Egy órán keresztül felfüggesztették a tanítást az ország számos iskolájában a tanárok reggel 8 és 9 óra között, hogy így tiltakozzanak a jelenlegi oktatási rendszer ellen – írta az Index. A tiltakozó akció konkrét formája változó volt: több helyen kimentek az iskola elé szemetet szedni, máshol fát ültettek vagy egyszerűen csak élőláncot alkotva körbeölelték az épületet.

A zuglói Teleki Blanka Gimnázium előtt, amelynek vezetője az egyik kezdeményező, Pukli István, több százan gyűltek össze, de diákok alig vannak – jelentette tudósítónk. Pukli azt mondta, hogy ők kérték meg a diákokat, hogy ne jöjjenek az iskola elé, mert „minden híreszteléssel ellentétben” nem akarják belerángatni őket az akcióba. A most elmaradó első órákat is átszervezték. A Telekinél tüntető pár tucat diák teljesen önszántából érkezett.

Pukli szerint országosan 250 iskola csatlakozott az akcióhoz, de szerinte sokan tartanak a következményektől, ezért maradnak ki. Pukli 8 óra után felolvasta a 12 pontos követelésüket, majd arra kérte a résztvevőket, hogy alkossanak élőláncot, és vegyék körbe az iskolát. Ez máshol is megtörténik.

Pukli azt is bejelentette, hogy a Civil Közoktatási Platform tárgyalóasztalhoz hívja a kormányt. Két hetet kapnak a tárgyalások megkezdésére, különben további akciókra lehet számítani!

Pukliék tehát kétoldalú tárgyalást akarnak, a köznevelési kerekasztal azért nem felel meg nekik, mert abban számos más szervezet is részt vesz.

Az MTI szerint a Facebookon az "Egyórás tiltakozás az oktatás szabadságáért" címmel szereplő megmozdulás 2700 érdeklődőt és 3700 résztvevőt tüntet fel. Ercse Kriszta, a polgári engedetlenséget támogató, a közoktatás átalakításáról szóló elképzelésit 12 pontban megfogalmazó civil közoktatási platform szóvivője kedden azt mondta, tudomásuk szerint mintegy 250 iskola csatlakozott a szerdai akcióhoz.

Az MTI beszámolója alapján a kormány oktatáspolitikája elleni tiltakozást nyílt levelükkel elindító miskolci Herman Ottó Gimnázium az akcióban részt vevő tanárai nyolc és kilenc óra között kertészkedtek, szemetet szedtek, fát ültettek. Az iskola többi tanárja a diákok felügyeletét vállalta, ők és a tanulók az iskola udvarát takarították.

Pilz Olivér, az iskola közalkalmazotti tanácsának elnöke újságíróknak azt mondta: bízik abban, hogy hamarosan elkezdődnek a tárgyalások a kormánnyal, "célunk nem az, hogy az utcára vonuljunk folyamatosan, hanem tárgyalni szeretnénk, most a legsürgetőbb a tizenkét pont lenne, a határidők itt vannak napokon belül". Ezzel kapcsolatban egyebek mellett a tankönyvrendelést, az érettségit említette.

A kormányzat által kötelező jelleggel létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar elnöke közben kijelentette az M1-en, hogy tartós eredményt csak tárgyalásokkal lehet elérni; ezért azt kéri, hogy azok, akik valóban szakmai megoldást keresnek, csatlakozzanak a köznevelési kerekasztalhoz.

Az Index beszámolója szerint az MSZP is akcióval fejezte ki szolidaritását a tiltakozók mellett. Kunhalmi Ágnes és Korózs Lajos szocialista képviselők reggel kitűzték a kockás kokárdát a Parlament épületére.

A vasutasok egy része is beszállt a pedagógusok harcába, hat városban, több iskola előtt tüntettek kockás ingben az egyórás sztrájkot folytató tanárok mellett – írta közleményben a Vasutasok Szakszervezete (VSZ). Napközben a lehetőségeik szerint kockás ingben, de legalább egy kitűzővel jezik a vasutasok: támogatják a pedagógusok harcát - írta a VSZ.

Nem sztrájkról, hanem polgári engedetlenségről van szó. Vagyis a tanárok törvényt sértenek elvi okokból, és ennek a következménye figyelmeztetés, jutalomból való kizárás vagy szélsőséges esetben elbocsátás is lehet.

- Nem tárgyal külön a tüntető tanárokkal a kormány – az Index szerint így reagált Palkovics László oktatási államtitkár Pukli István szerda reggeli bejelentésére. Az államtitkár azt üzente, nem tartja helyesnek a polgári elégedetlenséget, az órákat pótolni kell, de nem kell senkinek retorzióktól tartania.

Az oktatási államtitkár nem tartja helyesnek a szerdán megtartott akciót. Palkovics László a budapesti sajtótájékoztatóján ugyanakkor jelezte, hogy az abban részt vevő tanároknak nem kell munkajogi következményekkel számolniuk.

Palkovics László az MTI beszámolója alapján hangsúlyozta: továbbra is a köznevelési kerekasztalt tartja jó megoldásnak az oktatásban felmerült problémák megtárgyalására. Arra a felvetésre, hogy kedden kétoldalú tárgyalásokat kezdeményezett a kormánnyal a civil közoktatási platform, Palkovics László úgy reagált: az alternatív kerekasztalt meghívták a köznevelési kerekasztal ülésére, és nem érti, hogy miért nem akarnak azon részt venni. (A blog szerzőjének megjegyzése: azért, amit Pukli mondott, s amit idéztem tőle: mert a kormányzat a saját kerekasztalát „feldúsította” egy csomó olyan szervezettel, amelyeknek nem sok közük van az oktatásügyhöz, de arra jók, hogy segítsék a kormányzati időhúzást, s hogy minden témában a kormánnyal együtt szavazzanak.)

„A magyar oktatás ügye nem privát dolog” – fogalmazott az államtitkár, és kijelentette: nem szeretnének külön tárgyalást folytatni.

A Tanítanék mozgalom által hirdetett akcióval kapcsolatban az államtitkár közölte azt is: az elmaradt órákat pótolni kell majd.

Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár a TV2 reggeli műsorában szintén azt mondta, hogy eddig és ezután sem fogja semmilyen retorzió érni a pedagógusokat, amiért részt vesznek a engedetlenségi akcióban. Sipos Imre hozzátette: a munkáltató és az iskolaigazgatók feladata, hogy szerdán zökkenőmentes legyen ezen "közösségi programnak" a szervezése.

Kommunikációs csel csak a Klik megszüntetése, még nagyobb monstrum jöhet a helyére – írja a Vs.hu. A portál úgy értesült, az utódba az egyetemeket is beledolgoznák.

„Be kellett látni, hogy hiába szervezzük át vagy cseréljük le a vezetőjét, a Klik az Klik marad, az átalakítás nem mossa le a hozzátapadó rengeteg negatívumot. Egy új szervezet viszont tiszta lappal indulhat, a kormány pedig felmutathatja, hogy meghallgatta a tüntetők követeléseit” – nyilatkozta egy vezető fideszes politikus a lapnak. A vs.hu anyagát az Index ismertette.

Korábban az Emmit vezető Balog Zoltán és oktatási államtitkár, Palkovics László is csak átalakulásról beszélt (utóbbi egy hónapja is csak decentralizációról.) Rétvári Bence Emmi-államtitkár beszélt két hete kész tényként a Klik megszűnéséről.

A portál úgy tudja, hogy egy működésében decentralizált, de még szélesebb hatáskörű szervezet képzel el az átalakításban szabad kezet kapó oktatási államtitkár. Az új, állami intézményfenntartóról készült koncepció két hét múlva kerül a kormány elé, szeptembertől kezdhet el működni.

A Magyar Időkben a Köznevelési Kerekasztal tagja, Bíró Gábor arról nyilatkozott szerdán, hogy „az elképzelések szerint nagyobb mértékben vonják be a döntéshozatalba az iskolaigazgatókat, mivel az a cél, hogy ott szülessenek a döntések, ahol a probléma jelentkezik”.

Egy egykori Fidesz-alapító szerint nettó fasizmus, amit a kormány csinál – olvasható a hvg.hu-n.

A Fidesz egyik alapítója szerint egykori pártja visszavezeti az embereket a félelembe, és alattvalókat akar gyártani az emberekből. Szájer József egykori kampányfőnöke azt mondta, népbutítás, ahogy a menekültkérdést kezeli a kormány.

“Eddig is sokszor lett volna okom a kifakadásra, de a menekültkérdés kormányzati kezelése miatt már tényleg muszáj megszólalnom. Mert ez nettó fasizmus, agymosás és népbutítás” – mondta a Magyar Narancsnak Kardos József, a Fidesz 37 alapítójának egyike, aki 1990-ben Szájer József kampányfőnökeként dolgozott, és a Sziget programigazgatójaként is ismert.

Kardos annak apropóján szólalt meg, hogy Fidesz szerdán ünnepli 28. születésnapját.

Kardos szerint “éltünk már olyan rendszerben, ahol félni kellett a véleményünk miatt, és a rendszerváltáskor hatalmas eufóriát éreztünk a szabad véleménynyilvánítás lehetősége miatt. Most pedig az akkori társaim visszavezetik az országot a félelembe, és megint alattvalókat akarnak belőlünk gyártani.” A Fidesz alapítójának az sem tetszik, hogy egykori pártja szerint, aki nem ért egyet retorikájukkal, az a terrorizmust támogatja. “Persze, én sem gondolom, hogy milliókat kellene ellenőrizetlenül beengedni Európába, de ehhez nem szükséges fasiszta retorikával uszítani minden idegenség és másság ellen" – tette hozzá Kardos, aki most először adott politikai interjút.

Szerda délelőtt a Kúria helybenhagyta a másodfokú ítéletet az MNB-alapítványok és Csabai Károly újságíró perében, vagyis nincs mese, az alapítványoknak 15 napon belül ki kell adniuk rejtegetett adataikat – írja az Index.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és alapítványainak gazdálkodása ügyében több különböző per is folyik párhuzamosan, ez volt közülük az első, amely eljutott a legfelsőbb bíróságig. Így bár a mostani ítélet csak a Világgazdaságnak író Csabai adatigényléseire vonatkozik, könnyen precedensértékűnek bizonyulhat a többi ügyre nézve is.

A Kúria szerdai döntésében teljes egészében helybenhagyta a másodfokú bíróság ítéletét, vagyis mindkét felülvizsgálati kérelmet elutasította. Indoklásukban kiemelték, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való jog kiemelt alkotmányos védelmet élvez, és hogy a közfeladatot ellátó szerv fogalmát tágabban kell értelmezni, mint ahogy azt a jegybank szeretné.

Az alapítványok az ítélet szerint minden kétséget kizáróan közfeladatot látnak el attól függetlenül, hogy milyen intézményi formában működnek, így az, hogy magánjogi szempontból elkülönülnek a jegybanktól, még nem jelentheti, hogy ne lennének elszámoltathatók.

A legfelsőbb bíróság egyértelműen kimondta, hogy a közpénz nem veszíti el közpénz jellegét, amikor alapítványi kezelésbe kerül.

A mostani ítélet érdekes az MNB-alapítványok költéseinek titkosítására vonatkozó törvény szempontjából is. A sokakat felháborító, 260 milliárd forintnyi közpénzről szóló (s egyben Matolcsy jegybankelnök havi fizetését az eddigi 2,5 millióról 5 millóra emelő) törvényt az Országgyűlés rohamtempóban, a beterjesztés után mindössze 1 nappal már meg is szavazta, Áder János köztársasági elnök azonban elküldte az Alkotmánybíróságnak (AB) előzetes normakontrollra.

Egyébként beterjesztő, Bánki Erik fideszes képviselő volt az, aki javaslatának indoklásában azt a felháborító mondatot írta, miszerint „az MNB által létrehozott alapítvány vonatkozásában az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét.”

Elfogadta a parlament a rendeleti költségvetés-módosítást – írja az Origo.

A parlamenti képviselők közül 114 szavazott arra, hogy ezentúl Orbán Viktor saját kénye-kedve szerint akár egy kormányhatározattal is módosíthassa a költségvetést.

Eddig ilyen esetben meg kellett jelölni a kormányhatározatban a kiadás fedezetét is. Ha viszont a házelnök és az államfő is aláírja a törvényt, akkor ezután a kormányfő is teremthet majd forrást. Eddig erre legalább a parlamentre volt szüksége, hogy ott módosítsák az aktuális költségvetési törvényt.

Az NGM-nek pedig ezután gőzerővel azon kell dolgoznia, hogy meglegyen a szükséges fedezet.

Az ilyen költségvetési változtatásokat tehát a parlamentnek nem is kell jóváhagynia, maximum a Magyar Közlönyben értesülünk arról, hogy milyen célra mennyit költöttek az államkasszából.

Az MTI anyaga szerint az MSZP azt kéri Áder János köztársasági elnöktől, hogy akadályozza meg az államháztartási törvény módosításával szerintük lehetővé váló rendeleti kormányzás bevezetését Magyarországon.

Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta, egy demokratikus jogállamban megengedhetetlen, hogy rendeleti kormányzást vezessenek be, és az Országgyűléstől "megtagadják a költségvetési törvény módosításának lehetőségét".

Magyarországot is megfenyegette az Iszlám Állam. - A március 22-i, brüsszeli támadások csak a kezdet, újabb erőszakhullámra számíthat Európa és Amerika – ez a lényege az üzenetnek, amit az Iszlám Állam (IS) médiaszervezete, az al-Wafa adott ki, írja a Washington Times. A cikket az Index idézte.

„Amerika, te vagy a következő” az egyik szalagcím, mely alatt azt írják: az USA elfelejtette, hogy a muszlimok nem fogadják el a megalázást, és nem szalasztják el az alkalmat, hogy bosszút álljanak. Nem felejtettük el az Irak megszállásakor megerőszakolt szüzek sikoltásait. Allah segítségével bosszút állunk rajtatok, leromboljuk a mítoszotokat, elraboljuk és rabszolgapiacon adjuk el asszonyaitokat – szól az üzenet, melyben arra is utalnak, hogy a San Bernardinó-i lövöldözőhöz hasonló, amerikai születésű támadóból „akár tízet küldenek Amerikára”. (December 2-án a 29 éves Tashfeen Malik és férje, a 28 esztendős Syed Rizwan Farook támadást hajtott végre a dél-kaliforniai San Bernardino megyei egészségügyi dolgozók munkahelyi bankettjén. A két merénylő a vérengzés után a rendőrökkel vívott tűzharcban életét vesztette.)

Egy másik al-Wafa-cikk Európa fenyegetésével foglalkozik. - Ma Brüsszel és a repülőtere, holnap akár Portugália vagy Magyarország kerülhet sorra – szól a cím. A megemlített két ország közül egyik sem számít az IS fő célpontjai közé, valószínűleg azért ezeket emelték ki, hogy fenntartsák a félelemérzetet: bárhol lecsaphatnak. Ahogy fogalmaznak: „A lényeg: egy európai nemzet vagy főváros sincs biztonságban az Iszlám Állammal támadásaival szemben.”

A Magyarországra vonatkozó fenyegetés kapcsán azért a blog írójának lenne két megjegyzése. Egyrészt annak, hogy pont Magyarországot említik, lehet egy olyan oka, miszerint a muzulmán világban Orbán Viktor menekültellenes politikájának nagyon rossz a híre. Az ottani tévék is mutatták a déli hatérkerítést, a röszkei karhatalmi fellépést a menekültekkel szemben, beszámoltak róla, hogy a magyar kormány helyett a civil szervezetek voltak azok, amelyek segítséget nyújtottak a Nyugatra tartó, éhező, a tisztálkodási lehetőségektől megfosztott menekülőknek – s mindez aligha javította a magyar kormányzat becsületét az arab közvéleményben. S tették mindezt Orbánék olyan emberekkel szemben, akik épp az iszlám terroristák elől menekültek! Emellett érdemes még egy dolgot megemlíteni: az iszlám dzsihadisták fenyegetéseinek kivédésére elengedhetetlen lenne, hogy a magyar titkosszolgálatok igazán közeli együttműködésben, bizalmi viszonyban legyenek a nyugati társszervezeteikkel. De Orbán oroszbarát politikája, az önkényuralmi jeleket mutató Putyinhoz való közeledése ezt is nehezíti.

Egyébként – mint az Origó beszámol róla - emelkedett azoknak a magyaroknak a száma, akik szerint hazánk is terroristák célpontja lehet. A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint a párizsi merényletek után még csak a megkérdezettek 48 százaléka félt terrortámadásoktól, Brüsszel után ez a szám 65 százalékra nőtt.

Új népszavazási kérdést nyújtott be a paksi atomerőművi blokkok építése ügyében a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője szerdán Budapesten.

A politikus, miután benyújtotta a szükséges iratokat, az MTI szerint elmondta: kezdeményezésük arra irányul, hogy Magyarország mondja fel az Oroszországgal kötött megállapodást. Véleménye szerint ez az ügy "minden magyar állampolgárt húsbavágóan érint", hiszen évtizedeken keresztül évi sok száz milliárd forintos kötelezettséget jelent a magyar költségvetésnek.

A magyar embereknek alapvető joguk és érdekük, hogy véleményt nyilvánítsanak erről a "teljesen eszement" beruházásról, amely Magyarországot évtizedekre eladósítja, Oroszországhoz köti, ellentmond az unió számos előírásának és jogszabályának, ellenkezik az unió energiapolitikai célkitűzéseivel, "de mindenekelőtt a józan ésszel, az ország érdekeivel, és meggyőződésem szerint a magyar állampolgárok többségének akaratával is" - mondta Jávor Benedek.

Utalva arra, hogy két éve már nyújtott be népszavazási kérdést az ügyben, a politikus elmondta: miután az NVB hitelesítette a kormány kvótareferendum-kérdését, kíváncsian várja, kettős mércét alkalmaznak-e a nemzetközi kötelezettségvállalást érintő népszavazási kérdésekkel kapcsolatban. Ha ugyanis a kormány kérdése megállt ebből a szempontból is, akkor ennek is meg kell állnia - jelentette ki.

Úgy folytatta: kifejezetten ezért fogalmazták át a kérdést is a kormányéhoz nagyon hasonlóra. Kérdésük így hangzik: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozatban hívja fel a kormányt a Magyarország kormánya és az Orosz Föderáció kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló egyezmény megszüntetésének a kezdeményezésére?".

A hatóság villámgyors volt, amikor Erdősiné népszavazást akart – írja az Index.

Erdősi Lászlóné ugyanis két nappal a boltbezárásos kérdése leadása előtt, vasárnap délután kért engedélyt az adatvédelmi hatóságtól, hogy összegyűjthesse a beadványához szükséges aláírásokat, derül ki Péterfalvi Attila elnök leveléből. A hatóság nagyon gyorsan, egy nap alatt kiállította a határozatot, pedig az MSZP-seknél ugyanez az eljárás több hétig tartott.

Egy népszavazási kezdeményezésnél a nulladik lépcsőfok, hogy a kezdeményező az adatvédelmi hatósághoz fordul, hogy összegyűjthesse azokat az aláírásokat, amelyek a kezdeményezéshez szükségesek. A kezdeményezés csak úgy érvényes a szabályok szerint, ha megfelelő számú, egész pontosan 20 és 30 közötti támogató aláírás szerepel rajta. Ezt a szabályt a trollok kiszűrésére hozták, vagyis hogy ne legyen sok olyan benyújtó, aki nyakra-főre adja be a kérdéseket.

Erdősinének tehát a február 23-i leadás előtt meg kellett keresnie legalább 20 ismerősét, hogy írja alá az ívet, és mivel ez adatgyűjtésnek minősül, erről bejelentést kellett tennie Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH). Péterfalvi Attila elnök az MSZP-s Nyakó Istvánnak küldött levelében elárulta, hogy

Erdősiné február 21-én vasárnap kereste meg a hatóságot, és egy nappal később meg is kapta a határozatot.

Az adatvédelmi hivatal adatbázisából az is kiderült, hogy Erdősiné vasárnap 16 óra 44 perckor nyújtotta be a kérelmét.

A dolog két szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt ezek szerint Erdősinének másfél-két nappal a kritikus nap előtt juthatott eszébe a kezdeményezés, de legalábbis csak ekkor fordult a hatósághoz. Másrészt a hatóság rendkívül gyorsan, hétfőn már ki is állította a határozatot arról, hogy összegyűjtheti a 20 aláírást. Nyakónál ugyanez a művelet 10 napig tartott, a szintén MSZP-s Lukács Zoltánnál pedig 22 napig.

A kopaszok viszont előtte nem jelentkeztek a hatóságnál. A Péterfalvi Attila elnök által küldött adatok szerint ugyanis a vasárnapi nyitvatartásról szóló kezdeményezéssel kapcsolatban február 23 előtt hárman fordultak a hivatalához: az MSZP-s Lukács Zoltán, Nyakó István (a szocialisták végül úgy döntöttek, Nyakó adja le a kérdést), illetve Erdősi Lászlóné.

Mindez azt is jelenti, hogy már február 23-án délelőtt, a botrány idején is tudni lehetett, hogy a kopaszok - bármit is mondtak - nem egy kérdés benyújtása miatt érkeztek. Hibásnak tűnik tehát az NVB és az NVI érvelése, hogy az NVI nem követett el jogsértést, mert ott helyben nem volt jogosítványa ellenőrizni a kopaszok szándékait. Az NVI-nek nem kellett volna mást tennie a botrány reggelén, mint lekérni az adatvédelmi hatóság nyilvános adatbázisát, és láthatták volna, hogy csak maximum hárman akarnak valójában kérdést benyújtani. Ez alapján a kopaszokat ki kellett volna küldeni az épületből.

A belga kormányfői hivatal épületét ábrázoló fényképeket és tervrajzokat is találtak a hatóságok azon a számítógépen, amelyet az előző heti brüsszeli merényletek elkövetőinek búvóhelyén találtak – írja az MTI a L'Echo nyomán.

Az újság "megbízható forrásokra" hivatkozva arról számolt be, hogy a számítógépen információk voltak a miniszterelnöki szolgálati lakásról is, amely az amerikai nagykövetség épületének közelében található. A sajtóban arra a következtetésre jutottak, hogy a terroristák támadásra készülhettek a belga kormányfő ellen.

A számítógép tartalmának elemzésében az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) szakértői is részt vesznek a helyi lapok értesülései szerint. A merénylők búvóhelyeként szolgáló lakásban a támadásokat követően végrehajtott házkutatás során nagy mennyiségű robbanóanyagot találtak. A főváros Schaerbeek nevű negyedében lévő lakásban emellett megtalálták az Iszlám Állam dzsihadista szervezet zászlóját, illetve egy szögekkel és csavarokkal teli robbanószerkezetet.

A két helyszínen - a repülőtéren és a metróban - végrehajtott brüsszeli terrortámadásokban a legfrissebb összesítések szerint legalább harminckét ember életét vesztette, és háromszáznegyvenen megsebesültek.

Napok alatt elkapkodták a dobozos oxigéndús levegőt, amelyet egy cég kísérleti jelleggel árult a dél-kínai Hajnan sziget nemzetközi turisztikai vásárán. Az MTI jelentése szerint az üdítőitalokhoz hasonló dobozba zárt levegőt akciós áron 29 jüanért, vagyis mintegy 1200 forintért kínálták.

A helyszíni beszámolók szerint a korlátozott számban, összesen 300 dobozzal kínált ritka áru vevői elsősorban turisták és vállalati képviselők voltak, akik a gyakorta szmogos északi, északkeleti országrészből érkeztek.

A levegőt a dobozos üdítőitalok mintájára töltötték Hajnan délnyugati részén Bavangling településen, amelyet 98 százalékban erdő borít. Területén a negatív oxigénionok átlaga állítólag négyzetcentiméterenként eléri a 6 ezret, vagyis a hatszorosa annak, amit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a "tiszta levegő" kritériumaként előír.

A cég a levegőt egyelőre a készlet erejéig kísérleti céllal árulta, de jelentések szerint két hónapon belül közfogyasztás céljából is piacra dobják. Közölték, gondolkoznak a nagyobb kiszerelésen és az alkalmazás, a felhasználhatóság körének bővítésén is.

A kezdeményezés egyébként Kínában nem új, évekkel ezelőtt már egy helyi milliárdos inkább feltűnés- és figyelemfelkeltésből, mint piaci vállalkozásként árult levegőt palackba zárva. Tavaly decemberben pedig egy kanadai vállalkozás hívta fel magára a figyelmet azzal, hogy szórófejjel ellátott palackjaiból, amelyekbe a Sziklás-hegységben zárták a levegőt, néhány óra leforgása alatt 500 darabot értékesített jó pénzért.

A Fővárosi Közgyűlés 21 igen szavazattal, 5 nem ellenében elutasította a kötelező betelepítési kvótát - írja az MTI. A javaslatot Tarlós István főpolgármester és Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) VIII. kerületi polgármester jegyzi. Kimondták: a kötelező betelepítési kvóta ellentétes Magyarország, így Budapest főváros érdekeivel. A fővárosi önkormányzat egyetértését és támogatását fejezte ki a kormánynak „az illegális bevándorlással szembeni, Magyarország védelme érdekében tett intézkedéseivel kapcsolatban”.

Ugyanakkor visszakerült az ötperces türelmi idő a parkolási rendeletbe. Azaz a gépkocsijával parkoló mentesül a törvényben meghatározott egyórai várakozási díj és pótdíj megfizetése alól, ha az ellenőrzés időpontja és a mobiltelefonos parkolási díjfizetés érvényességének kezdő időpontja között nem telt el öt percnél hosszabb idő, és a várakozási díjfizetést a parkolás-üzemeltető ügyfélszolgálati irodáján utólag igazolja - áll az elfogadott előterjesztésben.

S a főváros vezetése a tiltakoztások hatására visszavonta azt a javaslatát, hogy Mádl Ferencnek a Hegyalja út átnevezésével állítsanak emléket. Göncz Árpádról viszont városrészt neveznek el a XIII. kerületben.

Kémkedéssel vádolja egy horvát lap a MOL-t.

A horvát Nacional című hetilap szerint a horvát nemzetbiztonsági szolgálat meghiúsította a MOL-hoz köthető külföldi ügynökök műveletét – írja a szerdai Magyar Nemzet, amelyet a hvg.hu idézett. Az olajtársaságtól úgy reagáltak, hogy alaptalanok a horvát újság értesülései.

Az ügynökök állítólag titokban felvételt készítettek horvát állami vezetőkről és az INA olajvállalat igazgatóságáról.

A horvát lap szerint a "titkos kémtámadást" a horvát kormány magas rangú tisztviselői, egy kormánytanácsadó, valamint az INA két igazgatósági tagja ellen szervezték. A cél kompromittáló adatok beszerzése volt zsarolás céljából. "Ez megfelel az államcsíny definíciójának" – írták.

Szollár Domokos, a MOL kommunikációs igazgatója azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy a Nacional komolytalan lap, a cikk értesülései pedig olyan szinten alaptalanok, hogy nem is kívánnak azokkal foglalkozni.

Merkel népszerűsége újra a régi az Origo szerint.

A németek 52 százaléka örül annak, hogy Angela Merkel a kancellár – derült ki egy friss felmérés eredményéből.

A Forsa az RTL és a Stern megbízásából készített közvélemény-kutatást. Merkel 52 százalékos támogatottsága a legmagasabb tavaly augusztus óta, amikor megnyitotta az országot a menekültek előtt.

Az elmúlt hónapokban 44 százalékra esett a kancellár népszerűsége, de az utóbbi időben nem csupán őt, hanem pártját, a CDU-t és annak testvérpártját, a CSU-t is többen támogatják: a megkérdezettek 36 százaléka.

„A brüsszeli támadások növelték a terrorfenyegetettséget, az emberek ezért ismét a hagyományos pártok felé fordulnak” – magyarázta a változást Manfred Güllner, a Forsa kutatója a Stern magazinnak.

Ezt mutatja az is, hogy a bevándorlóellenes, szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak támogatottsága három százalékponttal 10 százalékra csökkent.

Kritizálta a kormányt a Magyar Iszlám Közösség elnöke

Magyarországon az elmúlt másfél évben súlyos iszlamofóbia alakult ki, a muszlimokat gyakran érik inzultusok – mondta Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke az iszlám vallás magyarországi elismerésének 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen az Origo beszámolója szerint. A meghívottak, köztük Colleen Bell amerikai nagykövet, a tolerancia fontosságára hívták fel a figyelmet, és kiemelték, hogy a terrorizmust nem szabad összemosni az iszlámmal.

A terroristák annyira képviselik a világ 1,6 milliárd muszlim hívőjét, mint egy rohadt alma a világ összes almáját – jelentette ki Colleen Bell, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete a Magyar Iszlám Közösség ünnepségén. A rendezvényen arról emlékeztek meg, hogy Magyarországon 100 éve ismerték el az iszlámot törvényes vallásként.

A nagykövet szerint a terrorizmus feléleszti lelkünk ősi félelmeit, amelyek ösztönösen arra sarkallnak, hogy démonizáljunk egyes társadalmi csoportokat. Ezek pedig tovább szíthatják a kedvezőtlen nyilatkozatokat.

„Ha mi engedünk ezeknek a félelmeknek, akkor a terroristák győznek” – mondta Colleen Bell.

A nagykövet arra emlékeztetett, hogy a mai társadalmi és gazdasági változások között a vallási tolerancia túlélésünk elengedhetetlen feltétele.

„Családok milliói menekülnek a jobb élet reményében. Nem állítom, hogy tudom a megoldást az elhelyezésük módjára, de azt tudom, hogy a megfelelő válasz a biztonság, könyörület, az emberi méltóság talaján kell, hogy legyen, és ezeket az alapelveket osztja a Magyar Iszlám Közösség is - mondta.

Párbeszédre van szükség az iszlámmal, és ehhez partnerek kellenek - hangsúlyozta az iszlám vallás magyarországi elismerését kimondó törvény hatályba lépésének századik évfordulója alkalmából, szerdán Budapesten rendezett konferencián az emberi erőforrások minisztere az MTI beszámolója szerint.

"Háborúban állunk, de nem az iszlámmal mint istenélménnyel, nem az iszlámmal mint kultúrával vagy mint közösséggel; háborúban állunk" azokkal, akik az iszlámra hivatkozva, az iszlám közösségből erőt szervezve és erőt lopva, félelemben akarják tartani, mindörökre meg akarják változtatni, el akarják foglalni Európát - fogalmazott Balog Zoltán.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történettudományi Intézete által szervezett kétnapos konferencia megnyitóján Balog Zoltán arról beszélt: Európának és benne Magyarországnak meg kell tudnia védeni magát minden fenyegetéssel szemben, amihez belső és fizikai erőre is szükség van.

A 444.hu szerint a magyar kormány annyira komolyan gondolja, hogy nem akarnak kötelező kvótát menekültügyben, hogy még egy külön oldalt is összehoztak, hogy erről tájékoztassák a magyarokat. Ez a kvota.kormany.hu, amin néhány hangzatos állítást szedtek össze arról, miért nem szabad támogatnia Magyarországnak a kvótát.

Az állítások egyike szerint Európában a sok bevándorló miatt ma már több mint 900 "no-go" zóna jött létre:

A kormány tájékoztatása szerint ilyenek vannak Londonban, Stockholmban, Párizsban és Berlinben is. Ezek a magyar kormány definíciója szerint "olyan városrészek, amelyeket a hatóságok nem, vagy nehezen képesek ellenőrzésük alatt tartani. Ezekben a befogadó társadalom írott vagy íratlan normái alig érvényesülnek".

A "no-go zóna" kifejezés természetesen nem a magyar kormány találmánya, de nem is hivatalos szakkifejezésről van szó. Tele az internet olyan cikkekkel és blogbejegyzésekkel, melyek arról szólnak, hogy nyugat-európai városokban egész kerületeket foglaltak el a bevándorlók, és a sharia-jogra alapuló törvénykezést vezettek be. A beszámolók szerint ezeken a területeken már nem mer intézkedni a rendőrség, a turisták és a helyi lakosok pedig jobban teszik, ha az elfoglalt negyedek közelébe se mennek.

Ezek a beszámolók azonban szinte soha nem ismert lapokban bukkannak fel, hanem bizonytalan eredetű, összeesküvés-elméletekre és rémhírekre nyitott oldalakon.

Mivel hasonlót még hivatalos kormányzati kommunikációban máshol nem tapasztaltunk, levelet írtunk a Külügyminisztériumnak. A minisztérium sajtóosztálya pedig részletesen elmagyarázta, honnan jöttek az adatok a térképhez. Négy ország esetében küldtek linkeket is az adatok forrásaként, ezeket most mind bemutatjuk.

Németország

A Külügyminisztérium válasza szerint: "Berlin város hivatalos honlapja szerint Neu-Kölln kerületben van „no-go” övezet".

Ezt bizonyítandó, egy cikket mellékeltek, ami a berlin.de honlapon jelent meg. És ami arról szól, hogy jelenleg alig van népszerűbb és divatosabb környéke Berlinnek, mint Neukölln. Bár a cikk valóban kitér arra, hogy 2006-ban valaki ezt a környéket no-go zónának nevezte, és a kerületnek a társadalmi feszültségek miatt rossz híre volt akkoriban, de mostanra minden remek: élénk éjszakai élet, színházak, pubok, művészek költöztek a negyedbe és így tovább.

A Külügyminisztérium által linkelt cikk valójában egy turistáknak készült reklámcikk, ami arról szól, hogy a problémás negyedből hipszter-negyed lett, és hogy érdemes Neuköllnbe látogatni.

A német nagykövetség megkeresésünkre annyit közölt, hogy nincsen hivatalos álláspontjuk a kérdéssel kapcsolatban, ugyanakkor azt jelezték, hogy a minisztérium által linkelt cikk pont az ellenkezőjét mondja annak, mint amit állítanak.

Franciaország

A külügy válasza úgy szólt, hogy "egy minisztériumi honlap szerint Franciaországban hivatalos adatok szerint 751 ilyen problémás terület van".

Linket is küldtek a honlapról, amin egy 1996-os lista tekinthető meg, amin 751 "'érzékeny városi zóna" van felsorolva. No-go zónákról viszont szó nincs.

És ez egy fontos különbség, mert azt semmiképp nem állítanánk, hogy Nyugat-Európa egyes országaiban ne lennének olyan negyedek, ahol gondot okoz a szegénység, a magas munkanélküliség, ahol koncentráltabban van jelen a bűnözés. Ahogy azt sem vitatja senki, hogy Franciaországban ezekben a negyedekben sokszor főleg bevándorlók élnek.

A 2005-ös párizsi zavargások is megmutatták, hogy a külvárosi lakótelepeken, azaz a banlieuekban élők közül sokakat nem sikerült rendesen integrálni a társadalomba.

De ezek a tényleg létező szociológiai és közbiztonságbeli problémák közel sem jelentik azt, hogy a terület felett bármilyen értelemben is elveszítette volna a francia állam az ellenőrzést, hogy oda ne szállhatna ki a rendőrség, a sharia szerint törvénykeznének és így tovább.

Kérdésünkre a francia nagykövetség azt közölte, hogy meglepte őket ez a térkép, nem nagyon látják, milyen célból szerepelt a magyar kormány honlapján.

Mint elmondták, ez az egész no-go zóna nem nagyon jelent semmit a követség számára, ezért nincs más hozzáfűznivalójuk ehhez "az abszurd térképhez". Annyit még azért hozzátettek, hogy 2015 elején az amerikai Fox News kért bocsánatot Franciaországtól, mert azt állította, hogy Párizsban no-go zónák vannak.

Belgium

A minisztérium egymondatos válasza szerint "2015 novemberében a belga belügyminiszter elismerte, hogy elvesztették az irányítást Molenbeek negyed felett". Ehhez egy Telegraph-cikket küldtek, melyben az áll, hogy a párizsi terrortámadások után kiderült, a hatóságok elveszítették az irányítást a brüsszeli negyedben.

Csak ez megint mást jelent, mint amit no-go zónán szoktak érteni: az elmúlt évtizedben Molenbeek valóban a dzsihád európai központjává vált, és nincs senki, aki vitatná, hogy ez mennyire súlyos és komoly probléma. Az egykori munkásnegyedet ma már főleg bevándorlók lakják, sokan közülük munkanélküliek, a brüsszeli viszonyokhoz képest sokan szegénységben élnek. Ide fészkelték be magukat a szélsőséges iszlamisták, akikkel szemben az alulfinanszírozott és gyakran amatőr hibákat vétő belga hatóságok nem tudtak érdemben fellépni, és akik képesek megszólítani sokakat azok közül a másodgenerációs bevándorló fiatalok közül, akiket a belga állam nem ért el.

De ez még nem jelenti azt, hogy Molenbeekbe ne lehetne szabadon járkálnia akárkinek, vagy hogy a kerület kiszakadt volna a városból. Egybehangzó beszámolók szerint a kerület teázóiban és éttermeiben ugyanúgy megfordulnak külföldiek, ha épp arra vitte őket a dolguk, és bármiféle probléma esetén ugyanúgy intézkedik a rendőrség, mint a város többi részén. És ismerünk több olyan Brüsszelben élő magyart is, aki ebben a negyedben bérel lakást, és soha semmiféle problémájuk nem akadt.

A Magyar Idők nevű kormányzati tájékoztatási portál ír arról, hogy a kormány újabb szektort államosítana a korábbi nagy sikerek után. Állítólag már tárgyalás is zajlott arról, hogy a teljes közétkeztetést, így a gyerekek étkeztetését is bekebeleznék, elvéve a terület felügyeletét az önkormányzatoktól.

A 444.hu szerint Lázár János már februárban beszélt ennek lehetőségéről. Szerinte ha jól szervezik meg a dolgot, még csökkenhetnek is az árak, hiszen a közétkeztetésben jelenleg részt vevő magáncégek főképp a profit megszerzésében érdekeltek.

A közétkeztetés meglehetősen nagy területet fed le, az iskolák, az állami és önkormányzati nyári táborok, a kórházak, a szociális ellátást biztosító intézmények is mind ide tartoznak.

A Demokratikus Koalíció szerint ha a kormányzat állami kézbe veszi a közétkeztetést, akkor "a trafik-, a föld- és a kaszinómutyi" után "jön a nemzeti menzamutyi".

Oláh Lajos szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján az MTI beszámolója szerint azt mondta, a közétkeztetéssel a Fidesznek és a kormánynak az a baja, hogy annak profitja "nem fideszes oligarchák zsebében landol". A "nemzeti menza" kialakítása pedig újabb lehetőség arra, hogy baráti helyekről vásárolják meg a termékeket, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesternek pedig van sertéstelepe, ásványvíz-palackozója - tette hozzá a független képviselő, aki nem tartja kizártnak, hogy az államosítás után fél évvel "barátoknál landol" az összes magyarországi menza üzemeltetésének joga.

Az ételek minőségét nem a nemzeti menzareform, hanem a tisztességes verseny és a korrupciómentes közétkeztetés biztosítja - jelentette ki Oláh Lajos.

Hozzátette: a korábbi államosítások után trafik- és kaszinóperek tömkelege szakad az állam nyakába, amelyek után a kártérítést nem a "trafikmutyi" kitalálói és haszonélvezői, hanem az ország fizeti.

A DK kikéri Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől az összes előzetes tanulmányt, hogy lássák, milyen számítások alapján mondják azt, megéri egy kézbe venni a menzákat - közölte.