A hvg.hu beszámolója szerint Illés Zoltán volt fideszes államtitkár úgy véli, hogy Orbánék dinasztiát építenek.

Nem fog elkészülni Paks II – mondta Illés Zoltán, az Orbán-kormány volt környezetvédelmi államtitkára a Figyelőnek. Illés szerint az oroszoknak egyre kevesebb a pénzük, ezenfelül a beruházás körülbelül 2030-ra készülhetne el. "Addig legalább négy választás lesz és ez a kormány sem örök életű", mondta a hetilapnak. Ehelyett a szélerőművek építését szorgalmazza: számítása szerint 7000 turbina bőven kiváltaná az atomerőmű-bővítést, amit nemcsak állami beruházással, hanem a magánkezdeményezések bátorításával is el lehetne érni.

Illés Zoltán súlyos kritikákat fogalmaz meg a 2014 utáni Orbán-kormánnyal szemben. Mint mondta, az egész kormányzati struktúra téves feltételezésen alapul: a miniszterelnök szerint a kormánytagoknak a kormányt kellene képviselniük a szakmánál, és nem fordítva, de ez nem működik, mert például Balog Zoltán sem érthet egyszerre az egészségügyhöz, az oktatáshoz és a kultúrához. Ennél is jobban aggasztja viszont a korrupció. Az exállamtitkár szerint mivel legfeljebb 2020-ig érkeznek EU-támogatások, Orbánék eltökélték, hogy most fognak dinasztiákat építeni maguknak, arra az esetre, ha már nem lesz EU.

Illés ugyanakkor arról is beszél, hogy a Fidesz tagsága nem támogatja már a kormányt teljes mellszélességgel, és a megtartásukhoz változás szükséges. Ezek között azt javasolja, hogy a korrupciótól érintetlen Kövér László legyen a párt elnöke.

Nem indítanak vagyonosodási eljárást Orbán Viktorral szemben

„Annak ellenére nem indítanak vagyonosodási eljárást a miniszterelnökkel szemben, hogy közel százan küldtétek be a felhívásra a kezdeményezést” – közölte Facebookján Juhász Péter, az Együtt politikusa.

Erről a mentelmi bizottság elnökétől kapott levelet. Azt írja, hogy azért nem indítja meg, mert az erre irányuló kezdeményezés „nyilvánvalóan alaptalan”, mert a birtok Orbán apja tulajdonában van.

Juhász szerint éppen azért kellene vizsgálni, hogy kiderüljön, ki használja a területet. Azt írja, hogy ott él Orbán kutyája, és állítólag kormányülést is tartottak ott.

Juhász azt is tudni véli, hogy a környező földeket, több ezer hektárt, Orbán Viktorhoz közel álló emberek vásárolták fel. Kedden, reggel 7-kor ott lesznek a székesfehérvári kormányhivatal előtt, hogy felhívják a „földrablásra” a figyelmet, ugyanis ekkor árverezik el a mellette fekvő 500 hektáros területet.

A kormány részéről alaptalan sajtóhíresztelésnek nevezték a Népszabadság értesülését, miszerint már folyik a puhatolózás, hogy visszavonnák a vasárnapi zárva tartást.

A mai Népszabadságban megjelent, a vasárnapi zárva tartásról szóló cikkben foglalt állítás alaptalan sajtóhíresztelés - ezzel a kurta mondattal reagált a Kormányzati Tájékoztatási Központ a lapban megjelent értesülésre, amelynek lényege, hogy a kormányoldalon elkezdték a puhatolózást a kiskereskedelmi szektorban a vasárnapi boltzár esetleges eltörléséről. A lap egyébként annyit írt, hogy sem kormányülésen, sem - az azt előkészítő - államtitkári értekezleten nem volt szó a visszakozásról. Csak éppen a Miniszterelnökség puhatolózott néhány kisker láncnál.

A lap szerint a kormányoldalon úgy látják, hogy Erdősi Lászlóné boltzárat megerősítő népszavazási kezdeményezése megbukik a Kúrián. Ekkor pedig jobb, ha visszavonják a boltzáras törvényt, bevállalják a presztízsveszteséget, mintsem hogy a népszavazáson súlyos vereséget szenvedjen a boltzárat erőltető kormányoldal. Az eddig megjelent felmérések szerint egyébként masszív többségben vannak azok, akik lényegében a pokolra kívánják a boltzárat, még a fideszesek többsége is így van ezzel.

Meghirdette a korábban kilátásba helyezett polgári engedetlenséget március 30-a délelőttre, egyórás időtartamra, a Tanítanék mozgalom nevében Pukli István, a fővárosi Teleki Blanka Gimnázium igazgatója csütörtökön Budapesten.

Az MTI beszámolója szerint az igazgató újságírók előtt emlékeztetett, a március 15-i demonstrációjukon felszólították a kormányfőt és az államfőt, hogy kérjenek bocsánatot "az elmúlt hat évben megalázott pedagógusoktól", de a bocsánatkérés nem érkezett meg szerda éjfélig. Nem történt előrelépés a Civil Közoktatási Platform 12 pontjának ügyében sem - jelezte.

Azt kérik, hogy a pedagógusok és a velük szimpatizálók szerdán 8 és 9 óra között álljanak ki az iskolájuk elé, szavaztassák meg újra a platform 12 pontját, nyilvánítsák ki elégedetlenségüket, azt, hogy mindenképpen változást szeretnének szeptembertől. Példaként hozta az érettségi rendszer átalakítását, hogy a diákok azokból a tárgyakból és úgy tehessen vizsgát, ahogy a tanulmányaikat megkezdték. Problémaként jelölte meg a mindennapos testnevelést is.

Törley Katalin, a Tanítanék mozgalom képviselője elmondta: az akció alatt nem lesznek ellátatlanok, vagy felügyelet nélkül a gyerekek. Szeretnék, ha azok a szülők, akik támogatják a követeléseket, elmennének az iskolákhoz és azt az egy órát a tanárokkal töltenék, megismerve a követeléseiket. Azt javasolta, aki nem tud elmenni, akár fényes nappal is nyissa ki esernyőjét, viseljen kockás inget, akasszon ki kockás zászlót az ablakba. Hosszú távon új oktatáspolitikára van szükség, és szerinte a pedagógusok gúzsba vannak kötve a sztrájktörvény előírásai miatt. Arról, hogy egy későbbi akció érintheti-e az érettségit, azt mondta: nem szeretnék a vizsgákat "bántani", ők tanárok, és szeretnek tanítani.

Pilz Olivér, a tiltakozásokat elindító miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára elmondta: a mozgalom felmérése szerint eddig mintegy 80 iskola jelezte csatlakozását az akcióhoz. Náluk a fenti egy óra alatt a pedagógusok egy része kivonul az iskola épülete elé, másik részük a csatlakozó szülőkkel az iskolával szemben lévő szobornál lévő parkot teszi rendbe, s az egy óra leteltével közösen fát is ültetnek majd. Közölte: azt várják, hogy végre tárgyalóasztalhoz tudjanak ülni, és elinduljanak az oktatási rendszer javítását célzó tárgyalások.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) tervezett megszüntetésére Pilz Olivér úgy reagált: szerinte az volt a célja a kormánynak, hogy a tiltakozók társadalmi támogatottságából "faragjon". A lényeg az lenne, hogy az iskolák kapják vissza autonómiájukat, megfelelő finanszírozással működjön a fenntartó, és a mostani centralizált rendszert lebontsák. Megjegyezte: már folynak tárgyalások egy későbbi akcióról, de részleteket nem kívánt elárulni.　

Az oktatási államtitkár szerint egyébként a március 30-án munkabeszüntetéssel tiltakozó pedagógusoknak nem kell félniük a kormánytól.

Palkovics László az ATV Egyenes beszéd című műsorában úgy fogalmazott: „Még nem lehet megmondani, hogy milyen következményei lesznek annak, ha valaki részt vesz a március 30-ai polgári engedetlenségen, de az biztos, hogy Magyarországon ma egy tanárnak sem kell félni, különösen a kormányzattól nem, hiszen minden problémás kérdéssel foglalkoznak”. De hozzátette, maximum annyi bántódásuk esik ezeknek a pedagógusoknak, hogy az adott órát pótolniuk kell, mert a gyerekek érdeke mindennél fontosabb.

Egy terrorizmus elleni intézkedéscsomagról döntött szerdán a kormány. Az Index beszámolója szerint ezt Pintér Sándor belügyminiszter jelentette be Simicskó István honvédelmi miniszterrel és Kovács Zoltán kormányszóvivővel.

Ezek a következők:

• Feláll a terrorelhárítási információs bűnügyi központ.
• A telefonos és internetes adatszolgáltatást dekódolhatják a magánszolgáltatók, azaz lehallgathatják a telefont, elolvashatják az emaileket. Erről törvényt kell hozni, az egyes kéréseket végrehajtani csak bírói engedéllyel lehet. (Bírói engedéllyel erre most is van lehetőség, de van olyan szolgáltató, amely a forgalmát titkosítja. Ezt az akadályt akarják megszüntetni.)
• Ellenőrizni kell a gyanús pénzügyi tevékenységeket bizonyos esetekben. (A bankszámlára eddig is rá lehetett látni, de a kormány szeretné, ha bizonyos személyeknél folyamatosan lehetne látni a pénzmozgásokat.)
• Egy esetleges terrortámadásnál az információáramlásnál előnyben részesítik a mentésben részt vevőket, a civilek csak sms-ben érintkezhetnek.

Simicskó István honvédelmi miniszter elmondta, hogy az intézkedéscsomaghoz módosítani kell az alkotmányt, ehhez az ellenzék segítségét kérte. Pintér ezzel kapcsolatban azt mondta: konszenzusos megoldás kell.

A Demokratikus Koalíció véleménye szerint a Pintér Sándor belügyminiszter által bejelentett terrorizmus elleni intézkedéscsomag a maradék demokrácia felszámolása, az orbáni diktatúra kiépítésének újabb lépése, alapvető szabadságjogok lábbal tiprása.

A párt szóvivője, aki a témában sajtótájékoztatót is tartott, az MTI-nek azt mondta, hogy a DK számára rendkívül fontos a magyar emberek biztonsága, de Pintér Sándor által Orbán Viktor nevében bejelentett intézkedéscsomag "terrortámadást intézett a magyar emberek ellen".

Gréczy Zsolt úgy fogalmazott: Orbán Viktor "a brüsszeli halottakat meggyalázva próbálja megfélemlíteni a magyar embereket". A DK számára - a tervezett törvényszöveg ismerete nélkül is - elfogadhatatlan minden olyan szándék, amely a magánlevelekbe, a bankszámlákba kíván betekinteni, ellenőrzi minden lépésünket - jelentette ki. Ha valóban van, vagy lenne terrorveszély, minden jogszabályi feltétel adott a terrorizmus elleni küzdelemhez, "nem kell ehhez tízmillió magyart megfigyeléssel fenyegetni" - mondta.

A Demokratikus Koalíció számára rendkívül fontos a magyar emberek biztonsága, de ugyanennyire fontos a magyar emberek szabadságjogainak tiszteletben tartása is, ezért a párt semmilyen törvényjavaslatot nem támogat, amely további hatalmat ad ennek a kormánynak - jelentette ki.

Az MSZP a maga részéről minden olyan intézkedési tervről tárgyal, amely a magyar emberek biztonságát szolgálja, de az ötpárti egyeztetésen való részvételük feltétele, hogy a kormány a javaslatait a helyzet súlyosságához mértem időben és írásban előre megküldi minden frakciónak.

Molnár Zsolt, a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke és Harangozó Tamás, a Honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke közleményükben azt írták, az MSZP minden olyan javaslatot támogatni fog, amely a magyar állampolgárok biztonságát kellő és megfelelő garanciák mellett erősíti, és semmi olyat nem szavaznak meg, amely a magyar állampolgárok kontroll és garancia nélküli indokolatlan jogkorlátozását célozza.

Ész nélkül nehéz harcolni a terroristák ellen – írja az Index egy nagyszabású összeállításában.

A honlap szerint miközben több pénzt ígért a terrorellenes harcra Orbán Viktor, ám alapvetőbb problémák vannak: a titkosszolgálatnál sokan okkal gondolják, hogy a konditeremben szocializálódott TEK-es „kommandósoknak" lövésük sincs a felderítéshez, terrorelhárításhoz. Az oroszok aktív intézkedéseit tétlenül néző magyar kémelhárítás miatt pedig a nyugati szolgálatok sem osztanak meg szívesen információkat Magyarországgal, ami tovább nehezítheti a terroristák elleni harcot. Az utcára kivezényelt fegyveres rendőrök és katonák pedig csak parasztvakításnak jók, ilyen típusú fenyegetés ellen haszontalanok.

Noha Magyarországon még nem követtek el dzsihadisták merényletet, és egy budapesti támadásnak sokkal alacsonyabb presztízse lenne az Iszlám Állam híveinek köreiben, mint egy német, francia vagy belga földön végrehajtott akciónak, az vitathatatlan, hogy elméletileg az EU összes állama a terroristák célkeresztjében van.

Az Indexnek nyilatkozó szakemberek abban egytől egyig egyetértettek, hogy fegyveres rendőröket és a TEK-et az utcára küldeni értelmetlen. Egy forrás úgy fogalmazott, hogy ezzel legfeljebb csak az emberek szubjektív biztonságérzetét lehet növelni, a másik a „parasztvakítás" kifejezést használta. Egy, a felderítésben jártas szakember szerint most nem a háborús hangulatot kellene gerjeszteni, mert „ilyet a dilettáns és gyáva csinál", hanem teljesen józanon értékelve az eseményeket a felderítésre és a közvélemény higgadt felkészítésére kellene koncentrálni.

Belgiumban ugyanis tényleg volt egy terrorakció, így a hangulat csillapítására alkalmas lehet a katonák látványa. Ellenben Magyarországon ugyanez pont hogy a hangulat fokozását célozza.

A szakember példának hozta fel a Belgiummal szomszédos Hollandiát, ahol egyáltalán nem emelték meg a készültségi szintet, de akár említhetnénk Nagy-Britanniát is, ahol csak a stratégiai fontosságú pontokon szigorodott az ellenőrzés. Katonákkal és utcán is látványos készültséggel ugyanis ilyen típusú fenyegetés ellen nem lehet védekezni hatékonyan.

A terroristák a legegyszerűbb módját választották a merényleteknek, amit bárki különösebb képzettség nélkül meg tud csinálni: szöges bombát tettek a bőröndbe. Ehhez szinte semmi szervezés nem kell, és ki sem lehet védeni az utcákon álldogáló fegyveresekkel. „Tudomásul kell venni, hogy ilyen merényletek mindig is lesznek, mert manapság ez nagyon könnyen kivitelezhető, az interneten megtanulható. A zárt gettók pedig ideális rejtőzködő helyek ehhez" – mondta a volt felderítő.

„A biztonsági rezsimeken lehet és kell változtatni, de annak semmi köze ahhoz, hogy katonák grasszálnak a Kossuth téren” – mondta az Index forrása a felderítés elsődlegessége mellett érvelve.

Az Orosz Liberális-demokrata Párt (LDPR) elnöke szerint Oroszországnak hasznára válnak a brüsszelihez hasonló terrorakciók.

"Sorra jönnek Európában a terrortámadások, s ez még így is lesz egy ideig. De számukra ez hasznot hoz. Csak hulljanak és haljanak. Oroszország nem Európa" – kiabálta Vlagyimir Zsirinovszkij, LDPR-elnök az orosz televízió egyik vitaműsorában a hvg.hu beszámolója szerint.

Néhány órával korábban a parlamenti képviselő, aki 2011 előtt tíz évig az orosz alsóház, a Duma alelnöke is volt, egy sajtótájékoztatón Európa halálát vizionálta, s közölte, Európa csak úgy állíthatja meg a március 22-ei brüsszelihez hasonló merényleteket, ha a hatóságok minden európai várost és házat átkutatnak, majd visszazavarják Afrikába és Ázsiába a menekülthordákat. "Nem fogják ezt megtenni, és ezért végük lesz. Mi megmutattuk, hogyan kell kiváló eredménnyel megállítani a terrorizmus terjedését. Odarepültünk, megállítottuk a terroristákat, majd visszarepültünk" – értékelte Zsirinovszkij az orosz légierő szíriai bevetését, majd hozzátette: "Az európaiaknak tőlünk kellene segítséget kérni. Most még nem fognak, de majd, ha vége lesz a kontinensnek, akkor szaladgálni fognak az orosz követségekre, hogy menekültstátust kapjanak. A migránsoké lesz Európa, az európaiak pedig nálunk élnek majd".

A mindig is populista politikusnak számító Zsirinovszkij az utóbbi időben egyre vadabb kijelentéseket tesz, 2014-ben például azzal fenyegette meg Lengyelországot és a balti államokat, hogy Oroszország szőnyegbombázást hajt végre a térség ellen, ha ez érintett országok nem mondanak nemet a NATO fegyvertelepítési szándékaira. "Le lesznek törölve a térképről, és csak magukat okolhatják. Nem engedhetjük meg, hogy a balti államok felől rakétákkal és repülőgépekkel fenyegessenek minket. Mielőtt megindulnának, fél órával korábban el kell pusztítanunk a kilövőállomásokat, majd szőnyegbombázást kell végrehajtanunk, hogy egyetlen gép se maradjon” – mondta.

Van egy rejtélyes ötödik merénylő is Brüsszelben. Legalábbis azt jelentette a Le Monde, valamint a jól értesült belga RTBF, hogy a keddi metrórobbantást végrehajtó Khalid el-Bakraoui-nak volt egy társa, aki egy nagy táskát cipelt, és állítólag egy térfigyelő kamera képén is feltűnt.

Mint az Index emlékeztet, a metrórobbantásnál 20, a reptérinél 11 ember vesztette életét. A sérültek száma háromszáz, a súlyos sérülteké 61. A belga egészségügyi miniszter reggel azt mondta, félő, tovább emelkedik a halottak száma. A sérültek között két magyar is van, a kormány délelőtt sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy mindketten diplomáciai szolgálatban voltak. Egyiküket szerdán műtötték másodszor.

Eközben a hvg,hu a brit Daily Mail cikkére hivatkozva azt írta, hogy a brüsszeli repülőtéri robbantást elkövető terrorista sejt tagjai egy nukleáris erőmű elleni támadásra készültek.

Az Iszlám Államhoz kapcsolódó csoport tagjainak lakásán 12 órányi videofelvételt találtak egy belga atomerőműről. A terroristák az atomerőművekért felelős tisztviselő után is kémkedtek; lehet, hogy emberrablásra készültek, amelynek segítségével bejuthattak volna a létesítménybe. A belga atomenergia-program igazgatójának lakásáról is többórás felvételeket készítettek. Az ehhez használt kamerát egy bokorban rejtették el.

A felfedezést követően a belga és francia nukleáris létesítmények fegyveres őrizetet kaptak. Hasonló merénylettervekről már februárban voltak információk, akkor a párizsi mészárlást elkövető csoporthoz köthetően; ez is erősíti a gyanút, hogy a párizsi és a brüsszeli merényletek elkövetői kapcsolatban álltak. Egyes feltételezések szerint a brüsszeli robbantásokat éppen azért követték el, mert a Párizs után elindult nyomozás során a terroristák körül szorulni kezdett a hurok.

Hatvannyolc éves korában csütörtökön elhunyt Johan Cruyff, a hollandok legendás labdarúgója, edzője – közölte az MTI.

Cruyff - aki mintegy 25 éven keresztül erős dohányos volt - októberben hozta nyilvánosságra, hogy daganatos megbetegedést diagnosztizáltak nála. Februárban még úgy fogalmazott, hogy nyerésre áll a rák ellen.

Johan Cruyff az Ajax Amsterdammal játékosként háromszor nyert Bajnokcsapatok Európa Kupáját, az Aranylabdát szintén háromszor kapta meg, a holland válogatottal világbajnoki ezüst- és Európa-bajnoki bronzérmes volt. Az FC Barcelona vezetőedzőjeként ugyancsak ünnepelhetett BEK-győzelmet. Ebben az időszakban, 1991-ben koszorúérműtéten esett át, s azután felhagyott a dohányzással. Edzőként legutóbb 2009 és 2013 között tevékenykedett, amikor a katalán válogatottat irányította.

Megkezdődött az Iszlám Állam legnagyobb városának ostroma. Az iraki hadsereg amerikai légi támogatással és kurd pesmergák közreműködésével csütörtökön megkezdte az Iszlám Állam (IS) kezén lévő legnagyobb város, Moszul ostromát – írja a Reutersre hivatkozva az Index. Az iraki hadsereg bejelentése mindenesetre nem kis ambícióról árulkodik, hiszen az offenzíva egyelőre még csak a műveleti központnak kijelölt Mahmúr város körül található falvakat foglalta vissza, ez a terület pedig jó 100 kilométernyire van Moszultól.

Légi csapásokkal, kommandós akciókkal és az utánpótlási vonalak elvágásával megkezdődtek az előkészületek az Iszlám Állam legnagyobb városának, az iraki Moszulnak a visszafoglalására. A helyiek szerint csak Rambo tudná kiverni egy év alatt a várost védő tízezer dzsihadistát. Véres gerillaharc jöhet.

Szakértők egyöntetűen hosszú és kimerítő ostromra számítanak. Ennek fő oka az, hogy Moszulban és környékén az Iszlám Állam 6-10 ezer embere sáncolta el magát egy csomó robbanó csapdával együtt. Kétséges, hogy a már a jóval kisebb és gyengébben védett közép-iraki Ramádit is hónapokig ostromló iraki hadsereg hogyan fog helyt állni a kíméletlen és kimerítő városharcban.

Eközben az Origo azt jelentette, hogy a damaszkuszi állami televízió jelentése szerint a kormányhadsereg bevonult az ősi Palmürába.

Szemtanúk arról számoltak be a Reutersnek, hogy az ókori romjairól híres település körül folytatódnak a harcok.

A kormányhadsereg a hónap elején kezdett offenzívát a város visszafoglalására orosz légi támogatással.

Az LMP szerint a kormány többször is gyanús módon, magáncégeket is bevonva bonyolított le uniós pénzek lehívását felgyorsító, valamint azt ellenőrző projekteket.

Az MTI jelentése szerint Hadházy Ákos, az ellenzéki párt antikorrupciós szakszóvivője, elnökségi tagja csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján példaként említett egy olyan projektet, amelyben az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, a Széchenyi Programiroda és a Türr István Képző és Kutató Intézet összesen 5 milliárd forintot költött el 2015 tavaszától az év végéig. Az LMP kételkedik abban, hogy ezt a pénzt megfelelő színvonalon használták fel az uniós pénzek helyes kifizetésének segítésére - fogalmazott Hadházy Ákos. Megjegyezte, a Közbeszerzési Értesítőből a teljes összeg mindössze 15 százalékát, mintegy 700 millió forintot tudják nyomon követni.

Az ellenzéki politikus gyanúsnak nevezte, hogy a projektben egy 2015-ben alakult céget bíztak meg szkennelési feladatokkal 25 millió forint értékben. Életszerűtlen emellett, hogy képzésre 50 millió forintot fordítottak, ózdi hátrányos helyzetű diákok alapfokú számítástechnikai oktatására pedig óránként 35 ezer forintot költöttek, Kiskunhalason pedig óránként 100 ezer forintért tartottak továbbképzést óvónőknek. Hadházy Ákos szerint 475 millió forintért egy konzorciumot is megbíztak, amelynek november végétől karácsonyig 300 céget kellett ellenőriznie, amiről ez idő alatt egy 1700 oldalas tanulmányt kellett készítenie, oldalanként 300 ezer forintért.

Az Index szerint egy nem nyilvános Nézőpont-kutatás nagyon kínos eredményeket hozott a kormány számára.

Februárban nem sikerült a kormánynak átvernie a közvéleményen a terrortámadásos alaptörvény-módosítást. A Nézőpont Intézet februárban VIP-jelentése szerint kifejezetten többségben voltak az ellenzői, így nem csoda, hogy csöndben ejtették. Az is kiderült, hogy kétharmad érzi jogosnak a tanárok követeléseit, és hasonló arányban utasítják el a kormány adópolitikájának irányát. A számok sok mindent megmagyarázhatnak az elmúlt hetek történéseiből.

A Nézőpont Intézet VIP-jelentése olyan kutatás, amelynek tartalmát a cég nem – vagy csak részben – hozza nyilvánosságra, a közvélemény-kutatás eredményeit csak az intézet megrendelői számára juttatják el.

Az Index birtokába került, februárban készített jelentés több kényes ügyet is érintett. A kimutatások alapján nem véletlen, hogy nem írtak róla, és a kormányoldal sem hivatkozott az adatokra. Februárban a Nézőpont csak a pártpreferencia-kutatását hozta nyilvánosságra, úgy tálalva azt, hogy az ellenzék nem profitált a pedagógustüntetésekből. Azt már nem tették hozzá, hogy a válaszadók kétharmada szerint jogos a pedagógusok elégedetlensége.

A VIP-jelentés foglalkozik a Fidesz tervezett alkotmánymódosításával, ennek népszerűségét is megmérte az intézet. Eszerint a megkérdezettek többsége (44 százalék) nem, vagy inkább nem értetett egyet az alaptörvény módosításának tervezetével, amely ideiglenesen rendkívüli intézkedések életbe léptetését engedélyezte volna a kormány számára. A támogatók a megkérdezettek 42 százalékát tették ki.

A különbség a tervezettel teljes mértékben egyetértők (17%) és azt teljesen elutasítók (29%) között még nagyobb. Maga a jelentés mondja ki, hogy a magyarok megosztottak az ügyben – ez azonban kissé eufemizáló megfogalmazás.

Ezek után nem meglepő, hogy míg az alaptörvény újabb módosítását a Fidesz az év elején hetekig próbálta átverni a parlamenti pártokon, végül februárban viszonylag csendben elállt tőle. Az ötletet azonban a keddi brüsszeli robbantások után Orbán Viktor miniszterelnök szerdán újra elővette, ám az ellenzék azt - ezek szerint a lakossággal együtt – továbbra sem támogatja.

Az oktatással kapcsolatos számok pedig kifejezetten katasztrofálisak a kormány számára.

A jelentős túlsúlyba kerültek azok, akik szerint a közoktatási reform alapvető céljai sem mutatnak pozitív irányba. A kormányzati megrendelésekre is dolgozó Nézőpont Intézet felmérése szerint 43 százalék volt elutasító, és csupán 33 százalék támogatta a reformokat.

60 százalék állította, hogy túlzottan központosított lett a közoktatási rendszer, és csak 24 támogatta a klikkesítést.

Ennél is többen, 65 százaléknyian mondták azt, hogy jogos a pedagógusok elégedetlensége, 19 százalék vonta ezt kétségbe.

120 millió forintért vásárolt 110 weboldalt és domaint a közmédia egyik cége, az Új Média és Teletext Kft. 2014 májusában, miközben hasonló domainekhez ingyen vagy néhány százezer forintból is hozzájuthatott volna, derül ki a Direkt36 cikkéből. Ezeket az egykori fideszes politikus, Várhegyi Attila családjának cége, a Magyar Híradó Kft. adta el, ami az üzlettel megtizenhétszerezte(!) az egy évvel korábbi eredményét.

A Magyar Híradót még 2012-ben alapította egy Veres Zoltán nevű férfi a Myself Consulting nevű céggel, amelynek ügyvezetője Várhegyi Attila, tulajdonosai pedig Várhegyi gyerekei és felesége. Eredményük az alapítás évében alig haladta meg a 2,8 millió forintot, a Myself Consulting azonban 2014 elején kizárólagos tulajdonossá vált a Magyar Híradó Kft.-ben, és rövidesen megkötötték a szerződést, aminek köszönhetően bevételeik jócskán megugrottak.

Az Index anyagában olvasható, hogy a szerződés megkötésekor Nobilis Márton képviselte a Várhegyihez köthető Magyar Híradó Kft-t, azóta viszont már ő lett az Új Média és Teletext ügyvezetője. Sem ő, sem Várhegyi Attila nem kívánt válaszolni a Direkt36 kérdéseire – ahogy Szabó Eszter sem, aki az Új Média ügyvezetője volt, amikor az üzlet megvalósult. A domaineken kívül egyébként az oldalak szerkesztőségi rendszerét és az ahhoz tartozó adminisztrációs felületet is megvásárolták, bár az Új Média nem árulta el, hogy a 120 milliós ár mekkora részét képezték a domain nevek.

Az Új Média az oldalakat helyi híradókként emlegeti (szinte minden nagyobb magyar városra jut egy), bár helyi híreket csak elvétve találni rajtuk. Az oldalak neve (városnév + hirado.hu) és tartalma is hasonló: zömében az ingyen hozzáférhető MTI-híreket, valamint a hirado.hu cikkeit veszik át. A cég a hasonló tartalmakat azzal magyarázta, hogy az elmúlt két év az "alapos piackutatásnak és a felhasználói igények felmérésének az időszaka volt".

Ennek az alapos piackutatásnak egyébként nem része az oldalak látogatottságának mérése, az Új Médiának költséghatékonysági okokból nincs erre lehetősége, ezért nem közöltek erre vonatkozó adatokat a Direkt36-tal. Az Index viszont saját forrásától úgy értesült, hogy az oldalakat alig olvassák.

Molnár Csaba a DK-ból az Európai Bizottsághoz fordult, mert nem tetszett neki, hogy többségi tulajdonával az MNB egyszerre lesz forgalmazó, és felügyelő pozícióban is a tőzsdén.

De az EU pénzügyi biztosa közölte vele, hogy már vizsgálják az MNB gyanús ügyeit - írja az MTI. Ebben a több száz milliárdos alapítványos, festmény- és ingatlanvásárlós Matolcsy-programok mellett a tőzsde államosítását is vizsgálják majd.

Meg fog döbbenni, ki újítja fel a Nemzeti Lovardát: hát persze hogy Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor – gázszerelőből milliárdos vállalkozóvá „emelkedett” oligarchája.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő által kiírt tender eredménye ugyanis csütörtök reggel jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. Eszerint a Keletinél található Nemzeti Lovarda meglévő épületeinek átalakítására és bővítésére, illetve új épületek építésére kiírt tendert a W-F Nemzeti Lovarda Konzorcium nyerte meg. A konzorciumot alkotó két cég egyike természetesen Mészáros Lőrincé, és a másik is sokszor jut mostanában hasonló lehetőségekhez.

A felcsúti polgármester, valamint felesége és lánya tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt. és a West-Hungária Bau Kft. 2,5 milliárd forintért végzi el a munkálatokat. A Fejér-B.Á.L.-t tavaly alapították Mészárosék 5,1 millió forintos alaptőkével. A West Hungária Bau pedig az a cég, mely az elmúlt időszakban a vagyonkezelő tenderein egyre többször szerepel sikerrel és részt vett többek között a Várkert Bazár felújításában is.

Mészáros cége már a megalapítás után pár hónappal elnyerte első közbeszerzését, mely a szombathelyi Püspöki Palota helyreállítására irányult. Itt is a West Hungária Bau-val közösen végezheti el a munkákat 828 millió forintért. Egy hónapra rá már önállóan nyerte el a bicskei tanuszoda korszerűsítésére kiírt tendert, ezt a munkát 137 millióért végzik el. A lovardás megbízással együtt fél év alatt összesen 3,5 milliárd forintot nyert el a Fejér-B.Á.L. Zrt.

Eközben a Figyelő azt írja, hogy közel 8 milliárd forintot zsebel be Mészáros Lőrinc egy eddig szinte ismeretlen, szűk 30 fős vállalkozása, az R-Kord Kft. A cég a Szombathely-Zalaszentiván vasútvonal villamosításán dolgozhat, az eredetileg becsült árnál 40 százalékkal többért, noha a drágulás indokai nem túl meggyőzőek.

Az R-Kord Kft. eddig szerényen meghúzódott a részben hasonló profilú, ám jóval méretesebb Mészáros és Mészáros Kft. árnyékában, ami már 2014-ben is közel 10 milliárdos árbevételt könyvelt el, és az elmúlt évben valószínűleg ennél is jobban teljesített. Az R-Kord tavalyelőtt 1,27 milliárdos forgalmat bonyolított, 2016 viszont a jelek szerint nagy áttörést hozhat a cég életében.

Nagyon-nagyon optimista a magyar gazdaság növekedési kilátásaival kapcsolatban a Magyar Nemzeti Bank, derült ki a Matolcsy György vezette jegybank ma publikált fő elemzési termékéből, az inflációs jelentésből. (Ugyanezek az elemzők írtak arról nem is olyan rég, a tavaly decemberben megjelent növekedési jelentésben, hogy valójában milyen szomorú a magyar gazdaság helyzete, hosszú távú növekedési potenciálja – de most a jelek szerint igen rózsaszín szemüveget vettek fel…)

A 444.hu beszámolója szerint a jegybank elemzői szerint növekedni fognak a magyar bérek, mégsem lesz inflációs nyomás. Sőt, az alacsony olajárak miatt inkább dezinfláció lesz. Virág Barnabás monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgató elmondta, nincs árfolyamcélja a jegybanknak, ezért nem válaszolt arra a kérdésre sem, hogy cél-e, hogy tovább gyengítsék a forintot, arra viszont utal az elemzés, hogy bizony a gyenge forint erősen hozzájárul ahhoz, hogy ilyen erős legyen a magyar exportpozíció.

Az MNB szerint a tízmilliós csok nagy hatást fog gyakorolni a magyar gazdaságra, szerintük az új lakások háromnegyedéhez fel fogják venni a támogatást. (Egyelőre elég gyér érdeklődésről számoltak be a bankok ebből szempontból, de persze még nincs vége az évnek.)

Optimista most a jegybank a magyar gazdaság egyik leggyengébb pontja, a vállalati beruházások szempontjából is, itt arra hivatkozva derűlátóak, hogy a kamatcsere-tendereknél nagy volt a bankok érdeklődése.

Na de hogy lehet, hogy ha folyamatosan emelkednek a bérek, és nő a lakossági fogyasztás is, akkor nem fog felborulni a külső egyensúly, vagy a termelékenység vagy a versenyképesség sem fog romlani?

Erre nagyjából az a válasza az MNB-nek, hogy még mindig nagyon nagy lyukat tud betölteni a gazdaság. A magyar lakossági fogyasztás például még mindig nem éri el a válság előtti szintet.

Az MNB minden növekedésre becslést adó intézmény vagy elemző között a legoptimitább, idén és jövőre is 3 százalék körüli növekedést várnak.

Visszaküldte a parlamentnek a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvényt az államfő. Szerinte ellentmondásos rendelkezéseket tartalmaz, és nem felel meg az átláthatósági elvárásoknak sem.

A hvg.hu beszámolója szerint a jogszabályt egy hete fogadták el a képviselők a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal javaslatára.

Áder János csütörtökön nyilvánosságra került levelében azt írta: támogatandó célkitűzés a családok otthonteremtési lehetőségének bővítése állami támogatással, ám ennek végrehajtása áttekinthető, a folyamatban részt vevőknek megfelelő garanciákat biztosító szervezet kialakítását igényli, a működés szigorú hatósági felügyelete mellett. Az államfő álláspontja szerint a törvény nem felel meg ezeknek az elvárásoknak, mert tisztázatlan és ellentmondásos rendelkezéseket tartalmaz a nok és a közösséget működtető, annak vagyonát kezelő szervező jogállásával, szervezetével és működésével kapcsolatban.

Mint azt korábban a hvg.hu korábban megírta, múlt hét csütörtökön az MSZP-s Szakács László arról tartott sajtótájékoztatót, hogy szerint a javaslat nem a családokat, hanem csupán egyetlen embert, Nyéki Zoltán vállalkozót, illetve annak két cégét támogatja. Szakács arra hívta fel a figyelmet, hogy Nyéki már 2001-ben is arról beszélt, hogy létre kéne hozni egy ilyen konstrukciót – amihez állami támogatás is járna.

Az államfő lépése után a kormány reagált. A kormány tiszteletben tartja Áder János köztársasági elnök döntését a nemzeti otthonteremtési közösségekkel (nok) kapcsolatban, a kabinet szerint az államfő által felvetett kérdések a részletszabályokat tartalmazó kormányrendeletben rendezhetők - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ.

Április 5-én tárgyalna Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a közszolgák érdekképviseletével az úgynevezett bürokráciacsökkentő törvényjavaslatról – írja a Figyelő ma megjelent száma. Az asztalon lévő tervezet szerint a jövőben minden államigazgatási dolgozót – ügyintézőt, irodistát, kormányhivatali alkalmazottat – állami tisztviselőnek hívnának. Három kategóriát terveznek ezen belül: állami fogalmazó, állami tanácsos és állami főtanácsos.

A hvg.hu által ismertetett cikk szerint a legnagyobb felzúdulást az az elképzelés válthatja ki, hogy az állami tisztviselőket évente akár hat hónapra átvezényelhetnék más munkakörbe, ezzel más településre is. Ráadásul erről csak 24 órával az áthelyezés előtt értesülnének, vagyis egy napjuk maradna életük átszervezésére. Ez a képviseletek szerint elfogadhatatlan, ők azt javasolják, hogy legalább négy nap legyen az átfutási idő, az átirányítás időtartama ne haladja meg a négy hónapot és a harmadik hónaptól pótlék is járjon az érintetteknek.

Egyetlen menekült sem érkezett a görög szigetekre az elmúlt 24 órában.

Az Európai Unió és Törökország között a menekültválság kezelésére nyélbe ütött, vasárnap életbe lépett megegyezés óta ez az első alkalom, hogy 24 óra leforgása alatt egyetlen új migráns sem lépett Görögország területére.

A jelenlegi helyzet a török parti őrség megnövekedett aktivitása mellett a viharos szeleknek tudható be, amelyek szerda óta tombolnak az Égei-tengeren.

Azonban egyértelmű tendenciának látszik a menekültáradat csökkenése az uniós-török megállapodás hatálybalépése óta, amely szerint az ezután Európába érkező összes migránst visszaküldik Törökország területére. Hétfőn még 1662-en érkeztek a görög szigetekre, míg kedden 600-an, szerdán pedig már csak 260-an. A hatóságok reggel hatkor zárják a napot, ekkor veszik számba az előző 24 órában érkezetteket.

A görög kormány eközben igyekszik mindent megtenni a bonyolult szervezési feladatokkal járó egyezmény hatékony működése érdekében.

A megállapodással járó új felelősségi körökhöz legalább négyezer ember kell, többségük a biztonsági erők és a menedékjogi szakértők közül kerül majd ki. Athén európai partnerei ígéreteik szerint 2300 emberrel segítenék a görög hatóságokat, amelyek amúgy is nehéz helyzetbe kerültek, miután a kiforratlannak és elkapkodottnak tartott egyezménnyel elégedetlen humanitárius szervezetek megvonták tőlük támogatásukat.

Nem kíváncsi a rendőrség az állítólagos kémügy fideszes szálaira.

Ugyanis félbeszakította a nyomozó M. Norbert vallomástételét, amikor az USA és az IMF javára való kémkedéssel gyanúsított férfi arról kezdett volan beszélni, milyen fideszes kapcsolatai voltak céghálójának – adta hírül az Átlátszó alapján a hvg.hu.

M. Norbertet azzal gyanúsítják, hogy az Egyesült Államok és a Nemzetközi Valutaalap részére szolgáltatott ki titkos pénzügyi információkat. A gyanú szerint cégén, az Arcade LLC-n keresztül tett szert az adatokra. Különös azonban, hogy az állítólag átadott adatok rendelkezésére álltak a másik félnek is, tehát kémkedésre nem volt szükség azok megszerzésére. Az is szokatlan, hogy az ügyet nem titkosították, holott kémügyekben ez az általános eljárás.

A férfi ügyvédje, Kertész Gusztáv az Átlátszónak elmondta, M. Norbert jelezte a rendőröknek, hogy cégének irodája mellesleg Szijjártó Péter külügyminiszter FAID nevű alapítványának a székhelye is volt, illetve ő maga is kapcsolatban állt fideszes és fidelitasos politikusokkal. A nyomozó azonban ekkor megszakította a kihallgatást azzal, hogy ez "nem tartozik az ügyhöz." Kertész szerint ezzel sérült ügyfele védelemhez való joga. Hozzátette, védencének arra sincs módja, hogy bármikor felhívhassa ügyvédjét, és négy hónapja van előzetes letartóztatásban, miközben ennek álláspontjuk szerint semmi alapja nincs.

Meglepetést szeretne okozni a nyári labdarúgó Európa-bajnokságon az esélytelen csapatok között számon tartott magyar válogatott és német szövetségi kapitánya, Bernd Storck, írta a Kicker című lap.

"A célunk a nyolcaddöntő. Ez az álmunk, s ezért mindent meg is teszünk" - nyilatkozott a német lapnak Storck.

A Kicker emlékeztet arra, hogy a magyar együttes - a német trénerduóval, Storckkal és Andreas Möllerrel az élén - az 1986-os világbajnokság óta először szerepelhet majd világversenyen.

Magyarország Portugáliával, Izlanddal és Ausztriával találkozik a csoportszakasz során.

"Egyértelmű, hogy esélytelennek számítunk. De szeretnénk bosszantani az ellenfeleket. Ahhoz, hogy továbbjussunk, egy meccset mindenképpen meg kell nyernünk" - fogalmazott Bernd Storck.

A 444.hu szerint tényleg egy vicc megszerezni azt a papírt, amivel földbirtokos gazda lehet valaki

Elvileg szigorú előírások vonatkoznak Magyarországon arra, hogy kik vehetnek egy hektárnál nagyobb termőföldet. "A föld azé legyen, aki megműveli" szlogen alapján regisztrált földműves az lehet, aki mezőgazdasági szakmunkásképzés keretében tanult vagy agrárdiplomát szerzett. Esetleg három éve végez folyamatosan valódi mező- vagy erdőgazdálkodási tevékenységet.

De megoldható ez úgy is, hogy még traktort sem látott az, aki földet vesz.

Mert természetesen van egy kiskapu is azoknak, akiknek eddig az égvilágon semmi közük nem volt a földműveléshez, de most hirtelen kedvet kaptak ahhoz, hogy állami földhöz jussanak maguknak vagy strómanként másoknak.

Ez az aránykalászos OKJ-s képzés, amit például Orbán Viktor barátja, Mészáros Lőrinc is elvégzett. Ezeken a gyorstalpalókon elvileg pár hónap alatt megszerezhető a földvásárláshoz szükséges papír, de a gyakorlat leginkább a „fizess és adjuk a papírt”-hoz áll közelebb.

A Heti Válasz újságírója végighívott nyolc aranykalászos tanfolyamot és vizsgát kínáló oktatási központot.

Három cég már az első, telefonos érdeklődésre felajánlotta az elméleti képzés nagyobb részének elengedését és a gyakorlat esetleges, különböző igazolásokkal történő kiváltását.

Két másik helyen is engedélyeknek mutatkoztak, amikor szóba került, hogy a hiányzások meghaladnák a megengedett 30 százalékot.

Két másik cég inkább személyesen beszélte volna meg a kérdést. Ez már hét.

És akadt egy a nyolc felhívott cég közül, amelyik jelezte, hogy ők komolyan veszik a képzést, hozzájuk csak akkor jelentkezzen valaki, ha tényleg végig is csinálja a tanfolyamot.