volt, de annak a társaságban több tagjával, Szalay-Bobrovniczky Kristóffal, Heim Péterrel együtt dolgozott Habony is.

Kamatot a másik hitelező, Andy Vajna sem kért. Ő először 2010 őszén nyitotta meg a pénztárcáját, pontosan azelőtt, hogy a filmproducert Orbán Viktor filmügyi kormánybiztossá nevezte volna ki. Vajna akkor 100 000 dollárt adott valamivel több mint öt évre kölcsön, tavaly szilveszterig. Ezt elvileg egy összegben kellett Habonynak visszafizetnie. Aznapi árfolyamon ez közel 23 millió forint volt, vagyis hasonló összeg, mint amit előző évben Tombor adott Habonynak. 2013 őszén Vajna ismét kamatmentesen adott kölcsönt Habonynak, ezúttal 50 000 dollárt, ami akkoriban mintegy 11 millió forintot ért. Ezt a kölcsönt is 2015 végéig kellett Habonynak megadnia.

Az elmúlt öt évben filmügyi kormánybiztossá, kaszinótulajdonossá és médiamogullá előléptetett Vajna sülve-főve együtt mozog Habonnyal. Jó ideig Habony exfelesége, Kaminski Fanny Rogán Antal sajtósaként építette Vajna kormányközeli imázsát. Vajna Tv2-jében pedig gazdasági igazgatóvá nevezték ki azt a Halkó Gabriellát, aki korábban fizetést adott Habonynak, miután megkapta az MTV legjobban fizető gyártási megrendeléseit

Az offshore király Vajnának rengeteg gazdasági érdekeltsége van Magyarországon, éttermektől filmstúdiókon és kaszinókon át legújabban a TV2-ig, no meg egy fánküzletig. Az egyre növekvő, bonyolult cégbirodalom mellett Luxemburgban, Curacaóban és az Egyesült Államokban is vannak cégei, amik körbetulajdonolják egymást. A filmforgalmazó Intercom Zrt., ami egészen kormánybiztosi kinevezéséig Andy Vajna érdekeltsége volt, 1999-től 2015 novemberéig ténylegesen a Magyar Enterprises nevű cég, 2015 novembertől december végéig pedig a Valdi Corporation nevű cég tulajdonában volt. Mindkét vállalat a Venezuela partjainál fekvő, adóparadicsomnak számító Curacao szigetén van bejegyezve, és az Átlátszó kutatása szerint mindkettő Andy Vajnához köthető.

Szintén a Magyar Enterprises volt Habony Árpád egyik kedvenc éttermének, a Nobunak a tulajdonosa 2015 februárjáig, amikor átkerült az AV Investment Kft-hez. Az AV Investments a Céginfó adatai szerint most már egyszerűen Andrwe G. Vajna nevén van (tulajdonos még benne Vajna amerikai produkciós cége, a Cinergi Pictures Entertainment), 2014-ig viszont az USA saját adóparadicsomában, Delaware államban bejegyzett AGV Investments LLC. tulajdonában volt, 2015 májusáig pedig egy másik amerikai cég, a nevadai Airborne Charter Inc. volt a tulajdonos. ezek a cégek szintén Vajnához köthetők.

A Vajna-kaszinókat üzemeltető Las Vegas Casino Kft. pedig a luxemburgi Las Vegas Casino nevű cég tulajdona, ami a szintén luxemburgi AV Investments tulajdona, ami a magyarországi AV Investments Kft tulajdona.

Néhány éve egyébként még simán indulhatott vagyonosodási vizsgálat például egy-egy nagymértékű tagi kölcsönnél, drága ingatlan-, vagy autóvásárlás után, illetve akkor, ha az illető bankszámlájára folyamatos nagyobb készpénzes befizetések jönnek adózatlan jövedelemből. Ezen kívül egyébként a minimálbért bevallók, vagy a tartósan veszteséges vállalkozók is gyakran a NAV célkeresztjébe kerültek.

Habony NAV-vizsgálata óta viszont érdekes módon már szűkítették is azoknak az eseteknek a körét, amikor a hatóság viszonylag könnyen vizsgálhatta valakinek a vagyonosodását.

Az Index megkérdezte Andy Vajnát és Tombor Andrást is, hogy Habony NAV-vizsgálata után őket is kereste-e a hatóság a kölcsönök leellenőrzése miatt, de egyiküktől sem kapott választ.

Egyébként a 444.hu az MTI híre alapján megírta: az Együtt feljelenti Habonyt költségvetési csalás alapos gyanúja miatt.

A párt szerint a tanácsadónak nincs olyan törvényes jövedelme, amiből visszafizethette volna korábbi kölcsöneit. Szigetvári Viktor, az Együtt vezetője ismét felszólította Pintér belügyminisztert Habony Árpád nemzetbiztonsági átvilágításának lefolytatására mert "számos tárgyaláson vesz részt állami intézményekben vagy akár a miniszterelnök lakásán." A pártelnök szerint Habony közszereplő és "az volna a kötelessége, hogy nyilatkozzon és magyarázatot adjon vagyonosodására.

A hvg.hu szerint Megyei meccseket is ad ezentúl az M4 sportcsatorna, az elsőt a Komárom-Esztergom megyei I. osztályból sugározzák majd. De ez nem minden: havi rendszerességgel foglalkoznak majd csak a felcsúti Puskás Akadémiával.

AZ M4-en ezentúl megyei meccseket is lehet majd nézni. A sportcsatorna tervei szerint bejárja az országot a közvetítéssorozattal. –írja a nemzetisport.hu.

Vasárnap 16 órától a Lábatlan–Tata mérkőzéssel veszi kezdetét a közvetítéssorozat. A találkozókat a csatorna internetes oldalán lehet követni, a kommentátor Horti Gábor lesz.

„Örömmel vállaltam ezt a kihívást. Úgy gondolom, a megyei bajnokságok és a Budapest-bajnokság mutatja meg igazán, milyen rétegen is nyugszik Magyarországon a labdarúgás – idézte Hortit az m4sport.hu. – Biztos vagyok benne, hogy sokan fognak érdeklődni iránta. Ez az őszinte foci. És ezt megmutatjuk a világnak."

Az M4 Sporthoz kapcsolódó hír, hogy a sportcsatornán április 8-án, 15 órától jelentkezik először a Puskás Akadémia magazinműsora, amely havonta 26 percben foglalkozik majd a felcsúti klubbal.

Korai még itt állást foglalni - ezt válaszolta Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy fognak-e kampányolni a vasárnapi boltbezárás mellett. A kormányfő a Kossuth Rádiónak adott, s az Index által ismertetett reggeli interjújában azt mondta, hogy "higgadtan" tekintik át azt, ami az elmúlt egy évben történt. "A kormány hétfőn kap jelentést a gazdasági minisztertől arra, hogy mi a valóságos helyzet. Ezzel hétfőn szembe fogunk nézni" - mondta.

Arról is beszélt, hogy a vasárnapi munkavégzés tilalma számukra "egy általános elv". A kormány azt szeretné, ha nem lenne kényszer, azaz vasárnap csak akkor dolgoznának az emberek, ha akarnának. "Vissza akarjuk adni a szabad vasárnapot a munkavállalónak. Az első lépést a kereskedelemben tettük" - indokolta meg, hogy miért éppen a boltokat zárták be. "Nem haladunk elég gyorsan ebben az ügyben, óvatosan kell eljárni" - fogalmazott.

A Nemzeti Választási Irodánál történt botrányos jelenetekkel kapcsolatban megint mindössze annyit mondott, hogy kiderült, hogy a népszavazás rendjéről szóló törvény "néhány technikai részletében messze van a tökéletestől", pedig egy nagyon fontos szabály, hiszen "a nép alapvető jogáról van szó."

Amikor a riporter szóba hozta az offshore-botrányt és rákérdezett, hogy megkérdezi a minisztereit arról, érintettek-e, Orbán azt felelte, hogy maga "a kérdés is képtelenség". Majd elmondta, hogy Magyarországon mindenkinek vagyonbevallást kell készíteni és el sem tudja képzelni, hogy valaki valótlant írjon bele ezekbe a bevallásokba. (Ez azért különösen érdekes, mert már számtalan esetben derült ki, hogy a politikusok valótlant írnak bele, vagy elhallgatnak dolgokat, Orbán Viktor gyerekkori barátja például egy komplett moszkvai céget felejtett ki a vagyonbevallásából, de ennek semmilyen jogi következménye nem lett. Erre természetesen nem tért ki a közrádió riportere.)

Arról a kormányfő nem beszélt, hogy az offshore botrányban egy volt fideszes parlamenti képviselő is érintett, arról viszont igen, hogy a magyar szál "szocialista nagytőkéseket érint". (Boldvai László szocialista politikus bele is bukott az ügybe – pedig már ő sem parlamenti képviselő.) Orbán közölte, hogy teljesen fel kell deríteni a magyar szálakat a következő hetekben és hónapokban, ez a rendőrség és az ügyészség dolga lesz.

"Az ügy fontos, mégiscsak a gyerekeinkről beszélünk" - ezt már az oktatáspolitika és a belebegtetett sztrájk kapcsán mondta. "A tárgyalás mellett teszem le a voksomat, ez komoly ügy. Nem látom egyelőre azt, hogy a sztrájkkal ki járna jól" - mondta.

És persze téma volt a terrorfenyegetettség is, amit Orbán ezúttal is összekapcsolt a menekültüggyel. Úgy fogalmazott, hogy a magyar választópolgárokat azért hívta hadba, hogy ne legyen kötelező betelepítési kvóta. A kormányfő szerint nem jó, hogy Brüsszel mondaná meg, milyen etnikumú legyen egy ország. A kommunista diktatúrához hasonlította azt, hogy Brüsszelben akarják megmondani, kiket fogadjon be Magyarország. "Mindenkinek vállalnia kell a saját döntéseinek a következményeit" - mondta azzal kapcsolatban, hogy a Németországba beengedett menekülteket más országokba akarják szétosztani.

Szerinte nem a dublini menekültrendszert kell újraírni, hanem a schengeni egyezményt kell kiegészíteni új szabályokkal. Azt nem tudja, hogy egyedül marad-e ebben a harcban Magyarország vagy sem.

A terrorellenes intézkedéscsomagról is beszélt Orbán. Szerinte "remek hír", hogy a csomag az ellenzéknek is tetszik, de "akkor szavazzák is meg". A kormányfő szerint az ellenzék felelőtlen, nem partner a terrorelhárításban. "Itt magyar emberek életének esetleges veszélybe kerüléséről van szó" - mondta Orbán. Szerinte a terrorellenes szabályoknak elsőbbséget kell élvezniük az emberi jogok előtt.

A kormányfő szerint az ellenzék nem jó javaslatokat tett ebben az ügyben, a javaslataik Orbán szerint kiherélték volna az intézkedéscsomagot. Orbán ugyanakkor bízik abban, hogy az ellenzékkel végül megegyeznek a fontos pontokban. Ha nem így lesz, akkor a jelenlegi jogi keretek között oldja meg a kormány a problémát. "Kevesebb belpolitika és sokkal több külpolitika lesz a naptáramban" - utalt arra, hogy a jövőben Brüsszellel fog harcolni.

A blog írójaként Orbán közléseinél szinte minden mondatot “helyre kellene igazítanom”, hogy szavai közelebb kerüljenek az igazsághoz. Azonban – helyhiány miatt – most csak az utolsó mondatára reagálok. “Sokkal több külpolitika lesz" a naptárában. A múlt hét végén Orbán több napos úton Washingtonban járt, a családjával együtt, most a hét közepén pedig szintén több napos úton Párizsban volt. Egyik helyen sem fogadta a kutya sem az amerikai, illetve a francia kormányból. Orbán egy pária külföldön, a helyi kormányzati tényezők – ha csak megtehetik, s a protokoll nem kényszeríti őket másra – találkozni sem akarnak vele. Ilyen körülmények között biztosan nagyon sikeres lesz a külpolitikában – mint ahogy láthatjuk, milyen “sikeres” (leginkább Magyarország tönkretételében) a belpolitikában is…

Ja és még valami: ha nem találkozik senkivel a kinti kormányzati tényezők közül, akkor egyáltalán miért utazik külföldre, miért költi erre is az egyszerű emberek pénzét? Mennyibe került a két út (repülőjegy, s biztosan nem fapados járatokkal, kinti szállás, a kíséret kivitele, stb.) nekünk, adófizetőknek?

Lemondásra szólította fel a Demokratikus Koalíció Gyárfás Tamást, a Magyar Úszószövetség (MÚSZ) elnökét pénteken.

Az ellenzéki párt közleménye szerint Gyárfás Tamásnak azért kell mennie, mert részt vett Kiss László volt szövetségi kapitány "bűnének relativizálásában", ezért elfogadhatatlanná vált.

A szövetség elnöke "előbb hétköznapias természetességgel vallotta be", hogy ismerte Kiss László múltját, majd úgy tett, mintha mindenkinek ismernie kellett volna azt - áll a közleményben.

A DK nehezményezte azt is, hogy a MÚSZ elnöke jogi elévülésre hivatkozott, valamint az áldozatot is hibáztatta.

Kiss Lászlóról kedden írta meg a privatkopo.hu internetes portál, hogy 1961-ben, 21 éves korában két másik úszóval megerőszakolt egy fiatal lányt, amiért három év börtönre ítélték. Másnap a Magyar Úszó Szövetség vezetése és az edzőbizottság egyformán változatlan bizalmáról biztosította a szövetségi kapitányt, aki végül csütörtökön lemondott tisztségéről.

A Népszabadság megszerezte a Testnevelési Egyetem rektorának egyik tervezetét, amely egy speciális sporttudományi fokozatszerzési rendszerről szól. Egy sportoló vagy sportszakember egy év alatt meg tudná szerezni a doktori címet, ha megvalósítanák az elképzelést.

Mocsai Lajos a lap szerint – melynek hírét a hvg.hu ismertette - a Magyar Rektori Konferencia megbízásából készítette a tervezetet.

A Doctor of Sport and Physical Education (DSP) cím az anyag szerint „a világszintű sporttevékenységgel kapcsolatos eredmény elismerése, melynek háttere a gyakorlati sportra jellemző alkalmazott tudományos kutatás is".

A feltételek között szerepel, hogy a jelöltnek diplomát kell szereznie osztatlan vagy mesterképzésben, és legalább egy középfokú nyelvvizsgával kell rendelkeznie a megjelölt nyelvekből. Előírás még a hosszú időn át kimagaslóan eredményes sportszakmai tevékenység.

Az eddigi sporttudományi fokozattal szemben az új fokozatszerzési eljárás attól lenne speciális, hogy a jelölt mind­össze egy év alatt megszerezheti a sportdoktori címet a doktori pályázat benyújtásától számítva a döntés meghozataláig. Ez jelentős enyhítés volna a követelményrendszerben.

A doktori pályázata lezárásaként a Habitus Vizsgáló Bizottság előtt szóban kellene megvédeni a portfóliót, amit úgy definiáltak a tervezetben, hogy az „az önálló, tudományos igényű munkásság, a sporttal kapcsolatos tevékenység eredményeinek összefoglaló dokumentuma".

A szerző szerint a speciális sporttudományi doktori fokozatszerzési rendszer célja, hogy a kiemelkedő sportszakmai munkát végző szakemberek – akik gyakorlati tevékenységüket képesek tudományos módszerrel elemezni és tudásukat szintetizálni – méltó megbecsülést nyerjenek.

Nem világos azonban, hogy a tudományos világban miért számíthatna méltó megbecsülésre egy olyan sportdoktor, aki a fokozatát mindössze egy év alatt szerezte meg – veti fel a lap.

A hazai felsőoktatást belülről jól ismerő, a doktori fokozatszerzési eljárásokra rálátó informátorunk szerint Mocsai tervezetének az a lényege, hogy „valami nagyon nehezen definiálható tevékenység alapján is adható legyen tudományosnak látszó fokozat". A cikkben hangsúlyozzák: egy tervezetről van szó, és nem is biztos, hogy akkreditálják.

Az Index beszámolója szerint Fejér megyében sok településen nem jutottak földhöz az állami földárveréseken olyan gazdák, akik ott helyben élnek, vettek viszont földet 50-100 kilométerre élő városiak, akik a kormány saját szabályai szerint részt sem vehettek volna az árveréseken. Az árverések eredményeinek elemzéséből azért az kiderül, hogy felcsútiak vették a legtöbb földet a megyében.

Szinte minden megvalósult abból, amit az állami földárverések kritikusai előre jeleztek, abból pedig alig valami, amivel a kormány hirdette a földprivatizációt - ez a kép látszik kirajzolódni abból az elemzésből, amit Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár készített a fejér megyei földárverések eredményeiről. Ebből az látszik, hogy

- az elárverezett föld legnagyobb és legjobb része viszonylag kevés kézben koncentrálódott

- a helyi gazdák alig jutottak földhöz

- a kormány pedig az árveréseken azokat a szabályokat sem tartotta be, amiket ő maga állított fel, például arról, hogy kik vehetnek részt az árveréseken.

A Greenpeace sok idő és energia befektetésével, hónapok munkájával tette elemezhetővé a kormányzati adathalmazt, amiket Ángyán József aztán kielemezhetett. Ebből egyelőre a Fejér megyei elemzés készült el, de várhatóan a többi megye árveréseiről is többet tudhatunk majd meg a jövőben.

Fejér megye nemcsak azért különleges, mert ez a miniszterelnök szűkebb hazája és itt vannak nagy és sokat érő érdekeltségei több barátjának is, hanem azért is, mert itt hirdették meg a legtöbb földet, már ami a területet illeti. Fejérben 677 darab birtokot hirdettek meg, ami összesen 27 162 hektár területű. Ehhez képest az összes megyében átlagosan csak 10 511 hektárt kínáltak eladásra, ráadásul átlagosan feleakkora birtokokat, mint Fejér megyében, átlagosan 20 hektáros birtokokat.

Az elemzés egyik érdekes eredménye, hogy bár a kormány mindig is arról beszélt, hogy a helyben élő gazdálkodóknak akarják eladni a földet, Fejér megyében kevés volt az olyan nyertes a földpályázatokon, aki a saját falujához tartozó földet nyert volna. A 392 eladott birtoktestből csak 101-et, vagyis az összes eladott föld 25,8 százalékát vette meg helyi lakos. Ha nem darabra, hanem területre nézzük, akkor az arány még rosszabb, a földterületnek csak 20 százaléka jutott olyanhoz, aki azon a településen lakik, ahová a föld tartozik.

A 68 település közül, ahol földeket hirdettek meg, 29-en egy darab helyi gazda sem nyert földet. Alcsútdobozon például, ahol Orbán Viktor kutyája is lakik egy Mészáros Lőrinc által bérelt területen, és a mellé Mészáros még nyert is most földeket, ott egy falubéli sem tudott földhöz jutni.

Érdekes amúgy azt is megnézni, hogy hol laknak azok, akik nyertek a pályázatokon:

- a legtöbb földet felcsúti lakosok vitték el , összesen 1600 hektárt, összesen 33-an

- Ezután jön Székesfehérvár, ahonnan 38 ember nyert 1400 hektárt,

- majd Budapest, ahol már 11 új boldog földtulajdonos lakik, összesen 1081 hektárral.

Vagyis az összes fejér-megyei föld 9,5 százaléka került felcsúti tulajdonba, 8,5 Székesfehérvárra, 6,3 százaléka pedig Budapestre.

Sok esetben nemcsak, hogy nem a helyi falusi gazdák és családjaik nyerték a fejér megyei földeket, de ráadásul olyanok nyertek sok földet, akik még csak a környéken sem laknak. Elvileg azok vehettek volna részt az árveréseken, akik legfeljebb 20 kilométerre laknak attól a földterülettől, amit meg akarnak venni.

Ehhez képest többen 50, 60, vagy akár 100 kilométerről mentek licitálni az állami földekre és nyertek is.

Ez egyrészt azért is furcsa, mert alapból nehéz elképzelni mondjuk egy budai hegyvidékre vagy egy oroszlányi lakótelepre bejelentett vevőről, hogy életvitelszerűen gazdálkodó, de ráadásul ezek az emberek hivatalosan nem is pályázhattak volna. Ehhez képest viszont elég sok földet nyertek, mint például a budapesti Eppel testvérek a Porsche Hungáriát vezető Eppel János fiai, akik együtt 535 hektár földet vettek a megyében, és akik közvetetten az Orbán családdal jó kapcsolatot ápoló felcsúti Flier-családhoz köthetők.

Az összes eladott fejér megyei földterület 28,7 százalékát, 4753 hektárt nyertek meg olyanok, akik elvileg nem is indulhattak volna az árverésen, akik 25 kilométerre vagy annál messzebb laknak a földektől. Tehát nem egyedi esetekről, a kivételt erősítő szabályról van szó, amikor a kormány az árveréseknél a saját maga felállította szabályokat megszegi.

A Fejér megyei árverések eredménye az lett, hogy a földterület 3/4-e, összesen 12 415 hektár 46 érdekeltségi kör, család vagy cég tulajdonába került.

Ráadásul a legértékesebb területek kerültek viszonylag kevés kézbe, az összes meghirdetett föld aranykorona értékének 78,8 százaléka került ehhez a 46 körhöz és az ezeket összetevő 82 pályázóhoz.

És hogy kik ezek az érdekkörök? Természetesen a lista legtetején Mészáros Lőrinc és családja áll, akik 1425 hektárt vittek el, a fejér megyei földek 8,3 százalékát. Őket követik a Csákvári Mezőgazdasági Integrációs Zrt. vezérkarának tagjai és azok rokonai, főleg az Antalffy és a Zimmermann család, 1227 hektárral, a Mezőfölde Agrár Kft. tulajdonosai, akikről korábban mi is írtunk és a Cserepes Agrár kft körüli kör, akik leginkább Leisztinger Tamás vállalkozó cégeinek bérelt földjeit vásárolták föl, összesen 1.013 hektárt.

Az egy érdekeltséghez tartozó földeket pedig a tulajdonosai kezelhetik együtt, a földtörvényben ugyanis nincs semmilyen összeszámítási kötelezettség, ami akadályozná a nagybirtokok kialakulását (ami elvileg a kormány célja): bár a törvény szerint egy ember maximum 300 hektár földet tulajdonolhat, de egy család vagy érdekkör akkora birtokot pakol össze az ilyen 300 hektáros területekből, amekkorákat csak akar.

A 444.hu szerint az Orbán-kormány engedni kényszerült az úgynevezett aszfaltügyben az EU-val folytatott vitájában.

A honlap számolt be elsőként erről az ügyről, ami miatt már több mint két éve nem jön útépítésre pénz az Európai Uniótól.

Egy 2013-as ellenőrzéskor az Európai Bizottság arra jutott, hogy Magyarországon szabálytalan közbeszerzéseken költötték el az útépítésre szánt pénzeket. A problémát abban látták, hogy a 2007-2013 között a legtöbb esetben csak olyan cég indulhatott a pályázatokon, amelynek az új úttól legfeljebb 50 kilométerre saját aszfaltkeverő telepe van. Ezt protekcionizmusnak értékelték Brüsszelben. A magyar kormány kezdettől vitatta ezt, részben egyéb európai példákat hozva hasonló szabályozásokra, részben pedig azzal érvelve, hogy a kifogásolt pályázatok több mint a felét így is külföldi cégek vitték el.

Az érvek azonban nem hatották meg a bizottságot, és kifejezetten magas, 25%-os korrekciót írtak elő. A korrekció azt jelenti, hogy a vitatott pályázatok ekkora hányadát nem fizetik ki, viszont más, hasonló célú pályázatokra (ebben az esetben útépítésre) még el lehet költeni. A kormány ebbe nem ment bele, aminek egyik oka az volt, hogy már látszott, nincs idő átirányítani más pályázatokra a korrekciós összeget, hiszen 2015 utolsó napjára minden beruházást le kellett zárni. A másik ok az volt, hogy számos szakértő elég határozottan azt mondta, hogy az ügy nyerhető lenne az EU bíróságán.

Amióta a vita tart, azóta az EU nem fizet a további útépítések után sem, hiába nem előírás már az 50 km-en belüli aszfaltkeverő telep. Így mostanra 500 milliárd forint ragadt be, amelyet a magyar kormány eddig saját forrásból (leginkább hitelből) adott oda az útépítőknek.

Lázár János csütörtökön Budapesten tárgyalt az EU illetékes biztosával, Corina Cretuval, és bejelentették, hogy megegyeztek. Lázár azt mondta, hogy ezzel 500 milliárd forint érkezik hamarosan az országba. Vagyis a megegyezés nyomán Brüsszel kiegyenlíti a vita kezdete óta beragadt számlákat. Lázár azt is mondta, hogy „olyan korrekciót fogunk alkalmazni, amely nettó veszteséget nem jelenthet Magyarországnak”. Ebből többen azt a következtetést vonták le, hogy a bizottság jelentősen engedett a 25%-os korrekcióból, amihez már két éve határozottan ragaszkodott.

Ám a 444.hu úgy tudja, hogy nem ennyire kedvező a helyzet. A csütörtöki Lázár – Cretu alku azt rögzíti, hogy az egyedi szerződések alapján kötött útépítések esetében 10, a keretszerződéses beruházások esetében viszont 25 százalék lesz a korrekció.

A magyar kormány már 2014 nyarára meggyőzte Brüsszelt, hogy a kezdetben vitatott 600 helyett csak 360 milliárd forintnyi pályázatot tekintsenek ebben az ügyben hibásnak, így a korrekciót ebből az összegből kell kiszámítani. Arról egyelőre nincs információnk, hogy ebből mennyi volt az egyedi és mennyi a keretszerződés, vagyis valahol 36 és 90 milliárd forint között lehet a korrekció. Ezt az összeget le kell szedni abból az 500 milliárdból, amit most feloldanak.

Hogyan lesz ebből nettó nulla veszteség? - teszi fel a kérdést a honlap.

Talán úgy, hogy a kormány több utat építtetett a pályázatok terhére, mint amennyire eredetileg Brüsszelből pénz járt. A Miniszterelnökség szerint a teljes pályázati keretet 7-8 százalékkal túltervezték, hogy a bebukott projektek helyett is el lehessen költeni a pénzt. Ebben az volt a kockázat, hogy ha a pénzek 100%-át sikerül elkölteni, akkor a túljegyzést költségvetési pénzből kell kifizetni. Most viszont jó eséllyel a kormány abban bízik, hogy túltolt projektekre irányíthatja át a korrekción elvesztett pénzt.

Hogy ez az útépítések esetében a végén tényleg nullszaldót jelent-e ez, arról nem láttunk adatokat, ám az biztos, hogy a kormánynak nagyon kell a friss pénz Brüsszelből, és ezért még valamekkora veszteséget is érdemes lehet vállalni. Ugyanis – mint azt megírtuk - az aszfaltügyhöz hasonló viták miatt 775 milliárd forintot tart befagyasztva Brüsszel, és ebből az aszfaltügy volt messze a legnagyobb tétel. Ezt a hiányzó összeget az állam hitelből adta oda a pályázatok győzteseinek, ami hosszabb távon a kamatok okozta veszteség, és az államadósság elszállása miatt nem tűnt jó megoldásnak.

Ez vezethette a kormányt arra, hogy elálljon a pereskedéstől, vállalja a korrekciót akkor is, ha abban bíztak Budapesten, hogy megnyerik majd a pert, és egy szép napon korrekció nélkül le lehet hívni a teljes összeget. Ezt azonban már nem lehetett kivárni.

Most, hogy a 2007-2013 közötti pénzügyi ciklus EU-s kifizetései rendeződni látszanak, csupán az a kérdés, hogy mikor kezdenek el érkezni a 2014-2020 között járó pályázati pénzek. Brüsszel ugyanis az intézményrendszert és szabályozást is érintő viták miatt a mostani ciklus kifizetéseit még nem kezdte meg.

Lengyelország támogatja és csatlakozik Magyarországnak a kötelező menekültbefogadási kvóta ügyében az Európai Bírósághoz benyújtott decemberi keresetéhez - jelentette be Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter pénteken Krakkóban, magyar kollégájával, Trócsányi Lászlóval tartott tárgyalásai után az MTI jelentése szerint.

"A lengyel és a magyar kormány sok pontban rokon politikát folytat" - értékelte a sajtóértekezleten Ziobro, kiemelve a pénteki tárgyalásokon megvitatott témák közül a migráció és a terrorizmus kérdéseit.

"Azon az állásponton vagyunk, hogy a magyar panasz teljes egészében megalapozott" - jelentette ki Ziobro, hozzátéve: Lengyelország csatlakozik az uniós belügyminiszterek által tavaly szeptemberben elfogadott, 120 ezer migráns kötelező elosztását előirányzó kvótával szemben benyújtott magyar panaszhoz, amelyet a lengyel tárca saját jogi érveivel egészít ki.

"Köszönettel tartozunk a lengyel kormánynak, hogy csatlakozott hozzánk, szolidaritást érzünk a részéről" - reagált a bejelentésre Trócsányi László.

Az előző lengyel kormány tavaly szeptemberben beleegyezett az Európai Bizottság egyszeri menekültelosztási kvótájába, vállalva mintegy 7 ezer migráns befogadását 2017 végéig. Ezt a döntést a tavaly novemberben kormányra lépő Jog és Igazságosság párt - tiszteletben tartva a jogfolytonosságot - maga is vállalja azzal, hogy nemzetbiztonsági szempontokat érvényesít a menedékjogi kérelmek elbírálásakor. A szejm ugyanakkor múlt héten a szeptemberi kötelező kvótadöntést bíráló határozatot fogadott el.

Mindezt a blog írójaként azért pontosítanám egy kicsit. Lengyelországban az új, tavaly hivatalba lépett kormány szinte egy az egyben az Orbán-kabinet lépéseit másolja: meg akarja regulázni az alkotmánybíróságot, saját embereivel tölti fel a közmédiát, különadókat vet ki egyes gazdasági szektorokra, s még sorolhatnám. Az új varsói kabinet egyfajta példaképként kezeli Orbánékat (s abban bízik, hoyg a külvilág, főleg az EU velük sezmben sem tud hatásosan fellépni, mint ahogy eddig Orbánnak is mindent lenyeltek külföldön) – a Fidesz pedig örül, hogy végre van egy követőjük, egy szövetségesük az EU-n belül. Ezért azután Orbán, miután néhány hete szigorúan zárt ajtók mögött fél napon át egyeztetett az új varsói kormányzat igazi főnökével, a PiS kormánypárt elnökével, Jaroslaw Kaczynskivel, nyíltan közölte: Magyarország nem fogja hagyni, hogy az EU bármiféle szankciót hozzon az új lengyel vezetés ellen, azt megvétózza. (Persze, hiszen “testvérek” - az egyik 19, a másik egy híján 20.) S ezt a szoros együttműködést mutatja a mostani lengyel bejelentés is: ha Te kiállsz mellettem, én is kiállok melletted. Csakhogy ennek lesz egy mellékhatása: amíg Kaczynski és Orbán irányít, lehet hogy egymást kölcsönösen imádni fogják, de Lengyelország és Magyarország is az EU két kirekesztett páriájává válik...

Szeptemberig minden folyamatban lévő, és esetleg konfliktust generáló ügyet le akar zárni a miniszterelnök, ősztől pedig kampányüzemmódba kapcsol a Fidesz, állítják kormányzati forrásaink. Ebbe a fél évbe az oktatás, a közigazgatás és az energetikai szolgáltatások átalakítása férhet bele, de az egészségügyhöz már nem nyúlnak -írja a vs.hu.

Marad az eredeti menetrend, a kormányzati apparátusnak szeptemberig van ideje arra, hogy a kívánt változtatásokat végrehajtsa. Ahogy korábban írtunk róla, Orbán Viktor már a 2014-es választások előtt 2016 szeptemberét adta meg sajátjainak végső határidőként, amikorra minden szükségesnek vélt átalakítást be kell fejezni. Ide tartozik többek között az új Fidesz-közeli média kialakítása a Magyar Időkkel, a 888.hu-val, a TV2 tulajdonosváltásával, a közmédia teljes átalakításával, vagy éppen a Karc FM Rádió elindításával.

Ez azt jelenti, hogy még fél év van a 2010-14-es kormányzati ciklus érdemi döntéseire, mert ősztől várhatóan a „politikai kormányzás” még nagyobb fordulatra kapcsol, mint eddig – állította három kormányzati informátorunk is. Hogy ennek alapja milyen politikai termék lesz, arra jelenleg egyik forrásunk sem tudott még válaszolni, csak annyit mondtak, hogy a „megfelelő műhelyekben”, ami a legnagyobb valószínűséggel a Századvéget jelenti, már dolgoznak ezen.

Az előző ciklusban a Fidesz 2012 őszétől kezdett el beszélni a rezsicsökkentésről, majd 2013 januárjában és novemberében döntöttek a gáz, az áram és a távhő, majd a szén és a tűzifa 10 százalékos lakossági díjcsökkentéséről, de még 2013 decemberére is jutott egy bejelentés a „harmadik rezsicsökkentésről”. Forrásaink szerint Orbán Viktor hasonló ütemezésben várná el az „új politikai termék” kidolgozását és alkalmazását, vagyis arról már legkésőbb az ősszel konkrét tervekkel kell rendelkezni, hogy aztán a 2017-es évet a Fidesz szándékai szerint már ez uralja a magyar nyilvánosságban.

Az Index beszámolója szerint sok kritikát fogalmazott meg az Európai Központi Bank éves jelentésében a Magyar Nemzeti Bank tevékenységével kapcsolatban.

Az EKB szerint az alapítványoknak juttatott forrás és a Budapesti Értéktőzsde megvásárlása is a monetáris finanszírozás kockázatát veti fel. Az MNB tavaly novemberben 13,2 milliárd forintért vette meg az osztrák összesen 68,8 százaléknyi részvénycsomagját, ezzel az MNB a BÉT 75 százalékos tulajdonosa lett.

Az EKB felkérte az MNB-t a önfinanszírozási programjának gondos felülvizsgálatára is. Az MNB monetáris politikai eszközeinek több változtatásáról is döntött önfinanszírozási programja támogatásának érdekében az utóbbi időben, de a változtatások némelyike tekinthető a Szerződés 124. cikke szerinti kiváltságos hozzáférés tilalma megkerülésének. Itt valószínűleg azt kritizálja az EKB, hogy a különböző jegybanki ösztönzők miatt a magyar állampapírok jogosulatlan előnyt élveznek más befektetésekkel szemben a kereskedelmi bankok számára.

A programok magukban foglaltak ingatlanvásárlásokat, egy pénzügyi ismereteket támogató, hat alapítványból álló hálózat révén működtetett programot, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete korábbi alkalmazottai jegybank általi átvételének programját, valamint egy magyar műalkotások és kulturális vagyontárgyak vásárlását célzó programot. Mivel az EKB aggodalmait 2015-ben nem oszlatták el, továbbra is szoros figyelemmel fogja követni ezeket a műveleteket, hogy végrehajtásuk ne kerüljön ellentmondásba a monetáris finanszírozás tilalmával - állapítja meg a jelentés.

Azt is sérelmezi az EKB, hogy a jegybank rendre elmulasztja kikérni az EKB véleményét intézkedései kapcsán. Ezzel egyébként koránt sincs egyedül az EU-ban, Ciprus, Görögország, Írország és az EKB-t vezető Mario Draghi szülőhazája, Olaszország is hasonló cipőben jár.

A kritika után a jegybank is megszólalt. "A Magyar Nemzeti Bank szorosan együttműködik az Európai Központi Bankkal, így az érintett témákban aktív párbeszédet folytat annak érdekében, hogy az EKB még nyitott kérdései mielőbb tisztázásra kerüljenek", írják közleményükben.

Közérdekű adattal való visszaélés gyanúja miatt nyomoz az V. kerületi rendőrkapitányság a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott Pallas Athéné-alapítványokkal összefüggésben – írta a Világgazdaság.

A hvg.hu beszámolója szerint nyomozás indult a jegybanki alapítványok miatt azt követően, hogy Tényi István fideszes főfeljelentő két esettel kapcsolatban bejelentést tett ismeretlen elkövető ellen január 23-án az V. és a XIII. kerületi ügyészségen.

Az egyik a lap cikke, amely arról szólt, hogy ugyan az újságírójuk december 8-án jogerősen megnyerte az alapítványokkal szemben a közérdekű információkért indított pert, a kért adatokat másfél hónappal később sem kapta meg. Noha az alapítványok jogi képviselője elismerte, a döntés végrehajtásának nincs halasztó hatálya, arra hivatkozott, azért nem adják ki az adatokat, mert kérték a Kúriát, függessze fel az ítélet végrehajtását.

A másik esetben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgazdaság-tudományi Bizottsága többek között azt kifogásolta, hogy „a több százmilliárdnyi közpénzzel kistafírozott MNB-s alapítványok úgy okoznak károkat a felsőoktatási intézményrendszernek, hogy teljesen átláthatatlanul és ellenőrizhetetlenül működnek”.

Az alapítványok február 10-én kiadták a közérdekű adatokat a VG újságírójának, ennek jogszerűségét a Kúria március 30-ai ítéletében megerősítette. Az MTA elnöke pedig nyilatkozatban közölte, nem kíván foglalkozni a bizottság állásfoglalásával, honlapjáról eltávolították a hivatkozott dokumentumot, ezért az MNB eltekintett a további jogi lépésektől.

A Demokratikus Koalíció arra készül, hogy egy kormányváltás után elszámoltatja a tisztességtelen, alulárazott és jó erkölcsbe ütköző szerződések kiagyalóit és kedvezményezettjeit - közölte a párt szóvivője az MTI jelentése szerint csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján.

Gréczy Zsolt a hvg.hu hírére hivatkozott, amelyik szerint a Mészáros Lőrinc polgármester elnökölte Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványé lett az Alcsúti Arborétumban található Habsburg-kastélyegyüttes egyik darabja, a kiemelt műemléki védettségű Mosóház.

A politikus úgy fogalmazott, hogy ezzel tovább bővült "az orbáni birodalom". Szép lassan mindent felvásárolnak Orbánék és a barátaik Fejér megyében, különösen Felcsút környékén - mondta.

A szóvivő kijelentette, a DK a kormányváltás után mindent, ami Mészáros Lőrinc nevére került, Orbán Viktor tulajdonának tekint, ugyanis Mészárost strómannak, Orbán Viktort pedig milliárdosnak tartják. A DK azt kérdezi Orbán megbízottjától, Mészáros Lőrinctől, kié lesz a kastély, mire fogják használni, mi lesz benne - sorolta Gréczy Zsolt.

Nagy Márton (pozíciói közül néhány: MNB-alelnök, BÉT-elnök, Magyar Pénzverő igazgatósági elnök, KELER igazgatósági tag, MARK Zrt. fb-tag, Pénzügyi Stabilitási Tanács tag) a 444.hu cikke szerint egészen tanulságos interjút adott a Heti Válasznak.

Az egyik legérdekesebb rész a következő. Az újságíró arról kérdezi, ami sokakat aggaszt mostanában, tehát hogy miért kellett ismeretlen, lenyomozhatatlan hátterű befektetőknek eladni az MKB-t. Válasz:

"Az pedig, hogy kockázati tőkealapok veszik meg [az MKB-t], jelzi, hogy rövid távon nagy potenciál van a bankban."

"Az ilyen befektetők jellemzően két-három évig tartják a bankot a magas, sok esetben két számjegyű hozam reményében, amihez úgy jutnak, hogy a részvényeiket a tőzsdén magas árfolyamon értékesítik" – folytatja Nagy.

Ez tehát a cikk szerint azt jelenti, hogy az MNB alelnöke szerint rövid távon sokkal többet fog érni ez a bank, ezért jó dolog, hogy ezt a nyereséget nem az állam, hanem ismeretlen magánbefektetők fogják learatni.

Ez mindent megmagyaráz azzal kapcsolatban, hogy az állam hogyan áll a közvagyonhoz. Államosítanak egy bankot 17 milliárd forint veszteséggel, eladják 1 forintért a Szanálási Alapnak, amely kiveszi a bankból a mérgezett eszközöket, hulladék értékű ingatlan projekthiteleket – majd az így felértékelődő bankot átadják olyan befektetőknek, hogy azok degeszre kereshessék magukat rajta, akiket a nyilvánosság előtt nem neveznek meg.

Eközben összeszedte a Figyelő az MKB nagyon homályos privatizációja körül fellelhető figurákat. Elsőnek persze az se világos – szögezi le a cikkről beszámoló Index -, hogy egyáltalán minek vette meg az állam legalább 17 milliárdos bukással az egész MKB-t.

Mindenesetre a lap leírja, hogy rengeteg jogi és gazdasági tanácsadócéget szerződtettek le az MKB összerakására és értékesítésére. A vezető tanácsadó, a JPMorgan az iparági információk alapján egymilliárd körüli összeget kaphatott. Az Index úgy tudja, hogy más tanácsadócégek is akár több százmilliós szerződéseket kaptak a pár hónapos MKB-s munkára. Komolyabb feladatokra be lett vonva az EY, a PwC, a CBRE, a DLA Piper, a Deloitte vagy a KPMG is.

Ha ezek átlagosan csak kétszázmilliót kaptak, míg a JP Morgan egymilliárdot, akkor kétmilliárd felett jár a tanácsadói költség a 37 milliárdért értékesített MKB kapcsán, ami őrült magasnak számítana. Itt külön újra felmerül egyébként, hogy minek vették meg a bankot, ha lényegében semmilyen szükséges kereskedelmi banki tudás nem állt rendelkezésre kellő mértékben az MNB-ben.

Április 16-án látogat a nemzetközi menekültválságtól szorongatott, görögországi Leszbosz szigetére Ferenc pápa - közölte csütörtökön a Vatikán az MTI beszámolója szerint.

A tájékoztatás szerint a látogatás célja támogatást nyújtani a menekültek ügyének és felhívni a figyelmet a migránsválság legégetőbb problémáira Európában.

A látogatást kedden jelentették be, de akkor még nem volt bizonyos az út időpontja. Egy magát megnevezni nem kívánó görög kormányzati forrás akkor azt mondta, hogy a pápához csatlakozik I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka is.

Ferenc pápa gyakran emeli fel szavát a menekültek mellett, sürgetve Európát és a világ más országait, hogy tárják ki a kapukat az üldözöttek és nélkülözők előtt. Felszólította egyben a katolikus plébániákat Európa-szerte, hogy fogadjanak be menekült családokat.

Pápává választását követően, 2013-ban Ferenc első útja az olaszországi Lampedusa szigetére vezetett, amelyre, akárcsak Leszboszra, menekültek százezrei érkeztek.

Földbe ásott gödörben melegednek a rendőrök egy hordó körül zsákokon ülve – derül ki többek között azokból az újabb fotókból, amelyeket a határ mentén szolgáló rendőrök küldtek el a Blikknek az áldatlan állapotokról.

A hvg.hu beszámolója szerint újabb fotókat kapott a határvédelmet ellátó rendőröktől a Blikk a munkájuk körülményeiről. Szerdán a lap szemeteszsákokból felhúzott sátrakat mutatott be, most pedig azt, hogy egy gödörbe ásott hordó mellett melegednek a déli határra kirendelt rendőrök.

A lapnál beszéltek egy olyan rendőrrel is, aki az elfogadhatatlan helyzet miatt fordított hátat a hivatásának a közelmúltban. A név nélkül nyilatkozó rendőr közölte, hónapokot töltött a határon, de szerinte nem ez a rendőri munka. Hozzátette, sokan kezdenek kikészülni, de pozitív változásnak nem sok jelét látják.

A leszerelésre a Blikk szerint egyelőre kevesen szánják el magukat, a határon szolgáló rendőrök közül ugyanis sok még próbaidős. Egy másik rendőr arról beszélt, hogy sok próbaidős attól tart, ha leszerel, vissza kell fizetnie az oktatására költött pénzt, ami általában több százezer forintra rúg.

A magyar–szerb határszakaszon egyébként körülbelül 600 katona és nagyjából 400 rendőr teljesít szolgálatot.

Az ORFK a lap szerint azt közölte, hogy a magyar-szerb szakaszon hamarosan manőverutat, világítórendszert és további esőbeállókat építenek ki. Hozzátették, hogy eddig az állomány részéről nem érkezett panasz, a felmerülő jelzéseket megvizsgálják, és ha kell, orvosolják. Nem tudnak arról, hogy bárki a határszakaszon uralkodó állapotok miatt szerelt volna le – tette hozzá a beszámoló.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) és a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) vezetőjének távozását sürgette Nyakó István szocialista politikus csütörtöki sajtótájékoztatóján, amelyen választ kért a Fidesz-kormánytól, hogy engedi-e megtartani a vasárnapi boltzár eltörléséről szóló népszavazási kezdeményezést – számolt be az MTI.

Nyakó István a Kúria épülete előtt újságíróknak azt mondta: a Kúria szerdai döntése - amely hitelesítette a vasárnapi boltzár eltörlésével kapcsolatos népszavazási kérdését - bebizonyította, hogy mindkét választási hatóság "törvénytelen eseményeket minősített törvényesnek". Szerinte ugyanis a Kúria azt kifogásolta, hogy Erdősi Lászlóné beadványának leadását "verőemberek" segítették, az időbélyegzőnél nem ő blokkolt személyesen és az NVI vezetőjének sem ő adta át elsőként a beadványát.

Nyakó István szerint ezért Pálffy Ilonának, az NVI vezetőjének és Patyi Andrásnak, az NVB elnökének is "mennie kell".

A szocialista politikus kijelentette: nagyon bíznak abban, hogy a Fidesz-kormány a Kúria döntése után semmilyen jogi akadályt nem gördít a népszavazás megtartása elé. Tudják, hogy "mindenre képesek", hiszen visszamenőleges hatályú törvénykezéssel vagy más "jogi furmánnyal" eddig is sok gondot okoztak az országnak - mondta.

Nyakó István ezért arra várt világos, egyenes választ Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől, hogy tiszteletben tartják-e a Kúria döntését, és megengedik-e azt, hogy a nép dönthessen erről a témáról.

Az Index szerint a bürokráciacsökkentés jegyében próbálják rávenni a dolgozókat, hogy önként is távozzanak a közszférából. Korábban öt-tízmillió forintos lelépési összegekről volt szó, most viszont úgy néz ki, hogy ez egy kacsa volt, monda Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a Magyar Nemzetnek.

Boros Péterné több más érdekvédővel együtt kedden este tárgyalt Lázár János kancelláriaminiszterrel és Kovács Zoltán kormányszóvivővel elsősorban a közszféra béreiről, de szóba kerültek a megszűnésre ítélt háttérintézmények is, írta az MTI.

A résztvevőket arra biztatják, hogy aznap öltözzenek feketébe, illetve tűzzék ki az összefogás fekete-fehér szalagját, fejezzék ki ezzel, hogy együtt éreznek Sándor Máriával, illetve az "egészségügy áldozataival és mellőzöttjeivel" – olvasható a hvg.hu-n.

Országos fekete ruhás szolidaritási napot hirdettek április 15-re az egészségügyi dolgozóknak a Facebookon. Aznap lesz a pedagógusok kétórás engedetlenségi akciója is.

A résztvevőket arra biztatják, hogy aznap öltözzenek feketébe, illetve tűzzék ki az összefogás fekete-fehér szalagját, fejezzék ki ezzel, hogy együtt éreznek Sándor Máriával, illetve az "egészségügy áldozataival és mellőzöttjeivel".

A szervezők a tanárok mozgalma felé is kifejezték támogatásukat.

Sándor Mária, a fekete ruhás akciót elindító nővér a hétvégén jelentette be, hogy felhagy a „mozgalmárkodással”. . Blogján azt írta, "feladja", nem küzd tovább az egészségügyi dolgozók érdekvédelméért. "Nem tartozom azok közé, akik nem tudnak visszalépni és nem tudják elismerni – megbuktam. Szégyellem, hogy egy olyan országban kell élnem, ahol az ország vezetése mindent fontosabbnak tart, mint magát az embert! Ezt a csatát bebuktam" – fogalmazott.

Tavaly év végén nagyjából 250 milliárdon állt az építőipari lánctartozások mértéke, ennek fele várhatóan sose lesz kifizetve. Erről Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke beszélt a Világgazdaságnak. Bár az jelentős eredmény, hogy tavaly legalább nem nőtt a lánctartozások szintje.

Mint a cikkről beszámoló Index írja, a kifizetetlen tartozásoknál az adós már eltűnt vagy megszűnt a cége. Esetleg várhatóan olyan sokáig fognak tartani a tartozások miatt indított perek, hogy azalatt fog teljesen megszűnni az adós cége. Bár az iparágban az elmúlt két évben némi élénkülés volt tapasztalható, ez főleg csak az uniós pénzből történő középítkezéseknek köszönhető.

Most is magas a megszűnő vállalkozások száma, tavaly több mint 6500 építőipari cég szűnt meg. Ez 14 százalékkal több mint 2014-ben. A cégek jövedelmezősége jellemzően pár kivételtől eltekintve viszonylag alacsony, 5-6 százalék az átlagos árbevétel arányos nyereség nálunk. Az iparági cégek likviditási helyzete is jellemzően elég gyenge, a kereskedelmi bankok pedig továbbra is az építőipari cégek hitelezését ítélik a legkockázatosabbnak.

Lemondásra szólította fel a felsőoktatásért felelős államtitkárt Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szakszóvivője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján, állítása szerint ugyanis tudtával vagy tudta nélkül, de számos vidéki egyetemen "csalták el" az uniós forrásokat "álprojektekkel, áltanulmányokkal".

Az MTI beszámolója szerint a politikus, aki néhány hete dunántúli egyetemek hasonló eseteire mutatott rá, most a Szent István Egyetem Békés megyei kampuszainak pénzkifizetéseit hozta példaként arra: szerinte nem kivétel, hanem szabály, hogy az uniós forrásokat a felsőoktatásban sem a megfelelő célra használják, hanem "pénzkifolyatásra".

Mint elmondta, Békés megyében mintegy másfél milliárd forintot fordíthattak volna a tudományos élet vagy a felsőoktatás fejlesztésére, ennek azonban mindössze 4 százaléka hozott kézzelfogható eredményt.

A forrás csaknem felét bérként fizették ki, míg másik felét mintegy negyven tanulmány elkészíttetésére - mondta, hozzátéve: a plagizálásra, a jelentős túlárazásra és arra, hogy egy-egy tanulmányért több uniós pályázat keretében is fizettek példa az a 300 oldalas tudásmenedzsment koncepció, amelynek csaknem 90 százaléka plágium.

Takács Péter, az LMP békéscsabai önkormányzati képviselője különösen aggályosnak tartja, hogy az ország egyik leghátrányosabb megyéjében 518 millió forintot költöttek olyan tanulmányok, amelyek nem szolgálják a gazdaság fejlesztését, és a tanulmányok elérhetőségét szorgalmazta.

Magyarország megint csúcsot döntött a FIFA-világranglistán – írja az Index.

Noha a FIFA-ranglista használhatóságáról nem lehetünk meggyőződve, de az biztos, hogy Magyarország még sohasem szerepelt ilyen jól, a horvátokkal játszott 1-1-es döntetlen után már 18. helyen áll Bernd Storck csapata.

A válogatott egy helyet javított a legutóbbi listához képest. Az élen az argentinok állnak, helyet cseréltek a most második, sokáig vezető Belgiummal.

Az Eb-csoportellenfeleink közül Portugália áll a legjobban, a nyolcadik helyre csúsztak vissza a hetedikről Cristiano Ronaldóék. Ausztria is rontott egyet, így a 11., Izland viszont feljövőben van, hármat javítva a 35., pont Magyarország következő ellenfele, Elefántcsontpart mögött áll.

A Jobbik csütörtökön arra szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt és a Fidesz prominenseit, hogy ne a saját üzleti haszonszerzésükre használják fel kormányzati pozíciójukat, és hagyjanak fel az ország rokonoknak, barátoknak történő "kiárusításával".

Szilágyi György, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője Budapesten tartott sajtótájékoztatóján az MTI szerint azt mondta, az elmúlt időszakban minden nagyobb üzleti tranzakcióról az derült ki, hogy a háttérben vagy a kormányfő családtagjai, illetve barátai, vagy más vezető fideszes politikusok állnak.

A Heti Válasz csütörtöki számára hivatkozva példaként említette, hogy - mint mondta - Orbán Viktor veje a napokban egy olyan szaúdi üzletember cégének adta el az V. kerületi volt Postabank-székházat, aki korábban szerepelt az FBI körözési listáján, a Forbes magazin a világ tíz legkeresettebb fehérgalléros bűnözője közé sorolta, egy francia parlamenti vizsgálat szerint pedig terrorszervezetek által használt pénzügyi hálózatokkal is kapcsolatban áll.

Szilágyi György úgy látja, mindez nemzetbiztonsági kockázatokat is felvet, hiszen szerinte az üzlettel a miniszterelnök zsarolhatóvá válik külföldi személyek által. A Jobbik ezért kezdeményezi az ügy kivizsgálást az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában - tette hozzá.

Az Index szerint meglepő bejelentést kaptak március végén egy reggeli értekezleten a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Bőr- Nemikórtani és Bőronkológiai Intézet munkatársai. Információink szerint az akut pénzhiányra hivatkozva „gyakorlatilag megtiltották″ az intézetben dolgozó orvosoknak, ápolóknak, takarítóknak és egyéb szakdolgozóknak a gumikesztyű használatát. Az intézet különböző szintjein dolgozó forrásaink szerint Kárpáti Sarolta igazgató azzal indokolta a döntést, hogy előző nap teljesen kifogyott a kesztyű a műtőből, ami miatt több operációt, kezelést el kellett halasztani.

A március végén életbe lépő új szabály nem vonatkozik a műtő és a fekély ambulancia munkatársaira, viszont az Index szerint az ápolónők két hete megfelelő védelem nélkül cserélik a betegek ágyneműit, és az orvosok is kölcsönös fertőzésveszélynek kitéve vizsgálják a pácienseket.

Úgy tudjuk, hogy az említett március végi értekezleten nagy felháborodást váltottak ki Kárpáti Sarolta szavai. Az új szabály ellen szót emelt Bencés Ilona, klinikai főnővér, aki felemlegette, hogy az egyetem munkavédelmi oktatásán éppen azt tanítják, hogy a gumikesztyűvel szemben a nejlonkesztyű nem véd meg a „biológiai átvételektől", azaz a baktériumok és kórokozók továbbadásától.

Bencés az értekezleten részt vevő több mint húsz fő előtt kijelentette, hogy „gumikesztyű híján az intézetben nem állnak rendelkezésre a betegellátás alapvető feltételei". Úgy tudjuk, hogy Kárpáti erre röviden annyit válaszolt, hogy megvannak az elégséges feltételek.

Az információt később cáfolta a Semmelweis Egyetem. Az intézmény az MTI-vel azt közölte, az Indexnek küldött szerdai válaszukban is jelezték: nincs korlátozás a védőeszközök - ennek számít a gumikesztyű is - használatában az egyetem egyetlen klinikáján sem.

Hozzátették: az érintett klinika egyik értekezletén arra vonatkozóan hangzott el egy utasítás, hogy a műtéti használatra való gumikesztyűt a műtőben, míg a betegvizsgálatokhoz való, egyszer használatos gumikesztyűt betegvizsgálatokra használják. Mindkettő védőeszköz, de más típusúak - mindez teljes összhangban van az egyetem szabályzataival és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásával is - hangsúlyozták.

Az IMF-EU hitel visszafizetése példátlan eredmény a mai világgazdasági környezetben, és nem lehetett volna elérni olyan barátok nélkül, mint amilyen a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Párizsban, a szervezet tanácsülését követően.

A kormányfő csütörtökön megbeszélést folytatott Ángel Gurríával, az OECD főtitkárával, majd felszólalt a szervezet tanácsülésén.

A blog szerzőjeként mindehhez csak annyit fűznék hozzá, amit már tegnap is megírtam, mikor Varga Mihály büszkélkedett ugyanezzel az eredménnyel: az IMF-EU-hitel visszafizetése nem „példátlan eredmény”, hanem teljesen természetes kötelezettség. Ha valakitől pénzt veszünk fel, azt a megadott határidőre vissza kell adni. Ha ez Orbánnak nem természetes, hanem egyfajta „óriási hőstett” (példátlan eredmény), akkor ebből mindenki levonja a következtetést: legközelebb nem adunk nekik, hiszen egyáltalán nem tekintik magától értetendő dolognak a visszaadást. S mi az, hogy a jelenlegi világgazdasági környezetben? Hiszen Orbánéknak épp az a szerencséjük, hogy már évek óta nagyon kedvező a világgazdasági környezet (például az olajárak esése, a pénzbőség, s még sorolhatnám): ezért nem omlott még össze a gazdaság, pedig az „unortodox gazdaságpolitikájukkal”, a befektetők elriasztásával, a külföldi cégek megsarcolásával sok mindent megtesznek ennek érdekében.

Eközben Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Orbán európai kérdésekről egyeztetett csütörtökön Párizsban Nicolas Sarkozy volt francia államfővel, a jobboldali Köztársaságiak vezetőjével. De nekem ehhez is lenne egy megjegyzésem. Ha már Orbán külföldre utazik (s nem is egy napra ment Párizsba), akkor nem kellene mondjuk az ottani kormány vezetőjével is tárgyalnia? Hiszen mégis két szövetséges ország legfőbb vezetőiről lenne szó? Kiváncsi vagyok, Orbánt fogadja-e Francois Hollande francia köztársasági elnök? Vagy Manuel Valls miniszterelnök? Vagy legalább bárki a kormány tagjai közül? Mert ha nem, az óriási bukta a magyar miniszterelnöknek, hiszen kiderül: immár a nagyhatalmak vezetői szóba sem állnak vele. Jellemző, hogy a múlt hét végén Washingtonban járt (mellesleg teljesen feleslegesen, mert az ott tartott nukleáris csúcsértekezleten Magyarországnak, amely nem atomhatalom, nem sok beleszólása volt a dolgokba – de persze a többnapos út költségeit akkor is mi, az adófitetők álltuk) – szóval Washingtonban járt, s az amerikai kormányzat tagjai közül senki sem fogadta. Mindössze egy protokolláris kézfogást tudott felmutatni Obamával: az amerikai elnök ugyanis a csúcs összes résztvevője számára vacsorát adott a Fehér Házban, s akkor már természetesen kezet kellett fognia minden érkezővel.

Legkésőbb május végéig Ausztria kerítést épít az osztrák-magyar határszakasz egyik részén – közölte a Kurier című osztrák napilap csütörtökön kormányértesülésekre hivatkozva - írja a hvg.hu.

A stájerországi Spielfeldnél lévő határátkelő mintájára nemcsak a tiroli Brenner-hágónál, hanem Burgenland tartomány Nickelsdorf és Heiligenkreuz településeinél is menekülteket átléptető rendszert hoznak létre. A lap értesülései szerint a burgenlandi kerítés 30 kilométer hosszú lesz, azonban a belügyi tárca szóvivője szerint erről még nem született döntés.

Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter az osztrák közszolgálati rádióban (Ö1) szerdán úgy nyilatkozott, hogy Ausztria felkészül esetleges új migrációs útvonalakra, ezért a következő hetekben az osztrák rendőrség az ország keleti felére, a magyar-osztrák határszakasz burgenlandi részére fog összpontosítani.

Jelenleg a burgenlandi Nickelsdorf, Kittsee, Klingenbach, Rattersdorf, Schachendorf és Heiligenkreuz településeknél végeznek szúrópróbaszerű ellenőrzést.

A német-osztrák határszakaszon végzett ellenőrzések miatt a salzburgi Walserberg és a tiroli Kufstein településeknél torlódik fel esetenként a Bajorország felé tartó forgalom. Az Osztrák Autóklub (ÖAMTC) illetékese szerint hasonló dugókra lehet majd számítani Ausztria déli határrészénél, hiszen a tiroli Brenner-hágó fontos forgalmi csomópont.

Ausztria január közepe óta csak a spielfeldi határátkelőnél enged be menedékkérőket. Az átkelőnél 3,7 kilométer hosszan kerítést építettek, a migránsokat terelőkordonok irányítják.

Több jelentős ponton változott az alaptörvény-módosítás tervezete a Magyar Idők csütörtöki számában megjelent információ szerint, a módosítással párhuzamosan pedig a honvédelmi tárca a terrorfenyegetés miatt kezdeményezni fogja a kabinetnél a nemzeti biztonsági stratégia és a nemzeti katonai stratégia átdolgozását. Az MTI beszámolója szerint a Honvédelmi Minisztérium péntekre ötpárti egyeztetésre hívja a parlamenti pártok frakcióvezetőit a terrorveszélyhelyzet alaptörvénybe foglalásával kapcsolatban.

A lap értesülése szerint, az ellenzéki kritikákat figyelembe véve, az eredetileg javasolt 60 napról 30 napra csökkentették a terrorveszélyhelyzet elrendelésének idejét, amely alatt különleges jogrendet vezetnek be, a parlament folyamatos tájékoztatása mellett.

Emellett a jelenlegi jogszabályok által a különleges jogrendi helyzetekben (rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet és váratlan fegyveres támadás) lehetővé tett 30 jogkorlátozó intézkedésből hatot kivettek a javaslatból - írja a lap.

A Magyar Idők úgy tudja: az új normaszövegben a terrorveszélyhelyzet kihirdetése esetében már nem szerepel az ország védelme szempontjából fontos termékek, energiahordozók, fogyasztási cikkek készletezésének korlátozása, forgalmuk szabályozása. Kikerült az intézkedések közül az import és az export korlátozása, a közbeszerzési eljárások felfüggesztése is.

Szintén kikerült a szövegből a lap szerint a külföldiek beutazásának korlátozása vagy tilalma, az ország területén élő nem magyar állampolgárok jelentkezési kötelezettsége és a tartózkodásukra vonatkozó korlátozás, valamint a külföldi személyekkel és szervezetekkel való érintkezés és kapcsolattartás korlátozása vagy tilalma is.

A Honvédelmi Minisztérium várja a pártok javaslatait, és kész azokról tárgyalni - közölte a lap.

A hvg.hu szerint aláírásgyűjtés indult Kiss László és Gyárfás lemondásáért.

Felháborítónak és elfogadhatatlannak tartják a petíció elindítói, hogy az úszószövetség kiállt a csoportos nemi erőszakért elítélt és a börtönből valószínűleg idő előtt szabadult Kiss László mellett. Lemondatnák a szövetségi kapitányt és a szövetség elnökét is.

"Akik a magyar sportban, ezen belül a honi úszó életben tevékenykednek, mindannyian hallottak arról, hogy Kiss Lászlóval szemben 55 évvel ezelőtt milyen ítélet született" – idézik a petíció készítői az úszóedzők nyilatkozatát, és megjegyzik, Kisst három év börtönbüntetésre ítélték, de ebből csak húsz hónapot ült le.

"Követeljük, hogy Kiss László és Gyárfás Tamás mondjon le tisztségéről!" – írják a petícióban, amelyet egyelőre 58 ember írt alá.

Az Origo elemzése szerint több forgatókönyvből választhatnak a kormánypártok az után, hogy a Kúria zöld utat adott az MSZP boltzáras népszavazási kérdésének. A legvalószínűbb verzió az, hogy az üzletek ismételt kinyitásáról és a kötelező kvóta elutasításáról egy időben lesz népszavazás. Ez lenne a legkisebb politikai veszteség a Fidesznek, és a 2018-as választások előtt kimerítené az ellenzéket is.

A Fidesz–KDNP képviselői számítottak arra, hogy idővel lesz népszavazás a vasárnapi boltzárról, igazából csak annak ideje volt kérdéses. A követendő politikai stratégiát még nem alakította ki a kormánypárt, az elnökség sem tárgyalt erről, de több forgatókönyv szerepel a Fidesz-KDNP asztalán.

Már korábban belengették, hogy adott esetben kész a kabinet arra, hogy visszavonassa vagy valamilyen mértékben átalakítassa az Országgyűléssel a vasárnapi zárvatartásról szóló törvényt. Most ismét napirenden van ez az ötlet, de az Origo értesülése szerint a Fidesz meg akarja várni, hogy a parlament eljusson a népszavazás kiírásához. A probléma ezzel a verzióval az, hogy ettől függetlenül a másik két kérdést (a kétmilliós bérplafon és az állami földek eladásának tilalma) az ellenzék még napirenden tarthatja, mozgósíthat vele.

A boltzárról szóló törvény megváltoztatása egyébként nem lenne idegen a Fidesztől. Ha a kormány még a népszavazás előtt visszavonná a vasárnapi boltzárról szóló törvényt, a másik két kérdés már vélhetően nem jelentene akkora vonzerőt, hogy a szavazásra jogosultak kellő számban részt vegyenek az azokról szóló referendumon.

Egy másik forgatókönyv szerint a kormánypártok "beleállnak" a népszavazási kampányba. Ehhez elsősorban az kellene, hogy a kötelező betelepítési kvótáról szóló referendum összecsússzon az MSZP kezdeményezéseivel, vagyis a boltzáras, bérplafonos és állami földes referendumokkal. Így szinte biztos lenne, hogy az egyik kérdésben - a betelepítési kvótáról szólóban - a kormány számára kedvező eredmény születik, míg a másik háromban vélhetően kedvezőtlen.

Akkor pedig lehet, hogy az MSZP javaslatai 3:1 arányban kerekednének fölül. Egy ilyen verzió szintén kellemetlen lenne a kormánypártoknak másfél évvel az országgyűlési választások előtt. Ezt ugyanis az ellenzéki pártok kommunikálhatnák úgy, hogy a népszavazáson az egész kormány tevékenységéről mondtak negatív véleményt a választók.

Előnye ennek a verziónak, hogy az ellenzéket a politikai verseny mellett értelemszerűen egy gazdasági versenyre kényszerítenék a kampány miatt. Egy-másfél évvel az országgyűlési választások előtt jelentős költségekbe vernék az ellenzéket, így könnyen lehet, hogy 2018-nak jóval kevesebb forrással futnának neki, mint a Fidesz.

A kormánypártban többen elégedetlenek a KDNP tevékenységével. Számukra azért jönne jól egy népszavazási bukta a vasárnapi boltzár ügyében, mivel így a 2018-as választások előtt újra lehetne kötni a kereszténydemokratákkal való választási szövetséget. Egy vereség esetén pedig joggal bízhatnának többen a Fideszben úgy, hogy a KDNP kárára erősítenék a pozícióikat.

Egy harmadik forgatókönyv az elhallgatás a boltzár ügyében. Ha kormánypárti részről nem hevítik föl a kampányt, akkor kétséges, hogy az ellenzék hogyan tud az urnákhoz elvinni több mint négymillió embert. A népszavazás érvényességéhez ugyanis a választók 50 százalékának el kell mennie. A magyarországi népszavazások közül csak az 1989-es és a 2008-as esetében volt 50 százaléknál magasabb aktivitás.

A kormánypártok egyébként még abban is bízhatnak, hogy majd az Alkotmánybíróság szab gátat a boltzáras referendumnak.

A mostani helyzet alapján a legvalószínűbb verzió az, hogy a boltzárról és a kötelező kvótáról szóló referendum egy napon lesz. A kormány beleállhat a kampányba, amivel persze komoly kockázatot is vállal. Bő egy évvel az országgyűlési választás előtt lemérhetik, hogy mekkora az ellenzék és a Fidesz tábora egy éles helyzetben.

A Fidesz számára azért is jelenthetne előnyt egy ilyen helyzet, mert kiderülne, hogy magában a kormánypárti táborban mekkora az átszavazási hajlandóság a vasárnapi boltzár ügyében. Persze ha azt nézzük, hogy a legutóbbi országgyűlési választáson is csak 61 százalék ment el szavazni, könnyen lehet, hogy egy ilyen éles kampányú referendum esetében sem lenne meg az ötvenszázalékos részvétel.

A 444.hu beszámolója szerint az ügyészség nem tud mit kezdeni azzal, hogy választási csalást követtek el Terézvárosban

Ami elsőre elég egyértelműnek tűnik, az Polt Péter legfőbb ügyész szerint nem az. A 2014-es önkormányzati választáson Terézvárosban a Schmuck Andor-féle Szociáldemokraták hamis ajánlásokkal tudtak jelölteket állítani. Úgy szedték össze a kellő számú ajánlást, hogy a Fidesz listájáról egyszerűen átmásoltak adatokat, aztán az aláírást odahamisították.

A mesterterv az lehetett, hogy a közös MSZP-Együtt-PM-DK-s jelöltek mellett a szavazólapon legyen még egy baloldalinak tűnő jelölt, hát elvisz szavazatokat.

Ez annyira nem jött be, a választásokon hamis ajánlásokkal megsegített szociáldemokraták alig kaptak szavazatok.

A választási eredményt érdemben nem befolyásolta a zavarórepülésük, nem ezen múlt, hogy a baloldal 10-ből csak egy mandátumot szerzett. A fideszes jelöltek ugyanis magabiztosan, nagy különbséggel nyertek.

Csakhogy, a baloldal felfigyelt arra, hogy milyen gyorsan gyűjtötték össze a megfelelő számú ajánlást a Szociáldemokraták, és összevetették a fideszes és a szocdem ajánlóíveket, így pedig kiszúrták a duplikációkat. Feljelentést is tettek közokirat-hamisítás, választás rendjének megsértése és személyes adatokkal való visszaélés gyanúja miatt.

Innentől kezdve viszont a rendőrségnek és az ügyészségnek valamit kezdenie kellett az üggyel. Most, másfél évvel a választás után egyre többen érdeklődnek, hol tart az ügy.

Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes a legfőbb ügyészt kérdezte. Polt Péter válaszából az derült ki, hogy a nyomozó hatóság 99 darab a Fidesz, 'és 108 darab a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja jelöltjeire leadott ajánlóívet foglalt le.

152 ajánlás eredetiségét vizsgálták meg, amelyek mindkét párt ajánlóívein szerepelnek. Közülük ketten azóta elhunytak, másik két személy idős, 90 év feletti korára tekintettel nem tudott egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy az aláírásuk a sajátjuk-e az ajánlóíven.

148 személynél merült fel az, hogy személyes adatait felhasználva, aláírását meghamisítva visszaéltek ajánlásával .

Arra a kérdésre, hogy kik az áldozatai a terézvárosi választási csalásnak, Polt azt válaszolta, hogy az ajánlóív nem közokirat, ezért hamis magánokirat felhasználásának vétsége, illetve választás rendje elleni bűntett gyanúja merül fel. Polt szerint „ezen bűncselekményeknek nincs sértettje”.

Polt szerint az ügyben a nyomozás továbbra is folyamatban van. Arról nem lehetett olvasni a válaszában, hogy mire jutottak arról, hogyan szerezhették meg Schmuckék a Fidesztől a csaláshoz szükséges adatokat.

Az MSZP közben azt szeretné, , ha új választást írnának ki Terézvárosban a csalás miatt, ezért kezdeményezték is a képviselőtestület önfeloszlatását. A fideszes többség erre azta trükköt eszelte ki, hogy összehívták ugyan a képviselőket a témában, de a márciusi 15-i nemzeti ünnepre, a meghívót pedig előtte lévő este küldték ki, ezzel nagyjából belőtték a komolyságát a kezdeményezésnek.

A szocialisták megvizsgálnák azokat a kerületeket is, ahol indultak még a Schmuck-féle szocdemek. Ezek az ajánlóívek azonban már nincsenek meg, mert a törvény szerint azokat a szavazást követő kilencvenedik nap utáni munkanapon megsemmisítik.

Az államháztartás központi alrendszerének első negyedévi hiánya 125,8 milliárd forint volt, a márciusi deficit 140,8 milliárd forintot tett ki - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az előzetes adatokat csütörtökön a honlapján.

Az MTI híre szerint az idei első negyedévet a központi költségvetés 158,2 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 29,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 2,5 milliárd forintos többlettel zárták.

Egy évvel korábban, 2015. első negyedévében az államháztartás központi alrendszerének deficitje 536,7 milliárd forint volt.

Az államháztartás központi alrendszerének márciusi hiánya 140,8 milliárd forint volt, amely lényegesen alacsonyabb az előző év márciusi, 226 milliárd forintos deficitnél.

Az NGM szerint a két év március végi egyenlegének eltérő alakulásában az idei év magasabb adóbevételei, valamint a központi költségvetés lényegesen alacsonyabb kiadásai játszottak szerepet. Az első negyedéves hiány a legalacsonyabb volt az elmúlt másfél évtizedben - emelik ki.

Váratlan fordulat történt azzal, hogy az MSZP kérdését hitelesítette a Kúria, azaz az idén eldől, hogy újból kinyitnak-e a boltok vasárnap – írja az Index.

A Kúria ugyanis megváltoztatta az NVB döntését, és elkaszálta Erdősi Lászlóné kérdését. A döntés meg is jelent a Kúria honlapján.

Vagyis az MSZP-sek kezdhetik meg az aláírásgyűjtést a vasárnapi boltbezárásról. Nincs szükség újabb kérdés leadására. Az Origo egyébként úgy értesült, hogy közösen gyűjtik majd az aláírásokat a vasárnapi boltzárról, a földtörvényről és az állami bérplafonról szóló népszavazási kezdeményezéshez.

A vasárnapi boltbezárással kapcsolatban a szocialisták kérdése – mint az Index emlékeztet - így hangzik:

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?

A Kúria a döntés meghozatalakor figyelembe vette, hogy az időbélyegzőnél Erdősi Lászlóné nem személyesen járt el,

hogy a népszavazási kezdeményezés aláírással is igazolt átadásakor Erdősi Lászlóné másodikként nyújtotta be a kérdést,

figyelembe vette továbbá a 2016. február 23-án az NVI előterében történt eseményeket (azaz a kopaszok jelenlétét és akcióját.).

A Kúria szerint a meglévő bizonyítékok alapján is kétséget kizáróan megállapítható, hogy Erdősi Lászlóné időbélyegző szerinti elsőbbségét az NVI előterében tartózkodó csoport jogellenes magatartása biztosította, függetlenül attól, hogy Erdősi Lászlóné ebben a jogellenes magatartásban bármilyen módon közreműködött-e vagy sem.

Az Index szerint ősszel tehát szavazhatunk is a vasárnapi boltbezárásról, mivel a szocialisták minél előbb össze akarják gyűjteni az aláírásokat. Már most jelentkeznek náluk aláírók. A Fidesz persze felboríthatja a népszavazás menetrendjét, ha visszavonja a törvényt, vagy máshogy heréli ki a szocialista népszavazást.

Óvatosan örülnek a megkérdezett MSZP-sek a fejleményeknek. Több MSZP-s ugyanis már most arról beszél, hogy olyan fegyvert kaptak a kezükbe, amelyet a Fidesz biztosan nem hagy elsütni.

A Kúria döntése elvileg ugyanis azt jeleneti, hogy a szocialisták kampányolhatnak azzal több hónapon át. És a felmérések szerint a magyar választók erős többsége a szocialisták álláspontját támogatja, vagyis azt, hogy: igen, nyissanak ki a boltok vasárnap. Egy MSZP-s már most örömmel újságolta, hogy maguktól jelentkeztek emberek, hol kell aláírniuk az ívet.

Az aláírásra még várni kell egy kicsit. A menetrend a mostani döntés után a következő:

Pár nap múlva megjelenik a Magyar Közlönyben a Kúria döntése, ezután öt napon belül megkapja Nyakó István az aláírásgyűjtő íveket. Tehát április közepén elindul a gyűjtés.

Négy hónapig lehet gyűjteni az aláírásokat, és az NVI két hónapig ellenőrizheti ezeket. De ha gyorsabban adják le az íveket a benyújtók, gyorsabb az ügyintézés. Az MSZP nem akarja húzni a dolgot, minél gyorsabban össze akarják gyűjteni az aláírásokat.

Kérdés, mikor fejezi be az NVI az aláírások ellenőrzését, de van arra mód, hogy a tavaszi ülésszak befejezése előtt a parlament elé kerüljön a kérdés. Az Országgyűlésnek automatikusan el kell rendelnie a népszavazást.

Ezután az államfő kiírhatja a népszavazást 90 napon belüli időpontra.

Vagyis a jelenleg ismert körülmények is szabályok szerint ősszel megtartható a népszavazás. És akár a kormány kvótás népszavazásával is össze lehet kötni. Ha csak őszi ülésszakra kerül a parlament elé a dolog, akkor ősz végén lehet a szavazás.

A szocialisták ugyanakkor arra is számítanak, hogy minden borul, és a Fidesz végül megakasztja a folyamatot. A közvélemény-kutatások szerint ugyanis Orbánéknak ez annyira vesztes helyzet, hogy jobban járnának, ha nem jutna el népszavazásig a dolog.

Nem kizárt tehát, hogy a Fidesz-KDNP végül visszavonja a törvényt, és lehetővé teszi a boltok vasárnapi nyitvatartását. Esetleg úgy módosítja a törvényt, hogy kiherélje a szocialisták kérdését. A Népszabadság pár nappal ezelőtt már írt arról, hogy puhatolóznak már a kormány részéről a kiskereskedelmi láncoknál a vasárnapi nyitva tartás visszaállításának a hatásairól. Ezt akkor a kormány „alaptalan sajtóhíresztelésnek” nevezte.

Orbán egyébként néhány hete kimondottan lekicsinylően nyilatkozott a vasárnapi boltbezárással kapcsolatos ellenzéki népszavazási kezdeményezésről: mint mondta, „semmiképpen nem kevernénk össze a szezont a fazonnal”. Szerinte most, vagyis a kormány által kezdeményezett kvótaügyi népszavazás bejelentésével „a legfontosabb kérdésről van szó”, ami „nem említhető egy lapon semmilyen életmódról szóló kérdéssel” (vagyis a vasárnapi zárvatartásról szólóval).

Az Index egyébként még március elején terjedelmes elemzést közölt arról a témáról, hogy miért félnek Orbánék a népszavazástól? Mint írták, fideszes forrásaik az elmúlt hónapokban többször is utaltak arra, hogy Orbán Viktor és a Fidesz vezetése kifejezetten szeretné elkerülni, hogy ez a kérdés napirenden legyen, és szavazhassanak róla az emberek. Orbánnak ugyanis több szempontból sem jönne jól egy népszavazás a vasárnapi boltbezárásról.

Egyszerűen népszerűtlen a boltbezárás

A vasárnapi boltzár ötlete már az előző ciklusban is felvetődött, pontosabban felvetette a KDNP, de akkor Orbán Viktor még elzárkózott a dologtól. Végül tavaly márciusban bevezette a kormány annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások továbbra is azt jelezték: népszerűtlen az intézkedés. Ez a bevezetés óta eltelt hónapokban sem változott, íme néhány mérés az elmúlt időszakból:

Ipsos, 2015. március: 64 százalék támogatja a nyitvatartást, 32 százalék ellenzi.

Medián, 2015. május: 72 százalék támogatja a nyitvatartást.

Tárki, 2015. május: 59 százalék támogatja a nyitvatartást, 39,4 ellenzi.

Ipsos, 2015. december: 68 százalék támogatja a nyitvatartást.

Ebből az következik, hogy egy népszavazáson nagy valószínűséggel a boltok vasárnapi nyitvatartására szavaznának, és feltehetően nagy arányban veszítene a kormány álláspontja, és veszítene személyesen a boltbezárás mellett kitartó Orbán Viktor. Ezt minden politikus igyekezne elkerülni.

Az előbb említett kutatások azt is jelzik, hogy a vasárnapi nyitvatartásért nem egyszerűen az ellenzék küzd: a Fidesz-szavazók jó része is szívesen vásárolna vasárnap. Eszerint tehát egy népszavazáson könnyen megeshet, hogy fideszesek is saját kormányukkal szemben szavaznak. Vagy legalábbis passzívan viselkednek, és tömegesen távol maradnak.

A kopaszokkal felturbózott ellennépszavazás ráadásul jelentősen rontott az ügy belső megítélésén. A fideszes országgyűlési képviselők is tarthatatlannak, elképesztően károsnak minősítették a Nemzeti Választási Iroda épületében történteket.

Orbánnak meg kellene hátrálnia

A vasárnapi boltbezárás messze nem a legfajsúlyosabb kérdés a kormányzás szempontjából. Ha sorra vesszük az Orbán-kormány 2010 óta meghozott döntéseit (az alaptörvénytől az oktatási változtatásokon át a pénzügyi-gazdasági döntésekig) talán a húsz legfontosabb döntés között sem említhetjük. Ám az Index szerint kétségtelenül szimbolikus döntés, és a mindennapokban – minden vasárnap – érezhető.

Orbán Viktort már azt megelőzően is többször figyelmeztették arra, hogy az ellenzék egy teljes választási kampány húzhat fel a témára, amikor még meg sem történt az MSZP-s népszavazási kezdeményezés brutális elkaszálása a választási bizottságban. A kopaszokkal kapcsolatos balhé nyilvánvalóan csak növelték az ellenzék politikai tőkéjét, amivel nehéz lesz szembeállítani a KDNP „családi vasárnap” szlogenjét.

Ennek az egyik oka lehet, hogy ha vissza kellene vonnia a törvényt, politikai szempontból okozna változást: bebizonyosodna, hogy a miniszterelnök és a kormányzó párt meghátrálásra késztethető. A vereségnek ráadásul minden településen lenne egy hetente visszatérő szimbóluma: a vasárnap nyitva lévő bolt. Egy ilyen központosított rendszerben Orbán ezt nem engedheti meg. Orbánnak, aki 11 éve építi a nemzeti konzultációkat tartó vezető imázsát, ráadásul nagy vereség lenne, hogy a nép szava parancsol megálljt neki.

A népszavazás az egész kormányzásáról szólhat

Orbánnak további veszély egy népszavazásnál, hogy a boltok vasárnapi kinyitásánál nagyobb tétet adhat neki az ellenzék. És ne legyen kétségünk, hogy az MSZP-ben vannak ilyen tervek. A szocialisták könnyen mozgósíthatnak azzal, hogy a népszavazás az egész kormányzásról szól. „Ha eleged van Orbánból, szavazz a nyitvatartás mellett” – ilyesmi üzenetekkel készülnek kampányolni.

Az eddigi időközi választások, legutóbb a vasárnapi salgótarjáni voksolás bebizonyította, hogy a bizonytalanok között sok protestszavazó megbújik. Vagyis sok olyan ember is elmenne szavazni, aki az MSZP-re a világért se szavazna, de ilyen-olyan okok miatt Orbán ellen igen.

Az MSZP ezzel simán feltámadhat

Végül Orbánék azért nem akarják ezt a népszavazást, mert ezzel olyan atomfegyvert adnának az MSZP kezébe, amely a 2018-as választáson is elsülhet. Épp a Fidesz bizonyította be a 2008-as úgynevezett szociális népszavazással, hogy egy párt simán fel tud építeni egy választásig kitartó kormányellenes kampányt egy népszavazással.

Ahogy a vizitdíjas szavazás sem a 300 forint eltörléséről szólt csupán, úgy a vasárnapi boltnyitás sem csupán erről szólna: az MSZP 2018-ig tudna kampányolni Orbán ellen ezzel a témával. És ha sikerülne kiírni a népszavazást, jelentős szavazói felhatalmazást tudna szerezni a politikájához. A mostani, a kutatások szerint nem épp biztató állapotban lévő MSZP-nek épp ez a népszavazás kellene a feltámadáshoz.

Ez sem hiányzik a 2018-as újraválasztására készülő Orbán Viktornak.

Az MSZP elnök-frakcióvezetője értékelése szerint a párt a magyar népnek nyerte meg a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazásért folytatott csatát – írja az MTI. Tóbiás József szerdán közölte azt is: ezen a népszavazáson - a földügyi és a bérplafonnal kapcsolatos népszavazással együtt - a Fidesz politikájáról lehet majd véleményt mondani.

Az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: a kérdések a Fidesz politikájából fakadnak, ezért a választók a kormánypárt elmúlt évekbeli tevékenységéről mondanak majd véleményt a háromigenes népszavazáson.

A politikus elmondta, másfél éves küzdelmen vannak túl, és bár sokan pr-akciónak gondolták az MSZP kezdeményezését, a szocialisták arra akartak jogot szerezni az ország többségének, hogy véleményt mondjon a saját életét érintő kérdésről.

A Kúria vasárnapi boltzárral kapcsolatos döntését úgy értékelte: van még remény, van még néhány sziget, ahol a jogállam csíráit igyekeznek megőrizni.

Tóbiás József azt kérte a Fidesztől, ne gondolkozzon további jogi csűrcsavaráson, hagyja, hogy a nép elmondja a véleményét róluk és azt tartsák tiszteletben.

A szocialista Nyakó István, akinek vasárnapi boltzár eltörlésével kapcsolatos népszavazási kérdését szerdán hitelesítette a Kúria, azt mondta, egyeztetett a földügyben népszavazást kezdeményező Gőgös Zoltánnal, az MSZP elnökhelyettesével és az állami bérplafonról népszavazási kérdést benyújtó Kész Zoltán független országgyűlési képviselővel, hogy közösen gyűjtik össze a kérdésenként szükséges 200 ezer aláírást. Azt mondta, június 3-ig - amikor Kész Zoltánnak be kell nyújtani az aláírásokat - az összes aláírást összegyűjtik.

Nyakó István elmondta azt is: nem fogják elfelejteni, mi történt február 23-án. Felhívta a rendőrség, az ügyészség és az Alkotmányvédelmi Hatóság figyelmét törvényi kötelezettségeire, vagyis hogy nyomozzanak a Nemzeti Választási Irodánál történtek ügyében.

Azt kérte, hogy a hatóságok adjanak tájékoztatást arról, hol tart a nyomozás.

Arra a felvetésre, hogy lehet-e sikeres a népszavazás, Tóbiás József közölte, ezelőtt másfél évvel senki sem hitt abban, hogy lehet a boltzárról népszavazás. Úgy fogalmazott, nem kishitű, tudja ugyanis, ha megszerezték a jogot a választópolgároknak a népszavazásra, akkor a választópolgárok dönteni is fognak.

Beszélt arról is, hogy nem pártpolitikai kérdésekről van szó, így ha valamely párt, civil szervezet segíteni akar az aláírások összegyűjtésében, annak partnerséget ajánlanak.

A Demokratikus Koalíció üdvözli a Kúria azon döntését, amelyik a szocialista Nyakó István vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kérdését hitelesítette. Az MTI híre szerint Gréczy Zsolt szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján úgy értékelt: ez egy újabb repedés az Orbán-rendszeren, mert a hatalom szándékai ellenére megvalósulhat a népszavazás.

A politikus - emlékeztetve arra, hogy az ügyben az első kérdést pártjuk nyújtotta be - hangsúlyozta, a DK támogatóival és aktivistáival részt vesz az aláírásgyűjtésben és mindent elkövet a népszavazás sikeréért.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) tiszteletben tartja a Kúria döntését és minden olyan népszavazást támogat, amelynek célja az emberek véleményének megismerése.

Ezt Hollik István, a kisebbik kormánypárt képviselője közölte egy más témában tartott szerdai budapesti sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azzal kapcsolatban, hogy a Kúria megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság döntését és hitelesítette az MSZP-s Nyakó István vasárnapi boltzárral kapcsolatban benyújtott népszavazási kérdésének aláírásgyűjtő ívét.

A KDNP-s politikus kijelentette: a kereszténydemokraták továbbra is azoknak "a kiskereskedelemben dolgozóknak a pártján állnak, akiknek ma nem kell dolgozniuk". (Ehhez a blog szerzője csak annyit fűzne hozzá: Hollik egyike azoknak a kormánypárti politikusoknak, akikről korábban már számtalanszor bebizonyosodott, hogy hazudnak. Lásd korábbi bejegyzéseimet…)

A hvg.hu szerint szűk körben értetlenkedett Andy Vajna: miért így történnek a kirúgások a TV2 hírosztályán, és miért így kommunikálják őket. Lapértesülés szerint a TV2 tulajdonosának nem tetszenek a csatornáról szóló negatív hírek.

Szűk körben értetlenségének adott hangot Andy Vajna amiatt, ami a TV2 hírosztályán zajlik az elmúlt hetekben. Maguk a kirúgások és a kommunikációjuk is félrement a TV2 tulajdonosa szerint – értesült több csatornaközeli forrásból a szerdai Népszabadság.

Vajna környezetéből ugyanakkor azt mondták a lapnak, hogy Vajna teljes bizalmát élvezi a TV2 vezetése, amiről a napokban biztosította is őket a filmügyi biztos. Szerintük Vajna csak üzleti és stratégiai ügyekbe akar belefolyni. Igaz, ezek a források azt is hozzátették, hogy a tulajdonost is zavarják a TV2-ről szóló negatív hírek.

Pénteken a TV2 újabb munkatársai jelentették be távozásukat. Dudás Ádámmal, a Tények műsorvezetőjével közös megegyezés keretében bontottak szerződést, ugyanígy távozott Horváth Csaba, a műsor vezető szerkesztője is. Visszatért viszont a TV2-höz Szebeni István és Andor Éva műsorvezető, és hamarosan érkezik az RTL-t otthagyó Gönczi Gábor is.

Érdekes dolgokat tudott meg a Magyar Narancs az MKB eladása körüli részletekről. Kiderült, hogy a bankot megvásároló háromtagú konzorcium legrejtélyesebb tagját, a Blue Robin Investments Ltd. nevű céget csak március elején jegyezték be a luxemburgi cégbíróságon elég szerény alaptőkével, és tulajdonosi háttere is nehezen átlátható.

Az MKB-ban 45 százalékos tulajdonrészt szerző Blue Robin Investementsről eddig sem gondolta senki, hogy nagy múltú cég lenne, azt már lehetett tudni, hogy február 18-án hozták létre. A cégbírósági adatokból viszont most kiderült, hogy a bejegyzésére csak március 8-án került sor. A vállalkozás két tulajdonosa a Blue Robin Investments SARL (vagyis egy kft.) és Rakesh Kumar Aggarwal. Előbbi tulajdoni aránya 98,7 százalék, utóbbi pedig az ügyvezető, jelképes tulajdonnal.

A cég jegyzett tőkéje 31 ezer euró, tehát kevesebb, mint 10 millió forint.

De egyelőre ennek is csak a negyedét fizették be eddig a tulajdonosok, tehát a cégben jelenleg összesen 7750 euró áll rendelkezésre, ez alig több mint 2,4 millió forint. Aggarwal 1,3 százalékos részesedését 100 euróval, azaz 31 ezer forintnak megfelelő összeg befektetésével szerezte meg.

A potenciális vevők szerény anyagi háttere már csak azért is érdekes, mert az MKB-csoport 2015-ben 76,4 milliárd forintos auditált veszteséget termelt. Balog Ádám, a bank elnök-vezérigazgatója szerdai sajtótájékoztatóján ezt azzal indokolta, hogy a tavalyi évben mintegy 213 milliárd forintnyi rossz hitelt választottak le az MKB portfóliójáról, így a hitel-betét-arány lényegesen csökkent.

Az egyedi reorganizációs tételektől megtisztított eredmény már csak 1,2 milliárd forintos mínuszt mutatott, bár még ez is nagyságrendekkel több, mint amekkora forrásokkal a bankra bejelentkezett vevők látszólag rendelkeznek.

Összegezve tehát a Magyar Nemzeti Bank egy olyan konzorciumnak szándékozik eladni a az MKB-t, amelynek vezető cége, a Blue Robin SCA jelenleg 8 ezer euróval sem rendelkezik. A blog írójának kérdése: vajon mi állhat ennek a hátterében? S vajon egy átlagos magyar is megszerezhette volna 8 ezer eurós (2,5 milliós forintos) vagyonnal a magyar nagybankot?

Történelmi bejelentést tett Varga Mihály – írja az Origo.

Eszerint Magyarország teljesen visszafizette a 2008-ban felvett 14,3 milliárd eurós hitelt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Origónak azt mondta, bízik benne, hogy a korábbi hitelcsomag visszafizetése jó pont lesz a hitelminősítőknél.

Az Origo kérdésére Varga Mihály azt mondta, az esetleges felminősítésnél biztosan jó pont lesz a 2008-ban felvett hitelek visszafizetése.

Szerdán utalta át Magyarország az utolsó másfél milliárd eurós részletet, ezzel teljes egészében megszabadultunk a 2008 őszén felvett hitelcsomagtól.

Mindehhez a blog szerzője csak annyit tenne hozzá: még szép, hogy visszafizettük a hitelt, hiszen ha nem tesszük, azzal a magyar kormány csődöt jelentett volna, tönkretéve az egész gazdaságot. Ezt történelmi tettnek nevezni kicsit erős: ez a természetes.

- A Fidesz szerint az IMF-EU-hitel utolsó részletének visszafizetésével Magyarország megszabadult Gyurcsány Ferenc és a szocialisták kormányzásának egyik nagyon súlyos örökségétől.

Halász János, a kormánypárti frakció szóvivője ezt szerdai budapesti sajtótájékoztatóján mondta, miután Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentette a visszafizetést.

"Az utolsó fillérig, teljes egészében visszafizettük azt a hitelcsomagot, amelyet 2008-ban és 2009-ben az IMF-től és az Európai Bizottságtól vett fel a baloldal" - hangsúlyozta a szóvivő, emlékeztetve, hogy 2008-ban a Gyurcsány-kormány több mint 8 milliárd eurónyi hitel felvételéről döntött, "a visszafizetés ütemezését pedig úgy állították be, hogy a következő kormányt, a Fidesz-kormányt terhelje".

Halász János szerint a baloldal alkalmatlanságát mutatja, hogy "a hitelcsomag nélkül képtelenek lett volna az országot irányítani", kifizetni a nyugdíjakat, a közszférában dolgozók fizetését, a szociális ellátásokat.

A hitelcsomag azonban sokba került a magyar családoknak - folytatta -, a baloldal kormányzása alatt egymást érték a megszorítások, elvettek egyhavi nyugdíjat, a pedagógusoknak és a köztisztviselőknek pedig szintén egyhavi bérükbe került ez az intézkedéscsomag. Emellett a szocialisták adókat és rezsit emeltek, továbbá csökkentették a családtámogatásokat - fűzte hozzá.

A blog szerzőjeként azért – mivel az újságírásban is, akárcsak az élet minden területén a legfontosabb az igazság – ehhez azért lenne néhány hozzáfűznivalóm. Először is mikor az imént a hazug kormánypárti politikusokat említettem, ebbe a listába simán beírhatjuk Halászt is: mert amit mond, abból jóformán semmi sem igaz. A visszafizetés ütemezését úgy állították be, hogy a következő kormányt terhelje? Hát ki mást terhelhetné? A nagyobb hitelek visszafizetése mindig több évre, évtizedre nyúlik: ezt a magyarok a saját lakáshiteleikből, autóhiteleikből is tudhatják. A baloldal a hitelcsomag nélkül képtelen volt az országot irányítani? Valóban kellett a hitel. No de miért? Mert beütött a gazdasági világválság, s nem csak Magyarország, de Nyugat-Európa és az USA is nagyon nehéz helyzetbe került. Kiváncsi lennék, Orbánék vajon hogy húznák ki az ország szekerét a gödörből, ha hirtelen ők is szembekerülnének egy új világgazdasági válsággal? Mert Gyurcsányék a hitel felvételével és utána Bajnaiék a maguk gazdaságpolitikájával kihúzták Magyarországot a bajból – s maga Orbán is elismerte 2010 nyarán az ATV-nek nyilatkozva, hogy a magyar gazdaság rendben van.

A baloldal elvett egyhavi nyugdíjat, rezsit és adót emelt? No de ki adta oda a nyugdíjasoknak azt megelőzően, több éven át azt a plusz egyhavi nyugdíjat? Csak nem a szocialisták? Csak nem a baloldal volt az, amely éveken át – míg nem jött a gazdasági világválság – segített ezzel is az időseknek? S rezsit emelt? Na igen: nőttek a világpiaci gáz- és olajárak. Orbánék alatt egyharmadára estek vissza ezek: de a Fidesz kormány mégsem 66 százalékkal csökkentette a gázárainkat, csak 20-szal. Hol a többi? Ki tette zsebre a különbséget? S végül a baloldal adót emelt? Szó sincs róla: csökkentett! Bajnai alatt 17 százalékra ment vissza az emberek túlnyomó többségének személyi jövedelemadója, s ezt követően Orbán – aki „egyszeri, nagyarányú adócsökkentéssel” kampányolt, képes volt mindössze 1 százalékot csökkenteni.

Miközben az áfát – amit mindenki fizet .- megemelte rekordnagyságra, 27 százalékra! Szóval kevesebbet kellene hazudni, kedves fideszes elvtársak!

Az index beszámolója szerint a 2014-es parlamenti választással közel azonos eredmény születne egy most vasárnapi voksoláson – legalábbis ez derül ki a kormányközeli Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából, melynek apropója, hogy épp két éve tartották a rendszerváltás utáni hetedik országgyűlési választást Magyarországon. „A centrális erőtér megléte továbbra is biztos alapot jelent a polgári kormányzásnak” – fogalmaz a közlemény kitérve arra is, hogy az ellenzéki erőknek az egyértelmű protesthangulat hiánya és a belső megosztottság okoz tartós problémát.

A közvélemény-kutatás alapján egy most vasárnapi választáson a legvalószínűbb listás eredményt nézve a Fidesz-KDNP 41, a baloldali pártok együttesen 27 (az MSZP 12, a DK 9, az Együtt 4, a PM 2), a Jobbik 24, az LMP 5, míg az egyéb pártok összességében 3 százalékot szereznének. 2014 áprilisában a belföldi listás eredményeket nézve a Fidesz-KDNP 44, a baloldali pártok együttesen 26, a Jobbik 21, az LMP 5, míg az egyéb pártok összességében 4 százalékos eredményt értek el. Vagyis a Nézőpont szerint a kormánypártok egy most vasárnap esedékes választáson újból kétharmad-közeli eredményt szerezhetnének.

A blog szerzőjeként ehhez annyit: a Nézőpont a kormánytól hatalmas pénzeket kap megrendelésként, s csodák csodájára a közvélemény-kutatásai szinte mindig a Fidesz számára kedvező eredményeket hoznak ki.

Száznegyvenegy dolgozóját bocsátja el a Tesco kereskedelmi lánc egy csoportos létszámleépítés keretében, erről a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete tájékoztatta az MTI-t.

A leépítés oka, hogy a Tesco országos személyügyi adminisztrációs központot hoz létre. A létszámcsökkentés személyzeti, humánpolitikai vezetőket és adminisztrátorokat, kereskedelmi tervezői, szervezői munkaköröket, továbbá ügyviteli alkalmazottakat érint Budapesten és kilenc megyében.

A Tesco vezetése egyeztetett a szakszervezettel az átszervezésről, de a szakszervezet nem fogadta el a csoportos létszámleépítési megállapodás tervezetét, mert nem tartotta megfelelőnek a munkavállalók számára. A Tesco egyelőre nem kommentálta a szakszervezet közleményét.

A kormányzati háttérintézmények kétharmadát, szám szerint 49-et megszüntet a kormány – tudta meg az Origo. A döntéssel egy több mint két hónapos egyeztetési folyamat zárult le. Korábban az volt a terv, hogy 73 háttérintézményből 63-at szüntetnek meg.

Órákon át ülésezett hétfőn a kormány, de a végleges döntést a megszüntetendő háttérintézményekről csak kedden hozták meg. Az Origo úgy tudja, hogy a korábban bejelentett 73 megszüntetendő háttérintézményneka kétharmada szűnik meg jogutód nélkül, vagy jogutódlással.Biztosnak tűnik, hogy a nagy múltú, Külügyi és Külgazdasági Intézet biztosan nem marad meg a jelenlegi formájában, de a Növényi Diverzitás Központ is megszűnik.

Lázár János januárban jelentette be, hogy több tucat intézményt az adott terület minisztériumába olvasztanak vagy megszüntetnek. Január végén még arról volt szó, hogy a kormány már a február 10-i ülésén végleges döntést hoz az intézményekről. A Miniszterelnökségnek azonban azóta sem sikerült az akaratát teljes mértékben keresztülverni a tárcákon.

Az egyeztetések során érthető módon a minisztériumok ódzkodtak attól, hogy a most is hatalmas apparátussal dolgozó tárcák még nagyobbra duzzadjanak. A mérleg másik serpenyőjében pedig az elbocsátásokkal járó negatív politikai következmények voltak. Mindezek miatt a tárcavezetők abban voltak érdekeltek, hogy minél tovább húzzák a döntést.

Ezt sikerült is elérniük, azonban a megszüntetések számát nem tudták a lehető legkisebbre csökkenteni. A miniszterek csak saját lobbierejükben bízhattak, így aki nagyobb befolyással rendelkezett, annak több intézmény maradt, míg akik kisebbel, azoknak többet is kellett megszüntetniük. Az egyeztetések vesztese egyértelműen Balog Zoltán és Fazekas Sándor lett, mivel az ő területeiken lesz a legtöbb bezárás.

Információink szerint Lázár János januárban azért jelentette be a háttérintézmények túlnyomó többségének a megszüntetését, hogy legyen miből engednie a tárgyalások során. Persze arra ő sem számított, hogy ilyen sokáig lehet húzni az időt a konkrét döntéssel. A Miniszterelnökség vezetője mostanra elérte, hogy a háttérintézmények legalább kétharmada megszűnjön vagy beolvadjon az érintett minisztériumokba.

Úgy tudjuk, 24 intézmény éli túl a bürokráciacsökkentést. A megállapodás szerint tömeges elbocsátásra nem kell számítani az intézményeknél, de az biztosnak tűnik, hogy a nyugdíjba küldött munkatársak pozícióit nem töltik majd be.

Az Index szerint kétmilliárdnyi kenőpénzt fizethetett az Alstom a 2-es és a 4-es metróért.

A napokban a negyedik Alstom-vezetőt vádolta meg a brit Súlyos Csalások Elleni Hivatal (SFO, hogy szerepe volt a BKV által megvásárolt Alstom metrókocsik korrupciós ügyében. Az SFO az Index kérdésére további információkat küldött, ezek szerint négy Alstom-vezető más, egyelőre meg nem nevezett gyanúsítottal együtt 2006. január 1. és 2007. október 18. között bűnszervezet tagjaiként korrupciós bűncselekményt megvalósítva 2,3 millió euróig terjedő összeget adtak, vagy beleegyeztek, hogy adnak a BKV Zrt. tisztviselője vagy tisztviselői, ügynökei részére.

Az összeget az Alstom és az osztrák Eurocontact Public Affairs GmbH között 2006. június 8-án létrejött tanácsadói megállapodás keretében járó díjnak álcázták, és céljuk az volt, hogy az Alstom Group kedvező bánásmódban részesüljön a 2-es és 4-es metró szerelvényeinek beszerzésére kiírt tenderen. Az Eurocantact mellett ugyanez volt a szerepe a dán Hansen Consulting Aps-nek, amelyen keresztül több mint 5 millió euró juthatott a BKV-hoz.

Az SFO a további meghallgatások lezárásáig több információt nem tudott nyújtani lapunknak. Megkerestük a Központi Nyomozó Főügyészséget, foglalkoznak-e az ügy magyar szálával, de azt a választ kaptuk, hogy keressük az ügyben a Fővárosi Főügyészséget, ahol a következőket mondták: a metrótender ügyében a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz hivatali vesztegetés gyanúja miatt. A nyomozás felügyeletét a Fővárosi Főügyészség látja el.

Varga Mihály szerint az Eximbank hitelei lazán meg fognak térülni, mégsem akarja, hogy az EU beleszámolja azokat az államháztartásba – írja a 444.hu.

Varga Mihály célzottnak érzi azt a lépést, hogy az Eurostat (az EU statisztikai hivatala) el akarja érni, hogy a magyar kormány sorolja át az Eximbankot az államháztartáson belülre. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az Eximbank kintlévőségei is beleszámítanának a költségvetési hiányba és az államadósságba. Ez akár visszamenőlegesen is elronthatná a magyar költségvetési mutatókat és az államadósság szintjét. Erről Varga Mihály azt mondta, hogy a kormány szakmai vitában áll az Eurostattal, és kész a bíróság előtt is megvédeni álláspontját. A pénzügyminiszter hozzátette, hogy az Eximbank kihelyezései olyan vállalkozói hitelek, amelyek megtérülnek.

Az állam külkereskedelmi bankja rendszeresen megjelenik finanszírozóként a kormányközeli üzletemberek projektjeiben:

Februárban sorozatban a negyedik hónapban csökkent az ipari termelés, januárhoz képest 0,8 százalékkal kevesebbet állított elő a szektor - derült ki a KSH első becsléseiből, amelyet az Index közölt.

A Portfolio szerint négy egymást követő hónapnál hosszabb ipari visszaesés 2000 óta csak egy alkalommal, a 2008-2009-ben, a világgazdasági válság derekán történt, akkor hét hónapon át csökkent a magyar ipar kibocsátása.

Éves szinten mindazonáltal mégiscsak növekedett a magyar ipar, a tavalyi év azonos hónapjához képest 6,3 százalékkal termelt többet. Ugyanakkor a növekmény elsősorban abból adódott, hogy idén február egy nappal hosszabb volt; a szökőnap-hatással igazítva csupán 1,8 százalékkal emelkedett a termelés.

Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese az MTI-nek azt mondta: a járműgyártásban és az élelmiszeriparban stagnált a termelés az előzetes adatok szerint.

Az ipar, különösen az autógyártás már januárban is meglepően gyengén teljesített, akkor a hivatalos magyarázat az volt, hogy a tavaly év végi leállások áthúzódtak az idei év elejére. Ha ez valóban így van, akkor a mostani adatok alapján úgy tűnik, hogy ezek a leállások az átlagosnál jóval hosszabb ideig tartottak, és vélhetően nem csupán a karácsonyi szezonban szokásos termeléskiesésről van szó.

Mindehhez a blog szerzőjeként tudnék jónéhány pontosítást tenni, de inkább megelégszem azzal, hogy szó szerint leközlöm, miként reagált az ipar visszaesésére az Orbán-kormány. Az MTI híre következik:

- Az ipari termelés 6,3 százalékos februári növekedése teljes mértékben megfelel a várakozásoknak - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felelős helyettes államtitkára szerdán az M1 aktuális csatorna reggeli hírfolyamában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reggeli jelentését kommentálva.

Lenner Áron Márk közölte: a januári stagnálás után a februári adatok azt mutatják, hogy a tavalyi évben tapasztalt lendületes ipari termelésnövekedés tovább folytatódik. A januári megtorpanás csak átmeneti volt, és februártól újra emelkedik a magyar ipar teljesítménye - fűzte hozzá.

A 444.hu beszámolója szerint csak egy ország van az EU-ban, ahol többen érzik betegnek magukat, mint Magyarországon

Érdekes statisztikákat tett közzé az Eurostat arról, hogy milyen egészségi állapotról számoltak be az EU-s országok lakói.

Magyarországon a lakosság 11,3 százaléka értékelte rossznak az egészségügyi állapotát 2014-ben, aminél csak Horvátországban számolt be erről nagyobb arány (13,4 százalék). Az EU átlag 6,8 százalék, Írországban és Svédországban 4 százalék alatti a magukat rosszul érzők aránya.

Jónak vagy nagyon jónak a magyarok 63,1 százaléka tartja a saját egészségét, szemben a 73,6 százalékos EU-átlaggal – igaz, Lettországban és Litvániában 60 százaléknál kevesebben érzik jól magukat.

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) nem tud Magyarországra vonatkozó konkrét terrorfenyegetésről – az Index szerint ezt reagálta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 reggeli műsorában arra a lengyel sajtóhírre, hogy a CIA egy Budapest elleni akcióra figyelmeztetett.

A kormány megkereste a Központi Hírszerző Ügynökséget, de az nem erősítette meg a lengyel sajtóértesülést. A CIA-nak nincs információja konkrét támadásról - közölte Bakondi György.

A Rzeczpospolita hétfőn azt írta: az amerikaiak márciusban arra figyelmeztették a lengyeleket, hogy Berlinben, Budapesten és Varsóban "fennáll a szervezett tömegrendezvények idején végrehajtandó párhuzamos támadások" veszélye.

Bakondi György elmondta: ha lenne konkrét fenyegetettség, akkor az Egyesült Államok figyelmeztetné Magyarországot. "Budapest rendszeresen kap információkat a tengerentúlról, a magyar hatóságok ugyanis aktívan részt vesznek a nemzetközi titkosszolgálati együttműködésben" - közölte.

A magyar kormány álláspontja szerint minden, a terrorizmusról szóló hírt komolyan kell venni, viszont indokolatlanul "túlfeszíteni sem szabad" - magyarázta Bakondi.

Mindehhez csak egy megjegyzés: ha nem szabad túlfeszíteni a dolgokat (s ez valóban így van), akkor ugyan miért akar bevezetni az Orbán-kormány terrorveszély-helyzetet, súlyos, a szabadságjogokat érintő korlátozásokkal, mikor Magyarországon szerencsére nincs terrorveszély?

A Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) és az edzőbizottság is változatlanul bizalmat szavaz Kiss Lászlónak – írja az MTI.

A MÚSZ szerdán délelőtt két ülést tartott, előbb a sportág vezetői, majd az edzőbizottság tagjai szavaztak arról, hogy Kiss László változatlanul szövetségi kapitányként tevékenykedjen vagy le kell-e váltani.

"A jelenlévők mindkét találkozón egységesen úgy döntöttek, hogy a szövetségi kapitánynak változatlanul bizalmat adnak. Az Edzőbizottság tagjai mindezt egy közleményben aláírásukkal erősítették meg" - tájékoztatta a szövetség az MTI-t.

"Akik a magyar sportban, ezen belül a honi úszó életben tevékenykednek, mindannyian hallottak arról, hogy Kiss Lászlóval szemben 55 évvel ezelőtt milyen ítélet született. A történtek ellenére módot kapott arra, hogy a sportágban dolgozhasson; a mögöttünk álló több mint fél évszázadban edzőként, pedagógusként, kapitányként példás munkát végzett, amelyet pártállástól függetlenül több kormány is a legteljesebb mértékben elismer, kevés sportember büszkélkedhet annyi kitüntetéssel, mint ő. Nem kérdés előttünk, hogy Kiss Lászlót a bíróság egykor elítélte, ugyanakkor mindenkinek biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy teljesítményével, helytállásával feledtesse bűnét. A szövetségi kapitánynak ez - előttünk - sikerült" - olvasható az edzők közleményében.

A 75 éves Kiss Lászlóról kedden írta meg a privatkopo.hu internetes portál, hogy 1961-ben, 21 éves korában két másik úszóval megerőszakolt egy fiatal lányt, amiért három év börtönre ítélték.

A szakember a Népszabadságnak nyilatkozva azt mondta: 55 év után méltatlan lenne, ha magyarázkodni kezdene.

"Beszélhetnénk persze arról, hogy 1961-ben mennyire volt megalapozott az ügyünkben hozott ítélet. Mennyire volt bebizonyítva mindaz, ami az ítéletben olvasható" - fogalmazott, de hangsúlyozta, hogy soha nem hallgatta el a történteket, soha nem tudott és nem is fog túllépni rajtuk.

"Viszont az a közeg, amelyben előtte sportoltam és amelybe később edzőként visszatértem, képes volt rá. Mivel sem a bíróság, sem más hatóság nem tiltott el - az ítéletbe foglalt bűnöm ellenére sem -, hogy gyerekekkel foglalkozzak, kaptam egy új esélyt, és én éltem vele. Mindenki döntse el, a magyar úszósport elmúlt évtizedekben elért eredményei alapján, hogy kellőképpen bizonyítottam-e vagy sem" - mondta a lapnak Kiss László, aki szerint 1961-es bűne úszóberkeken belül mindig is ismert volt.

Kiss László tanítványai közül olimpiai bajnok lett Egerszegi Krisztina és Kovács Ágnes. A százhalombattai városi uszodát 2009-ben Kiss Lászlóról nevezték el.

Lazán kezelik a külügyben a nemzetbiztonsági vizsgálatokat. Legalábbis erről beszéltek a HVG-nek külügyi források, akik szerint korábban nem fordulhatott volna elő a tárcánál, hogy olyan embereket neveznek ki, akiknél a C típusú vizsgálat normális esetben kockázatokat jelez.

Az államtitkár úr nem kíván családi ügyekről nyilatkozni, üzente a HVG-nek Magyar Levente, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium (KKM) 29 éves gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára, amikor arról szerettük volna megkérdezni, hogy felesége, Viera Magyar valóban a szlovák miniszterelnök tanácsadója volt-e, és hogy kinevezésekor nem találták-e a tárcánál összeférhetetlennek, hogy együtt élt a szlovák Miniszterelnökség egyik vezető beosztású dolgozójával.

Kapcsolatukat a megkeresésünkig próbálták titokban tartani, a közösségi oldalon sincs nyoma ennek, amit külügyminisztériumi körökből épp az összeférhetetlenséggel magyaráztak. Amikor Magyar családja egy közeli ismerőjénél Tetakova és Magyar kapcsolatáról érdeklődtünk, azt mondta, hogy erről nem beszélhet. A Miniszterelnökség az esetleges összeférhetetlenség miatt nem érezte magát megszólítottnak, a KKM pedig a kormányfői sajtó lakonikus stílusát idéző választ adott: „Magyar Levente felesége nem áll jogviszonyban egyetlen kormánnyal sem, otthon neveli gyermekét, akit viszont ellát viselkedési tanácsokkal.”

Azt is szerettük volna megtudni, hogy Tetakova szlovák kormányzati apparátusban betöltött szerepe kiderült-e a C típusú nemzetbiztonsági vizsgálaton (a részletes kérdőívben a családi, élettársi és szexuális kapcsolatokra is rákérdeznek), vagy csak a kinevezésnél ezt nem vették figyelembe. Erre azonban Szijjártóék nem reagáltak. A konkrét esetre azért is kérdeztünk rá, mert külügyi forrásokból arról értesültünk, hogy Szijjártó Péter külügyminisztersége óta több esetben is meglehetősen lazán kezelték a személyi integritással kapcsolatos nemzetbiztonsági kockázatokat – és erre több másik mellett ezt az ügyet is felhozták példaként. A minisztérium működését ismerő forrásaink szerint korábban több olyan diplomáciai kinevezés is megbukott volna, amely a Szijjártó-adminisztrációban simán átment. "És nem csak Andy Vajna miatt aggódnék az átvilágításnál", mondta például az egyik forrásunk.

A Süddeutsche Zeitung című liberális német lap Orbán Viktor kormányfő és Helmut Kohl volt német kancellár tervezett találkozójával kapcsolatban közölt kommentárt.

A Kohl, Orbán, Merkel című írásban a szerző, Robert Rossmann kiemelte, hogy "a történet alapvetően egy szomorújáték", hiszen Helmut Kohl szinte szótlanul ül bungalójában, felesége, Maike által - nézőponttól függően - elzárva vagy védve, és már régen nem tudja úgy értelmezni a világ dolgait, ahogyan szeretné. Gondolatairól gyakran már csak felesége vagy a Bild című lapnál dolgozó "kedvenc újságírói" révén lehet értesülni, és éppen ezért nehéz megállapítani, hogy mi is lehet a valódi szándéka Orbán Viktor fogadásával. Vajon azért találkozik Angela Merkel legélesebb bírálójával, hogy elhatárolódjon a kancellár menekültpolitikájától, vagy egyszerűen örül annak, hogy egy régi ismerős "udvarol neki"? - vetette fel a Süddeutsche Zeitung szerzője.

Helmut Kohl még kancellár volt, amikor Orbán Viktort először megválasztották miniszterelnöknek, két évvel ezelőtt pedig Orbán a 20. századi történelem egyik legnagyobb formálójaként méltatta őt - idézte fel az újságíró. Megjegyezte, talán igaz, amit "egyesek Berlinben sugdosnak: hogy Kohl felesége azért szervezte a találkozót, mert ki nem állhatja Merkelt", de akármi is áll a találkozó mögött, Merkel tetszését nem nyerheti el, mert a nyilvánosságban az ellene irányuló egyértelmű bírálatként értelmezik - írta Robert Rossmann.

Magyarországon zéró menekült Orbán Viktor célja címmel közölt riportot honlapján a Le Monde.

A lap Magyarországon maradt menekülteket keresett fel a bicskei táborban. Egy nigériai keresztény menekült elmondta, hogy a táborban senki nem beszél angolul, nincs ügyvéd, sem tolmács. A "zavarban lévő segítők" azt mondták a lapnak: "megértették vele, hogy el kell mennie az országból". A tudósító kiemelte, hogy "az Európában eddig is legszigorúbb bevándorlóellenes jogszabályok" tovább szigorodtak. Eddig a menekültek havonta zsebpénzt és két hónapra ingyenes ellátást kaptak, ez júniustól 30 napra csökken, a zsebpénzt pedig eltörölték, a táborokat be fogják zárni, a kérelmezők csapdahelyzetbe kerültek.

Idézte a lap Kovács Zoltán kormányszóvivőt, aki szerint a miniszterelnök ügyel a jogszerű eljárásra, a migránsügyet közvetlenül a kabinetje kezeli, tudván azt a lap szerint, hogy "mindez nem felel meg az európai és nemzetközi normáknak". Az Európai Bizottság ezért decemberben kötelezettségszegési eljárást is indított a magyar menekültpolitika miatt, miután Orbán Viktor egyoldalúan felfüggesztette a dublini rendeletet, s ezzel a Magyarországon benyújtott menekültkérelmek többségének véget vetett. A jelenleg nyugat-európai országokban tartózkodó migránsokat azért nem toloncolják vissza Magyarországra, mert az igazságszolgáltatás úgy ítéli meg, hogy ott nem részesülnének méltányos eljárásban. A lap szerint már csak azért sem, mert Orbán egyre inkább összekapcsolja az iszlamista terrorizmust a migrációval, nem hajlandó alkalmazni a menekültek szétosztásáról elfogadott uniós programot, és vétót emelt a Németország és Törökország között kidolgozott tervre is.

Ellentmondásos helyzet, hogy a büszkén vállalt határzár ellenére Magyarország uniós támogatást kap a menekültek integrációjára, a 2014-2020-as időszakra 24,1 millió eurót, amelyhez a hirtelen migrációs nyomás miatt 2014-2015-ben további 1,25 millió eurót kapott. A lap szerint nehéz megérteni, hova megy ez a rengeteg pénz. Egy menekült elmondta a lapnak, hogy a jelenlegi 200 eurós havi juttatása fokozatosan csökken, és két év múlva megszűnik, s ingyenes orvosi ellátásra csak az első hat hónapban jogosult. A Le Monde szerint a férfi fél kritizálni a befogadó országát, de azt tanácsolja a Magyarországra érkezőknek, hogy ne telepedjenek le ott, mert ő se talál se lakást, se munkát.

A lapban megjelent egy másik tudósítás is arról, hogy a magyarok postaládájában olvasható szórólapokon az szerepel, a tavalyi 390 638 helyett idén eddig csak 773 migráns érkezett az országba. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint viszont január 1. és március 31. között 6310 migráns lépett be az országba: januárban naponta 18, februárban naponta több mint száz, márciusban pedig több mint 200, miközben a balkáni útvonal lezárása óta Szerbiában, Szlovéniában, Horvátországban és Macedóniában szinte egyetlen migráns sem fordult meg. Ez arra utal a lap szerint, hogy egy új útvonal van kialakulóban Bulgárián és Románián keresztül.

A hvg.hu szerint az ügyészség költségvetési csalás miatt emelt vádat a Szegedi Vadaspark területén épült játszótér ügyében, ugyanis a gyanú szerint a papíron negyedmilliárdból épült attrakció tényleges költsége az előbbi összeg 15-20 százaléka volt. A játszóteret egy olyan cég húzta fel, amelynek egyik tulajdonosa a helyi Fidesz-elnök személyi titkára – erről korábban a hvg.hu írt először. Offshore cég is van a buliban. Három gyanúsított közül egy még szökésben van.

A beruházást 2013 nyarán adta át Gyimesi László, a Fidesz szegedi elnöke, aki a megnyitón azt is elmondta, hogy Európa egyik legszínvonalasabb állatkerti attrakciójával lett gazdagabb a szegedi Vadaspark. A 260 milliós összköltségből a kivitelező Titán Project’s House Kft. felépített egy fajátékokból álló játszóteret, 50 tablet beszerzésével és egy szoftver fejlesztésével pedig egy interaktív állatkerti séta lehetőségét is biztosította a látogatók számára, akiknek a tabletekért 400 forint bérleti díjat, a játszótér használatáért pedig gyerekenként további 400 forintot kell fizetni.

A wisconsini előválasztások a republikánus Ted Cruz texasi szenátor és a demokrata Bernie Sanders vermonti szenátor elnökjelölt-aspiránsok győzelmével zárultak – írta az MTI. Az eredmények alapján nyílttá válhatnak a republikánus és a demokrata országos elnökjelölt-állító konvenciók.

A republikánus előválasztásokon Ted Cruzt a választók 50 százaléka támogatta, Donald Trumpot csak 33 százalékuk, az ohiói kormányzónak, John Kasichnek csupán a voksok 14 százalékát sikerült megszereznie.

A Demokrata Párt elnökjelöltségéért folyó küzdelemben Bernie Sanders vermonti szenátor 56 százalékos támogatottsággal diadalmaskodott vetélytársa, Hillary Clinton fölött, akire ezúttal a választók 44 százaléka voksolt.

A választási eredmény - s ebben az első elemzések szinte kivétel nélkül egyetértenek - elsősorban a republikánus táborban fordíthat az elnökjelöltségért folytatott küzdelem végeredményén. Ted Cruz győzelme lassítja a milliárdos üzletember, Donald Trump menetelését az elnökjelöltségig, és előrevetíti a nyári országos konvención várható elhúzódó jelölési folyamatot.

A republikánus elnökjelöltséghez 1237 delegátus szavazatára van szükség, Donald Trump az eddigi előválasztásokon és jelölőgyűléseken 737 delegátust nyert meg, míg a Ted Cruzt támogató delegátusok száma 475. Wisconsinban 42 delegátusról döntöttek.

A texasi szenátor keddi győzelmét elősegítette az, hogy az állam kormányzója, Scott Walker - aki tavaly szeptemberig szintén versenyben volt a republikánus elnökjelöltségért - nyíltan mellette tette le a voksát, neki kampányolt, s a republikánus párt elitje és vezető személyiségei szintén a Cruz melletti szavazásra buzdították a wisconsiniakat.

A republikánus pártelit stratégiát dolgozott ki arra, hogy megakadályozza Trump elnökjelöltségét. Ennek végső módja a nyílt versenyes konvenció lehet, amikor is egyik elnökjelölt sem rendelkezik a szükséges számú delegátussal, így a konvención szavazással döntenek arról, hogy ki legyen a párt jelöltje a novemberi elnökválasztáson.

Cruz győzelme várhatóan mozgósítja majd a Trump-ellenes erőket és csoportokat, ugyanakkor a New York-i üzletembernek még mindig megvan a lehetősége arra, hogy a következő előválasztásokon olyan arányú győzelmeket érjen el, amelyek révén meglesz az elnökjelöltté választáshoz szükséges delegátusa. A következő, április 19-i New York állami előválasztáson, ahol 95 delegátusról döntenek, a felmérések szerint egyértelműen Trump az esélyes.

Az üzletember kedd este azt nyilatkozta, hogy nem adja fel, ő lesz a republikánusok elnökjelöltje. "Ted Cruz csak egy báb, trójai faló, akit a pártfőnökök arra használnak fel, hogy ellopják az elnökjelöltséget" - tette közzé nyilatkozatban a Trump-kampánycsapat. A Demokrata Párt wisconsini előválasztásának nagy győztese, Bernie Sanders az utóbbi nyolc előválasztásból hetet nyert. Elemzők azonban már a keddi választási eredmények kihirdetésekor feltették a kérdést: számít-e ez?

A választóknak elszámolni nem tartozó, úgynevezett szabad mandátumú szuperdelegátusok mindeddig csaknem valamennyien Hillary Clinton mellett tették le a voksukat. Jóllehet, Sanders szenátor szerint egyes szuperdelegátusok már fontolgatják, hogy a nyári elnökjelölt-állító konvención nem a volt külügyminiszterre szavaznak. Hillary Clinton nem nyilatkozott és nem is gratulált vetélytársának.

Megkezdi április 20-ára az országos pedagógussztrájk előkészítését a pedagógusok sztrájkbizottsága – jelentette be Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke kedden budapesti sajtótájékoztatóján.

Galló Istvánné szerint hétfőn nem sikerült megállapodni a kormánnyal folytatott hétórás tárgyaláson a még vitatott kérdésekben, ezért megkezdik az előkészületeket a munkabeszüntetésre, írja az MTI. Erre a sztrájkbizottság három szervezetének testületei megadták a felhatalmazást kedd délelőtt.

Az Index tudósítása szerint Gallóné megismételte a sztrájkbizottság követeléseit. Ezek közé tartozik az állami intézményfenntartó központ átszervezése, feladatainak meghatározása oly módon, hogy az biztosítsa a köznevelési intézmények szakmai, gazdasági és munkáltatói önállóságát. Vagyis részletesen kidolgozott terveket szeretnének látni a Klik helyére lépő új rendszerről, amelynek elvileg június elejétől működnie kellene.

A pedagógusok kötelező óraszámát szerintük heti 22 órában kell meghatározni, valamint követelik, hogy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők részesüljenek havi rendszeres, keresetükön felüli többletjuttatásban, függetlenül attól, milyen intézménytípusban dolgoznak.

Álláspontjuk szerint meg kell teremteni annak feltételeit, hogy az intézményvezető minőségi munkavégzésért járó bérpótlékkal ismerhesse el az átlagon felüli munkateljesítményt.

Gallóné jelezte: a döntésükről tájékoztatták kedden Orbán Viktor miniszterelnököt is. Kérdésre válaszolva elmondta: a tankönyvpiacot a kormány továbbra sem kívánja "feloldani", s bár bizonyos elmozdulás van a tanulók terhelése területén, javaslatukat nem fogadta el a kormány arról, hogy mindennapos testnevelés csökkenjen heti három órára. Azt sem fogadta el a kormány, hogy a hit- és erkölcstan fakultatív formában legyen tanulható a jövőben. Megjegyezte: ezekről tovább kívánnak tárgyalni, sztrájkot a fenti négy pont miatt indítanak.

A sztrájk megszervezéséről és a menetéről kedden teljes forgatókönyvet küldenek ki az intézményeknek.

A PSZ elnöke a még elégséges szolgáltatásokról azt mondta: minden tankerületnél egy intézményt kell kijelölni, ahol vigyáznak majd a tanulókra, és biztosítják nekik az étkezést is. Az önkormányzati fenntartású óvodákra ugyanez vonatkozik. A felügyeletet azok látják el, akik nem vesznek részt a sztrájkban, ilyenek biztosan lesznek - közölte.

Beszélt arról is, hogy az egyik követelésük az volt: a Közoktatás-politikai Tanácsot hozzák ismét létre. Abban megállapodtak, hogy kell egy olyan testület, ahol szakszervezetek, szakmai szervezetek, szülők, diákok, valamint az egyházi és alapintézmények képviseltetik magukat.

A szakszervezetek pár héttel ezelőtt alakították meg a pedagógus sztrájkbizottságot, hogy egységben egyeztessenek 25 pontos javaslatcsomagjukról. Az általuk szervezett munkabeszüntetés független a Pukli Istvánék által tartott polgári engedetlenségtől (ez volt a március 30-án sok iskolában reggel 8 és 9 között felfüggesztett oktatás). Az oktatási államtitkár akkor azt mondta: nem tartja helyesnek a 30-án reggel megtartott akciót, de jelezte, hogy az abban részt vevő tanároknak nem kell munkajogi következményekkel számolniuk.

Korábban felmerült, hogy egy legális sztrájkhoz a tanároknak meg kell állapodnia a Klikkel a minimális szolgáltatásról a sztrájktörvény értelmében. Azonban Kollonay Csilla munkajogász a Szakszervezetek.hu szerint azt mondta: sztrájkolhatnak a tanárok, ha biztosítják a minimum szolgáltatást, vagyis vigyáznak a gyerekekre. „Van arra bírósági döntés, hogy a törvény szerint megkívánt minimális szolgáltatás a gyerekfelügyeletre korlátozódik, és nem terjed ki az oktatásra” – fogalmazott.

Galló Istvánné az ATV-ben azt mondta, a kormány tájékoztatást kap a sztrájk előkészítéseséről, ezután hét napja van arra, hogy válaszoljon a követelésekre. Ezzel párhuzamosan az érdekképviseletek megkezdik a tárgyalásokat az elégséges szolgáltatásokról a munkáltatóval. Tehát úgy tűnik, ők a sztrájktörvény betűjét követve terveznek eljárni, mely azt írja elő, hogy egyeztetni kell az elégséges szolgáltatás mértékéről, ha arra nincs külön törvényi szabályozás. Gallóné a sajtótájékoztatón is kitért arra, hogy az elkövetkező hét nap alatt lesznek további tárgyalások a kormánnyal a sztrájktörvény alapján.

- Közeledtek az álláspontok a minősítési rendszer átalakítása és a nyugdíj előtt álló pedagógusok foglalkoztatása ügyében a pedagógus sztrájkbizottság és a kormány hétfői tárgyalásán, ugyanakkor vannak olyan témák is, amelyekben nem jutottak közelebb a megegyezéshez a felek - mondta az oktatási államtitkár az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában, még Galló Istvánné bejelentése előtt.

Az MTI tudósítása szerint Palkovics László elmondta: a hétfői, éjszakába nyúló tárgyaláson nagyon sok kérdésben, ha nem is minden részletre kiterjedően, de az elveket illetően megállapodott egymással a sztrájkbizottság és a kormány. A tanulók terhelésének hosszú távú csökkentésével kapcsolatban például csak a részletek kérdésesek. Az, hogy a szakszervezetek már szeptembertől változást várnak ezen a téren, "már nehezebb ügy", itt még nincs megállapodás, ugyanakkor a kerekasztal egyik munkacsoportja április végén tesz javaslatot erre vonatkozóan - tette hozzá az államtitkár.

Ez utóbbi kapcsán azért a szerzőnek lenne egy megjegyzése: amikor a Fidesz-KDNP-kormány az egész oktatást fenekestől felborította, létrehozva a Kliket, akkor érdekes módon Orbánék a fülük botját sem mozgatták azokra a felvetésekre, hogy azért egy ilyen horderejű lépés előtt több idő, alaposabb megfontolás kellene. Akkor gyorsan meglépték a dolgot. Most viszont, hogy a szakszervezetek, a pedagógusok a hibák orvoslását kérik, most hirtelen a kormányzat «nem tud olyan gyorsan lépni». Amikor a jegybank 250 milliárd forintos közpénzét akarták eltüntetni a körvélemény, a lakosság elől, akkor a fideszes képviselő egyik nap beterjesztette a törvényt, s másnap a kormánytöbbség már el is fogadta: akkor érdekes módon milyen gyorsan mentek a dolgok! Ha viszont a kormánynak visszakoznia kellene, beismerni, hogy elszúrtak valamit (nem valamit: szinte mindent!) – akkor hónapok sem elegendőek a kormányzati döntés megszületéséhez.

A hvg.hu beszámolója szerint levelet írt a fekete ruhás nővérnek a Tanítanék Mozgalom nevében Sulyok Blanka tanár.

Mint arról beszámoltunk, Sándor Mária, aki egy éve állt ki a nyilvánosság elé fekete ruhás tiltakozásával, közölte, hogy "feladja", nem küzd tovább az egészségügyi dolgozók érdekvédelméért. "Nem tartozom azok közé, akik nem tudnak visszalépni és nem tudják elismerni – megbuktam. „Szégyellem, hogy egy olyan országban kell élnem, ahol az ország vezetése mindent fontosabbnak tart, mint magát az embert! Ezt a csatát bebuktam” – fogalmazott.

A Tanítanék üzenete szerint Sándor Mária nyilatkozatát sokan félreértették, mert valójában a nővér nem adja fel, csak a frontvonalból száll ki.

"Kedves Mária! Nem lehetünk neked elég hálásak, hogy felvállaltad a mozgalmunkat. Ma Magyarországon senki nincs, aki hitelesebben képviselhetne minket, az oktatásügyet is. Nem tudod magad megtagadni, hiszen (részleges) visszavonulásoddal is segíteni próbálsz – arra kéred az egészségügyi dolgozókat, hogy ha újra reményt akarnak adni Neked, akkor álljanak mellénk, tiltakozó tanárok mellé" – írta Sulyok Blanka.

Az egészségügyi dolgozók, a szociális szféra minden dolgozója és a pedagógusok a legkiszolgáltatottabb emberekért dolgoznak – áll a nyílt levélben. "Ugyan mi lesz velük, ha a nővérek, orvosok, ápolók, tanítók, tanárok, dajkák, óvónők, gyógypedagógusok és szociális munkások körül elfogy a levegő?" – kérdezte a levél írója.

"Azt mondják, ne politizáljunk – vagyis ne emeljük fel a fejünket, ne emeljük fel a szavunkat az elnyomottakért, a megalázottakért. Azt mondják, régen is rossz volt – ez talán ok arra, hogy sose legyen jó? Nekünk, akik nap mint nap emberekkel foglalkozunk, teljesen mindegy, hogy keresztényi könyörületből vagy liberális felvilágosultságból emberséges (vagy embertelen) valaki. Nekünk a tett és az ember számít, nem az ideológia" – írta Sulyok Blanka.

"Ti gyógyítanátok, mi tanítanánk – de nyugodt, korszerű és emberséges körülmények között" – írta a Tanítanék Mozgalom tagja, aki reméli, hogy a történetnek ezzel nincs vége, sőt most kezdődik igazán. "Most rajtunk a sor, hogy összefogásból adjunk példát. Mindenki, aki sajnálkozott és szégyenkezett, hogy nem segített neked, most kapott még egy esélyt" – zárta levelét Sulyok Blanka.

Sándor Máriával hétfő este interjút készített az ATV Egyenes beszéd című műsorában Kálmán Olga. A blog szerzője azt tanácsolja, hogy nézzék meg a beszélgetést, érdemes…

http://www.atv.hu/videok/video-20160404-sandor-maria

Több, mint két éve tart a 2014 és 2020 közötti EU-s finanszírozási ciklus, az Orbán-kormány azonban még egyetlen eurocentet sem tudott lehívni a hazánknak járó támogatásokból. A kormány közben a költségvetés terhére, továbbá hitelekből fizeti ki a fideszes oligarchákat, akik azóta is minden közbeszerzést elnyernek a korrupt fideszes rendszerben – írja közleményében a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke, Molnár Csaba a párt honlapján.

Az Európai Unió láthatóan bekeményített: több száz milliárd forintot nem kapunk meg Brüsszelből azért, mert a fideszes bűnszervezet egyébként is ellopná. Az elvileg 2013-ban véget ért finanszírozási ciklusból ráadásul még mindig nem kaptunk meg 50 milliárd forintot, mert a számtalan korrupciógyanús ügy miatt Brüsszel befagyasztotta a kifizetéseket. Ezzel azonban nem csak, hogy a magyarok fizetik a Mészáros Lőrincek gazdagodását, hanem hazánk is óriási pénzektől esik el az elmúlt 6 év korrupciója miatt. A nemzeti érdek az lenne, hogy minden támogatást le tudjunk hívni, ehhez képest ezt pont az Orbán-kormány korrupciógyanús ügyei akadályozzák.

A Demokratikus Koalíció szerint Magyarország több száz milliárd forint EU-s pénztől eshet el a fideszes korrupció miatt. Ezzel nem csak azzal leszünk szegényebbek, amit ellopnak, hanem azzal is, amit emiatt nem kapunk meg. A DK szerint az orbáni korrupció most már alapjaiban akadályozza a hazánknak járó EU-s pénzek lehívását.

Az Index beszámolója szerint a budapesti rendőrfőkapitánynak a Fővárosi Közgyűlés előtt a múlt héten elmondott, a BRFK tavalyi tevékenységéről szóló beszámolója a sikersztorik tündérmeséje, kár, hogy a rendőrség több fontos ponton elhallgatta a valós adatokat a döntéshozók elől. Bucsek Gábor dandártábornok a kábítószeres bűncselekmények 10 százalékát sem vallotta be, korrupciós bűncselekményeket pedig egyáltalán nem szerepeltetett a Fővárosi Közgyűlésnek leadott jelentésben, pedig a Belügyminisztérium adatai szerint lett volna mit feltüntetni. A kimaradó súlyos bűncselekmények helyett bekerültek teljesen jelentéktelen statisztikák, amelyek alapján minden a legnagyobb rendben van. De mi értelme trükközni egy amúgy is súlytalan beszámolóval? - teszi fel a kérdést a honlap.

A beszámolóban például olyan adatok szerepelnek, hogy a BRFK 2015-ben 119 kábítószeres jogsértést regisztrált, ami talán még a 28 ezer lakosú Esztergomban is irreálisan alacsonynak tűnne, nemhogy a kétmilliós Budapesten. A BM adatai szerint legalább 1600 ilyen bűnelkövetés volt tavaly.

Felépítését tekintve a beszámoló jól illeszkedik a mostanában divatos politikai kommunikációs trendekbe. Semmiről sem esik annyi szó, mint a menekültválságról és az annak nyomán a fővárosi rendőrök előtt tornyosuló kihívásokról és a megoldásokról. Nem kérdés, hogy méreteit tekintve rendészeti szempontból is új helyzetet teremtett a Budapestre érő menekülthullám, de a fővárosban összesen egy-másfél hónapig lehetett látni menekülteket, csupán néhány kerület egy-egy frekventált pontján.

Ehhez képest azt írta Bucsek dandártábornok, hogy „a tavalyi év egyik legkiemelkedőbb bűncselekménye az embercsempészet, ami a migrációs hullám érkezésével kiugróan megnövekedett az elmúlt évekhez képest”.

Számszerűleg ez azt jelenti, hogy 2010-től 2015-ig 2 és 30 között mozgott a regisztrált embercsempészet mint bűnelkövetés, 2015-ben viszont 55 ilyen esetet rögzítettek. Első ránézésre elég kevésnek tűnik az 55 elkövetés, mert tavaly ősszel gyakorlatilag az nem látott embercsempészt a VIII. kerületben, aki nem akart – írja az Index.

Zárásként meghatározta a budapesti rendőrség 2016-os céljait, amelyek közül a legfontosabb: „Idén is nagy hangsúlyt fektetünk a közterületek rendjének biztonságára, az önkormányzati, lakossági megelégedettséget szolgáló tevékenység ellátására.” Bucsek közgyűlésben előadott beszámolóját követően Kocsis Máté VIII. kerületi fideszes polgármester, önkormányzati és rendészeti tanácsnok megköszönte a BRFK munkáját, és azt mondta: „a beszámolóból látszik, hogy jó munkát végzett a rendőrség”.

A hvg.hu beszámolója szerint egyre nagyobb a homály a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet bevezetése körül, a Magyar Helsinki Bizottság most azt tudta meg, hogy 10 évig senki sem ismerheti meg a bevezetés okait.

Március 9-én rendelt el a kormány migráciuós válsághelyzetet az egész országra, amelyet sokáig senki sem tudott megkülönböztetni a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettől. Ennél már csak az tűnt nehezebbnek, hogy a kormány érthetően elmondja, mi okolta az intézkedés bevezetését.

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet-rendelet szövegében világosan le vannak írva, milyen kritériumok esetén lehet bevezetni, de ezek nem álltak fenn. Talán ezért is fordult a Magyar Helsinki Bizottság a Belügyminisztériumhoz, hogy ugyan világítsák már meg a bevezetés okait.

Pintér Sándor – pontosan az ORFK és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) azonban frappánsan annyit lépett, hogy 10 évig titkosította az indoklást - írja a Helsinkifigyelő blog. Ez több szempontból is érdekes lépés. "Ez az egész titkolózás önmagában is rendkívül súlyos kérdéseket vet fel a jogállami működéssel kapcsolatban. Ráadásul egészen különös megvilágításba helyezi a kormány ismét előhúzott javaslatát a 'terrorvészhelyzet' intézményének bevezetéséről." írja a blog.

A Belügyminisztérium nemrég épp azért tartott háttérbeszélgetést, hogy mindenkit megnyugtasson a terrorellenes akcióterv lépéseivel kapcsolatban, és hogy eloszlassa az indokolatlan félelmeket a lehallgatási és egyéb titkosszolgálati adatok közös adatbázisba rendezése, a telefonhasználat időleges felfüggesztése vagy a banki pénzforgalom figyelése kapcsán. Erre az igyekezetére finoman szólva sem segít rá Pintér a teljesen indokolhatatlan titkosítása – írja a hvg.hu.

Boldvai László, az MSZP nógrádi szervezetét vezető politikus is érintett a felesége révén az offshore-ügyben – írja a Direkt36 alapján az Index. A leleplezés annál is kellemetlenebb, mivel Hiller István pont hétfőn tagadta a párt érintettségét:

Boldvai feleségének, Konti Csillának 2012 novemberében került a tulajdonába egy Szamoa szigetére bejegyzett offshore cég, amivel a gimnáziumi tanárnő egy bankszámlához is hozzájutott az egyik svájci banknál. A cégvásárlás napján ugyanakkor más is történt: az új cég számlájára egyből egy 80 millió forintos összeget akartak utalni. Bár Boldvaiék nem válaszoltak a bankszámlával és a céggel kapcsolatos kérdésekre, a céges iratokból kiderül, hogy az offshore cégen több százmillió forint ment keresztül.

Boldvai parlamenti képviselő volt akkoriban, amikor a felesége hozzájutott az offshore céghez. Bár 2014-ben nem került be a parlamentbe, a Nógrád megyei közgyűlésben továbbra is képviselő, és ő vezeti az MSZP nógrádi szervezetét. A kilencvenes évek közepén Boldvai volt az MSZP kincstárnoka, ami gazdasági szempontból mindig is kulcspozíciónak számított. Érintett volt a Tocsik-ügyben, zsarolás vádjával bíróság elé is került, de végül felmentették. Hatalmas salgótarjáni háza és a felesége által használt drága autók miatt is érték támadások.

- A Demokratikus Koalíció (DK) azt szorgalmazza, minden politikus nyilatkozzon arról, hogy van-e érdekeltsége offshore cégben.

Az MTI beszámolója szerint Gréczy Zsolt, a párt szóvivője keddi, budapesti sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy az elmúlt napok hírei szerint két magyar politikus is érintett a panamai offshore-botrányban.

Közölte: nyilvánossá kellene tenni a képviselők feleségeinek és élettársainak vagyonnyilatkozatait, hogy kiderüljön, nekik van-e érdekeltségük az offshore-ügyekben és ha van, akkor ezt megjelölték-e.

Gréczy Zsolt egyúttal elmondta, a DK összes vezető politikusa és országgyűlési képviselője nyilatkozatot írt alá arról, hogy sem ők, házas- vagy élettársuk nem rendelkeznek semmilyen offshore érdekeltséggel.

A Süddeutsche Zeitung német lapnak több százezer offshore cég titkos adatát szivárogtatta ki egy titkos forrás a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodától, amely névtelen offshore vállalatokat ad el az ügyfelei számára a világ számos részén.

A 444.hu beszámolója szerint az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk hétfőn beszédet mondott az Európai Néppárt (EPP) rendezvényén. Az EPP-hez tartozik Tusk lengyelországi pártja és a Fidesz is.

A beszéd egy pontján a néppártban megbújó belső ellenségről szólt, és nem kétséges, hogy Orbán Viktorról és a Fideszről beszélt:

"A legkiválóbb gazdasági koncepciók is haszontalanok, ha a politikusok megfeledkeznek a kötelességeikről. Vagy, ami még rosszabb, amikor olyan politikusok és ideológusok törnek előre, akik megkérdőjelezik a liberális demokrácia alapjait. Ahogy ez Európa szomszédságában éppen történik. Sőt, hadd menjek tovább, mert ők máris köztünk vannak, a hagyományos elitek gyengeségén megszívva magukat. Megtaláljátok őket a saját csapatotokban is. Őket nem érdekli a válság, inkább arra használják, hogy érveljenek a demokrácia alternatív, illiberális változata mellett. Jól érzik magukat, ha minket, európaiakat megvető külső hatalmakkal tárgyalhatnak. Egyáltalán nem törődnek azzal, hogy Európa globális gazdasági vezető lesz-e, mert sokkal jobban idegesíti őket, hogy Európa politikai egységként létezik" – mondta Tusk.

Az Index beszámolója szerint erőltetett tempóban vezényli le a kormány a hulladékkezelés legújabb reformját, amelynek kulcsszereplője egy új állami pénzbeszedő holding lesz. A most induló NHKV Zrt. elveszi a díjbeszedés jogát a szolgáltatóktól, miközben a kötelezettségeket náluk hagyja, és kiszámolja, mennyit juttasson működésre a jelenleg a tönk szélén táncoló cégeknek. A cél a vergődő ágazat észszerűbb irányítása lenne, amiben jobban bíznának a szereplők, ha nem pont a korábbi intézkedések miatt kezdődött volna a vergődés. Vagy ha fel tudnának mutatni néhány területet, ahol bejött ez a fajta központosítás. Az új rendszert április 1-jével az érintettek sorozatos tiltakozása ellenére elindították, a lakosság pedig reménykedhet, hogy nem érzi majd meg a rázósnak ígérkező átállást.

Mint az Index rámutat, áprilistól országos szinten átalakítja a kormány a lakossági hulladékkezelés rendszerét a már ismerős képlet szerint: ha valami nem megy jól, akkor államosítsuk, majd lehetőleg központosítsuk is.

A helyi szinten működő szemétkezelő cégek feje fölött létrejön egy állami holding, amely felelősségi körei egyelőre nem teljesen világosak. Az viszont már biztos, hogy a feladatokat nem veszi át, csak a lakosságtól beérkező szemétdíjat, majd aztán abból oszt vissza a tényleges szolgáltatást végző vállalatoknak.

Ezek viszont nem repesnek az örömtől az új rendszer miatt. Többségük már így is masszívan veszteséges, napi szintű pénzügyi problémákkal küzd a különadók és a rezsicsökkentéses díjbefagyasztás miatt, így nem gondolja, hogy majd pont az oldja meg a gondjait, ha egy állami vízfejhez irányítják a bevételeket.

A lakossági szemétszállítás nagyszabású átszervezése 2012-ben kezdődött, ekkor módosították úgy a hulladéktörvényt, hogy eztán csak állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő nonprofit cégek kezelhetik a szemetet. Az új szabály után szép sorban létre is jöttek a cégek, ma mintegy 170 hulladékgyűjtő és 142 őket üzemeltető közszolgáltató van országosan, jelentős többségük önkormányzati tulajdonú.

A megalakulás után a vállalatoknak nem kellett sokáig várni a hideg zuhanyra. Először jöttek a változatos különadók, majd a rezsicsökkentéssel járó hatósági árszabályozás. A tranzakciós adó, az e-útdíj, a telefonadó mind évi sokmilliós tételben sújtja a hulladékkezelési szektort. Ehhez jött hozzá a kormány 2013 óta töretlen rezsicsökkentési láza, amely a szemétszállítási díjakat is befagyasztotta, így a nagy igyekezetben nemcsak a külföldi energiamultikat, hanem a hazai, ráadásul önkormányzati kézben levő cégeket is sikerült megszívatni. Ezzel csak egy aprócska baj van: a csökkentett bevételek a vállalatok többségénél egyszerűen nem fedezik a megnövekedett kiadásokat, így nemhogy tartalékképzésre nem jut pénz, de a hulladékos cégek elkezdtek durva mínuszokat felhalmozni.

Ebbe az áldatlan helyzetbe most belenyúl az állam, de nem pont úgy, ahogyan azt a szereplők többsége jónak látná. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 500 millió forintos alaptőkével és 5 milliárd forint működési költségvetéssel Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) néven létrehozott egy állami holdingot, amelynek tevékenységéről egyelőre keveset tudni, az viszont biztos, hogy átveszi a közszolgáltatóktól a lakossági szemétdíjak beszedését.

Gémesi György, Gödöllő polgármestere és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint a tervezet egyenesen katasztrofális, és könnyen ellehetetlenítheti a szemétszállító cégek amúgy is hajszálon függő finanszírozását.

Idén a tavalyihoz hasonló ütemben, átlagosan 6-8 százalékkal bővülhet a kiskereskedelmi forgalom a Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint - ismertette Lenner Áron Márk, a minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán kedden, a Központi Statisztikai Hivatal februári kiskereskedelmi adatait kommentálva.

Hozzátette: a növekedéshez minden makrogazdasági előfeltétel adott, így az alacsony inflációs környezet, a növekvő reálbérek, és a rekordszintű foglalkoztatottság. Emellett a megemelt családi adókedvezmények és az szja-csökkentés is növeli a lakosság elkölthető jövedelmét.

A háztartások fogyasztásának további élénkülésére a devizahitelek kivezetése miatt is lehet számítani. Az ország és a főváros is népszerű a turisták körében, az ágazat növekedése idén is folytatódik, és turisták által elköltött pénz is hozzájárul a fogyasztás bővülésére - jegyezte meg.

Felidézte, hogy újra gyorsult februárban a kiskereskedelmi forgalom növekedése, a januári szerényebb növekedés után ismét 6 százalék feletti bővülést mértek. Hozzátette: a szép eredményben az üzemanyag-kiskereskedelem és tartós fogyasztási cikkek szerepe jelentős. Az üzemanyag-értékesítés közel 10 százalékkal nőtt, ezt a tartósan alacsony olajárak határozták meg. A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 7,5 százalékos volt a növekedés, ami szintén azt mutatja, hogy javult a lakosság jövedelmi helyzete és erősödött a bizalom.

Azért nem árt tudni – teszi hozzá a szerző a helyettes államtitkár által felvázolt, igencsak optimista kép «pontosítására» -, hogy a Népszabadság épp hétfőn mutatott rá: az Orbán-kormány hol az online kasszáktól érkező, jóval pontosabb számokat használja, hol meg a KSH becsléseit. Mindig azt, ami épp kezdezőbb képet mutat a kormányzati propaganda számára – a másikat meg elhallgatja. A jelek szerint most a KSH mutatta a szebb képet…

A szurkolók ma ugyan a német vezetőedzőt, Thomas Dollt, a gólkirályjelölt Böde Dánielt, a már említett Gera Zoltánt éltetik, ám ha egyetlen embert kell megnevezni, akkor nem is lehet vitás, hogy a siker mindenekelőtt a 2011-ben megválasztott elnök, Kubatov Gábor érdeme

– írja a Magyar Idők a Ferencváros 29. bajnoki címével kapcsolatban.

Az Index szerint ezt a mondatot olvasva biztosan sok FTC-drukkernek kinyílik a bicska a zsebében, de alaposan átgondolva el kell ismerni, hogy a szerzőnek 100 százalékban igaza van.

Hiszen mióta a Fidesz pártigazgatója átvette a Ferencvárost, nemcsak a klub anyagi háttere erősödött meg, hanem egészen új értelmet nyert a „Nemzet Csapata” kifejezés is. A 2010-es kormányváltás óta ugyanis:

Lebontották a hazai szinten akkor topstadionnak számító Albert-stadiont, és felhúzták a helyére a Telekom miatt néha lilában tündöklő Groupama Arénát.

Bevezette az egész világon egyedülálló vénaszkennert, aminek köszönhetően a szurkolók fele bojkottálja a klub mérkőzéseit, és olyan a hangulat a stadionban, mint egy vasárnapi pikniken.

Az addig katasztrofális anyagi helyzet pillanatok alatt megváltozott, és nemcsak új stadionra lett hirtelen pénz, hanem ismert német edzőre, minőségi légiósokra és itthoni játékosokra, illetve még egy csúcsigazolásra is jutott. Az ecuadori Cristian Ramírez 700 ezer euróért, vagyis 218 millió forintért érkezett a csapathoz.

Persze ezt a pénzt a Fradi nem jegybevételből vagy játékoseladásból finanszírozta, hanem a tao-pénzekből és egyéb állami szponzoroktól érkező támogatásból. 2014-ben például az Emmi egymaga 450 milliót adott a Ferencvárosnak, de a kormánytámogatás mellett csatlakozott még a klubhoz pénzfejő tehénnek az állami közműcégek közül a Főgáz, a Fővárosi Csatornázási Művek, Csányi Sándor OTP Bankja és a Fidesszel egészen jó viszonyt ápoló Magyar Telekom is.

S a Nemzet, no meg a Nemzet Csapata közti összefonódást csak erősítette, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség elnöki és Józsefváros polgármesteri pozíciója után az ifjú fideszes titán, Kocsis Máté lett a Ferencvárosi Torna Club alelnöke, de más fideszes politikusok is előszeretettel mutatkoznak a klub közelében. A bajnoki címet például senki sem ünnepelte stílusosabban, mint Rogán Antal és kedves felesége, aki talpig Böde Daniban pózolt a bajnokcsapat öltözőjében, mintha egész életében ott öltözött volna a fiúkkal – írja az Index, amely szerint az állami pénzekből és azzal szimbiózisban működő Magyar Idők tehát egy fikarcnyit sem téved az állami pénzekből és Fidesz-pártagokkal működő Ferencváros sikerét illetően.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap a magyar belpolitikai helyzetről közölt beszámolót keddi számában, a Handelsblatt című üzleti lap pedig Orbán Viktor kormányfő és Helmut Kohl volt német kancellár tervezett találkozójával kapcsolatban közölt kommentárt.

A FAZ Visszatérés a belpolitikába címmel közölte Stephan Löwenstein írását, aki kiemelte, hogy Orbán Viktornak iskolai demonstrációkkal és korrupciós vádaskodásokkal kell szembesülnie. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal kapcsolatban (Klik) azt írta, hogy az intézmény létrehozása az igazságosság, az egységesség és a hatékonyság növelését célozta, de "az eredmény ennek majdnem pontosan az ellenkezője lett", és attól lehet tartani, hogy nem túlzóak a beszámolók, amelyek szerint egy villanykörte kicserélését hetekig tartó engedélyezési eljárás előzi meg. Hozzátette, hogy a "Fidesz-kormány a megszokott ignoranciával reagált" a tiltakozásokra, és a baloldali ellenzék rosszindulatú kampányának tulajdonította azokat, de "lassacskán enged" a követeléseknek.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény adatnyilvánossággal kapcsolatos módosításáról hozott alkotmánybírósági döntéssel összefüggésben kiemelte, hogy a fejlemény "veszélyes" Orbán Viktor számára, és "erősen emlékeztet" a 2014-es választási győzelme után kialakult helyzetre, amelyben pártja és személyes támogatottsága "példátlan sebességgel csökkent". Mint akkor, úgy most is a korrupció és a kormány hibái jelentik a témát, és ezek sokkal kényesebbek Orbán számára, mint a Nyugaton megfogalmazódó, ám Magyarországon visszhangra alig találó kijelentések arról, hogy Vlagyimir Putyin Oroszországának mintájára irányított demokráciává akarja tenni Magyarországot - fejtette ki a FAZ szerzője.

Hozzátette, hogy a kormányfő 2015-ben egy "vakmerő manőverrel", a migráció témájára építve oldotta meg a helyzetet, de úgy tűnik, hogy Magyarországon ez az ügy már elintézettnek számít, és így "visszatér a belpolitika".

A Handelsblatt Lovaggá ütés Orbánnak címmel közölte Hans-Peter Siebenhaar kommentárját, aki kiemelte, hogy Orbán Viktor mestere önmaga kedvező fényben történő bemutatásának, és a növekvő hazai elégedetlenség miatt szüksége van "Európa elismerésére", olyan nagy "csillogást" pedig nemigen biztosíthat neki senki, mint Helmut Kohl.

A találkozó a volt német kancellárral "lovaggá ütés Orbán Viktornak" és "arculcsapás" Angela Merkelnek. Helmut Kohl "éppen az +illiberális demokrácia+ modelljének feltalálóját" tiszteli meg magánfogadással. A találkozó nem meglepetés, mert "Merkel tudja, hogy egykori nevelőapja már régen jóváhagyja Orbán Viktor politikáját, a kerítések idegenellenes politikáját" - tette hozzá a gazdasági napilap szerzője. Hangsúlyozta: Helmut Kohl a találkozóval azt kockáztatja, hogy szertefoszlik a róla mint tiszteletre méltó idős államférfiról kialakult kép. Felmerül a kérdés, vajon nem ismerte fel, hogy csak díszletként szolgál Orbánnak ahhoz, hogy "lemossa riválisát, Merkelt?" - kérdezte.

Kifejtette: Orbán "politikai hittérítőnek tartja magát", szívesen "exportálná a gazdasági nacionalizmusra és ellenfelei kirekesztésére alapuló +illiberális demokráciáját+", de e modell ősi származását, történelmi jelentőségét is igazolnia kell ahhoz, hogy tekintélyét növelje a jobboldalon. Ebben "mérföldkő", ha Helmut Kohl növendékeként állítja be magát. "Kár, hogy Kohl már nem látja át ezt az egyszerű politikai játszmát"- írta a Handelsblatt szerzője.

Ha túl gyorsan hajt, ha átlépi szabálytalanul a záróvonalat, ha nem érvényes a műszakija, ha a forgalommal szemben halad, mostantól sokkal nagyobb eséllyel kapcsolja le és bírságolja meg a rendőrség. Ugyanis április 5-én reggel 8 órától figyel és a gyorshajtás mellett egy csomó szabálytalanságot meglát az új szupertraffipax-rendszer az ország 134 pontján 365 kamerával.

Mint az Index beszámol róla, az egész beruházást az Európai Unió fizette, 14,5 milliárd forintba került a bevezetése, a célja pedig a halálos közúti balesetek számának csökkentése, ugyanis Magyarországon a legtöbb baleset még mindig gyorshajtás miatt történik. „A közlekedési szabályok betartásának ellenőrzése – különösen, ha az ellenőrzés gyakori és széles körben felhívják rá a figyelmet – kulcsfontosságú a közúti halálesetek és sérülések számának csökkentése terén” – fogalmaz a rendőrség a projekt leírásában.

A legkisebb bírság 30 ezer forint, de több együttes szabálysértés esetén akár több százezerre is rúghat a csekk.

Az Origo mindehhez hozzátette, hogy Óberling József, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közlekedésrendészeti főosztályának vezetője kedd délelőtt egy solymári fix telepítésű szupertraffipax (komplex közlekedési ellenőrzési pont) közelében tartott sajtótájékoztatót, s elmondta: az új fix traffipaxok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, mert az első két órában közel száz jogsértést dokumentált a 134 útszakaszon található 365 eszköz. Ha átlagosan csak 30 ezer forinttal számolunk, ez közel 3 millió forint bevételt jelent az államkasszának.

Soha nem hagyták el annyian az országot hosszú távra, mint tavaly - írja a KSH adatai alapján a Világgazdaság, melynek cikkét az Index ismertette. A lap szerint 2015-ben 33 ezren vándoroltak ki tavaly, vagyis költöztek külföldre úgy, hogy egy ideig nem is terveznek visszajönni. Ez még úgy is rekord, hogy valószínűleg ennél még többen is vándoroltak ki, a KSH ugyanis csak arról tud, aki bejelenti, hogy disszidálni fog.

A kivándorlás üteme viszont valamivel lassult, tavaly csak 4,6 százalékkal nőtt a disszidálók száma, míg az előző öt évben 40-70 százalék körül alakult.

A kivándorlók 44 százalékuk még nincs 30, 75 százalékuk pedig fiatalabb, mint 40 éves. 53 százalékuk férfi, ennek kétharmada nőtlen. A KSH Népességtudományi Intézetének korábbi kutatásai azt mutatják, hogy az elmúlt években felgyorsult a jól képzettek kivándorlása, akik között amúgy is magasabb a kivándorlási szándék, mint az átlagnál. Az ország szegényebb részein is nagyobb a kivándorlási hajlandóság, ezeken a részeken 15 százalékkal többen akarnak elhúzni az országból, akár rövid, akár hosszú távra, mint az átlag.

Az elvándorlást viszont ellensúlyozza, hogy egyre több a bevándorló Magyarországon. Tavaly 30 ezer külföldön született állampolgár telepedett le nálunk, akiknek a nagy része valószínűleg a szomszédos országokban született magyar. A kiköltözött magyarok is növekvő ütemben költöznek haza. A bevándorlás viszont még mind nem tudja ellensúlyozni az elvándorlást,

2010 óta 20 ezer emberrel többen mentek el, mint ahányan jöttek Magyarországra.

Jövőre jön az internetes rezsicsökkentés, a parlamenti választások évére pedig minden háztartás számára hozzáférhető lesz a széles sávú hálózat, valamint 2018-tól minden településen elérhető lesz az ingyenes wifiszolgáltatás – írja keddi számában szintén a Világgazdaság. Nagyjából két év múlva, 2018 második felétől használhatják majd a lakosok a településeken az ingyenes wifiszolgáltatást – tudta meg az újság a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (NFM) a hvg.hu beszámolója szerint.

A Digitális jólét program keretében most zárult le az állami és önkormányzati intézmények által biztosított nyilvános wifipontok felmérése, amelynek alapján elkészül a koncepció arra, hogy minden településen legyen legalább egy középületben és legalább egy közterületen nyilvánosan elérhető ingyenes, széles sávú, vezeték nélküli internetszolgáltatás – közölte a tárca.

Magyarországon 883 ezer háztartásban még nem érhető el nagy sebességű internetszolgáltatás. A szükséges fejlesztések egy részét a szolgáltatók piaci alapon valósítják meg, de uniós támogatásra is pályázhattak. A 68 milliárd forintos keretösszegű vissza nem térítendő és a tízmilliárd forintos keretösszegű visszatérítendő forrásnak köszönhetően olyan fejlesztések valósulnak meg, amelyek biztosítják a jelenleg lefedetlen területeken a nagy sebességű hálózat kiépítését.

Horvátország az Európai Bizottság (EB) terve szerint 476 szíriai menekültet vesz át Törökországtól, július 20-áig 150 migráns érkezik az országba - írta a Vecernji List című horvát napilap kedden.

Miro Kovac külügyminiszter Berlinben, egy a témához kapcsolódó konferencián az MTI beszámolója szerint hétfőn arról beszélt: Zágráb betartja ígéretét, és átveszi Törökországtól a szíriai menekülteket. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a legnagyobb kihívás az lesz, hogy Horvátországban tartsák őket. Kovac szerint ugyanis a migránsok Németországba, Ausztriába, Svédországba és Hollandiába akarnak menni.

A Vecernji List értesülései szerint az átvett szíriai állampolgárokat Zágrábban és Kutinán helyezik el menekültotthonokban. Utóbbiba a veszélyeztetett csoportok kerülnek: a betegek, várandós nők vagy a kiskorúak. Az állam felkínálja a nyelvtanulás lehetőségét, és amennyiben nem tudják fedezni költségeiket, két évig teljes ellátást biztosít számukra.

Igazolványt villantott, és szabályosan beregisztrált négy kopasz a választási irodánál, a boltzár miatt kitört népszavazási csata hevében – tudta meg a hvg.hu. Mivel múlt héten mégis feljelentés lett az ügyből, ez most ziccer lenne a rendőröknek, csakhogy a jogkövető NVI megsemmisítette az adataikat.

A hvg.hu megkeresésére az NVI nem cáfolta, hogy a nem beadványozóként, vagyis mappa nélkül érkező kopaszok közül többnek február 23-án felvették az adatát. Azonban ezeket kiadni nem tudják, mert 24 órával később az adatokat megsemmisítették – válaszolták kérdésünkre. Pálffy Ilonáék arra hivatkoztak, hogy a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény alapján „a belépésre jogosultak” azonosító adatait (nevét és lakcímét) „alkalmi belépés esetén a távozástól számított 24 óra elteltével” meg kell semmisíteni, az NVI pedig e szerint járt el.

- Akkor már csak azt nem értem, hogy tavaly nyáron miért nem tartották be a 24 órás megsemmisítés szabályát? Hogyan lehetséges, hogy akkor belépési adatok szerepeltek még hetekkel később is a Wodicska-féle botránynál, míg most azonnal megsemmisítették az iratokat” – mondta a hvg.hu-nak Litresits András, aki felháborítónak tartja, hogy ezek szerint „kettős mérce érvényesül”.

Tavaly nyáron az MSZP-sek szintén vasárnapi boltzáras kérdését arra hivatkozva utasították el, hogy azt Litresits saját belépőjét használva vitte be és érkeztette Lukács Zoltán helyett. Így akkor is egy magánszemély, Wodicska Zoltán népszavazási kezdeményezése lett a befutó a szocialistákéval szemben, de utána maga a kérdés nem ment át, mert nem felelt meg az egyértelműség kritériumának.

Csakhogy Listresits nem érti, hogy akkor az NVI miért nem semmisítette meg 24 órán belül az adatokat, hogyan használhatták fel azokat az NVI elnökének július 5-i határozatában, illetve a választási bizottság július 20-i határozatában. Mint mondta, „érdekes, hogy most viszont, amikor gyakorlatilag egy büntetőügy valósulhatott meg a választási irodánál, a 24 órás megsemmisítési szabályra hivatkoznak”.

A magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya, Kiss László a 1960-as években három évig börtönben volt csoportosan elkövetett nemi erőszak miatt – számol be róla az Origo a Privát Kopó alapján.

"Éppen az ügyvédemhez tartok, addig nem akarok semmit sem mondani" - mondta telefonon Kiss László az Origo kérdésére, hogy mit szól a Privát Kopó nevű oldalon megjelent hírhez, amely szerint 1961-ben két csapattársával együtt megerőszakoltak egy fiatal nőt.

A bíróság első fokon folytatólagosan elkövetett nemi erőszak bűntette miatt Kisst 5, L.-t és V.-t 4-4 év, börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Az elkövetők fellebbeztek, majd másodfokon a bíróság L.-t 3 év 2 hónap, V.-t 2 év, míg Kiss Lászlót 3 év börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Kiss Nagyfán töltötte büntetését.

A vs.hu-nak viszont Kiss László elcsukló hangon csak annyit közölt,

«erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezem, az egész életemet erkölcsösen éltem».

Mint a hvg.hu írja, Gyárfás Tamás, a MÚSZ jelenlegi elnöke a Privátkopónak úgy reagált, hogy Kiss László ötven évvel ezelőtt "okkal vagy ok nélkül" megkapta büntetését. Az ifjúkori tettek már elévültek, és ha egy bűnös lerótta büntetését, "joga van újfent méltóképpen beilleszkedni a társadalomba."

A 444.hu beszámolója szerint fontos statisztikai vitára mutat rá a portfolio.hu: a lap megtudta, hogy az Eurostat (az EU statisztikai hivatala) azt akarja elérni, hogy az Eximbankot a magyar kormány sorolja át az államháztartáson belülre.

A KSH egyelőre nem enged a követelésnek, de az Eurostatnak lehetősége van arra, hogy végső soron úgy számoljon, ahogy akar, vagyis beleszámíthassa az Eximbank kintlévőségeit a költségvetési hiányba és az államadósságba.

A portfolio számításai szerint ez visszamenőlegesen is elrontaná a szép magyar mutatókat, főleg az államadósság csökkentésében elért kormányzati eredményeket tenné tönkre.

Az Eximbank az utóbbi hónapokban arról vált nevezetessé, hogy a kormánnyal jóban lévő vállalkozók belföldi üzletszerzéseire adott hitelt, (például Andy Vajnának a TV2 megvételére), holott eredetileg exportáló vállalkozások segítésére hivatott.

Az Index beszámolója szerint 11,5 millió titkos dokumentum szivárgott ki offshore cégekről. A forrás egy panamai ügyvédi iroda belső iratanyaga. Az iratokat a német Süddeutsche Zeitung napilap szerezte meg, feldolgozásukban pedig az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) szervezet is részt vett: 76 ország több mint 370 újságírója dolgozott rajta. Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkákban. Az érintettek között Vlagyimir Putyin, Lionel Messi és több tucat magyarországi vagy magyar kötődésű cég és magánszemély is szerepel. Nem nehéz megjósolni, hogy a Panama-iratok néven vasárnap ismertté vált kiszivárogtatásból világméretű botrány lehet.

Ilyen méretű kiszivárogtatásra eddig még nem volt példa. Az ügyvédi iroda, ahonnan kikerültek az anyagok, a Mossack Fonseca, a világ legnagyobb offshore-szolgáltató cégeinek egyike. Számos országban rendelkezik fiókirodákkal, Panamán kívül Nevadában és Szingapúrban is regisztrálnak cégeket. Az iratokban 215 ezer offshore cégről szerepelnek adatok. A dokumentumokból például kiderül, hogy Vlagyimir Putyin üzlettársai jelentős, de rejtett befolyást szereztek az orosz médiában és az autóiparban, előfordult, hogy egyetlen tranzakcióval 56 milliárd forintnyi dollárt mozgattak meg egyszerre.

Erre a vádra a Kreml azzal reagált, hogy félrevezető információs támadás zajlik Putyin és baráti köre ellen.

A dokumentumok elemzése során a Direkt36 Horváth Zsolt egykori fideszes politikus nevére bukkant. Horváth 16 éven át képviselte Kecskemétet az Országgyűlésben, két éve vonult vissza az aktív politizálástól. Ő az egyetlen politikai szereplő, aki a 11,5 millió dokumentumban névvel szerepel, de nem ő az egyetlen magyar: több tucat magyarországi vagy magyar kötődésű cégről és magánszemélyről van szó, akik között vannak befolyásos üzletemberek és a politikához áttételesen kötődő figurák is.

Horváth újságírói megkeresésre tagadta, hogy lennének külföldi gazdasági érdekeltségei, de amikor az iratokban szereplő, konkrét cégnevekkel szembesítették, megkérdezte, hogy mit szeretnének róluk hallani.

Ezután újra letagadta, hogy lenne köze ezekhez a cégekhez, majd azt kérte, írásban tegyék fel neki a kérdéseket, de a megkeresésekre nem válaszolt.

Horváth vagyonbevallásai nem tanúskodnak komolyabb üzleti háttérről és nagyobb összegű megtakarításról sem, ennek ellenére 2013 októberében, azaz fideszes parlamenti képviselőként igazgatója lett egy Seychelles-szigeteki cégnek, az Excelle Media Internationalnek, amit valahogy elfelejtett feltüntetni parlamenti vagyonnyilatkozatában. Mandátuma megszűnése után egy másik seychelles-i cégben, a Mayer & Collins Trading Companyban is tulajdonrészt szerzett - írja a Direkt36.

Az Index arról is beszámolt, hogy Horváth Zsolt volt fideszes képviselő offshore-ügyéről kérdezte a kormányt parlamentben a Jobbik. Dömötör Csaba államtitkár egyenes válasz helyett az elmúltnyolcévet ostorozta, és a jobbikos Kovács Bélára mutogatott.

A jobbikos Szilágyi György azzal vádolta a Fideszt, hogy az ügy is bizonyítja, hogy „a fideszes prominensek kitömték a zsebeiket az ország érdekeit figyelmen kívül hagyva”. Szilágyi bejelentette, hogy a Jobbik képviselői aláírnak egy nyilatkozatot, hogy nincs a tulajdonukban offshore cég. Erre kérik a fideszes képviselőket is. A Jobbik emellett benyújt egy törvényjavaslatot, hogy azok a képviselők, akik ilyen cégekkel rendelkeznek, veszítsék el a mandátumukat.

A Jobbik felszólalására a kormány részéről bárki reagálhatott. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára kért szót, és védekezés helyett támadásba lendült: az MSZP-kormányok alatt lévő vélt vagy valós offshore-ügyeket támadta.

Dömötör szerint az előző szocialista kormányok időszakában (korábban ezt hívták fideszesek elmúltnyolcévnek, de Dömötör most nem használta a kifejezést) mindennapos gyakorlat volt, hogy közpénzeket visznek ki offshore cégeken keresztül az országból, szerinte sok milliárd forint landolt így külföldi számlákon. Dömötör szerint az MSZP egykori elnökhelyettese, Simon Gábor „fekete öves offhore-os”, ráadásul a baloldal olyan miniszterelnököt adott, akinek a lakása is offshore-hátterű volt (itt feltehetően Bajnai Gordonra célzott).

Ezen a helyzet szerint változtatott a Fidesz, 2010 után ugyanis a közbeszerzéseknél fel kell fedni a tulajdonosokat, és az online pénztárgépek bevezetése, illetve új közbeszerzési törvény is segíti az átláthatóságot. A Jobbiknak is odaszúrt a végén Dömötör. Szerinte a párt a „politikai offshore legnagyobb bázisa”, hiszen nem tudjuk, hogy Kovács Béla mennyi pénzt hozott külföldről, ráadásul szerinte egy jobbikos képviselő környékén cégtemető működött.

Horváth Zsoltról, illetve az offshore cégéről egy szót sem ejtett. Tehát nem tudhattuk meg, hogy ha a kormány mit szól ahhoz, hogy egy volt fideszes képviselő is érintett az offshore-botrányban. A parlamenti szabályok miatt Szilágyi nem tudott erre reagálni, és a szocialisták sem kaphattak szót.

A 444.hu egyébként a fideszes védekezést a maga beszámolójában azzal a találó címmel foglalta össze: „a kormány szerint az elmúltnyolcév miatt van offshore-érdekeltsége a fideszes Horváth Zsoltnak.”

A Fidesz az államtitkári válasz mellett egy saját közleményben is reagált az ügyre, a vs.hu megkeresésére. Mint a hvg.hu ismerteti, eszerint "A baloldal kormányzásával ellentétben ma sem a kormányban, sem a kormánypárti frakcióban nincs helye offshore lovagoknak. Horváth Zsolt ugyan tagja maradt a pártnak, de a Fidesz már jó ideje nem áll vele kapcsolatban. Semmilyen tisztséget és szerepet nem tölt be a pártban, nem képviselő, nem kormánytag. Így mint minden más állampolgár, egyedül ő maga felel tetteiért, a Fidesznek semmi köze magánügyeihez".

Mindehhez mit tehetnénk hozzá? Egy régi közmondást mindenképp érdemes felidézni: a Fidesz más szemében a szálkát is észreveszi, míg a sajátjában még a gerendát sem látja meg….

Lovász László, az MTA elnöke szerint az utolsó pillanatban vagyunk, hogy tegyünk valamit az oktatás érdekében.

A köznevelés, oktatás helyzete jelentősen romlott, és ez objektíven mérhető például a PISA-felmérésekben vagy az innovációs mutatókban. Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy tegyünk valamit az oktatás érdekében” - mondta Lovász László az MTA Székházának dísztermében az Emberi Erőforrások Minisztériuma által megrendezett oktatási konferencián háromszáz iskolaigazgató előtt. Felszólalását a 444.hu ismertette.

Lovász elmondta: az Akadémia nem zárkózik el a rövidebb távú véleménynyilvánítástól sem, és részt vesz a köznevelési kerekasztalon. Az MTA elnöke szerint a tanártüntetésekkel most megnyílt egy kapu, megvan az energia, lelkesedés ahhoz, hogy valami új, fontos változás jöjjön az oktatásban. Ez nem könnyű, és mindenkinek át kell gondolnia, mit tud tenni e célnak érdekében.

Az elnök szerint a kormánytól több támogatás kell, és nem csak a tanárok fizetéséről van szó (bár ez is nagyon lényeges, mert vonzóbbá kell tenni a tanári pályát). A közoktatás reformját nem szabad pénzkivonási lehetőségnek tekinteni, ahogyan azt sajnos sok korábbi kormány tette. Még mindig a kormány szerepéről beszélve Lovász László elmondta: nem szabad a mundér becsületét védeni, a hibákat el kell ismerni. A Kerekasztalt nem szabad arra használni, hogy „kieresszük a gőzt”, hanem a tanártüntetéseken látható energiát arra kell fordítani, hogy oktatásunk jobb irányba fejlődjön.

Ehhez a tanároknak is többet kell vállalni. Az új bevezetése mindig teher, sok munkával, tanulással és sokszor frusztrációval jár. Tény, hogy a tanártársadalom most elégedetlen, de félre kell tenni a megbántódásokat, és előre kell nézni.

Megérkezett hétfő reggel Törökországból az észak-németországi Hannoverbe a szíriai menekültek első, 24 fős csoportja, amely az Európai Unió és Törökország közötti márciusi megállapodás keretében legálisan utazhatott be Németországba – írta az MTI alapján az Index.

A menekültek egy menetrend szerinti repülővel érkeztek Isztambulból. Hétfő dél körül várható egy másik, 18 fős csoport érkezése is a német városba. A szíriaiakat autóbusszal egy friedlandi befogadótáborba viszik.

Az összesen 42 fős csoport az első azok közül, akik az EU és Törökország közötti megállapodás alapján jöhetnek az EU-ba a Törökországban lévő szíriai menekültek közül – cserébe azokért az Európába jött szíriai szíriaiakért, akiknek kérelmét a menekültügy eljárás végén elutasították.

A kiutasítottak első csoportja hétfőn el is jutott Leszbosz és Híosz szigetéről a törökországi Dikilibe. A három hajón lévő 136 migráns többsége pakisztáni, bangladesi Marokkói és Srí Lanka-i volt – írta a BBC.

Az ő esetükben nincsen szó cseréről, az csupán a visszaküldöttek között kisebbséget alkotó szíriaiakra vonatkozik. A többieket úgy küldik Törökországba, hogy onnan a török hatóságok is tovább küldik hazájukba. A szíriaiak elvileg az EU finanszírozásban működtetett törökországi menekülttáborok valamelyikében kapnak elhelyezést. A megállapodás 72 ezer ember cseréjéről szól. Görögországban körülbelül 50 ezren rekedtek, mióta a balkáni útvonalat fokozatosan elzárták az érintett országok.

A beszámolókból azonban hiányzik a szíriaiakra vonatkozó adat, így azt nem tudni, mennyi szíriait vittek vissza Törökországba. Elvileg épp annyit, mint amennyi szíriait a török menekülttáborokból az EU befogad, de meglepő módon ez a szám már az első beszámolóknál hiányzik.

Görögországba idén 150 ezer ember jött Törökországon keresztül – kétharmaduk még tovább tudott menni Nyugat-Európa felé. Tavaly Görögországon át Törökország felől 853 ezer ember érkezett.

A Demokratikus Koalíció (DK) politikusai írásbeli kérdéssel fordulnak Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterhez és közérdekű adatigénylést nyújtanak be annak érdekében, hogy kiderüljön, ki vette vagy veszi majd az egerszalóki Saliris Hotelt - közölte hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a párt alelnöke.

Varju László – akinek szavairól az MTI tudósított - azt mondta, hogy a szállodát birtokló cég évekkel korábban csődbe ment, ezt követően 2013-ban meghirdették a hotel eladását. A független képviselő úgy fogalmazott: tavaly nyáron elterjedt a hír, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármestert is lehetséges vásárlóként tartják számon, majd idén februárban a sajtóban megjelent, hogy a miniszterelnök lánya Orbán Ráhel is "szóba jöhet" vevőként.

A hotel eladása kifejezetten nyugtalanító, mert a szállodát üzemeltető cég több milliárd forinttal tartozik a Magyar Fejlesztési Banknak, amit az új vevőknek ki kell fizetniük - mondta Varju László, aki egyúttal megkérdezte, hogy vajon a kormányfő "barátjának" vagy lányának is ki kellene fizetniük a teljes összeget, vagy pedig kedvezményt kapnak.

Az államnak nyilatkoznia kell arról, hogy eladták-e a hotelt, azt ki vette vagy veszi meg és a vásárló kap-e kedvezményt - szögezte le.

Miki Tímeát, az Echo Tv korábbi vezérigazgatóját nevezték ki a Tények felelős szerkesztőjének – olvasható az Index oldalán. A hírt az érintett telefonon megerősítette a comment:comnak.

Miki Tímea 1985-1997 között a Magyar Televízió Híradójának rendezőjeként dolgozott, 1997-2006 között már volt a TV2-nél, hasonló feladatot látott el, 1999-2004 között pedig a vezető rendezői pozíciót töltötte be, ami után, 2007-től a főrendezői pozíciót töltötte be. 2010-ben nevezték ki az Echo Tv élére, akkor ezzel az elképzeléssel érkezett az erősen jobboldali csatornához:

“A magyar értékek minél színvonalasabb közvetítése és ezáltal a nézettség további növelése a célom.”

Miki Tímea mától szerkeszti a Tényeket. Azt, hogy mennyire pártsemleges az új felelős szerkesztő, a Facebookján le lehet csekkolni, a Puskás akadémia-Kovács Zoltán-Kocsis Máté tengelyen mozognak a nyilvánosan megosztott posztok.

A comment:com szerint a TV2-es kirúgáscunami (fényében nem lenne meglepő, ha a Tények stábját az Echo Tv pártkatonáival töltenék fel.

Az állami földárverések második szakaszának lezárásáig, március 31-ig 180 ezer hektárt értékesítettek, ebből az államnak mintegy 240 milliárd forint bevétele származott – az MTI szerint ezt közölte az állami földekért felelős államtitkár hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

Bitay Márton Örs elmondta, a 6 hétig tartó őszi és a 4 hétig tartó tavaszi árveréseken minden tizedik földvásárlásra jogosult gazda vett földet. Ez 19 ezer birtoktestet és több mint 10 ezer vásárlót jelentett.

Az értékesítési átlagár minden megyében minimum 21-22 százalékkal meghaladta az OTP Bank és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adott megyére vonatkozó referenciaárait, de volt olyan térség is, ahol ez a felár 100 százalék körül volt - mondta az államtitkár.

Mindehhez azért érdemes hozzátenni: a 10 ezer vásárló között csak néhány tucat olyan volt, akik igazán nagyot nyertek ezzel az ügylettel, s ők érdekes módon szinte mind a Fideszhez valamilyen módon kötődő oligarchák. Mondjuk Mészáros Lőrinc, Orbán közeli ismerőse, aki így azután gázszerelőből milliárdossá lett, s újabban ahol csak elindul az állami közbeszerzéseken, szinte mindig nyer. S akiről épp a múlt héten írtuk meg, hogy újabb több tucat hektárt vett, s hogy immár jóval több földet nyert az árveréseken, mint amennyit törvényesen megvehet.

A törvény ugyanis maximum 300 hektárt enged egy tulajdonosnak, a felcsúti polgármester azonban már az árverések első körében 400 hektárt nyert. A Mészáros család pedig összesen 1391 hektárt nyert eddig.

Pálinkás József, Vizi E. Szilveszter vagy egy hozzájuk hasonló karakterű személy foglalhatja el Áder János helyét 2017 tavaszán a köztársasági elnöki hivatalban – írja az Origo. Orbán Viktor nem szeretné, ha egy, a Fideszhez közvetlenül kötődő személy kerülne a Sándor-palotába, így Kövér László továbbra is házelnök marad.

Szinte biztos, hogy Áder Jánosnak egy év múlva ki kell költöznie a Sándor-palotából, mivel a kormánypártok nem fogják támogatni, hogy újrázzon – értesült a Fidesz felsővezetéséből az Origo. A jelenlegi államfő ismételt megválasztását Orbán Viktor is ellenzi, mivel olyan embert szeretne látni a köztársasági elnöki poszton, aki nem kötődik szervezeti szinten a Fideszhez.

Éppen emiatt szinte kizárt, hogy Kövér László foglalja el a Sándor-palotát. A házelnök neve az elmúlt években többször felmerült, amikor a köztársasági elnöki posztról volt szó. Kövér pozícióján sokat rontott, hogy az utóbbi időben többször is kritizálta a kormány bizonyos lépéseit, valamint a kabinet némely tagjának a stílusát is.

Bár elsőre úgy tűnik, hogy Áder hosszabbításának az ellenzésében az is közrejátszik, hogy több törvényt is visszaküldött a parlamentnek, vagy éppen alkotmánybírósági normakontrollal élt, de úgy tudni, nem ez a meghatározó motívum. A Fidesznek egyébként jól is jött, hogy az államfő Schmitt Pállal ellentétben nem írt alá mindent. Áder maga sem forszírozza annyira a hosszabbítást, bár nagy valószínűséggel nem utasítaná el, ha még egyszer felkérnék.

A Sándor-palota új lakója nagy valószínűséggel Pálinkás József, vagy Vizi E. Szilveszter lesz. Többek között azért esett rájuk a választás, mivel egyrészt ők sokkal könnyebben képviselhetik a nemzet egységét. Másrészt tudományos pályájukat sem lehet kétségbe vonni. Az ő esetükben arra is van esély, hogy valamelyik ellenzéki képviselő a Fidesszel együtt szavaz, így már az első fordulóban megválasztják a jelöltet az ekkor szükséges kétharmados támogatással. Nagy előnyük, hogy koruknál fogva sokkal jobban meg tudják szólítani az idősebb, konzervatív értelmiséget, mint egy aktív pártpolitikus. Ez pedig a 2018-as kampányban is jól jöhet a Fidesznek.

Bárhogyan is alakul a Fidesz támogatottsága a következő egy évben, Orbán Viktor biztosan nem fogja köztársasági elnöknek megválasztatni magát. A miniszterelnök már a tavaly decemberi Fidesz-kongresszuson megerősítette, hogy a 2018-as választások megnyerésére összpontosít. Bár információink szerint volt olyan időszak, amikor Orbán elképzelhetőnek tartotta, hogy államfőnek jelölteti magát, de mostanra elállt ettől a szándékától.

Ezzel szemben más kormánypárti forrásaink arról beszéltek, hogy meg kell várni, hogyan alakulnak 2017 március-áprilisban a pártok támogatottsági adatai. Ha a Fidesznek reális esélye lesz a 2018-as választások megnyerésére, akkor Orbán biztosan a miniszterelnöki posztot tartaná meg. Azonban ha a Fidesz előtt az ellenzék jelentős fölényben lesz, akkor lehet, hogy a kormányfő inkább a Sándor-palotát választja, mivel így 2022-ig biztosíthatja a politikai túlélését. Ráadásul akkor is még csak 59 éves lesz.

Az eredetileg exporthitelezéssel foglalkozó Eximbank az utóbbi időben nagyon aktív lett belföldön. A népszabadság szerint a bank hitelkihelyezéseinek több mint harmada a kormánypárttal valamilyen kapcsolatban álló vállalkozásokhoz került.

A cikk szerint – amiről az Index számol be - az elmúlt fél évben 41 milliárd forint került a lap szerint „barátinak” nevezhető vállalkozókhoz, ami pedig ennél is erősebb, hogy 25 milliárd olyan cégekhez, amelyeknek közük nincs az exporthoz. Erre egyébként van jogi lehetőség, a hazai cégek nemzetközi versenyképessége érdekében 2013-ban a fideszes parlamenti többség beszavazta ezt a kiskaput az Eximről szóló törvénybe.

A cégnyilvántartás adatai alapján tavaly kilenc vállalkozás üzletrészére jegyezték be az Eximbank zálogjogát, ebből ötben akad a kormánynak ismerős ember.

Az év elején hitelt kapott a Property Market Kft., amely a kormányhoz közeli Videoton-tulajdonos, Garancsi István érdekkörébe tartozik. A megállapodás 52 millió euróról, azaz hozzávetőleg 16,5 milliárd forintról szólt. A cég a Kopaszi-gát megvásárlását finanszírozta a pénzből.

Az Eximbank tavaly írt ki pályázatot egy 16 milliárd forintos tőkealapra. A pénzintézet nem közölte hivatalosan, melyik cég kezelheti a pénzt, ám a Forbes úgy értesült, a legesélyesebbnek tartott GB&Part­nerts lett a befutó. Nem meglepő, hogy a vállalkozás köthető a kormányzathoz. A GB&Partners ügyvezető partnerének, Gubicza Ágostonnak – aki több áttétellel a cég tulajdonosa is – a felesége Rogán Antal exneje, a miniszter első gyerekének az anyja.

A TV2-t megvásárló Andy Vajna-érdekeltség, a Magyar Broadcasting Co. 6,7 milliárd forint hitelt kapott a pénzintézettől.

Csányi Sándor OTP-vezérhez köthető beruházás is szerepel az Eximbank hitelkihelyezési listáján. A Homatech Recycling Zrt. az eredeti tervek szerint Százhalombattán létesített volna használtgumi-feldolgozót. Bár a cég üzleti tevékenysége országhatárokon belül zajlana, az Eximbank adott hitelt a projekthez.

És az említetteknél jóval szerényebb, mindössze 24,2 millió forint a Századvég számlájára folyik majd be.

Az Exim igazgatóhelyettese Puskás András, aki korábban Rogán alpolgármestere volt a Belvárosban, és ugyanabban a budai lakóparkban lakik, ahol a miniszter.

A bevándorlási válságnak a politikai mellett súlyos gazdasági kockázata is van, hiszen a válság és az arra adott közös európai válasz hiánya veszélybe sodorta a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetet, amelynek megszűnése gazdasági szempontból "végső döfés" lenne Európának - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Berlinben Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszterrel folytatott megbeszélése után az MTI beszámolója szerint.

Szijjártó Péter a közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte: Magyarország és Németország egyetért abban, hogy mindent meg kell tenni a schengeni övezet megőrzéséért. Hangsúlyozta, hogy az övezet esetleges felbomlása a leginkább visszafogott becslések szerint is 15-20 százalékkal visszavetné az EU gazdasági teljesítményét.

A schengeni övezet működésére vonatkozó valamennyi szabályt be kell tartani, és Magyarország "ebben élen jár", komoly intézkedéseket tett annak érdekében, hogy megfeleljen a követelményeknek. Ezért ugyan "komoly támadásokat vontunk magunkra", de most mégis úgy tűnik, hogy egyre több tagország ismeri fel ennek a politikának a helyességét - mondta Szijjártó Péter.

Hozzátette: a német pénzügyminiszterrel egyetértettek abban is, hogy soha nem volt még annyira fontos a kontinens egysége, mint most, ezért "nagyon fontos, hogy ne hatalmasodjon el a sokak által mesterségesen keltett nyugat-keleti szembenállás Európán belül".

Magyarország "természetesen visszautasítja" az összes olyan nyugat-európai nyilatkozatot, amely "a szolidaritás hiányával próbálja vádolni a közép-európaiakat, és emiatt azzal fenyegetnek minket, hogy egyes forrásokat adott esetben elvegyenek tőlünk, ami ellentétes lenne minden európai jogszabállyal és az európai szellemiséggel" - mondta Szijjártó Péter.

Szijjártó közléséhez azért lenne néhány megjegyzése a blog írójának. Nem igaz, hogy Magyarország élen jár a schengeni szabályok betartásában: elég csak visszautalni a tavaly augusztusi-szeptemberi időszakra, amikor Orbánék – még a kerítés megépítése előtt - mindenféle regisztráció nélkül küldték tovább a menekültek tízezreit Ausztriába és Németországba. S az sem igaz, hogy a nyugat-európaiak alaptalanul vádolnák a kelet-európaikat a szolidaritás hiányával: hiszen a felzárkózásunkhoz szükséges nyugati pénzeket elfogadjuk, sőt elvárjuk, miközben amiben meg nekünk kellene segíteni a másik félnek, a nekünk évről évre eurómilliárdokat adó Nyugatnak, azaz hogy besegítsünk a hatalmas, s már az EU-ba érkezett menekülttömeg elhelyezésében, s a 10 milliós Magyarországon befogadjunk 1900 (igen: 1900) menekültet, azt meg visszautasítjuk.

Ellentétes lenne az európai jogszabályokkal a pénzek megvonása? Igen, ha most tennék meg, valószínűleg az lenne. (2020 után, az újabb hétéves uniós költségvetési időszakban viszont már megtehetnék minden további nélkül: erre ugyanis még nincsenek uniós kötelezettségvállalások.) Csakhogy Orbánék az elmúlt 6 évben, a kormányzásuk alatt már számtalanszor megmutatták, hogy nem érdekli őket, ha jogtalanul járnak el, ők megteszik azt. Akkor hát ne csodálkozzanak, ha a Nyugatnak is előbb-utóbb elege lesz az Orbán-féle Fidesz-vircsaftból, abból, hogy ők segítenek, s viszonzásul Orbánéktól állandóan csak támadásokat, no meg „kokikat és sallereket” kapnak. S - noha még egyáltalán nem tartunk itt - nincs kizárva, hogy valamikor a jövőben, ha Orbánéknak köszönhetően annyira megromlik a viszony a két fél között, akkor majd ők is magasról tesznek rá, mi a jogos vagy jogtalan: egyszerűen csak törlesztenek.

Alig volt tehén a tehenes tüntetésen – írja az Index.

Hétfőn délelőtt megérkezett Budapestre a tejtermelő gazdák múlt héten beharangozott tehenes tüntetése. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szervezte demonstráció az Országos Kereskedelmi Szövetség Bécsi úti székháza előtt kezdődött, ahol a tejtermelők két darab tehén kíséretében petíciót adtak át. Ezután a tüntetők és a tehenek átvonulnak a Nébih és a NAV épületei elé a Keleti Károly utcába és a Széchenyi térre.

A várakozásokkal ellentétben nem sikeredett túl nagyszabásúra a tejesek budapesti tehenes demonstrációja. Az Országos Kereskedelmi Szövetséghez egy maroknyi gazda érkezett csak két tehén kíséretében, amelyek közül csak az egyiket vezették le a szállítóról az OKSZ-nél. A mutatóba felhozott állatot nagyjából ötven fotós és újságíró állta körbe, akik legalább háromszor annyian voltak, mint a tüntetők. A menet későbbi szakaszán csatlakozott hozzájuk további négy állat.

A petíció átadása után Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács társelnöke elmondta, hogy bár kapnak támogatást a kormánytól, ez nem fedezi az utóbbi időben bekövetkezett 40-50 forintos árzuhanást a nyerstej átvételi árában. A problémát az orosz embargó és az unió kvóta rossz időzítésű megszüntetése mellett a termelők szerint a csaló kereskedők okozzák.

Új menekültügyi és bevándorlási rendszerre van szükség az Európai Unióban - mondta Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke hétfőn Berlinben.

Az Origo beszámolója szerint a német szociáldemokrata politikus az EP és az Allianz kulturális alapítvány Menekültügy és migráció az EU-ban című konferenciáját megnyitó beszédében azt mondta: ki kell építeni egy közös menekültügyi rendszert, amely egységes szabványok alapján működik, és a hirtelen keletkező, sok embert érintő válságok kezelésére be kell vezetni egy "kötelező szolidaritási mechanizmust", amelyben a rászorulók ideiglenes védelmet kapnak.

Harmadik elemként, a menekültügytől függetlenül közös, legális bevándorlási rendszert kell kidolgozni azoknak az embereknek, akik az EU-ban akarnak élni és dolgozni.

Martin Schulz hangsúlyozta: nem tanúsít törvénysértő, bűnöző magatartást, aki be akar vándorolni Európába, és elfogadhatatlan "gyanúsítottként" kezelni mindazokat, akiknek ilyen szándékai vannak.

Túlestünk a migránsválság csúcsán - közölte egyébként óvatos optimizmussal Thomas de Maiziere német belügyminiszter még vasárnap. A Tagesspiegelben Maiziere nyilatkozata egy nappal azt megelőzően jelent meg, hogy a Brüsszel és Ankara között, a menekültáradat mérséklésére kötött megállapodás értelmében megindul a migránsok visszatoloncolása Görögországból Törökországba.

A miniszter elmondta, hogy márciusban naponta átlagosan 140 menedékkérő érkezett Németországba, ami "drasztikus" csökkenés az utóbbi hónapokhoz képest, ám a válság rendezéséhez több lépés hátra van még. Ezek közé tartozik az EU-Törökország megállapodás végrehajtása, és a felkészülés arra, ha más irányba terelődik a menekülthullám.

Bírnia kellett volna a kormányzati portálnak azt a 62 ezres megkeresést, amely egy időben érte el az oldalt – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a Nemzeti Biztonsági Felügyelet korábbi elnöke. Zala Mihály szerint – akinek szavait az Index ismertette – ráadásul inkább technikai, adminisztrációs hiba állhat az oldal leállása mögött, nem pedig jól összehangolt kibertámadás, amelyről a kormány beszél.

A megbénult portál eddig is kezelt napi 30-40 ezer lekérést, így Zala szerint a leállást okozó forgalommal is könnyedén meg kellett volna birkóznia egy jól működő rendszernek – hiszen más oldalak könnyedén lebonyolítanak több százezres lekérést is.

Információbiztonság szempontjából azonban nem volt veszélyes a támadás, amely csak a forgalom megbénítására képes, titkos adatok megszerzésére nem.

Az sem biztos, hogy támadásról volt szó, a forgalmat a kormányzat által a hírekben túlhajtott migránsválság okozta érdeklődés is felpörgethette, miután azon egy olyan lista jelent meg, amely 900, látogatásra nem javasolt európai városrészt jelölt meg. Ez felkeltette a külföldi sajtó érdeklődését is, a megjelent lista miatt is megnőhetett az oldal forgalma.

A Magyar Idők a címlapon inkább a támadást hangsúlyozza, nem tesz említést arról, hogy a túlterheléses támadáshoz nem feltétlenül kellene elégnek lennie 62 ezres forgalomnak, rövid időn belül sem.

„Propagandacélokat szolgálhat a kormányzati informatikai rendszer megtámadása” – nyilatkozta a kormányzati lapnak Ormós Zoltán internetes szakértő. A cikk óvatlanul az olvasóra bízza, kinek a propagandacéljait kell a támadás mögött sejteni.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szervezett támadásról és annak hatékony elhárításáról beszélt.

Szerdán az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is megtárgyalja a történteket Molnár Zsolt, a testület szocialista elnökének kezdeményezésére.

A Rockmúzeumban tartott nyilvános beszélgetésen Szörényi Levente a karrierje mellett többek között pályatársairól, Bródyról, Koncz Zsuzsáról, Kóbor Jánosról beszélt kendőzetlenül.

Szörényi elmondta, annak idején, még 1973-ban azért veszett össze Bródy Jánossal, mert az Illés akkor is fellépett, amikor Bródy börtönben volt – írja a Bors alapján a hvg.hu.

„Lekötött turnénk volt, ha visszamondjuk, nemcsak a saját gázsinkat, hanem a teljes jegybevételt is ki kellett volna fizetnünk. A gázsink akkor száz forint volt, a jegyekből pedig tízezer is összejöhetett, nem tehettük meg, hogy nem megyünk el” – mondta Szörényi, aki a mai napig nem érti, ezen miért sértődött meg Bródy.

Bródy egyébként nem börtönben volt, hanem csak egy hónapnyi lakhelyelhagyási tilalmat kapott egy rossz beszólásáért. 1973-ban a miskolci fesztiválon a koncertjük után úgy búcsúzott a közönségtől, hogy megköszönte a szervezők és a rendőrség közreműködését is: „Köszönöm a rendfenntartó erők segítségét is. Igen komolyan gondolom ezt, mert voltak, akik már tegnap lejöttek Miskolcra, és nem volt hol aludniuk, a padokon, az Avas oldalában akarták tölteni az éjszakát, a rendőrség részükre szállást biztosított – igaz, hogy ez a fekhely nem volt olyan, mint az otthoni ágy, de reggel megkérdezték, hogy jól aludtak-e, és jó szórakozást kívánva kiengedték őket”.

E mondatokkal a hatóság szerint „több mint 10 ezer fős hallgatóság előtt, mint műsorközlő, hangerősítő berendezésen keresztül, valótlan tények állításával a rendőrséggel szembeni gyűlöletkeltésre alkalmas kijelentéseket tett”. Ezért egy hónapos lakhelyelhagyási tilalommal sújtották, később 5000 forintos pénzbüntetésre változtatták az ítéletet. Mindenesetre egy ideig nem koncertezhetett az Illéssel.

Koncz Zsuzsa is megharagudott Szörényiékre a Rohan az idő című lemez után, amiért Kovács Katival álltak össze lemezt készíteni. „Konkurenciaharc folyt” – mondta Szörényi, aki úgy tudja, Koncz a sanzonbizottság egyes tagjaival akarta meghiúsítani az albumot.

Az Omegával, és főleg annak frontemberével sem felhőtlen a viszonya Szörényinek. „Kóbor sok marhaságot tud összehordani, például azt, hogy ők azért nem lettek világhíresek, mert mi mentünk ki Angliába.” A zenekarról pedig kifejtette: „emberileg szerencsétlenek már akkor is rosszak voltak, egymást is marták”.

Az MTI beszámolója szerint a vitorlázók múlt heti, utolsó európai kvalifikációs versenyén kvótát szerzett Érdi Máriával (Laser Radial) és Cholnoky Sárával (szörf) együtt már 93 magyar sportoló rendelkezik olimpiai indulási joggal.

Ez ugyanakkor nem azonos a nevezhető versenyzők számával, mivel egy-egy számban többen szerezhetnek kvótát, mint amennyien végül elindulhatnak az augusztusi játékokon.

A vitorlázóknál - a szörfösökkel együtt - a két újabbal ötre nőtt a riói indulók száma, ami komoly előrelépés a legutóbbi, londoni olimpiához képest, melyen hárman képviselték a magyar színeket.

A mindössze 18 éves Érdi Mária, illetve Cholnoky Sára mellett korábban Berecz Zsombor (Finndingi) és Gádorfalvi Áron (szörf) is részvételi jogot szerzett, valamint Laser Standardben is van egy magyar kvóta. Ez utóbbit Tomai Balázs harcolta ki, de az eddigi három válogatót Vadnai Benjámin nyerte, így az ő indulása tűnik biztosnak.

Cholnoky sikere egyben azt is jelenti, hogy szörfben folytatódik a 2000 óta tartó sorozat, miszerint minden olimpián indul magyar férfi és női versenyző is.

A Magyar Olimpiai Bizottság 130-135 fős magyar sportolói csapattal számol Rióra.

Az állam akarja megmondani, mit együnk-igyunk – írja a hvg.hu.

Magyarország ugyanis az ötödik helyen áll Európában abból a szempontból, hogy az állam mennyire avatkozik bele a polgárok evéssel, ivással és dohányzással kapcsolatos döntéseibe, hétköznapi életébe. Kétes dicsőség? Meg fog döbbenni, hogy a felmérésen melyik uniós ország lett a legliberálisabb és melyik a leginkább illiberális.

Végre egy EU 28-as lista, ahol előkelő helyen állunk, és igazi nagymenő, gazdag tagállamok mellett! Az idén először összeállított Nanny State Index (magyarul kb.: anyáskodó-atyáskodó államok listája) eleje így néz ki:

1.Finnország, 2. Svédország, 3. Egyesült Királyság, 4. Írország, 5. Magyarország.

Az Epicenter nevű európai szervezet által összeállított rangsor az élelmiszer- és dohányipari termékek elérhetőségére és fogyasztására vonatkozik, konkrétan azt értékeli, hogy egy országban mennyire szabad (vagy korlátozott) a hozzáférés és a fogyasztás, vagyis az állam mennyire próbál atyáskodni az állampolgárok szokásai felett.

Magyarország nagyon.

Az alkategóriákat nézve Magyarország az élelmiszerfogyasztás szabályozásában toronymagasan vezeti az uniót, ebben a szegmensben 8,7 pontot kaptunk, a második Finnország csak 5,7 ponttal kullog utánunk, a harmadik Franciaországnak pedig mindössze 3,3 pontra futotta. Elsőségünk annak köszönhető, hogy a magyar állam egészen kiterjedt étel- és italadóztatást tart fenn, például a chipsadóval atyáskodik afelett, hogy ne együnk túl sok sót vagy cukrot, vagy az energiaitalokra kivetett sáppal próbálja helyes útra terelni a fogyasztási szokásainkat.

A magyar szabályozottság mértéke egészen kirívó az unióban, a 28 tagállamból 13-ban például semmilyen hasonló szabály nincs, de további öt országban is gyakorlatilag nulla a megkötések mértéke. Csak 10 ország van többé-kevésbé rákattanva az élelmiszerpiacra, de ezek között is eminensek vagyunk.

Holtversenyben állunk a 4-7. helyen a dohánypiac megregulázásában (amiben egyébként a görögök járnak az élen). Hajba Máté, a felméréshez magyar adatokat szolgáltató Szabad Piac Alapítvány Igazgatója azonban a hvg.hu-nak elmondta, hogy az eredményben nincs benne a trafikrendszer hatása. Vagyis az, hogy a dohányáruhoz való hozzáférés nálunk erősen korlátozott (nem lehet már minden sarki boltban cigarettát venni).

Az európai szervezet ugyanis éppen olyan, számunkra szerencsétlen módon tette fel a kérdéseit, hogy azokra csak olyan válaszokat lehetett adni, amiből a trafikhálózat léte nem számított korlátozó tényezőnek. Könnyen lehet, hogy ha a kérdést számunkra is helyesen teszik fel, akkor Magyarország még az összesített rangsorban is megelőzte volna az Egyesült Királyságot vagy Írországot, azaz tényleg a lista tetejére kerülhetett volna. A magyar állam tehát a valóságban még jobban atyáskodó, mint amire a mostani helyezésünkből következtetni lehet.

Az összpontszámunkon sokat emelt (vagyis illiberális irányba tolt minket) az is, hogy az e-cigarettára is nagyon erős tiltások vonatkoznak.

A trafikügy technikai kiesése mellett a másik tényező, ami miatt nem végeztünk totálisan az első helyen, az, hogy a magyar állam nem szabályozta agyon az alkoholos italok kereskedelmét és fogyasztását. Ám ez is változhat a jövőben.

A felmérés készítői azt a véleményüket hangsúlyozzák, hogy az állam atyáskodó szerepe ezekben a szektorokban nem célravezető, szinte felesleges. „Ha bevezetjük a chipsadót, akkor drágább lesz a termék, vagyis részben visszaesik a fogyasztás, részben kizárunk egy réteget a vásárlók köréből. Mi is támogatjuk, hogy kevesebb sót fogyasszunk, de azt nem, hogy a döntésünket adminisztratív eszközökkel befolyásolják. Sokkal jobbnak tartanánk, ha a vásárlók oktatásával érnénk el az egészségesebb életmódra való törekvést” – mondja Hajba Máté.

A szervezet azokra a felmérésekre hivatkozik, amelyek szerint az erős szabályok bevezetése, a hozzáférés megnehezítése, és az adóztatás nem csökkenti a károsnak vélt termékek fogyasztását, és azt sem lehet kimutatni, hogy hozzájárulna a várható élettartam növekedéséhez.

Finnország egyébként annak köszönheti első helyét, hogy ezekre a termékekre magas adót vet ki, az alkoholforgalmazás állami monopóliumával megnehezíti az italokhoz való hozzáférést, erősen korlátozza a cigaretta árusítását, sőt, 2017-ig még a csokoládéra, a cukorkára és a jégkrémre is különadót vetett ki.

A kulturális szempontokat és a történelmi hagyományokat azonban a felmérés nem vette figyelembe, így nem foglal állást például abban a kérdésben, hogy Finnországban vagy Svédországban milyen társadalmi hatása lenne, ha minden sarkon olcsón lehetne vodkát kapni, de azzal a ténnyel sem tud mit kezdeni, hogy Csehországban hagyományosan alacsony a nemzeti értéknek tartott sör adóztatása és kereskedelmének szabályozottsága.

Az Origo beszámolója szerint ha az április 15-i pedagógusdemonstráció napján az egészségügyi dolgozók országszerte feketében mennek munkába, akkor van értelme folytatni – mondta Sándor Mária. Vagyis a fekete ruhás nővérként ismert civil aktivista lehet, hogy mégsem adja fel, ahogy azt korábban bejelentette.

„Ha április 15-én befeketedik az ágazat, akkor van miért folytatni, ha nem, nincs” – mondta a Népszabadságnak adott interjúban Sándor Mária, a fekete ruhás nővér arra a kérdésre, hogy mégsem hagyja abba tiltakozó akcióit.

Sándor Mária szombaton, a blogján jelentette be, hogy abbahagyja a tiltakozó akciók, demonstrációk szervezését. Kezdetben az egészségügy gyászos helyzetére kívánta felhívni a figyelmet, később mindenféle társadalmi igazságtalanság ellen harcolt.

Azt írta: „Nem tartozom azok közé, akik nem tudnak visszalépni és nem tudják elismerni – megbuktam. Szégyellem, hogy egy olyan országban kell élnem, ahol az ország vezetése mindent fontosabbnak tart, mint maga az ember! Ezt a csatát bebuktam. Egy év telt el. Feladom!”

Arra a kérdésre, miért döntött úgy, hogy nem csinálja tovább, a Népszabadság-interjúban azt válaszolta: „Mert a 65 ezres tömeget is viccnek veszik, és nem azt látják, hogy ebben az országban élnek emberek, akik nincsenek megelégedve a sorsukkal, a politikai vezetőikkel, a rendszerrel. Mit tehetnék, csináljak forradalmat? Az ellenzék nulla, illetve, akiknek meg eszközük lehetne változásokat csinálni, azok cselekvőképtelenek.”

Annyian bátorították ugyanakkor, hogy végül arra jutott, van értelme folytatni, ha tényleg mellé állnak. Ezt mondta: „Ha április 15-én befeketedik az ágazat, akkor van miért folytatni, ha nem, nincs.”

Tavaly már 3,1 milliárd eurót (több mint 950 milliárd forintot) kerestek azok a magyarok, akik csak nemrég kezdtek el külföldön dolgozni, vagy naponta ingáznak a határ menti településekről, az összeg új rekordnak számít - írta hétfői számában a Világgazdaság. A cikket a 444.hu ismertette.

A lap a jegybank adataira hivatkozik. A számok szerint a világgazdasági válság kitörése előtt még 1,5 milliárd eurót kerestek a magyar munkavállalók külföldön, 2013-ban azonban már ennek majdnem a dupláját. A lap szerint az összjövedelem elmúlt két évben látott nagyon lassú növekedése arra utal, hogy már a korábbinál kevesebb pénzért is hajlandók elmenni más országba dolgozni a magyarok.

Miközben 2010-ben még csak átlagosan 50 ezren, addig 2013-ban már majdnem százezren vállaltak munkát külföldi telephelyen egy éven belül.

Azóta további 15 ezerrel nőtt a létszámuk, és tavaly év végére már 118 ezer viszonylag rövid ideje külföldön dolgozó magyart regisztráltak.

Csak hogy teljesen világos legyen: ez az összeg kb. a devizahiteles-mentés teljes költségének felel meg.

Balog Zoltán miniszter az Index beszámolója szerint „A jövőért, gyermekeink oktatásáért” című országos igazgatói konferencián elárulta, hogy mire készül a kormány a Klikkel kapcsolatban. Mint mondta, nemsokára a kormány elé terjesztenek egy javaslatot, amely szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) helyett mintegy hatvan olyan szervezetet hoznának létre, amelyek rendelkeznek önálló jogi személyiséggel, önálló költségvetéssel, így az igazgatók közvetlenül tudnák elérni azokat a szervezeteket, ahol a döntések megszületnek.

Mint ismeretes a Klik az egyik sarkallatos pontja a tanárok tiltakozásának. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára már március 22-én bejelentette az intézmény megszűnését, azt azonban eddig nem lehetett tudni, hogy mit terveznek helyette. Csütörtökön Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője a Kormányinfón azt mondta, ebben az ügyben a kormány még semmiről sem döntött. (Sőt, Lázár csütörtökön azt mondta: ő nagy tisztelője Rétvárinak, de nem tud a Klik megszüntetéséről. Akkor most ki nem mond igazat? – a blog szerzőjének megjegyzése.)

A Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke szerint a kormány látszategyeztetésbe kezdett az oktatás területén, azonban ha a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megmarad, akkor marad a közoktatás válsága is.

Niedermüller Péter A jövőért, gyermekeink oktatásáért című országos igazgatói konferenciára reagálva azt írta az MTI-hez eljuttatott közleményében, hogy szerint a kormány azt a látszatot kívánja kelteni, hogy valóban tárgyalások vannak az oktatás jövőjéről, ezért szükségtelen tiltakozni. Értékelése szerint ugyanakkor a kormány ragaszkodik az elmúlt 6 év "bukott oktatáspolitikájához" és megszüntetés helyett csak átnevezné a Kliket.
Az ellenzéki politikus a szervezet megszüntetése mellett foglalt állást, továbbá a szabad tankönyvválasztás jogának visszaadását és az oktatásra fordított kiadások növelését sürgette.

A Tanítanék Mozgalom képviselői a kormány tagjait április 12-re közös tárgyalóasztalhoz hívják a MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) székházába – jelentették be sajtótájékoztatón pénteken a 444.hu beszámolója szerint. Ha ez nem történik meg, illetve nem sikerül megállapodniuk, április 15-ére a korábbi, 1 órás sztrájkkal ellentétben már 2 órás sztrájkot hirdetnek.

Azt még nem tudni, hogy ha ezzel sem érik el, hogy tárgyaljanak velük, akkor lesz-e – uram bocsá' – 3 órás sztrájk is. A Tanítanék Mozgalom szerdán tartott polgári engedetlenségi akciót, amin számításaik szerint legalább 15 ezren vettek részt. Az ország 10 legjobb gimnáziumában mind tiltakoztak.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke pedig azt mondta, hogy ha a hétfői tárgyaláson nem sikerül fontos kérdésekben megállapodni a kormányzattal, jöhet az egynapos munkabeszüntetés.

Szintén a 444.hu írt arról, hogy az egyik vezető fideszes politikus, Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester helyettese körbejárta a józsefvárosi iskolákat, hogy megnézze, kik demonstrálnak.

Az egyórás tiltakozáson az összes VIII. kerületi iskolánál megjelent a kerület alpolgámestere, Sántha Péterné.

Kocsis Máté egyik helyettese felszólította a józsefvárosi tüntetők között lévő tanárokat, hogy tartsák fel a kezüket, amit a pedagógusok - Ercse Krisztina, a mozgalom egyik szóvivője szerint - nem tettek meg. Ercse legfeljebb pártpolitikai akcióként tudta értelmezni a KDNP-s Sántha Péterné lépését, hiszen az önkormányzatoknak már nincs sok közük az iskolákhoz.

Megkerestük az alpolgármester, aki levélben kérte kérdéseinket és írásban is válaszolt. Azt írta, hogy szerdán azért nézett körbe, mert attól tartott, hogy az akció valójában politikai rendezvény és "sajnos számomra bebizonyosodott, hogy ez így is van".

Csak a Fidesz-KDNP számára magától értetődő a magyar családok lakáshoz jutásának támogatása, míg az ellenzék az első pillanattól kezdve támadja a kormány otthonteremtési programjának számos elemét - jelentette ki Hollik István KDNP-s politikus, Nyitrai Zsolt fideszes képviselővel együtt tartott pénteki sajtótájékoztatóján az MTI beszámolója szerint.

Hollik István szerint a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló szerdai parlamenti döntéssel teljessé vált a Fidesz-KDNP otthonteremtési programja, ezt azonban az ellenzéki pártok nem támogatták, ahogyan korábban más intézkedéseket sem.

A Fidesz lakáspolitikájáról, az otthonteremtést, s egyáltalán az emberek jólétének növelését célzó erőfeszítéseiről (pontosabban azok hiányáról) persze lehetne írni néhány dolgot. Én azonban a blog szerzőjeként inkább csak egy esetet elevenítenék fel: néhány hete a fideszes-KDNP-s koalíció szintén Hollikkal tartatott felháborodott sajtótájékoztatót arról, hogy Gyurcsány Ferenc DK-elnök a tavalyi vagyonbevallásában nem szerepeltetett egy fontos tételt, a tulajdonában lévő egyik vállalkozás eladását, az abból befolyt bevételt. Csak egy probléma volt ezzel a bejelentéssel: hogy Gyurcsány idén adta el a céget, s így az értelemszerűen nem szerepelhetett a tavalyi vagyonbevallásban. Szóval ilyen szellemi szinten zajlanak Hollik sajtótájékoztatói – s ezek után csak egy kérdés van: miért pont őt állítják a Fidesz részéről a pulpitusra, mikor már bebizonyosodott, hogy bizony nem mond igazat. S még egy kérdés: ezek után ugyan miért kellene elhinni bármit, amit ő mond?

Az Index beszámolója szerint az év infokommunikációs innovációja lett Magyarországon az iKórlap alkalmazás, amivel az orvosok, és kis módosítással a betegek is gyorsan és hatékonyan le tudták volna kérni a nekik elérhető kórtörténeteket, leleteket, kiváltott gyógyszereket és hasonlókat. Az állam eleinte át akarta venni az ingyenes szolgáltatást, aztán kiderült, hogy inkább EU-s pénzből lefejlesztenék maguknak eFin néven ugyanazt. Ráadásul az iKórlap fejlesztőjét bepalizva. Az állam szerint ők teljesen mást csinálnak, de egy sereg kérdésre nem akarnak válaszolni. A betegek csak annyit tapasztalhatnak, hogy negyedik éve nincs bevezetve a rég létező hatékony rendszer, és most is csak egy évvel későbbre ígérik.

Konstruktívnak nevezte a kormány terrorellenes intézkedési csomagjáról péntek délelőtt a Belügyminisztériumban tartott ötpárti egyeztetést Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke.

Az Origo beszámolója szerint Gulyás Gergely a mintegy kétórás egyeztetésről távozva azt mondta: szakmai kérdésekben voltak vitás pontok, de a célokban egyetértettek a pártok képviselői.

A Belügyminisztérium várja az ellenzéktől érkező akár szövegszerű javaslatokat. A Honvédelmi Minisztériumban a tárcához tartozó pontokban kedden folytatódnak az egyeztetések – ismertette.

Gulyás Gergely közölte: a pénteki egyeztetés alapján jó esélye van annak, hogy a kormány olyan javaslatcsomagot terjesszen az Országgyűlés elé, amelyet az ellenzék is támogat.

Kovács Zoltán kormányszóvivő úgy nyilatkozott: alapvető szakmai nézeteltérés nem volt, körvonalazódik az egyetértés lehetősége. Kontrát Károly, a BM parlamenti államtitkára a részletekről szólva elmondta: fontos része volt a tárgyalásnak a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemzőközponttal kapcsolatos kérdések megvitatása.

A tervek szerint az intézmény – amely a nemzetbiztonsági szolgálatok által begyűjtött adatokat összegezné és elemezné – július 1-jén jönne létre, és mintegy 130 ember tartozna a személyi állományába.

A lehallgatásokkal kapcsolatos szabályozásról azt mondta, az a cél, hogy senki ne kerülhesse ki a törvényeket az új technikai lehetőségek segítségével. Az államtitkár hangsúlyozta: azt tapasztalták az ötpárti egyeztetésen, hogy a megjelent parlamenti pártok képviselői szakmai módon, felelősen álltak a Pintér Sándor belügyminiszter által előterjesztett tervezethez.

Pintér Sándor belügyminiszter és Simicskó István honvédelmi miniszter múlt csütörtökön jelentette be, hogy egy terrorizmus elleni intézkedéscsomag meglakotásáról döntött a kormány. Akkor Pintér Sándor azt mondta: áprilisra szeretnék elkészíteni a törvényjavaslatot, amelyhez a parlament soron kívüli eljárását kérik majd. Módosítanák az alaptörvényt és több kétharmados jogszabályt is.

Honvédelmi területen az alaptörvényt érinti módosítás, emellett a nemzetbiztonsági törvényt, a rendőrségi törvényt és a büntető törvénykönyvet is módosítanák, ez utóbbi esetében bizonyos szankciókat akarnak megemelni. A belügyminiszter korábban azt kérte a frakcióvezetőktől, hogy a megjelölt témakörökben szerda estig juttassák el javaslataikat a BM-nek.

Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: a kormány terrorellenes akcióterve egy 23 törvényt módosító javaslatcsomag, amely alapján eszközöket kapna a rendőrség terrorcselekmények elhárításához, megakadályozásához, felderítéséhez. Hangsúlyozta, csak olyan eszközökről van szó, amelyek más európai uniós országokban a hatóságok rendelkezésére állnak.

Pénteken délelőtt 9 órakor kezdődött egyeztetésen valamennyi parlamenti frakcióval rendelkező párt képviseltette magát. A KDNP-t Móring József és Firtl Mátyás képviselte. Az ellenzék részéről Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke, valamint Harangozó Tamás, a honvédelmi és rendészeti bizottság szocialista alelnöke, a Jobbik részéről Mirkóczki Ádám (aki mindkét érintett bizottságnak tagja), valamint Schiffer András, az LMP frakcióvezetője vett részt a tanácskozáson.

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a terrorizmus elleni fellépés során a kormány jelenlegi jogi felhatalmazása is elegendő és ha a kabinet újabb jogköröket szeretne, akkor azt szélesebb társadalmi és szakértői körben kell megvitatni - mondta a párt elnökségi tagja pénteken, újságírói kérdésre az MTI beszámolója szerint.

Ara-Kovács Attila a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az elmúlt hat év negatív tapasztalatai miatt nincsen társadalmi bizalom a kormánnyal szemben. A kabinet százezer menekültet engedett át ellenőrzés nélkül az EU-ba, a párizsi merénylők közül kettőt igazoltattak és elengedtek, ez a magyar kormány felelőssége is - hangsúlyozta véleményét.

A politikus kijelentette: jelenleg nem több jogra, hanem végiggondolt cselekvési tervre van szükség. Ha egyáltalán változtatni kellene a törvényeken, akkor azt mindenképpen uniós szinten, az integráció fokozásával és elmélyítésével kell elérni - tette hozzá.

Putyin lobbistájával találkozik Orbán – olvasható az Indexen.

Dana Rohrabacher egy republikánus képviselőkből álló delegáció tagjaként érkezik Budapestre a jövő hét második felében, és Orbán Viktorral is találkozik – éresült a VS.hu. A lap információit Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke is megerősítette. A Vs.hu szerint az amerikai kongresszusi képviselők útját a Miniszterelnökségen szervezik.

Dana Rohrabacher Vlagyimir Putyin egyik legfőbb lobbistájának számít Washingtonban. Ellenzi az ukrán konfliktus nyomán Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat, szerinte a Krím-félsziget egy demokratikus választás nyomán került Oroszországhoz, Putyin pedig demokráciát teremtett Oroszországban.

Dana Rohrabacher ugyanakkor az Orbán-kormány egyik támogatója, egyik főszereplője volt például annak a tavalyi amerikai kongresszusi meghallgatásnak, ahol szinte csak dicséretet kapott a kormány a magyarországi demokrácia állapota miatt.

Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint sikeres volt az iskolákban tartott szerdai tiltakozás, a politikát pedig a Fidesz vitte be az iskolákba a 2011-es központosítással.

Az MTI beszámolója szerint Tóbiás József pénteken Budapesten sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: folytatódik a háború az iskolákért.

Azt mondta, ma a jó oldalon a pedagógusok, a diákok, a szülők és a szakszervezetek állnak. Hozzátette: tudomásul kell vennie a kormánynak, hogy a követelt rendszerszintű változásokat nem lehet "álkerekasztallal" megoldani.

Az ellenzéki politikus sikeresnek tartotta a szerdai demonstrációt, amelyet szerinte az jelez, hogy ahhoz több mint háromszáz oktatási intézmény, köztük a tíz legnevesebb iskola is csatlakozott.

Tóbiás József kitért arra is, hogy az Alkotmánybíróság - "az MSZP kezdeményezésére" - kimondta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közpénzt kezel. Szerinte ezzel a selyemzsinórt küldték meg Matolcsy György MNB-elnöknek.

Közölte: a Fidesznek be kell fejeznie "a közpénzek magánosítását".

A pártelnök azt követelte, a jegybank azonnal hozza nyilvánosságra, hogy alapítványai hogyan költötték el a pénzt. Ezt a 263 milliárd forintot a központi költségvetésen keresztül az egészségügy, az oktatás és a szociális terület megsegítésére kell fordítani - hangoztatta.

A február 23-án a Nemzeti Választási Irodánál történtekkel összefüggésben Tóbiás József azt mondta, "az elvileg független állami szervek valójában pórázon vezetett intézmények". Szerinte az NVI végigasszisztálta az ott történteket.

Megjegyezte, hogy ugyanazon Nemzeti Választási Bizottság tett csütörtökön feljelentést az ügyben, amely hetekkel ezelőtt még elutasította a feljelentés megtételét.

Tóbiás József azt mondta, súlyosan megkérdőjeleződött a nyomozó hatóságok és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) függetlensége. Felszólította Péterfalvi Attilát, a NAIH elnökét, azonnal vizsgáltassa ki, hogy Erdősi Lászlóné vasárnap, nem munkanapon megkapott egy engedélyt, amire más kérelmezőnek heteket kellett várnia.

Kilencvenötödik életévében meghalt Biszku Béla volt állampárti politikus - közölte a család az MTI megkeresésére pénteken.

Előzőleg az Index hírportál számolt be a halálhírről.

Az 1956-os forradalom utáni megtorlások miatt háborús bűntettekkel vádolt Biszku elleni perben 2014 tavaszán kihirdetett elsőfokú ítéletében a Fővárosi Törvényszék öt év hat hónap szabadságvesztést szabott ki.

Másodfokon a tábla 2015 júniusában megalapozatlanság miatt új elsőfokú eljárásra utasított. A megismételt az eljárásban a Fővárosi Törvényszék 2015 decemberében két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Bélát bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt. Felmentette ugyanakkor a vádlottat az 1956 decemberében a budapesti Nyugati téren, illetve a Salgótarjánban történt, összesen 49 halálos áldozatot követelő sortüzekkel összefüggésben a felbujtóként, aljas indokból, több ember sérelmére elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett vádja alól.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség is fellebbezést jelentett be.

A Kúria idén februárban kimondta, hogy törvénysértő a Fővárosi Ítélőtábla tavaly nyári, új elsőfokú eljárásra utasító döntése. Ezzel a vádlott bűnösségéről azonban nem született döntés, a folyamatban lévő eljárás menetét a Kúria határozata nem befolyásolta.

Biszku Béla az 1950-es évektől az állampárt vezetőségéhez tartozott, 1956 után belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes volt.

Egészen különös indoklással állapította meg a Központi Nyomozó Főügyészség, hogy a hangfelvétellel bizonyítható szekszárdi trafikmutyi ügyében nem volt trafikmutyi – írta a hvg.hu a 444.hu anyagát ismertetve. Az ügyészség szerint Horváth István polgármesternek nem is volt listája a pályázókról, bár felolvasta a nevüket, és az végképp nem bizonyítható, hogy bármi behatása lett volna a trafikpályázatok elbírálására.

Március 21-én a Központi Nyomozó Főügyészség megszüntette a nyomozást a szekszárdi trafikmutyi ügyében, amelyről 2013-ban még hvg.hu számolt be.

Mint ismert, Hadházy Ákos szekszárdi állatorvos, akkori fideszes önkormányzati képviselő, jelenleg LMP-s politikus még 2013-ban számolt be arról, hogy a tolnai megyeszékhelyen Horváth István fideszes polgármester a trafikpályázatok listájával érkezett a kormánypárti képviselők találkozójára, hogy véleményezzék azokat, és aki nem volt "megfelelő jelölt", annak nem támogatták, hogy nemzeti dohánybolt-koncessziót kapjon. Hadházy ezt később egy hangfelvétellel is bizonyította, amelyen arról volt szó, hogy a "szocinak" tartott, vagy az MSZP-hez közeli pályázók ne győzzenek, illetve Horváth azt mondta, hogy "az a lényeg, hogy elkötelezett jobboldalinak kell lennie" a nyerteseknek.

Az ügyben számos feljelentés született, amelyeket összevontak és megindult a nyomozás, de ezt most három évvel később az ügyészség megszüntette.

A 444.hu a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást megszüntető határozatát idézve azt írja, arra hivatkozva szüntették meg a nyomozást, hogy a "nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény". Az ügyészség azt írta, a feljelentések egy része következtetéseket tartalmazott, amelyek arra vonatkoztak, hogy az egyes koncessziónyertesek milyen párthoz tartoznak, de "ezek a közlések nem tartalmaztak olyan konkrét, büntetőjogilag értékelhető adatot, amely bűncselekmény elkövetésére utalna, vagy bűncselekmény elkövetését valószínűsítené".

Hadházy Ákos az ügyészségi dokumentumról a 444.hu-nak azt mondta, alapvetően probléma, hogy az ügyészség csak a nyertes pályázatokat nézte meg, ugyanis a bejelentés után hetekkel kezdték csak meg az anyag összegyűjtését, ami alatt a vesztes pályázatokat visszaküldték a pályázóknak. Hozzátette, ha az ügyészség összehasonlította volna a nyertes és vesztes pályázatokat, akkor világos lett volna, hogy sokszor teljesen azonos üzleti tervek kaphattak teljesen más elbírálást.

Barack Obama amerikai elnök fogadást és vacsorát adott a nukleáris biztonságról szóló csúcstalálkozón részt vevő delegációvezetők tiszteletére. Így Orbán Viktor miniszterelnököt is meghívták a washingtoni Fehér Házba, még ha nem is kétoldalú találkozóra – írja a hvg.hu. (Azaz arra a rendezvényre kapott meghívást, amire protokolláris okok miatt minden, a csúcsra elment ország vezetőjét meghívták – a blog szerzőjének megjegyzése.)

Orbán Viktort az asztalnál a holland és az új-zélandi delegációk vezetői közé ültették.

A VS.hu csütörtökön hasztalanul próbálta kideríteni, kivel találkozik, és mit csinál pontosan a miniszterelnök Washingtonban. Annyit lehetett tudni, hogy egy nukleáris témájú konferencián vesz részt. A lap megjegyezte, hogy a kormányfő már régen nem bejáratos a Fehér Házba.

Ezek szerint a fogadás résztvevőjeként mégis bejutott – ugyanúgy mint a többiek. S kapott is egy fotózkodási lehetőséget Obamával, hogy kezet fognak – protokolláris okokból szintén ugyanúgy mint a többiek. Személyes találkozó viszont – mint amit Obama például a japán miniszterelnökkel, a dél-koreai vagy kínai államfővel folytatott – szóba se jött.

Az Index szerint teheneket szállítanak a tervek szerint Budapestre, így tiltakoznának a súlyos tejpiaci krízis miatt április 4-én a tejtermelők. Az állattartók az élelmiszerhamisítónak és adócsalónak tartott importőrök tevékenysége ellen demonstrálnának. A kereskedőktől azt követelik, hogy függesszék fel az üzletelést a tisztességtelen piaci szereplőkkel. A NAV-tól és az élelmiszerlánc-felügyelettől pedig összehangolt, öt évre visszamenő ellenőrzéseket várnak a kifogásolt cégek, illetve kereskedelmi partnereik ellen.

A tejtermelők szerint nem vezetett eredményre a két héttel ezelőtti, nagykereskedők telephelyei előtt tartott tüntetés, illetve a kormány és a kereskedők közötti egyezkedés sem, ezért nyomásgyakorlásképpen teheneket hoznak Budapestre és petíciót adnak át az Országos Kereskedelmi Szövetségnek – írja az Agrárszektor. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácson belül megalakult demonstrációs bizottság által "tenyészállat-bemutatóként" aposztrofált akcióra április 4-én kerül sor. A tervek szerint a bemutató után "tehénmenetelésre" kerül sor, az állatokat áthajtják a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Keleti Károly úti székházához és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Széchenyi úti épületéhez.

A gazdálkodók elsősorban azért tüntetnek, mert a nyerstejfelvásárlási árak mára kilónként 55-72 forintra estek, miközben az önköltség 95-105 forint között mozog, így a tejtermelés az uniós és a hazai támogatásokkal együtt is veszteséges. Gondot okoz, hogy a megkapott vagy beígért támogatásokat - további árcsökkenésekkel - "beárazza a piac". Áresést okoz az importdömping is, mivel az állattartók szerint a kiskereskedelmi láncok kommunikációjuk ellenére sem segítik a hazai tejtermékek piacra jutását

89 éves korában meghalt Hans-Dietrich Genscher német liberális politikus, volt külügyminiszter.

Péntekre virradóra elhunyt Hans-Dietrich Genscher német politikus, volt külügyminisztert 89 éves korában szívelégtelenségben - közölte a politikus irodája.

A hvg.hu által közölt rövid életrajz szerint Genscher 1927. március 21-én született a Szász-Anhalt tartománybeli, később a kelet-németországi Halléhoz csatolt Reideburgban. A második világháború idején 16 éves korában besorozták a légierőhöz, nem sokkal a háború vége előtt belépett a Nemzetiszocialista Pártba is, bár utólag erről úgy nyilatkozott, hogy nem saját akarából történt, hanem az egész osztagának be kellett lépnie.

A háború után rövid ideig hadifogolyként kezelték, majd jogot és közgazdaságtant tanult Lipcsében és Halléban, illetve csatlakozott a Német Liberális Demokrata Párthoz (LDPD). 1952-ben Nyugat-Németországba disszidált, ahol a Német Szabaddemokrata Párthoz (FDP) csatlakozott.

Egy ideig dolgozott ügyvédként, 1965-ben viszont az FDP listájáról bejutott a nyugat-német szövetségi parlamentbe, a Bundestagba, amelynek egészen 1998-ig képviselője volt.

A szociáldemokrata Willy Brandt kancellár koalíciós kormányában 1969 és 1974 között belügyminiszterként szolgált, majd 1974-ben Helmut Schmidt idején külügyminiszterré nevezték ki. Ezt a posztot egészen 1992-ig töltötte be, így a vasfüggöny lebontásában, illetve a német újraegyesítésben is komoly szerepe volt.

A franciák elleni vasárnapi mérkőzéssel kezdi meg szereplését a magyar férfi vízilabda-válogatott a trieszti olimpiai selejtezőn, ahol 12 csapat próbál élni az utolsó eséllyel, hogy ott lehessen a nyári ötkarikás játékokon – írja az MTI.

Benedek Tibor szövetségi kapitány együttese akkor jut ki Rióba, ha az olaszországi kvalifikációs eseményen bejut a legjobb négy közé. Erre, az erőviszonyokat tekintve, jó esélye van, még akkor is, ha az utolsó pillanatban sérülés miatt kikerült a válogatottból az olimpiai bajnok center, Kis Gábor. A 13-as keretben három ötkarikás aranyérmes - Varga Dániel, Varga Dénes, Hosnyánszky Norbert - szerepel, s velük együtt - a kapus Nagy Viktor, továbbá Vámos Márton, Hárai Balázs, Szivós Márton, Decker Ádám és a Kis helyére került Bedő Krisztián személyében - kilenc vb-győztes kapott bizalmat a szakvezetőtől.

A trieszti tornán a januári, belgrádi Európa-bajnokságon bronzérmes magyar válogatott Franciaország, Kanada, Románia, Oroszország és Szlovákia legjobbjaival van egy csoportban. A két hatosból négy-négy csapat kerül be a negyeddöntőbe, s az ottani párharcok győztesei vívják ki a jogot a riói indulásra. Ha a Benedek-legénység első lesz kvartettjében, amire több mint jó az esélye, a másik hatos negyedik helyezettjével csap össze az elődöntőért, vagyis a jövő pénteki győzelem már olimpiai részvételt ér.

A hvg.hu szerint jól haladnak az LMP és a Fidesz közötti egyeztetések az Alkotmánybíróság üres helyeinek feltöltéséről, Lenkovics Barnabás mandátumát meghosszabbítanák, és a kormányhoz nem kötődő jelöltek is kerülhetnek a testületbe. Mindezt azonban felülírhatja, hogy Orbán Viktornak még jobb a mostani csonka, többségében Fidesz-barát bírákból álló testület.

Kétharmad híján a Fidesz csak az LMP asszisztálásával tudja a betölteni a hiányzó alkotmánybírók és a testület elnökének helyét. Fideszes vélemények szerint a pártnak muszáj lenyelnie az LMP-s békát, de olyanok is vannak, akik szerint Orbánnak a csonka és kormánypárti kötődésű Alkotmánybíróság tetszene jobban - írta a vs.hu.

A 15 fős testületben először Paczolay Péter korábbi elnök tavalyi távozásával üresedett meg egy hely, Kiss László mandátuma idén márciusban jár le. Áprilisban további két bíró, Lévay Miklós és Lenkovics Barnabás jelenlegi elnök távozása várható, mivel megbízatásuk lejár. Három új tagról és egy elnökről kell tehát döntenie a parlamentnek, mégpedig kétharmados többséggel.

A Fidesz tavaly még készen állt a tárgyalásokra valamennyi ellenzéki párttal, az MSZP és a DK azonban azóta közölte, hogy nem vesz részt a jelölésben, sem pedig az ahhoz vezető egyeztetéseken, mert nem akar asszisztálni egy antidemokratikus folyamathoz. A Jobbik pedig ragaszkodik saját jelöltjéhez, aki a Fidesz számára elfogadhatatlan Morvai Krisztina EP-képviselő.

Így maradt az LMP, amely komoly feltételeket szabott az egyeztetéshez: sem pártkatonát, sem a kormánypártok felé elkötelezett jelöltet nem támogat, csak olyanokat, akiknek a jogállami elkötelezettsége vitathatatlan.

A kis párt december óta 17 jogászt ajánlott a 4 helyre, a Fidesz jelöltjeit pedig több ízben megtorpedózta. A lap úgy tudja, az elmúlt hetekben mégis sikerült megegyezni négyből három hely sorsáról. Az egyik jelölt Szabó Marcel, az alapjogi biztos jövő nemzedékekért felelős helyettese, a másik Marosi Ildikó, a Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiumának bírája, Lenkovics ügyében pedig arról állapodtak meg a felek, hogy meghosszabbítják alkotmánybírói mandátumát. Lenkovics hosszabbításába azzal a feltétellel ment bele az LMP, hogy akkor viszont Horváth Attila jogtörténész, az ELTE és a PPKE oktatója ne jöjjön, mert ketten együtt már túl soknak bizonyulnak az ellenzéki párt számára.

Az elnök személyében nincs vita a lap tudomása szerint: mindkét párt azt szeretné, ha a jelenlegi elnökhelyettes, Sulyok Tamás vezetné az Alkotmánybíróságot.

A lapnak nyilatkozó fideszesek többsége szerint a párt a nemzetközi bírálatok miatt nem teheti meg, hogy a jogállamiság fölött őrködő testület sokáig csonkán, sőt elnök nélkül működjön, így a Fidesznek "le kell nyelnie az LMP-s békát". Volt olyan kormánypárti forrás azonban, aki nagy tétet tenne arra, hogy nem lesz semmi a Fidesz-LMP megállapodásból, mert még a rosszul festő csonka testület is kedvezőbb Orbán Viktornak, mint ha a párthoz nem kötődő új bírókkal pótolnák az üres helyeket.

A még kétharmados többséggel rendelkező Fidesz 2010-től egyre több Fideszhez köthető emberrel töltötte fel az Alkotmánybíróságot. 2010-ben érkezett Balsai István, aki addig fideszes képviselő volt, Stumpf István kancelláriaminiszer volt az első Orbán-kormányban, Szalay Péter alkotmánybíró pedig sajtóperekben képviselte korábban a Fidesz több prominensét, köztük magát Orbán Viktort is. De ezzel nincs vége a listának: 2011-ben egy korábbi KDNP-s nagykövet, Dienes-Ohm Egon ülhetett be a testületbe, 2012-ben pedig a volt KDNP-s képviselő Salamon László.

Ki lehet maradni a közös európai megoldásokból, és kerítést is lehet építeni a határon, de félő, hogy Magyarország így segítség nélkül marad, ha valóban baj lesz – mondta Philippe Legrain közgazdász az Origo beszámolója szerint. José Manuel Barroso egykori tanácsadója úgy véli, hogy amíg mindenki a saját portájával van elfoglalva, valós veszélye van annak, hogy szétesik az Európai Unió.

Nincs jó véleménye a magyar menekültpolitikáról az egyik legismertebb brit író-közgazdásznak, de nem a röszkei események, és nem is feltétlenül a határon emelt kerítés miatt. Philippe Legrain budapesti előadásában sokkal inkább arra figyelmeztetett: ha Magyarország úgy dönt, hogy kimarad a közös európai megoldásokból, ne csodálkozzon rajta, ha a segítségből sem kap.

A szakértő nem véletlenül beszélt az európai integrációról, gazdaságról és a bevándorlás hatásairól. Az észt anyától és francia apától, Londonban született Legrain 2011 és 2014 között az Európai Bizottság előző elnökének, José Manuel Barrosónak volt a tanácsadója.

„Huszonhét évvel ezelőtt az akkori magyar miniszterelnök egy kerítés lebontásával segített újrateremteni az európai egységet. Tavaly egy másik magyar kormányfő emberek kizárásával dominóhatást indított el Európában, így ma már egyre több határon emelnek akadályokat” – mondta Philippe Legrain, aki szerint ma sokan azt felejtik el, mekkora teljesítmény volt az Európai Unió létrehozása.

A szakértő szerint a legfőbb problémát az jelenti, hogy a mai uniós polgároknak már fogalmuk sincs, milyen határok közt, közös piac nélkül élni.

„Olyan szabadságjogokat veszünk maguktól értetődőnek, amelyeket 30 évvel ezelőtt még elképzelni sem tudtunk. Kérdezzünk meg bárkit, mi az EU legnagyobb előnye, és biztosan a szabad utazást, munkavállalást és tanulást fogja említeni. Az unió nélkül ezek nem léteznének” – mondta.

A közgazdász ennél is messzebb ment, amikor azt mondta: csatlakozás nélkül néhány kelet-európai ország akár Ukrajna sorsára is juthatott volna. Együtt viszont Brüsszelnek jóval nagyobb a globális befolyása, mint a tagországoknak külön-külön.

„Ha még közös energiapolitika is lenne, akkor azzal Moszkvának is számolnia kellene” – mondta.

És hogy kell-e tartani az Európai Unió felbomlásától? Legrain szerint igen, ha nem is azonnal. Az elmúlt 60 évben ugyanis aggasztó gyorsasággal bomlik fel a korábbi európai egység. Brüsszel láthatóan semmit nem tud kezdeni az euróövezet problémáival, a menekültválsággal, a tagországok kormányai pedig egymás torkának esnek, amit a nacionalista politikusok használnak ki – vélekedett.

„A legnagyobb veszély az, hogy az európaiak külön folytatják, ez pedig különösen veszélyes egy olyan országnak, mint Magyarország, amely nagyon sok előnyt tudott kovácsolni magának a csatlakozásból, és rengeteget veszíthet az EU nélkül” – mondta.

Legrain szerint a magyarok számára a jelenlegi helyzetben csak két lehetőség maradt: vagy megszűnik a schengeni övezet, vagy kimaradnak belőle. Könnyen előfordulhat, hogy a nyugati országok egy idő után valóban létrehoznak egy mini-Schengent, abban viszont csak az maradhat, aki egyetért a jelenlegi európai politikával. Ugyanez igaz a munkavállalásra is.

„A migráció ellenzői Angliában sem tesznek különbséget a ”jó“ és a ”rossz“ migránsok között, aminek az lesz a vége, hogy egy idő után a magyar munkavállalók sem mehetnek” – figyelmeztetett.

A közgazdász szerint Magyarország azzal is nagy kockázatot vállal, ha hozzádörgölőzik Putyin Oroszországához. Ha így tesz, akkor azok az országok, amelyek segíthetnének a bajban, a végén nem fognak.

Philippe Legrain szerint, ha Brüsszel mindezen változtatni akar, három nagyon fontos lépést kell megtennie. Először is fel kell lendítenie az európai gazdaságot, másodszor fenntartható megoldást kell találni a menekültválságra is.

„A menekültek száma az Európai Unió népességéhez viszonyítva teljesen elhanyagolható. Az eddig érkezett egymillió ember az unió lakosságának mindössze 0,2 százaléka” – mondta Legrain, aki szerint a befogadásuk nem teher, hanem lehetőség.

„Persze ez befektetést is igényel, de többszörösen megtérül. Minél korábban kezdenek el dolgozni, ez annál nyilvánvalóbb lesz” – tette hozzá.

Harmadik lépésként Legrain azt tanácsolja, hogy Brüsszel kerüljön egy kicsit közelebb a polgárokhoz, ne buborékban éljenek az európai politikusok.

A közgazdász szerint a legfontosabb ugyanakkor azt, hogy mindegyik tagország megértse: aki nem hajlandó részt venni a közös megoldásban, nagyon nagy kockázatot vállal, mert a saját biztonságával játszik.

„Ha előre meg tudnánk mutatni az embereknek, milyen világ jönne, ha szétesne az unió, mindenki rosszul lenne. Ma viszont mindenki azt gondolja, bármit megtehet, mert úgyis egyben marad. Sajnos azonban ez nem így van, mindenki a saját játékát játssza, és csak a napozóágyakat tologatja a Titanicon.”

Az MTI beszámolója szerint júliustól tilos az egyszer használatos műanyag zacskók forgalmazása a francia kereskedelemben a környezetvédők megelégedésére, akik évek óta az újrahasznosítható zacskókért és a komposztálható csomagolásokért szállnak síkra.

A tíz évig tartó vita után a tavaly nyáron megszavazott törvénynek eredetileg január 1-én kellett volna életbe lépnie, de az erről szóló rendelet csak csütörtökön jelent meg a hivatalos közlönyben. A gyakorlatban viszont már az év eleje óta nem használatosak a műanyag zacskók a francia boltokban.

Az intézkedés minden kereskedelmi szektorra vonatkozik, az élelmiszeripartól, a pékektől és hentesektől kezdve a kisebb boltokon és szupermarketeken át a benzinkutakig, a gyógyszertárakig és a piacokig.

Jövő év elejétől a boltok piacairól levehető élelmiszerárukat is tilos lesz nejlonba csomagolni. Csak bio eredetű és házilag komposztálható (növényi anyagokat, például kukorica- vagy burgonyakeményítőt, algát tartalmazó) zacskókat lehet majd használni a zöldségek, gyümölcsök, húsáruk vagy halak csomagolásához.

A biológiailag nem lebomló zacskók több száz év alatt tűnnek csak el. A tengerekben található hulladék 75 százaléka műanyag zacskó, és a tengeri teknősök 86 százaléka lenyeli, mert összekeveri a medúzákkal - hívta fel a figyelmet a tárca.

Évente 5 milliárd műanyag zacskót használtak eddig a francia boltok pénztárainál, és további 12 milliárdot más célokból, jóllehet a mennyiség csökkent, amióta fizetni kell a zacskókért a boltokban. A becslések szerint mindezek fele elkallódott a környezetben.

Meghalt Kertész Imre, az első magyar irodalmi Nobel-díjas. Életének 86. évében, hosszú betegség után halt meg az író.

Az Index összefoglaló anyaga szerint 1929. november 9-én született Budapesten. 1944. június 30-án a Budapest környéki csendőrpuccs következményeképpen tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. Több koncentrációs táborban is fogva tartották, majd a lágerek felszabadítása után, 1945-ben hazatért Magyarországra. Ezt követően újságírással és fizikai munkával tartotta el magát.

Az 1955 és 1960 között létrejött írásokban született meg az 1960-tól 1973-ig írt első regény, a Sorstalanság gondolati alapanyaga. A sikert és azt, hogy írói, műfordítói munkájából megélhet, a nyolcvanas évek második fele, majd a magyarországi rendszerváltás hozta meg számára. Hosszú évekig Berlinben élt, néhány éve költözött vissza Magyarországra.

Első regénye, melyet a Magvető visszadobott, már megjelenése évében is nagy visszhangot váltott ki, igazában azonban csak a nyolcvanas és kilencvenes években keletkeztek olyan kritikák, melyek a hazai irodalmi utómodernség kánonjába sorolják. A könyvből maga írt forgatókönyvet, és Koltai Lajos rendezett vegyes kritikai fogadtatásnak örvendő filmet 2005-ben.

A regényeket és az önéletrajzi jellegű könyveket (Gályanapló, Valaki más) olvassák a miméziselv alapján készült önéletrajzi jellegű művekként, mások pedig, ezt cáfolva, nyelvileg megszerkesztett műalkotásokként. Kertész Imre írásainak fő problematikája – az eddigi értelmezések tükrében – a totalitarizmus emberének szabadsága. Auschwitz, sőt a történelem lezárhatatlansága, jelesül: „az ”Auschwitzon túli“ tapasztalat horizontját nem engedi érvényesülni” (Szirák Péter) – a probléma centrális jellegére utal, hogy A száműzött nyelv (2001) című kötetben a Holocaust szót már nagy kezdőbetűvel írja. Ugyanígy fontos az írásokban megjelenő emberek által képviselt gondolkodásmódok, különböző nyelvi világok egymással való kibékíthetetlensége.

Kertész Imre jelentős műfordítói tevékenysége során Elias Canetti, Sigmund Freud, Hugo von Hoffmannstahl, Friedrich Nietzsche, Joseph Roth, Arthur Schnitzler, Ludwig Wittgenstein, valamint modern német és osztrák szerzők írásait ültette át magyarra.

1998 óta a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung, 2001-től a német Becsületrend (Pour le Mérite) tagja. 2000 májusában Herder-díjjal, novemberben a Die Welt irodalmi díjával tüntették ki. 2002. október 10-én első magyarként tüntették ki irodalmi Nobel-díjjal, az indoklás szerint Kertész „az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”. Utolsó műve, az 1991 és 2001 között született feljegyzéseit tartalmazó A néző március közepén jelenik meg a Magvetőnél.

2014. augusztus 20-án a magyar állam is kitüntette: a Magyar Szent István-rendet kapta meg és vette át. Sokak szerint nem lett volna szabad átvennie a díjat, Kertész úgy fogalmazott, hogy „a konszenzus megteremtésének a vágyáról és elodázhatatlan szükségességéről szól a díj elfogadása és átvétele”. Állítása szerint azért fogadta el a legmagasabb állami kitüntetést, mert magyar állampolgár, és „a magyar állam elnöke kínálta fel, a magyar állam feje”.

Magyarországnak mintegy tíz ügyben van vitája az Európai Bizottsággal a 2007-2013-as időszak uniós kifizetéseiről, négyben azonban vitatja a bizottság igazát, így ezek várhatóan az Európai Bíróság elé kerülnek - közölte a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a TV2 Mokka című műsorában csütörtökön, amelyről az MTI számolt be.

Csepreghy Nándor elmondta: a másik hat ügy valószínűleg megállapodással zárul, ami azt jelenti, hogy Magyarországot megbírságolják. A négy, vitatott ügyben azonban nem várható megállapodás, mert a kormány nem ismeri el a hibáját, és egyetlen eurót sem akar fizetni igaztalanul.

Az államtitkár tájékoztatása szerint a négy ügy mintegy 70-80 milliárd forintos összeget érint. A vita 2017 májusában zárul majd le, addigra fejeződik be a teljes pénzügyi elszámolás - fűzte hozzá.

Ehhez a blog írójaként csak annyit tennék hozzá, hogy érdekes módon kedden az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkársága még azt állította, hogy "egyetlen euró lehívása sem kerül veszélybe vagy válik kétségessé" a Brüsszel által megkérdőjelezett tételek közé tartozó Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programból (TIOP), s az uniós támogatás kifizetését csak átmenetileg függesztették fel.

Ennél a programnál Brüsszelben összesen 36 milliárd forintnyi kifizetést tartanak vissza. S még az Emmi is elismerte, hogy az eljárás eredményeképpen a büntetés ("a TIOP korrekciójának") mértéke várhatóan 3 és 8 milliárd forint közé tehető. Akkor hát hogy lehet Balogéknak megoldani, hogy „egyetlen euró lehívása se kerüljön veszélybe”?

Egész napos sztrájkot hirdet a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ha hétfőn nem sikerül megállapodni a kormánnyal – mondta az Origo beszámolója szerint Galló Istvánné a Hír TV-n.

A szakszervezet elnöke szerint a 25 pontból már 18 pontban közel állnak a megállapodáshoz, több lényeges pontban azonban még minidig nem. Gallóné példaként említette a szabad tankönyvválasztást, illetve a kötelező óraszámok csökkentését.

A pedagógusok sztrájkbizottsága fontolóra veszi, hogy amennyiben nem vezetnek eredményre az egyeztetések, meghirdeti a sztrájkot - mondta a PSZ elnöke.

Eközben Palkovics László oktatási államtitkár a Magyarul Balóval című műsorban a hvg.hu összegzése szerint azt mondta, szerinte nem volt jelentős a szerda reggeli sztrájk, és a tiltakozókkal személyesen már biztosan nem is ülne le. A Klik utódjával kapcsolatban tagadta, hogy az egyetemeket is alájuk rendelnék.

Nem marad a központosítás, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) utódja csak fenntartói és munkáltatói feladatokat lát majd el – mondta Palkovics szerda este.

Palkovics kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy nem akar a civil tüntetőkkel közvetlenül tárgyalni, hiszen ők mondták róla és Balog Zoltán miniszterről március 15-én, hogy nem kompetensek. De továbbra is várják a tiltakozó tanárok képviselőit a Köznevelési Kerekasztal tárgyalásaira.

Az államtitkár szerint a szerda reggeli akció nem volt jelentős, hiszen az ország 5500 iskolájából mindössze 200 vett benne részt. Az államtitkár megköszönte azoknak a tanároknak, akik órát tartottak tiltakozás helyett. Hozzátette, a civilek 12 pontjából szerinte a minősítési rendszerre vonatkozó felvetést már megoldották azzal, hogy felfüggesztették a végrehajtását. A 12 pontot Palkovics diktátumnak minősítette, amiről ilyen módon nem lehet tárgyalni.

A 444.hu viszont készített egy összegzést, ami szerint különböző források 140-250 csatlakozó intézményről beszéltek, ami sok ahhoz képest, hogy néhány hónapja ilyesmi elképzelhetetlen lett volna, másfelől az összes oktatási intézménynek ez csak egy elenyésző töredéke. Ugyanakkor például a 2016-os középiskolai rangsor legjobb 10 gimnáziumából mind a tízben volt szerdán tiltakozás.

A fideszesek nem mentek el, ezért elmaradt a gazdasági bizottság ülése a parlamentben, amelyen a letelepedési kötvényekről lett volna szó, és amelyre Habony Árpádot is meghívták.

A Fidesz már korábban közölte, hogy szerintük feleslegesen ül össze az albizottság, ezért nem fognak elmenni – írja a hvg.hu.

Volner János, az albizottság jobbikos elnöke megállapította, a testület ülését nem lehet megtartani. Az albizottsági ülésen a meghívottak – Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztere, Habony Árpád és Michaeli Shabtai – sem vettek részt.

Az albizottsági ülésen az előterjesztett napirend szerint az offshore cégek letelepedési kötvényből származó bevételeivel foglalkoztak volna, amelyről korábban a Heti Válasz azt írta, hogy a letelepedési kötvényekből komoly hasznot húzó cégek Habonyhoz is köthetők.

Volner János, az ülést követő sajtótájékoztatóján elmondta: a letelepedési kötvény üzletben több milliárd forint nyereséget realizáló vállalkozásoknak a tulajdonosi hátterét, ezeknek a mozgatórugóit a Jobbik és a gazdasági bizottság ellenőrző albizottsága közösen szeretné kivizsgálni.

Az ellenőrző albizottság elnöke kérdésre válaszolva elmondta, hogy a válasz nélkül maradt kérdéseiket írásban juttatják majd el a kormányhoz, az offshore cégek tulajdonosaihoz és Habony Árpádhoz is, aki Volner János szerint láthatóan jó kapcsolatokat ápol ezekkel az üzletemberekkel.

A hágai Nemzetközi Törvényszék első fokon minden vádpont alól felmentette Vojislav Šešeljt – közölte az Index. A szélsőségesen nacionalista szerb politikus nem felelős az 1991 és 1995 közötti délszláv háborúban elkövetett bűncselekményekért.

Kilenc rendbeli háborús és emberiesség elleni bűncselekménnyel vádolták.

Az ítéletet Šešelj távollétében mondták ki. Súlyos betegsége miatt térhetett haza 2014 novemberében azzal a feltétellel, hogy gyógykezelése után vissza kell mennie Hágába. Fanatikus hívei őrjöngve fogadták a belgrádi repülőtéren.

A szerb radikálisok székhelyén most is óriási ünneplés kezdődött a bejelentés után. A horvát sajtót ugyanakkor sokkolta a hír.

Vojislav Šešelj 2003 februárjában adta fel magát a Nemzetközi Törvényszéknek. Mielőtt felszállt volna az Amszterdamba tartó gépre, azt mondta: Türelmesnek kell lennem: öt-tíz év múlva győztesként fogok visszatérni.

A Demokratikus Koalíció (DK) európai uniós vizsgálatot kezdeményez olyan korábbi közbeszerzések miatt, amelyeket az Elios Zrt. nyert el – írja az MTI. Gréczy Zsolt pártszóvivő csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, az ügyben az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságához fordulnak.

Az ellenzéki politikus indoklásként arról beszélt, hogy pártjuk tudomása szerint az EU a korábban befagyasztott körülbelül ötven milliárd forintnyi uniós támogatás után újabb forrásokat készül visszatartani, méghozzá az Elios Zrt. - amelynek Gréczy Zsolt szavai szerint Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje is tulajdonosa volt - "korrupciógyanús pályázatai miatt".

A döntés, a párt tudomása szerint, a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pénzeit érintené - közölte Gréczy Zsolt. A KEOP forrásai, a hétéves finanszírozási időszakra vetítve, meghaladják az 1200 milliárd forintot - emelte ki a szóvivő, de arra a kérdésre nem tudott pontos választ adni, hogy egy esetleges határozat ebből mekkora összeget érinthetne.

Kijelentette: a brüsszeli döntéshozók figyelmét felkelthette, hogy az érintett pályázatok jelentős részén csak az Elios Zrt. indult el, és "a cégre szabhatták a pályázati kiírásokat". A pályázatok kivitelezése pedig "több magyar várost is sötétbe borított", a "csapnivaló munka után" mégis kifizették a pénzt - tette hozzá a szóvivő.

A Fővárosi Törvényszék csütörtök délelőtt kihirdette az elsőfokú ítéletet a kilencvenes évek három hírhedt alvilági leszámolása, a Fenyő-gyilkosság, a Cinóber-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás ügyében – írja az Index.

Eszerint Jozef Roháč elsőrendű vádlott bűnös, előre kitervelt emberölésben és lőfegyverrel, lőszerrel visszaélésben, ezért életfogytiglant kapott, legkorábban 30 év után kerülhet feltételes szabadlábra.

Ladislav T. másodrendű vádlottat felmentették.

Portik Tamás harmadrendű vádlott felbujtóként elkövetett emberölésben bűnös, 13 év fegyházat kapott.

Az alvilágban Brazilként ismert F. Attila negyedrendű vádlottat felmentették.

A büntetőper eredetileg egyedül a Fenyő-gyilkossággal indult, még 2013. július 9-én. Közel negyven tanú meghallgatása után, bő egy évvel később a per már a vége felé közeledett, a perbeszédekbe is belekezdtek, amikor 2014. szeptember 17-én az ügyészség vádat emelt az Aranykéz utcai robbantás ügyében is. A bíróság ekkor egyesítette a két ügyet, és úgy folytatta az eljárást. Harmadiknak a Cinóber-gyilkosság a 2015. július 3-i vádemelés után csatlakozott be.

A Fenyő-gyilkosságban és az Aranykéz utcai robbantásban megállt a vád, azaz a bíróság bizonyítottnak látta, hogy a vádlottak követték el azokat.

A Cinóber-gyilkosságban nem állt meg a vád, tehát abban az ügyben a bíróság szerint nem sikerült bebizonyítania a vádhatóságnak, hogy a vádlottak lennének az elkövetők. Így történt, hogy Portik Tamást és Jozef Roháčot egyes vádpontok alól, a két másik vádlottat, F. Attilát és a bűnsegédlettel vádolt másik szlovák férfit pedig valamennyi alól felmentették.

A bíróság szerint Roháč volt ez elkövetője az egész országot megrázó Aranykéz utcai robbantásnak. A bíró bizonyítottnak látta, hogy Portik Tamás volt az olajügyek koronatanúja, Boros Tamás meggyilkolásának, de azt nem rótta a terhére, hogy a robbantásban a célszemélyen kívül még három járókelő is meghalt. A bíró szerint arra sincs bizonyíték, hogy Portik tudta, Roháč a robbantást hogyan fogja kivitelezni.

Az Aranykéz utcában 1998. július 2-án, nem sokkal dél előtt robbant a bomba. A robbanás megölte a magyar alvilág árulójaként elhíresült Boros József Károlyt és még három másik embert, húszan megsérültek.

Fenyő Jánost, az ismert médiavállalkozót 1998. február 11-én gyilkolták meg: a kora esti órákban II. kerületi Margit utcában, a forgalmas kereszteződésben a piros lámpánál odasétáltak a kocsijához, és két sorozatlövést adtak le rá.

Az éjszakai élet ismert figuráját, a prostituáltakat futtató Cinóbert, valódi nevén Domák Ferencet 1996. december 18-án lőtték agyon az Üllői úti lakása közelében.

Az államháztartás úgynevezett maastrichti adóssága 2015. végén a GDP 75,3 százaléka, 25 394 milliárd forint volt - jelentette a pénzügyi számlák 2015. negyedik negyedéves adatai alapján csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az adósság egy év alatt 0,9 százalékponttal csökkent a 2014. végi 76,2 százalékról – közölte az MTI.

Ehhez a közléshez is kell tenni azonban néhány kiegészítő megjegyzést. Orbánék tavaly tavasszal 2015-re 2 százalékpontos csökkentést ígértek Brüszelnek – s ebből lett 0,9 százalék, noha a világban különösen kedvezőek voltak a gazdasági feltételek, s ki tudja, hosszabb távon is megmaradnak-e ezek a tényezők? Ráadásul ezt is csak trükkökkel (az elszámolás pillanatában, december 31-én végrehajtott különböző pénügyi műveletekkel) tudták elérni. Összességében a globális gazdasági válság mélypontjához, 2009-hez képest az Orbán-kormányzás 6 éve alatt kevesebb mint 3 százalékkal sikerült csökkenteni a mutatót, s ráadásul közben Orbánék elvették a 3000 milliárd forintos magánnyugdíjpénztári pénzeket is – azaz az államadósság csökkentésében nem értek el átütő eredményt, ellenben abban igen, hogy 15-20 év múlva alig legyen nyugdíjunk.

Hiába követelik szakmai és civil szervezetek a tankönyvpiac felszabadítását, a kormány egyelőre hajthatatlannak látszik az ügyben - írja a Magyar Nemzet alapján az Index. Április elsején kezdődik a tankönyvrendelés az iskolákban, ezért, mivel a várhatóan nem változtat a kormány a tankönyvjegyzéken, az ősszel kezdődő tanévben már biztosan nem áll helyre a tankönyvválasztás szabadsága - erről Kereszty Péter, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének (Tanosz) elnöke beszélt a napilapnak.

A kormány 2013-as közoktatási reformja után az Oktatáskutató és -fejlesztő Intézet fogott az állami kiadványok fejlesztésébe, ezek a tankönyvek kísérletiek, nem estek át engedélyeztetési folyamaton, így a bevezetésüktől számított 3 éven belül a tanároknak kell jelezniük a tapasztalatokat. A Tanosz elnöke elmondta: korábban a magánkiadók által készített tankönyveknek szigorú engedélyeztetési folyamaton kellett átesniük. A magánkiadók 2013 óta csak akkor kezdhetnek a tankkönyvek akkreditációjába, ha arra miniszteri felhívás születik.

Kereszty Péter szerint ma az a jellemző, hogy ilyen felhívást nem tesznek közzé a közismereti tárgyakra, csak nyelvi, szakképzési, erkölccsel és hittannal foglalkozó, illetve nemzetiségi tankönyvekre. Itt valóban szükség lenne az állami beavatkozásra, mivel a magánkiadóknak, a nyelvkönyveket leszámítva, az ilyen tankönyvek gyártása a drága fejlesztések és az alacsony példányszám miatt nem éri meg. A magánkiadók - a miniszteri felhívás híján - már nem fejezhették be az új kerettantervhez igazodó tankönyvsorozatok kifejlesztését.

A magyar államtól éhen halhatnának a menekültek Röszkén – írja a hvg.hu.

Ugyanis étlen-szomjan vár több mint száz menekült a röszkei tranzitzóna szerbiai oldalán, de már magyar területen. A magyar hatóságok nem gondoskodnak a napokig várakozó gyermekekről sem, de a helyszínen levő ENSZ-munkatársakat és a civil segítőket sem engedik a menekültkérelem beadására várók közelébe. A határátkelőhöz küldik őket, pedig csak Magyarországról Magyarországra kellene eljutniuk.

Még tüzet sem tudtak volna gyújtani a röszkei tranzitzónánál a kérelem beadására váró menedékkérők, ha civilek nem fúrnak vájatokat a földbe a kerítés alatt, hogy fát juttassanak a majdnem száz menekültnek, köztük tucatnyi gyereknek, aki napok óta arra vár, hogy a „konténerben” beadhassa menedékkérelmét. A vizet, a kekszet megpróbálták a civilek a kétméteres kerítésen keresztül átdobálni. Egy arabul is beszélő ENSZ-aktivista igyekezett elmagyarázni a kerítés túloldalán lévőknek, hogy főként a családosoknak adják az élelmiszereket. A határrendészek egy ideig tűrték, hogy civilek a határzáron keresztül dobáljanak ennivalót, de végül elküldték őket, egy munkatársuk pedig tájékoztatta a segítőket, hogy ezzel szabálytalanságot követtek el.

Matolcsy nem korrupt, hanem fantaszta – így vélekedik a jegybank elnökéről az intézmény felügyelőbizottságának jobbikos tagja.

- Mi a problémád, közpénzből közvagyont csinálunk a közjó érdekében! Gyarapszik a nemzeti vagyon! – idézte fel Nyikos László, a Magyar Nemzeti Bank jobbikos felügyelőbizottsági tagja Matolcsy György jegybank-elnök szavait a Figyelőnek adott interjújában. A két szakember között az Index ismertetése szerint a Pallasz Athéné Alapítványokról volt szó, amelyek gazdálkodásáról korábban nem akart adatokat közölni az MNB arra hivatkozva, hogy az alapítóról levált szervezeteknek utalt vagyon elveszíti közpénz jellegét. A szervezetek gazdálkodásának megismerhetetlenségét még törvénnyel is biztosította volna a kormány, de ezt Áder János államfő az Alkotmánybírósághoz küldte kontrollra.

A felügyelőbizottság tagja a lapnak adott interjújában többször, hangsúlyozta, hogy nem tartja korruptnak a jegybank elnökét . - Inkább egy fantasztának tartom. Neki elhivatottsága van, elhatározta, hogy ő ezt a népet boldogítani akarja” – fogalmazott róla Nyikos.

A korábbi jobbikos képviselő szerint nemcsak az MNB-alapítványok ügyletei átláthatatlanok, de az ingatlanvásárlások is gyanúsak. Az Eiffel Palota kapcsán azt kifogásolja, hogy az épületet eladó kft. jegyzett tőkéje mindössze 500 ezer forint volt, mégis kapott 28 millió euró (8,9 milliárd forint) hitelt, majd a jegybanki adásvétel után 3 milliárd forint osztalékot fizethetett ki.

Politikai kérdésekről és energiaipari együttműködésről is tárgyalt Washingtonban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki a nukleáris biztonsági csúcsértekezletre érkezett, Orbán Viktor kormányfő vezette magyar delegáció tagjaként tartózkodik az amerikai fővárosban.

A delegáció tagja még Seszták Miklós, a nemzeti fejlesztési minisztérium irányítója, és Czukor József miniszterelnöki főtanácsadó - közölte Szijjártó Péter az MTI-nek helyi idő szerint szerda éjjel adott nyilatkozatában.

A magyar diplomácia vezetője elmondta, hogy a szerda kora esti órákban két találkozót is tartott Washingtonban: a világ egyik legnagyobb ügyvédi irodája, a Dentons globális igazgatójával, Joseph Andrewval elsősorban politikai kérdésekről tárgyalt, majd az amerikai külügyminisztérium energiaügyekért felelős különmegbízottjával, Amos Hochsteinnal egyeztetett a magyar-amerikai energetikai együttműködésről.

"Magyarország és az Egyesült Államok gazdasági-védelmi együttműködése nagyon jó, ám ugyanez nem mondható el a politikai együttműködésről, amely nemegyszer akadozik, de mi mindig elmondjuk amerikai partnereinknek a valós helyzetet" - fejtette ki Szijjártó Péter.

Ehhez is lenne azért egy-két hozzáfűznivaló. A washingtoni vezetés az elmúlt években számtalanszor bírálta az Orbán-kormányzat demokráciaellenes politikáját, a korrupciót, a sajtószabadság elleni fellépéseket – s a viszony ma már annyira megromlott, hogy ezeket a bírálatokat a nyilvánosság előtt is megteszik, nem csak a diplomáciai tárgyalásokon, mint ahogy az elvileg két szövetséges között másutt zajlik. Barack Obama amerikai elnök 2014 szeptemberében Magyarországot nyilvánosan a civil társadalmat korlátozó országok között említette – s hiába látogatott ki Orbán most erre a washingtoni csúcstalálkozóra, a tervekben nincs szó arról, hogy Obama külön találkozáson fogadja őt.

Átlagosan lakosonként évi 104 ezer forint uniós támogatást, összesen évente 187 millió forintot kapott Felcsút 2007 és 2015 között, és ezen belül különösen sikeres évnek számított 2009 és 2015 – olvasható az Indexen. A Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester szűkebb pátriájához tartozó Bicske még ennél is sikeresebb volt: átlagosan 1,3 milliárd forintot kapott a város évente - derül ki az Átlátszó.hu interaktív térképéről, amin azt lehet megnézni, hogy mennyi EU-s pénzt kaptak a magyar települések.

A lap számításai szerint 2007 és 2015 között 9228 milliárd forint érkezett Magyarországra az Európai Uniótól gazdasági-társadalmi felzárkóztatás céljára. A térképen éves lebontásban, egy főre jutó pénzre lebontva és választási ciklusonként is meg lehet nézni, hogy mennyi pénzt kaptak egyes falvak és városok.

Az államszocialista időkből ismert tervgazdasági szemlélettel indította harcba a diplomatákat a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium, amely rengeteget áldozott a keleti piacokra, és amikor az erőfeszítések bebukni látszottak, dél felé fordultak. Tavaly a "csúcsdöntések" éve volt: a hvg egy nagyszabású összefoglalóban megnézte, mi van a számok mögött.

A Martonyi János vezette Külügyminisztériumban találták ki a globális nyitást, amelyből a politikai kommunikációban csak a keleti maradt. Az elnevezés részben azokra a régi reflexekre épített, miszerint a magyar áruk az egykori szovjet szövetségi rendszerhez tartozó piacokon állítólag kedveltek, és nem kellene mást tenni, mint ezekre megint jól benyomulni.

A keleti nyitásnak talán politikai motivációja is volt: a függetlenedés fitogtatása az egyébként szövetséges Nyugat felé. Mutatni, hogy vannak más partnereink is, akik még esetleges demokráciadeficitjeinket sem kérik rajtunk számon. És ahol talán a saját baráti cégeink is könnyebben jutnak munkához, legalábbis nincs annyi macerás közbeszerzés, mint Nyugaton.

Mindettől nem teljesen függetlenül a külpolitika egyfajta kalmárdiplomáciát kezdett jelenteni, melyben az új keleti politika adta a stratégiaváltás irányát. 2012-ben megnyílt az első magyar kereskedőház külföldön (Azerbajdzsánban), amit pár év alatt még több tucat követett. A 2014 -es intézményi átalakítást is a külgazdaság motiválta: minden külképviseletre külgazdasági attasékat küldtek, kistafírozták az Eximbankot és még intenzívebbé váltak a keleti kétoldalú kapcsolatok. Hivatalosan 2015-ben elkezdődött a déli nyitás is: a külkerkapcsolatok erősítése Dél-Amerikában és Afrikában. A februári nagyköveti értekezleten pedig Orbán arról beszélt, hogy a diplomácia sikerének az egyetlen értékmérője, hogy milyen üzleteket tudunk kötni.

A HVG csütörtöki friss számában összeállítást közöl a magyar diplomácia megítéléséről, mellyel kapcsolatban tucatnyi háttérbeszélgetést készítettünk olyan volt és jelenlegi külügyminisztériumi munkatárssal és külügyi szakértővel, akik közelről ismerik a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és a Külügyminisztérium belső működését. A többségében jobboldalhoz kötődő szakemberek lesújtó véleménnyel voltak a magyar diplomácia teljesítményéről, a szakértelem számos téren megmutatkozó hiányát rótták fel.

Kérésünkre külön beszéltek a külgazdaság és a keleti nyitás sikeréről. Orbán és Szijjártó számos utazása ellenére (ezekről összesítő térképet a HVG-ben láthatnak), ha csak a kemény számokat nézzük, 2014-ig csak egyetlen reláció volt, melynek irányában 2010-hez képest csökkent az export: Ázsia. Tavaly innen sikerült visszakapaszkodni, és realizálni egy hétszázalékos pluszt. Ha azt nézzük, hogy mekkora anyagi ráfordítással sikerült mindezt elérni, miközben a fő célhoz – az EU-n kívüli export aránya elérje az összkivitelen belül az egyharmadot – alig jutottunk közelebb, akkor nehéz az első öt évet sikertörténetként értékelni. (Más kérdés, hogy a külügy ezt megteszi, illetve úgy gondol javítani a számokon, hogy a statisztikailag Európához sorolt orosz, török, macedón külkereskedelmi forgalmat is a keleti nyitásba számítja.).

Érdeklődtünk a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál, hogy az eredeti tervszámoknak megfelelően teljesültek-e a külgazdasági célok – erre a kérdésünkre nem válaszoltak, amiből arra következtetünk, hogy az abszurd módszertant időközben ejtették. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. az elmúlt két évben közel 30 országban nyitott regionális irodát: van olyan kirendeltség, mint például a szudáni, ahonnan további hét országgal is tartják a kapcsolatot. Az üzletkötéshez fontosnak tartott fizikai jelenlét nem olcsó: információink szerint még az üzemeltetés költségét sem hozta be, és az összköltséghez be kell majd számolni az Eximbank által nyújtott exporttámogatásokat is. Mint köztudott, a Quaestor-ügyben ügyfélként majdnem megégett az MNKH Zrt., melynek állampapírban tartott 3,8 milliárd forintját a botrány kirobbanása előtt, a szokásos átutalási időn belül, még aznap visszautalták, rengeteg találgatást felvetve. A zrt. élén azt követően váltás is történt: a szervezet honlapja gyakorlatilag semmit se árul el eddigi eredményeiről, még egy irodalista sincs, hogy hol működnek kirendeltségek, és a hírek oldal sem frissül.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium megkeresésünkre 2015-öt a rekordok évének nevezte: a magyar exportvolumen (90,5 milliárd euró) sosem volt ilyen magas, „a Keleti Nyitás országaiból 14-ben, a Déli Nyitás országaiból pedig 33-ban történt abszolút csúcsdöntés a magyar kivitel szempontjából”. Azt nem tették hozzá, hogy ezekkel az országokkal többségében olyan alacsony a külkereskedelmi forgalom, és azon belül is a kivitel, hogy akkor sem jelent a bázishoz képest komoly növekedést, ha egyik évről a másikra megduplázódik az euróban számolt export. Csak szemléltetésül: a fenti 47 országból 28-cal még az egymilliárd forintot sem érte el a külkereskedelmi forgalom.

Április 1-jén ávozik a 168 óra főszerkesztője. Mester Ákost a Népszabadság korábbi főszerkesztő-helyettese, Tóth Ákos váltja – írja az Origo.

Mester Ákos a lapban búcsúzott, és azt írta, hogy több évtized van mögötte a rádiós pályán, utána több mint 27 újságévfolyam, itt az ideje abbahagyni.

A lapot tavaly novemberben vette meg a Klubrádióba is befektető Brit Media Kft. Akkor azt írták, hogy nem változik a lap politikai irányultsága, társadalmi érzékenysége, kritikus hangvétele. Mester szakmai tanácsadóként folytatja a lapnál.

A Televíziós Újságírás Díjak kiosztásán Sebestyén Balázs, az egyik díjazott köszönőbeszédében azt mondta, az RTL már csak egy kis sziget a magyar médiában, ami pedig a TV2-ben történt, reméli, hogy csak egy rossz álom.

A hvg.hu beszámolója szerint szerdán este adták át a Pesti Vigadóban a Televíziós Újságírók Díját, amelyet az idén már tíz kategóriában osztottak ki az elmúlt év legjobb hazai televíziós teljesítményeinek.

A zsűri szavazatai alapján a legjobb női műsorvezető ezúttal is Ördög Nóra lett, a legjobb férfi műsorvezetőnek Sebestyén Balázst választották, aki a Blikk szerint köszönőbeszédében igen politikus hangot ütött meg.

Balázs azt mondta, nagyon köszöni az RTL-nek, hogy hagyjak dolgozni, majd hozzátette: "Úgy látszik, hogy egyre magányosabb kis szigetecske vagyunk így a hazai médiapartvonalon, nem szólnak bele abba, hogy milyen televíziót kell készíteni. Én nagyon drukkolok a TV2-nek, hogy ez csak egy rossz álom, és előbb-utóbb el fog múlni. Csak tartsatok ki, jó?". Sebestyén Balázs vastapsot kapott beszédéért, az est házigazdája, Hajós András pedig megjegyezte, hogy a műsorvezető életében először mondott valami fontosat.

Manipulálhatták a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjait, ezért nem tartották fontosnak megnézni azokat a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) készült külső kamerafelvételeket, amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy a kopaszok és Erdősiné összejátszottak – ezt állítja a hvg.hu-nak több, bizottsághoz közeli forrás. Csak amikor hetekkel később a Bors Online lehozta a felvételeket, döbbentek rá, milyen bizonyítékokra „mondtak nemet”.

A választási bizottság tagjaira és a Nemzeti Választási Iroda (NVI) munkatársaira szigorú szabályok vonatkoznak, ami a (nem) nyilatkozást illeti, így valamennyi forrásunk névtelenséget kért. Ugyanakkor egymástól függetlenül ugyanazt állították: a bizottság több tagja úgy érzi, szándékosan befolyásolták őket, hogy ne tartsák fontosnak a felvételeket, ezért szavazták le a megtekintését a bizottsági ülésen. Úgy tudjuk, hogy ez feszültséget is generált a bizottság tagjai közt, és többen egyértelművé tették a testület tagjai közti kommunikációban: ha nem „vezetik meg” őket, és a február 29-i ülésen látják a felvételeket, akkor más döntést hoztak volna – vagyis az egész ügy teljesen más irányt vesz, és talán nem is kötött volna ki a Kúrián.

A kérdést először még a kopaszok gyűrűjében rekedt MSZP-s Nyakó István vetette fel, de kérdésére Pálffy Ilona, a népszavazási cirkusz színhelyét jelentő NVI elnöke múlt héten tagadta, hogy eltitkolta volna az iroda külső biztonsági kamerái által február 23-án készített felvételeket. Sőt, szerinte az általa vezetett iroda kifejezetten „felkészült arra, hogy az NVB ülésén mind a belső, mind a külső kamerák felvételeit bemutassa”, azonban a testület „a benti kamerák felvételeit megtekintette, a külső kameráét azonban nem tartotta szükségesnek”.

Na igen, csakhogy forrásaink szerint egyáltalán nem véletlen, hogy a tagok „nem tartották szükségesnek” megnézni a felvételeket, amelyeken pontosan lekövethető, ahogy megérkeznek az Erdősinét fedező kopaszok, kiosztják egymást közt a mappákat, egyeztetnek a később befutó asszonnyal és kísérőjével, smúzolnak. Pálffy nyilatkozata ezért tökéletesen van kidekázva: „eltitkolás” nem volt, és az iroda tényleg „felkészült” a felvételek bemutatására. Csakhogy forrásaink szerint az ülésen mind Patyi András a bizottság elnökeként, mind Pálffy Ilona úgy kommunikált, hogy ne akarják azokat megnézni.

Az Iszlám Állam célba vette Magyarországot - fogalmazott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön sajtótájékoztatón, hozzátéve: a kormánynak fokozott a felelőssége, hogy minden magyar biztonságát garantálja.

Az MTI beszámolója szerint a tárcavezető megerősítette: a kabinet komolyan veszi az Iszlám Állam fenyegetését, nem becsüli alá, és mindent megtesz, hogy garantálja az ország biztonságát.

A brüsszeli robbantásról szólva arról tájékoztatott, hogy az egyik magyar sérült, aki a brüsszeli magyar állandó képviselet munkatársa, elhagyhatja az intenzív osztályt, az állapota folyamatosan javul.

Lázár János kitért arra, hogy pénteken ötpárti egyeztetés lesz a Belügyminisztériumban a kormány terrorellenes akciótervéről, amely alapján eszközöket kapna a rendőrség terrorcselekmények elhárításához, megakadályozásához, felderítéséhez. A Miniszterelnökség vezetője reményét fejezte ki, hogy az ellenzék támogatni fogja az akciótervet.

Minden minisztérium külön mélygarázst kapna a Várhegy gyomrában – olvasható a hvg.hu beszámolójának címében.

Szembesítette a budavári fejlesztésekért felelős Hauszmann Bizottságból kilépett Schneller István építész-urbanistát és L. Simon László örökségvédelmi államtitkárt egy interjúban a Heti Válasz. Mint ismert, Schneller István Csomay Zsófia Ybl-díjas építésszel és Lővei Pál művészettörténésszel együtt kilépett a Hauszmann-bizottságból, mondván, hogy nem átgondolt a budavári rekonstrukció, nem véleményezhették a terveket, illetve elfogadhatatlannak tartják a kortárs megoldások helyett a 100-150 éves tervek megvalósítását, illetve teljesen lepusztult épületek újjáépítését.

Schneller a Heti Válasznak azt mondta, azért léptek ki a bizottságból, mert nem akarták legitimálni a kormány azon döntéseit, amelyek egy részével egyáltalán nem értenek egyet. Hozzátette, kifogásolták a testület működési mechanizmusát, koncepcionális kifogásaik voltak az egész projekttel szemben és stiláris kérdéseik is voltak, hogy milyen értékű épületeket érdemes visszaépíteni a Várba. Szerintük a tervezett Lovarda és a Főőrségi épület nem ilyen.

Mint mondta, bár tudja, hogy a Várba költöztetett minisztériumok nem a palotában fognak helyet kapni, hanem a polgárvárosban, koncepcionálisan nézve így az egész Vár jellege megváltozik. Schneller azt is elmondta, nem érti, Tarlós István főpolgármester miért vesz mindent önálló véleményalkotás nélkül tudomásul.

L. Simon László azzal védekezett, hogy a bizottságot egyébként is azért hozták létre, hogy "az értelmiségi párbeszéd szempontokat adjon a kormánynak", ráadásul azt elfogadták, hogy nem lehet mindent hitelesen rekonstruálni a palotában. Hozzátette, Berlintől Rigáig számos városban rekonstruáltak már lerombolt épületeket.

Schneller István kifogásolta, hogy éppen Hauszmann Alajos neobarokk palotáját akarják rekonstruálni, amely már saját korában is avítt volt, most pedig igazából már nem is létezik. Mint mondta, a kormány által a palotába betelepíteni akart palotamúzeum ötlete is értelmezhetetlen, mert egyetlen eredeti enteriőr sem maradt meg.

L. Simon László azzal védekezett, hogy azért pusztult el minden, mert 1945 után szisztematikusan elpusztították azokat, de 2018-ig rekonstruálják a Szent István termet, hogy bebizonyítsák, képesek a mai tudással és eszközökkel valamit visszahozni.

L. Simon azt mondta, a minisztériumoktól nem fog a Vár gépkocsiforgalma megnőni, mert mélygarázsokat fognak építeni: egy már épült a Várkert Bazárnál, de még egyet akarnak a Lovarda helyén, amely egy lifttel lenne összekötve a Miniszterelnökséggel. Lesz még egy garázs a Szabó Ilonka utcában, amely a Pénzügyminisztériumot és helyi lakosokat fogja kiszolgálni, de a hegy túloldalára még egyet építenének a Belügyminisztériumnak.

A Ligettel kapcsolatban Schneller István azt mondta, szerinte alapvetően káros és elhibázott a projekt, mert a kortárs kulturális beruházásokat arra szokták használni, hogy lerobbant területeket élesszenek újjá, és nem arra, hogy városi közparkokban zsúfoljanak össze múzeumokat. L. Simon László tagadta, hogy lenne bármilyen összefüggés a Vár átalakítása és a Liget-projekt között, holott a Magyar Nemzeti Galéria elköltöztetése miatt van szükség a Ligetben új múzeumépületre.

L. Simon szavaihoz azért érdemes néhány megjegyzést fűzni. Először is talán emlékszünk még rá, hogy támadta az Orbán vezette Fidesz még ellenzékből a Gyurcsány-kormányt, amikor az felvetette, hogy a különböző helyszíneken szétszórt minisztériumokat egy új helyre költöztetnék a hatékonyabb munkavégzés segítésére. Pedig az a Nyugati környéke lett volna, nem a vár: szó sem volt Gyurcsányéknál „urizálásról”, „pöffeszkedésről”. Orbán viszont nem pusztán saját magát akarja a várban látni (át is építik a Miniszterelnökség számára a Várszínház egykori épületét), de a már ott évtizedek óta működő, sikeres, népszerű intézményeket (például Széchenyi Könyvtár, Magyar Nemzet Galéria) is elköltöztetné onnan. S mindezt jóval drágábban, mint amit Gyurcsányék költöttek volna a kormányzati negyed pesti létrehozására egy lerobbant pesti városrészben. Miért? Tényleg ez a legfontosabb teendő ma Magyarországon? Tényleg nincs jobb helye annak a több tucat milliárd forintnak (vagy akár több százmilliárdnak), amit erre akarnak költeni Orbánék – persze az emberek adójából? Olyan jól működik már az egészségügy, vagy annyira lecsökkent a szegénység?

Egy órán keresztül felfüggesztették a tanítást az ország számos iskolájában a tanárok reggel 8 és 9 óra között, hogy így tiltakozzanak a jelenlegi oktatási rendszer ellen – írta az Index. A tiltakozó akció konkrét formája változó volt: több helyen kimentek az iskola elé szemetet szedni, máshol fát ültettek vagy egyszerűen csak élőláncot alkotva körbeölelték az épületet.

A zuglói Teleki Blanka Gimnázium előtt, amelynek vezetője az egyik kezdeményező, Pukli István, több százan gyűltek össze, de diákok alig vannak – jelentette tudósítónk. Pukli azt mondta, hogy ők kérték meg a diákokat, hogy ne jöjjenek az iskola elé, mert „minden híreszteléssel ellentétben” nem akarják belerángatni őket az akcióba. A most elmaradó első órákat is átszervezték. A Telekinél tüntető pár tucat diák teljesen önszántából érkezett.

Pukli szerint országosan 250 iskola csatlakozott az akcióhoz, de szerinte sokan tartanak a következményektől, ezért maradnak ki. Pukli 8 óra után felolvasta a 12 pontos követelésüket, majd arra kérte a résztvevőket, hogy alkossanak élőláncot, és vegyék körbe az iskolát. Ez máshol is megtörténik.

Pukli azt is bejelentette, hogy a Civil Közoktatási Platform tárgyalóasztalhoz hívja a kormányt. Két hetet kapnak a tárgyalások megkezdésére, különben további akciókra lehet számítani!

Pukliék tehát kétoldalú tárgyalást akarnak, a köznevelési kerekasztal azért nem felel meg nekik, mert abban számos más szervezet is részt vesz.

Az MTI szerint a Facebookon az "Egyórás tiltakozás az oktatás szabadságáért" címmel szereplő megmozdulás 2700 érdeklődőt és 3700 résztvevőt tüntet fel. Ercse Kriszta, a polgári engedetlenséget támogató, a közoktatás átalakításáról szóló elképzelésit 12 pontban megfogalmazó civil közoktatási platform szóvivője kedden azt mondta, tudomásuk szerint mintegy 250 iskola csatlakozott a szerdai akcióhoz.

Az MTI beszámolója alapján a kormány oktatáspolitikája elleni tiltakozást nyílt levelükkel elindító miskolci Herman Ottó Gimnázium az akcióban részt vevő tanárai nyolc és kilenc óra között kertészkedtek, szemetet szedtek, fát ültettek. Az iskola többi tanárja a diákok felügyeletét vállalta, ők és a tanulók az iskola udvarát takarították.

Pilz Olivér, az iskola közalkalmazotti tanácsának elnöke újságíróknak azt mondta: bízik abban, hogy hamarosan elkezdődnek a tárgyalások a kormánnyal, "célunk nem az, hogy az utcára vonuljunk folyamatosan, hanem tárgyalni szeretnénk, most a legsürgetőbb a tizenkét pont lenne, a határidők itt vannak napokon belül". Ezzel kapcsolatban egyebek mellett a tankönyvrendelést, az érettségit említette.

A kormányzat által kötelező jelleggel létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar elnöke közben kijelentette az M1-en, hogy tartós eredményt csak tárgyalásokkal lehet elérni; ezért azt kéri, hogy azok, akik valóban szakmai megoldást keresnek, csatlakozzanak a köznevelési kerekasztalhoz.

Az Index beszámolója szerint az MSZP is akcióval fejezte ki szolidaritását a tiltakozók mellett. Kunhalmi Ágnes és Korózs Lajos szocialista képviselők reggel kitűzték a kockás kokárdát a Parlament épületére.

A vasutasok egy része is beszállt a pedagógusok harcába, hat városban, több iskola előtt tüntettek kockás ingben az egyórás sztrájkot folytató tanárok mellett – írta közleményben a Vasutasok Szakszervezete (VSZ). Napközben a lehetőségeik szerint kockás ingben, de legalább egy kitűzővel jezik a vasutasok: támogatják a pedagógusok harcát - írta a VSZ.

Nem sztrájkról, hanem polgári engedetlenségről van szó. Vagyis a tanárok törvényt sértenek elvi okokból, és ennek a következménye figyelmeztetés, jutalomból való kizárás vagy szélsőséges esetben elbocsátás is lehet.

- Nem tárgyal külön a tüntető tanárokkal a kormány – az Index szerint így reagált Palkovics László oktatási államtitkár Pukli István szerda reggeli bejelentésére. Az államtitkár azt üzente, nem tartja helyesnek a polgári elégedetlenséget, az órákat pótolni kell, de nem kell senkinek retorzióktól tartania.

Az oktatási államtitkár nem tartja helyesnek a szerdán megtartott akciót. Palkovics László a budapesti sajtótájékoztatóján ugyanakkor jelezte, hogy az abban részt vevő tanároknak nem kell munkajogi következményekkel számolniuk.

Palkovics László az MTI beszámolója alapján hangsúlyozta: továbbra is a köznevelési kerekasztalt tartja jó megoldásnak az oktatásban felmerült problémák megtárgyalására. Arra a felvetésre, hogy kedden kétoldalú tárgyalásokat kezdeményezett a kormánnyal a civil közoktatási platform, Palkovics László úgy reagált: az alternatív kerekasztalt meghívták a köznevelési kerekasztal ülésére, és nem érti, hogy miért nem akarnak azon részt venni. (A blog szerzőjének megjegyzése: azért, amit Pukli mondott, s amit idéztem tőle: mert a kormányzat a saját kerekasztalát „feldúsította” egy csomó olyan szervezettel, amelyeknek nem sok közük van az oktatásügyhöz, de arra jók, hogy segítsék a kormányzati időhúzást, s hogy minden témában a kormánnyal együtt szavazzanak.)

„A magyar oktatás ügye nem privát dolog” – fogalmazott az államtitkár, és kijelentette: nem szeretnének külön tárgyalást folytatni.

A Tanítanék mozgalom által hirdetett akcióval kapcsolatban az államtitkár közölte azt is: az elmaradt órákat pótolni kell majd.

Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár a TV2 reggeli műsorában szintén azt mondta, hogy eddig és ezután sem fogja semmilyen retorzió érni a pedagógusokat, amiért részt vesznek a engedetlenségi akcióban. Sipos Imre hozzátette: a munkáltató és az iskolaigazgatók feladata, hogy szerdán zökkenőmentes legyen ezen "közösségi programnak" a szervezése.

Kommunikációs csel csak a Klik megszüntetése, még nagyobb monstrum jöhet a helyére – írja a Vs.hu. A portál úgy értesült, az utódba az egyetemeket is beledolgoznák.

„Be kellett látni, hogy hiába szervezzük át vagy cseréljük le a vezetőjét, a Klik az Klik marad, az átalakítás nem mossa le a hozzátapadó rengeteg negatívumot. Egy új szervezet viszont tiszta lappal indulhat, a kormány pedig felmutathatja, hogy meghallgatta a tüntetők követeléseit” – nyilatkozta egy vezető fideszes politikus a lapnak. A vs.hu anyagát az Index ismertette.

Korábban az Emmit vezető Balog Zoltán és oktatási államtitkár, Palkovics László is csak átalakulásról beszélt (utóbbi egy hónapja is csak decentralizációról.) Rétvári Bence Emmi-államtitkár beszélt két hete kész tényként a Klik megszűnéséről.

A portál úgy tudja, hogy egy működésében decentralizált, de még szélesebb hatáskörű szervezet képzel el az átalakításban szabad kezet kapó oktatási államtitkár. Az új, állami intézményfenntartóról készült koncepció két hét múlva kerül a kormány elé, szeptembertől kezdhet el működni.

A Magyar Időkben a Köznevelési Kerekasztal tagja, Bíró Gábor arról nyilatkozott szerdán, hogy „az elképzelések szerint nagyobb mértékben vonják be a döntéshozatalba az iskolaigazgatókat, mivel az a cél, hogy ott szülessenek a döntések, ahol a probléma jelentkezik”.

Egy egykori Fidesz-alapító szerint nettó fasizmus, amit a kormány csinál – olvasható a hvg.hu-n.

A Fidesz egyik alapítója szerint egykori pártja visszavezeti az embereket a félelembe, és alattvalókat akar gyártani az emberekből. Szájer József egykori kampányfőnöke azt mondta, népbutítás, ahogy a menekültkérdést kezeli a kormány.

“Eddig is sokszor lett volna okom a kifakadásra, de a menekültkérdés kormányzati kezelése miatt már tényleg muszáj megszólalnom. Mert ez nettó fasizmus, agymosás és népbutítás” – mondta a Magyar Narancsnak Kardos József, a Fidesz 37 alapítójának egyike, aki 1990-ben Szájer József kampányfőnökeként dolgozott, és a Sziget programigazgatójaként is ismert.

Kardos annak apropóján szólalt meg, hogy Fidesz szerdán ünnepli 28. születésnapját.

Kardos szerint “éltünk már olyan rendszerben, ahol félni kellett a véleményünk miatt, és a rendszerváltáskor hatalmas eufóriát éreztünk a szabad véleménynyilvánítás lehetősége miatt. Most pedig az akkori társaim visszavezetik az országot a félelembe, és megint alattvalókat akarnak belőlünk gyártani.” A Fidesz alapítójának az sem tetszik, hogy egykori pártja szerint, aki nem ért egyet retorikájukkal, az a terrorizmust támogatja. “Persze, én sem gondolom, hogy milliókat kellene ellenőrizetlenül beengedni Európába, de ehhez nem szükséges fasiszta retorikával uszítani minden idegenség és másság ellen" – tette hozzá Kardos, aki most először adott politikai interjút.

Szerda délelőtt a Kúria helybenhagyta a másodfokú ítéletet az MNB-alapítványok és Csabai Károly újságíró perében, vagyis nincs mese, az alapítványoknak 15 napon belül ki kell adniuk rejtegetett adataikat – írja az Index.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és alapítványainak gazdálkodása ügyében több különböző per is folyik párhuzamosan, ez volt közülük az első, amely eljutott a legfelsőbb bíróságig. Így bár a mostani ítélet csak a Világgazdaságnak író Csabai adatigényléseire vonatkozik, könnyen precedensértékűnek bizonyulhat a többi ügyre nézve is.

A Kúria szerdai döntésében teljes egészében helybenhagyta a másodfokú bíróság ítéletét, vagyis mindkét felülvizsgálati kérelmet elutasította. Indoklásukban kiemelték, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való jog kiemelt alkotmányos védelmet élvez, és hogy a közfeladatot ellátó szerv fogalmát tágabban kell értelmezni, mint ahogy azt a jegybank szeretné.

Az alapítványok az ítélet szerint minden kétséget kizáróan közfeladatot látnak el attól függetlenül, hogy milyen intézményi formában működnek, így az, hogy magánjogi szempontból elkülönülnek a jegybanktól, még nem jelentheti, hogy ne lennének elszámoltathatók.

A legfelsőbb bíróság egyértelműen kimondta, hogy a közpénz nem veszíti el közpénz jellegét, amikor alapítványi kezelésbe kerül.

A mostani ítélet érdekes az MNB-alapítványok költéseinek titkosítására vonatkozó törvény szempontjából is. A sokakat felháborító, 260 milliárd forintnyi közpénzről szóló (s egyben Matolcsy jegybankelnök havi fizetését az eddigi 2,5 millióról 5 millóra emelő) törvényt az Országgyűlés rohamtempóban, a beterjesztés után mindössze 1 nappal már meg is szavazta, Áder János köztársasági elnök azonban elküldte az Alkotmánybíróságnak (AB) előzetes normakontrollra.

Egyébként beterjesztő, Bánki Erik fideszes képviselő volt az, aki javaslatának indoklásában azt a felháborító mondatot írta, miszerint „az MNB által létrehozott alapítvány vonatkozásában az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét.”

Elfogadta a parlament a rendeleti költségvetés-módosítást – írja az Origo.

A parlamenti képviselők közül 114 szavazott arra, hogy ezentúl Orbán Viktor saját kénye-kedve szerint akár egy kormányhatározattal is módosíthassa a költségvetést.

Eddig ilyen esetben meg kellett jelölni a kormányhatározatban a kiadás fedezetét is. Ha viszont a házelnök és az államfő is aláírja a törvényt, akkor ezután a kormányfő is teremthet majd forrást. Eddig erre legalább a parlamentre volt szüksége, hogy ott módosítsák az aktuális költségvetési törvényt.

Az NGM-nek pedig ezután gőzerővel azon kell dolgoznia, hogy meglegyen a szükséges fedezet.

Az ilyen költségvetési változtatásokat tehát a parlamentnek nem is kell jóváhagynia, maximum a Magyar Közlönyben értesülünk arról, hogy milyen célra mennyit költöttek az államkasszából.

Az MTI anyaga szerint az MSZP azt kéri Áder János köztársasági elnöktől, hogy akadályozza meg az államháztartási törvény módosításával szerintük lehetővé váló rendeleti kormányzás bevezetését Magyarországon.

Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta, egy demokratikus jogállamban megengedhetetlen, hogy rendeleti kormányzást vezessenek be, és az Országgyűléstől "megtagadják a költségvetési törvény módosításának lehetőségét".

Magyarországot is megfenyegette az Iszlám Állam. - A március 22-i, brüsszeli támadások csak a kezdet, újabb erőszakhullámra számíthat Európa és Amerika – ez a lényege az üzenetnek, amit az Iszlám Állam (IS) médiaszervezete, az al-Wafa adott ki, írja a Washington Times. A cikket az Index idézte.

„Amerika, te vagy a következő” az egyik szalagcím, mely alatt azt írják: az USA elfelejtette, hogy a muszlimok nem fogadják el a megalázást, és nem szalasztják el az alkalmat, hogy bosszút álljanak. Nem felejtettük el az Irak megszállásakor megerőszakolt szüzek sikoltásait. Allah segítségével bosszút állunk rajtatok, leromboljuk a mítoszotokat, elraboljuk és rabszolgapiacon adjuk el asszonyaitokat – szól az üzenet, melyben arra is utalnak, hogy a San Bernardinó-i lövöldözőhöz hasonló, amerikai születésű támadóból „akár tízet küldenek Amerikára”. (December 2-án a 29 éves Tashfeen Malik és férje, a 28 esztendős Syed Rizwan Farook támadást hajtott végre a dél-kaliforniai San Bernardino megyei egészségügyi dolgozók munkahelyi bankettjén. A két merénylő a vérengzés után a rendőrökkel vívott tűzharcban életét vesztette.)

Egy másik al-Wafa-cikk Európa fenyegetésével foglalkozik. - Ma Brüsszel és a repülőtere, holnap akár Portugália vagy Magyarország kerülhet sorra – szól a cím. A megemlített két ország közül egyik sem számít az IS fő célpontjai közé, valószínűleg azért ezeket emelték ki, hogy fenntartsák a félelemérzetet: bárhol lecsaphatnak. Ahogy fogalmaznak: „A lényeg: egy európai nemzet vagy főváros sincs biztonságban az Iszlám Állammal támadásaival szemben.”

A Magyarországra vonatkozó fenyegetés kapcsán azért a blog írójának lenne két megjegyzése. Egyrészt annak, hogy pont Magyarországot említik, lehet egy olyan oka, miszerint a muzulmán világban Orbán Viktor menekültellenes politikájának nagyon rossz a híre. Az ottani tévék is mutatták a déli hatérkerítést, a röszkei karhatalmi fellépést a menekültekkel szemben, beszámoltak róla, hogy a magyar kormány helyett a civil szervezetek voltak azok, amelyek segítséget nyújtottak a Nyugatra tartó, éhező, a tisztálkodási lehetőségektől megfosztott menekülőknek – s mindez aligha javította a magyar kormányzat becsületét az arab közvéleményben. S tették mindezt Orbánék olyan emberekkel szemben, akik épp az iszlám terroristák elől menekültek! Emellett érdemes még egy dolgot megemlíteni: az iszlám dzsihadisták fenyegetéseinek kivédésére elengedhetetlen lenne, hogy a magyar titkosszolgálatok igazán közeli együttműködésben, bizalmi viszonyban legyenek a nyugati társszervezeteikkel. De Orbán oroszbarát politikája, az önkényuralmi jeleket mutató Putyinhoz való közeledése ezt is nehezíti.

Egyébként – mint az Origó beszámol róla - emelkedett azoknak a magyaroknak a száma, akik szerint hazánk is terroristák célpontja lehet. A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint a párizsi merényletek után még csak a megkérdezettek 48 százaléka félt terrortámadásoktól, Brüsszel után ez a szám 65 százalékra nőtt.

Új népszavazási kérdést nyújtott be a paksi atomerőművi blokkok építése ügyében a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője szerdán Budapesten.

A politikus, miután benyújtotta a szükséges iratokat, az MTI szerint elmondta: kezdeményezésük arra irányul, hogy Magyarország mondja fel az Oroszországgal kötött megállapodást. Véleménye szerint ez az ügy "minden magyar állampolgárt húsbavágóan érint", hiszen évtizedeken keresztül évi sok száz milliárd forintos kötelezettséget jelent a magyar költségvetésnek.

A magyar embereknek alapvető joguk és érdekük, hogy véleményt nyilvánítsanak erről a "teljesen eszement" beruházásról, amely Magyarországot évtizedekre eladósítja, Oroszországhoz köti, ellentmond az unió számos előírásának és jogszabályának, ellenkezik az unió energiapolitikai célkitűzéseivel, "de mindenekelőtt a józan ésszel, az ország érdekeivel, és meggyőződésem szerint a magyar állampolgárok többségének akaratával is" - mondta Jávor Benedek.

Utalva arra, hogy két éve már nyújtott be népszavazási kérdést az ügyben, a politikus elmondta: miután az NVB hitelesítette a kormány kvótareferendum-kérdését, kíváncsian várja, kettős mércét alkalmaznak-e a nemzetközi kötelezettségvállalást érintő népszavazási kérdésekkel kapcsolatban. Ha ugyanis a kormány kérdése megállt ebből a szempontból is, akkor ennek is meg kell állnia - jelentette ki.

Úgy folytatta: kifejezetten ezért fogalmazták át a kérdést is a kormányéhoz nagyon hasonlóra. Kérdésük így hangzik: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozatban hívja fel a kormányt a Magyarország kormánya és az Orosz Föderáció kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló egyezmény megszüntetésének a kezdeményezésére?".

A hatóság villámgyors volt, amikor Erdősiné népszavazást akart – írja az Index.

Erdősi Lászlóné ugyanis két nappal a boltbezárásos kérdése leadása előtt, vasárnap délután kért engedélyt az adatvédelmi hatóságtól, hogy összegyűjthesse a beadványához szükséges aláírásokat, derül ki Péterfalvi Attila elnök leveléből. A hatóság nagyon gyorsan, egy nap alatt kiállította a határozatot, pedig az MSZP-seknél ugyanez az eljárás több hétig tartott.

Egy népszavazási kezdeményezésnél a nulladik lépcsőfok, hogy a kezdeményező az adatvédelmi hatósághoz fordul, hogy összegyűjthesse azokat az aláírásokat, amelyek a kezdeményezéshez szükségesek. A kezdeményezés csak úgy érvényes a szabályok szerint, ha megfelelő számú, egész pontosan 20 és 30 közötti támogató aláírás szerepel rajta. Ezt a szabályt a trollok kiszűrésére hozták, vagyis hogy ne legyen sok olyan benyújtó, aki nyakra-főre adja be a kérdéseket.

Erdősinének tehát a február 23-i leadás előtt meg kellett keresnie legalább 20 ismerősét, hogy írja alá az ívet, és mivel ez adatgyűjtésnek minősül, erről bejelentést kellett tennie Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH). Péterfalvi Attila elnök az MSZP-s Nyakó Istvánnak küldött levelében elárulta, hogy

Erdősiné február 21-én vasárnap kereste meg a hatóságot, és egy nappal később meg is kapta a határozatot.

Az adatvédelmi hivatal adatbázisából az is kiderült, hogy Erdősiné vasárnap 16 óra 44 perckor nyújtotta be a kérelmét.

A dolog két szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt ezek szerint Erdősinének másfél-két nappal a kritikus nap előtt juthatott eszébe a kezdeményezés, de legalábbis csak ekkor fordult a hatósághoz. Másrészt a hatóság rendkívül gyorsan, hétfőn már ki is állította a határozatot arról, hogy összegyűjtheti a 20 aláírást. Nyakónál ugyanez a művelet 10 napig tartott, a szintén MSZP-s Lukács Zoltánnál pedig 22 napig.

A kopaszok viszont előtte nem jelentkeztek a hatóságnál. A Péterfalvi Attila elnök által küldött adatok szerint ugyanis a vasárnapi nyitvatartásról szóló kezdeményezéssel kapcsolatban február 23 előtt hárman fordultak a hivatalához: az MSZP-s Lukács Zoltán, Nyakó István (a szocialisták végül úgy döntöttek, Nyakó adja le a kérdést), illetve Erdősi Lászlóné.

Mindez azt is jelenti, hogy már február 23-án délelőtt, a botrány idején is tudni lehetett, hogy a kopaszok - bármit is mondtak - nem egy kérdés benyújtása miatt érkeztek. Hibásnak tűnik tehát az NVB és az NVI érvelése, hogy az NVI nem követett el jogsértést, mert ott helyben nem volt jogosítványa ellenőrizni a kopaszok szándékait. Az NVI-nek nem kellett volna mást tennie a botrány reggelén, mint lekérni az adatvédelmi hatóság nyilvános adatbázisát, és láthatták volna, hogy csak maximum hárman akarnak valójában kérdést benyújtani. Ez alapján a kopaszokat ki kellett volna küldeni az épületből.

A belga kormányfői hivatal épületét ábrázoló fényképeket és tervrajzokat is találtak a hatóságok azon a számítógépen, amelyet az előző heti brüsszeli merényletek elkövetőinek búvóhelyén találtak – írja az MTI a L'Echo nyomán.

Az újság "megbízható forrásokra" hivatkozva arról számolt be, hogy a számítógépen információk voltak a miniszterelnöki szolgálati lakásról is, amely az amerikai nagykövetség épületének közelében található. A sajtóban arra a következtetésre jutottak, hogy a terroristák támadásra készülhettek a belga kormányfő ellen.

A számítógép tartalmának elemzésében az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) szakértői is részt vesznek a helyi lapok értesülései szerint. A merénylők búvóhelyeként szolgáló lakásban a támadásokat követően végrehajtott házkutatás során nagy mennyiségű robbanóanyagot találtak. A főváros Schaerbeek nevű negyedében lévő lakásban emellett megtalálták az Iszlám Állam dzsihadista szervezet zászlóját, illetve egy szögekkel és csavarokkal teli robbanószerkezetet.

A két helyszínen - a repülőtéren és a metróban - végrehajtott brüsszeli terrortámadásokban a legfrissebb összesítések szerint legalább harminckét ember életét vesztette, és háromszáznegyvenen megsebesültek.

Napok alatt elkapkodták a dobozos oxigéndús levegőt, amelyet egy cég kísérleti jelleggel árult a dél-kínai Hajnan sziget nemzetközi turisztikai vásárán. Az MTI jelentése szerint az üdítőitalokhoz hasonló dobozba zárt levegőt akciós áron 29 jüanért, vagyis mintegy 1200 forintért kínálták.

A helyszíni beszámolók szerint a korlátozott számban, összesen 300 dobozzal kínált ritka áru vevői elsősorban turisták és vállalati képviselők voltak, akik a gyakorta szmogos északi, északkeleti országrészből érkeztek.

A levegőt a dobozos üdítőitalok mintájára töltötték Hajnan délnyugati részén Bavangling településen, amelyet 98 százalékban erdő borít. Területén a negatív oxigénionok átlaga állítólag négyzetcentiméterenként eléri a 6 ezret, vagyis a hatszorosa annak, amit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a "tiszta levegő" kritériumaként előír.

A cég a levegőt egyelőre a készlet erejéig kísérleti céllal árulta, de jelentések szerint két hónapon belül közfogyasztás céljából is piacra dobják. Közölték, gondolkoznak a nagyobb kiszerelésen és az alkalmazás, a felhasználhatóság körének bővítésén is.

A kezdeményezés egyébként Kínában nem új, évekkel ezelőtt már egy helyi milliárdos inkább feltűnés- és figyelemfelkeltésből, mint piaci vállalkozásként árult levegőt palackba zárva. Tavaly decemberben pedig egy kanadai vállalkozás hívta fel magára a figyelmet azzal, hogy szórófejjel ellátott palackjaiból, amelyekbe a Sziklás-hegységben zárták a levegőt, néhány óra leforgása alatt 500 darabot értékesített jó pénzért.

A Fővárosi Közgyűlés 21 igen szavazattal, 5 nem ellenében elutasította a kötelező betelepítési kvótát - írja az MTI. A javaslatot Tarlós István főpolgármester és Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) VIII. kerületi polgármester jegyzi. Kimondták: a kötelező betelepítési kvóta ellentétes Magyarország, így Budapest főváros érdekeivel. A fővárosi önkormányzat egyetértését és támogatását fejezte ki a kormánynak „az illegális bevándorlással szembeni, Magyarország védelme érdekében tett intézkedéseivel kapcsolatban”.

Ugyanakkor visszakerült az ötperces türelmi idő a parkolási rendeletbe. Azaz a gépkocsijával parkoló mentesül a törvényben meghatározott egyórai várakozási díj és pótdíj megfizetése alól, ha az ellenőrzés időpontja és a mobiltelefonos parkolási díjfizetés érvényességének kezdő időpontja között nem telt el öt percnél hosszabb idő, és a várakozási díjfizetést a parkolás-üzemeltető ügyfélszolgálati irodáján utólag igazolja - áll az elfogadott előterjesztésben.

S a főváros vezetése a tiltakoztások hatására visszavonta azt a javaslatát, hogy Mádl Ferencnek a Hegyalja út átnevezésével állítsanak emléket. Göncz Árpádról viszont városrészt neveznek el a XIII. kerületben.

Kémkedéssel vádolja egy horvát lap a MOL-t.

A horvát Nacional című hetilap szerint a horvát nemzetbiztonsági szolgálat meghiúsította a MOL-hoz köthető külföldi ügynökök műveletét – írja a szerdai Magyar Nemzet, amelyet a hvg.hu idézett. Az olajtársaságtól úgy reagáltak, hogy alaptalanok a horvát újság értesülései.

Az ügynökök állítólag titokban felvételt készítettek horvát állami vezetőkről és az INA olajvállalat igazgatóságáról.

A horvát lap szerint a "titkos kémtámadást" a horvát kormány magas rangú tisztviselői, egy kormánytanácsadó, valamint az INA két igazgatósági tagja ellen szervezték. A cél kompromittáló adatok beszerzése volt zsarolás céljából. "Ez megfelel az államcsíny definíciójának" – írták.

Szollár Domokos, a MOL kommunikációs igazgatója azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy a Nacional komolytalan lap, a cikk értesülései pedig olyan szinten alaptalanok, hogy nem is kívánnak azokkal foglalkozni.

Merkel népszerűsége újra a régi az Origo szerint.

A németek 52 százaléka örül annak, hogy Angela Merkel a kancellár – derült ki egy friss felmérés eredményéből.

A Forsa az RTL és a Stern megbízásából készített közvélemény-kutatást. Merkel 52 százalékos támogatottsága a legmagasabb tavaly augusztus óta, amikor megnyitotta az országot a menekültek előtt.

Az elmúlt hónapokban 44 százalékra esett a kancellár népszerűsége, de az utóbbi időben nem csupán őt, hanem pártját, a CDU-t és annak testvérpártját, a CSU-t is többen támogatják: a megkérdezettek 36 százaléka.

„A brüsszeli támadások növelték a terrorfenyegetettséget, az emberek ezért ismét a hagyományos pártok felé fordulnak” – magyarázta a változást Manfred Güllner, a Forsa kutatója a Stern magazinnak.

Ezt mutatja az is, hogy a bevándorlóellenes, szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak támogatottsága három százalékponttal 10 százalékra csökkent.

Kritizálta a kormányt a Magyar Iszlám Közösség elnöke

Magyarországon az elmúlt másfél évben súlyos iszlamofóbia alakult ki, a muszlimokat gyakran érik inzultusok – mondta Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke az iszlám vallás magyarországi elismerésének 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen az Origo beszámolója szerint. A meghívottak, köztük Colleen Bell amerikai nagykövet, a tolerancia fontosságára hívták fel a figyelmet, és kiemelték, hogy a terrorizmust nem szabad összemosni az iszlámmal.

A terroristák annyira képviselik a világ 1,6 milliárd muszlim hívőjét, mint egy rohadt alma a világ összes almáját – jelentette ki Colleen Bell, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete a Magyar Iszlám Közösség ünnepségén. A rendezvényen arról emlékeztek meg, hogy Magyarországon 100 éve ismerték el az iszlámot törvényes vallásként.

A nagykövet szerint a terrorizmus feléleszti lelkünk ősi félelmeit, amelyek ösztönösen arra sarkallnak, hogy démonizáljunk egyes társadalmi csoportokat. Ezek pedig tovább szíthatják a kedvezőtlen nyilatkozatokat.

„Ha mi engedünk ezeknek a félelmeknek, akkor a terroristák győznek” – mondta Colleen Bell.

A nagykövet arra emlékeztetett, hogy a mai társadalmi és gazdasági változások között a vallási tolerancia túlélésünk elengedhetetlen feltétele.

„Családok milliói menekülnek a jobb élet reményében. Nem állítom, hogy tudom a megoldást az elhelyezésük módjára, de azt tudom, hogy a megfelelő válasz a biztonság, könyörület, az emberi méltóság talaján kell, hogy legyen, és ezeket az alapelveket osztja a Magyar Iszlám Közösség is - mondta.

Párbeszédre van szükség az iszlámmal, és ehhez partnerek kellenek - hangsúlyozta az iszlám vallás magyarországi elismerését kimondó törvény hatályba lépésének századik évfordulója alkalmából, szerdán Budapesten rendezett konferencián az emberi erőforrások minisztere az MTI beszámolója szerint.

"Háborúban állunk, de nem az iszlámmal mint istenélménnyel, nem az iszlámmal mint kultúrával vagy mint közösséggel; háborúban állunk" azokkal, akik az iszlámra hivatkozva, az iszlám közösségből erőt szervezve és erőt lopva, félelemben akarják tartani, mindörökre meg akarják változtatni, el akarják foglalni Európát - fogalmazott Balog Zoltán.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történettudományi Intézete által szervezett kétnapos konferencia megnyitóján Balog Zoltán arról beszélt: Európának és benne Magyarországnak meg kell tudnia védeni magát minden fenyegetéssel szemben, amihez belső és fizikai erőre is szükség van.

A 444.hu szerint a magyar kormány annyira komolyan gondolja, hogy nem akarnak kötelező kvótát menekültügyben, hogy még egy külön oldalt is összehoztak, hogy erről tájékoztassák a magyarokat. Ez a kvota.kormany.hu, amin néhány hangzatos állítást szedtek össze arról, miért nem szabad támogatnia Magyarországnak a kvótát.

Az állítások egyike szerint Európában a sok bevándorló miatt ma már több mint 900 "no-go" zóna jött létre:

A kormány tájékoztatása szerint ilyenek vannak Londonban, Stockholmban, Párizsban és Berlinben is. Ezek a magyar kormány definíciója szerint "olyan városrészek, amelyeket a hatóságok nem, vagy nehezen képesek ellenőrzésük alatt tartani. Ezekben a befogadó társadalom írott vagy íratlan normái alig érvényesülnek".

A "no-go zóna" kifejezés természetesen nem a magyar kormány találmánya, de nem is hivatalos szakkifejezésről van szó. Tele az internet olyan cikkekkel és blogbejegyzésekkel, melyek arról szólnak, hogy nyugat-európai városokban egész kerületeket foglaltak el a bevándorlók, és a sharia-jogra alapuló törvénykezést vezettek be. A beszámolók szerint ezeken a területeken már nem mer intézkedni a rendőrség, a turisták és a helyi lakosok pedig jobban teszik, ha az elfoglalt negyedek közelébe se mennek.

Ezek a beszámolók azonban szinte soha nem ismert lapokban bukkannak fel, hanem bizonytalan eredetű, összeesküvés-elméletekre és rémhírekre nyitott oldalakon.

Mivel hasonlót még hivatalos kormányzati kommunikációban máshol nem tapasztaltunk, levelet írtunk a Külügyminisztériumnak. A minisztérium sajtóosztálya pedig részletesen elmagyarázta, honnan jöttek az adatok a térképhez. Négy ország esetében küldtek linkeket is az adatok forrásaként, ezeket most mind bemutatjuk.

Németország

A Külügyminisztérium válasza szerint: "Berlin város hivatalos honlapja szerint Neu-Kölln kerületben van „no-go” övezet".

Ezt bizonyítandó, egy cikket mellékeltek, ami a berlin.de honlapon jelent meg. És ami arról szól, hogy jelenleg alig van népszerűbb és divatosabb környéke Berlinnek, mint Neukölln. Bár a cikk valóban kitér arra, hogy 2006-ban valaki ezt a környéket no-go zónának nevezte, és a kerületnek a társadalmi feszültségek miatt rossz híre volt akkoriban, de mostanra minden remek: élénk éjszakai élet, színházak, pubok, művészek költöztek a negyedbe és így tovább.

A Külügyminisztérium által linkelt cikk valójában egy turistáknak készült reklámcikk, ami arról szól, hogy a problémás negyedből hipszter-negyed lett, és hogy érdemes Neuköllnbe látogatni.

A német nagykövetség megkeresésünkre annyit közölt, hogy nincsen hivatalos álláspontjuk a kérdéssel kapcsolatban, ugyanakkor azt jelezték, hogy a minisztérium által linkelt cikk pont az ellenkezőjét mondja annak, mint amit állítanak.

Franciaország

A külügy válasza úgy szólt, hogy "egy minisztériumi honlap szerint Franciaországban hivatalos adatok szerint 751 ilyen problémás terület van".

Linket is küldtek a honlapról, amin egy 1996-os lista tekinthető meg, amin 751 "'érzékeny városi zóna" van felsorolva. No-go zónákról viszont szó nincs.

És ez egy fontos különbség, mert azt semmiképp nem állítanánk, hogy Nyugat-Európa egyes országaiban ne lennének olyan negyedek, ahol gondot okoz a szegénység, a magas munkanélküliség, ahol koncentráltabban van jelen a bűnözés. Ahogy azt sem vitatja senki, hogy Franciaországban ezekben a negyedekben sokszor főleg bevándorlók élnek.

A 2005-ös párizsi zavargások is megmutatták, hogy a külvárosi lakótelepeken, azaz a banlieuekban élők közül sokakat nem sikerült rendesen integrálni a társadalomba.

De ezek a tényleg létező szociológiai és közbiztonságbeli problémák közel sem jelentik azt, hogy a terület felett bármilyen értelemben is elveszítette volna a francia állam az ellenőrzést, hogy oda ne szállhatna ki a rendőrség, a sharia szerint törvénykeznének és így tovább.

Kérdésünkre a francia nagykövetség azt közölte, hogy meglepte őket ez a térkép, nem nagyon látják, milyen célból szerepelt a magyar kormány honlapján.

Mint elmondták, ez az egész no-go zóna nem nagyon jelent semmit a követség számára, ezért nincs más hozzáfűznivalójuk ehhez "az abszurd térképhez". Annyit még azért hozzátettek, hogy 2015 elején az amerikai Fox News kért bocsánatot Franciaországtól, mert azt állította, hogy Párizsban no-go zónák vannak.

Belgium

A minisztérium egymondatos válasza szerint "2015 novemberében a belga belügyminiszter elismerte, hogy elvesztették az irányítást Molenbeek negyed felett". Ehhez egy Telegraph-cikket küldtek, melyben az áll, hogy a párizsi terrortámadások után kiderült, a hatóságok elveszítették az irányítást a brüsszeli negyedben.

Csak ez megint mást jelent, mint amit no-go zónán szoktak érteni: az elmúlt évtizedben Molenbeek valóban a dzsihád európai központjává vált, és nincs senki, aki vitatná, hogy ez mennyire súlyos és komoly probléma. Az egykori munkásnegyedet ma már főleg bevándorlók lakják, sokan közülük munkanélküliek, a brüsszeli viszonyokhoz képest sokan szegénységben élnek. Ide fészkelték be magukat a szélsőséges iszlamisták, akikkel szemben az alulfinanszírozott és gyakran amatőr hibákat vétő belga hatóságok nem tudtak érdemben fellépni, és akik képesek megszólítani sokakat azok közül a másodgenerációs bevándorló fiatalok közül, akiket a belga állam nem ért el.

De ez még nem jelenti azt, hogy Molenbeekbe ne lehetne szabadon járkálnia akárkinek, vagy hogy a kerület kiszakadt volna a városból. Egybehangzó beszámolók szerint a kerület teázóiban és éttermeiben ugyanúgy megfordulnak külföldiek, ha épp arra vitte őket a dolguk, és bármiféle probléma esetén ugyanúgy intézkedik a rendőrség, mint a város többi részén. És ismerünk több olyan Brüsszelben élő magyart is, aki ebben a negyedben bérel lakást, és soha semmiféle problémájuk nem akadt.

A Magyar Idők nevű kormányzati tájékoztatási portál ír arról, hogy a kormány újabb szektort államosítana a korábbi nagy sikerek után. Állítólag már tárgyalás is zajlott arról, hogy a teljes közétkeztetést, így a gyerekek étkeztetését is bekebeleznék, elvéve a terület felügyeletét az önkormányzatoktól.

A 444.hu szerint Lázár János már februárban beszélt ennek lehetőségéről. Szerinte ha jól szervezik meg a dolgot, még csökkenhetnek is az árak, hiszen a közétkeztetésben jelenleg részt vevő magáncégek főképp a profit megszerzésében érdekeltek.

A közétkeztetés meglehetősen nagy területet fed le, az iskolák, az állami és önkormányzati nyári táborok, a kórházak, a szociális ellátást biztosító intézmények is mind ide tartoznak.

A Demokratikus Koalíció szerint ha a kormányzat állami kézbe veszi a közétkeztetést, akkor "a trafik-, a föld- és a kaszinómutyi" után "jön a nemzeti menzamutyi".

Oláh Lajos szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján az MTI beszámolója szerint azt mondta, a közétkeztetéssel a Fidesznek és a kormánynak az a baja, hogy annak profitja "nem fideszes oligarchák zsebében landol". A "nemzeti menza" kialakítása pedig újabb lehetőség arra, hogy baráti helyekről vásárolják meg a termékeket, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesternek pedig van sertéstelepe, ásványvíz-palackozója - tette hozzá a független képviselő, aki nem tartja kizártnak, hogy az államosítás után fél évvel "barátoknál landol" az összes magyarországi menza üzemeltetésének joga.

Az ételek minőségét nem a nemzeti menzareform, hanem a tisztességes verseny és a korrupciómentes közétkeztetés biztosítja - jelentette ki Oláh Lajos.

Hozzátette: a korábbi államosítások után trafik- és kaszinóperek tömkelege szakad az állam nyakába, amelyek után a kártérítést nem a "trafikmutyi" kitalálói és haszonélvezői, hanem az ország fizeti.

A DK kikéri Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől az összes előzetes tanulmányt, hogy lássák, milyen számítások alapján mondják azt, megéri egy kézbe venni a menzákat - közölte.