A korábbi hírekkel ellentétben a belga rendőrök nem Najim Laachraouit, a harmadik, még szökésben lévő merénylőt fogták el, aki a gyanú szerint előző nap részt vett a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtér elleni terrortámadásban - jelentette szerda délben a La Libre Belgique című helyi napilap alapján az MTI.
Az újság értesülése szerint egy másik gyanúsítottat vettek őrizetbe délelőtt a hatóságok a belga főváros Anderlecht nevű negyedében. A belga szövetségi ügyészség egyelőre nem adott tájékoztatást az ügyről.
Najim Laachraouit nagy erőkkel kereste a rendőrség, miután a biztonsági kamerák rögzítették, amint a két öngyilkos merénylő társaságában tartózkodott előző nap a repülőtéren. Feltehetőleg ő is pokolgépet rejtett el a poggyászában, azonban pánikba eshetett, és végül nem robbantotta fel magát, hanem elmenekült.
A helyi sajtó korábban arról számolt be, hogy azonosították mind a három repülőtéri merénylőt, és ezen információk szerint a zaventemi öngyilkos robbantásokért egy testvérpár felelős, a már korábban is körözött Khalid és Ibrahim el-Bakraoui.
Az RTBF belga közszolgálati televízió azonban rendőrségi forrásokra hivatkozva később azt közölte, hogy Ibrahim a légikikötőben robbantotta fel magát, Khalid pedig fél órával később az uniós intézmények közelében lévő brüsszeli metróállomáson. Ezen értesülések szerint a második repülőtéri kamikaze kiléte továbbra is ismeretlen.
Eközben a La Derniere Heure című belga lap azt írta, hogy a brüsszeli metróban robbantó öngyilkos merénylőkből álló csoport is ott lehetett a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtéren.
A belga rendőrség azonosította azt a két autót, amelyek együtt érkeztek a merénylőket szállító taxival - írja az újság.
Közvetlenül a brüsszeli repülőtéri robbantás előtt egy Renault Clio és egy fekete Audi S4 típusú autó is a repülőtér parkolójába érkezett. A beszámolók szerint ezekben három, vagy négy ember ülhetett, akik ki sem szálltak az autóból, hanem érkezésük után nem sokkal visszaindultak Brüsszelbe.
Rendőrségi források szerint mindkét autó egy 22 éves, török származású limburgi fiatalember tulajdonában van, aki már egy éve a hatóságok látókörében van terrorista csoportban való részvétel gyanújával. A férfi az elmúlt évben Szaúdi-Arábiában járt, ahová másik három, egy 22, 25 és 26 éves limburgi fiatalember, és egy 33 éves marokkói származású, antwerpeni férfi kísérte el.
A két autót azonosították korábban a német-belga, a belga-luxemburgi és a belga-francia határokon is.
A lap értesülései szerint egy kukában számítógépet talált a belga köztisztasági vállalat, amelyet átadott a rendőrségnek. A hatóságok a laptopot "fontos" eszköznek minősítették, amelytől azt remélik, hogy értékes dokumentumokat, vagy az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel folytatott levelezést találják rajta. Emellett a Brüsszelben rejtőző nemzetközi terrorista sejtek újabb szálait is segíthet felgöngyölíteni - írta a napilap.
Egyébként nem sikerült minden előkészített robbanóanyagot a repülőtérre szállítaniuk a merénylőknek - írta rendőrségi forrásra hitakozva a La Derniére Heure.
A taxitársaság tájékoztatása szerint a rendelést felvevő diszpécser nem értette jól a három fő és csomagjainak elszállítására szóló rendelést, ezért az elkövetők kérése ellenére nem kisteherautó, hanem egy kisebb autó érkezett. A taxis elmondása szerint nem is fért be minden csomag az autóba.
A napilap tudni véli, hogy a merényleteket követő nyomozás folyamán, a brüsszeli Schaerbeek negyed lakásában talált nagy erejű bomba lehetett az elkövetők negyedik pokolgépe.
Manuel Valls francia miniszterelnök kizárta annak a lehetőségét, hogy töröljék a nyári labdarúgó Európa-bajnokságot – írja a Magyar Idők honlapja az MTI alapján.
„Nem, ez vereség lenne, illetve győzelem a terroristáknak” – válaszolta szerdán az Europe 1 rádióban arra a hallgatói kérdésre, hogy a brüsszeli merényletek miatt nem törlik-e az Eb-t. – „Szükség van az ilyen sporteseményekre. A feltétel csak az, hogy biztonságos legyen a lebonyolítás” – tette hozzá.
A kormányfő emlékeztetett rá, hogy a tavaly év végi klímacsúcs párizsi megrendezésével Franciaország már bizonyította, hogy a terrorfenyegetettségben is képes nagyszabású esemény vendégül látására.
„És ezt a jövőben is demonstrálni fogjuk” – szögezte le.
Thierry Braillard sportállamtitkár is megerősítette, hogy nem törlik és nem halasztják el az Európa-bajnokságot.
„Az elmúlt hónapokban többször megismételtük, hogy a terrorfenyegetettséggel a kezdetek óta foglalkozunk. Ha törölnénk vagy elhalasztanánk az Európa-bajnokságot, azzal ezeknek a hitvány embereknek az érdekét szolgálnánk” – idézte őt a l’Equipe című lap.
Noël Le Graët, a francia futballszövetség elnöke maga is úgy látja, hogy nincs veszélyben az Eb megtartása.
„Nulla kockázat nem létezik, ugyanakkor az állam, a szövetség, az UEFA és a szervezők elkötelezettek abban, hogy kellemes körülmények között, veszély nélkül fogadják azt a kétmillió embert, aki Franciaországba látogat erre az eseményre” – mondta még kedden a brüsszeli robbantásokra reagálva.
Giancarlo Abete, az európai szövetség egyik alelnöke a Gazzetta dello Sportnak úgy nyilatkozott, a novemberi párizsi és a keddi brüsszeli terrorcselekmények ellenére, „nincs olyan strukturális helyzet, amely arra késztetne bennünket, hogy úgy gondoljuk, zárt kapuk mögött rendezzük meg az Európa-bajnokságot”.
„Semmi nem változott a brüsszeli eseményekkel, mivel a figyelem szintje Franciaországban már eddig is nagyon magas volt”- tette hozzá.
Eközben a 444.hu az MTI-re hivatkozva azt jelentette, hogy a brüsszeli merényletek miatt törölték a Belgium-Portugália labdarúgó mérkőzést. „Biztonsági megfontolásból és elővigyázatosságból Brüsszel városa azt kérte a szövetségtől, hogy mondja le a március 29-i Belgium-Portugália mérkőzést. Vörös Ördögeink meccse tehát, amit a Baldvin Király Stadionban rendeztünk volna meg, elmarad” – közölte a belga szövetség. Az edzések is elmaradtak.
Az iszlamista terrorizmus a menekültválság nélkül volt (van és lehet), és ha ma valaki az Európába érkezett menekültek tömegét terroristának bélyegzi, az olyan, mintha egy légitársaságot vádolna meg ugyanezzel azért, mert az egyik utasa később terrorcselekményt hajtott végre – állítja a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóközpont vezetője. Tálas Péter a hvg.hu-nak adott interjúban azt mondta, jóformán kizárt, hogy a keddi brüsszeli támadássorozat ad-hoc jellegű, például a Salem Abdeslam elfogása miatti bosszúakció lett volna.
Tálas szerint iszlamista terrorizmus menekültválság nélkül volt, van és lehet. Azt, hogy a terrorcselekményre készülők a menekültekkel együtt érkeztek-e Európába, és ha igen, úgy milyen számban, senki nem tudja megmondani. Egy-egy támadás után – a nyomozás eredményei alapján visszatekintve – tudunk következtetni arra, hogy az elkövetőknek milyen csoportokhoz, európai vagy Európán kívüli országokhoz volt köze, de az a magyarázat, ami a migráció és a terrorizmus közé egyenlőségjelet tesz, nem megalapozott.
Nem kérdés: ha a terroristák fejével gondolkodunk, és látjuk, mennyire retteg Európa a menekültektől és a terrorizmustól, akkor logikusnak látszik terroristák küldése a menekültek között, hiszen a félelemkeltés is nagyobb tud így lenni. De tegyük hozzá: az eddigi tapasztalatok alapján az eszmei kiötlők és a szerzők többnyire „home grown”, helyi terroristák, és legfeljebb a bombákat önmagukkal felrobbantók, a végrehajtók közt bukkanhatnak fel a menekültek közt beszivárgók.
Sokkal komolyabb a kockázata az Európában élő – akár itt is született – emberek szélsőséges radikalizációjának és a radikálisok által elkövetett terrorcselekményeknek. Ennek forrása nem a menekültválság, hanem a bevándorlók integrációjában sikertelen európai társadalmak.
A radikalizmus nem csak Európán kívül létezik, így az ellen sem kerítés, sem fal nem jelent védelmet. Az viszont sokat ronthat az Európán belüli helyzeten, a muszlim és nem muszlim közösségek, illetve egyének viszonyán, az integrációs esélyeken, ha aktívan ellenséget keresünk mindenhol – mondja Tálas a hvg.hu-n.
Az biztos, hogy időhúzásnak jó lesz, hogy megszüntetik a Klik nevét. A tényleges átalakításokról ugyanakkor nem sokat tudni. A legvalószínűbb, hogy a kormány se tudja még, hogy mit akarnak, de majd a tavasszal kitalálják újra az egészet – írja az Index.
Látszólag visszavonulót fújt a kormány a pedagógusokkal szembeni harcban, amikor Rétvári Bence Emmi-államtitkár kedden bejelentette, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) teljesen megszűnik nyáron. A háborgó pedagógusok mégsem elégedettek ennyivel. Sokan úgy látják, a kormány csak az egyre nagyobb tömegeket megmozgató tüntetések méregfogát húzná ki a gesztussal, a közoktatás valós problémáira nem ad megnyugtató választ.
Az Index szerint a bejelentés egyrészt nem új: átalakulásról legutóbb Lázár János, Palkovics László is beszélt, sőt Czunyiné Bertalan Judit is már két éve, amikor kinevezték. A Klik pedig most is csak úgy szűnik majd meg, mint egy elhasználódott márka, valójában az iskolák felett őrködő szervezet más formában, más néven megmarad.
Másrészt persze a név megszüntetése is egyfajta fordulat, Orbán Viktor korábbi információk szerint február közepén még hallani sem akart arról, hogy 2018 előtt a Kliket megszüntessék vagy feldarabolják, hiába vetették fel az ötletet a pártban. Az tehát, hogy most felülírva a terveket bejelentették, hogy a Klebelsbergnek vége, mindenképpen valamiféle meghátrálást jelez.
A váltás az Index szerint azt mutatja, hogy a kormányzat részéről tarthatnak a tüntetésektől vagy a sztrájktól, a lépés pedig érezhetően a vihart csendesítő kommunikációs stratégia része. Gyorsan kellett valami olyan lépés, ami után politikainak minősíthetik a tanárok kritikáit és nem szakmainak. Ha pedig a tüntetések elhalnak, a tanárok szétszóródva, tömegtámogatás nélkül, kisebb alkuerővel harcolhatnak azért, hogy történjenek meg azok az intézkedések, amelyeket az utóbbi időszakban egyre hangosabban követeltek.
Pilz Olivér, a tiltakozásokat elindító miskolci Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke mindenesetre nem igazán optimista, és továbbra is szükségesnek látja, hogy 30-án 8 órától 9 óráig polgári engedetlenség formájában megtartsák az oktatási reformot követelő Tanítanék Mozgalom által meghirdetett egyórás munkabeszüntetést.
A 444.hu pedig úgy foglalta össze a helyzetet, miszerint úgy szüntetik meg a KLIK-et (ha egyáltalán), hogy közben minden teljesen ugyanolyan marad
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) visszavonja azt a kezdeményezését, hogy a pedagógusok március 30-án délután 4 óra után fejezzék ki véleményüket a köznevelés helyzetéről, jelentette be Galló Istvánné, a PSZ elnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatón. Lépésüket azzal indokolta, hogy nem akarják megosztani a pedagógusokat, hiszen a Tanítanék mozgalom várhatóan szintén akciót hirdet, aznap reggelre, írja az MTI.
Galló Istvánné a PSZ elnöke most azt mondta, a PSZ olyan polgári engedetlenségre, amelynek jogkövetkezménye lehet, nem biztathatja a pedagógusokat, minden munkavállaló egyéni döntése, hogy részt vesz-e benne. Ugyanakkor a szabad véleménynyilvánításra vonatkozó álláspontjukat fenntartják, és a sztrájk megszervezéséről sem mondtak le, ha nem sikerül megállapodni.
A PSZ elnöke elmondta, hétfőn egyeztettek a Tanítanék mozgalom egyik képviselőjével, Pukli Istvánnal. Azt javasolták, hogy a pedagógusok március 30-án délután 4 óra után fejezzék ki véleményüket az iskolák épülete előtt, ez azonban nem sztrájkfelhívás volt. A mozgalom nem fogadta el javaslatukat, és várhatóan polgári engedetlenséget hirdet aznap reggelre, egy óra időtartamra. Ezt tudomásul veszik, és visszavonják javaslatukat - közölte a szakszervezeti vezető.
Abszurdnak és aljasnak nevezte a magyar kormánynak a kvótareferendumról szóló kezdeményezését Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke (EP) egy szerdai interjúban.
A német szociáldemokrata politikus a Stern című német hírmagazinban megjelent interjúban a menekültek európai uniós tagországok közötti szétosztására szolgáló eljárásról elmondta, hogy "kidolgoztunk egy képletet, amelynek alapján az EU-ban eléggé igazságosan lehetne elosztani" menekülteket.
Arra a felvetésre, hogy a munkanélküliség és a hazai össztermék (GDP) figyelembevételével meghatározott elosztási eljárás nem túlságosan közérthető, azt mondta, hogy a képlet a "terhek méltányos elosztását hivatott garantálni, és nem elsősorban arra való, hogy minden polgár megértse". Bőven elég lenne, ha az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői megértenék, hogy miről van szó, de ez "sajnos" nem sikerült - tette hozzá az MTI által ismertetett interjúban.
"Amíg az olyan emberek, mint Orbán Viktor azt mondják, hogy 'a menekültpolitika nem ránk tartozik, ez német probléma', addig Európa nem tud megbirkózni a kihívással" - mondta Martin Schulz arra a kérdésre, hogy a menekültek befogadásától elzárkózó kelet-európaiakra gondol-e.
Hozzátette, hogy az EU-ban vannak szolidáris és nem szolidáris tagállamok.
Arról, hogy az EU és Törökország menekültügyi megállapodása előirányozza 72 ezer menekült tagországok közötti elosztását, elmondta, hogy Orbán Viktor "már bejelentette, hogy népszavazást kell erről tartania".
"Képzeljük csak el! Népszavazás arról, hogy Magyarország befogadjon-e 1290 menekültet! Ez nem csak abszurd. Ez aljas is" - jelentette ki az EP elnöke.
Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor vajon nem értette-e meg Európát, azt mondta, hogy nem szabad alábecsülni a magyar miniszterelnököt, mert "ő az egyik legravaszabb a jobboldali populisták között".
Arra a felvetésre, hogy talán értelmesebb lenne nem küldeni menekülteket az olyan idegenellenes társadalmakba, mint a magyar, azt mondta, hogy ezzel csak "azok nyernének, akik a leghangosabban balhéznak". Kifejtette, hogy a menekülteknek meg kell mondani, hogy a védelemhez fűződő joghoz nem jár lakóhely-választási jog, és nem mehet mindenki Németországba, Svédországba vagy Hollandiába, mert az összes többi európai ország is védelmet nyújt az üldöztetéstől.
Megjegyezte, hogy Magyarországon is vannak települések, ahol nem utasítják el a menekülteket. Ilyen például Szeged, egy "elkötelezetten baloldali város, oda bármelyik menekültet el lehet küldeni".
Arra a kérdésre, hogy mi volna olyan rossz abban, ha Orbán Viktor Magyarországa nem lenne EU-tag, Martin Schulz kifejtette, hogy az uniós tagság megszüntetése "rossz lenne Magyarországnak", és Európának is. A tagság megvonásával Magyarországot "a nemzetközi hatalmi politika játékszerévé tennénk" - tette hozzá.
"Mi is most a helyzet? Az Egyesült Államok nemzetközileg visszahúzódik, Európa saját magával van elfoglalva, Kína válságban van, Putyin pedig elég ügyesen kitölti ezt a hatalmi vákuumot" - mondta az EP elnöke.
Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció politikusa arra szólította fel a fideszes képviselőket, hogy ne szavazzák meg az államháztartásról szóló törvény módosítását, amely szerint a kormány a kiemelt közfeladatok ellátásáról akkor is dönthetne, ha az ahhoz szükséges előirányzatok csak később biztosíthatók, mert ez a jogszabály a rendeleti kormányzáshoz vezet.
A független képviselő, aki szerdán sajtótájékoztatót is tartott a témában, az MTI-nek úgy fogalmazott: ha a javaslatot a fideszes képviselők megszavazzák, az lesz az utolsó szavazásuk, amelynek tétje van, mert Orbán Viktor ezután szabadon elköltheti majd az egészségügyre szánt pénzeket kisvasútra vagy a tanárok fizetését wellness-bunkerre. A magyarok még csak meg sem fogják tudni, hogy pontosan mire, ha a miniszterelnök stratégiai fontosságúnak nevezi az intézkedést - tette hozzá.
A Demokratikus Koalíció szerint "az elmúlt hat év lopásai eltörpülnek Orbán legújabb tervéhez, a rendeleti kormányzáshoz képest" - jelentette ki. A DK nevében Oláh Lajos felszólította a fideszes képviselőket, hogy ne szavazzák meg "Orbán teljhatalmát, ne tegyék a magyarok összes befizetett adóját, járulékát és illetékét Orbán Viktor zsebébe".
A 444.hu beszámolója szerint egyébként nem szórakozott sokat a parlament költségvetési bizottsága: húsz percnyi vitatkozgatást követően át is engedték változatlan formában Lázár János elképesztő ötletét, aminek értelmében Orbán mostantól bármilyen költésről rendelkezhet saját hatáskörben: meg sem kell szavaztatnia a parlamenttel a kiadásokat, elég egy rendeletet meghozni, a költségvetésbe meg majd utólag megteremtik rá a forrásokat.
Kikerülik tehát a parlamentet és a – már csak névleg létező – költségvetési tanácsot is. A 444.hu szerint legfeljebb a Magyar Közlönyből fogunk értesülni a kormány költéseiről, de stratégiai fontosságú ügyekben (ami ennél a kormánynál bármi lehet) talán még ott sem.
A húszperces ülésen két ellenzéki módosítóról is szavaztak, mindkettőt 10:3 arányban leszavazta a fideszes többség, és hasonló arányban tovább engedték a javaslatot. Hamarosan a plenáris ülés elé kerülhet a javaslat, ott szavazhatnak róla.
Nincs oka szökni vagy Mexikóban maradni, hiszen nem követett el semmit - állítja Lagzi Lajcsi.
"Nem vagyok szökésben, hiszen nincs ellenem érvényben elfogatóparancs, és okom sincs szökni, hiszen nem követtem el semmit. Ugyanakkor turista sem vagyok, ráadásul a feltűnést is kerülöm" - nyilatkozta Lagzi Lajcsi a Blikknek. A lakodalmas zenével befutott muzsikus jó ideje Mexikóban nyaral, bő négy hónap előzetes után.
Mint mondta, megpróbálja bepótolni azt a 125 napot, amit "elraboltak tőle". Repülős kirándulásra ment a családjával, Kuba partjainál vitorlázott az elmúlt napokban, és üzleti tárgyalásai is vannak.
Újraindul a fővárosi MSZP elnöki posztjáért Kunhalmi Ágnes. A szocialista politikus szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón azt mondta, hiába narancssárga a kormány és Budapest is, sorvad a város.
Kérdésre közölte, más nem jelentkezett a fővárosi elnöki tisztségre, de ez még változhat. Egy másik kérdésre hozzátette: bár jelölnék, nem kíván indulni az MSZP elnöki posztjáért. Arról nem kívánt nyilatkozni, hogy valamilyen más országos tisztségért elindul-e.
Kunhalmi Ágnes azt mondta, az MSZP júniusban megválasztott elnökének a 2018-as választásra kell felkészítenie a pártot. Véleménye szerint az MSZP-nek nem arra kell törekednie, hogy visszaszerezze a választókat, hanem arra, kiérdemelje a bizalmukat. Ez egy teljesen más magatartást, stílust követel meg a pártvezetőktől - mondta.
Kijelentette: az elvi politizálásnak ellenzékben nincs alternatívája, a szociáldemokrata értékeket védeni kell.
Az MSZP fővárosi elnöke úgy értékelte, "Budapestet a kormány folyamatosan szívatja", bünteti, nem ad a fővárosnak elég forrást. A kormány az Európa-ellenességgel most már a Budapest biztonságát is veszélyezteti - tette hozzá, az európai államokkal való együttműködésre felszólítva Orbán Viktor miniszterelnököt.
Kunhalmi Ágnes szóvá tette a 2014-es önkormányzati választások előtt módosított választási törvényt, szerinte ugyanis ennek köszönhette a Fidesz a többséget a fővárosi közgyűlésben, holott a baloldali ellenzéki több szavazatot kapott a választáson.
Kunhalmi Ágnes bírálta a fővárosi zöldterületek csökkentését, és azt mondta, Budapest visszaköveteli az iskoláit.
Újra kiderült, hogy a tanárok mozgalmát bíráló fideszesek nem mondanak igazat.
Mint az Index emlékeztet, hétfőn a parlamentben két fideszes politikus, Dunai Mónika és Rétvári Bence is kritizálta a kormány oktatáspolitikája ellen tiltakozó tanárokat. Volt, akit név szerint is kiemeltek, például Nahalka István és Radó Péter oktatáskutatókat, akik az államtitkár szerint olyan rendszert kritizálnak, aminek a megépítésében részt vettek, és 200 milliót kaptak érte. A két kutató most azt mondja, ez nem így volt.
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt mondta Radó Péter és Nahalka István oktatáskutatókról, hogy ők bírálják a pedagógusminősítési rendszert, pedig a cégeik rengeteg pénzt kaptak erről szóló tanulmányokért korábban. Az államtitkár az ATV-ben is beszélt erről az esetről, ott azt mondta, hogy Nahalka és Radó 200 millió forintot kapott különféle tanulmányokért.
Az Index szerint Radó Péter nettó hülyeségnek nevezte azt, amit az államtitkár mondott. Állítja, hogy soha nem írt a pedagógusminősítésről szóló tanulmányt, amiről az államtitkár beszél. „2010 óta a kormány feketelistáján vagyok. Nem vehetek részt semmilyen közpénzből finanszírozott projektben, nem kapok megrendeléseket, csak külföldi megrendelésre dolgozom. Furcsa is lenne, hogy 2010 óta folyamatosan bírálok egy rendszert, és sutyiban részt veszek benne” – fogalmazott. Radó cégének 2010 előtt ugyan voltak állami megrendelései, de azok lebonyolításában, azt mondja, ő nem vett részt.
Nahalka István szerint is sok minden sántít abban, amit az államtitkár állít. Holott Rétvári Bence 200 millió forintos megrendelésről beszélt, az a feladat, amit az ő cége és egy másik cég közösen végzett el, összesen 25 millió forintot ért áfával együtt. „És ebben én egy kisebb részt csináltam. Nem igaz, hogy azt a rendszert bírálom, amit én építettem fel. A feladatom az volt, hogy a jelenlegi pedagógusminősítési rendszer megújítását szolgáló, újító szakmai anyagot készítsek el. 2015-ben dolgoztam ezzel, el is készült egy 300 oldalas dokumentum, ami a követelményrendszerről szól, hogy mit várunk el a pedagógusoktól. És nem vezették be. Én tehát ugyanazt a kritikai álláspontot képviseltem a munka előtt, közben és utána is, tehát nem igaz az összeg sem, és azt sem, hogy valami olyat bírálnék, aminek a kidolgozásában részt vettem” – mondta az Indexnek.
A hír kapcsán egyébként érdemes emlékeztetni rá, hogy ha valakit be akartak sározni, akkor az Orbán-kormánynak eddig sem számított soha, hogy mi is az igazság. Már hetek óta hazugságkampányt folytatnak például Gyurcsány Ferenc egyik cége, az Altus kapcsán, amely az Európai Bizottságtól, azaz Brüsszeltől teljesen nyílt versenyben, több pályázó közül kiválasztva nyert el egy megbízást tanulmányok készítésére. Lázár János és a többi fideszes szerint Brüsszel ezzel bújtatott párttámogatást végez (azaz a Demokratikus Koalíciót pénzeli). Most ne beszéljünk arról, hogy nyílt versenyben nyert az Altus, mert övé volt a legjobb ajánlat (vajon Orbánéknál azért nyer mindig Mészáros, vagy Garancsi, mert ők adják a legjobb ajánlatot? Vagy inkább azért, mert ők Orbán bizalmasai, a hozzá közelálló oligarchák? Ezen gondolkozzon egy kicsit Lázár!) Elég csak annyit megjegyezni, hogy Brüsszel a magyar kormány feljelentgetéseit a szemétkosárba dobta, mert meg van győződve, hogy a pályáztatás teljesen szabályos volt, s az Altus megérdemelten nyert. No meg azt is érdemes tudnunk: ha valaki (mondjuk Gyurcsány) teljesen szabályosan jövedelemhez jut, s azt utána leadózza, akkor a maradékkal ahhoz kezd, amihez akar: ha akarja, akár saját pártját is támogathatja belőle…. (Mások persze mást csinálnak: van aki vadászatokra szórja el, mint Lázár, vagy éppen ibizai mulatóban veri el pénzét, mint Habony. Mondjuk Habonynál azért azt is érdemes lenne megtudni, egyáltalán miből van pénze Ibizán dorbézolni?)
Immár EU-adatok is bizonyítják, hogy a magyar kormány rengeteg pénzt költ saját magára, miközben nagyon keveset olyan kulcsterületekre, mint például az oktatás, s az egészségügy.
Megjelentek ugyanis az Eurostat adatai arról, hogy az unió tagállamai mire mennyi pénzt költöttek 2014-ben. Ebből nagyon érdekes dolgok derülnek ki például arról, hogy hogyan súlyozzák a különböző állami funkciókat az európai országok, köztük Magyarország.
Az Index beszámolója szerint egyrészt Magyarország összességében többet költ általános közösségi szolgáltatásokra, ami az unióban átlagosan a költségvetés majdnem 14 százalékát vitte el 2014-ben, Magyarországon viszont a 20 százalékát. A közösségi szolgáltatások valójában leginkább azt jelentik, amit az állam a saját működésére költ.
Erre az EU-ban Magyarországnál csak Ciprus költ többet, a büdzsé 38 százalékát, a magyar szintet pedig alulról súrolja Görögország 19,3 százalékkal. A legtakarékosabb államok pedig Hollandia, Lengyelország és Csehország, ahol kevesebb, mint a költségvetés 12 százaléka megy ezekre a szolgáltatásokra.
A másik funkció, amire a magyar állam jóval többet költ, mint az EU átlaga, az az állam gazdasági funkcióinak betöltése, vagyis az, hogy mennyit költ az állam a saját gazdaságban betöltött szerepére. Erre a magyar állam a költségvetés 14,4 százalékát költi, míg az EU átlag csak 8,8 százalék. Ebben viszont nem Magyarország viszi a prímet, erre a funkcióra a legtöbbet, a büdzsé 17 százalékát Románia költi, Csehország pedig csak egy kicsit fordított erre kevesebbet, mint mi, pontosan 14,4 százalékot. A gazdasági szerepére Ciprus és Dánia költött a legkevesebbet két éve, 5,6 és 6,5 százalékot.
Erre a két funkcióra amúgy a magyar költségvetés az elmúlt években egyre többet költött, míg magához képest például oktatásra egyre kevesebbet. Ezen kívül a magyar állam több mint kétszer annyit költ kultúrára, sportra és szórakozásra mint az uniós átlag. Amire viszont kevesebb jut Magyarországon, mint az EU-ban átlagosan, az az egészségügy, amire mi 10, az EU tagállamok átlagosan 15 százalékot fordítanak a munkanélküli ellátás, amire a magyar költségvetésnek csak az 1 százaléka ment két éve, míg az uniós átlag 3 százalék, de például Németországban 4, Írországban pedig 6,5 százalék megy erre; és a nyugdíjak és az idős-ellátás, amire Magyarország a büdzsé 15 százalékát szánja, az EU államok viszont átlagosan a 21 százalékát.
Január és március között 69 háziorvosi praxis vált tartósan betöltetlenné az országban; így 307-re emelkedett azoknak a körzeteknek a száma, ahol legalább fél éve nincs már háziorvos – írja a Magyar Nemzet. Az Országos Alapellátási Intézet (Oali) nyilvántartása szerint budapesti, békési, szabolcsi és Fejér megyei körzetek üresedtek meg idén.
A tartósan betöltetlen körzetek száma annak ellenére nő, hogy az állam nemrég letelepedési és praxisjog-vásárlási támogatást hirdetett, amivel az üres praxisok betöltését ösztönöznék. Az Oali elnöke szerint ugyanakkor ez láthatóan nem oldja meg a problémát. Selmeczi Kamill szerint már most is sok háziorvos dolgozik úgy, hogy betöltötte a nyugdíjkorhatárt, ezért egy-két éven belül százával szűnhetnek meg praxisok, öt éven belül pedig megfeleződhet a körzeti háziorvosok száma.
Az amerikai előválasztásokon Arizona államban nagy arányban győzött kedden Donald Trump republikánus, illetve Hillary Clinton demokratapárti elnökjelölt-aspiráns, két államban azonban - Trump Utahban, Clinton pedig Idahóban - súlyos vereséget szenvedtek az MTI beszámolója szerint.
A republikánus Ted Cruz Utahban, a demokrata Bernie Sanders pedig Idahóban ugyan jelentős arányú diadalt aratott, ám elemzők szerint ezzel egyikük sem került közelebb ahhoz, hogy pártja elnökjelöltje legyen.
A három nyugati szövetségi állam közül elsőként Arizonában születtek meg az eredmények: a republikánusok között Donald Trump a voksok 47,1 százalékával nyert, Ted Cruz pedig 24,2 százalékot kapott. Érdekesség, hogy Marco Rubio floridai szenátor is kapott 13,9 százaléknyi voksot, jóllehet már kiszállt az elnökjelöltségért folyó küzdelemből (ebben az államban még szerepelt a neve a listán).
A demokraták között Arizonában Hillary Clinton a szavazók 58,4 százalékának bizalmát nyerte el, vetélytársa, Bernie Sanders vermonti szenátor valamivel több mint 39 százalékos támogatottságnak örvendhetett. Bernie Sanders Utah államban és Idahóban viszont elsöprő győzelmet aratott: Utah államban 74,1 százalékos, Idahóban pedig 78 százalékos támogatottsága van. Idahóban egyébként csak a demokratákat szólították urnákhoz.
Utah államban a republikánus elnökjelölt-aspiránsok közül Ted Cruzé lett a győzelem: a texasi szenátorra a szavazók 69,4 százaléka voksolt, Donald Trump mellett pedig csak 14 százalékuk döntött. Trump ezzel a harmadik helyen végzett, ugyanis az ohiói kormányzó, John Kasich is megelőzte őt, 16,6 százalékos támogatottsággal.
Az eredmények ismeretében az első elemzések azt hangsúlyozzák, hogy Hillary Clinton - az arizonai nagyarányú győzelemnek köszönhetően - közelebb került az elnökjelöltséghez, Donald Trumpnak pedig valószínűleg meg kell küzdenie Ted Cruzzal, akit a republikánus pártelit támogat. Trump az arizonai győzelemmel 58 delegátust nyert, Cruz pedig Utahban 40 delegátussal lett "gazdagabb". A két elnökjelölt-aspiráns várhatóan ádáz harcot vív majd egymással, kivált a sok delegátust adó Kaliforniában.
Donald Trump, aki eddig 29 szövetségi államból 19-ben nyert, hétfőn Washingtonban találkozott a Republikánus Párt néhány kongresszusi politikusával, majd arra kérte nyilvánosan a pártot, hogy őt támogassa, mögé sorakozzon fel, mert - mint mondta - csakis ő képes legyőzni Hillary Clintont a novemberi elnökválasztáson. Arizonai győzelme után, szerdára virradóra, mikroblogjában ismét ezt kérte a republikánusoktól.
A rendőrség szerint nem történt bűncselekmény a letelepedési kötvények engedélyezési folyamatában, vagyis teljesen rendben van az, hogy négy nappal visszadátumozott egy dokumentumot az Országgyűlés gazdasági bizottsága, írja a Magyar Nemzet. A lap azután tett bejelentést az Alapvető Jogok Biztosánál, majd a BRFK-nál, hogy tudomásukra jutott: két Lichtensteinben bejegyzett letelepedési kötvényes cég kötvényforgalmazási kérelmét még azelőtt hagyta jóvá az akkor még Rogán Antal vezette országgyűlési gazdasági bizottság, hogy azt a lichtensteini igazságügyi hivatal kiadta volna.
A Heti Válasz kiderítette, hogy kik az egyik, stróman mögé bújtatott liechtensteini forgalmazó valódi tulajdonosai.
A két szóban forgó vállalkozás egyike a VolDan Investments Ltd., amelyről a múlt héten derült ki: tulajdonosi hátterét tekintve valószínűleg közel áll Habony Árpádhoz, Rogán Antalhoz és köreikhez, másik két ugyanilyen céggel együtt. Amikor a Magyar Nemzet feljelentést tett az ügyben, ez még nem volt világos, csak annyi, hogy a kötvényforgalmazási engedély kiadásával valami biztosan nem stimmel, illetve hogy a VolDan és a másik kifogásolt cég (S&Z Program Ltd.) tisztségviselői között összefonódások vannak.
A feljelentés nyomán elindult a rendőrségi vizsgálódás, ám eredménytelenül zárult: kedden a laphoz megérkezett a feljelentést elutasító BRFK-határozatot, amelyben az áll: a közokirat-hamisítás sem valósult meg, mert a testület 2013. június 10-én adta meg a forgalmazási engedélyt, a május 23-i és május 27-i időpont pedig a rendőrség szerint "a határozatok keletkezését megelőzően volt, így nem releváns körülmény, a határozatban foglalt döntés jogszerűségét nem érinti”. Vagyis az, hogy május 23-án pecsételnek le egy papírt, ami hivatalosan csak 27-én keletkezett, teljesen rendben van.
A 300 ezer euróért és 40-60 ezer eurós ügyintézési díjért megvásárolható, európai tartózkodást nyújtó letelepedési kötvény 2013-as bevezetése óta hihetetlenül jó üzlet azon keveseknek, akik forgalmazói jogosítványhoz jutottak. A pályáztatás nélkül helyzetbe hozott, többnyire offshore hátterű és néhány esetben átláthatatlan tulajdonosi körű cégek ügyletenként 80-90 ezer eurót kaszálnak, ami jóval több, mint az állam haszna.
Minden biztonsági intézkedést fenntart vagy egy fokozattal megemel Magyarország a határokon – jelentette be a miniszterelnök az operatív törzs ülése után szerda reggel.
Orbán Viktor elmondta: fenntartják a kettes terrorfokozatot és a Terrorelhárítási Központ teljes riadóját, fokozott rendőri készültséget rendeltek el Magyarország egész területére, valamint továbbra is érvényben tartják a migrációs válsághelyzetet.
A kormányfő utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy a szerdai kormányülésre minden olyan, a terrorizmussal kapcsolatos tervezetet készítsen elő, amely korábban politikai viták miatt megrekedt – ilyen például az a vitatott alkotmánymódosítás, amely terrorveszélyhelyzet esetén olyan felhatalmazást adna a kormánynak, hogy a parlament kontrollja nélkül is intézkedhetne.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Magyarországnak technológiai fejlesztéseket kell végrehajtania, fel kell zárkóznia azokhoz az országokhoz, amelyek a legjobb technikai felkészültségű titkosszolgálattal rendelkeznek. "Technológiákat fogunk vásárolni, képzéseket, oktatásokat fogunk tartani" – ígérte.
Hozzátette: az emberek mindebből azt tapasztalják majd, hogy sok rendőrt fognak látni, valamint bizonyos helyeken, főleg a repülőtéren páncélozott eszközöket is. Az utcákon járőröző katonai rendészekkel lehet majd találkozni, és a hatóságok figyelik "az információ továbbítására használatos eszközöket".
Már Schmitt Pál plágiumbotránya idején érezni lehetett, hogy a politika megpróbálta befolyásolni a TV2 Napló című műsorát, a volt köztársasági elnök ügyében nem lehetett például véleményszavazást indítani. A stáb végül a 2014 márciusában sugárzott Zuschlag-riport után döntötte el, hogy nem akarják tovább csinálni, ha ennyire beleszólnak a munkájukba – derül ki a szerdai Blikkből.
Annak idején a hvg.hu tárta fel, hogy Schmitt Pál akkori köztársasági elnök kisdoktori szakdolgozatának jelentős része nem saját munka, hanem más forrásokból szó szerint átvett másolat. A botrány végül Schmitt lemondásához vezetett.
A 2012-es plágiumbotrány idején a Napló munkatársai többször is megpróbáltak legalább egy véleményszavazást indítani a témában, de mindig falakba ütköztek. Ezt a Napló egy korábbi riportere, Hadas Krisztina is megerősítette a Facebookon. „Még ott voltam, amikor Schmitt Pál plágiumbotránya közben nemhogy riportot, még véleménykérdést sem lehetett feltenni az ügyben” – írta.
A Blikk szerint szinte napra pontosan két évvel ezelőtt ment adásba a Naplóban az a riport, amely bevágta a legnagyobb szöget a műsor koporsójába. Ebben Zuschlag János mesélt a börtönről és a TV2 mostani hírigazgatója, Kökény-Szalai Vivien könyvéről, amelyben állítása szerint lerántotta a leplet egykori párttársairól.
2014. március 16-án került adásba a riport, ezután a stáb összeült, és megbeszélték, hogy ha bizonyos politikai ügyektől távol kell magát tartania, akkor nem csinálja tovább – olvasható a cikkben. A csapat ugyanakkor még bízott abban, hogy a választások után minden visszatér a régi kerékvágásba, de nem így lett: a lap szerint szinte hetente szembesültek cenzúrával, a megtiltott kérdések problémájával vagy a megrendelt riportok elvárásával.
Végül a Napló stábja tavalyelőtt novemberben úgy döntött: nem csinálják tovább.
Az Omega ad nagykoncertet az április 30. és május 1-je között harmadik alkalommal megrendezendő Békéscsabai Vitézi Játékokon - mondta el Andó György főszervező szerdán Békéscsabán, a fesztivál beharangozó sajtótájékoztatóján.
A Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója közölte: a hagyományőrző fesztivál rendezvényeinek a Gabonamúzeum és a CsabaPark ad otthont. A kétnapos, belépődíjas rendezvényen középkori hadi bemutatók, kézműves mesterek bemutatói, bábszínház, népzenei koncert, középkori zene és táncház, lovaglási lehetőség és játszóház várja a látogatókat. Andó György kijelentette: a tavalyi rendezvényen több mint ötezren vettek részt, idén ennél több látogatóra számítanak. A rendezvény kiemelt programja minden évben egy nagykoncert, idén az Omega együttes lép fel április 30-án este a CsabaParkban - emelte ki az igazgató. Medgyesi Pál múzeumigazgató-helyettes kifejtette: április 30-án délelőtt jelmezes felvonulással veszi kezdetét a programsorozat, amelyen vitézi játékokat is bemutatnak. A "lovagi tornára" Romániából és Szlovákiából is érkeznek csapatok. A kétnapos rendezvényt a Békéscsabai Történelmi Íjászkör is támogatja, amely korábban Békéscsabai Vitézi Játékok néven számos alkalommal rendezett fesztivált. Ebből nőtte ki magát 2013-ban a Békéscsabai Vitézi Játékok - hangzott el a sajtótájékoztatón.
Menekültek lábát mossa meg Ferenc pápa nagycsütörtök délután egy Róma-közeli befogadóállomáson, és a menekültekről és a szenvedő emberiségről szólnak a meditációk is a Colosseumnál a nagypéntek esti keresztúton.
Az Origo beszámolója szerint Nagycsütörtök délután az egyházfő a Rómától harminc kilométerre levő Castelnuovo di Porto menekültközpontjába (Cara) látogat el. Ezen a befogadóállomáson az Olaszországban menekültkérelmet beadó bevándorlók tartózkodnak kérelmeik elbírálásáig. Olaszország legnagyobb befogadóállomásáról van szó, ahol több mint nyolcszázan tartózkodnak, többségük fiatal és muzulmán vallású.
Ferenc pápa itt mutatja be az utolsó vacsorára emlékező misét a lábmosás szertartásával. Az egyházfő 12 menekültnek mossa meg a lábát.
Ferenc pápa már számtalanszor kiállt a menekültekkel való emberséges bánásmód mellett, sürgette, hogy a keresztény emberek nyissák ki szívüket előttük, s tavaly azt is bejelentette: felkér minden katolikus plébániát, fogadjanak be egy-egy menekült családot. A magyar katolikus egyház esetében azóta sem nagyon tudni, végrehajtotta-e ezt a pápai kérést, s hány menekült kapott – például Jézus tanításait követve – oltalmat a magyar plébániákon.
Az Origo beszámolója szerint erősen gyengült a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a bankközi piacon szerda délelőtt Nagy Mártonnak, az MNB alelnökének egy háttérbeszélgetés során tett kijelentéseire.
Délelőtt fél tizenkettő előtt tíz perccel eddigi napi csúcspontján, 313,61 forintot adtak egy euróért, a dollár árfolyama pedig 280,43 forintra emelkedett, később kissé erősödött a forint. Reggel 8 órakor – a szakértőkkel folytatott megbeszélés kezdetekor – 1 euró még 311,69 forintot ért, a dollárt pedig 278,35 forinton jegyezték, napi csúcspontjára nagyjából két forinttal drágult mindkét deviza.
Nagy Márton egyebek között arról beszélt, hogy a monetáris tanács akart okozni azzal, hogy most kezdte el a kamatcsökkentési ciklust. Megerősítette, folytatódik az enyhítés, azaz a kamatvágás, egy lépés biztos lesz, de kettő vagy három is lehet, személy szerint 15 bázispontos lépésekben gondolkodik.
Több mint 520 ezer lakossági bankszámla tűnt el a tranzakciós illeték 2013 eleji bevezetése óta, közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A hazai természetes személyek 9,32 millió bankszámlával rendelkeztek tavaly év végén, ilyen kevés lakossági bankszámla a jegybank 2010 óta vezetett statisztikái szerint még sosem volt Magyarországon - írja a Világgazdaság.
A lakossági bankszámlák száma 2012 végén tetőzött, azóta minden negyedévben csökkent. Egyrészt, mert a tranzakciós illeték bevezetése miatt megnőttek a számlavezetési költségek, másrészt pedig azért, mert az alacsony bankbetétek miatt kevesebben tartják bankbetétben a megtakarításukat. Emellett egyre kevesebben tartanak párhuzamosan több bankszámlát.
Mint ismert, a tranzakciós illetéket az Orbán-kormány vezette be, a megszorító intézkedések keretében, hogy az állam minél több pénzhez jusson.
