Meghalt Kertész Imre, az első magyar irodalmi Nobel-díjas. Életének 86. évében, hosszú betegség után halt meg az író.

Az Index összefoglaló anyaga szerint 1929. november 9-én született Budapesten. 1944. június 30-án a Budapest környéki csendőrpuccs következményeképpen tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. Több koncentrációs táborban is fogva tartották, majd a lágerek felszabadítása után, 1945-ben hazatért Magyarországra. Ezt követően újságírással és fizikai munkával tartotta el magát.

Az 1955 és 1960 között létrejött írásokban született meg az 1960-tól 1973-ig írt első regény, a Sorstalanság gondolati alapanyaga. A sikert és azt, hogy írói, műfordítói munkájából megélhet, a nyolcvanas évek második fele, majd a magyarországi rendszerváltás hozta meg számára. Hosszú évekig Berlinben élt, néhány éve költözött vissza Magyarországra.

Első regénye, melyet a Magvető visszadobott, már megjelenése évében is nagy visszhangot váltott ki, igazában azonban csak a nyolcvanas és kilencvenes években keletkeztek olyan kritikák, melyek a hazai irodalmi utómodernség kánonjába sorolják. A könyvből maga írt forgatókönyvet, és Koltai Lajos rendezett vegyes kritikai fogadtatásnak örvendő filmet 2005-ben.

A regényeket és az önéletrajzi jellegű könyveket (Gályanapló, Valaki más) olvassák a miméziselv alapján készült önéletrajzi jellegű művekként, mások pedig, ezt cáfolva, nyelvileg megszerkesztett műalkotásokként. Kertész Imre írásainak fő problematikája – az eddigi értelmezések tükrében – a totalitarizmus emberének szabadsága. Auschwitz, sőt a történelem lezárhatatlansága, jelesül: „az ”Auschwitzon túli“ tapasztalat horizontját nem engedi érvényesülni” (Szirák Péter) – a probléma centrális jellegére utal, hogy A száműzött nyelv (2001) című kötetben a Holocaust szót már nagy kezdőbetűvel írja. Ugyanígy fontos az írásokban megjelenő emberek által képviselt gondolkodásmódok, különböző nyelvi világok egymással való kibékíthetetlensége.

Kertész Imre jelentős műfordítói tevékenysége során Elias Canetti, Sigmund Freud, Hugo von Hoffmannstahl, Friedrich Nietzsche, Joseph Roth, Arthur Schnitzler, Ludwig Wittgenstein, valamint modern német és osztrák szerzők írásait ültette át magyarra.

1998 óta a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung, 2001-től a német Becsületrend (Pour le Mérite) tagja. 2000 májusában Herder-díjjal, novemberben a Die Welt irodalmi díjával tüntették ki. 2002. október 10-én első magyarként tüntették ki irodalmi Nobel-díjjal, az indoklás szerint Kertész „az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”. Utolsó műve, az 1991 és 2001 között született feljegyzéseit tartalmazó A néző március közepén jelenik meg a Magvetőnél.

2014. augusztus 20-án a magyar állam is kitüntette: a Magyar Szent István-rendet kapta meg és vette át. Sokak szerint nem lett volna szabad átvennie a díjat, Kertész úgy fogalmazott, hogy „a konszenzus megteremtésének a vágyáról és elodázhatatlan szükségességéről szól a díj elfogadása és átvétele”. Állítása szerint azért fogadta el a legmagasabb állami kitüntetést, mert magyar állampolgár, és „a magyar állam elnöke kínálta fel, a magyar állam feje”.

Magyarországnak mintegy tíz ügyben van vitája az Európai Bizottsággal a 2007-2013-as időszak uniós kifizetéseiről, négyben azonban vitatja a bizottság igazát, így ezek várhatóan az Európai Bíróság elé kerülnek - közölte a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a TV2 Mokka című műsorában csütörtökön, amelyről az MTI számolt be.

Csepreghy Nándor elmondta: a másik hat ügy valószínűleg megállapodással zárul, ami azt jelenti, hogy Magyarországot megbírságolják. A négy, vitatott ügyben azonban nem várható megállapodás, mert a kormány nem ismeri el a hibáját, és egyetlen eurót sem akar fizetni igaztalanul.

Az államtitkár tájékoztatása szerint a négy ügy mintegy 70-80 milliárd forintos összeget érint. A vita 2017 májusában zárul majd le, addigra fejeződik be a teljes pénzügyi elszámolás - fűzte hozzá.

Ehhez a blog írójaként csak annyit tennék hozzá, hogy érdekes módon kedden az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkársága még azt állította, hogy "egyetlen euró lehívása sem kerül veszélybe vagy válik kétségessé" a Brüsszel által megkérdőjelezett tételek közé tartozó Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programból (TIOP), s az uniós támogatás kifizetését csak átmenetileg függesztették fel.

Ennél a programnál Brüsszelben összesen 36 milliárd forintnyi kifizetést tartanak vissza. S még az Emmi is elismerte, hogy az eljárás eredményeképpen a büntetés ("a TIOP korrekciójának") mértéke várhatóan 3 és 8 milliárd forint közé tehető. Akkor hát hogy lehet Balogéknak megoldani, hogy „egyetlen euró lehívása se kerüljön veszélybe”?

Egész napos sztrájkot hirdet a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ha hétfőn nem sikerül megállapodni a kormánnyal – mondta az Origo beszámolója szerint Galló Istvánné a Hír TV-n.

A szakszervezet elnöke szerint a 25 pontból már 18 pontban közel állnak a megállapodáshoz, több lényeges pontban azonban még minidig nem. Gallóné példaként említette a szabad tankönyvválasztást, illetve a kötelező óraszámok csökkentését.

A pedagógusok sztrájkbizottsága fontolóra veszi, hogy amennyiben nem vezetnek eredményre az egyeztetések, meghirdeti a sztrájkot - mondta a PSZ elnöke.

Eközben Palkovics László oktatási államtitkár a Magyarul Balóval című műsorban a hvg.hu összegzése szerint azt mondta, szerinte nem volt jelentős a szerda reggeli sztrájk, és a tiltakozókkal személyesen már biztosan nem is ülne le. A Klik utódjával kapcsolatban tagadta, hogy az egyetemeket is alájuk rendelnék.

Nem marad a központosítás, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) utódja csak fenntartói és munkáltatói feladatokat lát majd el – mondta Palkovics szerda este.

Palkovics kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy nem akar a civil tüntetőkkel közvetlenül tárgyalni, hiszen ők mondták róla és Balog Zoltán miniszterről március 15-én, hogy nem kompetensek. De továbbra is várják a tiltakozó tanárok képviselőit a Köznevelési Kerekasztal tárgyalásaira.

Az államtitkár szerint a szerda reggeli akció nem volt jelentős, hiszen az ország 5500 iskolájából mindössze 200 vett benne részt. Az államtitkár megköszönte azoknak a tanároknak, akik órát tartottak tiltakozás helyett. Hozzátette, a civilek 12 pontjából szerinte a minősítési rendszerre vonatkozó felvetést már megoldották azzal, hogy felfüggesztették a végrehajtását. A 12 pontot Palkovics diktátumnak minősítette, amiről ilyen módon nem lehet tárgyalni.

A 444.hu viszont készített egy összegzést, ami szerint különböző források 140-250 csatlakozó intézményről beszéltek, ami sok ahhoz képest, hogy néhány hónapja ilyesmi elképzelhetetlen lett volna, másfelől az összes oktatási intézménynek ez csak egy elenyésző töredéke. Ugyanakkor például a 2016-os középiskolai rangsor legjobb 10 gimnáziumából mind a tízben volt szerdán tiltakozás.

A fideszesek nem mentek el, ezért elmaradt a gazdasági bizottság ülése a parlamentben, amelyen a letelepedési kötvényekről lett volna szó, és amelyre Habony Árpádot is meghívták.

A Fidesz már korábban közölte, hogy szerintük feleslegesen ül össze az albizottság, ezért nem fognak elmenni – írja a hvg.hu.

Volner János, az albizottság jobbikos elnöke megállapította, a testület ülését nem lehet megtartani. Az albizottsági ülésen a meghívottak – Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztere, Habony Árpád és Michaeli Shabtai – sem vettek részt.

Az albizottsági ülésen az előterjesztett napirend szerint az offshore cégek letelepedési kötvényből származó bevételeivel foglalkoztak volna, amelyről korábban a Heti Válasz azt írta, hogy a letelepedési kötvényekből komoly hasznot húzó cégek Habonyhoz is köthetők.

Volner János, az ülést követő sajtótájékoztatóján elmondta: a letelepedési kötvény üzletben több milliárd forint nyereséget realizáló vállalkozásoknak a tulajdonosi hátterét, ezeknek a mozgatórugóit a Jobbik és a gazdasági bizottság ellenőrző albizottsága közösen szeretné kivizsgálni.

Az ellenőrző albizottság elnöke kérdésre válaszolva elmondta, hogy a válasz nélkül maradt kérdéseiket írásban juttatják majd el a kormányhoz, az offshore cégek tulajdonosaihoz és Habony Árpádhoz is, aki Volner János szerint láthatóan jó kapcsolatokat ápol ezekkel az üzletemberekkel.

A hágai Nemzetközi Törvényszék első fokon minden vádpont alól felmentette Vojislav Šešeljt – közölte az Index. A szélsőségesen nacionalista szerb politikus nem felelős az 1991 és 1995 közötti délszláv háborúban elkövetett bűncselekményekért.

Kilenc rendbeli háborús és emberiesség elleni bűncselekménnyel vádolták.

Az ítéletet Šešelj távollétében mondták ki. Súlyos betegsége miatt térhetett haza 2014 novemberében azzal a feltétellel, hogy gyógykezelése után vissza kell mennie Hágába. Fanatikus hívei őrjöngve fogadták a belgrádi repülőtéren.

A szerb radikálisok székhelyén most is óriási ünneplés kezdődött a bejelentés után. A horvát sajtót ugyanakkor sokkolta a hír.

Vojislav Šešelj 2003 februárjában adta fel magát a Nemzetközi Törvényszéknek. Mielőtt felszállt volna az Amszterdamba tartó gépre, azt mondta: Türelmesnek kell lennem: öt-tíz év múlva győztesként fogok visszatérni.

A Demokratikus Koalíció (DK) európai uniós vizsgálatot kezdeményez olyan korábbi közbeszerzések miatt, amelyeket az Elios Zrt. nyert el – írja az MTI. Gréczy Zsolt pártszóvivő csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, az ügyben az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságához fordulnak.

Az ellenzéki politikus indoklásként arról beszélt, hogy pártjuk tudomása szerint az EU a korábban befagyasztott körülbelül ötven milliárd forintnyi uniós támogatás után újabb forrásokat készül visszatartani, méghozzá az Elios Zrt. - amelynek Gréczy Zsolt szavai szerint Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje is tulajdonosa volt - "korrupciógyanús pályázatai miatt".

A döntés, a párt tudomása szerint, a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pénzeit érintené - közölte Gréczy Zsolt. A KEOP forrásai, a hétéves finanszírozási időszakra vetítve, meghaladják az 1200 milliárd forintot - emelte ki a szóvivő, de arra a kérdésre nem tudott pontos választ adni, hogy egy esetleges határozat ebből mekkora összeget érinthetne.

Kijelentette: a brüsszeli döntéshozók figyelmét felkelthette, hogy az érintett pályázatok jelentős részén csak az Elios Zrt. indult el, és "a cégre szabhatták a pályázati kiírásokat". A pályázatok kivitelezése pedig "több magyar várost is sötétbe borított", a "csapnivaló munka után" mégis kifizették a pénzt - tette hozzá a szóvivő.

A Fővárosi Törvényszék csütörtök délelőtt kihirdette az elsőfokú ítéletet a kilencvenes évek három hírhedt alvilági leszámolása, a Fenyő-gyilkosság, a Cinóber-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás ügyében – írja az Index.

Eszerint Jozef Roháč elsőrendű vádlott bűnös, előre kitervelt emberölésben és lőfegyverrel, lőszerrel visszaélésben, ezért életfogytiglant kapott, legkorábban 30 év után kerülhet feltételes szabadlábra.

Ladislav T. másodrendű vádlottat felmentették.

Portik Tamás harmadrendű vádlott felbujtóként elkövetett emberölésben bűnös, 13 év fegyházat kapott.

Az alvilágban Brazilként ismert F. Attila negyedrendű vádlottat felmentették.

A büntetőper eredetileg egyedül a Fenyő-gyilkossággal indult, még 2013. július 9-én. Közel negyven tanú meghallgatása után, bő egy évvel később a per már a vége felé közeledett, a perbeszédekbe is belekezdtek, amikor 2014. szeptember 17-én az ügyészség vádat emelt az Aranykéz utcai robbantás ügyében is. A bíróság ekkor egyesítette a két ügyet, és úgy folytatta az eljárást. Harmadiknak a Cinóber-gyilkosság a 2015. július 3-i vádemelés után csatlakozott be.

A Fenyő-gyilkosságban és az Aranykéz utcai robbantásban megállt a vád, azaz a bíróság bizonyítottnak látta, hogy a vádlottak követték el azokat.

A Cinóber-gyilkosságban nem állt meg a vád, tehát abban az ügyben a bíróság szerint nem sikerült bebizonyítania a vádhatóságnak, hogy a vádlottak lennének az elkövetők. Így történt, hogy Portik Tamást és Jozef Roháčot egyes vádpontok alól, a két másik vádlottat, F. Attilát és a bűnsegédlettel vádolt másik szlovák férfit pedig valamennyi alól felmentették.

A bíróság szerint Roháč volt ez elkövetője az egész országot megrázó Aranykéz utcai robbantásnak. A bíró bizonyítottnak látta, hogy Portik Tamás volt az olajügyek koronatanúja, Boros Tamás meggyilkolásának, de azt nem rótta a terhére, hogy a robbantásban a célszemélyen kívül még három járókelő is meghalt. A bíró szerint arra sincs bizonyíték, hogy Portik tudta, Roháč a robbantást hogyan fogja kivitelezni.

Az Aranykéz utcában 1998. július 2-án, nem sokkal dél előtt robbant a bomba. A robbanás megölte a magyar alvilág árulójaként elhíresült Boros József Károlyt és még három másik embert, húszan megsérültek.

Fenyő Jánost, az ismert médiavállalkozót 1998. február 11-én gyilkolták meg: a kora esti órákban II. kerületi Margit utcában, a forgalmas kereszteződésben a piros lámpánál odasétáltak a kocsijához, és két sorozatlövést adtak le rá.

Az éjszakai élet ismert figuráját, a prostituáltakat futtató Cinóbert, valódi nevén Domák Ferencet 1996. december 18-án lőtték agyon az Üllői úti lakása közelében.

Az államháztartás úgynevezett maastrichti adóssága 2015. végén a GDP 75,3 százaléka, 25 394 milliárd forint volt - jelentette a pénzügyi számlák 2015. negyedik negyedéves adatai alapján csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az adósság egy év alatt 0,9 százalékponttal csökkent a 2014. végi 76,2 százalékról – közölte az MTI.

Ehhez a közléshez is kell tenni azonban néhány kiegészítő megjegyzést. Orbánék tavaly tavasszal 2015-re 2 százalékpontos csökkentést ígértek Brüszelnek – s ebből lett 0,9 százalék, noha a világban különösen kedvezőek voltak a gazdasági feltételek, s ki tudja, hosszabb távon is megmaradnak-e ezek a tényezők? Ráadásul ezt is csak trükkökkel (az elszámolás pillanatában, december 31-én végrehajtott különböző pénügyi műveletekkel) tudták elérni. Összességében a globális gazdasági válság mélypontjához, 2009-hez képest az Orbán-kormányzás 6 éve alatt kevesebb mint 3 százalékkal sikerült csökkenteni a mutatót, s ráadásul közben Orbánék elvették a 3000 milliárd forintos magánnyugdíjpénztári pénzeket is – azaz az államadósság csökkentésében nem értek el átütő eredményt, ellenben abban igen, hogy 15-20 év múlva alig legyen nyugdíjunk.

Hiába követelik szakmai és civil szervezetek a tankönyvpiac felszabadítását, a kormány egyelőre hajthatatlannak látszik az ügyben - írja a Magyar Nemzet alapján az Index. Április elsején kezdődik a tankönyvrendelés az iskolákban, ezért, mivel a várhatóan nem változtat a kormány a tankönyvjegyzéken, az ősszel kezdődő tanévben már biztosan nem áll helyre a tankönyvválasztás szabadsága - erről Kereszty Péter, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének (Tanosz) elnöke beszélt a napilapnak.

A kormány 2013-as közoktatási reformja után az Oktatáskutató és -fejlesztő Intézet fogott az állami kiadványok fejlesztésébe, ezek a tankönyvek kísérletiek, nem estek át engedélyeztetési folyamaton, így a bevezetésüktől számított 3 éven belül a tanároknak kell jelezniük a tapasztalatokat. A Tanosz elnöke elmondta: korábban a magánkiadók által készített tankönyveknek szigorú engedélyeztetési folyamaton kellett átesniük. A magánkiadók 2013 óta csak akkor kezdhetnek a tankkönyvek akkreditációjába, ha arra miniszteri felhívás születik.

Kereszty Péter szerint ma az a jellemző, hogy ilyen felhívást nem tesznek közzé a közismereti tárgyakra, csak nyelvi, szakképzési, erkölccsel és hittannal foglalkozó, illetve nemzetiségi tankönyvekre. Itt valóban szükség lenne az állami beavatkozásra, mivel a magánkiadóknak, a nyelvkönyveket leszámítva, az ilyen tankönyvek gyártása a drága fejlesztések és az alacsony példányszám miatt nem éri meg. A magánkiadók - a miniszteri felhívás híján - már nem fejezhették be az új kerettantervhez igazodó tankönyvsorozatok kifejlesztését.

A magyar államtól éhen halhatnának a menekültek Röszkén – írja a hvg.hu.

Ugyanis étlen-szomjan vár több mint száz menekült a röszkei tranzitzóna szerbiai oldalán, de már magyar területen. A magyar hatóságok nem gondoskodnak a napokig várakozó gyermekekről sem, de a helyszínen levő ENSZ-munkatársakat és a civil segítőket sem engedik a menekültkérelem beadására várók közelébe. A határátkelőhöz küldik őket, pedig csak Magyarországról Magyarországra kellene eljutniuk.

Még tüzet sem tudtak volna gyújtani a röszkei tranzitzónánál a kérelem beadására váró menedékkérők, ha civilek nem fúrnak vájatokat a földbe a kerítés alatt, hogy fát juttassanak a majdnem száz menekültnek, köztük tucatnyi gyereknek, aki napok óta arra vár, hogy a „konténerben” beadhassa menedékkérelmét. A vizet, a kekszet megpróbálták a civilek a kétméteres kerítésen keresztül átdobálni. Egy arabul is beszélő ENSZ-aktivista igyekezett elmagyarázni a kerítés túloldalán lévőknek, hogy főként a családosoknak adják az élelmiszereket. A határrendészek egy ideig tűrték, hogy civilek a határzáron keresztül dobáljanak ennivalót, de végül elküldték őket, egy munkatársuk pedig tájékoztatta a segítőket, hogy ezzel szabálytalanságot követtek el.

Matolcsy nem korrupt, hanem fantaszta – így vélekedik a jegybank elnökéről az intézmény felügyelőbizottságának jobbikos tagja.

- Mi a problémád, közpénzből közvagyont csinálunk a közjó érdekében! Gyarapszik a nemzeti vagyon! – idézte fel Nyikos László, a Magyar Nemzeti Bank jobbikos felügyelőbizottsági tagja Matolcsy György jegybank-elnök szavait a Figyelőnek adott interjújában. A két szakember között az Index ismertetése szerint a Pallasz Athéné Alapítványokról volt szó, amelyek gazdálkodásáról korábban nem akart adatokat közölni az MNB arra hivatkozva, hogy az alapítóról levált szervezeteknek utalt vagyon elveszíti közpénz jellegét. A szervezetek gazdálkodásának megismerhetetlenségét még törvénnyel is biztosította volna a kormány, de ezt Áder János államfő az Alkotmánybírósághoz küldte kontrollra.

A felügyelőbizottság tagja a lapnak adott interjújában többször, hangsúlyozta, hogy nem tartja korruptnak a jegybank elnökét . - Inkább egy fantasztának tartom. Neki elhivatottsága van, elhatározta, hogy ő ezt a népet boldogítani akarja” – fogalmazott róla Nyikos.

A korábbi jobbikos képviselő szerint nemcsak az MNB-alapítványok ügyletei átláthatatlanok, de az ingatlanvásárlások is gyanúsak. Az Eiffel Palota kapcsán azt kifogásolja, hogy az épületet eladó kft. jegyzett tőkéje mindössze 500 ezer forint volt, mégis kapott 28 millió euró (8,9 milliárd forint) hitelt, majd a jegybanki adásvétel után 3 milliárd forint osztalékot fizethetett ki.

Politikai kérdésekről és energiaipari együttműködésről is tárgyalt Washingtonban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki a nukleáris biztonsági csúcsértekezletre érkezett, Orbán Viktor kormányfő vezette magyar delegáció tagjaként tartózkodik az amerikai fővárosban.

A delegáció tagja még Seszták Miklós, a nemzeti fejlesztési minisztérium irányítója, és Czukor József miniszterelnöki főtanácsadó - közölte Szijjártó Péter az MTI-nek helyi idő szerint szerda éjjel adott nyilatkozatában.

A magyar diplomácia vezetője elmondta, hogy a szerda kora esti órákban két találkozót is tartott Washingtonban: a világ egyik legnagyobb ügyvédi irodája, a Dentons globális igazgatójával, Joseph Andrewval elsősorban politikai kérdésekről tárgyalt, majd az amerikai külügyminisztérium energiaügyekért felelős különmegbízottjával, Amos Hochsteinnal egyeztetett a magyar-amerikai energetikai együttműködésről.

"Magyarország és az Egyesült Államok gazdasági-védelmi együttműködése nagyon jó, ám ugyanez nem mondható el a politikai együttműködésről, amely nemegyszer akadozik, de mi mindig elmondjuk amerikai partnereinknek a valós helyzetet" - fejtette ki Szijjártó Péter.

Ehhez is lenne azért egy-két hozzáfűznivaló. A washingtoni vezetés az elmúlt években számtalanszor bírálta az Orbán-kormányzat demokráciaellenes politikáját, a korrupciót, a sajtószabadság elleni fellépéseket – s a viszony ma már annyira megromlott, hogy ezeket a bírálatokat a nyilvánosság előtt is megteszik, nem csak a diplomáciai tárgyalásokon, mint ahogy az elvileg két szövetséges között másutt zajlik. Barack Obama amerikai elnök 2014 szeptemberében Magyarországot nyilvánosan a civil társadalmat korlátozó országok között említette – s hiába látogatott ki Orbán most erre a washingtoni csúcstalálkozóra, a tervekben nincs szó arról, hogy Obama külön találkozáson fogadja őt.

Átlagosan lakosonként évi 104 ezer forint uniós támogatást, összesen évente 187 millió forintot kapott Felcsút 2007 és 2015 között, és ezen belül különösen sikeres évnek számított 2009 és 2015 – olvasható az Indexen. A Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester szűkebb pátriájához tartozó Bicske még ennél is sikeresebb volt: átlagosan 1,3 milliárd forintot kapott a város évente - derül ki az Átlátszó.hu interaktív térképéről, amin azt lehet megnézni, hogy mennyi EU-s pénzt kaptak a magyar települések.

A lap számításai szerint 2007 és 2015 között 9228 milliárd forint érkezett Magyarországra az Európai Uniótól gazdasági-társadalmi felzárkóztatás céljára. A térképen éves lebontásban, egy főre jutó pénzre lebontva és választási ciklusonként is meg lehet nézni, hogy mennyi pénzt kaptak egyes falvak és városok.

Az államszocialista időkből ismert tervgazdasági szemlélettel indította harcba a diplomatákat a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium, amely rengeteget áldozott a keleti piacokra, és amikor az erőfeszítések bebukni látszottak, dél felé fordultak. Tavaly a "csúcsdöntések" éve volt: a hvg egy nagyszabású összefoglalóban megnézte, mi van a számok mögött.

A Martonyi János vezette Külügyminisztériumban találták ki a globális nyitást, amelyből a politikai kommunikációban csak a keleti maradt. Az elnevezés részben azokra a régi reflexekre épített, miszerint a magyar áruk az egykori szovjet szövetségi rendszerhez tartozó piacokon állítólag kedveltek, és nem kellene mást tenni, mint ezekre megint jól benyomulni.

A keleti nyitásnak talán politikai motivációja is volt: a függetlenedés fitogtatása az egyébként szövetséges Nyugat felé. Mutatni, hogy vannak más partnereink is, akik még esetleges demokráciadeficitjeinket sem kérik rajtunk számon. És ahol talán a saját baráti cégeink is könnyebben jutnak munkához, legalábbis nincs annyi macerás közbeszerzés, mint Nyugaton.

Mindettől nem teljesen függetlenül a külpolitika egyfajta kalmárdiplomáciát kezdett jelenteni, melyben az új keleti politika adta a stratégiaváltás irányát. 2012-ben megnyílt az első magyar kereskedőház külföldön (Azerbajdzsánban), amit pár év alatt még több tucat követett. A 2014 -es intézményi átalakítást is a külgazdaság motiválta: minden külképviseletre külgazdasági attasékat küldtek, kistafírozták az Eximbankot és még intenzívebbé váltak a keleti kétoldalú kapcsolatok. Hivatalosan 2015-ben elkezdődött a déli nyitás is: a külkerkapcsolatok erősítése Dél-Amerikában és Afrikában. A februári nagyköveti értekezleten pedig Orbán arról beszélt, hogy a diplomácia sikerének az egyetlen értékmérője, hogy milyen üzleteket tudunk kötni.

A HVG csütörtöki friss számában összeállítást közöl a magyar diplomácia megítéléséről, mellyel kapcsolatban tucatnyi háttérbeszélgetést készítettünk olyan volt és jelenlegi külügyminisztériumi munkatárssal és külügyi szakértővel, akik közelről ismerik a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és a Külügyminisztérium belső működését. A többségében jobboldalhoz kötődő szakemberek lesújtó véleménnyel voltak a magyar diplomácia teljesítményéről, a szakértelem számos téren megmutatkozó hiányát rótták fel.

Kérésünkre külön beszéltek a külgazdaság és a keleti nyitás sikeréről. Orbán és Szijjártó számos utazása ellenére (ezekről összesítő térképet a HVG-ben láthatnak), ha csak a kemény számokat nézzük, 2014-ig csak egyetlen reláció volt, melynek irányában 2010-hez képest csökkent az export: Ázsia. Tavaly innen sikerült visszakapaszkodni, és realizálni egy hétszázalékos pluszt. Ha azt nézzük, hogy mekkora anyagi ráfordítással sikerült mindezt elérni, miközben a fő célhoz – az EU-n kívüli export aránya elérje az összkivitelen belül az egyharmadot – alig jutottunk közelebb, akkor nehéz az első öt évet sikertörténetként értékelni. (Más kérdés, hogy a külügy ezt megteszi, illetve úgy gondol javítani a számokon, hogy a statisztikailag Európához sorolt orosz, török, macedón külkereskedelmi forgalmat is a keleti nyitásba számítja.).

Érdeklődtünk a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál, hogy az eredeti tervszámoknak megfelelően teljesültek-e a külgazdasági célok – erre a kérdésünkre nem válaszoltak, amiből arra következtetünk, hogy az abszurd módszertant időközben ejtették. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. az elmúlt két évben közel 30 országban nyitott regionális irodát: van olyan kirendeltség, mint például a szudáni, ahonnan további hét országgal is tartják a kapcsolatot. Az üzletkötéshez fontosnak tartott fizikai jelenlét nem olcsó: információink szerint még az üzemeltetés költségét sem hozta be, és az összköltséghez be kell majd számolni az Eximbank által nyújtott exporttámogatásokat is. Mint köztudott, a Quaestor-ügyben ügyfélként majdnem megégett az MNKH Zrt., melynek állampapírban tartott 3,8 milliárd forintját a botrány kirobbanása előtt, a szokásos átutalási időn belül, még aznap visszautalták, rengeteg találgatást felvetve. A zrt. élén azt követően váltás is történt: a szervezet honlapja gyakorlatilag semmit se árul el eddigi eredményeiről, még egy irodalista sincs, hogy hol működnek kirendeltségek, és a hírek oldal sem frissül.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium megkeresésünkre 2015-öt a rekordok évének nevezte: a magyar exportvolumen (90,5 milliárd euró) sosem volt ilyen magas, „a Keleti Nyitás országaiból 14-ben, a Déli Nyitás országaiból pedig 33-ban történt abszolút csúcsdöntés a magyar kivitel szempontjából”. Azt nem tették hozzá, hogy ezekkel az országokkal többségében olyan alacsony a külkereskedelmi forgalom, és azon belül is a kivitel, hogy akkor sem jelent a bázishoz képest komoly növekedést, ha egyik évről a másikra megduplázódik az euróban számolt export. Csak szemléltetésül: a fenti 47 országból 28-cal még az egymilliárd forintot sem érte el a külkereskedelmi forgalom.

Április 1-jén ávozik a 168 óra főszerkesztője. Mester Ákost a Népszabadság korábbi főszerkesztő-helyettese, Tóth Ákos váltja – írja az Origo.

Mester Ákos a lapban búcsúzott, és azt írta, hogy több évtized van mögötte a rádiós pályán, utána több mint 27 újságévfolyam, itt az ideje abbahagyni.

A lapot tavaly novemberben vette meg a Klubrádióba is befektető Brit Media Kft. Akkor azt írták, hogy nem változik a lap politikai irányultsága, társadalmi érzékenysége, kritikus hangvétele. Mester szakmai tanácsadóként folytatja a lapnál.

A Televíziós Újságírás Díjak kiosztásán Sebestyén Balázs, az egyik díjazott köszönőbeszédében azt mondta, az RTL már csak egy kis sziget a magyar médiában, ami pedig a TV2-ben történt, reméli, hogy csak egy rossz álom.

A hvg.hu beszámolója szerint szerdán este adták át a Pesti Vigadóban a Televíziós Újságírók Díját, amelyet az idén már tíz kategóriában osztottak ki az elmúlt év legjobb hazai televíziós teljesítményeinek.

A zsűri szavazatai alapján a legjobb női műsorvezető ezúttal is Ördög Nóra lett, a legjobb férfi műsorvezetőnek Sebestyén Balázst választották, aki a Blikk szerint köszönőbeszédében igen politikus hangot ütött meg.

Balázs azt mondta, nagyon köszöni az RTL-nek, hogy hagyjak dolgozni, majd hozzátette: "Úgy látszik, hogy egyre magányosabb kis szigetecske vagyunk így a hazai médiapartvonalon, nem szólnak bele abba, hogy milyen televíziót kell készíteni. Én nagyon drukkolok a TV2-nek, hogy ez csak egy rossz álom, és előbb-utóbb el fog múlni. Csak tartsatok ki, jó?". Sebestyén Balázs vastapsot kapott beszédéért, az est házigazdája, Hajós András pedig megjegyezte, hogy a műsorvezető életében először mondott valami fontosat.

Manipulálhatták a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjait, ezért nem tartották fontosnak megnézni azokat a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) készült külső kamerafelvételeket, amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy a kopaszok és Erdősiné összejátszottak – ezt állítja a hvg.hu-nak több, bizottsághoz közeli forrás. Csak amikor hetekkel később a Bors Online lehozta a felvételeket, döbbentek rá, milyen bizonyítékokra „mondtak nemet”.

A választási bizottság tagjaira és a Nemzeti Választási Iroda (NVI) munkatársaira szigorú szabályok vonatkoznak, ami a (nem) nyilatkozást illeti, így valamennyi forrásunk névtelenséget kért. Ugyanakkor egymástól függetlenül ugyanazt állították: a bizottság több tagja úgy érzi, szándékosan befolyásolták őket, hogy ne tartsák fontosnak a felvételeket, ezért szavazták le a megtekintését a bizottsági ülésen. Úgy tudjuk, hogy ez feszültséget is generált a bizottság tagjai közt, és többen egyértelművé tették a testület tagjai közti kommunikációban: ha nem „vezetik meg” őket, és a február 29-i ülésen látják a felvételeket, akkor más döntést hoztak volna – vagyis az egész ügy teljesen más irányt vesz, és talán nem is kötött volna ki a Kúrián.

A kérdést először még a kopaszok gyűrűjében rekedt MSZP-s Nyakó István vetette fel, de kérdésére Pálffy Ilona, a népszavazási cirkusz színhelyét jelentő NVI elnöke múlt héten tagadta, hogy eltitkolta volna az iroda külső biztonsági kamerái által február 23-án készített felvételeket. Sőt, szerinte az általa vezetett iroda kifejezetten „felkészült arra, hogy az NVB ülésén mind a belső, mind a külső kamerák felvételeit bemutassa”, azonban a testület „a benti kamerák felvételeit megtekintette, a külső kameráét azonban nem tartotta szükségesnek”.

Na igen, csakhogy forrásaink szerint egyáltalán nem véletlen, hogy a tagok „nem tartották szükségesnek” megnézni a felvételeket, amelyeken pontosan lekövethető, ahogy megérkeznek az Erdősinét fedező kopaszok, kiosztják egymást közt a mappákat, egyeztetnek a később befutó asszonnyal és kísérőjével, smúzolnak. Pálffy nyilatkozata ezért tökéletesen van kidekázva: „eltitkolás” nem volt, és az iroda tényleg „felkészült” a felvételek bemutatására. Csakhogy forrásaink szerint az ülésen mind Patyi András a bizottság elnökeként, mind Pálffy Ilona úgy kommunikált, hogy ne akarják azokat megnézni.

Az Iszlám Állam célba vette Magyarországot - fogalmazott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön sajtótájékoztatón, hozzátéve: a kormánynak fokozott a felelőssége, hogy minden magyar biztonságát garantálja.

Az MTI beszámolója szerint a tárcavezető megerősítette: a kabinet komolyan veszi az Iszlám Állam fenyegetését, nem becsüli alá, és mindent megtesz, hogy garantálja az ország biztonságát.

A brüsszeli robbantásról szólva arról tájékoztatott, hogy az egyik magyar sérült, aki a brüsszeli magyar állandó képviselet munkatársa, elhagyhatja az intenzív osztályt, az állapota folyamatosan javul.

Lázár János kitért arra, hogy pénteken ötpárti egyeztetés lesz a Belügyminisztériumban a kormány terrorellenes akciótervéről, amely alapján eszközöket kapna a rendőrség terrorcselekmények elhárításához, megakadályozásához, felderítéséhez. A Miniszterelnökség vezetője reményét fejezte ki, hogy az ellenzék támogatni fogja az akciótervet.

Minden minisztérium külön mélygarázst kapna a Várhegy gyomrában – olvasható a hvg.hu beszámolójának címében.

Szembesítette a budavári fejlesztésekért felelős Hauszmann Bizottságból kilépett Schneller István építész-urbanistát és L. Simon László örökségvédelmi államtitkárt egy interjúban a Heti Válasz. Mint ismert, Schneller István Csomay Zsófia Ybl-díjas építésszel és Lővei Pál művészettörténésszel együtt kilépett a Hauszmann-bizottságból, mondván, hogy nem átgondolt a budavári rekonstrukció, nem véleményezhették a terveket, illetve elfogadhatatlannak tartják a kortárs megoldások helyett a 100-150 éves tervek megvalósítását, illetve teljesen lepusztult épületek újjáépítését.

Schneller a Heti Válasznak azt mondta, azért léptek ki a bizottságból, mert nem akarták legitimálni a kormány azon döntéseit, amelyek egy részével egyáltalán nem értenek egyet. Hozzátette, kifogásolták a testület működési mechanizmusát, koncepcionális kifogásaik voltak az egész projekttel szemben és stiláris kérdéseik is voltak, hogy milyen értékű épületeket érdemes visszaépíteni a Várba. Szerintük a tervezett Lovarda és a Főőrségi épület nem ilyen.

Mint mondta, bár tudja, hogy a Várba költöztetett minisztériumok nem a palotában fognak helyet kapni, hanem a polgárvárosban, koncepcionálisan nézve így az egész Vár jellege megváltozik. Schneller azt is elmondta, nem érti, Tarlós István főpolgármester miért vesz mindent önálló véleményalkotás nélkül tudomásul.

L. Simon László azzal védekezett, hogy a bizottságot egyébként is azért hozták létre, hogy "az értelmiségi párbeszéd szempontokat adjon a kormánynak", ráadásul azt elfogadták, hogy nem lehet mindent hitelesen rekonstruálni a palotában. Hozzátette, Berlintől Rigáig számos városban rekonstruáltak már lerombolt épületeket.

Schneller István kifogásolta, hogy éppen Hauszmann Alajos neobarokk palotáját akarják rekonstruálni, amely már saját korában is avítt volt, most pedig igazából már nem is létezik. Mint mondta, a kormány által a palotába betelepíteni akart palotamúzeum ötlete is értelmezhetetlen, mert egyetlen eredeti enteriőr sem maradt meg.

L. Simon László azzal védekezett, hogy azért pusztult el minden, mert 1945 után szisztematikusan elpusztították azokat, de 2018-ig rekonstruálják a Szent István termet, hogy bebizonyítsák, képesek a mai tudással és eszközökkel valamit visszahozni.

L. Simon azt mondta, a minisztériumoktól nem fog a Vár gépkocsiforgalma megnőni, mert mélygarázsokat fognak építeni: egy már épült a Várkert Bazárnál, de még egyet akarnak a Lovarda helyén, amely egy lifttel lenne összekötve a Miniszterelnökséggel. Lesz még egy garázs a Szabó Ilonka utcában, amely a Pénzügyminisztériumot és helyi lakosokat fogja kiszolgálni, de a hegy túloldalára még egyet építenének a Belügyminisztériumnak.

A Ligettel kapcsolatban Schneller István azt mondta, szerinte alapvetően káros és elhibázott a projekt, mert a kortárs kulturális beruházásokat arra szokták használni, hogy lerobbant területeket élesszenek újjá, és nem arra, hogy városi közparkokban zsúfoljanak össze múzeumokat. L. Simon László tagadta, hogy lenne bármilyen összefüggés a Vár átalakítása és a Liget-projekt között, holott a Magyar Nemzeti Galéria elköltöztetése miatt van szükség a Ligetben új múzeumépületre.

L. Simon szavaihoz azért érdemes néhány megjegyzést fűzni. Először is talán emlékszünk még rá, hogy támadta az Orbán vezette Fidesz még ellenzékből a Gyurcsány-kormányt, amikor az felvetette, hogy a különböző helyszíneken szétszórt minisztériumokat egy új helyre költöztetnék a hatékonyabb munkavégzés segítésére. Pedig az a Nyugati környéke lett volna, nem a vár: szó sem volt Gyurcsányéknál „urizálásról”, „pöffeszkedésről”. Orbán viszont nem pusztán saját magát akarja a várban látni (át is építik a Miniszterelnökség számára a Várszínház egykori épületét), de a már ott évtizedek óta működő, sikeres, népszerű intézményeket (például Széchenyi Könyvtár, Magyar Nemzet Galéria) is elköltöztetné onnan. S mindezt jóval drágábban, mint amit Gyurcsányék költöttek volna a kormányzati negyed pesti létrehozására egy lerobbant pesti városrészben. Miért? Tényleg ez a legfontosabb teendő ma Magyarországon? Tényleg nincs jobb helye annak a több tucat milliárd forintnak (vagy akár több százmilliárdnak), amit erre akarnak költeni Orbánék – persze az emberek adójából? Olyan jól működik már az egészségügy, vagy annyira lecsökkent a szegénység?