Szeptemberig minden folyamatban lévő, és esetleg konfliktust generáló ügyet le akar zárni a miniszterelnök, ősztől pedig kampányüzemmódba kapcsol a Fidesz, állítják kormányzati forrásaink. Ebbe a fél évbe az oktatás, a közigazgatás és az energetikai szolgáltatások átalakítása férhet bele, de az egészségügyhöz már nem nyúlnak -írja a vs.hu.

Marad az eredeti menetrend, a kormányzati apparátusnak szeptemberig van ideje arra, hogy a kívánt változtatásokat végrehajtsa. Ahogy korábban írtunk róla, Orbán Viktor már a 2014-es választások előtt 2016 szeptemberét adta meg sajátjainak végső határidőként, amikorra minden szükségesnek vélt átalakítást be kell fejezni. Ide tartozik többek között az új Fidesz-közeli média kialakítása a Magyar Időkkel, a 888.hu-val, a TV2 tulajdonosváltásával, a közmédia teljes átalakításával, vagy éppen a Karc FM Rádió elindításával.

Ez azt jelenti, hogy még fél év van a 2010-14-es kormányzati ciklus érdemi döntéseire, mert ősztől várhatóan a „politikai kormányzás” még nagyobb fordulatra kapcsol, mint eddig – állította három kormányzati informátorunk is. Hogy ennek alapja milyen politikai termék lesz, arra jelenleg egyik forrásunk sem tudott még válaszolni, csak annyit mondtak, hogy a „megfelelő műhelyekben”, ami a legnagyobb valószínűséggel a Századvéget jelenti, már dolgoznak ezen.

Az előző ciklusban a Fidesz 2012 őszétől kezdett el beszélni a rezsicsökkentésről, majd 2013 januárjában és novemberében döntöttek a gáz, az áram és a távhő, majd a szén és a tűzifa 10 százalékos lakossági díjcsökkentéséről, de még 2013 decemberére is jutott egy bejelentés a „harmadik rezsicsökkentésről”. Forrásaink szerint Orbán Viktor hasonló ütemezésben várná el az „új politikai termék” kidolgozását és alkalmazását, vagyis arról már legkésőbb az ősszel konkrét tervekkel kell rendelkezni, hogy aztán a 2017-es évet a Fidesz szándékai szerint már ez uralja a magyar nyilvánosságban.

Az Index beszámolója szerint sok kritikát fogalmazott meg az Európai Központi Bank éves jelentésében a Magyar Nemzeti Bank tevékenységével kapcsolatban.

Az EKB szerint az alapítványoknak juttatott forrás és a Budapesti Értéktőzsde megvásárlása is a monetáris finanszírozás kockázatát veti fel. Az MNB tavaly novemberben 13,2 milliárd forintért vette meg az osztrák összesen 68,8 százaléknyi részvénycsomagját, ezzel az MNB a BÉT 75 százalékos tulajdonosa lett.

Az EKB felkérte az MNB-t a önfinanszírozási programjának gondos felülvizsgálatára is. Az MNB monetáris politikai eszközeinek több változtatásáról is döntött önfinanszírozási programja támogatásának érdekében az utóbbi időben, de a változtatások némelyike tekinthető a Szerződés 124. cikke szerinti kiváltságos hozzáférés tilalma megkerülésének. Itt valószínűleg azt kritizálja az EKB, hogy a különböző jegybanki ösztönzők miatt a magyar állampapírok jogosulatlan előnyt élveznek más befektetésekkel szemben a kereskedelmi bankok számára.

A programok magukban foglaltak ingatlanvásárlásokat, egy pénzügyi ismereteket támogató, hat alapítványból álló hálózat révén működtetett programot, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete korábbi alkalmazottai jegybank általi átvételének programját, valamint egy magyar műalkotások és kulturális vagyontárgyak vásárlását célzó programot. Mivel az EKB aggodalmait 2015-ben nem oszlatták el, továbbra is szoros figyelemmel fogja követni ezeket a műveleteket, hogy végrehajtásuk ne kerüljön ellentmondásba a monetáris finanszírozás tilalmával - állapítja meg a jelentés.

Azt is sérelmezi az EKB, hogy a jegybank rendre elmulasztja kikérni az EKB véleményét intézkedései kapcsán. Ezzel egyébként koránt sincs egyedül az EU-ban, Ciprus, Görögország, Írország és az EKB-t vezető Mario Draghi szülőhazája, Olaszország is hasonló cipőben jár.

A kritika után a jegybank is megszólalt. "A Magyar Nemzeti Bank szorosan együttműködik az Európai Központi Bankkal, így az érintett témákban aktív párbeszédet folytat annak érdekében, hogy az EKB még nyitott kérdései mielőbb tisztázásra kerüljenek", írják közleményükben.

Közérdekű adattal való visszaélés gyanúja miatt nyomoz az V. kerületi rendőrkapitányság a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott Pallas Athéné-alapítványokkal összefüggésben – írta a Világgazdaság.

A hvg.hu beszámolója szerint nyomozás indult a jegybanki alapítványok miatt azt követően, hogy Tényi István fideszes főfeljelentő két esettel kapcsolatban bejelentést tett ismeretlen elkövető ellen január 23-án az V. és a XIII. kerületi ügyészségen.

Az egyik a lap cikke, amely arról szólt, hogy ugyan az újságírójuk december 8-án jogerősen megnyerte az alapítványokkal szemben a közérdekű információkért indított pert, a kért adatokat másfél hónappal később sem kapta meg. Noha az alapítványok jogi képviselője elismerte, a döntés végrehajtásának nincs halasztó hatálya, arra hivatkozott, azért nem adják ki az adatokat, mert kérték a Kúriát, függessze fel az ítélet végrehajtását.

A másik esetben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgazdaság-tudományi Bizottsága többek között azt kifogásolta, hogy „a több százmilliárdnyi közpénzzel kistafírozott MNB-s alapítványok úgy okoznak károkat a felsőoktatási intézményrendszernek, hogy teljesen átláthatatlanul és ellenőrizhetetlenül működnek”.

Az alapítványok február 10-én kiadták a közérdekű adatokat a VG újságírójának, ennek jogszerűségét a Kúria március 30-ai ítéletében megerősítette. Az MTA elnöke pedig nyilatkozatban közölte, nem kíván foglalkozni a bizottság állásfoglalásával, honlapjáról eltávolították a hivatkozott dokumentumot, ezért az MNB eltekintett a további jogi lépésektől.

A Demokratikus Koalíció arra készül, hogy egy kormányváltás után elszámoltatja a tisztességtelen, alulárazott és jó erkölcsbe ütköző szerződések kiagyalóit és kedvezményezettjeit - közölte a párt szóvivője az MTI jelentése szerint csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján.

Gréczy Zsolt a hvg.hu hírére hivatkozott, amelyik szerint a Mészáros Lőrinc polgármester elnökölte Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványé lett az Alcsúti Arborétumban található Habsburg-kastélyegyüttes egyik darabja, a kiemelt műemléki védettségű Mosóház.

A politikus úgy fogalmazott, hogy ezzel tovább bővült "az orbáni birodalom". Szép lassan mindent felvásárolnak Orbánék és a barátaik Fejér megyében, különösen Felcsút környékén - mondta.

A szóvivő kijelentette, a DK a kormányváltás után mindent, ami Mészáros Lőrinc nevére került, Orbán Viktor tulajdonának tekint, ugyanis Mészárost strómannak, Orbán Viktort pedig milliárdosnak tartják. A DK azt kérdezi Orbán megbízottjától, Mészáros Lőrinctől, kié lesz a kastély, mire fogják használni, mi lesz benne - sorolta Gréczy Zsolt.

Nagy Márton (pozíciói közül néhány: MNB-alelnök, BÉT-elnök, Magyar Pénzverő igazgatósági elnök, KELER igazgatósági tag, MARK Zrt. fb-tag, Pénzügyi Stabilitási Tanács tag) a 444.hu cikke szerint egészen tanulságos interjút adott a Heti Válasznak.

Az egyik legérdekesebb rész a következő. Az újságíró arról kérdezi, ami sokakat aggaszt mostanában, tehát hogy miért kellett ismeretlen, lenyomozhatatlan hátterű befektetőknek eladni az MKB-t. Válasz:

"Az pedig, hogy kockázati tőkealapok veszik meg [az MKB-t], jelzi, hogy rövid távon nagy potenciál van a bankban."

"Az ilyen befektetők jellemzően két-három évig tartják a bankot a magas, sok esetben két számjegyű hozam reményében, amihez úgy jutnak, hogy a részvényeiket a tőzsdén magas árfolyamon értékesítik" – folytatja Nagy.

Ez tehát a cikk szerint azt jelenti, hogy az MNB alelnöke szerint rövid távon sokkal többet fog érni ez a bank, ezért jó dolog, hogy ezt a nyereséget nem az állam, hanem ismeretlen magánbefektetők fogják learatni.

Ez mindent megmagyaráz azzal kapcsolatban, hogy az állam hogyan áll a közvagyonhoz. Államosítanak egy bankot 17 milliárd forint veszteséggel, eladják 1 forintért a Szanálási Alapnak, amely kiveszi a bankból a mérgezett eszközöket, hulladék értékű ingatlan projekthiteleket – majd az így felértékelődő bankot átadják olyan befektetőknek, hogy azok degeszre kereshessék magukat rajta, akiket a nyilvánosság előtt nem neveznek meg.

Eközben összeszedte a Figyelő az MKB nagyon homályos privatizációja körül fellelhető figurákat. Elsőnek persze az se világos – szögezi le a cikkről beszámoló Index -, hogy egyáltalán minek vette meg az állam legalább 17 milliárdos bukással az egész MKB-t.

Mindenesetre a lap leírja, hogy rengeteg jogi és gazdasági tanácsadócéget szerződtettek le az MKB összerakására és értékesítésére. A vezető tanácsadó, a JPMorgan az iparági információk alapján egymilliárd körüli összeget kaphatott. Az Index úgy tudja, hogy más tanácsadócégek is akár több százmilliós szerződéseket kaptak a pár hónapos MKB-s munkára. Komolyabb feladatokra be lett vonva az EY, a PwC, a CBRE, a DLA Piper, a Deloitte vagy a KPMG is.

Ha ezek átlagosan csak kétszázmilliót kaptak, míg a JP Morgan egymilliárdot, akkor kétmilliárd felett jár a tanácsadói költség a 37 milliárdért értékesített MKB kapcsán, ami őrült magasnak számítana. Itt külön újra felmerül egyébként, hogy minek vették meg a bankot, ha lényegében semmilyen szükséges kereskedelmi banki tudás nem állt rendelkezésre kellő mértékben az MNB-ben.

Április 16-án látogat a nemzetközi menekültválságtól szorongatott, görögországi Leszbosz szigetére Ferenc pápa - közölte csütörtökön a Vatikán az MTI beszámolója szerint.

A tájékoztatás szerint a látogatás célja támogatást nyújtani a menekültek ügyének és felhívni a figyelmet a migránsválság legégetőbb problémáira Európában.

A látogatást kedden jelentették be, de akkor még nem volt bizonyos az út időpontja. Egy magát megnevezni nem kívánó görög kormányzati forrás akkor azt mondta, hogy a pápához csatlakozik I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka is.

Ferenc pápa gyakran emeli fel szavát a menekültek mellett, sürgetve Európát és a világ más országait, hogy tárják ki a kapukat az üldözöttek és nélkülözők előtt. Felszólította egyben a katolikus plébániákat Európa-szerte, hogy fogadjanak be menekült családokat.

Pápává választását követően, 2013-ban Ferenc első útja az olaszországi Lampedusa szigetére vezetett, amelyre, akárcsak Leszboszra, menekültek százezrei érkeztek.

Földbe ásott gödörben melegednek a rendőrök egy hordó körül zsákokon ülve – derül ki többek között azokból az újabb fotókból, amelyeket a határ mentén szolgáló rendőrök küldtek el a Blikknek az áldatlan állapotokról.

A hvg.hu beszámolója szerint újabb fotókat kapott a határvédelmet ellátó rendőröktől a Blikk a munkájuk körülményeiről. Szerdán a lap szemeteszsákokból felhúzott sátrakat mutatott be, most pedig azt, hogy egy gödörbe ásott hordó mellett melegednek a déli határra kirendelt rendőrök.

A lapnál beszéltek egy olyan rendőrrel is, aki az elfogadhatatlan helyzet miatt fordított hátat a hivatásának a közelmúltban. A név nélkül nyilatkozó rendőr közölte, hónapokot töltött a határon, de szerinte nem ez a rendőri munka. Hozzátette, sokan kezdenek kikészülni, de pozitív változásnak nem sok jelét látják.

A leszerelésre a Blikk szerint egyelőre kevesen szánják el magukat, a határon szolgáló rendőrök közül ugyanis sok még próbaidős. Egy másik rendőr arról beszélt, hogy sok próbaidős attól tart, ha leszerel, vissza kell fizetnie az oktatására költött pénzt, ami általában több százezer forintra rúg.

A magyar–szerb határszakaszon egyébként körülbelül 600 katona és nagyjából 400 rendőr teljesít szolgálatot.

Az ORFK a lap szerint azt közölte, hogy a magyar-szerb szakaszon hamarosan manőverutat, világítórendszert és további esőbeállókat építenek ki. Hozzátették, hogy eddig az állomány részéről nem érkezett panasz, a felmerülő jelzéseket megvizsgálják, és ha kell, orvosolják. Nem tudnak arról, hogy bárki a határszakaszon uralkodó állapotok miatt szerelt volna le – tette hozzá a beszámoló.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) és a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) vezetőjének távozását sürgette Nyakó István szocialista politikus csütörtöki sajtótájékoztatóján, amelyen választ kért a Fidesz-kormánytól, hogy engedi-e megtartani a vasárnapi boltzár eltörléséről szóló népszavazási kezdeményezést – számolt be az MTI.

Nyakó István a Kúria épülete előtt újságíróknak azt mondta: a Kúria szerdai döntése - amely hitelesítette a vasárnapi boltzár eltörlésével kapcsolatos népszavazási kérdését - bebizonyította, hogy mindkét választási hatóság "törvénytelen eseményeket minősített törvényesnek". Szerinte ugyanis a Kúria azt kifogásolta, hogy Erdősi Lászlóné beadványának leadását "verőemberek" segítették, az időbélyegzőnél nem ő blokkolt személyesen és az NVI vezetőjének sem ő adta át elsőként a beadványát.

Nyakó István szerint ezért Pálffy Ilonának, az NVI vezetőjének és Patyi Andrásnak, az NVB elnökének is "mennie kell".

A szocialista politikus kijelentette: nagyon bíznak abban, hogy a Fidesz-kormány a Kúria döntése után semmilyen jogi akadályt nem gördít a népszavazás megtartása elé. Tudják, hogy "mindenre képesek", hiszen visszamenőleges hatályú törvénykezéssel vagy más "jogi furmánnyal" eddig is sok gondot okoztak az országnak - mondta.

Nyakó István ezért arra várt világos, egyenes választ Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől, hogy tiszteletben tartják-e a Kúria döntését, és megengedik-e azt, hogy a nép dönthessen erről a témáról.

Az Index szerint a bürokráciacsökkentés jegyében próbálják rávenni a dolgozókat, hogy önként is távozzanak a közszférából. Korábban öt-tízmillió forintos lelépési összegekről volt szó, most viszont úgy néz ki, hogy ez egy kacsa volt, monda Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a Magyar Nemzetnek.

Boros Péterné több más érdekvédővel együtt kedden este tárgyalt Lázár János kancelláriaminiszterrel és Kovács Zoltán kormányszóvivővel elsősorban a közszféra béreiről, de szóba kerültek a megszűnésre ítélt háttérintézmények is, írta az MTI.

A résztvevőket arra biztatják, hogy aznap öltözzenek feketébe, illetve tűzzék ki az összefogás fekete-fehér szalagját, fejezzék ki ezzel, hogy együtt éreznek Sándor Máriával, illetve az "egészségügy áldozataival és mellőzöttjeivel" – olvasható a hvg.hu-n.

Országos fekete ruhás szolidaritási napot hirdettek április 15-re az egészségügyi dolgozóknak a Facebookon. Aznap lesz a pedagógusok kétórás engedetlenségi akciója is.

A résztvevőket arra biztatják, hogy aznap öltözzenek feketébe, illetve tűzzék ki az összefogás fekete-fehér szalagját, fejezzék ki ezzel, hogy együtt éreznek Sándor Máriával, illetve az "egészségügy áldozataival és mellőzöttjeivel".

A szervezők a tanárok mozgalma felé is kifejezték támogatásukat.

Sándor Mária, a fekete ruhás akciót elindító nővér a hétvégén jelentette be, hogy felhagy a „mozgalmárkodással”. . Blogján azt írta, "feladja", nem küzd tovább az egészségügyi dolgozók érdekvédelméért. "Nem tartozom azok közé, akik nem tudnak visszalépni és nem tudják elismerni – megbuktam. Szégyellem, hogy egy olyan országban kell élnem, ahol az ország vezetése mindent fontosabbnak tart, mint magát az embert! Ezt a csatát bebuktam" – fogalmazott.

Tavaly év végén nagyjából 250 milliárdon állt az építőipari lánctartozások mértéke, ennek fele várhatóan sose lesz kifizetve. Erről Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke beszélt a Világgazdaságnak. Bár az jelentős eredmény, hogy tavaly legalább nem nőtt a lánctartozások szintje.

Mint a cikkről beszámoló Index írja, a kifizetetlen tartozásoknál az adós már eltűnt vagy megszűnt a cége. Esetleg várhatóan olyan sokáig fognak tartani a tartozások miatt indított perek, hogy azalatt fog teljesen megszűnni az adós cége. Bár az iparágban az elmúlt két évben némi élénkülés volt tapasztalható, ez főleg csak az uniós pénzből történő középítkezéseknek köszönhető.

Most is magas a megszűnő vállalkozások száma, tavaly több mint 6500 építőipari cég szűnt meg. Ez 14 százalékkal több mint 2014-ben. A cégek jövedelmezősége jellemzően pár kivételtől eltekintve viszonylag alacsony, 5-6 százalék az átlagos árbevétel arányos nyereség nálunk. Az iparági cégek likviditási helyzete is jellemzően elég gyenge, a kereskedelmi bankok pedig továbbra is az építőipari cégek hitelezését ítélik a legkockázatosabbnak.

Lemondásra szólította fel a felsőoktatásért felelős államtitkárt Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szakszóvivője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján, állítása szerint ugyanis tudtával vagy tudta nélkül, de számos vidéki egyetemen "csalták el" az uniós forrásokat "álprojektekkel, áltanulmányokkal".

Az MTI beszámolója szerint a politikus, aki néhány hete dunántúli egyetemek hasonló eseteire mutatott rá, most a Szent István Egyetem Békés megyei kampuszainak pénzkifizetéseit hozta példaként arra: szerinte nem kivétel, hanem szabály, hogy az uniós forrásokat a felsőoktatásban sem a megfelelő célra használják, hanem "pénzkifolyatásra".

Mint elmondta, Békés megyében mintegy másfél milliárd forintot fordíthattak volna a tudományos élet vagy a felsőoktatás fejlesztésére, ennek azonban mindössze 4 százaléka hozott kézzelfogható eredményt.

A forrás csaknem felét bérként fizették ki, míg másik felét mintegy negyven tanulmány elkészíttetésére - mondta, hozzátéve: a plagizálásra, a jelentős túlárazásra és arra, hogy egy-egy tanulmányért több uniós pályázat keretében is fizettek példa az a 300 oldalas tudásmenedzsment koncepció, amelynek csaknem 90 százaléka plágium.

Takács Péter, az LMP békéscsabai önkormányzati képviselője különösen aggályosnak tartja, hogy az ország egyik leghátrányosabb megyéjében 518 millió forintot költöttek olyan tanulmányok, amelyek nem szolgálják a gazdaság fejlesztését, és a tanulmányok elérhetőségét szorgalmazta.

Magyarország megint csúcsot döntött a FIFA-világranglistán – írja az Index.

Noha a FIFA-ranglista használhatóságáról nem lehetünk meggyőződve, de az biztos, hogy Magyarország még sohasem szerepelt ilyen jól, a horvátokkal játszott 1-1-es döntetlen után már 18. helyen áll Bernd Storck csapata.

A válogatott egy helyet javított a legutóbbi listához képest. Az élen az argentinok állnak, helyet cseréltek a most második, sokáig vezető Belgiummal.

Az Eb-csoportellenfeleink közül Portugália áll a legjobban, a nyolcadik helyre csúsztak vissza a hetedikről Cristiano Ronaldóék. Ausztria is rontott egyet, így a 11., Izland viszont feljövőben van, hármat javítva a 35., pont Magyarország következő ellenfele, Elefántcsontpart mögött áll.

A Jobbik csütörtökön arra szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt és a Fidesz prominenseit, hogy ne a saját üzleti haszonszerzésükre használják fel kormányzati pozíciójukat, és hagyjanak fel az ország rokonoknak, barátoknak történő "kiárusításával".

Szilágyi György, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője Budapesten tartott sajtótájékoztatóján az MTI szerint azt mondta, az elmúlt időszakban minden nagyobb üzleti tranzakcióról az derült ki, hogy a háttérben vagy a kormányfő családtagjai, illetve barátai, vagy más vezető fideszes politikusok állnak.

A Heti Válasz csütörtöki számára hivatkozva példaként említette, hogy - mint mondta - Orbán Viktor veje a napokban egy olyan szaúdi üzletember cégének adta el az V. kerületi volt Postabank-székházat, aki korábban szerepelt az FBI körözési listáján, a Forbes magazin a világ tíz legkeresettebb fehérgalléros bűnözője közé sorolta, egy francia parlamenti vizsgálat szerint pedig terrorszervezetek által használt pénzügyi hálózatokkal is kapcsolatban áll.

Szilágyi György úgy látja, mindez nemzetbiztonsági kockázatokat is felvet, hiszen szerinte az üzlettel a miniszterelnök zsarolhatóvá válik külföldi személyek által. A Jobbik ezért kezdeményezi az ügy kivizsgálást az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában - tette hozzá.

Az Index szerint meglepő bejelentést kaptak március végén egy reggeli értekezleten a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Bőr- Nemikórtani és Bőronkológiai Intézet munkatársai. Információink szerint az akut pénzhiányra hivatkozva „gyakorlatilag megtiltották″ az intézetben dolgozó orvosoknak, ápolóknak, takarítóknak és egyéb szakdolgozóknak a gumikesztyű használatát. Az intézet különböző szintjein dolgozó forrásaink szerint Kárpáti Sarolta igazgató azzal indokolta a döntést, hogy előző nap teljesen kifogyott a kesztyű a műtőből, ami miatt több operációt, kezelést el kellett halasztani.

A március végén életbe lépő új szabály nem vonatkozik a műtő és a fekély ambulancia munkatársaira, viszont az Index szerint az ápolónők két hete megfelelő védelem nélkül cserélik a betegek ágyneműit, és az orvosok is kölcsönös fertőzésveszélynek kitéve vizsgálják a pácienseket.

Úgy tudjuk, hogy az említett március végi értekezleten nagy felháborodást váltottak ki Kárpáti Sarolta szavai. Az új szabály ellen szót emelt Bencés Ilona, klinikai főnővér, aki felemlegette, hogy az egyetem munkavédelmi oktatásán éppen azt tanítják, hogy a gumikesztyűvel szemben a nejlonkesztyű nem véd meg a „biológiai átvételektől", azaz a baktériumok és kórokozók továbbadásától.

Bencés az értekezleten részt vevő több mint húsz fő előtt kijelentette, hogy „gumikesztyű híján az intézetben nem állnak rendelkezésre a betegellátás alapvető feltételei". Úgy tudjuk, hogy Kárpáti erre röviden annyit válaszolt, hogy megvannak az elégséges feltételek.

Az információt később cáfolta a Semmelweis Egyetem. Az intézmény az MTI-vel azt közölte, az Indexnek küldött szerdai válaszukban is jelezték: nincs korlátozás a védőeszközök - ennek számít a gumikesztyű is - használatában az egyetem egyetlen klinikáján sem.

Hozzátették: az érintett klinika egyik értekezletén arra vonatkozóan hangzott el egy utasítás, hogy a műtéti használatra való gumikesztyűt a műtőben, míg a betegvizsgálatokhoz való, egyszer használatos gumikesztyűt betegvizsgálatokra használják. Mindkettő védőeszköz, de más típusúak - mindez teljes összhangban van az egyetem szabályzataival és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásával is - hangsúlyozták.

Az IMF-EU hitel visszafizetése példátlan eredmény a mai világgazdasági környezetben, és nem lehetett volna elérni olyan barátok nélkül, mint amilyen a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Párizsban, a szervezet tanácsülését követően.

A kormányfő csütörtökön megbeszélést folytatott Ángel Gurríával, az OECD főtitkárával, majd felszólalt a szervezet tanácsülésén.

A blog szerzőjeként mindehhez csak annyit fűznék hozzá, amit már tegnap is megírtam, mikor Varga Mihály büszkélkedett ugyanezzel az eredménnyel: az IMF-EU-hitel visszafizetése nem „példátlan eredmény”, hanem teljesen természetes kötelezettség. Ha valakitől pénzt veszünk fel, azt a megadott határidőre vissza kell adni. Ha ez Orbánnak nem természetes, hanem egyfajta „óriási hőstett” (példátlan eredmény), akkor ebből mindenki levonja a következtetést: legközelebb nem adunk nekik, hiszen egyáltalán nem tekintik magától értetendő dolognak a visszaadást. S mi az, hogy a jelenlegi világgazdasági környezetben? Hiszen Orbánéknak épp az a szerencséjük, hogy már évek óta nagyon kedvező a világgazdasági környezet (például az olajárak esése, a pénzbőség, s még sorolhatnám): ezért nem omlott még össze a gazdaság, pedig az „unortodox gazdaságpolitikájukkal”, a befektetők elriasztásával, a külföldi cégek megsarcolásával sok mindent megtesznek ennek érdekében.

Eközben Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Orbán európai kérdésekről egyeztetett csütörtökön Párizsban Nicolas Sarkozy volt francia államfővel, a jobboldali Köztársaságiak vezetőjével. De nekem ehhez is lenne egy megjegyzésem. Ha már Orbán külföldre utazik (s nem is egy napra ment Párizsba), akkor nem kellene mondjuk az ottani kormány vezetőjével is tárgyalnia? Hiszen mégis két szövetséges ország legfőbb vezetőiről lenne szó? Kiváncsi vagyok, Orbánt fogadja-e Francois Hollande francia köztársasági elnök? Vagy Manuel Valls miniszterelnök? Vagy legalább bárki a kormány tagjai közül? Mert ha nem, az óriási bukta a magyar miniszterelnöknek, hiszen kiderül: immár a nagyhatalmak vezetői szóba sem állnak vele. Jellemző, hogy a múlt hét végén Washingtonban járt (mellesleg teljesen feleslegesen, mert az ott tartott nukleáris csúcsértekezleten Magyarországnak, amely nem atomhatalom, nem sok beleszólása volt a dolgokba – de persze a többnapos út költségeit akkor is mi, az adófitetők álltuk) – szóval Washingtonban járt, s az amerikai kormányzat tagjai közül senki sem fogadta. Mindössze egy protokolláris kézfogást tudott felmutatni Obamával: az amerikai elnök ugyanis a csúcs összes résztvevője számára vacsorát adott a Fehér Házban, s akkor már természetesen kezet kellett fognia minden érkezővel.

Legkésőbb május végéig Ausztria kerítést épít az osztrák-magyar határszakasz egyik részén – közölte a Kurier című osztrák napilap csütörtökön kormányértesülésekre hivatkozva - írja a hvg.hu.

A stájerországi Spielfeldnél lévő határátkelő mintájára nemcsak a tiroli Brenner-hágónál, hanem Burgenland tartomány Nickelsdorf és Heiligenkreuz településeinél is menekülteket átléptető rendszert hoznak létre. A lap értesülései szerint a burgenlandi kerítés 30 kilométer hosszú lesz, azonban a belügyi tárca szóvivője szerint erről még nem született döntés.

Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter az osztrák közszolgálati rádióban (Ö1) szerdán úgy nyilatkozott, hogy Ausztria felkészül esetleges új migrációs útvonalakra, ezért a következő hetekben az osztrák rendőrség az ország keleti felére, a magyar-osztrák határszakasz burgenlandi részére fog összpontosítani.

Jelenleg a burgenlandi Nickelsdorf, Kittsee, Klingenbach, Rattersdorf, Schachendorf és Heiligenkreuz településeknél végeznek szúrópróbaszerű ellenőrzést.

A német-osztrák határszakaszon végzett ellenőrzések miatt a salzburgi Walserberg és a tiroli Kufstein településeknél torlódik fel esetenként a Bajorország felé tartó forgalom. Az Osztrák Autóklub (ÖAMTC) illetékese szerint hasonló dugókra lehet majd számítani Ausztria déli határrészénél, hiszen a tiroli Brenner-hágó fontos forgalmi csomópont.

Ausztria január közepe óta csak a spielfeldi határátkelőnél enged be menedékkérőket. Az átkelőnél 3,7 kilométer hosszan kerítést építettek, a migránsokat terelőkordonok irányítják.

Több jelentős ponton változott az alaptörvény-módosítás tervezete a Magyar Idők csütörtöki számában megjelent információ szerint, a módosítással párhuzamosan pedig a honvédelmi tárca a terrorfenyegetés miatt kezdeményezni fogja a kabinetnél a nemzeti biztonsági stratégia és a nemzeti katonai stratégia átdolgozását. Az MTI beszámolója szerint a Honvédelmi Minisztérium péntekre ötpárti egyeztetésre hívja a parlamenti pártok frakcióvezetőit a terrorveszélyhelyzet alaptörvénybe foglalásával kapcsolatban.

A lap értesülése szerint, az ellenzéki kritikákat figyelembe véve, az eredetileg javasolt 60 napról 30 napra csökkentették a terrorveszélyhelyzet elrendelésének idejét, amely alatt különleges jogrendet vezetnek be, a parlament folyamatos tájékoztatása mellett.

Emellett a jelenlegi jogszabályok által a különleges jogrendi helyzetekben (rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet és váratlan fegyveres támadás) lehetővé tett 30 jogkorlátozó intézkedésből hatot kivettek a javaslatból - írja a lap.

A Magyar Idők úgy tudja: az új normaszövegben a terrorveszélyhelyzet kihirdetése esetében már nem szerepel az ország védelme szempontjából fontos termékek, energiahordozók, fogyasztási cikkek készletezésének korlátozása, forgalmuk szabályozása. Kikerült az intézkedések közül az import és az export korlátozása, a közbeszerzési eljárások felfüggesztése is.

Szintén kikerült a szövegből a lap szerint a külföldiek beutazásának korlátozása vagy tilalma, az ország területén élő nem magyar állampolgárok jelentkezési kötelezettsége és a tartózkodásukra vonatkozó korlátozás, valamint a külföldi személyekkel és szervezetekkel való érintkezés és kapcsolattartás korlátozása vagy tilalma is.

A Honvédelmi Minisztérium várja a pártok javaslatait, és kész azokról tárgyalni - közölte a lap.

A hvg.hu szerint aláírásgyűjtés indult Kiss László és Gyárfás lemondásáért.

Felháborítónak és elfogadhatatlannak tartják a petíció elindítói, hogy az úszószövetség kiállt a csoportos nemi erőszakért elítélt és a börtönből valószínűleg idő előtt szabadult Kiss László mellett. Lemondatnák a szövetségi kapitányt és a szövetség elnökét is.

"Akik a magyar sportban, ezen belül a honi úszó életben tevékenykednek, mindannyian hallottak arról, hogy Kiss Lászlóval szemben 55 évvel ezelőtt milyen ítélet született" – idézik a petíció készítői az úszóedzők nyilatkozatát, és megjegyzik, Kisst három év börtönbüntetésre ítélték, de ebből csak húsz hónapot ült le.

"Követeljük, hogy Kiss László és Gyárfás Tamás mondjon le tisztségéről!" – írják a petícióban, amelyet egyelőre 58 ember írt alá.

Az Origo elemzése szerint több forgatókönyvből választhatnak a kormánypártok az után, hogy a Kúria zöld utat adott az MSZP boltzáras népszavazási kérdésének. A legvalószínűbb verzió az, hogy az üzletek ismételt kinyitásáról és a kötelező kvóta elutasításáról egy időben lesz népszavazás. Ez lenne a legkisebb politikai veszteség a Fidesznek, és a 2018-as választások előtt kimerítené az ellenzéket is.

A Fidesz–KDNP képviselői számítottak arra, hogy idővel lesz népszavazás a vasárnapi boltzárról, igazából csak annak ideje volt kérdéses. A követendő politikai stratégiát még nem alakította ki a kormánypárt, az elnökség sem tárgyalt erről, de több forgatókönyv szerepel a Fidesz-KDNP asztalán.

Már korábban belengették, hogy adott esetben kész a kabinet arra, hogy visszavonassa vagy valamilyen mértékben átalakítassa az Országgyűléssel a vasárnapi zárvatartásról szóló törvényt. Most ismét napirenden van ez az ötlet, de az Origo értesülése szerint a Fidesz meg akarja várni, hogy a parlament eljusson a népszavazás kiírásához. A probléma ezzel a verzióval az, hogy ettől függetlenül a másik két kérdést (a kétmilliós bérplafon és az állami földek eladásának tilalma) az ellenzék még napirenden tarthatja, mozgósíthat vele.

A boltzárról szóló törvény megváltoztatása egyébként nem lenne idegen a Fidesztől. Ha a kormány még a népszavazás előtt visszavonná a vasárnapi boltzárról szóló törvényt, a másik két kérdés már vélhetően nem jelentene akkora vonzerőt, hogy a szavazásra jogosultak kellő számban részt vegyenek az azokról szóló referendumon.

Egy másik forgatókönyv szerint a kormánypártok "beleállnak" a népszavazási kampányba. Ehhez elsősorban az kellene, hogy a kötelező betelepítési kvótáról szóló referendum összecsússzon az MSZP kezdeményezéseivel, vagyis a boltzáras, bérplafonos és állami földes referendumokkal. Így szinte biztos lenne, hogy az egyik kérdésben - a betelepítési kvótáról szólóban - a kormány számára kedvező eredmény születik, míg a másik háromban vélhetően kedvezőtlen.

Akkor pedig lehet, hogy az MSZP javaslatai 3:1 arányban kerekednének fölül. Egy ilyen verzió szintén kellemetlen lenne a kormánypártoknak másfél évvel az országgyűlési választások előtt. Ezt ugyanis az ellenzéki pártok kommunikálhatnák úgy, hogy a népszavazáson az egész kormány tevékenységéről mondtak negatív véleményt a választók.

Előnye ennek a verziónak, hogy az ellenzéket a politikai verseny mellett értelemszerűen egy gazdasági versenyre kényszerítenék a kampány miatt. Egy-másfél évvel az országgyűlési választások előtt jelentős költségekbe vernék az ellenzéket, így könnyen lehet, hogy 2018-nak jóval kevesebb forrással futnának neki, mint a Fidesz.

A kormánypártban többen elégedetlenek a KDNP tevékenységével. Számukra azért jönne jól egy népszavazási bukta a vasárnapi boltzár ügyében, mivel így a 2018-as választások előtt újra lehetne kötni a kereszténydemokratákkal való választási szövetséget. Egy vereség esetén pedig joggal bízhatnának többen a Fideszben úgy, hogy a KDNP kárára erősítenék a pozícióikat.

Egy harmadik forgatókönyv az elhallgatás a boltzár ügyében. Ha kormánypárti részről nem hevítik föl a kampányt, akkor kétséges, hogy az ellenzék hogyan tud az urnákhoz elvinni több mint négymillió embert. A népszavazás érvényességéhez ugyanis a választók 50 százalékának el kell mennie. A magyarországi népszavazások közül csak az 1989-es és a 2008-as esetében volt 50 százaléknál magasabb aktivitás.

A kormánypártok egyébként még abban is bízhatnak, hogy majd az Alkotmánybíróság szab gátat a boltzáras referendumnak.

A mostani helyzet alapján a legvalószínűbb verzió az, hogy a boltzárról és a kötelező kvótáról szóló referendum egy napon lesz. A kormány beleállhat a kampányba, amivel persze komoly kockázatot is vállal. Bő egy évvel az országgyűlési választás előtt lemérhetik, hogy mekkora az ellenzék és a Fidesz tábora egy éles helyzetben.

A Fidesz számára azért is jelenthetne előnyt egy ilyen helyzet, mert kiderülne, hogy magában a kormánypárti táborban mekkora az átszavazási hajlandóság a vasárnapi boltzár ügyében. Persze ha azt nézzük, hogy a legutóbbi országgyűlési választáson is csak 61 százalék ment el szavazni, könnyen lehet, hogy egy ilyen éles kampányú referendum esetében sem lenne meg az ötvenszázalékos részvétel.

A 444.hu beszámolója szerint az ügyészség nem tud mit kezdeni azzal, hogy választási csalást követtek el Terézvárosban

Ami elsőre elég egyértelműnek tűnik, az Polt Péter legfőbb ügyész szerint nem az. A 2014-es önkormányzati választáson Terézvárosban a Schmuck Andor-féle Szociáldemokraták hamis ajánlásokkal tudtak jelölteket állítani. Úgy szedték össze a kellő számú ajánlást, hogy a Fidesz listájáról egyszerűen átmásoltak adatokat, aztán az aláírást odahamisították.

A mesterterv az lehetett, hogy a közös MSZP-Együtt-PM-DK-s jelöltek mellett a szavazólapon legyen még egy baloldalinak tűnő jelölt, hát elvisz szavazatokat.

Ez annyira nem jött be, a választásokon hamis ajánlásokkal megsegített szociáldemokraták alig kaptak szavazatok.

A választási eredményt érdemben nem befolyásolta a zavarórepülésük, nem ezen múlt, hogy a baloldal 10-ből csak egy mandátumot szerzett. A fideszes jelöltek ugyanis magabiztosan, nagy különbséggel nyertek.

Csakhogy, a baloldal felfigyelt arra, hogy milyen gyorsan gyűjtötték össze a megfelelő számú ajánlást a Szociáldemokraták, és összevetették a fideszes és a szocdem ajánlóíveket, így pedig kiszúrták a duplikációkat. Feljelentést is tettek közokirat-hamisítás, választás rendjének megsértése és személyes adatokkal való visszaélés gyanúja miatt.

Innentől kezdve viszont a rendőrségnek és az ügyészségnek valamit kezdenie kellett az üggyel. Most, másfél évvel a választás után egyre többen érdeklődnek, hol tart az ügy.

Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes a legfőbb ügyészt kérdezte. Polt Péter válaszából az derült ki, hogy a nyomozó hatóság 99 darab a Fidesz, 'és 108 darab a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja jelöltjeire leadott ajánlóívet foglalt le.

152 ajánlás eredetiségét vizsgálták meg, amelyek mindkét párt ajánlóívein szerepelnek. Közülük ketten azóta elhunytak, másik két személy idős, 90 év feletti korára tekintettel nem tudott egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy az aláírásuk a sajátjuk-e az ajánlóíven.

148 személynél merült fel az, hogy személyes adatait felhasználva, aláírását meghamisítva visszaéltek ajánlásával .

Arra a kérdésre, hogy kik az áldozatai a terézvárosi választási csalásnak, Polt azt válaszolta, hogy az ajánlóív nem közokirat, ezért hamis magánokirat felhasználásának vétsége, illetve választás rendje elleni bűntett gyanúja merül fel. Polt szerint „ezen bűncselekményeknek nincs sértettje”.

Polt szerint az ügyben a nyomozás továbbra is folyamatban van. Arról nem lehetett olvasni a válaszában, hogy mire jutottak arról, hogyan szerezhették meg Schmuckék a Fidesztől a csaláshoz szükséges adatokat.

Az MSZP közben azt szeretné, , ha új választást írnának ki Terézvárosban a csalás miatt, ezért kezdeményezték is a képviselőtestület önfeloszlatását. A fideszes többség erre azta trükköt eszelte ki, hogy összehívták ugyan a képviselőket a témában, de a márciusi 15-i nemzeti ünnepre, a meghívót pedig előtte lévő este küldték ki, ezzel nagyjából belőtték a komolyságát a kezdeményezésnek.

A szocialisták megvizsgálnák azokat a kerületeket is, ahol indultak még a Schmuck-féle szocdemek. Ezek az ajánlóívek azonban már nincsenek meg, mert a törvény szerint azokat a szavazást követő kilencvenedik nap utáni munkanapon megsemmisítik.

Az államháztartás központi alrendszerének első negyedévi hiánya 125,8 milliárd forint volt, a márciusi deficit 140,8 milliárd forintot tett ki - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az előzetes adatokat csütörtökön a honlapján.

Az MTI híre szerint az idei első negyedévet a központi költségvetés 158,2 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 29,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 2,5 milliárd forintos többlettel zárták.

Egy évvel korábban, 2015. első negyedévében az államháztartás központi alrendszerének deficitje 536,7 milliárd forint volt.

Az államháztartás központi alrendszerének márciusi hiánya 140,8 milliárd forint volt, amely lényegesen alacsonyabb az előző év márciusi, 226 milliárd forintos deficitnél.

Az NGM szerint a két év március végi egyenlegének eltérő alakulásában az idei év magasabb adóbevételei, valamint a központi költségvetés lényegesen alacsonyabb kiadásai játszottak szerepet. Az első negyedéves hiány a legalacsonyabb volt az elmúlt másfél évtizedben - emelik ki.