A jegybank botrányáról akarják elterelni a figyelmet, azért írt az Alstomtól kapott pénzről a Magyar Idők - így látja Medgyessy Péter volt miniszterelnök, aki az Indexnek ugyanakkor nem tagadta, hogy az egyik érdekeltsége pénzt kapott a korrupciós ügybe keveredett Alstomtól. Szerinte nincs semmi kirívó az Alstommal kötött szerződésben.

- Való igaz, hogy tanácsadói szerződése volt cégem utódjának az Alstommal – reagált nyilatkozatban az Indexnek Medgyessy Péter volt miniszterelnök, miután a Magyar Idők kedden arról írt, hogy az egyik érdekeltsége pénzt kapott a korrupciós botrányba keveredett Alstom francia járműgyártótól. A Magyar Idők írt arról, hogy két részletben összesen több mint 597 ezer euró – jelenlegi árfolyamon mintegy 180 millió forint – áramlott Medgyessy Péter családi cégéhez 2007-ben és 2008-ban (Medgyessy ekkor már nem volt miniszterelnök, ő 2002 és 2004 között kormányzott).

Medgyessy szerint "a díj a cég árbevétele volt, amely után adózott és kilenc ember több éves munkájának ellenértéke". Vagyis Medgyessy nem tagadta, hogy valóban ennyi pénzt utalt az AssistConsult Kft-nek.

Medgyessy nem kívánt részletesen reagálni a Magyar Idők cikkére, szerinte abban "nem vádak fogalmazódtak meg, hanem csúsztatások, melyeknek jelentőségük nincsen, ezért azokkal nem foglalkozom". A volt miniszterelnök úgy véli, hogy a Magyar Időkben megjelent cikk gyenge próbálkozás az MNB alapítványi botrányokról való figyelemelterelésre.

A Magyar Idők cikke a parlamentben is téma volt kedd reggel. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta napirend előtt, hogy "a demokráciánk 25 éves történetében miniszterelnököt ilyen súlyos vád nem ért, Medgyessy Péternek el kell számolnia ezekkel az összegekkel". Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára pedig azt mondta, hogy ki kell és ki fogják vizsgálni, hogy ez a pénz "milyen módon kötődik ez a baloldali kormányzásához", teljes körű vizsgálatot tartanak, amely érinteni fogja a baloldali miniszterelnököket és az akkori főpolgármestert is.

A Demokratikus Koalíció alelnöke felszólította Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy indítson törvényességi felügyeleti eljárást azok ellen a jegybanki alapítványok ellen, amelyekben felesége felügyelőbizottsági elnök illetve felügyelőbizottsági tag.

Varju László keddi, budapesti sajtótájékoztatóján – amiről az MTI számolt be - úgy fogalmazott: napok óta tudott, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesternek és saját családjának "osztogatott pénzeket". Hétfőn az is kiderült, hogy az ügyben Polt Péter legfőbb ügyész felesége közvetlenül érintett - tette hozzá.

A független képviselő kijelentette, hogy miután Polt Péter felesége a Pallas Athéné Domus Scientiae és a Pallas Athéné Domus Mentis jegybanki alapítványokban felügyelőbizottsági elnök illetve fb-tag ezért tudnia kellett az MNB-s "közvagyon családon belüli osztogatásáról", de nem tett semmit. Varju László szerint ez azt is jelenti, hogy a legfőbb ügyésznek is tudni kellett arról, mi történik a jegybank alapítványainál.

A Demokratikus Koalíció szerint a legfőbb ügyésznek akkor is meg kell indítania a törvényességi felügyeleti eljárást, ha az saját felesége ellen indul majd - közölte.

Megtelt a Szépművészeti Múzeum előtti terület taxisokkal kedd reggel, két hónapja szervezik a mai akciót. Mint a hvg.hu beszámolt róla, a menet kilenc óra után néhány perccel indult a Hősök teréről, fél 10-kor már egy sávot elfoglaltak a Lánchíból. A híd Budáról Pestre vezető oldalát a Fő utcával egyetemben lefoglalták a tüntetők, erre délután 1 óráig van engedélyük. Több buszjárat útvonala módosul. A szervezők elégedettek a keddi demonstrációval, ami miatt elnézést kértek a budapestiektől.

Az egyik taxis ugyanakkor kétségeinek adott hangot a tiltakozással kapcsolatban: úgy nincs értelme az egésznek, hogy az emberek nem éreznek az egészből semmit, mert ma ugyanúgy lesz taxi, mint mindig, legfeljebb kicsit nehezebben jutnak fuvarhoz - fejtette ki.

Mindenesetre sokkal komolyabbnak tartják mai demonstrációjukat a taxisok, mint a korábbiakat. Most már a fuvarszervezők is érzékelik az Uber megjelenésének piacrontó hatásait, ezzel magyarázzák, hogy a keddi tüntetésen olyan sokan részt vettek, és nagy hányaduk céglogóval vonult. Ha nem lesz változás, jövő kedden lezárják az egész várost - mondta egyikük.

Kitiltotta a parlamentből Kövér László a házelnök az Index két újságíróját, Fábián Tamást és Bakró-Nagy Ferencet – számol be az esetről az Index. Kollégáink tegnap videót forgattak a parlamentben arról, hogy a Matolcsy György vezette MNB a haveroknak osztott ki rengeteg közpénzt különböző alapítványokon keresztül, ezeket a költéseket pedig igyekeztek eltitkolni a közvélemény előtt:

Az Index úgy tudja, hogy kollégáink mellett a 24.hu, a Népszabadság és a HVG egy-egy újságíróját is kitiltotta Kövér László

.Az említett riportokban a tudósítók főleg Orbán Viktort és Kövér Lászlót kérdezik az MNB-botrányról (akik nem válaszolnak, hanem megfutamodnak – a blog szerzőjének megjegyzése.)

A házelnök azért döntött így, mert az újságírók olyan helyen forgattak (a Déli Társalgóban és a Kupolateremben), ahol a házelnök rendelkezése szerint ezt nem tehették volna meg, és a felszólítás ellenére sem hagyták abba a forgatást. Kövér László határozatlan ideig tiltotta ki kollégáinkat a parlamentből.

Az Index szerint kollégáink elmondták, hogy hétfőn is ott forgattak, ahol minden más alkalommal is, de tegnap Orbán Viktor miatt sokkal szigorúbbak voltak a sajtóért felelős személyek az újságírókkal. Olyan helyre akarták terelni az újságírókat, ahonnan gyakorlatilag lehetetlen képviselőket megszólítani, ezért nem tettek eleget a felszólításnak, és forgattak tovább. Ha nem így tettek volna, a videót sem tudták volna elkészíteni.

Nem ez az első alkalom, hogy indexes újságírókat tiltottak ki a parlamentből. 2011 decemberében az összes indexes újságírót kitiltották a parlamentből egy karácsonyi videó miatt. A házvezetés akkori közleménye szerint "a videó készítői már nemcsak a szabályokat, rendelkezéseket hagyták figyelmen kívül, de súlyosan megsértették az Országház és az Országgyűlés méltóságát is". 2011 szeptemberében ugyancsak kitiltották a Parlamentből az Index és az Origo fotósait, amiért azok megszegték azt az előírást, amely tiltja a képviselői felszólalások kéziratainak fényképezését. Az Origo és az Index bűne akkor az volt, hogy lefényképezték majd közzétették Orbán Viktor miniszterelnök beszédének jegyzetét.

Van olyan pillanat, ami betű szerint megsértette a szabályokat? Van. A sajtótudósítás hivatalos rendje szerint pontosan meg vannak határozva azok a helyszínek, ahol lehet felvételeket készíteni, és vannak olyan jelenetek a videókon, amik nem ezeken a helyszíneken készültek – írja a 444.hu.

Na de.

A parlamentban érvényes forgatási szabályok folyamatosan szigorodnak. A lehetséges forgatási terület is csökkent az elmúlt években, így pedig már lehetőségük van politikusoknak úgy beséltálni az ülésterembe, hogy ha akarják, egyáltalán nem lehet őket kérdezni.

Legújabban pedig Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője bevezette azt az egészen abszurd szabályt is sajtótájékoztatóin, hogy csak az általa meghirdetett témában lehet őt kérdezni.

Egy közpénzből működő parlamenti párt frakcióvezetője meghatározza, hogy miről lehet kérdezni az őt és pártját eltartó adófizetők tájékoztatása érdekében. Egy egészséges nyilvánosság már önmagában ezt sem nyelné le, Kósa Lajos mégis megcsinálhatta.

Orbán Viktor pedig évek óta nem válaszol olyan újságíróknak Magyarországon, akik kritikus kérdéseket tesznek fel neki.

Ilyen körülmények között a parlamenti sajtótudósítás rendje egy kicsit más kontextusba kerül. A szabályokat természetesen illik betartani, már csak azért is, mert a parlamenti belépéssel az újságíró automatikusan vállalja, hogy betartja a sajtótudósítás rendjét. De nem ez a legfontosabb szempont.

Az újságíró ugyanis elsősorban nem az országgyűlés, hanem az olvasók felé tartozik felelősséggel.

Ha pedig a rendszabályok illedelmes betartása nem teszi lehetővé az országgyűlést eltartó adófizető állámpolgárok tájékoztatását, akkor ésszerű keretek között nemhogy meg lehet szegni ezeket a szabályokat, de egy tisztességes újságírónak meg is kell.

Egy egészen egyszerű példával:

Miközben zajlik a miniszterelnök jobbkezének tartott jegybankelnök világraszóló botránya, és lehetőség nyílik erről megkérdezni a miniszterelnököt, vagy a párt más vezető figuráit, akkor az újságíró az, aki nem rendszabályokon gondolkozik, hanem odamegy, és megkérdezi.

Akkor is, ha ennek az a következménye, hogy kitiltják a parlamentből, ahogy ez most négy stábbal történt. Ez az ügy egyetlen tanulsága.

Az Origo szerint két hónappal ezelőtt napra pontosan derült égből villámcsapásként érte a Budapesti Fesztiválzenekart az a felismerés, hogy nem szerepel a főváros 2016-os költségvetésében. Fischer Ivánék akkor levelet írtak az ügyben Tarlós István főpolgármesternek. A világ egyik legjobbjának tartott zenekara most ismét megdöbbent. Kiderült ugyanis, hogy a Fővárosi Közgyűlés elé holnap olyan előterjesztés kerül, amely a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) támogatását 200 millió forinttal csökkentené, 260 millió forintról 60 millió forintra. Fischer Ivánék sajtóközleményben reagáltak.

A BFZ vezetése két hónnappal ezelőtt abban reménykedett, hogy csak félreértésről van szó. A közleményben azt kérik, hogy az előterjesztést a közgyűlés semmiképpen se szavazza meg.

„Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a Fővárosi Közgyűlés elé holnap olyan előterjesztés kerül, amely a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) támogatását 200 millió forinttal csökkentené, 260 millió forintról 60 millió forintra.

Erről a csökkentésről semmiféle tárgyalást nem folytattunk fővárosi vezetőkkel, és nincs tudomásunk arról, hogy ennek következményeiről hatástanulmány készült-e. Mivel egy ekkora csökkentés óhatatlanul hangversenyek elmaradásával járna, kérjük a közgyűlést, hogy az előterjesztést semmiképpen se szavazza meg.

A BFZ 1,150 millió forintos állami támogatásának meghosszabbításáról nemrég aláírtuk szerződésünket az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselőivel, akik több alkalommal kifejezték, hogy nagyra értékelik zenekarunk munkáját.

Az idei év tervezésekor a budapesti támogatás meghosszabbításával is számoltunk, annak ilyen mértékű, tárgyalás nélküli csökkentése elfogadhatatlan, méltatlan a világhírű zenekarhoz, amely évtizedek óta Budapestet képviseli az egész világon, és itthon is folyamatosan szolgálja Budapest kulturális életét.”

A Budapesti Fesztiválzenekar vezetősége

Kedden megszavazta a parlament a jegybanktörvény módosítását, ami szerint bár az MNB alapítványainak szerződéseit ki kell adni,

a jegybank által alapított cégek eltitkolhatják azokat az adataikat, amelyek kiadása veszélyeztetné a társaságok versenyképességét – számol be róla az Index.

Az alkotmányellenes elemektől megpucolt módosításra 112 igen és 61 nem szavazat érkezett az Országgyűlésben.

A módosítóból az az elem is kikerült, ami szerint a folyamatban lévő ügyekre is vonatkozna, benne maradt viszont, hogy az MNB alapítványait az Állami Számvevőszék ellenőrzi, és az is, hogy Matolcsy György fizetését havi 5 millió forintra emelik, ahogy az is, hogy az alelnökök fizetése is 90 százalékkal emelkedik, nehogy elhappolja őket a piac.

A parlamentnek még március 1-én benyújtott módosításában Bánki Erik fideszes képviselő azt javasolta, hogy az MNB cégeire és alapítványaira ne vonatkozzon az a törvény, ami szerint ezeknek az adatait ki lehet kérni közérdekű adatigényléssel, ha pedig nem adják, akkor pert lehet ezek miatt indítani. Ezt azzal az azóta szállóigévé vált érveléssel indokolta Bánki a javaslatban, hogy az alapítványoknak adott közpénz "elveszíti közvagyon jellegét". Hogy ebben mi a logika, azt a fideszes frakcióvezető Kósa Lajos próbálta elmagyarázni, több-kevesebb sikerrel.

Ez viszont még Áder János szerint is gyenge érvelés volt, aki ezért az Alkotmánybíróságnak küldte a törvényjavaslatot, amiről ott meg is állapították, hogy az alkotmányellenes. Ennek eredményeként ki is kellett adniuk az alapítványoknak a szerződéseiket.

Bánki most hangsúlyozta, hogy a kedden elfogadott javaslatban már semmi nincs, ami ellentétes lehet az alaptörvénnyel. Ezt még a törvényalkotási szakaszban Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is igazolta, aki hangosan kritizálta Bánkiék előző próbálkozását. A cégek versenyképességéről szóló érvelés korábban már a Magyar Posta bizonyos adatainak titkosításánál is működött, az erről szóló törvénymódosításról az AB ugyanakkor döntött, amikor Bánkiék módosítását elutasította, a Posta ügyében viszont semmi kivetni valót nem talált.

Az MSZP hatpontos intézkedéscsomag végrehajtását javasolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak költései miatt - közölte a hvg.hu szerint az ellenzéki párt parlamenti frakcióvezető-helyettese kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

Tóth Bertalan közölte: kezdeményezik, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ne csak az alapítványok, hanem az azok által alapított gazdasági társaságok gazdálkodását is ellenőrizze. Országgyűlési határozati javaslatot nyújtanak be, hogy az ÁSZ kezdje meg a vizsgálatot.

Az ellenzéki politikus javasolta az Országgyűlés költségvetési bizottságának vizsgálatát is a tiltott monetáris finanszírozás miatt, valamint indítványozta, hogy az ügyészség és a közbeszerzési döntőbizottság is vizsgálja meg az alapítványok működését. Javaslatot tett egy parlamenti vizsgálóbizottság létrehozására, és felszólította a jegybanki alapítványokat, hogy az összes általa kért adatot adják ki.

Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke úgy értékelte: az Orbán-kormány átértelmezte a hatalmi ágak megosztását, úgy gondolja, a hatalmi ágakat "klánon belül" kell szétosztani.

Mint a 444.hu beszámol róla, a világsajtó is felkapta a fejét a jegybanki közpénzorgiára és a VS ügyére.

A Financial Times a cikke címéban azt emeli ki, hogy

magyar újságírók mondtak fel lapjuk jegybanki támogatása miatt.

Idézik Kósa Andrást, a vs-nél hétfőn felmondott újságírót, aki elmondta, senki nem szólt bele a szerkesztőség életébe, de a nyilvánosságra került hírek súlyosan ártottak a lap megítélésének. "Az összeg meglepően nagy volt, és súlyos etikai kérdéseket vet fel, hogy ennek elnyeréséért nem volt nyilvános verseny" - mondta a lapnak Kósa.

Egy tucat magyar újságíró felmondásáról ír az ABC News is.

A Bloomberg és a Reuters pedig arról számolnak be az ügy részletei mellett, hogy az ellenzék szigorú vizsgálatot és a Magyar Nemzeti Bank vezetőjének lemondását követeli.

Az eddig kormányzó balközép Demokrata Párt (DS) helyett a jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) kapta a legtöbb szavazatot az április 24-i vajdasági tartományi parlamenti választásokon - közölte a vajdasági választási bizottság kedden a voksok 97,7 százalékának feldolgozását követően.

Mint az MTI írja, az eddig ellenzékben lévő SNS most a szavazatok 44,5 százalékát szerezte meg, ami a 120 fős vajdasági parlamentben 63 mandátumot, azaz abszolút többséget jelent. A második helyen a baloldali Szerbiai Szocialista Párt (SPS) végzett a szavazatok 8,85 százalékának megszerzésével, ami 12 mandátumra lesz elég.

Az eddigi vezető vajdasági erő, a DS, valamint az ultranacionalista Vojislav Seselj vezette Szerb Radikális Párt (SRS) 10-10 mandátumot szerzett. Őket az eddig a vajdasági kormányban szerepet vállaló Vajdasági Szociáldemokrata Liga követi 9 mandátummal, majd pedig a nemrég alakult Elég volt mozgalom következik 7 mandátummal. A Vajdasági Magyar Szövetség 6, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének és a Horvátok Demokratikus Közösségének koalíciója pedig 2 helyet szerzett, emellett egy szlovák kisebbségi párt szerzett 1 mandátumot.

Aleksandar Vucic, a Szerb Haladó Párt elnöke kijelentette, hogy pártja országos és tartományi szinten is koalícióra lép a Vajdasági Magyar Szövetséggel, a tartományi házelnöki posztra pedig Pásztor Istvánt, a VMSZ elnökét fogja javasolni, aki az előző ciklusban is ezt a pozíciót töltötte be.

A tartományi választáson a szavazásra jogosultak 55,41 százaléka vett részt.

Az Index szerint Magyarországra nagyon sok bevándorló érkezett az elmúlt évben, de nemcsak azok, akiket a kormány nem szeret és akiknek az elriasztására drága plakátkampányt indított és drága kerítést is épített a határra. Azok közül is sokan jöttek, akiket a kormány tárt karokkal vár, mert letelepedési államkötvény formájában fizetnek a magyar államnak, hogy tartózkodási vagy letelepedési engedélyt kapjanak.

Hogy pontosan hányan is jöttek eddig, az kiderült abból a válaszból, amit Pintér Sándor belügyminiszter két MSZP-s képviselő, Harangozó Tamás és Demeter Márta írásbeli kérdésére adott, akik azt kérdezték, hogy hány személy vándorolhatott be Magyarországra némi kölcsön nyújtása fejében?

Pintér válasza szerint:

Eddig nemzetgazdasági érdekekre tekintettel befektetőként 3515-en nyújtottak be kérelmet tartózkodási engedélyre, amit 3490-en meg is kaptak;

befektető családtagjaként 6220-en kértek és 6148-an kaptak tartózkodási engedélyt;

letelepedési engedélyt pedig 2456 befektető és 4300 családtagjuk kért és 2249 befektető és 3871 családtagjuk kapott;

A letelepedési államkötvénnyel tartózkodásit vagy letelepedéist kaptak többek között kínai, orosz, iráni, törökszaudi, libanoni, szaudi, kazah,. jordán, marokkói, vietnámi, amerikai, dél-afrikai, gaboni, indiai és St. Kitts and Nevis-i állampolgárok.

Nemzetbiztonsági okokból pedig senkit nem utasítottak vissza.

Összesen tehát befektetésért cserébe 9638-an kaptak tartózkodási és 6120-an letelepedési engedélyt a magyar államtól.

A SZÉP-kártya tulajdonosok fele nem költene utazásra, ha készpénzben kapná meg ugyanazt az összeget - derült ki a Szallas.hu legfrissebb, MTI-nek hétfőn elküldött felméréséből. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) és a Magyar Fürdőszövetség szerint is kedvezőtlenül érintené az általuk képviselt ágazatokat a rendszer megszüntetése.

A felmérés szerint a magyarok közül tízből kilencen továbbra is jó ötletnek tartják a SZÉP-kártyát. A tavaly SZÉP-kártyával szállást foglalók közül minden harmadik magyar gondolja úgy, hogy több mint felére csökkentené az utazási kiadásait, ha ezentúl készpénzben kapná meg a kártya összegét. Csupán 17 százalékuk válaszolt úgy, hogy továbbra is teljes egészében üdülésre, kikapcsolódásra fordítaná ezt a pénzt. A kártyatulajdonosok 40 százaléka utazás mellett inkább mindennapi étkezésre költene még többet a pénzből, 22 százalék pedig ruhákat venne belőle.

Szigetvári József, a Szallas.hu ügyvezetője a közleményben kifejti: az elmúlt évek foglalási statisztikái igazolják, hogy a SZÉP-kártya a belföldi turizmus egyik fontos mozgatórugója, megszűnésével az eddig ezzel a kártyával fizetők foglalásainak közel 60 százaléka eltűnhet. A szállásfoglaló oldal statisztikái szerint az idei év első három hónapjában 80 százalékkal többször kerültek elő a SZÉP-kártyák, mint tavaly ilyenkor.

A szakember szerint a szállásra fordított költségek is jelentősen csökkenhetnek, ha nem kártyán kapják meg a dolgozók az erre szánt összeget. Várhatóan csökkenne a vendégéjszakák száma is, és a hotelek elesnének azoktól a többletbevételektől is, amit a szállodába érkezők a SZÉP-kártya kifizetéseken túl készpénzben hagytak ott.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) is azon az állásponton van, hogy a SZÉP-kártyát a jelenlegi szabályozással és feltételekkel tovább kell működtetni.

Az MSZÉSZ az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában rámutat: a szakma szerint amennyiben a SZÉP-kártya helyett kedvezményes adózással készpénz-juttatást vezetnek be, azt nem elsősorban nyaralásra, hanem a mindennapi kiadásokra, esetleg külföldi utazásra költenék az érintettek. A SZÉP-kártya esetleges megszűnésével veszélybe kerül az elmúlt években állami, európai uniós támogatással létrehozott szállodák továbbélése, és az ezekben levő munkahelyek jelentős része, mivel a vidéki hotelek vendégkörének átlagosan 70 százalékát a hazai vendégek, és csak 30 százalékát teszik ki a külföldiek. A kártya bevezetésének előnyei között kiemelték: hozzájárult a turisztikai szezon meghosszabbításához, fehérítette a gazdaságot, továbbá növelte az önkormányzatok idegenforgalmi adóbevételét.

A közleményből egyébként kiderül, hogy az érintettek kétharmada nem ért egyet az EU Bíróságának döntésével, amely szerint a magyar kormánynak módosítania kell a SZÉP-kártya rendszerét. A blog szerzőjeként ehhez azért lenne egy megjegyzésem: ez a kétharmad valószínűleg nem tud róla, hogy milyen gátlástalan módon tiltotta ki a magyar piacról a Fidesz-kormány az addig ezen a területen dolgozó francia cégeket. Mert ha tudna róla, akkor aligha mondhatná, hogy a franciáknak nem volt igazuk, mikor beperelték Orbánékat az EU Bírósága előtt – s nem véletlen, hogy ez utóbbi a franciáknak adott igazat. Csak egy kérdés az iménti kétharmadhoz: tegyük fel, hogy Önnek van egy jól működő vállalkozása. Vajon mit szólna hozzá, ha az Orbán-kormány egyszer csak hatalmi szóval – „ezentúl ezen a területen csak az általam kijelölt cégek működhetnek” - ellehetetlenítené azt a vállalkozást, s ezzel Önnek ezentúl nem lesz jövedelme, nem lesz miből élnie. Akkor is Orbánnak adna igazat?

Orbán Viktor az Alaptörvény elfogadásának ötéves évfordulóján beszélt a Parlamentben. Szerinte az alkotmány egy politikai csatában született és akik ott vannak az ünnepi ülésen, a győztesei ennek a csatának. Mi győztünk, Magyarország polgárai nyertek, tette hozzá a miniszterelnök – számol be Orbán beszédéről a hvg.hu.

A blog szerzőjének megjegyzése: Orbán szokása szerint már megint félrevezeti a hallgatóságot. Ők (a fideszesek) persze nyertek, naponta láthatjuk a fantasztikus meggazdagodásukról, a közpénzek lenyúlásáról szóló beszámolókat (a legfrissebb példa az MNB-ügy)– de hogy a magyar polgárok is? Amikor Magyarországon hatalmas a szegénység, mikor az EU legelmaradottabb régiói közül több is nálunk van, mikor az egészségügy helyzete egyre tragikusabb!

Orbán úgy folytatta, hogy az alkotmányozást megelőzte egy konzultáció, aminek egyes eredményeivel nem feltétlenül értett egyet, de elfogadta a magyar nép elsöprő véleményét. “Hála istennek, hogy a szocialisták anno nem voltak képesek alkotmányozni”, de Orbán szerint akkor ez senkit sem érdekelt volna Európában.

A blog szerzőjének megjegyzése: Orbán hazudik. A szocialista-szabaddemokrata koalíció képes lett volna alkotmányozni, megvolt hozzá a kétharmados többsége, sőt még nagyobb is – csak épp ők normálisak voltak, s azt mondták, csak akkor alkotmányoznak, ha az ellenzék is egyetért velük. Orbánéknak persze nem voltak ilyen demokratikus szempontjaik: ők 2011-ben kidolgozták a saját alkotmányukat, semmibe véve az ellenzék véleményét. Ami meg a „konzultációt” illeti, Orbánék nem voltak hajlandóak kiírni egy népszavazást az ügyben, nehogy figyelembe kelljen venniük a nép véleményét (a Median 2010 decemberi felmérése szerint a magyaroknak csak 27 százaléka mondta, hogy szükség van egy új alkotmányra) – ehelyett 8 millió embernek elküldtek egy kérdőívet, amit 916 ezren küldtek vissza. Hazugság tehát azt állítani, hoyg ez lenne a nép véleménye: ez a nép egytizedének a véleménye.

Orbán azt mondta, felkészültek, hogy az “ütőérre” fognak támadni az alaptörvény miatt. “Az idegen erők soha nem fogják ezt neki, nekünk megbocsátani.” Itt köszönetet mondott Schmitt Pálnak, kvázi arra utalva, hogy azért bukott meg az ex-köztársasági elnök, mert aláírta az alaptörvényt.

A blog szerzőjének véleménye: Orbán ismét hazudik. Schmittnek azért kellett távoznia, mert bebizonyosodott, hogy lopott: más művéből idézett több tucat oldalt szó szerint, hogy ezáltal doktori címet kaphasson.

Az uniónak nincs korszerű alaptörvénye, bezzeg nekünk van, fejtegette Orbán. “Mi tudjuk, hogy honnan jöttünk, hol tartunk és hová tartunk, az EU viszont nem.” “Mi nem csak szabadok, hanem szabad magyarok akarunk lenni” - tette hozzá. Orbán azt is felrótta az EU-nak, hogy a világ vezető hatalmának kéne lennie, de nem az. Ehelyett saját önmarcangolásával és többek között a lengyelek vegzálásával van elfoglalva.

A blog szerzőjének véleménye, hogy ebből már megint szinte semmi sem igaz. Az EU-nek azért nincs korszerű alaptörvénye, mert nem egy saját, szuverén állam, hanem országok szövetsége. Orbán szerint saját korszerű alaptörvényre lenne szüksége? Akkor ezek szerint Orbán támogatja az Európai Egyesült Államok létrehozását? Érdekes: eddig mindig ennek az ellenkezőjét mondta.

Az alaptörvény világosan fogalmaz, a magyar államnak meg kell védenie állampolgárait, folytatta Orbán. Elsőként a határokon belül, erről szól a kormány terrorellenes akcióterve, mondta Orbán. De Schengen tagjaként a határokon kívül is védeni kell a magyarok biztonságát. Orbán szerint a kormány Schengen 2.0 javaslatával csak alkotmányos kötelességének tett eleget.

A blog szerzőjének véleménye: persze, meg kell védeni az állampolgárokat. De nem csak a menekültektől (na ők azután nem nagyon veszélyeztetik a magyarokat, mert egy sem akar közülük Magyarországon maradni), hanem még inkább azoktól a tolvaj politikusoktól, akik a hatalmukat saját maguk, családjuk, meg strómanjaik vagyonosodására használják, miközben nem törődnek azzal, hogy magyarok milliói élnek szegényésgben. S még lehetne sorolni a példákat, hogy mitől kellene még megvédeni az embereket…

Orbán szerint az “illegális migránsok” biztonságos harmadik országokba való visszaküldése is alkotmányos kötelessége a kormánynak. Orbán szerint ugyanakkor az EU elsinkofálja, hogy a tagországok maguk dönthessenek a bevándorlás porblémájáról. Elfogadjuk, hogy a rászoruló menekülteket meg kell védenünk, de terroristáknak nincs helyük köztük, jelentette ki a miniszterelnök az alkotmányt idézve. A gondolatmenet végén azt mondta: “az iszlamizálódás alkotmányos tilalom alá esik Magyarországon.”

Ehhez is kénytelen vagyok hozzáfűzni egy-két dolgot. Mindenekelőtt teljes hazugság, hogy Orbánék elfogadnák, miszerint a rászoruló menekülteket meg kell védeni. Elég csak megnézni, mi zajlott itt tavaly, hány érkezőnek adtak menedékjogot. Persze aki jó sokat fizet (lásd a letelepedési kötvényt, ami Rogán Antal fideszes miniszter elmeszüleménye) az jöhet, akkor is, ha egyébként mondjuk titkos kapcsolatban áll bűnszervezetekkel. S hogy az illegális migránsok biztonságos harmadik országba visszaküldése alkotmányos kötelesség. Egyrészt ben az, hisz erről az alkotmány egy szót sem ír. Másrészt meg ma már ott tartunk, Orbéánék kormányzásának köszönhetően, hogy még a magyarok testvérnépe, a finnek sem tartják a menekülteknek biztonságot nyújtó országnak Magyarországot, s immár ők sem küldenek vissza hozzánk embereket. Hát ennyit Orbán szavainak igazságtartalmáról…

A 444.hu beszámolója szerint Kövér László házelnök is elmondta véleményét a témában. Szerinte az Alaptörvény kihirdetése óta eltelt 5 év távlatából úgy látja, hogy a viták lángja mára kialudt, és az új alkotmány minden szempontból betölti a rendeltetését. Kövér úgy látja, hogy az alaptörvény által megerősített jogállami intézményrendszer bizonyította működőképességét.

Az Alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen hétfőn a megállapította, hogy az Alaptörvény elfogadása óta eltelt időben e törvény alapján demokratikus választást tartottak, új kormány alakult, a településeken és a megyékben új vezetőket választottak.

Nos hát akkor ehhez is lenne néhány megjegyzésem. A viták lángja egyáltalán nem aludt ki: lásd, hogy ma is több szervezet (köztük például a Demokratikus Koalíció a várban, a Sándor palota előtt) tüntet az orbáni alaptörvény ellen. Az új alkotmány minden szempontból betölti rendeltetését? Csak egy szempontból: a demokratikus rendszer meggyengítésével, a különböző ellensúlyok (például az Alkotmánybíróság) munkájának teljes átalakításával, s az összes vezető posztra fideszes káderek ültetésével lehetővé tette, hogy Orbánék gátlástalanul lopjanak, csaljanak. Nem sok olyan EU-ország van, amelyről az EBESZ választási megfigyelői kimondták: a kormány az általa létrehozott új rendszernek köszönhetően igazságtalan előnyöket élvezett a parlamenti választásnál, s lényegében elcsalta azt…

Polt feleségének tudnia kellett az óriási MNB-botrányról – véli a hvg.hu.

Két jegybanki alapítvány felügyelőbizottságában (fb) is ott ül Polt-Palásthy Marianna, a legfőbb ügyész felesége – írta ugyanis a Népszabadság hétfőn. Polt Péter neje a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány fb-jének elnöke, a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítványban pedig fb-tag. A hat Pallas Athéné Alapítvány által közösen létrehozott Kecsekméti Duális Oktatás Zrt.-ben szintén felügyelőbizottsági tag Polt-Palásthy Marianna.

A legfőbb ügyész felesége havonta bruttó ötmillió forintot keres mint az MNB személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója. 2014-es érkezésekor még havi 2,3 millió forintot kapott a személyzeti igazgatóságon Polt-Palásthy, aki a 2010-es kormányváltás után az Emmi jogi, személyügyi és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára is volt.

A felügyelőbizottságok feladatai közé tartozik az alapítvány működésének és gazdálkodásának törvényességi ellenőrzése, így kötelességük a teljes körű és átfogó vizsgálat.

Egyéb párhuzamosságok is akadnak a hat alapítvány fb-összetételében: mindegyik testületben ott ül Kalina Gábor, az MNB számviteli igazgatója. Két felügyelőbizottság elnöke pedig Gerhardt Ferenc, a jegybank alelnöke. Az alapítványok kuratóriumai közül pedig Matolcsy György MNB-elnök az egyiknek elnöke, egy másiknak pedig tagja. Nagy Rózának, Matolcsy évtizedes bizalmasának pedig két kuratóriumi tagság, illetve egy kuratóriumi elnökség jutott. A tagok között van még Bogár László unortodox közgazdász, valamint Lentner Csaba korábbi MIÉP-es képviselő.

Az Együtt hétfőn lemondásra szólította föl Polt-Palásthy Mariannát a jegybank igazgatói posztjáról, miután kiderült, hogy a Matolcsy-alapítványok felügyelőbizottsági tagjaként "tudomása volt a hihetetlen pénzszórásról" – írták.

Az Index egyébként részletes anyagot írt az MNB-botrányról az alábbi linken: érdemes elolvasni!

http://index.hu/gazdasag/ado_es_koltsegvetes/2016/04/25/mn_alapitvany_matolcsy_kozpenz_szajbarago_pallas_athene/

Az Index szerint továbbra is érthetetlen, miért költöttek az MNB alapítványai egyenként 750 ezer forint plusz áfát havonta arra, hogy Matolcsy György unokatestvérének cégétől befektetési trendekről szóló kiadványt vásároljanak.

Az alapítványok most a hvg,hu-nak azzal védekeznek, hogy a Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek című kiadvány szerzői jogvédelem alatt áll, sokszorosítása, terjesztése nem megengedett, így minden alapítványnak külön meg kellett azt vennie a Szemerey Tamás érdekkörébe tartozó BanKonzult Kft-től. Szerintük egyébként a kiadvány azért jó, mert segít a stratégiai döntések meghozatalában, alkalmas befektetési stratégiák kialakításához és folyamatos felülvizsgálatához.

Csakhogy már az sem világos, miért kellett megvenniük egyáltalán. Milyen befektetési stratégiát kell folyamatosan felülvizsgálnia annak a szervezetnek, amelynél eleve kikötés, hogy a vagyonát államkötvényben kell tartania. És egyáltalán, egy ezerháromszáz embert, köztük elemzőket, közgazdászokat, kutatókat foglalkoztató nemzeti bank alapítványa arra kényszerül, hogy méregdrágán kiadványt vegyen egy magáncégtől, amely általa is elérhető adatokat és trendeket mutat be?

Hogy az alapítványok összesen mennyi pénzt vertek el a tanulmánysorozatra, azt nem közölték a pénteken közzétett táblázatokban, csak azt, hogy különböző időpontokban több alapítvány is szerződést kötött a havi előfizetésre. Matolcsy rokona, Szemerey egyébként nem csak a BanKonzulton keresztül jutott alapítványi közpénzekhez: New Wave nevű médiacége összesen 613 millió forintot kapott az alapítványoktól, és a szintén hozzá köthető Növekedési és Hitelbank is feltűnik a szerződő felek között.

A 444.hu érdeklődött Havasi Bertalannál, a miniszterelnök sajtófőnökénél, hogy Orbánnak mi a véleménye arról, hogy kiderült, mire költik a közpénzt a Magyar Nemzeti Bank alapítványai. Megkérdezték, szerinte rendben van-e ez, és ha nem, tervez-e lépéseket az ügyben, kezdeményez-e vizsgálatot.

Havasi Bertalan válasza:

„A hatályos magyar és európai jogszabályok értelmében a kormány semmilyen módon nem befolyásolhatja a jegybank vagy alapítványai tevékenységét, így ez a kérdés törvényesen fel sem merülhet.”

Korábban az MNB a költésekről azt mondta: ők nem szórták szét a pénzt, csak befektették. Az Együtt ezt máshogy látja, a párt hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett. (Németh Szilárd Fidesz-alelnököt is kérdezték az ügyről, de azt mondta, nem tudta megnézni, mennyi pénz ment el, mert túl buta hozzá a telefonja…. Hát ennyit erről és Németh Szilárdról.)

Fenn kell tartani az Oroszország elleni szankciókat, amíg Moszkva nem teljesíti az ukrán válság politikai rendezését célzó minszki megállapodás előírásait - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök hétfőn a németországi Hannoverben elmondott beszédében az MTI szerint.

Barack Obama egy fiataloknak tartott fórumon elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy nem szabad megengedni a népek önrendelkezési jogának megsértését és a 20. században kijelölt határok megváltoztatását "a 21. század brutális erejével".

Ukrajnát támogatni kell, hogy megszilárduljon a demokrácia, és az ország a haderejének korszerűsítése révén megvédhesse függetlenségét - tette hozzá az amerikai elnök.

Mint mondta, jó viszonyra törekszik Oroszországgal, "sokat invesztál" ebbe a kapcsolatba, és reméli, hogy Moszkva felismeri: "igazi nagyságra nem a szomszédok gyötrésével lehet szert tenni, hanem a világgal folytatott együttműködéssel, és csak ez hozhat tartós gazdasági növekedést és fejlődést az orosz népnek".

A szerb kormányfő pártjának abszolút többségét, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) gyengülését mutatják a szerbiai választási bizottság (RIK) hétfőn közölt előzetes adatai – írja az MTI.

A RIK hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján az adatok 97,46 százalékának feldolgozását követően közölte, hogy a legtöbb szavazatot (48,25 százalék) a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) szerezte meg, ami a becslések szerint 131 mandátumot jelent majd, azaz egyedül is többsége lesz a 250 fős szerbiai parlamentben. A második helyen a SNS eddigi baloldali koalíciós partnere, az Ivica Dacic vezette Szerbiai Szocialista Párt (SPS) végzett 11,01 százalékkal. A korábbi becsléseket is felülmúlva, a voksok 8,05 százalékát szerezte meg az ultranacionalista Szerb Radikális Párt (SRS).

A választási bizottság adatai alapján további négy párt lépte át az ötszázalékos parlamenti küszöböt: a balközép Demokrata Párt (DS) 6,05 százalékot, az Elég volt (Dosta je bilo) mozgalom 5,99 százalékot, a Boris Tadic volt államfő vezette hárompárti koalíció 5,03 százalékot, míg a jobboldali, nacionalista Szerbiai Demokrata Párt (DSS) és a Dveri mozgalom koalíciója 5 százalékot szerzett. Ez utóbbi pártok bejutása még bizonytalan, a szavazatok feldolgozása során még a bejutási küszöb alá kerülhetnek.

A VMSZ-re a szavazók 1,52 százaléka voksolt, ami a párt csökkenő támogatottságáról tanúskodik. A két évvel ezelőtti előre hozott parlamenti választásokon a legnagyobb délvidéki magyar párt a szavazatok 2,2 százalékát szerezte meg, ami akkor 6 parlamenti helyre volt elegendő. A mostani eredmény szerint várhatóan négy képviselője lesz a 250 fős belgrádi törvényhozásban. Országos szinten más magyar párt nem indult, a kisebbségek közül viszont két bosnyák, egy szlovák és egy albán kisebbségi párt is mandátumot szerzett.

A részvételi arány országos szinten 56,34 százalékos volt.

A vajdasági tartományi választások előzetes eredményeit a délután hozzák nyilvánosságra, az eddig ismert adatok alapján azonban a vajdasági parlamentben is a SNS-nek lesz a legtöbb képviselője, a becslések szerint a 120 mandátum felét tudhatja magáénak a legnagyobb szerb párt. Jelentősen gyengült viszont az eddig hatalmon lévő DS támogatottsága a Vajdaságban, ahol 16 év után kerül sor "váltásra". A VMSZ itt is gyengülhetett, a jelenlegi becslések szerint az eddig hét helyett csak hat képviselője lesz a Pásztor István vezette pártnak.

A magyar lakta önkormányzatok szempontjából Szabadka a legérdekesebb. A magyar határhoz közeli településnek eddig magyar polgármestere volt. Maglai Jenő korábban a VMSZ-ben politizált, ám kizárták a pártból miután csatlakozott a Magyar Mozgalom nevű civil szervezethet. Szabadkán ezúttal a Szerb Haladó Párt szerezte meg a szavazatok legnagyobb részét (37 százalék), a VMSZ és a Maglai Jenő vezette nemzetiségileg vegyes lista pedig fej-fej mellett áll körülbelül 13 százalékos támogatottsággal. Az önkormányzatok közül Zentán, Topolyán és Magyarkanizsán viszont a VMSZ szerezte meg a legtöbb voksot.

A 444.hu szerint feladja a kormány az adósságcsökkentést, mert inkább választást nyerne 2018-ban.

„Természetesen. Ne legyünk farizeusok” – nyilatkozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaságnak arra a kérdésére, hogy figyelembe vették-e a jövő évi költségvetés összeállításánál, hogy választási időszak következik.

Az interjúból az derül ki, hogy a kormány még az adósságcsökkentést is feladja a választási győzelem érdekében.

„Kívülről nézve könnyű azt mondani, hogy csökkentsünk adósságot gyorsabban, vagy más terheket, de itt ma tízmillióan élnek, akiknek szeretnénk az életét könnyebbé tenni. Ha az emberek nem érzékelik a növekedés hatását az életkörülményeik javulásában, akkor ugyanúgy járunk majd, mint 2002-ben, amikor a gazdaság jól állt, a kormány jól teljesített, de ezt politikailag azzal az egyszerű mondattal le lehetett nullázni, hogy több pénzt az embereknek.”

Varga szerint "A kormány a döntéseinél figyelembe veszi, hogy a mandátuma végén el kell számolnia. Miért bűn, ha ezeket a szempontokat is mérlegeljük?"

S hogy mire számíthatunk?

„Úgy gondoljuk, 2017-ben lehet nagyobb adócsökkentéssel és beruházásélénkítéssel számolni. Ezért jövőre kisebb mértékű lesz az adósságcsökkentés. Ez gazdaságpolitika döntés: a kormány úgy látja, most nagyobb szükség van ezekre az intézkedésekre.

– Amelyek valahogy mind jóléti intézkedések, az áfacsökkentéstől a béremeléseken keresztül az otthonteremtésig.

– Ezek gazdaságfejlesztési intézkedések is. Az otthonteremtés támogatása élénkíti a növekedést. Amikor egy állami beruházás megvalósul – felépül az új Dagály uszoda –, az megrendelést jelent az építőiparban. Az adócsökkentés segíti a termelőket, hogy versenyképesek legyenek Európában, és fehéríti a gazdaságot.”

A Dagályra külön is kitértek az interjúban, megkérdezték Vargát, hogy komolyan az javítja-e majd a gazdasági növekedés ütemét.

Varga válasza szerint „a kormányzati beruházások olyan építőipari vállalkozásoknak adnak lehetőséget, amelyek egyébként kivonultak volna a magyar piacról. Fenntartják a szükséges építőipari kapacitásokat. A Dagály-beruházás segítségével Magyarország méltóképpen tudja megrendezni a 2017-es vizes világbajnokságot. A stadiont tudjuk hasznosítani, ha Budapest olimpiát rendez, de akkor is működik majd, ha nem. Baj, hogy uszodát építünk?”

A Dagályt egyébként Orbán Viktor barátjának, Garancsi Istvánnak a cége, a Market Zrt. építi. Ezek szerint ők mentek el majdnem a magyar piacról.

A stadionépítések nem fognak leállni. Mégpedig azért, mert a miniszter szerint „igenis szükség van sportberuházásokra, az egészséghez, a rekreációhoz, a szabadidő eltöltéséhez ezek hozzátartoznak”.

Varga holnap nyújtja be a parlamentnek a 2017-es költségvetés tervezetét.

A blog szerzőjének megjegyzése: Varga nyilatkozata is azt mutatja, hogy nincs lényegi különbség a különböző fideszse politikusok között, kár azzal áltatni magunkat, hogy van köztük olyan, aki valamivel becsületesebb a többinél. Varga minden mondatát cáfolni lehetne – a 444.hu mellesleg sokat cáfolt is közülük…

Az Index szerint eddig 9 újságíró mondott fel hétfő délelőtt a Vs.hu-nál, miután kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak múlt pénteken kirobbant pénzköltési botrányában a Vs.hu-t kiadó New Wave Kft. is érintett.

Az Index információi szerint eddig Joó Hajnalka, Kovács Áron, Rovó Attila, Munkácsy Márton, Dzindzisz Sztefan, Kósa András, Bátorfy Attila és volt indexes kollégánk, Joób Sándor döntött úgy, hogy nem kíván tovább dolgozni a Vs.hu-nál.

Kora délután a Vs.hu főszerkesztője, Lebhardt Olivér is bejelentette távozását: „A mai napon lemondok a főszerkesztői pozícióról és távozom a VS.hu-tól. Hibáztam, amikor hagytam, hogy a támogatott tartalmak a támogató feltüntetése nélkül jelenjenek meg, noha ebbe beleszólásom nem volt, de az is igaz, ez elegendő ok lehetett volna akkori felmondásomra. Ezért vállalom a felelősséget, és távozom a VS szerkesztőségének éléről. Ugyanakkor kijelentem, hogy a vezetésemmel a szerkesztőségben szabad, autonóm, független újságírói munka folyt, amire büszke vagyok. A folytatáshoz a maradó kollégáknak minden segítséget megadok.”

A volt indexes, Joób Sándor a Facebook-oldalán jelentette be: felmond, és a Vs.hu-tól kapott fizetését felajánlja egy átlátható módon működő alapítványnak.

- Március elseje óta dolgozom a VS.hu-nál, és ma reggel felmondtam. Egyben szeretnék tenni egy gesztust a magam nevében, minden a VS.hu-nál dolgozó kollégám nevében, és az újságírók becsülete érdekében. Eddig egy havi fizetést kaptam, és most szeretném visszaállítani ennek a pénznek a közpénz jellegét. Egy havi fizetésemet ezért egy olyan alapítványnak fizetem be, ahol azt átlátható módon költik el, és ha még megkapom a 2. fizetésemet, azzal is ugyanezt teszem – írta.

Felmondott a Vs.hu-nál a Századvég-iratokat kiperlő Joó Hajnalka is, ő volt az az újságíró, aki még origósként pert indított a Századvég 4,1 milliárdért készülő tanulmányainak nyilvánosságra hozatala miatt, de az iratokat már a Vs.hu munkatársaként kapta meg és dolgozta fel.

- A szerkesztőség független (aki mást mond, hazudik), de az MNB lopott (pardon, elkülönített) pénze – amiről amúgy fogalmam nem volt – se az ízlésemmel, se a szakmai elveimmel nem fér össze – jelentette be a Facebookon Joó Hajnalka, aki korábban az Origónál és a Magyar Rádiónál is dolgozott.

Nem sokkal Joó Hajnalka felmondása után Rovó Attila, a Közélet rovat vezetője is a Facebookon jelentette be, hogy távozik a Vs.hu-tól az MNB-alapítványok botránya miatt: „Lelépek a vs-től, gondolom, nem kell magyarázni miért. Tényleg nem tudtam, hogy 500 milliós támogatást kapott a kiadó. Hajnalka Joo, Márton Munkácsy, Sandor Joob sorstársaim, szevasztok (És a névsor ma még valószínűleg bővül).”

Rovó korábban Joó Hajnalkához hasonlóan az Origónál dolgozott. Ők és a kollégáik 2014-ben azért mentek át az Origótól a Vs.hu-hoz, mert a Lázár János utazásait firtató cikk utáni politikai nyomásgyakorlás, valamint Sáling Gergő főszerkesztő távozása után nem akarták folytatni az addigi munkájukat.

Dzindzisz Sztefan, a Vs.hu gazdaságrovatának munkatársa szintén a Facebookon jelentette be távozását: „Viszlát VS! Életem egyik legjobb fél évét tölthettem itt, mind szakmailag, mind emberileg kiváló kollégákkal, de az utóbbi idők történései után úgy érzem, nincs itt maradásom.... Csak sajnálni tudom.”

A Demokratikus Koalíció egy mai közleményben úgy fogalmazott: a kormány oktatáspolitikai ámokfutásának a szakgimnáziumok bevezetése lenne a következő állomása. Eszerint a diákoknak már az általános iskola végén el kellene dönteniük, hogy mivel akarnak foglalkozni egész életükben. A tervek szerint így diákok tízezrei nem tanulnának az általános műveltséghez olyan elengedhetetlen tantárgyakat, mint a fizika, a biológia vagy a földrajz.

A tervek szerint aki mondjuk vegyész lesz, az nem tanul majd sem fizikát, sem biológiát, sem földrajzot a szakgimnáziumokban, mert a kormány szerint elég lesz neki a kémiatudás. A diákoknak ezért már 14 évesen tudniuk kellene, hogy mivel akarnak foglalkozni hátralevő életükben, hiszen később nem lesz általános műveltségük ahhoz, hogy esetleg más szakmát tanuljanak. A szakbarbár-képzés tehát ellehetetleníti a későbbi átképzést is, amivel akár meg is béníthatja a magyar gazdaságot.

A Demokratikus Koalíció elfogadhatatlannak tartja a szakgimnáziumok tervét! A DK szerint senki sem tudja, hogy mely szakmák lesznek a legkeresettebbek 4, 10 vagy akár 20 év múlva, főleg nem 14 éves gyerekek. A DK szerint a közoktatásnak alapvető feladata az általános műveltség átadása, hogy a felnövekvő generációk bármikor képesek legyenek új szakmákat tanulni. A DK szerint az oktatásnak nem csökkentenie, hanem bővítenie kellene a fiatalok lehetőségeit az életben való boldogulásra.

A Der Spiegel című német hírmagazin Orbán Viktor miniszterelnök és Helmut Kohl volt német kancellár találkozójáról közölt cikket a hét végén megjelent számában – írja az MTI.

Az Álszentek között - közbevetés: a páciens Helmut Kohl több felebaráti szeretetet érdemel című írásban a Der Spiegel Parkinson-kórban szenvedő szerzője, Stefan Berg kiemelte: a súlyos beteg volt kancellár és Kai Diekmann, a Bild című lap szerkesztőbizottságának vezetője, illetve Orbán Viktor közös fényképeit elnézve elfogja az a rossz érzés, hogy ezeket az embereket "nemcsak a felebaráti szeretet vezérli, hanem legalább ennyire erősen saját maguk szeretete", és magatartásukra az álszentség a megfelelő kifejezés.

Felvetette: meglehet, hogy a fotózások és a politikai nyilatkozatok mindenben megfelelnek a volt kancellár akaratának, de ha nem így lenne, vajon lenne-e még ereje védekezni azok ellen, akik szándékai, nézetei tolmácsaiként lépnek fel?

Orbán Viktor Helmut Kohl és a Parkinson-kórban szenvedett néhai katolikus egyházfő, II. János Pál időskori testi állapotát párhuzamba állító nyilatkozatával, a Bildnek a találkozóról közölt beszámolójával és a Kohl-Orbán-találkozóról kiadott közös nyilatkozattal kapcsolatban hozzátette: számára mindez "nehezen áll össze, és erősíti a gyanút, hogy itt nagyon tetterős emberek kihasználtak egy gyengét", amit akár visszaélésnek is lehet nevezni.

Kiemelte: súlyos teher lehet az együttlét súlyos beteg emberekkel, amikor pedig a beteg híres ember, fennáll a kísértés, hogy a beteg "kísérője szervezzen magának egy kis jutalmat". Megjegyezte: ennek a csábításnak "láthatóan nehéz ellenállni".

A 444.hu beszámolója szerint rohamtempóban nyilvánítják kiemelt beruházássá Garancsi üzletét.

A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfő délelőtt kezdeményezte, hogy a Garancsi István kopaszi-gáti ingatlanfejlesztését nyilvánítsa a kormány kiemelt beruházássá. A Napi.hu azonban kiszúrta, hogy

az erről szóló rendelet tervezete csak néhány óráig, hétfő délig volt véleményezhető.

Az NGM előterjesztése szerint a Kopaszi Gát Kft. Budapest területén megvalósuló beruházásával összefüggő hatósági, engedélyezési eljárások egyszerűsítésével és gyorsításával csökkentenék a több mint 200 milliárd forintból megvalósuló beruházás létrejöttének idejét.

Ez pedig ösztönzőleg hat a magyarországi befektetések növekedésére. A tervezetben a kormány a kiemelt jelentőségű ügyben koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottként a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat jelöli ki.

Azonban tudnunk kell, hogy az Orbán Viktorhoz közel álló Garancsi István az az üzletember, akinek mostanában minden összejön: A hozzá tartozó cégnek január elején sikerült megvennie a Kopaszi-gátat, majd kiderült, hogy Andy vajnához hasonlóan ő is az állami tulajdonú Eximbanktól kapott pénzt a terveihez. A cég összesen 16,5 milliárdot szerzett az állami banktól.

Az üzletember időzítése pedig tökéletes volt, hiszen éppen akkor fogott bele a projektbe, amikor a kormány tízmilliókkal tolja meg a jómodú családok lakáshoz jutását.

A Kopaszi-gát az betervezett olimpia szempontjából is fontos szerepet játszik a kormány terveiben. Új vasúti megállóhelyeket terveztek ide, és itt működne az olimpiai médiaközpont, valamint ideiglenes helyszínként helyet adna a triatlon úszás versenyszámának lelátóinak is.

A tekintélyelvűség és az elszigetelődés felé halad Lengyelország a Jog és Igazságosság (PiS) kormányzása alatt - áll abban a levélben, melyet három volt államfő, volt külügyminiszterek és rendszerváltás előtti ellenzékiek tettek közzé hétfőn a Gazeta Wyborcza című baloldali liberális napilapban.

Lech Walesa, Aleksander Kwasniewski, Bronislaw Komorowski volt elnökök, továbbá Wlodzimierz Cimoszewicz, Andrzej Olechowski és Radoslaw Sikorski volt külügyi tárcavezető, valamint az 1989 előtti ellenzéki mozgalom néhány ismert alakja úgy vélik: a PiS "nem hajlandó letérni az alkotmányos rend rombolása, az alkotmánybíróság és az egész bírói hatalom munkája megbénításának útjáról".

A volt vezető politikusok szerint a lengyel parlament jelenleg "egy nem jelentős többség diktátuma alatt működik, amely lebecsüli a kisebbség érveit és érdekeit".

A lengyel életvédő szervezetek egy része által megfogalmazott törvényjavaslatra utalva, melynek támogatására Lengyelországban a minap aláírásgyűjtés kezdődött, a levél szerzői azt írták: a parlamentben jelenleg "olyan drákói törvények kerülnek elő, mint a teljes abortusztilalomra vonatkozó jogszabály".

A levél tiszteletet fejez ki a lengyel alkotmánybírák "méltó magatartása" iránt, és pozitívan értékeli a Gazeta Wyborcza körül szerveződő, kormányellenes utcai tiltakozásokat szervező Demokráciavédelmi Bizottság (KOD) tevékenységét is.

A következő hónapok "a lengyelországi jogállamiság és demokrácia sorsáról döntenek" - szögezik le a levél aláírói, akik egyúttal arra hívják fel a lengyeleket, hogy "mindennapi munkájukban és tevékenységükben tartsák szem előtt az alkotmánynak megfelelő jogrendet".

Beata Szydlo miniszterelnök a három volt államfő levelét kommentálva egy hétfői sajtóértekezleten kijelentette: "Akik a levelet írták, azt mondják, "a demokrácia mi vagyunk", s nem békéltek meg azzal, hogy a lengyelek szabad választásokon a Jog és Igazságosságra szavaztak.

Piotr Glinski kulturális miniszter, miniszterelnök-helyettes a TVN24 lengyel hírtelevíziónak nyilatkozva úgy értékelte, hogy "a levél nyelvezete abszurd, amint abszurd az az állítás is, hogy Lengyelországban a demokrácia veszélyben van". Úgy vélte, hogy a jelenlegi politikai ellenzék képtelen bármilyen konkrét cselekvési módot kigondolni, vagy érdemi és érdekes módon egy politikai programot előterjeszteni.

Lengyelországban hónapok óta patthelyzet áll fenn az alkotmánybíróság körül, miután a PiS parlamenti többsége olyan törvénymódosításokat fogadott el a testület működéséről, melyeket az alkotmánybírák többsége és az ellenzék nem ismer el, a PiS-kormány viszont nem hajlandó hatályba léptetni az alkotmánybíróság erre vonatkozó döntését. A döntés hatályba léptetését tanácsolta márciusban az Európa Tanács szakértői testülete, a Velencei Bizottság is.

Április közepén az Európai Parlament a fő lengyel ellenzéki erő, a Polgári Platform kezdeményezésére demokráciát veszélyeztetőnek minősítette a lengyel alkotmánybírósági reformot, mely miatt januárban az Európai Bizottság az uniós jogállamisági mechanizmus elindítását kezdeményezte Lengyelországgal szemben.

Miközben sorra állnak fel a Vs.hu újságírói, miután kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak múlt pénteken kirobbant pénzköltési botrányában a kiadójuk, a New Wave Kft. is érintett, a lap megjelentette a Századvég-akták teljes anyagát, több tízezer oldalnyi iratot.

Mint ismert, a Századvég-akták nyilvánosságra hozásáért Joó Hajnalka még origós újságíróként indított pert, a közvélemény-kutató 4,1 milliárdért készült tanulmányait azonban már mint a Vs.hu munkatársa kapta meg és dolgozta fel – Joó Hajnalka ma elsőként állt fel a szerkesztőségből.

A lap a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezettel együttműködésben tette hétfőn közzé a 22 gigabájtnyi fájlt. Az iratok alapján a Vs.hu számos tényfeltáró cikket jelentetett már meg.

Az adatokat a TASZ oldalán lehetne böngészni, a nagy letöltés miatt azonban jelenleg nem elérhetőek.

A szabadságpárti jelölt, Norbert Hofer 36,4 százalékkal végzett az első helyen a vasárnapi osztrák államfőválasztáson az előzetes eredmények szerint, írja az MTI.

A második a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen lett 20,4 százalékkal, a függetlenként induló Irmgard Griss csaknem 18,5 százalékot ért el. A kormánypártok által indított két jelölt, a néppárti Andread Khol és a szociáldemokrata Rudolf Hundstorfer mintegy 11-11 százalékos támogatottsággal bírt. Az építési vállalkozó Richard Lugner 2,4 százalékot kapott.

Mivel az első fordulóban senki nem szerezte meg a szavazatok abszolút többségét, négy hét múlva második fordulót tartanak, amelyen már csak az első fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre, vagyis Norbert Hoferre és Alexander Van der Bellenre lehet majd voksolni.

A levélben leadott szavazatokat hétfőn számolják össze, így végleges eredmény csak hétfőn este lesz.

A 444.hu beszámolója szerint egymillió, illetve félmillió forintos nem vagyoni kártérítést, annak kamatait, továbbá 330 ezer forintos perköltséget fizethet a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) annak a két tibeti férfinak, akiket 2012 tavaszán jogsértő módon vegzáltak az egyenruhások a kínai miniszterelnök-helyettes budapesti látogatásakor – írta a Magyar Nemzet.

Karma Dorje egyetemi tanárt nemcsak igazoltatták a kínai konvoj elhaladása során, hanem nyolc órára elő is állították. Ezért kapott egymilliós jóvátételt. Menekültstátusszal tartózkodik Magyarországon a rendőrség áltla szintén vegzált Tsewang Thinley. A harmadik felperes pedig Hendrey Tibor, a Tibetet Segítő Társaság elnöke. Neki első fokon még félmillió forintot ítélt meg a bíróság, ám az ítélőtábla másodfokon csak a jogsérelem tényét mondta ki, jóvátételre nem kötelezte a rendőrséget – emiatt ügyvédük, Gaudi-Nagy Tamás közlése szerint a Kúriához fordulnak.

Ez már a harmadik elmarasztaló ítélet az utóbbi években a tibeti aktivistákat vegzáló magyar rendőrök ellen, egy 2009-es és a 2011-es fellépésük miatt is fizetniük kellett. A kínai kormányfő 2011-es budapesti látogatása alatt ellehetetlenített tiltakozás miatt az Országos Rendőr-főkapitányság fejenként félmillió forintos jóvátételt fizetett a tüntetőknek.

Az MTI beszámolója szerint az ulánbátori kvalifikációs versenyen sikeresen szerepelt négy birkózóval, illetve a maratonfutó Erdélyi Zsófiával 125-re nőtt az olimpiai indulási joggal rendelkező magyar sportolók száma.

A kvóták száma ugyanakkor nem azonos a nevezhető versenyzők számával, mivel egy-egy sportágban, illetve számban többen szerezhetnek kvótát, mint amennyien elindulhatnak az augusztusi játékokon.

Az ulánbátori birkózó kvalifikációs viadalon Sastin Marianna (63 kg), Németh Zsanett (75 kg), illetve a kötöttfogású Bácsi Péter (75 kg) és a szabadfogású Ligeti Dániel (125 kg) is megszerezte az olimpiai helyet, így egy versennyel a kvalifikációs sorozat vége előtt nyolc magyar birkózó vehet részt a riói játékokon, eggyel több mint négy éve, Londonban. A sportág képviselői még a jövő hét végén, Isztambulban is szerezhetnek kvótát.

Erdélyi Zsófia a düsseldorfi maratonon elért 2:35:34 órás győztes idejével teljesítette a riói szerepléshez szükséges szintet, s ő már a huszadik magyar atléta, aki rendelkezik olimpiai kvalifikációs eredménnyel. Ugyanakkor egy számban nemzetenként csak három sportoló indulhat Rióban, s női maratonfutásban Erdélyi az ötödik kvótás.

A Magyar Olimpiai Bizottság 140 fős magyar sportolói csapattal számol Rióra.

A plágiumügy miatt lemondott Schmitt Pál volt köztársasági elnökkel ünnepli az Orbán-kormány az alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulóját. Az Origo utánajárt az ünnepségsorozat részleteinek. Kiderült, hogy a kormány visszafogott, protokolláris születésnapi ünnepséget szervezett: gyakorlatilag egy zártkörű házibuliról van szó.

Egyébként a történelem, úgy tűnik, ismétli önmagát, hiszen 2012. január 2-án, amikor a kormánypártok az új alaptörvény életbe lépését ünnepelték az Operaházban, az ellenzéki pártok és civil szervezetek tüntettek ellene, és ez várhatóan most, április 25-én, az alaptörvény kihirdetésének, vagyis születésének ötödik évfordulóján sem lesz másként.

Ez abból sejthető, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) már felszólította a kormánnyal és Orbán Viktorral elégedetlen híveit, hogy a hétfői ünnepnapon vonuljanak tüntetni a "készülő Orbán-palota" elé, a Várba. Mint arról az Origo beszámolt, a kormányellenes tüntetésen Gyurcsány mellett színpadra áll és felszólal mások mellett a fekete ruhás nővérként ismert Sándor Mária és Kovács László volt EU-s biztos, az MSZP korábbi elnöke is.

A kormány ezúttal nem az Operában, hanem a T. Házban szervezett "házibulit" - derült ki az Origo kérdéseire az Igazságügyi Minisztérium által küldött válaszból. Mint kiderült, hogy a központi ünnepség az Országház felsőházi termében rendezett ünnepi ülést jelenti.

A kormány a költségvetésből 9,6 millió forintot fordít az évforduló megünneplésére.

A 2012. január elsején hatályba lépett új alkotmányt Orbán Viktor miniszterelnök "gránitszilárdságú alapnak" nevezte ugyan, ám ezután 2014 végéig ötször módosították, a most tervezett, a terrorveszélyre hivatkozó változtatás lenne a hatodik a sorban. Emlékezetes, hogy a Fidesz úgy készített elő 2010-től új alkotmányt, hogy ezt sem a kampányban, sem a kormányprogramjában nem jelezte előre. Igaz, Orbán Viktor egy 2009-es nyilatkozatában azt mondta, tiszteletben tartja az alkotmányt, de nem tiszteli.

Míg az új változat el nem készült, a Fidesz tízszer módosította a hatályos alkotmányt, a saját érdekei mentén is - ebből hatszor a ciklus első két hónapjában. A végül a pártok konszenzusát nélkülöző alaptörvény elfogadását Magyarországon és külföldön is heves tiltakozás övezte. Ennek ellenére 2011 áprilisában az Országgyűlés - kizárólag kormánypárti képviselők szavazataival - elfogadta az alaptörvényt, a 2010 augusztusában államfőnek választott Fidesz-alelnök Schmitt Pál pedig aláírta.

Magyarország és Lengyelország jobboldali, nacionalista kormányai távolról sem érdekeltek az európai integráció továbblendítésében, kizárólag a rövid távú taktikákra összpontosítanak, jóllehet tisztában vannak azzal, milyen előnyökkel járna egy erősebb Európai Unió - jelentette ki Martin Schulz, az Európai Parlament szociáldemokrata, német elnöke a Politico című brüsszeli hírportálnak adott pénteki interjújában az MTI ismertetése szerint.

A politikus figyelmeztetett, hogy "az újranacionalizálódás olyasfajta veszélyes fantazmagória, amely felelős a kontinens jelenlegi nehéz helyzetéért" - olvasható az amerikai lap európai kiadásának honlapján megjelent írásban.

"Rendkívül aggasztó ez a cinizmus" - mondta Schulz, aki aggodalmát fejezte ki azok miatt is, akik "letudják annyival az Orbán Viktor-féléket, hogy +csupán néhány bolond, akik megkérdőjelezik Európát+".

Az Európai Parlament elnöke szerint számos probléma megoldását ellehetetleníti, hogy a tagállami kormányok nem engedik érvényesülni az uniós intézményeket. "Amikor a közösségi intézmények képesek cselekedni, akkor megoldásokkal állnak elő, ezt azonban gyakran megakadályozzák a nemzetállami kormányok, akik nem akarnak megoldást. De ezért a tagállami fővárosokat kell hibáztatni, nem Brüsszelt" - fogalmazott.

"Politikai pályám során ritkán tapasztaltam cinikusabb viselkedést. Húsz ország elutasítja a részvételt a menekültek elosztásában, majd közvetlenül utána az EU-t bírálja egy válságért, amely nem is jött volna létre, ha ezek az emberek kivennék a részüket (a probléma megoldásából)" - hangsúlyozta Martin Schulz.

Az uniós parlament elnöke, aki szerint Európának jelenleg nincs sok oka az elégedettségre, a legfőbb problémának a terrorfenyegetettséget és a menekültválságot, valamint Nagy-Britannia esetleges uniós kilépését és a kontinensen belül egyre szélesedő törésvonalakat tartja. "Határozottan nincs itt az ideje annak, hogy feladjuk, de viharos és nyugtalanító időket élünk" - mondta Schulz a hírportálnak.

Az Origo beszámolója szerint Orbán Viktor mai rádióinterjújában nem került szóba sem a vasárnapi boltzár eltörlése, sem pedig a szerdai tanársztrájk, viszont hosszan beszélt a menekülthelyzetről, németországi tárgyalásairól és az egészségügyi dolgozók béremeléséről.

Pedig a legutóbbi miniszterelnöki rádióinterjú óta a legfontosabb belpolitikai döntés a kiskereskedelmi dolgozók szabad vasárnapjának eltörléséről szóló törvény volt. Korábban a kormány teljes mellszélességgel kiállt a törvény mellett, majd közel ekkora fegyelemmel el is törölte. Orbán Viktortól tehát elvárhatták volna a hallgatók, hogy beszéljen a lépés okairól .

Mint ahogy a hét legfontosabb belpolitikai eseménye a szerdai tanársztrájk volt. A kormányfő eddig nem értékelte a munkabeszüntetés hatását – s most sem törte meg a csendet, nem tett gesztust a pedagógusok felé.

Ellenben – mint a hvg.hu írta – Orbán a kormány menekültkvótás népszavazása mellett érvelt hosszasan, a teljes műsoridő felében ezzel foglalkozott. A miniszterelnök azt is mondta: szeretnék, ha Magyarország lenne Európa legmodernebb állama (egyelőre visszafelé haladunk az Orbán-korszakban, lásd Magyarország versenyképességi mutatóinak állandó esését – a blog szerzőjének megjegyzése), és 2018-ra mindenhol lenne szélessávú internet. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban Orbán az élelmiszerek áfájának csökkentését ígérte. Szerinte az ország évek óta felívelő korszakát éli, tovább csökkentik majd a szegénységét, az egészségügyi dolgozók bérét viszont csak korlátozott mértékben tudják emelni. Az oktatásnak 2017-re ígért 130 milliárdos plusz elköltésével kapcsolatban sem mondott részleteket.

Nagyon úgy tűnik, hogy visszalépett a Fidesz abból az elképzeléséből, hogy a kormány hirdethessen terrorveszélyhelyzetet. Legalábbis ez derül ki Simicskó István honvédelmi minisztérium szavaiból – írja a 444.hu.

Simcsikó a Honvédelmi Minisztériumban lefolytatott alaptörvény-módosítási egyeztetés után közölte, hogy külön jogrendi tényállás lehet az alaptörvényben a terrorveszélyhelyzet.

A tervezet szerint terrortámadás, illetve súlyos, közvetlen terrorfenyegetettség esetén a kormány kezdeményezésére az Országgyűlés kétharmados többséggel hirdetheti ki a terrorveszélyhelyzetet, aminek nyomán a kormány legfeljebb 15 napra felhatalmazást kap arra, hogy a szükséges rendkívüli intézkedéseket megtegye.

Az eredeti fideszes elképzelés szerint ehhez elég lett volna a kormány, mert ahogy korábban Gulyás Gergely elmondta: kritikus esetekben nem lehet várni a parlament döntésére. A Fidesz ráadásul 60 napról indult, ez lett végül 15 nap.

Az MTI szerint a honvédelmi miniszter - a korábbi egyeztetéseket folytatva - péntekre hívta össze a parlamenti frakcióval rendelkező pártok képviselőit, hogy egyeztessenek arról az alaptörvény-módosítási javaslatról, amely lehetővé tenné a Magyar Honvédség bevetését terrorhelyzetben.

A miniszter sajnálatát fejezte ki, hogy az eredetileg ötpártira tervezett egyeztetésen az MSZP ismét nem vett részt, de normaszövegjavaslatukat megküldték a távol maradó pártnak is. Az alaptörvény-módosítási javaslatot a Fidesz-frakció valószínűleg a jövő héten nyújtja be.

Több ezer munkavállaló felvételére és több tízmilliárd forint bérpótlék kifizetésére van szükség a kereskedelemben a vasárnapi újranyitás miatt, ami persze még így is megéri a cégeknek – írja az Origo.

boltok vasárnapi újranyitásához összességében több ezer munkavállaló felvételére és több tízmilliárd forint bérpótlék kifizetésére van szükség – mondta az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Világgazdaságnak.

Vámos György elmondta: nemcsak a bérpótlék növeli a költségeket, hanem az is, hogy a szakemberhiány miatt időközben sok helyen – több nagy kereskedelmi láncnál akár több mint tíz százalékkal is – emelni kellett a fizetéseket, hogy megtartsák a munkaerőt, és megőrizzék a versenyképességet.

Amíg a múlt hét utolsó napján csak az üzletek 25-30 százaléka vállalta az újranyitást, addig most vasárnap már majdnem teljesen visszaáll a boltzár bevezetése előtti rend.

Április 24-től vasárnaponként már a Metro-áruházak többsége, az Aldik, a Lidl-üzletek és a Sparok is nyitva lesznek. A Praktikerekben május 8-tól lehet csempét nézegetni, az IKEA-ban pedig május 22-től lehet vasárnap is vásárolni.

Sarlay Péter, a Köki Terminál igazgatója az Origónak azt mondta, május 8-ig türelmi időt kapnak az üzletek, de utána, mivel a pláza nyitva tart, ezt a bérlőknek is tudomásul kell venniük. Annak, aki a boltzártörvény előtt nyitva volt, most ismét ki kell nyitnia az üzletét vasárnaponként is.

A kereskedelmi szakszervezetek a jelenlegi 50 százalékos vasárnapi pótlék helyett 100 százalékos pótlékot szeretnének. A Blokkk.com számításai szerint a 100 százalékos vasárnapi pótlék akár 50-60 milliárd forint plusz bérköltséget jelentene, ilyen feltételekkel viszont már sok cégnek, pláne a kisebbeknek egyáltalán nem érné meg vasárnap nyitva tartani.

Az Index beszámolója szerint A Város Mindenkié csoport nyílt levelet írt a Demokratikus Koalíció vezetőinek azzal kapcsolatban, hogy a 15. kerületi önkormányzat elrendelte egy mélyszegénységben élő, kétgyerekes nő kilakoltatását. A civilek emlékeztették a pártot, hogy a „Sokak Magyarországa” című programukban Önök elköteleződnek az „emberhez méltó lakhatás” eszméje és társadalompolitikai célja mellett. Azt írják továbbá, hogy „Ma Magyarországon a szegénység, a szociális biztonság hiánya jelenti az egyik legsúlyosabb társadalmi problémát. A jelenlegi kormány politikája nem segít a szegénység mérséklésében, felszámolásában”.

Mint írták, ennek ellentmond, hogy a párt színeiben megválasztott Hajdu László polgármester és Németh Angéla alpolgármester vezette önkormányzat utcára tenne egy családot. Annak ellenére, hogy a tartozásuk egy korábbi, nagyméretű önkormányzati bérlakással kapcsolatban halmozódott fel még évekkel ezelőtt. A mostani bérlakásával kapcsolatban azonban nincs egyetlen fillér hátraléka sem, továbbá az anya vállalta a korábban felhalmozódott adósságának a törlesztését is.

Mint az AVM írta, aktivistáik és az alpolgármester egyeztetései rendre kudarccal végződtek, ugyanis az önkormányzat elzárkózott attól, hogy még egy esélyt adjanak a családjanak, így péntekre elrendelték a kilakoltatást. Felhívták a DK vezetőinek figyelmét arra, hogy

“ennek az erkölcsi botránynak az elkerülése az Önök felelőssége is.”

A nyílt levél úgy tűnik, hogy célt ért, ugyanis Hajdu László polgármester ezt követően felfüggesztette a kilakoltatást. Mint közleményében írta,

sem most, sem a jövőben az önkormányzat vezetésén nem fog múlni, hogy a szolidaritás és empátia jegyében a legkiszolgáltatottabb embertársaink lakhatásának biztonsága szavatolva legyen, amennyiben a másik fél is együttműködést mutat.

Az önkormányzat a felfüggesztéssel párhuzamosan szakértő mediátort kér fel, hogy az ügynek "igazságos, emberséges és korrekt megoldása" legyen.

Frissítés: A DK szóvivője az Indexet arról tájékoztatta, hogy

civilek levelét olvasva Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke felhívta telefonon Hajdu László polgármester urat és kérte, hogy találjanak megoldást a problémára, ne maradjon fedél nélkül a sanyarú sorsú család. A polgármester úr gyorsan és az emberi jogok tisztelete alapján intézkedett.

Mint Gréczy Zsolt közölte, "az AVM nem legyőzte a DK-s polgármestert, hanem egy fontos észrevétel nyomán a tisztesség szabályai szerint egyelőre elhárult egy probléma. A civilek észrevétele alapján, de a DK intézkedésének köszönhetően. Ráadásul ez az első alkalom, amikor ez a szervezet pártok vezetőihez fordult, és ennek nyomán érdemi intézkedés történt".

Az MSZP elnöke szerint megalázó, méltatlan és elfogadhatatlan a kormány terve a jövő évi 0,9 százalékos nyugdíjemelésről. Tóbiás József bírálta a kabinet önkormányzati rendszert érintő javaslatát is pénteki budapesti sajtótájékoztatóján – írja az MTI.

Az ellenzéki politikus - utalva a kormányfő reggeli nyilatkozatára, miszerint Magyarország felfelé ívelő korszakát éli - azt mondta: a héten az derült ki, hogy 0,9 százalékos emelést kíván adni a kormány 3 millió nyugdíjasnak jövőre, akik tisztességesen, egy életen át dolgoztak. "Megalázó, méltatlan és elfogadhatatlan, amit az idősek társadalmával művel a kormány", azt üzenve nekik, hogy nem becsüli sem a teljesítményt, sem az idős kort - tette hozzá.

Tóbiás József kijelentette: az elmúlt években több mint 3 százalékos emelést, egy átlagos nyugdíjból 40 ezer forintot vettek el a társadalombiztosítás igazságos rendszerének felszámolásával, a nyugdíjak svájci indexálásának megszüntetésével.

Elmondta: az MSZP olyan, szolidaritáson nyugvó rendszert akar kialakítani, amely az állami vezetők fizetését az átlagjövedelem és a nyugdíjak mértékéhez igazítja. Olyan modellre van szükség, amely nemcsak a svájci indexálást és a nyugdíjasok fogyasztói kosarát tekinti irányadónak, hanem az állami szolgáltatásokon keresztül az egészségügyhöz, a szociális ellátórendszerhez és a kultúrához való hozzáférést is biztosítja - hangsúlyozta a pártelnök.

Kitért arra is, hogy a héten az önkormányzatokkal szemben is újabb támadást intézett a kormány. A benyújtott törvényjavaslat - amely a jövő héten kerül napirendre - az eddigi oktatási, egészségügyi és szociális elvonások mellett már a működést kívánja korlátozni és elvenné azt a jogot egy adott település önkormányzatától, hogy a költségvetéséről maga döntsön. Példaként hozta, hogy ha valahol járdát kell javítani, azt nem helyben a testület döntené el, hanem az államkincstár jogköre lesz, engedélyezi-e azt vagy sem.

A Fidesz javaslata végképp eltörli a döntés szabadságát a helyi közösségek számára, holott a legjobb döntések helyben születnek, és vissza kell adni a közösségeknek azt a jogát, hogy a saját életüket meghatározzák - hangoztatta, hozzáfűzve: nem véletlen, hogy az MSZP küzd "a valódi népszavazásért".

Jelezte: a javaslat így elfogadhatatlan, módosító javaslatokkal át kívánják írni.

Tóbiás József a most nyilvánosságra került, 2007-ben készült migrációs tanulmányt érintő felvetésre azt mondta: a tanulmány semmilyen politikai vezető testület elé nem került, arról nincs mit mondani. Ma a kormány ugyanakkor a letelepedési kötvényen keresztül pénzért ad magyar állampolgárságot Ázsiából vagy Távol-Keletről érkezőknek - tette hozzá.

Nem bojkottálnak semmit - reagált arra a további kérdésre, hogy miért nem vettek részt a pénteki, terrorellenes alkotmánymódosításról tartott ötpárti egyeztetésen. Mint mondta, világossá tették, hogy a jelenlegi alaptörvény keretei között minden eszköze megvan a kormánynak arra, hogy állami intézményein keresztül kezelje a kérdést, ami előáll egy ilyen veszélyhelyzet esetén. Kitért arra is, hogy az igazságügyi miniszter nem támogatja a honvédelmi tárca javaslatát, és azt mondta, számára ebből nem az kérdés, miért nem vesznek részt az egyeztetésen, hanem az, hogy a kormány egységes-e.

Az MSZP elnöke szerint "az ötpártik korszaka" lejárt. Érdemi szakmai egyeztetésre van szükség, ami arról szól, hogy a kormány javaslatát eljuttatja a frakcióknak és hagyja, hogy valódi szakmai egyeztetés legyen. Úgy látja, hogy a honvédelmi tárca és a kormány sokkal inkább kommunikációs eszközként használja az ötpárti egyeztetést, mint a valódi szakmai egyeztetés fórumaként.

Állami pénzből szereltetett napkollektorokat családi házára több kormánypárti képviselő - tudta meg a Blikk. Öt politikust azonosítottak, akik többnyire feleségük révén az előző ciklusban több százezer forint közpénzt nyertek el az akkori fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné döntése révén.

Simonka György fideszes képviselő felesége két házukra építtetett napkollektorokat 1,6 millió forint értékben. A képviselő szerint nem volt aggályos a felesége pályázata. "Akkor lett volna probléma, ha azért nem nyerhetett volna, mert képviselő felesége" – mondta a Blikknek a politikus. Azért két házra kérték a támogatást, mert mindkettőben akartak a meleg vízen spórolni.

Soltész Miklós szociális ügyekért felelős államtitkár felesége a Buda környéki családi házukra kért állami támogatást. A tervezett költségek felét, 455 ezer forintot meg is ítéltek nekik a fejlesztési tárca adatai szerint. Soltész csak annyit ismert el, hogy indultak a pályázaton, de állítása szerint nem nyertek. "A döntési listán is tévesen szerepelhet, ugyanis nem kaptunk és nem vettünk fel egy forint támogatást sem" – írta a Blikknek Soltész.

A nyertesek listáján szerepel még Varga Gábor fideszes képviselő és Szekó József mohácsi polgármester házastársa, Kalmár Ferenc miniszteri biztos is, aki saját nevében pályázott a kollektorokra. 700 és 800 ezer forint körüli összeget nyertek el.

A napkollektor-pályázatot 3 milliárd forintos kerettel hirdették meg, és egészen a keret kimerüléséig fogadtak be pályázatot, a leggyorsabb 4 ezer nyerhetett.

A Blikk tegnap arról számolt be, hogy Vécsey László fideszes képviselő állami pénzből cserélte le mosógépét.

A Demokratikus Koalícióhoz tartozó képviselők országgyűlési határozatot nyújtanak be annak érdekében, hogy állítsák vissza a Gyurcsány-kormány összeférhetetlenségi törvényét, ami megtiltotta, hogy a képviselők és hozzátartozóik állami, európai uniós vagy nemzetközi pályázatokon induljanak.

Kerék-Bárczy Szabolcs az MTI-nek kijelentette, ismét bebizonyosodott, hogy a fideszes képviselők "nagyban és kicsiben is a saját maguknak juttatják a közpénzeket", hiszen a Blikk megtudta: öt kormánypárti politikus is állami pályázaton igényelt pénzt napelemekre. Van köztük fideszes országgyűlési képviselő, miniszteri biztos, államtitkár és fideszes polgármester is, akik mindannyian a feleségükön keresztül igényeltek közpénzt - tette hozzá a DK elnökségi tagja, megjegyezve, egy fideszes képviselő felesége pedig mosógépcserére igényelt pénzt az államtól.

Ha az Orbán-kormány nem törli el a Gyurcsány-kormány alatt hatályos törvényt, akkor a fideszes képviselők rokonai nem tudtak volna földet, közbeszerzést, mosógépet és napkollektort kapni, mert még csak el sem indulhattak volna ilyen pályázatokon - jelentette ki Kerék-Bárczy Szabolcs.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német lap Orbán Viktor miniszterelnök és Helmut Kohl volt német kancellár találkozójával kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal pénteken megjelent heti magazinjában – írja az MTI.

A Frankfurter Allgemeine Woche Kohl nem hagyja, hogy Orbán behálózza címmel közölt írásában a szerzők, Günter Bannas és Thomas Gutschker kiemelték, hogy Helmut Kohl és Orbán Viktor "régi barátok", de politikailag nem állnak nagyon közel egymáshoz.

Kettejük kapcsolata "szinte apa-fiú viszony", amely 1998-ban, Orbán első választási győzelme után kezdődött - fejtették ki, a többi között kiemelve, hogy Kohlnak "tetszett a mentor szerepe", Orbán pedig "fürdőzött a Magyarországon nagyra becsült államférfi fényében", de a volt német kancellár "soha nem támogatta" azt a politikát, amellyel Orbán Viktor az "EU jobbszélére" került, 2014-es kötete is arról szól, hogy több integrációra és kevesebb nemzetállami gondolkodásra van szükség.

A jelenlegi német kancellár, Angela Merkel menekültpolitikájának legélesebb bírálójaként számon tartott magyar miniszterelnök mégis megpróbálta "behálózni", felhasználni céljaira a volt kancellárt, és számításból tett nála éppen most látogatást, hiszen ha ők ketten közösen fellépnek, akkor felmerül a kérdés, hogy "ki is szigetelődött el, Orbán vagy Merkel?" - írták a Frankfurter Allgemeine Woche szerzői.

Egyebek között kifejtették: a 2014-es Kohl-kötet magyar kiadásához a szerző által írt előszóból a Der Tagesspiegel című lap által a múlt hétvégén kiemelt idézetek alapján úgy tűnt, hogy Kohl úgy gondolkodik a menekültválságról, ahogyan Orbán, ez azonban "teljes tévedés" - tették hozzá, idézve az előszó és a találkozó után kiadott közös közlemény egyes részleteit.

Kiemelték, hogy sem a menekültek ügyét, sem az uniós integrációt nem azonos módon ítélik meg. Hozzáteszik, hogy a volt kancellár ugyan kerekes székbe kényszerült, nehezen tud beszélni és nyelni, de szellemileg és a politikai érzéket tekintve "még éber".

Az ismeretterjesztés, oktatás és kultúra áll majd az ősszel induló új tematikus közszolgálati csatorna, az M5 középpontjában – erről beszélt a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap tartalomszolgáltatási igazgatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel.

Amikor felmérték, milyen fontos témában lenne még szükség közszolgálati tévécsatornára, azt tapasztalták, hogy a legnagyobb igény a kultúra, az ismeretterjesztés és az oktatás iránt mutatkozik – mondta Papp Dániel a hvg.hu beszámolója szerint.

Az M5 a tervek szerint speciálisabb lesz, mint egy átlagos tudományos csatorna: egyebek mellett iskolai tévésávot és nyelvleckéket is sugároz majd. Nem helyettesíteni, hanem kiegészíteni szeretnék a pedagógusok és az iskolák munkáját – tette hozzá.

Az ismeretterjesztő csatorna műsorához a közmédia történelmi dokumentumfilmjeit és természetfilmjeit is felhasználják.

A köztévé legutóbb az M4 sportcsatornával bővítette kínálatát, de van egyebek mellett nosztalgia- és mesecsatorna is. Az M1 hírcsatornává alakítását kísérte a legnagyobb figyelem, a tavaly március 15-i induláskor és az utána következő időszakban több technikai, tartalmi bakit láthattak a nézők. Folyamatosan bírálják a közpénzből fenntartott közmédiát elfogultsága, illetve kormánypártisága miatt is.

Véglegesnek nevezte a három alelnökökről szóló döntését Vona Gábor, a Jobbik elnöke az MTI szerint pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Az ellenzéki politikus közölte: nem ragaszkodik elnöki pozíciójához, ahhoz a véleményéhez viszont igen, hogy a Jobbik 2018-ban akkor tud választást nyerni, ha egységes és egy irányba húz.

Megerősítette, hogy a jelenlegi alelnök közül Novák Előd, Apáti István és Szávay István újrázását - elnöki jogkörével élve - nem támogatja. Ezt azzal indokolta, hogy vannak náluk jobbak, olyan polgármesterek, akik már nyertek, és a mindennapokban is kormányoznak.

Drogtúladagolásban halhatott meg Prince – írja az Origo.

A CNN úgy tudja, a legendás előadóművész holttestére Paisley Park-beli otthonában a liftben találtak rá csütörtök reggel. A kiérkezők mentők próbálták újraéleszteni, de nem sikerült. A rendőrség vizsgálja halálának körülményeit.

A tmz.com celebportál legfrissebb információi szerint a világhírű zenészhez hat nappal a halála előtt kábítószer-túladagolás miatt mentőt hívtak, akkor még sikerült megmenteni őt a haláltól. A Varietyn a diszpécser és az ismeretlen betelefonáló teljes beszélgetése olvasható.

Prince magángépe vészhelyzet miatt landolt az Illinois államban lévő Moline repülőterén múlt pénteken, néhány órával a sztár atlantai fellépése után. Alkalmazottai akkor azt mondták, hogy az énekesnek influenzája miatt kellett megszakítania a hazautat. A TMZ szerint ez a válasz megkérdőjelezhető, mivel a gép már csak 48 percre volt a célállomástól, amikor váratlanul le kellett szállnia.

A TMZ a Moline-ben kapott információkra hivatkozva azt írta: Prince-t azért kellett sürgősen kórházba vinni, hogy egy olyan injekciót adjanak be neki, amely tipikusan valamilyen ópiát hatását semlegesíti.

A források úgy tájékoztatták a TMZ-t, hogy az orvosok 24 órás kórházi tartózkodást tanácsoltak a sztárnak, ám amikor kiderült, hogy a kórház nem tud külön szobát biztosítani neki, Prince és kísérői úgy döntöttek, hogy távoznak. Az énekest három órával megérkezése után engedték el a kórházból, majd hazarepült.

A TMZ úgy értesült, hogy a zenész "korántsem volt jól", amikor távozott a kórházból.

A portál szerint a sztár halálának ügyében nyomozó minnesotai hatóságok a moline-i kórházból megpróbálják megszerezni a kezelés dokumentumait, amelyek segíthetnek a halál okának meghatározásában.

A TMZ közölte, hogy senkit nem tudtak elérni Prince környezetéből, így senki nem erősítette meg a Moline-ben szerzett információikat.

Az 57 éves többszörös Grammy-díjas és Oscar-díjas amerikai énekes holttestét Minneapolis egyik külvárosában lévő otthonában találták meg csütörtökön. Halálának okáról egyelőre nem adtak ki hivatalos közleményt, boncolását pénteken tartják.

Az Index szerint Finnországból felfüggesztették a menekült-visszaküldést Magyarországra.

Jelenleg ha valaki menedéket szeretne az EU-ban, abban a tagállamban kell benyújtania a kérelmét, ahol eléri az uniós határt, és az ottani hatóságoknak kell dönteni. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy Olaszországra és Görögországra hárul a feladat. Ha a menedékkérő továbbállna egy másik tagállamba, bizonyos megkötésekkel egy éven belül vissza lehet őket küldeni az országba, ahol beadta a kérelmét.

A dublini rendszer azért omlott össze, mert a sok menedékkérőt egyszerűen képtelenek voltak kezelni a görög hatóságok, és a többi tagállam már régebb óta nem küld oda vissza senkit, mert az ország ellátórendszere a gazdasághoz hasonlóan gyenge. A regisztráció elmaradása miatt tavaly sokan Magyarországon lépték át először dokumentáltan az EU határát, de tegnap Finnország felfüggesztette a dublini visszaküldéseket az emberi jogi helyzet miatt és állítólag már nagyjából tíz tagállam tett így.

Járműtender helyett több, hirdetmény közzététele nélküli meghívásos pályázaton modernizálhatják a Magyar Honvédség helikopterállományát – állítja a HVG honvédelmi forrása, hozzátéve, a döntés egyik nagy nyertese egy cseh konszern lehet. Ezt sejteti a Belügyminisztérium helikopterbeszerzése is.

Pár hónap alatt körülbelül hatmillió eurót (mostani árfolyamon számolva csaknem 1,9 milliárd forintot) kasszírozhatott – a közvetítői díjakat nem számítva – a magyar Belügyminisztériumnak eladott öt rendőrségi helikopter értékesítéséből Csehország legnagyobb hadiipari cége, a Czechoslovak Group European Air Services nevű leányvállalata. (A tavaly 12 milliárd cseh koronás nettó árbevételű konszern korábban az Excalibur Group nevet viselte.)

A német Baden-Württemberg tartomány rendőrségének hivatalos honlapja január elején számolt be a flottacseréről, ahol azt írják, 4,8 millió euróért adták el öt darab, MD 902 típusú gépüket a cseh konszernnek. A cégről a Népszabadság korábban azt írta, háromszoros áron, 13,6 millió euróért adta tovább a helikoptereket a belügyi tárcának, ám a két fél között közvetítő magyar cég vezetője a napilap becslését sokallja. „Tény, hogy a németeknek kifizetett ár háromszorosa az, amit a Belügyminisztérium kifizetett a helikopterekért, ám az üzlethez tartozik még egy külön szerződés, amiről eddig senki sem írt. Ennek nagyságrendje meghaladja a 2,5 millió eurót, és tartalmazza a rendőrségi felszerelést, a földi kiszolgáló eszközöket, és a kiképzést is, tehát a hardvert és a szoftvert, ami az üzembe helyezéshez, karbantartáshoz szükséges” – mondta a HVG-nek Takács Miklós, az üzletet levezénylő Aerotechnika M&T Budapest Repüléstechnikai Szolgáltató Zrt. tulajdonosa.

Ez a vállalkozás a hivatalos partnere a Czechoslovak Grouphoz tartozó, kiszolgált hadiipari eszközök felvásárlására, javítására és továbbértékesítésére specializálódott Excalibur Army SPOL s.r.o nevű vállalkozásnak. A cég „alvállalkozóként vesz részt a szerződés teljesítésében”, erősítette meg lapunk információját a Belügyminisztérium, ami annyit jelent, jutalék ellenében segít értékesíteni a cseh konszern tulajdonában lévő hadiipari eszközöket. Takács a titoktartási szerződésre hivatkozva nem árulhatott el több részletet a szerződésről, csak annyit, hogy eddig „egyetlenegy helikoptert sem adtunk át, jelenleg a személyzet kiképzése folyik, ami nem öt fillérbe kerül”.

Mindenesetre Vadai Ágnes, a DK parlamenti képviselője, a honvédelmi és rendészeti bizottság tagja mutyit sejt az ügy mögött, legalábbis a Pintér Sándor belügyminiszternek a témában feltett írásbeli kérdései alapján ez következik. Azt firtatta, a jó gazda gondosságával járt-e el a tárca, illetve, „ki járt jól az üzlettel, ha az állam nem?”.

Politikai megállapodás született arról, hogy 2017-ben a visegrádi országok három hónapos váltásokban egy-egy század katonát állomásoztatnak majd a Baltikumban a NATO katonai jelenlétet megerősítő intézkedései keretében - mondta el pénteken telefonon az MTI-nek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a lettországi Jurmalából, ahol a visegrádi, a balti és a skandináv országok külügyminiszterei tanácskoznak.

A tárcavezető kitért arra is, hogy ez országonként, így magyar részről is mintegy 150 katona baltikumi állomásoztatását jelenti majd.

"Ezzel az egy éven át tartó katonai jelenléttel a visegrádi országok világosan kifejezik szolidaritásukat a Baltikum országaival" –hangsúlyozta Szijjártó Péter, kitérve arra is, hogy az érintett országok vezérkarai megkezdik a részletek kidolgozását, majd a kérdés a védelmi miniszterek elé kerül, s a nyáron Varsóban tartandó NATO-csúcsig minden kérdést tisztázni kell.

Dunára néző erkélyt kezdtek építeni Orbánnak a Várban – írja a 444.hu.

Megközelíteni nem lehet, alulról a fák kitakarják, de kicsit lentebbről látszik, hogy nekiálltak a Várban a Karmelita-kolostor átalakításának. Ebbe és a mellé felhúzott új épületbe költözik majd a Miniszterelnökség és itt lesz Orbán Viktor dolgozószobája is.

Az épület első emeletén lesz a miniszterelnöki munkahely, a Dunára néző részen. Eddig itt nem volt erkély, most már lesz. Egy építészfórum szúrta ki, hogy hét ablakot már ki is bontottak, nem lesz kicsi az új erkély.

L. Simon László, várátalakaításért felelős államtitkár korábban azt nyilatkozta, hogy „luxus az, hogy a Vár legszebb panorámával rendelkező épületében a Várgondnokság Kft. technikai személyzete üljön”.

Ugyanakkor a várfoglalós projektben eddig azt hangoztatták, hogy mindent a Hauszmann Alajos idején érvényes állapotnak megfelelően akarnak átalakítani. Maga Orbán is megfogalmazta pár hete Tatabányán, hogy mi a kormány alapvetése történelmi épületek felújításánál: minden legyen úgy, ahogy régen volt, semmi átalakítás:

Ehhez képest a soha nem létezett erkély újdonság az épületen, de a jelek szerint a miniszterelnöki dolgozó más megítélés alá esik.

A Karmelita-kolostor is része a világörökséggé nyilvánított Duna-partnak. A legkisebb változtatásnál is egyeztetni kell az Unescóval. Hogy ez most megtörtént-e, arra várjuk a választ.

Azt is érdemes felidézni, hogy Orbán eredetileg a pazar erkélyes Sándor-palotába akart beköltözni, de mire felújították az épületet 2002-ben, addigra a Fidesz elveszítette a választást. A szocialisták pedig inkább az államfőt ültették be a Sándor-palotába.

Arról továbbra is hallani, hogy Orbán nem adta fel a Sándor-palotát, az erkély mindenesetre javíthajta a Karmelita kolostor esélyeit, hogy a felújítás után röviddel nem ürül ki az épület, hogy a Miniszterelnökség átpakoljon a szomszédba.

A Miniszterelnökség Várba költözéséről L. Simon annak idején azt mondta: „Sokba fog kerülni, de mindannyiunk örömét fogja szolgálni.”

A Miniszterelnökség új helyének kialakítása legalább öt, más források szerint mindennel együtt húszmilliárd forintba kerül. Ezen felül a Várba költözik még a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Belügyminisztérium is. A Vár átalakítása, vagyis teljes Hauszmann-terv a Lovarda, a főőrségi épület és a Stöckl-lépcső visszaépítésével, a Csikós udvar és a Palota részleges felújításával, a minisztériumokat kiszolgáló mélygarázsok építésével, akadálymentesítéssel, a Nemzeti Galéria, a Széchényi könyvtár kiköltöztetésével legalább 200 milliárd forirntba kerülhet.

Mindehhez a blog szerzőjeként két megjegyzésem lenne. Egyrészt ugye emlékszünk, a Fidesz hogy támadta a Gyurcsány-kormány tervét, hogy a hatékonyság növelése érdekében az összes minisztériumot egy környékre kellene telepíteni. Pedig az nem a Várban lett volna, hanem a Nyugati lepusztult környékén. Azaz nem urizálásról lett volna szó, mint most Orbánéknál, nem az volt a fontos, hogy a miniszterelnöknek szép kilátása legyen a Dunára! S a másik megjegyzés: az egészségügy, az oktatás jelenlegi helyzetében, s mikor a magyar társadalom jelentős része a szegénységgel küzd, ennek a 200 milliárd forintnak nem lenne jobb helye másutt?

A Fidesz frakcióvezetője szerint a szerdai sztrájk a pedagógusok körében is nagyjából érdektelenségbe fulladt, 80-85 százalékuk nem vett részt benne.

Kósa Lajos az Mti szerint a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában csütörtök reggel azt mondta: a legmeglepőbb kijelentést a Pedagógus Szakszervezet vezetője tette, aki szerint a politikát be kell vinni az iskolába. Hozzátette: ebből mindenki előtt nyilvánvalóvá kellett válni annak, hogy az egész pedagógussztrájk "valós problémák mögé bújva meztelen politikai törekvéseket tartalmaz, ami nem meglepő, hiszen a szakszervezetek igen régen szövetségesei az MSZP-nek".

A Fidesz frakcióvezetője szerint az utcai kiabálás csak figyelemfelhívásra jó, feltéve, ha csatlakoznak hozzá az emberek, a sztrájk csak fenyegetés lehet. Majd kérdésként vetette fel, hogy vajon kiabálva meg lehet-e egyezni bármiről is, majd válaszolt is rá: nem könnyű.

(Ehhez azért hozzátenném: a Fidesszel semmilyen módon nem könnyű megegyezni. Lásd a mostani esetet, amikor az oktatásügyben is csak húzzák-halasztják a tárgyalásokat, abban bízva, hogy majd csak kifáradnak a pedagógusok, majd csak jön a nyári szünet….)

Eközben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) csütörtökön az MTI-vel azt közölte, hogy pótolni kell a szerdai országos pedagógussztrájk miatt elmaradt órák tananyagát és a diákok hiányzását igazolni kell. A közleményben azt írták, hogy a központ által fenntartott intézmények közalkalmazottjai közül országosan tízből ketten vettek részt a sztrájkban.

A hvg.hu beszámolója szerint Péterfalvi Attila rábólintott a törvényalkotási bizottság ülésén a tervezett módosításra, ami az Alkotmánybíróság kifogásait lenne hivatott közömbösíteni. Pedig a módosítás szerint az MNB továbbra is védhetné saját társaságai adatait, ha azok kiadása veszélyeztetné az adott cég "versenyképességét". Igaz, az ÁSZ ellenőrizhetné az alapítványokat.

A jövőben csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által alapított gazdasági társaságok azon adatait védheti titkosság a jegybanktörvény szerint, amelyek kiadása veszélyeztetné a társaságok versenyképességét.

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtökön fogadott el változtatásokat az Alkotmánybíróság által alaptörvény-ellenesnek ítélt MNB-törvénymódosításon.

Ezek értelmében a jegybanki alapítványok adatkiadásának korlátozása kikerülhet a jogszabályból, a változtatás azonban tartalmazza, hogy az alapítványokat az Állami Számvevőszék ellenőrizheti.

A testület ülésén Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke alkotmányosnak ítélte a változtatást, ellenzéki képviselők azonban konkrétumokat hiányolta azzal kapcsolatban: mely adatok kiadását tarthatja vissza a jegybank.

A parlament érdemi vita nélkül, a beterjesztés után mindössze egy nappal szavazta meg március elsején a jegybanktörvény módosítását, amely lehetővé tette, hogy például ne tudjuk meg, mennyi közpénzből milyen luxusingatlant vettek épp az MNB alapítványai. Az elfogadott törvénymódosítás az adatkezelő gazdasági társaság, illetve a tulajdonos MNB mérlegelési jogkörébe helyezte annak eldöntését, hogy a központi pénzügyi, illetve devizapolitikai érdek vagy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog élvez-e elsőbbséget. Az indoklás szerint ezt azért kellett lehetővé tenni, mert az MNB bármely működése közben keletkezett adatok egy részének megismerésekor fennállhat a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek sérelmének veszélye.

A törvényt a köztársasági elnök nem írta alá, s az Alkotmánybíróság is visszadobta.

Az Index beszámolója szerint Vona Gábor a HírTV Reggeli Reggeli járat című műsorának volt a vendége, ahol természetesen a Jobbikban bekövetkező új fejleményekről kérdezgették. Ahogy a honlap arról beszámolt, nagyon úgy néz ki, hogy Vona éppen kiszorítja az elnökségből a radikálisabbnak számító alelnököket, Novák Elődöt, Apáti István, Szávay Istvánt, helyükre pedig jobbikos polgármesterekre számít, akik egyébként már be is jelentették, hogy indulnak, mint például Janiczak Dávid Ózd jobbikos polgármestere, illetve a tiszavasvári Fülöp Erik.

Az alelnököknek természetesen nagyon nem tetszik, hogy Vona arra kéri őket, hogy ne induljanak alelnöknek, gyakorlatilag mind bejelentette, hogy természetesen indulni fognak, és hogy Vona terve teljesen leforrázta őket a hírrel. Még Dúró Dóra is bejelentette, hogy ha tényleg így alakulnak a dolgok, akkor ő is lemond minden tisztségéről.

Vona a HírTV-ben újra elmondta, hogy mivel kormányra készül a párt, ezért olyan politikusokat akar most az elnökségbe, akik már kormányra kerültek: azaz megnyerték egy-egy település polgármester-választását. Így megtapasztalták kicsiben, milyen a vezetés, irányítás.

Be tudják hozni a győzelem illatát az elnökségbe − mondta Vona.

A kérdésre, hogy nem tart-e attól, hogy a sértett alelnökök Dúróval együtt kiválnak a pártból, esetleg új pártot alapítanak a Jobbikkal párhuzamosan, Vona azt mondta, ettől nem tart. Szerinte érthető, ha ilyen érzelmek szabadulnak fel egy ilyen helyzetben, és biztos nem esik jól senkinek, ha a párt elnöke azt mondja neki, hogy nem számít rá a továbbiakban alelnökként, de szerinte pár nap, és mindenki megnyugszik és beáll a sorba.

Vona szerint ha csak ezért otthagynák a pártot Novákék, azt jelentené, hogy nem is olyan fontos nekik a Jobbik:

Hogy ha valaki ilyen irányba indul el, azzal azt üzeni mindenkinek, hogy neki csak addig jó a Jobbik, amíg elnökségi tisztséget visel. Ha nem viselhet elnökségi tisztséget, akkor már nem jó a Jobbik.

Hozzátette, ő nem ilyen embereknek ismerte meg az eddigi alelnököket, így abban bízik, hogy miután eltelik néhány nap, elmúlik a rossz érzés, és végezni fogják a munkájukat.

Remek választás volt az úszóválogatott élére Hargitay András, legalábbis a Magyar Nemzetnek adott interjújában teljes odaadással védi a mundér becsületét – írja a 444.hu.

Hargitayt, a magyar úszósport első világbajnokát azért kellett hirtelen kinevezni, mert Kiss László a válogatott eddigi kapitánya lemondásra kényszerült azután, hogy kiderült, 1962-ben jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélték csoportos nemi erőszak miatt.

Először is, Hargitay szerint az az erkölcstelenség, hogy Kisst a múltja miatt támadták. Másrészt Kiss esetét, vagyis a csoportos nemi erőszakot az abortuszhoz hasonlította. Hargitay konzervatív ember, a Heti Válasznak adott interjújában például még a Szent Koronáról is hosszasan értekezik. Ezzel nincs semmi baj, én például kifejezetten tisztelem azokat, akiknek vannak elveik, még ha nem is osztom a nézeteiket. Hargitay konzervatív emberként pedig az abortuszt „magzatgyilkosságnak”, a „legnagyobb bűnnek” tartja. Ebben például nagyon nem értünk egyet, de ettől még gondolhatja ezt.

Azt viszont talán ő sem gondolhatja komolyan, hogy szerinte egy csoportos nemi erőszakoló múltját felhántorgatni olyan, mintha „most hoznak egy abortuszról szóló törvényt, akkor húsz-harminc év múlva majd előveszik azokat a nőket, akik megszakíttatták a terhességüket?!”, hacsak nem tartozik azok közé, akik amúgy nem tartják bűncselekménynek a csoportos nemi erőszakot.

Hargitay amúgy a magyar úszósporton belüli megosztottságot okolja a történtekért, és homályosan utalgat „egy szűk csoportra”. Az újságírói kérdésre, hogy Hornyák Viktorra gondol-e, aki 2015-ben Gyárfással szemben indult a szövetség elnöki posztjáért, már kitérő választ adott: „ez mindenkinek legyen házi feladat”.

De azért azt még hozzátette, hogy „azok akarnak botrányt, akik véleményem szerint nem Magyarország érdekeit képviselik”, merthogy „a sport nagyon fontos egy nemzet önbecsülésében”. A Kiss elleni támadást pedig az úszószövetség, konkrétan az elnök Gyárfás Tamás elleni támadásként értékeli.

Hargitay amúgy „nagyon elérzékenyült” attól a „csodálatos kiállástól”, hogy az úszószövetség vezetése és az edzőbizottság is egységesen kiállt Kiss László mellett.

Varga Mihály káros dolognak tartotta a kötelező vasárnapi zárvatartást, a teljes visszavonulásról pedig „többé-kevésbé” Rogán Antal és köre győzte meg a kormányt. Erről a Figyelőnek adott interjújában beszélt, amelyről az Index tudósított.

Megkérdezték tőle, hogy Orbán tényleg kirúgással fenyegette-e meg azokat, akik a hirtelen hátraarc ellen szavaznak. Varga nem tagadta, annyit mondott erről, hogy kormányülés részletei titkosak, de „a miniszterelnök nyilvánvalóan felhívta a figyelmét azoknak a kormánytagoknak, akik egyben parlamenti képviselők is, hogy a kabinet javaslatát támogatni illik”.

Négy év alatt megkétszereződött a készpénzállomány, ami „önmagában” Varga Mihályt persze nem zavarja, szerinte „örüljünk annak, hogy az embereknek több pénzük van”. Persze erősödik tőle a feketegazdaság, de majd valahogyan támogatni fogják POS-terminálok, azaz a kártyaelfogadó helyek telepítését. Annyit tudni erről, hogy megkérik majd a bankokat, hogy érjék be kevesebb jutalékkal. Illetve valahogyan támogatják majd a kereskedőket is.

Azt találták az NGM-ben, hogy „furcsa módon" rossz a POS-terminálokra vonatkozó banki szabályozásunk, ugyanis nagyon drága ilyeneket telepíteni. Emellett durván tolja a drága és veszélyes készpénzt a tranzakciós adó is, de az biztosan maradni fog, a mértékét sem fogják csökkenteni, mert „vannak fontosabb adócsökkentő javaslataik".

Varga elmondta még, hogy a magyar áfakulcsot, amely a legmagasabb a világon, „magasnak tartja". De az is marad, inkább egy-egy területen tesznek kivételeket, mint a sertéshús vagy az „éttermi szolgáltatások". Úgy tűnik viszont, hogy technikai problémák miatt a kenyér áfáját nem csökkentik, mert kenyérből „sokfélét lehet kapni", és a „kenyérlángost például hova soroljuk?".

A szokásjogra hivatkozva Varga nem mondott véleményt Matolcsy alapítványairól, és egyébként kitart amellett, hogy a gyanús ügyletekbe keveredő állami Eximbank nem tartozik államháztartási körbe, hiába kéri ezt folyamatosan az Eurostat.

Az állami Eximbank a korábbi 6,72 milliárdos kölcsön mellé újabb milliárdos nagyságrendű hitelt nyújtana Andy Vajna cégének a TV2 működtetésére – írta a valasz.hu, amelynek a filmipari kormánybiztos cége megerősítette, több bankkal is tárgyalnak. A cikket a hvg.hu ismertette.

A valasz.hu felidézte, hogy Andy Vajna cége, a Magyar Broadcasting Co. tavaly már kapott egy 6,72 milliárd forintnyi, versenyképességet javító belföldi befektetési kölcsönt a külügyminiszter által felügyelt banktól a TV2 „tulajdonjoga megszerzésének finanszírozása céljából”.

A valasz.hu szerint a tévévásárlás után a pénzintézet az üzemeltetés költségeibe is beszáll, ami a gyakorlatban újabb milliárdos nagyságrendű forgóeszközhitelt jelent a TV2 részére.

A Magyar Broadcasting Co. közölte, hogy „a TV2 finanszírozásával kapcsolatban több bankkal is folynak tárgyalások forgóeszközhitel felvételéről, de ezek egyike sem állami kamattámogatási konstrukció”.

A beszámoló szerint az Eximbank tehát vélhetően megint olyan kölcsönt készül adni Vajnának, amely a korábbi 6,72 milliárdoshoz hasonlóan nem szerepel a pénzintézet nyilvános hiteltermékei között.

A 444.hu szerint az Eximbankon fog elcsúszni a magyar államadósság-csökkenés.

Az Eximbankot is bele kellene számolni a magyar állami szektorba, közölte az Eurostat a ma kiadott jelentésében.

Magyarország két másik országhoz hasonlóan rákerült egy olyan listára, amelyek államadóssági adatai minőségével szemben fenntartásai vannak az Eurostatnak. Ilyen 2004 óta nem történt.

Az állami tulajdonban lévő Eximbank mérlegfőösszege 2014 végén 627 milliárd forint volt, azóta még magasabb lett. Az Eurostat szerint ezt hozzá kellene adni a magyar államadóssághoz, ami 2015 végén 25 393,9 milliárd forint volt.

Tehát a GDP 75,3 százaléka helyett valójában legalább 77,1 százalék az államadósság.

Az Eurostat közleményére a magyar statisztikai hivatal a Magyar Nemzeti Bankkal közös közleményben válaszolt. A válasz szerint "a magyar statisztikusok ragaszkodnak a nemzeti számlák módszertani elveihez és nem tekintik lezártnak az ügyet". Az MNB és a KSH szerint ugyanis hiába van állami tulajdonban az Eximbank, és lát el államilag meghatározott feladatokat (elvileg exportösztönzés, amikor épp nem Vajna vagy Garancsi bizniszeit pénzelik), a forrásait a piacról szerzi be (hogy emellett állami garancia van, arról hallgatnak a magyar hatóságok).

Az Index közli az MTI anyagát, miszerint közel kilencszáz magyarországi helyszínen ellenőrzi a rendőrség a sebességhatár túllépését ma reggel hattól 24 órán keresztül a Speedmarathon nemzetközi akció keretében.

Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (TISPOL) által végzett ellenőrzés 874 magyarországi helyszínére mintegy 650 javaslat érkezett a lakosságtól. Az ellenőrzések helyszínét és időpontját megyékre bontva megtalálhatjuk a rendőrség honlapján.

Az akcióban csak a sebességhatár betartását ellenőrzik. Egy eszközt hat-hét helyen is bevetnek. A traffipax egy-egy helyszínen legfeljebb négy órán át méri a sebességet.

A múlt évi összeurópai ellenőrzési akció során a legtöbb gyorshajtót Németországban (mintegy 11 ezer) és Olaszországban (5,5 ezer) mérték be, Magyarország a harmadik helyre került 5 ezer gyorshajtóval.

Szeptembertől középiskolák százaiban szűnhet meg a földrajz – írja a 444.hu.

Idén szeptembertől ugyanis új iskolatípusok jelennek meg a magyar közoktatásban: jönnek a szakgimnáziumok és az új típusú szakközépiskolák, és úgy tűnik, az új rendszernek már meg is van az első potenciális áldozata: a földrajz.

Az új típusú középiskolákban a kormány márciusi köznevelési kerekasztalon bemutatott tervei szerint a diákok csak olyan természettudományokat tanulnak majd, amelyekre a szakmájukhoz szükségük van: a vegyészek például csak kémiát, az erdészek csak biológiát.

A földrajzot ezek szerint kizárólag turisztikai, földmérési és bányászati szakirányú középiskolákban tanítanák, amivel nemcsak az a baj, hogy így rengeteg földrajztanár az utcára kerülhet, hanem az is, hogy a gyerekek alapvető földrajzi ismeretek hiányában hagynák el az új típusú középiskolákat.

"Nagyon durva támadás ez a tudományunk ellen" – mondta a nol.hu-nak Szilassi Péter szegedi docens, a Magyar Földrajzi Társaság választmányi tagja, aki szerint a földrajz nemcsak arról szól, hogy Németországnak mi a fővárosa, és az általános műveltség fogalmába a földrajzi alapműveltség is beletartozik.

A társaság elkeseredett hangú petícióban követeli, hogy a földrajzot továbbra is lehessen tanítani az összes szakközépiskolában.

Vécsey László fideszes országgyűlési képviselő állami támogatással cserélte le mosógépét – írja a Blikk. A beszámoló szerint – amit az Index idézett – a képviselő nem személyesen pályázott a kormányzati otthon melege programban, hanem helyette a felesége adta be a papírokat, és Seszták Miklós fejlesztési miniszter meg is adta a kért támogatást.

Vécseyék a biztonság kedvéért a lehető legmagasabb összeget kérték a pályázatukban, 45 ezer forintot. A Blikk kereste a fideszes politikust, hogy „nem érzi-e visszásnak, hogy az átlagnál sokkal tehetősebb családként állami támogatást kértek mosógép- vásárlásukra, és ezzel esetleg rászorulók elől vették el a lehetőséget", de a politikus csak annyit üzent a lapnak, hogy nem kíván reagálni.

A lap megkereste a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot is, hogy milyen szempontok alapján volt támogatható a képviselő feleségének pályázata. A minisztérium válaszában azt írta:

„A mosógépvásárlási-program célja a lakossági energiahatékonyság minél szélesebb körű támogatása és elterjesztése volt. A keretösszeg folyamatos emelésének köszönhetően lényegében minden pályázó megkapta az igényelt támogatást. A pályázatkezelő kizárólag az előzetes feltételeknek való megfelelést ellenőrizte." Hozzátették, a pályázók rokoni kapcsolatait nem vizsgálhatták.

A Demokratikus Koalíció közleményben reagált a hírre. Eszerint az elmúlt 6 évről nem lehetett azt mondani, hogy a Fidesz aprópénzre cserélte volna a választók felhatalmazását: trafikok, kaszinók, földek, és milliárdos közbeszerzések kerültek a fideszes politikusok rokonaihoz. Orbán bűnszervezetének tagjai azonban mára nem csak a milliárdokat, hanem az "aprót" is szeretnék megszerezni azok elől, akiknek valóban szükségük lenne rá. A fideszes képviselő a hivatalos fizetéséből egyetlen hónapban legalább 6 ilyen mosógépet tudna megvenni, de neki inkább a rászorulóknak nyújtott támogatás kellett.

A Demokratikus Koalíció emlékeztet: 2010 előtt a képviselők hozzátartozói el sem indulhattak semmilyen állami pályázaton, az ezt korlátozó törvényt az Orbán-kormány egyik első dolgaként törölte el. A fideszes kevesek törvénybe foglalták, hogy rátehetik a kezüket a sokaknak nyújtott állami támogatásokra a mosógépcserétől a milliárdos közbeszerzésekig. A DK azt a Sokak Magyarországát fogja felépíteni a kormányváltás után, ahol a kevesek rokonsága törvénnyel van eltiltva a sokaknak nyújtott mindennemű állami pályázatoktól

A hvg.hu szerint a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete azt vizsgálná, milyen mértékben sérül 10 éven belül az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés.

Székely László alapjogi biztoshoz fordult a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete, mert álláspontjuk szerint az egészségügyre fordított közkiadásokból nem lehet biztosítani a testi és lelki egészséghez való alapjogot – írta csütörtökön a Népszabadság és a Magyar Nemzet.

Dénes Tamás, a szervezet elnöke a Népszabadságnak azt mondta, 2025-ben már háromezer háziorvos hiányzik majd, így az ország felének nem lesz alapellátója, ezért arra kérik az ombudsmant, vizsgálja meg, hogy milyen mértékben sérül az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés.

A Magyar Nemzetben megjelent cikk szerint 9 év múlva 4,5 millió embernek lesz alapellátása, az alulfinanszírozottság miatt pedig egy intézmény sem tud megfelelni a szakmai, a tárgyi minimumfeltételeknek, a betegbiztonság kritériumainak.

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete felmentette Hiszékeny Dezső szocialista politikust a vesztegetés vádja alól. Sz. Sándor másodrendű vádlott befolyással üzérkedés miatt két év, végrehajtásában öt évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott - írja az MTI.

A vád szerint Hiszékeny 2013-ban 13. kerületi alpolgármesterként ötmillió forint kenőpénzt kért azért, hogy egy önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiség bérleti jogát egy vállalkozónak adja. Az Index beszámolója szerint Hiszékeny végig tagadta a bűnösségét, az ellen folyó eljárást koncepciósnak nevezte.

Április elején az ügyész perbeszédében öt évnél súlyosabb szabadságvesztést kért Hiszékeny Dezsőre, a védő pedig felmentést indítványozott a Fővárosi Törvényszéken.

Az ügyész vádbeszédében arról beszélt, hogy a nyomozás során telefonokat és egyes helyiségeket hallgattak le, valamint fedett nyomozó útján beszerzett bizonyítékok támasztják alá a vádat. Az eljárás adatai szerint 2013 elején az angyalföldi alpolgármesteri irodát is hónapokon át lehallgatták.

Először a hvg.hu-n olvasható az alaptörvény-módosítás legújabb változatát. Kikerült a tévéstúdiók elfoglalása és az internetforgalom fokozott ellenőrzése is a tervezetből. A módosításban már a nyilvános rendezvények tilalma sem szerepel és a kijárási tilalom sem található. Az ellenzék által kifogásolt részek többsége eltűnt. A honlap szerint még az sem kizárt, hogy a lecsupaszított változattal a szocialistákat is sikerül visszacsalogatni a tárgyalóasztalhoz.

Már csak 15 napra hirdetné ki a terrorveszélyhelyzetet a kormány az alaptörvény-módosítás legújabb változata szerint, ami a hvg.hu birtokába került. A változásokból több olyan elem is hiányzik, amit az ellenzék korábban kifogásolt. Egyebek mellett:

Teljesen kikerült a légi forgalom korlátozásáról szóló rész, a műsorszórásról és a frekvenciagazdálkodásról szóló rész is hiányzik.

Az internet és posta forgalmának fokozott ellenőrzése és a hazai tévéstúdiók megszállása sincs már benne és a kijárási tilalom részletei sincsenek megemlítve.

Az egyes törvények terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos módosításaiban pedig a kormány intézkedései az alapvető jogok lényeges tartalmát nem érintve valósulhatnak csak meg.

Nem szerepel az ország biztonságát veszélyeztető személyek, államok, stb. tulajdonjogának korlátozása

Speciális terrorelhárító intézkedések bevezetése

A közúti, vasúti, egyéb közlekedési forgalom korlátozása, megtiltása

A közterületen tartott nyilvános gyűlések tilalma

15 napig tartana csak a terrorveszélyhelyzet, ezután az Országgyűlés támogatásához lenne kötve a folytatás

Az nem világos, hogy az említett részek az ellenzéki tiltakozás hatására kerültek-e ki, vagy azért, mert az említett intézkedések végrehajthatóak más jogszabályok alapján is.

Az új, lecsupaszított módosító csomagról holnap délelőtt tartanak ötpárti egyeztetést. A HM csomagjától az MSZP eddig távol tartotta magát, azt egyszerűen provokációnak nevezték és nem mentek el az eddigi ötpárti tárgyalásokra. Úgy tudjuk, a legújabb változat megtörheti a jeget, de még egyáltalán nem született döntés arról, hogy az ellenzéki párt visszatér-e a tárgyalóasztalhoz.

Az MTI beszámolója szerint elkezdődött a pedagógusok sztrájkbizottsága által meghirdetett egész napos sztrájk. Azt egyelőre nem tudni, hányan csatlakoznak a munkabeszüntetéshez. A diákok felügyeletéről minden iskolában gondoskodni kell, amelyik tanár nem sztrájkol, annak órát kell tartania.

Az egész napos országos sztrájkot a pedagógusok sztrájkbizottsága hirdette meg, azért, hogy nyomatékosítsa 25 pontban megfogalmazott követeléseit, egyebek mellett az intézményfenntartó átszervezését, a tanárok óraszámának csökkentését.

A sztrájkbizottság többször tárgyalt a köznevelési államtitkárság képviselőivel, és bár a felek nyilatkozatai szerint több kérdésben közeledtek az álláspontok, nem tudtak megállapodni.

Az elégséges szolgáltatásokról megállapodtak a felek: eszerint valamennyi iskolában biztosítanak felügyeletet és étkezést a gyerekeknek.

A sztrájkbizottság tagja a Pedagógus Szakszervezet (PSZ), az Oktatási Vezetők Szakszervezete, valamint a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet. A munkabeszüntetéshez több szervezet csatlakozott. A sztrájkbizottság azt is kezdeményezte, hogy délben öt percig országszerte ne legyen kiszolgálás az üzletekben, ne legyen ügyintézés a hivatalokban, álljon meg a közlekedés. Ezzel azt szeretnék üzenni a kormánynak, hogy ha nem működik az iskola, semmi nem működik az országban.

Az Index szerint nyilván nehéz lesz felmérni és összesíteni, hogy országszerte hányan és hogyan csatlakoztak a tanárok sztrájkjához , de egy Facebook-oldalon gyűjtik, hogy ki, hol és miért állt meg. A képeken látszik: rendelőben, büfében és az utakon is megálltak néhányan öt percre délben. A sztrájkbizottság vezetői 14 órakor sajtótájékoztatót tartanak: ekkor nyilván többet lehet majd megtudni a részvételi arányokról.

Egyébként egy bírók alapította testület közleményben jelezte, hogy szolidaritást vállal a sztrájkolókkal. Mivel a bírók számára speciális jogszabályokban tiltják a sztrájkban való részvételt, ezért a bírák úgy fejezik ki támogatásukat, hogy a tárgyaláson kívül is viselik a fekete talárt – számol be a hvg.hu.

Az MSZP politikusai, aktivistái az MTI szerint a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren fejezték ki szolidaritásukat a pedagógusokkal szerdán. Az ellenzéki párt ezzel a pedagógusok sztrájkbizottságának azon kezdeményezéséhez csatlakozott, hogy az egész napos országos pedagógussztrájk mellett április 20-án délben öt percre országszerte "álljon le az élet".

Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője a Kossuth Lajos téren tartott sajtótájékoztatón úgy értékelte, hogy a sztrájk a közös célokról és a szolidaritásról szól. Nem engedhetik meg, hogy a hatalom megfélemlítse a sztrájkolókat - közölte.

Elmondta, hogy a pedagógusok sztrájkjához más ágazatban működő 11 szakszervezet, civil szervezet is csatlakozott. A pártelnök szerint ez a támogatás egyértelműen jelzi, hogy nemcsak az oktatás helyzetéről van szó. Milliók küzdenek azért, hogy meg tudjanak élni, de rájuk nem tekint emberként a hatalom, az ő sorsukkal nem foglalkozik - fogalmazott.

Tóbiás József azt mondta: továbbra sincsenek érdemi tárgyalások a pedagógusok fő követeléseiről, például a tanszabadságról, valamint a helyi közösségek döntési jogáról az iskolákkal kapcsolatban.

A Demokratikus Koalíció (DK) felszólította a kormányt, hogy fejezze be az országos sztrájkban részt vevő tanárok fenyegetését.

Gréczy Zsolt, az ellenzéki párt szóvivője szerdán, az Országgyűlés épülete előtt közölte, pártja a tanárok kérését elfogadva délben öt percre leállította saját tevékenységét – számolt be az MTI.

A DK ugyanis üdvözli a pedagógusok országos méretévű szélesedett tiltakozását, amely megmutatja, hogy az Orbán-kormány nem szállhat szembe a magyar emberek akaratával és nem veheti el a jövőjüket - fejtette ki Gréczy Zsolt.

A szóvivő elfogadhatatlannak nevezte, hogy szerinte országszerte arról lehet hallani, hogy az "Orbán-kormány különböző rendű és rangú tagjai fenygetik a tanárokat". Azt mondta, a DK ezzel szemben Sokak Magyarországa című programját megvalósítva megszüntetné a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik), visszaadná az iskolák önállóságát, visszaállítaná a szabad tankönyvválasztást, csökkentené a tanárok adminisztrációs terheit és a szakmai szervezetekkel egyeztetve korszerűbbé tenné a tananyagot.

Az Együtt szerint a kormány időhúzásra játszik és "megpróbálja megvezetni" a tanárokat a pedagógussztrájk kezelésekor.

Szabó Szabolcs, az ellenzéki párt független országgyűlési képviselője szerdán, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján az MTI szerint úgy fogalmazott, a kabinet az elmúlt időszakban többször is hazudott a pedagógusoknak. Példaként említette erre, hogy szerinte a kormány valótlanul állította, hogy 38 milliárd forintos többlettámogatást ad a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik), valójában ugyanis csak a novemberre és decemberre tervezett előirányzatot hozták előre és egy forinttal sem emelték a szervezet támogatását.

"Pont ugyanilyen átverés" a kormány azon állítása is, hogy a közoktatásnak százmilliárd forintos nagyságrendű támogatást adnak, hiszen nem jelent meg ilyen tartalmú költségvetési módosító javaslat - fejtette ki Szabó Szabolcs, aki szerint a kormány azzal is átveri a tanárokat, hogy a pedagógusoknak nagyobb tanítási, az igazgatónak pedig szélesebb körű gazdálkodási szabadságot ígér.

Az LMP szerint az iskola nem a kormányt szolgálja, hanem a jövőt, ifjúsági szakszóvivőjük ezért - támogatva a sztrájkoló pedagógusokat - arra szólította fel a kabinetet, hogy bánjon ennek megfelelően az oktatási intézményekkel.

Kanász-Nagy Máté szerdai budapesti sajtótájékoztatóján – mint az MTI írja - kifogásolta, hogy a kormány szerinte semmit nem értett meg az elmúlt időszak oktatással kapcsolatos eseményeiből, "továbbra is rossz irányba tolják a biciklit".

Példaként fogalmazta meg, hogy a tanárok fellépése ellenére megpróbálják ellehetetleníteni az alapítványi szakképző iskolákat, bekényszerítve azokat az állami fenntartású szakképzési rendszerbe.

Sérelmezte a szeptembertől szakgimnáziummá átnevezett szakközépiskolák képzéseinek átalakítását is, mondván, a közismereti tárgyak jelentős visszaszorításával megakadályozzák a diákok későbbi szakma- vagy pályamódosítását. Hangsúlyozta: a tananyag leszűkítésével egy szűk gazdasági érdeknek, az oligarchacsoportoknak szolgáltatják ki a fiatalokat.

A hvg.hu jelentése szerint egy középiskolai tanár arra hívta fel a figyelmet, hogy komoly torzulások lehetnek a sztrájkoló tanárok számáról készült statisztikákban: akár 10 százalékos eltérés is lehet a tiltakozók valós létszáma és a hivatalos adatok között.

A hvg.hu-nak nyilatkozó tanár elmondta, iskolájukban összesen 88 tanár dolgozik, de közülük csak 67-en sztrájkolhatnak, az óraadók vagy szerződéssel tanítók nem. Ebből a 67 tanárból 45-en vesznek részt az egész napos munkabeszüntetésben, vagyis a sztrájkra jogosultak több mint 60 százaléka.

Viszont a bérszámfejtés miatt a Klik felé azt kell lejelentenie az iskolának, hogy a teljes létszámhoz képest hányan sztrájkoltak szerdán. Máris máshogyan fest a statisztika, hiszen így a 45 sztrájkoló már nem 60, hanem csak 50 százalékot jelent a teljes tanári állományhoz viszonyítva, vagyis kapásból 10 százalékkal csökkent a tiltakozók száma.

Szerinte ez nem egyedi eset, valószínűleg több iskolában is hasonló a helyzet. Az így kapott torz adatokat könnyen felhasználhatja a kormányzati propaganda, azt sugallva, hogy sikertelen volt a szerdai sztrájk, véli a sztrájkoló tanár. Ahogy az egész tanárlázadásról is sikerült elhitetniük, hogy csak és kizárólag a béremelésről szól, tette hozzá.

Zsarolással próbálják elijeszteni a sztrájktól a pedagógusokat – írja az Index.

A honlap emlékeztet, hogy a sztrájk törvényes, mert a szervezőknek sikerült megállapodniuk a kormánnyal az elégséges szolgáltatásokról. Azaz arról, hogy mi az a minimumfeladat, amit a sztrájk ideje alatt egy intézménynek el kell látnia.

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az intézmény vezetője (legyen az akár óvoda- vagy iskolaigazgató) felméri, hány kolléga akar sztrájkolni. Ha nagyon sokan sztrájkolnak (mondjuk a pedagógusok 30-50 százaléka), akkor az igazgató akár úgy is dönthet, hogy nem lesz tanítási nap. Igaz, ez esetben is fogadniuk kell a gyerekeket, felügyelni kell őket.

És itt jön kapásból az első bökkenő: a Klik és a sztrájkolók másképpen értelmezik a jogszabályokat.

A Klik szerint ha egy diák szerdán nem megy iskolába, akkor igazolni kell a hiányzást. A sztrájkolók szerint viszont a Klik rosszul tudja.

Azaz másképpen értelmezik a jogszabályokat a Klik vezetői és a sztrájkolók. A Klik az Emberi Erőforrás Minisztériumának egyik rendeletére hivatkozik, ez a jogszabály kimondja: „Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell.”

A sztrájkolók nevében viszont az egyik szervező, a Pedagógusok Szakszervezete a köznevelési törvényre hivatkozik, amely kimondja: az „egyéb foglalkozás” a tanórákon kívüli olyan „egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja”, míg a tanítási nap „az egyes osztályokban a tanítási órák, továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti program, a kulturális, sportrendezvény megtartására fordított nap, ha a foglalkozási órák száma eléri a hármat”.

Azaz – érvelnek a sztrájkolók – a sztrájk alatti felügyelet nem tanítási óra és nem egyéb foglalkozás. Tehát a távolmaradást nem kell igazolni.

De miért olyan fontos ez?

Azért, mert a szülőknek egy tanévben csak három alkalommal lehet igazolni, ha a gyerekük távol marad. Márpedig ha a szülők attól való félelmükben, hogy igazolatlanul fog hiányozni a gyerek és emiatt hátrány éri (például beírják az ellenőrzőjébe az igazolatlan hiányzást), elküldik az iskolába, a sztrájkoló pedagógusokkal szúrhatnak ki.

Márpedig ha sok gyerek megy el az iskolába, akkor a törvény kötelezheti a sztrájkolókat a sztrájk ideiglenes felfüggesztésére.

Tehát miközben a Klik azt hangoztatja, hogy „senki sem kényszeríthető sztrájkra vagy attól való távolmaradásra”, a trükk lényege, hogy az igazolatlan hiányzással való burkolt fenyegetéssel éppen a sztrájk megtartását lehetetlenítené el.

Mindeközben pedig egyre több olyan jelzés érkezik a sztrájk szervezőihez, hogy vidéki iskolákban különböző fenyegetésekkel és megfélemlítéssel próbálják elvenni a pedagógusok kedvét a sztrájktól.

Egy Somogy megyei iskola pedagógusa az egyik közösségi oldalon például arról számolt be, hogy április 13-án kedd reggel a kis településen a polgármester – noha nem a pedagógusok munkáltatója – összehívta a tantestületet, és negyedórás, a pártállami időket idéző „indulatos beszédet” tartott arról, miért nem szabad sztrájkolni. Azt mondta a pedagógusoknak, hogy húzzák csak meg magukat, „így is túl vannak fizetve” és az ő kollégáinál, sőt a közmunkásoknál is kevesebbet dolgoznak. A polgármester a pedagógus beszámolója szerint arról is beszélt, hogy felhívták a minisztériumból, és jelezték neki: ha további pályázatokat szeretne nyerni a település, akkor tegyen valamit a pedagógusokkal. Végül azzal fenyegette meg a jelenlevőket, hogy aki sztrájkol, az a településnek tesz rosszat, és akár a munkáját is elveszítheti.

Az eset nem egyedi, számtalan hasonló történetről számoltak be az Indexnek a sztrájk szervezői, hozzátéve, hogy ezeket a fenyegetéseket nagyon nehéz bizonyítani. Előfordult, hogy a polgármester az intézmény megszüntetésével, a jubileumi jutalmak visszatartásával fenyegetőzött arra az esetre, ha a pedagógusok sztrájkolnának – mesélték az Indexnek a sztrájk szervezői, akik a pedagógusok folyamatosan kapják az erről szóló e-maileket.

Hasonlóról számoltak be a vs.hu újságíróinak is pedagógusok. A lap azt írja, hogy több fővárosi kerületben is behívatták az óvodák vezetőjét a polgármesteri hivatalba, és ott próbálták őket lebeszélni arról, hogy az intézmény bármilyen módon csatlakozzon a sztrájkhoz. Volt, ahol a lap szerint sikerrel jártak.

A minisztérium ugyanakkor visszautasítja ezeket a vádakat, azt írták, a minisztérium „sem a múltban, sem a jövőben nem kíván senkit sem listázni, sem megfélemlíteni szakmai, politikai vagy egyéb nézetei alapján, erre utasítást nem adott, és nem is adhatott”. Egyúttal a leghatározottabban visszautasítanak „minden ellenkező híresztelést”.

Egyelőre a Pedagógusok Szakszervezete nem tudja megmondani, mennyien fognak szerdán sztrájkolni. Már csak azért sem, mert akár szerdán is dönthet arról egy pedagógus, hogy sztrájkba lép-e. Mindenesetre sok olyan iskola van, ahol a jelenlegi tervek szerint a többség sztrájkolni fog, így tanítási nap sem lesz.

Nagyon súlyos képet fest a szakközépiskolák – új nevükön szakgimnáziumok – kerettantervének átalakítási terve: a hvg.hu-nak nyilatkozók 14 évesen eldöntött sorsokról, romló felvételi és munkaerőpiaci esélyekről, bajba kerülő iskolákról beszéltek.

Rendkívül súlyos lépésre készül a kormány, aminek nagyon sok káros következménye lesz – mondja Varga Júlia, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a szakközépiskolák – vagy új nevén szakgimnáziumok – tantervének tervezett átalakítására.

Az Index vasárnap egy, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által bemutatott prezentációra hivatkozva arról írt, a szakgimnáziumokban a szakmai tárgyak arányát a közismereti órák rovására növelnék úgy, hogy kiválasztják, melyik szakmához milyen természettudományos tárgyat kell tanulni. Matematika, magyar és történelemórából nem lesz kevesebb, de aki gépésznek megy, csak fizikát, aki vegyésznek, csak kémiát tanulna, míg az egészségügyis képzésre járó csak biológiát, a turisztikai szakközépbe jelentkező viszont csak földrajzot. Van, aki egyiket sem: a vendéglátósok például természettudomány helyett nyelvet tanulnának.

A tervezet létezését megerősítette Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, aki szerint a koncepcióról több fórumon tárgyalnak. Nem csak a szakértőnek, a tanároknak is súlyos kifogásaik vannak a koncepcióval kapcsolatban, egy szakszervezeti vezető úgy fogalmazott, „elszörnyülködünk a tervezeten".

Azt, hogy a javaslatot pontosan ki készítette, nem tudni. Az előbb idézett szakszervezeti vezető azt mondta, a közismereti tárgyakra vonatkozó részt az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a szakmait pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium határozta meg, Horváth Péter információi szerint az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Iparkamara javaslatai is benne vannak a koncepcióban. A tervezetről szerettük volna feltenni kérdéseinket Palkovics László oktatási államtitkárnak, aki egy hétfői rendezvény után nem akart nyilatkozni, írásban feltett kérdéseinkre viszont még nem kaptunk választ – sem az Emmitől, sem pedig a szintén megkeresett NGM-től. Az iskolák már szeptembertől új néven futnak, de azt nem tudni, hogy a szabályok is életbe lépnek-e akkor.

Ha a kerettantervet a jelenlegi formájában véglegesítik, az azt jelenti, hogy egy 14 éves gyereknek – vagy a szüleinek – az egész további életéről döntenie kell, holott a tanárok tapasztalatai szerint nemcsak egy 14 éves, de egy 18 éves sem nagyon tudja, mi akar lenni.

A kizárólagos óraválasztás miatt „majdnem lehetetlen lesz váltani, ha egy diák objektív vagy szubjektív okok miatt másik szakmát akar tanulni” – mondja Horváth Péter, de a továbbtanulással is gondok lehetnek: Varga Júlia szerint ezzel a változtatással a szakgimnáziumban tanulók – jellemzően a középosztály gyerekeinek – felsőfokú tanulmányi esélyei nagyon lecsökkennek. Ez azt is jelentheti, hogy tovább fog csökkenni a felsőoktatásba jelentkezők száma és aránya.

„A szakközépiskola tényleg lehetőséget adott a továbbtanulásra, ez volt a legsikeresebb iskolatípus, ami lehetővé tette az érettségit adó képzés arányának növelését, amit most sikerül lebutítani. Ez kétségbeejtő” – fogalmaz Varga, aki el sem tudja képzelni, hogy egy érettségit adó intézményben valaki egyáltalán ne tanuljon biológiát, földrajzot vagy akár kémiát.

A kormány nagyon sok gyerek életére lesz hatással: a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb – 2014-es – adatai szerint a középfokú iskolában tanulók 40 százaléka, 189 ezer gyerek jár szakközépiskolákba. Gimnáziumokban is nagyjából ugyanennyien, a szakiskolákban viszont csak 100 ezren, ami a diákok 21 százalékát jelenti. 2014-ben is csökkent a gyereklétszám, a számokból az látszik, a gimnáziumokhoz ragaszkodnak leginkább a szülők és a gyerekek. Az átlagos, 6,2 százalékos csökkenéshez képest ugyanis gimnáziumba csak 1,2 százalékkal, szakközépiskolába 7,2, míg szakiskolába 12 százalékkal kevesebb gyerek jár.

Horváth Péter nemcsak a gyerekek, hanem az iskolák szempontjából is lát problémát: ha valóban a tervek szerint csökkennek a közismereti óraszámok, kevesebb diák akar majd szakgimnáziumba menni, sokan ugyanis úgy gondolják, hogy a felsőoktatásra az új feltételekkel kevésbé készítené fel ez az iskolatípus, így azok a jobb képességű gyerekek, akiknek jó alternatíva volt egy nívós szakközépiskola, a gimnáziumok felé fordulnak.

Az eredeti tervek szerint az iskoláknak sem maradt volna semmilyen mozgásterük a helyi tanterv meghatározásában, most úgy tűnik, a mindennapos testnevelésből lehet majd faragni – különös tekintettel arra, hogy vannak olyan napok, mikor a gyerek szakmai gyakorlat miatt bent sincs az iskolában – mondja Horváth, aki nem tudta megítélni, hogy a koncepcióval kapcsolatban mennyire alkuképes a kormány, de szerinte gyökeres változások nem várhatók. Azt azonban fontos eredménynek tartja, hogy 2017-ben nem csak emelt szinten vizsgázhatnak szakmai tárgyakból a szakközépiskolások.

A Köznevelési Kerekasztal ülésén nem került szóba, hogy a gimnáziumi bekerülési feltételeken is változtatna a kormány, a menekülési útvonal nem ennyire egyértelmű: Varga Júlia szerint ugyanis a gimnáziumok nem tudnak majd sok új diákot felvenni, hiszen a központosított oktatás miatt az iskoláknak kicsi a mozgásterük abban, hány osztályt indítanak. Ráadásul a kormány a szakképzés arányát akarja növelni, nem a gimnáziumokét. Ezzel párhuzamosan a kormány az alapítványi és magán-szakközépiskolákat és -szakiskolákat is ellehetetleníti.

A szakiskolák korábbi átalakítása is az általános képzés arányát csökkentette. Az is elhibázott átalakítás volt, de a mostani terv talán még súlyosabb – mondja Varga. Meg kell nézni a nemzetközi példákat: egy német diák 2 ezer órával több általános képzéssel kerül a szakképzési rendszerbe, mint egy magyar.

„A szakiskolák átalakítása a közmunkába vezet. Hogy ez mennyire vezet oda, még nem látni, de az biztos, hogy hosszú távon gazdasági növekedést gátló szerepe lesz, és rontani fogja a szakgimnáziumokból kikerülők későbbi életesélyeit.”

A közismereti órák arányának csökkentésével ugyanis – csak úgy, mint a szakiskolások esetében – rosszabbak lesznek a diákok általános készségei is, emiatt a foglalkoztatási esélyeik is romlanak.

„A valódi munkaerőpiac nem díjazza azokat a fiatalokat, akiknek nincsenek meg az általános képességei, különösen azokat, akiknek nincs tanulási készsége" – mondja a szakember, aki szerint alkalmazkodni tudó fiatalokat kell kiengedni az iskolából, akik utána mindenféle irányban el tudnak mozdulni.

Arra a kérdésre most még nem lehet válaszolni, hogy azok a gyerekek is rosszul járnak-e, akik az általános iskola végén elképzelt pályát futják be, bár Varga szerint valószínűleg igen, hiszen „számtalan empirikus kutatási eredmény bizonyítja, hogy az általános készségek magas szintje foglalkoztatásban, bérben is jobb lehetőségeket jelent a munkaerőpiacon”.

Kérdésünkre, hogy egy leendő gépésznek miért van szüksége biológiaórára, Varga Júlia azt mondta, „még nem léteznek azok a szakmák, amelyekben ezek a fiatalok életük során foglalkoztatva lesznek. Nem tudjuk, hogy mi lesz 30-40 év múlva, az IT-szektor fejlődését sem tudták megjósolni ugyanennyi idővel ezelőtt. Ezeket a fiatalokat nem egy vagy három évre kell felkészíteni.”

Már most is nagyon kevés diák tanul tovább műszaki vagy természettudományos pályán. Minden korábbi vizsgálat azt mutatta, hogy a szakközépiskolások nagyobb eséllyel jelentkeznek ilyen képzésekre. Ha elvesszük tőlük a választási lehetőséget, ilyen szempontból is súlyos következményekkel kell számolni – mondja Varga Júlia.

„Nagyon hosszú távon ható dolog ez, hosszú időre tönkreteszi generációk életét és Magyarországot is. A szakiskolák átalakításával együtt messze ez a legsúlyosabb lépés, ami a közoktatás átalakításában történik.”

A "készülő Orbán-palota" elé, a Várba szervez tüntetést Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció elnöke az alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulóján, április 25-én - értesült az Origo.

A kormányellenes tüntetésen Gyurcsány mellett színpadra áll és felszólal a fekete ruhás nővérként ismert Sándor Mária, Kovács László volt EU-s biztos, az MSZP korábbi elnöke, a Sukoró-perben elítélt Császy Zsolt, továbbá Tóth Zoltán választási szakértő, Törőcsik Zita, a József Attila Gimnázium korábbi igazgatója és Zsófi Claudia egyetemi hallgató is.

Az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán nyilvánosságra hozott döntése szerint nem ütközik az alaptörvénybe, hogy a választási törvény nem teszi lehetővé a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodók számára a levélben szavazást. Az Ab szerint a támadott rendelkezés nem korlátozza a szavazáshoz való jogot.

Az Ab szerint a vitatott szabályozás okozhat ugyan többletterhet az érintetteknek, ám a megkülönböztetésnek van objektív, alkotmányos, ésszerű indoka. A Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok kapcsolata az állammal közvetlenebb és erősebb, tőlük elvárható, hogy szavazataikat személyesen adják le.

A szabályozás egyébként a Magyarországon állandó lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok, köztük például több százezer határon túli kisebbségben élő számára teszi lehetővé a levélben szavazást.

A blog szerzőjeként azonban kénytelen vagyok azt mondani: ez annyira felháborító döntés, s annyira hazug indoklás, hogy nem lehet szó nélkül hagyni.

Szóval a romániai, vagy éppen szerbiai kisebbségi magyarok szavazhatnak levélben, számukra megkönnyítik a voks leadását, miközben nem Magyarországon élnek, nem viselik a szavazatuk következményeit, s általában nem is kötődnek Magyarországhoz olyan szorosan, hogy napról napra kövessék az itteni fejleményeket, s így felelősen tudjanak dönteni. (Ha nézik is a magyar médiát, náluk nagyobb a hatása, befolyásolási képessége az állami tv-nek, rádiónak: nem csoda, hogy általában a Fideszre voksolnak. S ennek nyomán az sem csoda, hoyg Orbánék egyáltalán miért adtak neki szavazati jogot a magyarországi választásokon.) Míg a kényszerűségből külföldre távozott, kint munkát kereső (de előtte Magyarországon élt, nevelkedett, az itteni helyzetet a kisebbségieknél sokkal jobban ismerő) emberek nem szavazhatnak levélben, nekik személyesen el kell menniük a kinti követségre, időt, pénzt kell áldozniuk erre – hadd vegye el az Orbán-kormány a kedvüket a szavazástól. Pedig – a kisebbségiekkel ellentétben – nekik a voksolás a saját személyes sorsukat is érinti: ha jól választanak, olyan kormánya lesz Magyarországnak, amely megteremti a lehetőségeket számukra a visszatérésre. S ez a rendelkezés nem korlátozza a szavazáshoz való jogot? Na ne szórakozzanak velünk az alkotmánybírók!

S az az indoklás, hogy az ő kapcsolatuk az állammal közvetlenebb, erősebb, ezért elvárható tőlük a plusz terhek teljesítése? De hiszen épp azért, mert az ő kapcsolatuk erősebb, épp az ő szavazásukat kellene megkönnyíteni!

Lám-lám, megvan az eredménye annak, hogy a Fidesz 2010-es hatalomrajutása óta csak a saját embereit teszi be az Alkotmánybíróságba…

Az Index szerint a kormány think-tankjének kuratóriumi elnöke ma lett a Corvinus rektora, miközben helyettese, Szalay-Bobrovniczky Kristóf hivatalosan is londoni nagykövetjelöltté vált.

Hétfőn hallgatja meg zárt ülésen a parlament külügyi bizottsága a megüresedett londoni és hágai nagyköveti posztok várományosait. Az Index információi szerint a korábbi híreknek megfelelően hivatalosan is Szalay-Bobrovniczky Kristófot, a Századvég kuratóriumának elnökhelyettesét jelölik londoni nagykövetnek, amiről a külügyi bizottság tagjai most meg is kapták a tájékoztatást.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf érdeklődése London iránt nem új keletű, 2014 végén le is fényképezték a brit főváros repterén Habony Árpád társaságában. Egy nemrég megjelent interjúban így beszélt Habonyhoz fűződő viszonyáról és saját szerepéről: „Bajtárs. Régóta ismerjük egymást. Árpád ugyanannak az ügynek elkötelezett harcosa, amelynek én is. Az elmúlt 10-15 évben a centrális erőtér kiépítésén dolgoztam. A Heti Válasznál, a Századvégnél csakúgy mint egyéb szervezetekben. A jobbközép intézményrendszer kiépítésében veszek részt, cselekvője vagyok annak az elitcserének, amely folyamatban van.»

Érdekesség, hogy Habony Árpád a Századvég egy másik vezető figurája, Lánczi Tamás ügyvezetőségével tavaly tanácsadó céget alapított Londonban, a Danube Business Consultingot. Úgy tudjuk, Habony – miközben egy NAV-vizsgálat során azt állította a hatóságoknak, hogy Andy Vajna és Tombor András több tízmilliós kölcsöneiből tartja fenn magát – valóban gyakran megfordul a közismerten drága árszínvonalú brit fővárosban, ahol már életvitelszerűen berendezkedett, állandó otthona is van.

Az interjúban is kifejtett elitcsere egyébként olyan szépen halad, hogy Szalay-Bobrovinczky századvéges főnöke, Lánczi András kuratóriumi elnök épp ma lett ellenszavazt nélkül a Corvinus egyetem rektora. A Századvég kuratóriumi elnökét Orbán Viktor egyik főideológusának tartják.

S miközben nagykövetként Szalay-Bobrovniczky több időt tölthet majd bajtársa társaságában Nagy-Britanniában, ahol a jelek szerint erőteljesen terjeszkedik a Századvég-család, saját családja különböző országokba fog szétszakadni.

Nincs hír ugyanis arról, hogy felesége, Szalay-Bobrovniczky Alexandra ne maradna a továbbiakban is Budapest főpolgármester-helyettese. Testvére, Szalay-Bobrovniczky Vince pedig tavaly ősszel hagyta ott a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkárságát, ahol államtitkár-helyettes volt, azért, hogy szintén diplomataként, külszolgálatban folytassa – korábban Bécsben volt nagykövet.

Ősztől várhatóan megkezdődik a közfoglalkoztatottak leépítése, amely a bürokráciacsökkentés következő lépcsőfoka lesz - jelentette be az MTI szerint a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerdán Győrben, a KAVOSZ Zrt. által a kis- és közepes vállalkozásoknak szervezett gazdasági fórumon.

Csepreghy Nándor hangsúlyozta: a jelenlegi politikai ciklusnak a legfontosabb feladata a bürokrácia leépítése, s ennek érdekében több állami háttérintézmény a minisztériumokba olvad be, vagy megszűnik.

Kifejtette, a folyamat ősztől folytatódhat, amikor az "állami cégek újragondolása" következtében csökken a közfoglalkoztatottak száma. A legfontosabb azonban az, hogy akik az állami szférából kikerülnek, megtalálják a helyüket a munkaerőpiacon - hangsúlyozta, majd hozzátette, "nem helyes ugyanis az az elképzelés, hogy míg az egyik oldalon ezeknek az embereknek megszűnnek a munkahelyeik, a másik oldalon felbukkannak a szociális ellátórendszerben".

Az államtitkár elmondta, ma a 4,7 millió munkavállaló közül 1,1 millió közfoglalkoztatott, s ha ebből levonják a rendvédelmi szerveknél, az egészségügyben és az oktatási szférában dolgozók számát, akkor is egy több százezres szám marad, ami magát az állami bürokráciát jelenti.

Úgy vélte, "Magyarország ma inkább számít sereghajtónak és inkább lehet éllovas, ha a bürokrácia csökkentését konzekvensen végig visszük". Ez a legfontosabb, mert meghatározza egy ország versenyképességét, hogy a vállalkozásoknak milyen bürokráciával kell szembe nézniük, és ugyanez a helyzet áll fenn akkor is, amikor egy külföldi vállalkozás szeretne letelepedni Magyarországon - fogalmazott.

A 444.hu szerint egyre kevésbé szabad a sajtó. Különösen a dél-amerikai kontinensen, de általában mindenhol romlott a sajtószabadság helyzete a Reporters Without Borders (Riporterek Határok Nélkül) nemzetközi NGO friss felmérése szerint. A jelentést a "propaganda új korszaka" címmel mutatták be.

180 ország szerepel a listán, akiket a média függetlensége, az öncenzúra mértéke, a jogbiztonság, átláthatóság és a zaklatások száma és minősége szerint rendszereznek. Tavalyhoz képest minden dimenzióban romlott a globális helyzet, de különösen Latin-Amerikában vannak bajok.

A szervezetet Párizsból irányító Christophe Deloire igazgató szerint a globális tendencia egyik oka, hogy az új technológiák megjelenésével sokkal könnyebben terjednek és felértékelődnek az információk, az autoriter vezetők ezért nagyon nyomást helyeznek azok birtokosaira és az újságírókra.

Az RWB szerint Dél-Amerikában különösen rossz a helyzet. Több országban - mint Venezuela, vagy Ecuador - erőszakkal fojtják el a sajtót, de a korrupció (Brazília) és a túlzott médiakoncentráció (Argentína) is gondot jelent.

A lista végén mégis inkább keleti országokat találni. Kína 176., Szíria 177., Észak-Korea 179., az utolsó pedig Eritrea. Magyarország két helyet visszacsúszott a legutóbbi lista készítése óta, jelenleg 67. helyen vagyunk.

Ez lesz minden idők legalacsonyabb nyugdíjemelése – írja az Origo.

A Nyugdíjasok Országos Szövetsége tiltakozik a jövőre tervezett nyugdíjemelés mértéke, módja és indoklása ellen. A nyugdíjas társadalom elkeseredéssel és felháborodással fogadta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentését a jövő évre tervezett nyugdíjemelés mértékéről – írták.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaságnak azt mondta, jövőre 0,9 százalékos lesz a nyugdíjemelés. A költségvetés készítésekor cél, hogy az ellátások megőrizzék reálértéküket, ezért a tervezett infláció mértékével egyező nyugdíjemelésre tesz a kormány javaslatot.

A Nyugdíjasok Országos Szövetsége azt kifogásolta, hogy egyeztetés nélkül döntött a kormány. Korábban az Idősügyi Tanácsban minden lényeges témánál jelen volt és érdemben befolyásolta a döntéseket a nyugdíjas érdekvédelem.

Elkeserítőnek nevezték, hogy a rendszerváltás utáni időszakban - amióta létezik szabályozott évenkénti nyugdíjemelés - 2017-ben fogják a legalacsonyabb nyugdíjemelést kapni, és felháborítónak tartják, hogy a tervezett intézkedés indoklására "olyan érveket hozott a kormány, amelyeknek véleményünk szerint nincs közük a nyugdíjasok fogyasztói szokásaikhoz, érdemben nem befolyásolják azokat".

A szervezet szerint értelmetlen 8 hónappal korábban közreadni egy olyan tervezett lépést, amely nem számol a hátralévő hónapok gazdasági és politikai folyamatainak valóságos alakulásával.

Hozzátették: a társadalom valamennyi rétege, nyugdíjasok és leendő nyugdíjasok egyaránt abban érdekeltek, hogy a mainál egy sokkal igazságosabb, méltányosabb, tervezhetőbb, átláthatóbb és fenntartható nyugdíjrendszer épüljön ki Magyarországon.

A Nyugdíjasok Országos Szövetsége 1988-ban alakult korosztályos érdekvédelmi szervezet, 36 tagszervezettel, országos lefedettséggel, a tagszervezetekben mintegy 130 ezer taggal.

- A Demokratikus Koalíció megalázónak tartja, hogy a kormány jövőre az inflációt követve 0,9 százalékkal "növelné" a nyugdíjakat.

Az ellenzéki párt szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében a rendszerváltás óta eltelt 26 év legalacsonyabb és egyben legmegalázóbb nyugdíjemelésének nevezte a kormány tervét.

Mint írták, az orvosok, ápolók, pedagógusok, tanárok, szociális munkások, kereskedelmi dolgozók és a kereső korú lakosság után a nyugdíjasok is megtapasztalhatták, mennyit is érnek a "magyar reformok": egyetlen százalék növekedést sem.

Az ellenzéki párt szerint jogos a Nyugdíjasok Országos Szövetségének felháborodása. Kitértek arra is, hogy a DK bevezetné a nyugdíj extrát, és a megfelelő gazdasági növekedés esetén a nyugdíjasokat is részesítené az ország gyarapodásából.

- Párbeszéd Magyarországért (PM) szégyenteljesnek tartja, hogy a kormány jövőre 0,9 százalékos nyugdíjemelést tervez - közölte Tordai Bence, a PM szóvivője szerdai közleményében.

A PM szerint jogos a nyugdíjasok felháborodása, hiszen csak pár száz forintot jelent a Fidesz-kormány nyugdíjemelési terve. Az idősek többségét nem vigasztalja, hogy alacsony az infláció, mert a nyugdíjasok más termékeket vásárolnak, mint az aktív korúak, ezért jellemzően nagyobb drágulással szembesülnek. A PM ezért azt javasolja, hogy a nyugdíjemelést a nyugdíjasok által fogyasztott cikkek áremelkedéséhez igazítsák, a legszegényebb időseken pedig alapjövedelemmel segítsenek.

Mellesleg a blog szerzője szerint jellemző, hogy mivel reagált minderre a Fidesz. - A nyugdíjasokat Gyurcsány Ferenc alázta meg, amikor keservessé tette a megélhetésüket, elvett tőlük egyhavi nyugdíjat, háromszorosára emelte a gáz árát és a mai napig vizitdíjat és kórházi napidíjat akar velük fizettetni – olvasható a közleményükben. Sajnos azonban ebből egy szó sem igaz: a szöveg csak azt mutatja, hogy a Fidesz már megint hülyének nézi az embereket, akiknek minden hazugság beadható. Gyurcsány vette el az egyhavi nyugdíjat? Nem igaz: először is ő – és előtte Medgyessy, azaz az akkori szocialista kormányzatok – adtak plusz egyhavit. Azután pedig Gyurcsány többek között épp azért mondott le a miniszterelnökségről, mert nem akarta elvenni a 13. havi nyugdíjat, miközben a gazdasági világválság miatt a szakértők ezt tanácsolták. Gyurcsány emelte háromszorosára a gáz árát? Nem igaz: a világpiacon kialakult kereslet-kínálat miatt nőtt a gáz ára a világon mindenütt. S most, amikor az olajár a korábbi egyharmadára esett vissza a világpiacon (szintén a kereslet-kínálat alakulása miatt) milyen érdekes: a Fidesz-kormány csak 20 százalékos rezsicsökkentést csinált, a többi 45 százalékot már nem engedte el. Hol van ez a hatalmas pénz? Kinek, kiknek a zsebébe vándorolt? S miért nem a lakosság kapta további könnyítésként?

Az előrejelzéseknek megfelelően a republikánus táborban Donald Trump aratott diadalt, a demokratáknál pedig Hillary Clintoné lett a győzelem a helyi idő szerint kedden megrendezett New York-i előválasztásokon – írja az MTI.

Az utóbbi évtizedek legjelentősebb New York-i előválasztásaként aposztrofált voksoláson a republikánus elnökjelölt-aspiránsok versenyében Donald Trump 60 százalékos támogatottsággal fölényes győzelmet aratott, mögötte messze lemaradva lett második John Kasich ohiói kormányzó, aki a voksok 25 százalékát szerezte meg. Harmadik lett a pár héttel ezelőtt még a "New York-i értékeken" gúnyolódó texasi szenátor, Ted Cruz, aki mellett a választóknak csupán 15 százaléka döntött.

Hillary Clinton szintén nagyarányú győzelmet aratott: az előző nyolc előválasztás nyolc veresége után kedden este 59 százalékos támogatottsággal aratott diadalt. Vetélytársa, Bernie Sanders vermonti szenátor a voksok 41 százalékát kapta.

A volt külügyminiszternőt "New York szereti Hillaryt" táblákkal várták hívei és az amerikai nemzeti himnuszt énekelték, Donald Trumpot pedig "Egyesült Államok! Egyesült Államok!" felkiáltással köszöntötték támogatói.

Trump Amerika újjáépítését ígérte, gazdasági fellendülést munkahelyteremtéssel, az Egyesült Államokból kiszervezett munkahelyek visszatelepítésével, és az amerikai hadsereg megerősítését - az ő szavaival: "újjáépítését" - helyezte kilátásba.

Az első kommentárok Trump ilyen nagy arányú győzelmét részben annak is tulajdonítják, hogy a milliárdos jelentős változtatásokat hajtott végre kampánycsapatában, és stratégiai tanácsadója az egyik legtekintélyesebb szakember, Paul Manafort lett. Amióta Manafort irányítja a kampányt, Trump stílusa nagyon sokat változott: megfogalmazásaiban finomabb lett, beszédei általában politikusabbak és összefogottabbak.

Hillary Clinton családjával együtt jelent meg a pódiumon és beszédben köszönte meg a támogatást. "Ma ismét bizonyság lett, hogy az otthon az igazi hely" - fogalmazott Clinton, aki ugyan nem ebben az államban született, de ez az állam választotta meg őt kétszer is szenátornak, és ma is New York városától nem messze él. Clinton megköszönte híveinek a szenvedélyt és az elszántságot és azt ígérte, hogy a következő előválasztásokon is "hozza" a győzelmet.

A politikus szerint a New Yorkban elért győzelem arra is bizonyság, hogy "nem elég diagnózist felállítani a bajokról, hanem jó megoldásokat is javasolni kell". Megjegyzésével Clinton a vetélytársára, Bernie Sanders szenátorra célzott. "Amerika problémamegoldó nemzet, a kampányunkban haladó szellemiségű célokat fogalmaztunk meg" - fogalmazott Clinton, és konkrétumokat is sorolt, hogy mi minden vár jobbításra az Egyesült Államokban. A "rendszerszerű rasszizmus" elleni harcot, átfogó bevándorlási törvényt, a nőknek a férfiakéival egyenlő jövedelmeket és erős Egyesült Államokat ígért híveinek. Ostorozta a republikánus elnökjelölt-aspiránsokat, elsősorban is Donald Trumpot és Ted Cruzt, mert szerinte mindketten megosztó személyiségek és olyan politikát javasolnak, amely visszavetné Amerikát, amely szerinte a szókimondó, keményen dolgozó és befogadó emberek országa.

A New York-i előválasztások magas tétjét részben az országos elnökjelölt-állító konvencióra megválasztandó delegátusok nagy száma, részben pedig az adta, hogy keddi választási győzelmével Clinton is és Trump is elrugaszkodhat a mezőnytől. A demokraták 247, a republikánusok pedig 95 küldöttről döntöttek.

Az MTI jelentése szerint februárban a bruttó átlagkereset 5,9, a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése következtében a nettó 7,5 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó keresetek 6,6, a nettó keresetek 8,2 százalékkal nőttek - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Januárban 5,8 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest, a nettó keresetek emelkedése 7,4 százalék volt. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,3 százalék volt a bruttó és 8,0 százalék a nettó keresetek emelkedése.

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt.

A 0,3 százalékos februári inflációval számolva a reálkeresetek 7,2, a közfoglalkoztatottak nélkül 7,9 százalékkal emelkedtek.

A versenyszférában 5,2 százalékkal nőttek a bruttó, és 6,8 százalékkal a nettó bérek, a költségvetési szektorban pedig 10,0 és 11,1 százalékos volt a növekedés a közfoglalkoztatottak nélkül.

A KSH jelentésből kiderül az is, hogy az alkalmazásban állók létszáma 100 ezerrel nőtt tavaly február óta, és ebből 67 ezren a versenyszférában találtak munkát, ami 3,5 százalékos növekedésnek felel meg.

Februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél 248, a közfoglalkoztatottakat kiszűrve 261,5 ezer forint, a nettó pedig - a családi adókedvezmény hatását nem számítva - 165, illetve 174 ezer forint volt.

Mindehhez a blog szerzőjeként egy dolgot tennék hozzá. A bruttó kereset tehát nagyjából havi 250 ezer Ft. A fideszes-KDNP-s parlamenti többség eközben épp most emelte meg Matolcsy György jegybankelnök (Orbán jobbkeze) havi fizetését az eddig is elég szép summának számító 2 millióról 5 millió forintra. S Matolcsy ezt jogosnak mondta, mert a fizetése eddig nagyon el volt maradva a küldföldi jegybankelnökökétől. Sajnos azonban a magyar orvosok, tanárok, esztegályosok, vagy éppen takarítónők fizetése is nagyon el van maradva nyugati társaikétól: akkor azt nem kellene ugyanilyen arányban emelni, Matolcsy úr ? S nem inkább velük kellene kezdeni az emelést, Orbán úr? Hiszen ők sokkal nehezebben élnek meg jelenlegi havi 250 ezrükből, mint Matolcsy az eddigi 2 millióból!

Az Index arról számolt be, hogy április 24-től a Spar is kinyitja boltjait, és a franchise-partnerekkel együtt a hálózat csaknem 400 boltja lesz elérhető vasárnap is.

A Spar a többi bolthoz képest lassabban tudott visszaállni a vasárnapi nyitvatartásra, a cég szerint azonban most már „megnyugtató módon” tudnak majd kinyitni.

Korábban a lánc üzleteiben a forgalom 9 százaléka bonyolódott vasárnap. A cég azt várja, hogy az emberek hamar visszatérnek a kötelező vasárnapi zárvatartás előtti vásárlási szokásaikhoz.

A Spar után a Lidl is jelezte, hogy nyitva fogják tartani már most vasárnaptól mind a 164 áruházukat.

S szintén az Index szerint „törvénybe iktatták a világ legdrágább vasúti felújítását”.

Elfogadta ugyanis a parlament a magyar-kínai kormányközi egyezmény törvénybe emelését, amely közel 500 milliárd forintért, kínai hitelből újítaná fel a Budapest-Kelebia közötti vasútvonalat. A sík terepen futó pálya költsége minden eddigi vasúti beruházásnál nagyobb lenne, írja a Napi.hu.

A Budapest-Ferencváros-Kelebia közti vonal 159,4 kilométer hosszú, magyar viszonylatban nem túl nagy forgalmú, Budapest és Belgrád között jelenleg egyvágányú. A gyorsvonatok 50 km/h-s sebességgel tudnak haladni rajta. Az európai törzsvasúthálózatban nem szerepel, így uniós forrásokat nem lehet felhasználni a felújításához.

Pont kapóra jött viszont hozzá a kínai állam terve, amelynek célja egy új vasúti selyemút kiépítése. Ennek részeként a görög kikötőváros Pireusz és Budapest közötti szakasz felújításához is biztosítanának hitelt: a Figyelő tavaly decemberi értesülései szerint egy 20 éves futamidejű hitel jöhet szóba, ami 2400 év alatt térülne meg a jelenlegi kihasználtsági szintet alapul véve.

A kedden a Magyar Közlönyben is kihirdetett jogszabályban nem említik a projekt összköltséget, de előzetesen ezt 472 milliárd forintra becsülték, aminek 85 százalékát fedezné a kínai hitel. Ezzel a beruházás minden idők eddigi legnagyobb költségű magyar vasúti felújítása lenne.

A Rajna-Pfalz tartománybeli antifasiszták tüntetést szerveztek a 86 éves Helmut Kohl volt német kancellárt Ludwigshafen-Oggersheimben kedden meglátogató Orbán Viktor ellen – írja a hvg.hu.

Az eseményt meghirdető Facebook-megjegyzésben azt írják, "Orbán Szögesdrót Viktor" egyetlen más politikushoz sem hasonlítható módon kiáll a kelet-európai országok jobbra tolódásáért, szisztematikusan leépíti a szabadságjogokat és a sajtószabadságot Magyarországon, és míg Magyarország 1989-ben megnyitotta határait, a felvilágosult Európa pedig lebontja a határokat, Orbán szögesdróttal zárja le azokat.

"A háború, a szegénység és a kilátástalanság elől menekülő és a gazdag Európában menedéket kereső emberek szenvedését leszarja" – írják Orbánról.

Hozzáteszik, nem hagyják, hogy a magyar kormányfő ellenállás nélkül kellemesen elüldögéljen Kohl kanapéján, ezért a volt kancellár házához mennek tüntetni. "Harcolunk a nacionalisták ellen, bárhol is tűnnek fel" – írják. A Twitterre feltett képük szerint "Ki a nacionalizmussal a fejekből" feliratú zászlóval tüntetnek, az akciónak egy hashtagje is van #noorbanlu néven, amely Ludwigshafenre utal.

Az Origo szerint ugyanakkor az Alternative für Deutschland (AfD) szimpatizánsainak egy csoportja „Herzlich Willkommen” feliratú transzparenssel várja Orbán Viktor érkezését Helmut Kohl oggersheimi házához közel – írja az SWR.de. Közel 50-en sorakoztak fel a populista szélsőjobb szimpatizánsai közül, akik magyarul és németül is felírták az üdvözlő üzenetet a magyar miniszterelnök tiszteletére.

- Az európai kereszténydemokrácia jövőjéről és az Európai Unió válságjelenségeiről is szó volt azon az eszmecserén, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök folytatott Erwin Teufellel, Baden-Württemberg tartomány korábbi miniszterelnökével kedden Stuttgartban - tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-t.

A hírügynökség szertint a sajtófőnök elmondta: a magyar kormányfő és a németországi tartomány 1991-2005 közötti vezetője - egyúttal a budapesti Andrássy Egyetem alapítói - egyetértettek abban, hogy nem az intézmények, hanem csak a hiteles és valódi vezető személyiségek lesznek képesek Európát és az uniót olyan kontinenssé tenni, amely ragaszkodik kulturális és keresztény gyökereihez, ugyanakkor versenyképes a világ többi régiójával.

Ehhez a blog szerzőjeként annyit azért mindenképp hozzátennék: Orbánt a német kormány vezetői közül senki sem fogadja. Hát íme, milyen jól alakulnak a német-magyar kapcsolatok, miközben a magyar gazdaság ezer szállal függ a némettől, az ottani befektetőktől. Ráadásul úgy hírlik, Orbán akkor már legalább a baden-württembergi tartományi miniszterelnökkel, a jelenlegi vezetővel szeretett volna találkozni, de ő sem fogadta! Ehelyett sikerült összehozni a találkozót a volt tartományi kormányfővel, aki már nincs hivatalban – s így ráér bárkivel találkozni, ahogy Kohl is!

A hvg.hu idézi a Süddeutsche Zeitungot, amelynek publicistája szerint Helmut Kohl egy korábbi könyvében éppen arról írt, hogy mindenkinek tiszteletben kell tartania Európa törvényeit, ezért elképzelhető, hogy igazából Orbán lelkére akar beszélni.

Helmut Kohl volt német kancellár kedden fogadja Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, és bár ezt mindenki úgy értékeli, hogy ez egy Merkel-ellenes csúcstalálkozó lesz, Kohl korábbi könyve alapján az is lehet, hogy igazából Orbán lelkére akar beszélni – írja a Süddeutsche Zeitung.

Helmut Kohl Aggodalom Európáért című könyvének magyar előszavában lelkesen írt Orbán Viktornak az 1989-ben játszott szerepéről, ám arra emlékeztetett, hogy Európában az egyéni döntéseknek a múlthoz kellene tartoznia.

A Süddeutsche Zeitung újságírója publicisztikájában azt írja, Kohl szavait Orbán Merkel ellen próbálja felhasználni, egyéni döntésként értékelve azt a tavaly szeptemberi bejelentését, hogy Németország befogadja a menekülteket. Ám arról a kritikusok keveset beszélnek, hogy ez a döntés igazából Orbánnak és a bécsi kormánynak is jól jött, mert nem nekik kellett foglalkozniuk a menekültekkel.

Az újságíró felidézte, hogy Orbán és Kohl között igen jó a kapcsolat, a magyar kormányfő korábban azt mondta, hogy ő maga Kohl tanítványa, cserébe 2002-ben pedig a volt kancellár nyitotta meg Orbán választási kampányát. Orbán rendszeresen feltűnt a CDU pártrendezvényein mind Kohl, mind később Merkel alatt.

Mindezek ellenére Kohl szavait az egyéni döntések elvetéséről lehetne Orbán ellenében is értelmezni, Kohl ugyanis könyvében azt is írta, hogy túl kellene lépni a régi nemzetállami gondolkodáson, Európa ugyanis meg tudja oldani a problémáit, ha szolidáris lesz és mindenki tiszteletben tartja a közös szabályokat.

Mozgóárusoknak adhatják ki magukat európai üdülőhelyeken a terroristák a hírszerzési forrásokra hivatkozó Bild szerint, melynek írásáról az Index számolt be. Mallorcán az Iszlám Államnak toborzó marokkói férfit tartóztattak le, Németországban menekültszállásokra támadó feltételezett terroristákat.

A Bild a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) értesülésére hivatkozva ír arról, hogy európai üdülőhelyek lehetnek a terroristák új célpontjai. A lap szerint a BND-t az olasz hírszerzés arról tájékoztatta, hogy mozgóárusnak álcázott terroristák öngyilkos merényleteket követhetnek el olaszországi, spanyolországi és franciaországi tengerparti üdülőhelyeken. A feltételezett forgatókönyv alapján a merénylők tömött strandokon automata fegyverrel lövöldözni kezdenek, majd működésbe hozzák a testükre erősített robbanószerkezetet.

A BND egy magas beosztású munkatársa a lapnak azt mondta, „A strandokat alig lehet védeni”. Az olasz hírszerzés szerint a támadók Szenegálból érkezhetnek, az Iszlám Állammal szövetséges Boko Haram támogatói lehetnek. Olasz sajtóértesülések szerint a lehetséges terroristák szenegáli kereskedők közül kerülhetnek ki, akik rendszeresen utaznak Afrika és Olaszország között legálisan. Az Iszlám Állam legutóbb tavaly júniusban követett el a vázoltakhoz hasonló merényletet: a Földközi-tenger egyik legnépszerűbb észak-afrikai üdülőhelyén, a tunéziai Szúszában 38 külföldi turistát lőtt le egy terrorista.

Pontosan tudta az állami vagyonkezelő, hogy az ingatlanhasznosítással foglalkozó BIF Nyrt. akár 500 forintot is fizetne saját részvényeinek darabjáért, mégis Schmidt Mária kormánybiztos családi cégének adták el jóval kevesebbért – derítette ki a hvg.hu. Így ezen az egyetlen szerződésen akár 160 milliót is bukhatott az állam. A vagyonkezelő hárít, és hosszan magyarázza, miért volt ez bombaüzlet.

Tavaly novemberben a hvg.hu tárta fel, hogy Schmidt Mária családi cége úgy vette meg az államtól a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) 5 százalékos részvénycsomagját, hogy más még csak ajánlatot sem tehetett rá, pedig pont azokról a részvényekről van szó, amelyeket az Orbán-kormány a magán-nyugdíjpénztári vagyon részeként vett el. Így különösen rosszul veszi ki magát, hogy ezeket kizárólag a kormánybiztos cége vehette meg ahelyett, hogy transzparens módon a tőzsdén vagy a többi nagyrészvényesnek felajánlva értékesítették volna a papírokat – ahogy azt az OTP hasonló, 5 százalékos részvénycsomagjával is tették alig pár héttel korábban.

Az ügyletet bonyolító Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. a hvg.hu kérdésére elismerte, hogy csak Schmidt Mária családi cégével tárgyalt, de hosszan magyarázta, mennyire jó üzletet csinált. A kormánybiztos cége, a PIÓ-21 Kft. 380 forint/részvény árfolyamon szerezte meg a papírokat, ez „a kialkudott értékesítési ár magasabb volt, mint a BÉT-en megfigyelhető árfolyam, illetve az azt megelőző időszak – 30, 90, 180 napos – átlagos árfolyama” – közölte kérdésünkre Poják Zoltán, a vagyonkezelő vezérigazgatója. Külön kiemelte, hogy az ilyen jelentősebb részvénycsomagok értékesítésénél szokásos, 3-15 százalékos értékesítési diszkont sem volt – vagyis nem engedtek az árból a mennyiségre tekintettel.

Ezért a „piaci ár fölött létrejött tranzakciót” sikeresnek tarják – jelentette ki a vezérigazgató, aki ezt még azzal az összehasonlítással is megpróbálta alátámasztani, hogy a piacon az utolsó ismert ügyletnél is alacsonyabb árfolyamon keltek el BIF-részvények, mint amennyit Schmidték fizettek érte. Különben is, amikor döntöttek a PIÓ-21-gyel kötött szerződésről, akkor „ismereteik szerint” a tőzsdei kereskedésben nem is volt értékelhető méretű vételi ajánlat – állította.

A közvagyont kezelő Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. könnyen bővíthette volna „ismereteit”: elég lett volna csak rákattintani az érintett részvénytársaság hivatalos, tőzsdei oldalára. Itt ugyanis a BIF nyilvános közleményben tudatta, hogy saját részvényt venne, miután az ingatlanbefektetéssel és -üzemeltetéssel foglalkozó részvénytársaság 2015. május 15-i közgyűlése – alig pár hónappal a Schmidtékkel kötött részvényügylet előtt – erre hatalmazta fel az igazgatótanácsot. „Akár tőzsdén, akár azon kívül, visszterhes módon” vevők saját papírjaikra, részvényenként legfeljebb 500 forintos áron – tették közzé. Vagyis a kormánybiztos cégének úgy adták el a BIF-részvényeket 380 forint/részvény árfolyamon, hogy közben a részvénytársaság e határozat szerint ennél jóval többet is megadhatott volna érte.

A Schmidt Mária többségi tulajdonában lévő cégnek 1 339 488 darab BIF-részvényt adtak el, vagyis a 380 forintos árral beszorozva 509 005 440 forintért szerezték meg az állam kezében lévő csomagot. Ha a BIF saját részvényvásárlási határozatában szereplő legmagasabb, 500 forintos árral számolunk, akkor a társaság ugyanezért a részvénycsomagért 669 744 000 forintot is adhatott volna. A két összeg különbsége valamivel több mint 160 millió forint – vagyis akár ennyivel több is befolyhatott volna az államkasszába az értékesített közvagyonért.

A Terror Háza Múzeum főigazgatójaként, a 2016-os emlékév kormánybiztosaként eleve aggályos, hogy a családi cégük verseny nélkül szerzett meg állami papírokat, amelyekkel 24,62 százalékról 29,81 százalékra nőtt részesedésük a BIF-ben.

Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció (DK) politikusa pártja nevében arra szólította fel a kormányt, hogy alkosson törvényt az egészségügyi szolgáltatások minőségbiztosítására. A politikus az MTI tudósítása szerint azt is elmondta, hogy a DK támogatja a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (Reszasz) követeléseit, ezért minden országgyűlési képviselőjük aláírja petíciójukat.

A független képviselő, aki kedden sajtótájékoztatót is tartott a témában, az MTI-nek úgy fogalmazott: a magyar egészségügy a végóráit éli, az ellátás mindhárom szintjén drámai állapotok uralkodnak, az alapellátásból hiányzik 300 háziorvos és 80 gyermekorvos. Már most is veszélyben van 300 ezer ember élete, de ha minden így folytatódik, 2025-re a magyarok felének nem lesz háziorvosa - emelte ki.

A Reszasz joggal követeli, hogy a kormány állítsa helyre a betegek biztonságát és növelje az egészségügyre fordított állami kiadásokat - mondta.

A DK azt követeli, hogy a kormány legalább a tűzoltást kezdje meg és biztosítson pluszforrásokat az egészségügynek, majd alkosson törvényt az egészségügyi szolgáltatások minőségbiztosítására - közölte.

A Borsonline értesülése szerint megszólalt a betegágyán Kulka János, akit öt nappal ezelőtt szállítottak kórházba. Erről az Origo számolt be.

Ellentmondásos hírek keringenek Kulka János jelenlegi állapotáról. „Állítólag pár szót képes kipréselni, egyelőre az ”igen“ és hasonló egyszerű szavak mennek neki. Az orvosok szerint ez a javulás jele, ugyanakkor pontosan mutatja azt a tempót, ahogy az olyan betegségekből lehet felgyógyulni, amelyeket az Országos Idegtudományi Intézetben kezelnek” – írja a lap.

„Kulkának igen hosszú időre lesz szüksége ahhoz, hogy újra a régi legyen, úgy beszéljen, tanuljon és mozogjon, mint azelőtt. Azt azonban már tudja, mi történik vele, érzékeli a környezetét, és tisztában van az állapotával is.”

Kulka János az életmentő műtét után az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet intenzív osztályán fekszik.

Háromnapos munkahetet javasol a 40 év felettieknek egy új tanulmány. Az anyag szerint a hosszabb munkahét kifárasztja a középkorú dolgozókat, akik így nem dolgoznak olyan hatékonyan, mintha kevesebb feladatuk lenne - írja az Inforadio.hu alapján az Index.

A középkorúak sokkal hatékonyabbak részmunkaidős állásokban, mivel így a kognitív képességeik sokkal jobban működnek, mintha heti 40 órát töltenének munkával - ezt állítja egy Ausztráliában kiadott tanulmány. A Melbourne Institute kutatói háromezer férfit és három és félezer nőt teszteltek, miközben munkahelyi szokásaikat is vizsgálták.

Az eredmény az volt, hogy a heti 25 órát dolgozók sokkal hatékonyabbak voltak, mint a többiek.

A heti 55 órát dolgozók pedig rosszabb eredményeket produkáltak a gondolkodási folyamatokat vizsgáló tesztek során, mint a munkanélküliek vagy a nyugdíjasok.

Az egyik szerző, Colin McKenzie, a Keio Egyetem professzora elmondta, hogy a legtöbb ország megemeli a nyugdíjkorhatárt, azaz több embernek kell majd idősebb korában is dolgoznia. Az értelmi stimuláció a munkaóráktól is függhet, de a munka egyfelől hasznos, de közben káros is lehet. Egyfelől stimulálhatja az agyat, de a hosszú munkaórák stresszt és fáradságot okoznak, ami károsíthatja a kognitív funkciókat.

A tanulmány szerint a középkorúak és az idősek esetében a rövidebb munkaidő előnyösebben hat az agyi funkciókra. Az utóbbi években több európai ország döntött úgy, hogy megemeli a nyugdíj korhatárt. Nagy-Britanniában például 68 éves kortól jár majd állami nyugdíj az 1989 után születetteknek, jelenleg pedig 65 évtől lehet nyugdíjba menni.

A brit kormány közölte, hogy öt évente felülvizsgálja, hogy tovább kell-e emelni a korhatárt. Magyarországon, Németországban, Spanyolországban, Görögországban és Olaszországban is 65 év a korhatár, de utóbbi két országban a nők már hatvanéves kortól jogosultak a juttatásra.

A robotok miatt egyébként hamarosan egyébként is rövidülhet a munkaidő.

Minden politika, az oktatás is - nyilatkozta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a szerdai pedagógussztrájk kapcsán a Magyar Idők keddi számában arra felvetésre, hogy a politika beszivárgott az iskolákba is.

Az MTI beszámolója szerint a szakszervezeti vezető a problémákat sorolva az interjúban beszélt arról, hogy szerinte a pedagógus-bérrendszer "úgy rossz, ahogy van", nem tükrözi, ha valaki többet, jobban dolgozik, több diplomája van. Ugyanakkor nem vitatta, hogy szükség van a pedagógusok ellenőrzésére, de szerinte változtatni kell a minősítési rendszer jelenlegi anomáliáin.

A magyar gyerekek teljesítményének utóbbi években bekövetkezett jelentős romlása kapcsán a PSZ elnöke úgy fogalmazott: ebben mindenkinek van felelőssége, a pedagógusoknak is. De nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy milyenek a munkakörülmények a köznevelési intézményekben, így többek között, hogy mekkora a tananyag, a gyerekeknek hány órája van egy nap.

Arra a kérdésre, hogy hajlandóak-e valamilyen ésszerű kompromisszumra a szaktárcával, vagy csak az elfogadható, ha "egy az egyben" teljesül 25 pontos követelésük, a szakszervezeti vezető úgy reagált: "Mi csomagban gondolkodunk, és majd a PSZ kongresszusa eldönti, hogy miből engedhetünk".

Ausztriában egy komplett, megépített atomerőművet nem kapcsoltak be, miután társadalmi nyomásra a politikusok is belátták, hogy 100 százalékos biztonság nem létezik. A Paks II. építési projekt azonban számos más sebből is vérzik, és a sorsa szakmai és biztonságtechnikai szempontból nagyon bizonytalan fázisba került. Ezeket vették sorra és "lajstormba" az Energiaklub "Paksról komolyan” című rendezvénysorozatának legújabb alkalmával, hétfőn a hvg.hu tudósítása szerint.

Az európai terrorfenyegetettség fokozódásával nőtt a veszélye az atomerőművek elleni esetleges terrortámadásoknak is – többek között ezzel foglalkozott az Energiaklub „Paksról komolyan” című rendezvénysorozatának legújabb, immár nyolcadik eseménye hétfőn. A rendezvényen a szakértők megerősítették: sok a kockázati tényező Paks II. körül, és a projekt nagyon bizonytalan fázisban van: több olyan eljárás is zajlik, amelyek komolyan befolyásolhatják a beruházás sorsát. Az Osztrák Nagykövetség képviselője ismertette az osztrák kormány aggályait a projekttel kapcsolatban, és elmondta, hogy Ausztria részt vesz a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati, illetve az állami támogatással kapcsolatos európai uniós eljárásokban.

Dr. Kis-Benedek József, a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja Alapítvány részéről a nukleáris energiatermelés és a terrorfenyegetettség kapcsolatáról beszélt. A témának különös jelentőséget ad, hogy az információk szerint a közelmúltban terroristák belga atomerőművek ellen is támadást terveztek. A szakértő kiemelte, hogy a sejtszerű terrorszervezetek számára bármely ország, és bármely atomerőmű potenciális támadási célpont lehet. Ilyen történt például 2007-2008 során Pakisztánban, ahol háromszor kíséreltek meg támadást terroristák. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 1266 olyan esetről tud, amikor nukleáris anyagokat jogellenesen szállítottak a világ 99 országában.

Dr. Kis-Benedek József hangsúlyozta: 100 százalékos biztonság nem létezik. A megelőzés és védekezés rengeteg pénzt emészt fel, mely a beruházások költségét jelentősen növeli. A támadásokkal szemben nagyon nehéz felkészülni, az atomerőművek esetében nincsenek megfelelő veszélyhelyzet kezelési tervek sem. További nehézséget jelent, hogy az erőművek mellett a kutatóreaktorok, dúsító üzemek, és radioaktív tárolóhelyek is terrortámadásnak vannak kitéve.

Az Origo beszámolója szerint afrikai útján tért meg, hazatérve kezdett hitének hirdetésébe Orbán Gáspár, a magyar miniszterelnök fia. Egy rádióműsorban azt mondta, sportsérülése segítette a hit felé vezető úton. Korábban Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes elnöke vette védelmébe Orbán Gáspárt a DK-s Vágó István egyik posztja miatt.

"Nagyon fiatal vagyok Krisztusban, másfél éve tértem meg" - mondta Orbán Gáspár februárban a Golgota rádióban. A műsorról videó is készült, a YouTube-on megtalálható kétórás felvételt a Bors találta meg. A miniszterelnök fia körülbelül a videó felénél kezd arról beszélni, hogyan lett hívő keresztény.

Azt mondta, hogy Ugandában jött rá, hogy ő Isten gyermeke. „Sok csodás dolgot láttam” - emlékezett vissza útjára, ahonnan úgy jött haza, hogy tudta, hitéről mindenkinek beszélnie kell majd. Orbán Gáspár egy gyermekeknek segítő jótékonysági szervezettel ment Ugandába korábban.

Úgy érezte, hogy Isten szeretete tűzként égett benne, ő pedig lángcsóva. Szerinte ezt a tüzet Isten táplálja benne, ő pedig tovább tudja adni a hitet.

Arról is beszélt, hogy szerelmes volt a futballba, és amikor egy sérülés miatt abba kellett hagynia a profi karriert, az nagy törés volt az életében. Azt mondta, hogy a sérülés után szolgálatra hívta az Isten, hogy új életet kezdjen.

Orbán Gáspárt nemrég Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes elnöke védte meg a Facebookon. A politikus szerint a DK elnökségi tagja, az egykori tévés műsorvezető Vágó István szélsőséges hozzászólásoknak adott teret saját Facebook-oldalán akkor, amikor a miniszterelnök fiának hitvallásáról szóló rövidített videót megosztotta.

"A megvetés egyetlen oka, hogy a videón a miniszterelnök fia is szerepel, ráadásul ott - a neoprotestáns vallási irányzatok stílusában - hitéről tesz tanúbizonyságot. És ennyi már elegendő ahhoz, hogy akik évtizedek óta minden vallási szervezet történelmi egyházakkal azonos megítélése mellett törnek lándzsát, azok - feledve az oly sokat hangoztatott toleranciát - végtelen gyűlölethadjáratot indítsanak egy hitét megvalló huszonéves fiatal ellen" - írta a Facebookon Gulyás Gergely.

Vágó István korábbi megosztása alatt a hozzászólók többek között olyanokat írtak, hogy Orbán Gáspár tudatmódosítót szed.

Tiltott hormonkészítmény nyomaira bukkantak a kajakos Dudás Miklós tavaly leadott vizeletmintájában.

A hvg.hu beszámolója szerint doppingvétséget követett el a kajakos Dudás Miklós, akinek a szervezetében tiltott hormonkészítmény nyomaira bukkantak.

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség kedden közleményben számolt be arról, hogy a 25 éves sportoló a tavalyi Európa Játékokon adta le azt a mintát, amely alapján megállapították a doppingvétséget. Dudás aranyérmet nyert Bakuban.

"A teszt eredménye egyértelmű, de számomra megdöbbentő – idézte a közlemény Dudás Miklóst, aki négy éve Londonban K-1 200 méteren hatodik volt az olimpián. – A mintavétel előtt több hetet töltöttem Spanyolországban, edzőtáborban. Csak arra tudok gondolni, hogy a Sevillában vásárolt táplálékkiegészítőben lehetett benne a tiltott szer."

"Elismerem, hogy felelőtlenség volt olyan készítményt fogyasztanom, amit nem vizsgáltattam be a válogatott keret orvosaival, tettemért vállalom a felelősséget. 25 éves vagyok, ha eltiltanak, akkor is mindent meg fogok azért tenni, hogy újra sikeres lehessek" – tette hozzá Dudás.

Az MKKSZ közleményéből kiderül, hogy Dudás Miklós az Európa Játékokon adott le mintát, ezen kívül tavaly további három doppingvizsgálaton esett át, de mindegyik negatív eredménnyel zárult. Ugyanakkor a folyamatos ellenőrzések során gyanússá vált, hogy a sportoló tesztoszteronszintje ingadozik, éppen ezért a versenyen levett mintát idén célirányosan újravizsgálták, így találták meg szervezetében a tiltott a szert.

Storcz Botond felnőtt szövetségi vezetőedző hangsúlyozta, a tiltott szerekkel szemben a szövetség a zéró tolerancia elvét vallja, ezért azoknak, akik akár felelőtlenségből, akár szánt szándékkal tiltott szerekhez nyúlnak, "semmi keresnivalójuk a válogatottban, ezért Dudás Miklós kerettagságát és versenyzési engedélyét azonnali hatállyal felfüggesztettük".

"Az eredményességünknél is fontosabb, hogy kiszűrjük azokat, akik nem tanúsítanak a sportág hagyományaihoz méltó magatartást, és rossz példát mutatnak, mert ezzel a saját egészségükön kívül veszélybe sodorják a kajak-kenu sportág szellemiségét is" – mondta Storcz Boton.

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség kezdeményezi, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) vonja meg Dudás Miklóstól az élsportolóknak járó Gerevich-ösztöndíjat, edzője, Pál Zoltán pedig kerüljön ki a MOB kiemelt edző programjából. A sportág vezetése egyben felajánlja, hogy visszafizeti a MOB-nak azt a támogatást, amelyet az elmúlt egy évben közvetlenül a sprinter felkészülésére fordított, ennek költségét pedig Dudás Miklós klubjára, az AVSE-re terheli.

Tavaly júliusban Kucsera Gábor bukott meg kokainfogyasztás miatt. Miután a sportoló vizeletében talált szer kizárólag versenyidőszakban minősül tiltottnak és a doppingbizottság nem tudta bizonyítani azt a tényt, hogy a sportoló a tiltott szert teljesítménye fokozására, versenyidőszakban fogyasztotta, így Kucsera Gábort a korábban kiszabott 4 év helyett 2 évre tiltották el.

A magyar társadalom harmada erősen vagy mérsékelten antiszemita – derül ki a Medián felméréséből, amelyet a hvg.hu ismertetett. A jobbikosok kétharmada, a fideszesek 40 százaléka antiszemita a kutatás szerint.

Nőtt az antiszemita előítéletesség Magyarországon az elmúlt évben – hangzott el a Tett és Védelem Alapítvány megrendelésére a Medián által tavaly novemberben végzett felmérés eredményeit bemutató keddi budapesti sajtótájékoztatón.

A Hann Endre szociálpszichológus, a Medián ügyvezető igazgatója által ismertetett eredmények alapján a magyar társadalom 23 százalékát találták erősen, 12 százalékát mérsékelten antiszemitának, mindkét adat kétszázalékos emelkedés az előző évihez képest.

A két csoport a Jobbik támogatóinak 59, a Fidesz-hívek 41 százalékát teszi ki, míg az MSZP híveinél 24, az LMP-seknél és a Demokratikus Koalíció támogatóinál 18-18 százalék ez az arány – hangzott el. Mint mondta, a népességen belül a középkorúak előítéletessége valamivel meghaladja az átlagot, de egyéb tekintetben nincsenek jelentősebb kiugrások.

„Mintegy kilencven számítástechnikai eszközt, köztük a Fidesz-frakció hét vadonatúj laptopját lopott ki a Parlamentből és a Képviselői Irodaházból a rendőrség gyanúja szerint egy raktáros" – írja az Átlátszó alapján az Index. A lopással meggyanúsított raktáros nő védője szerint azonban „a tavalyi teljes, mindent rendben találó leltár ellenére fellelt hiányt akarják ügyfelére rásózni".

Az Átlátszó hozzájutott a nyomozati anyagokhoz, amiből kiderül, hogy a rendőrség is nyomoz a Fidesz-frakció ellopott hét laptopjának ügyében. A laptopok március elején érkeztek meg a Képviselői Irodaház raktárába, de egy hónappal később, amikor a politikusok szerették volna megkapni, már nem voltak sehol. A laptopok összértéke 1,75 millió forint.

A rendőrség mellett az Országgyűlés Hivatalának informatikusai is elkezdték keresni a gépeket, az egyik gépet egy hirdetési oldalon meg is találták. Az eladó révén jutottak el a nyomozók az egyik raktároshoz, aki ismerőse volt az eladónak. Felmerült, hogy a raktáros hozta ki a gépeket és adta oda ismerősének, hogy értékesítse azokat.

A házkutatás nem vezetett eredményre, a munkahelyén sem találtak semmit, a nő védője szerint eleve elképzelhetetlen, hogy ki tudta volna vinni a laptopokat feltűnés nélkül, a Parlamentből eltűnt nagydarab asztali gépekről, monitorokról nem is beszélve, amiknél szintén a nő neve merült fel. A raktáros 2011 szeptemberétől dolgozott a Parlamentben, innen 2016 februárban ment át a Képviselői Irodaházba.

Az ott dolgozók belépéséről, és kilépéséről kiderült, belépéskor átvilágítják csomagjaikat, de a biztonsági kapun nem kell áthaladniuk. Kifelé menet pedig nem vizsgálják át őket.

A raktáros ismerte az orgazdát, „annak testvére ugyanis szintén a parlament alkalmazottja, annak lakatosműhelyében. Ez a férfi felügyelte egyebek mellett a raktárban cső és vezeték cserélési munkákat végző külső vállalkozó embereinek a munkáit" - írja a lap. Hozzáteszik, hogy az alagsorban nincsenek kamerák. Az orgazda testvére pedig úgy dolgozott a Parlamentben, hogy vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt priusza volt.

A lap által megszólaltatott védőügyvéd szerint, „ha valóban ennyi számítógép tűnt el a Parlamentből és az Országgyűlési Irodaházból az őrség és a kamerák ellenére, akkor az nemzetbiztonsági kockázatot is felvethet".

Az Országgyűlési Hivatal nem válaszolt érdemben az Átlátszó kérdéseire, az ORFK pedig csak annyit: „a Budapesti Rendőr-főkapitányság lopás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást két személlyel szemben. A nyomozás határideje 2016. június 5-e, mely meghosszabbítható.”

400 menekült fulladhatott a Földközi-tengerbe – olvasható az Indexen.

Mintegy 400 menekültet szállító csempészbárka tűnt el a Földközi-tengeren – írja a Corriere della Sera olasz lap online kiadása hétfőn Sergio Mattarella elnök szavaira hivatkozva. Az olasz elnök szavait azonban sem a kormány, sem a parti őrség részéről egyelőre nem erősítették meg.

A hajó Egyiptomból Olaszország felé tartott, és fedélzetén főleg szomáliai, etióp és eritreai származású menekültek voltak. Az olasz hatóságok alig 30 embert tudtak megmenteni.

Az eset napra pontosan a lampedusai tragédia egyéves évfordulóján történt, akkor 800 ember fulladt meg a hajótérbe zsúfolva amikor a Tripoliből kifutó, súlyosan túlterhelt bárka az olasz szigetnél oldalára fordult és elsüllyedt.

A menekültek érkezése elkerülhetetlen, naivitás azt gondolni, hogy határzárakkal fel lehet őket tartóztatni - fogalmazott Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa a Corriere della Sera című olasz napilap hétfői számában megjelent nyilatkozatban, amelyet az MTI idézett.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNCHR) januárban hivatalba lépett vezetője szerint Olaszországban nincs "invázió", és ha sikerül európai eszközöket találni a menekültek jelenlegi áramlatára, akkor nincs ok aggodalomra.

Filippo Grandi megerősítette, hogy az év eleje óta megerősödött a Líbiából a dél-olaszországi partokra érkezők száma, és a Közel-Keletről is Olaszország felé indulhatnak el a jövőben a szíriai menekültek. A főbiztos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a "népmozgás" a mai világban megállíthatatlan.

"Akár menekültekről, akár gazdasági okokból érkezőkről legyen szó, kicsit naív azt gondolni, hogy határzárakkal fel lehet őket tartóztatni. Megértem, hogy választási célokból megéri ezt mondani, rövid távon. De a probléma ettől még megismétlődik" - fogalmazott Filippo Grandi.

Grandi véleménye szerint a migráció miatti aggodalmat "az európai államok között tavaly mutatott szervezetlenség és szolidaritás hiánya generálta. A migrációs áramlatok másfajta kezelésével elkerülhető lett volna az egyre növekvő félelem - vélekedett az ENSZ menekültügyi főbiztosa.

Filippo Grandi azt tartja a megoldásnak, hogy a menekülteket szét kell osztani az európai országok között. A diplomata szerint ez nem történt meg, s ezért a migránsok egyeztetés nélkül érkeztek Németországba, Svédországba és Ausztriába, zűrzavar látszatát keltve. Filippo Grandi szerint az EU és Törökország között márciusban kötött migrációs megállapodás sem tesz mást, mint "kiszervezi", az európai határokon kívülre helyezi a problémát.

A főbiztos úgy véli, hogy Európának szüksége van a bevándorlók jelentette munkaerőre, és alternatívát kell teremteni a jelenlegi illegális bevándorlási útvonalak helyett.

"Invázióról beszélünk, de valójában a szabályozatlan érkezés jelenti a problémát, ami a migránsok kizsákmányolását is elősegíti" - mondta Filippo Grandi.

Ferenc pápa döntését, vagyis azt, hogy szíriai menekülteket vitt magával a Vatikánba Leszbosz szigetéről, az ENSZ menekültügyi főbiztosa "példamutatásnak, jelképes gesztusnak" nevezte.

"Csapást jelentene az emberkereskedők számára, ha az EU-ban és a világban a szíriai menekültek 10 százalékának - ami 400 ezer embert jelent a most főleg Libanonban, Jordániában és Törökországban tartózkodó több mint 4 millióból - legális csatornákat állítanának fel családegyesítés, ösztöndíjak, humanitárius vízumok segítségével a gyengébbeket segítve először. Utána a háborúkat is meg kell állítani, még ha ez időigényes is" - húzta alá Filippo Grandi.

A Political Capital elemző cég baloldali kormány idején kapott 190 milliós megrendelését firtatja napok óta a kormányoldal – írja beszámolójában az Index. A parlament hétfői ülésén Németh Szilárd Fidesz-alelnök és Dömtör Csaba államtitkár szállt bele a cégbe, amely azzal vágott vissza: tavaly még nem volt probléma, simán utalt a cégnek az Alkotmányvédelmi Hivatal. A Political Capital politikai indíttatású vádakról beszél.

A Fidesz, a KDNP, a kormány és a Magyar Idők láthatóan összehangolta a kommunikációját, amely a Political Capital (PC) elemző cég baloldali kormány idején kapott megrendeléseit boncolgatja. Hétfőn a parlamentben Németh Szilárd Fidesz-alelnök és Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára is erősen támadta a céget a 2006 és 2010 között készített tanulmányok miatt, illetve az ezért kapott 190 millió forint miatt.

A Political Capital sok évvel ezelőtti munkáit azután vette elő a jobboldal, hogy a kormánynak nyilvánosságra kellett hoznia a Kúria döntése alapján az elmúlt években megrendelt Századvég-tanulmányokat. (Ezekért több mint 4 milliárd forintot fizettek közpénzből, azaz a mi adónkből – teszi hozzá a blog szerzője.)

A Vs.hu el is kezdte publikálni a tanulmányokból kiszűrhető adatokat, és ezután írt csak a kormánypártiságát soha nem leplező Magyar Idők arról, hogy "hajmeresztő, olykor nevetséges javaslatokat tett a Gyurcsány-kormány idején a balliberális kötődésű Political Capital a polgári titkosszolgálatnak", vagyis az Alkotmányvédelmi Hivatal elődjének, a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH).

Ezután Hollik István KDNP-s képviselő a baloldali kormányok tanácsadói szerződéseinek kivizsgálását kérte a kormánytól, Lázár János miniszter pedig a múlt heti kormányinfón nyilvánvalónak nevezte, hogy a szervezet is fiktív megrendelés keretében a politikai lojalitásért kapott egy csomó pénzt.

A dolgot a parlamentben is folytatta a kormányoldal hétfőn. Németh Szilárd Fidesz-alelnök arról beszélt - ezt a hétfői Magyar Idők is részletesen próbálta ecsetelni -, hogy a Gyurcsány- és Bajnai-kormány az Együtt - Egymásért Alapítványon "mint közvetítőn keresztül fizette a Political Capitalt". Ennek vezetőjét hat évre ítélték jogerősen, "komoly bűnözői körökkel állt kapcsolatban" - mondta Németh Szilárd.

Németh arról nem tett említést, hogy a PC éppen hétfőn adott ki közleményt arról, hogy sem a cégcsoport többi cége "soha semmilyen szerződéses vagy egyéb gazdasági-pénzügyi kapcsolatba nem került az Együtt - Egymásért Alapítvánnyal vagy annak vezetőjével".

A cég szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal honlapján közzétett, a Political Capital szerződéseihez kapcsolódó dokumentumok közé - "tévedésből vagy megtévesztő célzattal" -, olyan dokumentumok is kerültek, amelyeknek semmi köze a cégcsoporthoz. A PC pert is indít a Magyar Idők ellen, és "politikai indíttatású vádaknak" tartja az egészet.

Németh Szilárd a beszédében azt is sérelmezte, hogy a PC-sek úgy készíthettek az NBH-nak tanulmányokat, hogy mint cég és egyetlen munkatársa sem esett át a nemzetbiztonsági átvilágításon. Dömötör Csaba államtitkár pedig erre tett még egy lapáttal. Válaszában ugyanis azt mondta, hogy a PC által készített dokumentumok botrányosan gyenge minőségű tanulmányok, sok esetben nevetséges javaslatok.

Dömötör szerint a PC például azt a javaslatot adta, hogy helyezzenek el buszmegállókban tájékoztatókat, bulvárosabb legyen a titkosszolgálati évkönyv, és az NBH tartson előadást iskolákban.

Ez csak azért érdekes, mert a PC közleménye szerint az általa végzett munka ellenértékének utolsó részletét éppen az Orbán-kormány felügyelete alatt álló Alkotmányvédelmi Hivatal utalta át 2015. augusztus 17-én, "ezzel is megbecsülve a korábban számos alkalommal írásban is elismert, jól végzett munkát".

Vagyis tavaly a mostani Orbán-kormány idején is utaltak pénzt a PC munkájáért.

Dömötör államtitkár mindenesetre jelezte, hogy az előző, szocialista kormányok idején a tanulmányokkal kapcsolatos megrendelések 10 cégcsoporthoz kötődnek, és a kormány megvizsgálja a kifizetések törvényszerűségét, hogy történt-e teljesítés. És persze ha a kormány törvénytelenségre bukkan, megteszi a szükséges lépéseket.

Az Origo szerint elkeserítő állapotokat fest le a magyar egészségügyben az a kisfilm, amelyet Gyurcsány Ferenc osztott meg a Facebook-oldalán. A Demokratikus Koalíció elnöke szerint Magyarországon még egy vakbélgyulladásba is bele lehet halni.

A kisfilm a János-kórházról készült képekkel kezdődik, majd aláfestő zene mellett azt mutatja be, milyen körülmények vannak a kórházakban.

A videó szerint az Orbán-kormány kevesebbet költ egészségügyre, mint a Gyurcsány-kormány, a betegeknek kell megvenniük a gyógyszereket, a legjobb magyar kórházban is rosszabb állapotok vannak, mint egy európai börtönkórházban.

„Ez Orbán Magyarországa, ez a kevesek Magyarországa” – zárul a klip.

http://www.origo.hu/itthon/20160417-gyurcsany-ferenc-video-egeszsegugy.html

Az Országgyűlés vállaljon garanciát arra, hogy három évig érdemben nem módosítja a boltok vasárnapi nyitvatartását - javasolta az MSZP elnök-frakcióvezetője hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón, amiről az MTI számolt be.

Tóbiás József azt mondta, ha a választók népszavazáson döntöttek volna a vasárnapi boltzár eltörléséről, akkor a módosítás után három évig nem lehetett volna hozzányúlni a törvényhez. Kezdeményezésüket azzal is indokolta, hogy a kormány nem egységes a kérdésben, három miniszter is egyértelművé tette, visszaállítaná a boltzárat.

Hozzátette: már benyújtották a parlamentnek "az önként vállalt" hároméves moratóriumot tartalmazó országgyűlési határozati javaslatot.
A pártelnök szerint a Fidesz a hibás a vasárnapi százszázalékos bérpótlék eltörléséért, ezzel büntették a munkavállalókat.

Lukács Zoltán, az MSZP alelnöke közölte, átfogó módosítást nyújtottak be a munka törvénykönyvéhez, amely a százszázalékos vasárnapi bérpótlék mellett a többi között tartalmazza a heti munkaidő meghatározását, a munkaidőkeret szabályozását, valamint rögzíti, hogy a munkavállaló két vasárnapnál többet nem dolgozhat egy hónapban. Hozzátette: csak akkor lehet ennél többet dolgozni, ha erről a munkavállaló és a munkaadó írásban megállapodik.

Hangsúlyozta, hogy javaslatuk szerint a bérpótlék minden vasárnap dolgozónak járna, nem csupán a kiskereskedelmemben dolgozóknak.
Lukács Zoltán szerint ez az intézkedés nagy terhet róna a munkaadókra, ezért azt javasolják, hogy a bérpótlék 50 százalékig legyen csak járulékköteles.

Az alelnök közölte, rögzíteni kell, hogy a napi nyolc óra, heti negyven óra a munkaidő, amitől eltérni csak nagyon indokolt esetben lehet, akkor is úgy, hogy a napi 12 órát nem lépheti túl a munkaidő.

Apró, a statisztikai hibahatáron belüli mozgások jellemezték a pártok népszerűségét a Závecz Research által az Indexnek eljuttatott közvélemény-kutatás szerint (az 1000 fős mintát április 4. és 11. között kérdezték, azaz még a vasárnapi kötelező zárvatartás visszavonása előtt). A Závecz Research egyébként az Ipsos megszűnt politikai közvélemény-kutatási ágát továbbvívő cég.

Az összes választót tekintve a Fidesz tábora valamelyest csökkent az elmúlt egy hónapban: 26-ról 24 százalékra, a Jobbik viszont szintén két százalékponttal, de növelni tudta támogatói számát 13-ról 15 százalékra. Az MSZP a múltkorival azonos méretű, 12 százalékos szavazói tömeget tud felmutatni.

Az Index beszámolója szerint a baloldali kispártok helyzete továbbra sem változott, folytatták az egy százalék fel-egy százalék le ingadozást. Márciusban a Demokratikus Koalíció támogatottsága 4-ről 5 százalékra emelkedett, a Lehet Más a Politikáé 4 százalékról 3-ra csökkent. Márciushoz hasonlóan az Együtt- Korszakváltók Pártja ezúttal is 2 százalékot ér el, míg a Liberálisok is stabil 1 százalékon állnak.

Nem változott a szavazói passzivitás és bizonytalanság mértéke sem, a választásra jogosultak egyharmada akkurátusan tartja a távolságot a politika szereplőitől – ez az alacsony aktivitás egyébként két választás között nem számít rendkívülinek. Legkevésbé a fiatalok, a húszas éveikben járók érdeklődnek a politika világa iránt, az ő aktivizálásuk nagy kihívást jelent majd a pártok számára: csak egynegyedük venne részt biztosan egy választáson, háromtizedük talán.

A biztos pártválasztók csoportjába jelenleg a választókorú népesség alig egyharmada tartozik, ezért a rájuk vonatkozó adatokat a Závecz Research tájékoztató jellegűnek tartja. Ebben az aktív választói közegben a Fidesz 40 százalékos, a Jobbik 20, az MSZP-nek 17 százalékos támogatottsággal bír. Érdekes, a DK támogatói milyen aktívak, Gyurcsányék a biztos pártválasztók 10 százalékára számíthatnak; az LMP 5, az Együtt pedig 4 százalékon áll.

A cég a választási rendszer tömbösítő hatása miatt a kutatás a másodlagos pártpreferenciákra is rákérdezett. Ez elsősorban a baloldalon releváns, a szocialisták egynegyede például a Demokratikus Koalíció támogatását tudja elképzelni, a viszonzás is hasonló mértékű. A jobboldalon kisebb a szavazói vándorlás valószínűsége: a Fidesz és a Jobbik táborában minden tizedik szavazó tartja csak talonban a másik pártot.

A 444.hu szerint leállíthatja Mészáros Lőrinc pénzszivattyúját az EU.

Pár hete jelent meg a felhívás összesen 420 milliárd forintnyi szennyvízberuházásra, de az Európai Bizottság már kérte a közbeszerzési eljárás leállítását – írta meg ugyanis a Világgazdaság.

A lap szerint az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (Olaf) is érkezett már bejelentés, mondván, a következő négy évre az állami megrendeléssel a legnagyobb piaci szereplőket tömnék ki pénzzel. Ilyen a Duna Aszfalt Kft, a Mészáros és Mészáros Kft és a Békés Drén Kft.

A 48 hónapra szóló tendert a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. Magyarország 6 régiójára, 70-70 milliárd forintos darabokban írta ki, egyes munkanemekre. Így választottak ki a 4 régióra 4 nyertest.

A lap szerint Brüsszel nem a korrupciógyanú miatt akasztaná meg a tendert, hanem mert „a lebonyolításhoz választott központosított keretmegállapodásos módszert komplex infrastruktúrafejlesztésre alkalmatlannak, költségesnek, ráadásul versenyellenesnek találja”. Magyarul: a kiíró olyan nagy referenciákat kér (például: az elmúlt 3 évben 15 milliárd forint árbevétel a közbeszerzés tárgyából), hogy ezzel kizár egy sor vállalkozást.

A brazil államfő elleni bizalmatlansági eljárás megindítására szavazott vasárnap a dél-amerikai ország parlamentjében az alsóházi képviselők több mint kétharmada, ami újabb lépést jelent Dilma Rousseff hivatalból való elmozdítása felé – írja a hvg.hu az MTI alapján.

A 2011 óta hatalmon lévő Rousseff ellen a költségvetési törvények megsértésének, ezen belül is a költségvetési mérleg kozmetikázásának gyanúja miatt kezdeményeztek bizalmatlansági indítványt.

Az ellenzék emellett azzal vádolja Rousseffet, hogy 2010-es és 2014-es választási kampányait vesztegetésekből finanszírozták. Politikai ellenfelei a Petrobras állami olajipari óriáscég körül kirobbant és hónapok óta súlyos belpolitikai válságot okozó korrupciós botránnyal is összefüggésbe hozzák a baloldali elnököt, de Rousseff hivatalosan nem gyanúsítottja az ügynek.

A szavazatszámlálás végleges eredménye szerint az 513 képviselő közül 367-en voksoltak az indítványra, 137-en ellenezték azt, míg heten tartózkodtak. Két képviselő nem jelent meg a szavazáson. "A harc most az utcákon és a szövetségi szenátusban folytatódik" – mondta a voksolás után José Guimaraes, a Rousseff mögött álló Munkáspárt (PT) alsóházi frakcióvezetője.

Rousseff ügye ezután a felsőház elé kerül, ahol már az egyszerű többség is elég ahhoz, hogy meginduljon az államfő felelősségre vonási eljárása.

Amennyiben a szenátusi szavazást is elveszíti Rousseff, akkor vizsgálat indul ellene, amely fél évig is tarthat. Erre az időre Rousseffet az alelnök, a Petrobras-botrányban érintett Michel Temer helyettesítené már májustól. Rousseff hatalomból való végérvényes eltávolításához a felsőház kétharmadának jóváhagyása szükséges.

Közvélemény-kutatási adatok szerint a mintegy 200 milliós brazil lakosság több mint 60 százaléka egyetért a Rousseff elleni bizalmatlansági eljárás megindításával.

Az MTI beszámolója szerint jelentősen, 14 versenyzővel nőtt az elmúlt héten az olimpiai indulási joggal rendelkező magyar sportolók száma.

Jelenleg 120 kvótás van, ugyanakkor a nevezhető versenyzők száma alacsonyabb, mivel egy-egy sportágban, illetve számban többen szerezhetnek kvótát, mint amennyien elindulhatnak az augusztusi játékokon.

Úszásban öt olyan versenyző - Kozma Dominik, Földházi Dávid, Zámbó Balázs, Juhász Janka és Rasovszky Kristóf - ért el A-szintes eredményt a győri országos bajnokságon, akinek eddig még nem volt. Birkózásban hárman - Lőrincz Tamás, Veréb István és Varga Ádám - harcoltak ki kvótát a nagybecskereki kvalifikációs viadalon, ökölvívásban pedig egy magyar - Harcsa Zoltán - jutott részvételi joghoz Samsunban. Súlyemelésben a férfiválogatott norvégiai Eb-szereplése folytán jut egy indulási jog Magyarországnak, míg a riói tesztviadalon tornában négy versenyző - Hidvégi Vid és Kardos Botond, illetve Kovács Zsófia és Makra Noémi - végzett kvótát érő helyen.

A Magyar Olimpiai Bizottság 130-135 fős magyar sportolói csapattal számol Rióra.

Simicska Lajos 24 éves fia, Simicska Ádám Lajos lesz hamarosan a Magyar Nemzetet kiadó cég, a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. új ügyvezetője –írja a Marketing & Media Online-ra hivatkozva az Index.

A cégadatok szerint múlt hét szerdán kezdeményezték Simicska fiának ügyvezetői bejegyzését. Megtartja ugyanakkor a posztját a Nemzet Kft. eddigi ügyvezetője, Tóth Marianna is, aki Liszkay Gábor tavalyi távozása, a hírhedt geci-gate óta vezeti a kiadót.

A Marketing & Media szerint a legfrissebb, tavalyi utolsó negyedéves terjesztési adatok alapján a Magyar Nemzetből naponta 38 ezer példányt nyomtattak. Ebből 22 ezer darabot tudtak értékesíteni, a lap előfizetőinek a száma pedig meghaladta a 15 ezret. A napilap hírportálja, az MNO az elmúlt időszakban havi 700 ezer körüli látogatószámot ért el.

A sajátos pozíciójú, jobboldali, de mégis sokszor kormánykritikus lapként működő Magyar Nemzet februárban tiltólistára került az Országgyűlésben, március óta pedig az Aldi diszkontlánc is kivette ki a kínálatából Simicska napilapját, és a kormánypárti Magyar Időket kezdte árúsítani helyette.

„Püspök úr kérése egyértelmű”: a pedagógusok semmilyen sztrájk kezdeményezésben ne vegyenek részt – olvasható a 444.hu-n.

Egy pécsi, katolikus egyházmegyei fenntartású – tehát nem a Klik alá besorolt – iskolában kedden, az április 15-i pedagógussztrájkkal kapcsolatban kitették ezt a hirdetményt:

„Kedves Kollégák! Püspök úr a múlt pénteki értekezletünkön részt vett, egyebek mellett arról is szólt, hogy a pedagógus szakszervezetek megkeresték az egyházmegyét. Püspök úr állásfoglalása, kérése egyértelmű: a pedagógusoktól azt kéri, semmilyen munkabeszüntetés, sztrájk kezdeményezésben ne vegyenek részt, ellenkező esetben él eljárási jogával. Ez az állásfoglalás összhangban áll az általam korábban megfogalmazottakkal, kérem, tartsuk be. Köszönöm.”

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivője azt mondta a bama.hu-nak, hogy a püspök állásfoglalása törvénysértő, ráadásul demokratikus alapjogot, s sztrájkhoz való jogot is sérti, és korlátozza a munkavállalói jogokat. Nagy azt ígérte, ma megkeresi az intézmény vezetőjét és a püspököt is.

A munkaerőpiac külföldiek előtti megnyitását javasolja a szakma a kormánynak a hazai építőipari szakmunkáshiány csökkentésére. Ezzel csak Ukrajnából több ezer szakmunkás érkezhetne az országba – írja a hvg.hu.

Már vizsgálja az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (Évosz) által benyújtott javaslatokat, amelyek az építőiparban tapasztalható munkaerőhiány megszüntetésére kínálhatnak megoldást – közölte a Magyar Nemzet.

Koji László, az Évosz elnöke a lapnak azt mondta, több lehetőség is kínálkozik, az egyik a munkaerőpiac külföldiek előtti megnyitása lehetne a hiányszakmákban. Így csak Ukrajnából 3-8 ezer szakmunkás érkezhetne az országba. Számukra lehetővé kellene tenni, hogy a munkavállalással kapcsolatos különböző engedélyeket egyszerűsített módon szerezhessék be – tette hozzá az elnök.

A kapacitáshiány főként a lakásépítési szegmensben jelentkezik, amit az is erősít, hogy idén a kormányzati támogatások bővülése miatt jelentősen megnő majd az új ingatlanok építésének száma.

Ennek kapcsán a blog szerzője csak egy dologra emlékeztet. Hogy is volt a kormány által indított tavalyi, a menekültek ellen szóló kampányban? A külföldről érkezők nem vehetik el a magyarok munkahelyét? Akkor Ukrajna nem külföld? S ráadásul a menekülteknek eszük ágában sem volt elvenni a magyarok munkáját: egyik sem akart Magyarországon maradni, mind ment tovább Nyugatra!

Az Index szerint 53 napig sikerült úgy-ahogy betartani a szíriai tűzszünetet, hétfőn azonban a legnagyobb ellenzéki csoportok bejelentették, hogy a kormányoldal állandó atrocitásaira válaszul újra felállítják közös műveleti központjaikat, és újrakezdik a harcot. Az utolsó csepp a pohárban valószínűleg a legnagyobb szíriai város, Aleppó egyik lakónegyedének bombázása lehetett.

A közleményt Mohamed Rasid, az Dzsejs al-Naszr felkelőcsoport szóvivője juttatta el a Reutersnek. A február 26-án életbe lépő tűzszünetet orosz és amerikai nyomásra fogadták el a felek; de a fegyvernyugvásból kategorikusan kizárták az olyan terrorszervezeteket, mint az Iszlám Állam vagy az al-Káida helyi ága, az an-Núszra Front.

A tűzszünetet végig atrocitások tarkították, ebben az an-Núszra, illetve a kormányoldal erői jártak élen - ez utóbbi mutatja, hogy az orosz bombázás segítségével erőfölényben lévő Aszad soha nem gondolta komolyan a békét -, de Idlib tartományban lényegében soha nem szüneteltek a harcok. A múlt héten ellenzéki vezetők már megkongatták a vészharangot, de mivel érdemi lépések nem történtek a fegyverszünetet betartatására, ezért a háború újrakezdése borítékolható volt.

A tűzszünet során nem sikerült egyetlen olyan konfliktusban sem előrelépni, mely 2011-ben az Aszad-rezsim elleni tüntetéssorozathoz, majd a feszültségek elmérgesedéséhez vezetett. A nemzetközi diplomácia próbálkozásai a békemegállapodás kicsikarására sorozatosan kudarcba fulladtak. Előrelépésként legfeljebb a civil lakosságra nehezedő nyomás enyhítését lehet említeni, illetve az Iszlám Állam ellen elért néhány - döntőnek nem nevezhető - sikert.

Az idén 1,3 százalékos, jövőre ennél kevesebb lesz a nyugdíjemelés, mert a miniszter szerint az a cél, hogy "az ellátások megőrizzék reálértéküket" – olvaható a hvg.hu-n.

Jövőre 0,9 százalékos lesz a nyugdíjemelés – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaságnak. A tárcavezető elmondása szerint a költségvetés készítésekor az a cél, hogy az ellátások megőrizzék reálértéküket, ezért a tervezett infláció mértékével egyező nyugdíjemelésre tesz a kormány javaslatot.

Varga emlékeztetett arra, hogy az áremelkedések ütemét jelentősen csökkenteni fogja a baromfihús, a tojás és a tej áfájának tervezett 22 százalékpontos csökkentése, és kedvező hatással lehet az árindexre az internethasználat és az éttermi szolgáltatások forgalmi adójának 9 százalékpontos mérséklése is. A lap kitér arra, hogy az árindexkövető nyugdíjemelések bevezetése óta rendre 2 százalék körül vagy a feletti mértékben emelkedett az ellátások reálértéke – az utóbbi két év negatív inflációs mutatói miatt is.

Az idén várhatóan további 1,3 százalékkal emelkedik a reálnyugdíj, így 2010 óta az ellátások vásárlóértéke összességében 10 százalékkal növekedhet.

Kiadja ugyan a Magyar Posta Zrt. az MSZP kérésére egy sor szerződését és hivatalos dokumentumát, ám a közérdekű adatigénylésnek ára van: 67 millió forint – írja az Origo.

Hatalmas mennyiségű közérdekű adatot is hajlandó lenne kiadni az állami tulajdonú Magyar Posta Zrt. az MSZP frakcióvezető-helyettese, Tóth Bertalan kérésére, ám ennek 67 milliós költségét az adatigénylő ellenzéki politikusnak kellene állnia.

Az összegnek csak töredéke - 200 ezer forint - a DVD-k ára, amire az iratokat feltöltik, a nagyobb tétel az üzletileg kényes vagy személyes adatok kitakarása a dokumentumokból.

A Magyar Posta jogi igazgatója által az MSZP-s politikusnak küldött, az Origo birtokába került válaszlevele szerint az állami cég kész a kért dokumentumokat átadni, vagyis az adatigénylést teljesíteni, ám ez az előzetes becslésük szerint mintegy 35 500 oldalnyi iratanyag.

Az adatigénylés teljesítésekor a Postánál felmerült költség várhatóan 67 763 321 forint, amit az adatigénylőnek kellene fizetni- derül ki a válaszból. Azért csak ennyi, mert a jelentős terjedelem miatt a Posta nem is vállalja, hogy egyenként lefénymásolja a dokumentumokat, hanem takarékos és papírkímélő megoldásként beszkenneli, majd DVD-re írja ki azokat.

Az adatigénylés teljesítéséért felszámolandó 67,7 millió forint költségtérítés nagyját a dokumentumok egyenkénti kitakarása, átsatírozása teszi ki, hiszen - mint írták - a dokumentumok tartalmaznak „közérdekből nem nyilvános személyes adatokat és (...) olyan adatokat, amelyek megismerése az üzleti tevékenység megismerése szempontjából aránytalan sérelmet okozna” a társaságnak.

Vagyis a több mint 35 ezer oldalt egyenként kell a Postánál átvizsgálni, és kihúzni róluk a nem kiadható adatokat. Ezt a levél szerint „mondatonkénti elemzést és értékelést” viszont nem végezheti el a Postánál akárki, csak az ilyen „adatok azonosítására feljogosított munkavállaló, illetve döntéshozó”. Az ő átlagos órabérük pedig - adókkal és járulékokkal - 7469 forint.

A Magyar Posta számításai szerint a megfelelő jogosultsággal rendelkező személy körülbelül negyedóra alatt végezne egy oldal átolvasásával, értékelésével és az esetleges nem kiadható adatok azonosításával, kitakarásával. Vagyis a 35 500 oldal kezelése 8875 munkaórányi ráfordítást igényelne.

Az Origo számításai szerint ha csak egy embert állítanak rá erre a feladatra, akkor neki csaknem 5 évig tartana, mire végezne a munkával.

Mindehhez mit lehet hozzátenni? Először is a blog szerzője szerint a Posta (állami cég, a Fidesz-kormányhoz kötődő vezetővel) nem pusztán az ellenzékkel próbál kiszúrni, mikor teljesíthetetlen feltételhez köti a közérdekű adatigénylés teljesítését, hanem a magyar lakossággal is – hiszen ezek szerint nem tudhatjuk meg, miként bánik a posta az adófizetőktől származó közpénzekkel. Másrészt úgy tűnik, érdemes lenne a Postához menni dolgozónak: 7500 forintos órabér? Ez több mint 1,1 millió forintos havibért jelent! Persze ehhez megbízható kádernek kell lenni, aki tudja, mit nem szabad nyilvánosságra hozni…

Mint az Index beszámol róla, két olasz kutató szerint Leonardo da Vincinek lehetnek ma is élő rokonai. A történész Agnese Sabato és a művészettörténész Alessandro Vezzosi felkutatták a reneszánsz zseni leszármazottait.

Korábban úgy tudták, hogy Da Vinci – aki nemcsak festő, hanem mérnök, matematikus, filozófus és természettudós is volt – nyom nélkül tűnt el. Da Vinci 1519-ben halt meg a franciaországi Amboise-ban, a maradványai pedig eltűntek a XVI. századi vallásháborúk alatt. De a két kutató szerint a Da Vinci család leszármazottai még ma is élnek.

Vezossi a Discovery Newsnak elmondta, hogy egy nagyobb tudományos vizsgálat részeként folytatott kutatásban dokumentumokat, illetve franciaországi és spanyolországi sírokat vizsgáltak, hogy feltárják a Da Vinci család történetét. Vezzosi és Sabato végül azonosították Da Vinci apja, Ser Pietro Da Vinci firenzei közjegyző ma élő leszármazottait.

A kutatók úgy vélik, a munkájuk alapján még ma, 15 generációval később is azonosítható lehet Leonardo da Vinci DNS-e. A múlt héten nyilvánosságra hozták a ma is élő rokonok listáját. Ezen közel három tucat olasz szerepel, köztük az Oscar-díjra jelölt filmrendező, Franco Zeffirelli, illetve Elena Calosi építész.

A hvg.hu szerint legalább másfél milliárd forintos adósságot hagy maga után Simonka György fideszes képviselőhöz köthető agrárcég, a Magyar Termés Tész Kft., amely felszámolás elé néz.

Simonka György fideszes képviselő cégétől a NAV 148 millió forintot követel, az állami szervezetek pedig 670 milliót – közölte a Blikk. A bedőlt cég ezenkívül 1 milliárddal tartozik több állami banknak is.

A cég vagyonát 872 millió forintra becsülte a felszámoló, ennyiért értékesítenék azt a négy ingatlant, valamint gépeket, berendezéseket, amelyek a kft. tulajdonában voltak a bedőléskor. A vállalkozást még 2007-ben alapította Simonka György, ő volt az első ügyvezetője. Amikor 2010-ben képviselő lett, lemondott a vezetésről, a felesége vitte tovább az ügyeket. Simonkának jelenleg is 11,2 százalékos tulajdonrésze van.

Simonka a lapnak azt mondta, nem tudott semmiről, kapcsolata hat évvel ezelőtt megromlott a szövetkezet vezetőivel, és azóta nem beszélnek egymással. Megdöbbent a felszámolás bejelentésén, de azt mondta, minden termelő és beszállító megkapta azt a pénzt, ami jár neki.

A Demokratikus Koalíció azt követeli, hogy Simonka György fideszes képviselő fizesse vissza egy hozzá köthető, felszámolás alatt álló vállalkozás tartozásait, és mondjon le mandátumáról.

Varju László, a DK alelnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján az MTI beszámolója szerint felszólította a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt vezető Tállai Andrást, hogy a tartozást hajtsa be "párttársán".

Reggel 8 és 10 óra között kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a tanárok, az egészségügyben pedig ma "fekete ruhás" tiltakozó nap volt – írja a hvg.hu..

Pénteken reggel 8 órakor megkezdődött a tanárok kétórás figyelmeztető sztrájkja az iskolákban. Az akciót támogatja a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is.

A sztrájk lényege, hogy a tanárok reggel 8 és 10 óra között nem dolgoznak az iskolákban, de miután a PDSZ megállapodott a Klik-kel az elégséges szolgáltatások nyújtásáról, a gyerekek ugyanúgy az iskolában vannak és felügyelik őket. Oktatás ellenben nem zajlik.

A tanárok ezúttal nem mennek ki az utcára úgy, mint a legutóbbi tiltakozó akciójuknál, amely egy polgári engedetlenség volt. Mendrey László korábban hangsúlyozta, ez a pénteki sztrájk nem polgári engedetlenség, hanem sztrájk, amelynek helye maga a munkahely, vagyis az iskola. Ennek ellenére szolidaritást vállaló civileket várnak az iskolákhoz.

Több iskolánál, így például a Pukli István vezette Teleki Blanka Gimnázium előtt is tüntetők jelentek meg, más iskoláknál a szülők szerveztek tiltakozó akciókat. Úgy tudjuk, a Radnóti Miklós Gimnáziumnál csak az április 20-i sztrájkot tartják majd meg, a Szinyei Merse Pál Gimnáziumnál csak egy közös csoportképre fognak összeállni. A budai Budenz József Általános Iskola és Gimnáziumban ellenben Pink Floydot játszanak az iskolarádióban.

Palkovics László oktatási államtitkár a Népszabadságnak adott interjújában arról beszélt, a pénteki tanársztrájknak „munkajogi következményei” lesznek, a sztrájkolók pedig a kétórás sztrájk idejére nem kapnak majd munkabért. Úgy tudjuk, egyes iskolákban emiatt sok tanár vonakodva vesz részt, de akiknak lyukas órája van, azok kimentek az iskolák elé.

Egy pedagógus a Somogy megyei online lapnak küldött levelében arról írt, bár csatlakozni akartak az április 20-i sztrájkhoz, a helyi polgármester kirúgással fenyegette meg őket.

Egy Somogy megyei településen a polgármester szerdán reggelre összehívatta a helyi iskola tantestületét, amely előtte napokban úgy döntött, hogy csatlakozik az április 20-i sztrájkhoz - számolt be a tanár.

A pedagógus levelében azt írta, a polgármester indulatos beszédében azt mondta a tanároknak, hogy egy minisztériumból felhívták és megfenyegették, hogy ha további pályázatokat szeretne nyerni a település, akkor akadályozza meg a sztrájkot.

A polgármester állítólag méltatta a Fideszt, mondván, hogy a pártnak köszönhetnek számos fejlesztést a faluban, majd megfenyegette a tantestületet, hogy ha valaki sztrájkolni fog, akkor az akár a munkáját is elveszítheti.

Az iskola végül úgy döntött, nem csatlakozik a sztrájkhoz.

Sándor Mária, a fekete ruhás nővér korábban közölte, szeretné, ha április 15-én pénteken az egészségügy is csatlakozna a tiltakozásokhoz, ennek jeleként pedig fekete ruhába öltöznének az egészségügyi dolgozók – emlékeztet a hvg.hu. Mivel azonban ezt több kórházban nem engedélyezték, ezért arra kérte a civileket, hogy a tiltakozástól eltiltott dolgozók helyett ők álljanak fekete ruhában a kórházak elé..

A Facebook-eseményoldalra folyamatosan érfkeznek a fényképek az egészségügyi dolgozókról és a velük szolidaritást vállalókról, akik mind fekete ruhában mentek dolgozni. Számos egészségügyi intézményből is töltöttek fel képeket annak ellenére, hogy állítólag több kórházban nem engedik a dolgozóknak, hogy feketében legyenek.

Több kórház elé fekete szalagokat akasztottak ki éjszaka a tiltakozás jeleként, de reggelre több helyen leszedték azokat. A Madarász utcai kórház elé reggel egy iskolás lány és apja akasztotta vissza ezeket.

A Párbeszéd Magyarországért a SOTE fül-orr gégészete előtt tüntetett táblákkal, a rendezvényen Karácsony Gergely és Szabó Tímea is megjelent. A PM emellett egy nagy, 200 négyzetméteres fekete zászlót feszített ki a Parlament elé

Párhuzamosan tiltakoztak reggel tanárok, szakszervezetek, egészségügyi dolgozók, jelképként bevetették a kockás és a fekete ruhát is – írja az Index. Mégis kevésbé szólt nagyot az országos tiltakozás, mint az előző demonstrációk. Nem is csoda: kezd átláthatatlanná válni a tüntetések sora, a tanárok nagy része jövő szerdára koncentrál, a kormány pedig taktikát változtatott.

„Legutóbb sokkal többen voltunk, a tanárok meg vannak félemlítve” – ezt egy tüntető mondta az Indexnek a Teleki Blanka Gimnázium előtt láthatóan csalódottan. A helyszíni tudósítások, az iskolák környékéről érkező fotók és a résztvevők értékelése alapján egyértelműen kijelenthető: kevésbé volt átütő a pénteki országos tiltakozás.

Persze érkeznek majd a számok, hogy országszerte hány tanár csatlakozott a sztrájkhoz, és feltehetően hallunk még arról, hogy a kórházakban vagy más intézményekben hányan öltöztek feketébe. De ez a mostani tiltakozás messze nem volt olyan látványos, mint az előző, egyórás polgári engedetlenség, vagy amikor kockás ingbe bújtak tanárok, diákok és szülők. Az Index ennek okait is körüljárja anyagában.

http://index.hu/belfold/2016/04/15/ot_ok_amiert_csendesebb_lett_a_tanari_tiltakozas/

A hvg.hu szerint decemberben rejtélyes üzletemberek vásároltak földeket az államtól több száz millióért, aztán egy hónapja tulajdonost cseréltek a cégek, amelyek addig ezeken a területeken gazdálkodtak. A szálak a vs.hu szerint Garancsi Istvánnál futnak össze, aki így a szocialistákhoz közelállónak mondott Leisztinger Tamás agrárüzletének negyedét hasította ki.

Fejér megyében mindenki csak találgatta, kik vásárolhattak jókora földterületeket az államtól az őszi árveréseken –írta a vs.hu, amely szerint a budapesti Eppelék vagy Gyalog Zsolt egyenként 600-700 millió forintot költöttek el.

Ezer hektárt is meghaladó szerzeményeik egytől-egyig olyan birtokokból álltak, amelyeket a Leisztinger Tamáshoz kötődő cégcsoport bérelt az államtól. A beszámoló szerint az Agárdi Farm, illetve a Selymes-, a Baráka-, a Tükrös- és a Cserepes-major egy évvel ezelőttig a Leisztingeré volt, azóta pedig a vele üzleti kapcsolatban álló Nana Eleké.

Március 25-én új tulajdonos, a GyTT Agrár Kft jelent meg ezekben a volt Leisztinger-cégekben. A 2015 decemberében alapított cégben a Gy betű Gyalog Zsoltra utal, akit március végére a tulajdonosi poszton Garancsi István, a Videoton focicsapatának tulajdonosa váltott.

Garancsi ezzel a manőverrel megszerezte Leisztinger Tamás korábbi agrárvállalkozásainak mintegy negyedét, amely decemberig több ezer hektár földet bérelt az államtól – tette hozzá a vs.hu. A portál szerint az öt agrárvállalkozás 2015-ben összesen 883 millió forint uniós agrártámogatást kapott.

Szerdán elutasították az egészségügyi érdekvédők a kormány béremelésről szóló első ajánlatát- írja a pénteki Népszabadság alapján az Index. Ez az első ajánlat júniustól 100 ezer forinttal, a jövő évtől pedig további 51 ezer forinttal emelné meg a szakorvosok bérét, az ápolónőknek viszont csak bruttó tíz százalékos, azaz átlagosan 13 ezer forintos emelést kínálna. Az ajánlatról az érdekképviselők egyhangúan úgy vélekedtek: ha ez megvalósul, szembeállítja az orvosokat és a nővéreket. (Ők az ápolónőknek 20-30 ezer forintos emelést szeretnének.)

A kormányzat az orvosi bérekre tett javaslattal elsősorban a rezidens ösztöndíjak miatt kialakult bérfeszültséget orvosolná. Tavaly júliustól 151 ezer forintos támogatást kaptak a rezidensi ösztöndíjból kilépő szakorvosok, hogy ne csökkenjen a szakképzési idő végén a jövedelmük. Ez azonban bérfeszültséget okozott, mert így a kezdő szakorvosok annyit keresnek, mint a több évtizede praktizáló főnökeik. Az általánosan ajánlott 100 ezer forinttal ezt a problémát orvosolták volna.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón arról is beszélt: Balog Zoltán, az Emmi minisztere felhatalmazást kapott a kormánytól arra, hogy a mentősöknek is alakítsanak ki életpályamodellt. Lázár azt is bejelentette, hogy a kormány 100 milliárd forintot szán az egészségügyi dolgozók bérfejlesztésére, de a Népszabadság szerint ennek csak 30-40 százaléka szolgálja valóban a béremelést, 60-70 milliárdot ismét a kórházi konszolidációra fordítanának.

A lap úgy tudja, a kormány a következő években is folytatná az egészségügyi dolgozók jövedelmi pozícióinak javítását, jövőre és a választások évében is tervez béremelést. Erre Balog Zoltán is tett utalást, amikor csütörtökön elmondta, a Nemzetgazdasági Minisztériummal még egyezkednek az egészségügyben dolgozók többlépcsős béremelésről.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár pénteken az M1-en elmondta, abban egyetértés van a felek között, hogy nem egyszeri béremelésre, hanem rendezésre van szükség. Elmondása szerint a 2017 utáni időszak béremelési mértékét a kormány attól teszi függővé, hogyan alakul a magyar GDP, de azt szeretnék elérni, hogy az egészségügyi bérek néhány éven belül elérjék az uniós bérek 70 százalékát.

Országgyűlési vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a versenysportban tapasztalható testi és lelki bántalmazások ügyében a Demokratikus Koalíció (DK) - közölte az ellenzéki párt alelnöke, a független képviselő Vadai Ágnes pénteken sajtótájékoztatón az MTI beszámolója szerint.

"Ki kell vizsgálni, mennyi bántalmazás, testi és lelki megalázás folyik a versenysportban. Nem hagyhatjuk, hogy magyar fiatalok ezrei menjenek tönkre az edzőtermek falai között. Nincs olyan eredmény, amely jóvátenné a gyerekek lelki megnyomorítását, és nincs olyan olimpiai, világbajnoki vagy bármilyen érem, amely a gyermekek doppingolását tudná igazolni" - fogalmazott Vadai Ágnes, akinek javaslata szerint a bizottság a fiatalokat ért testi és lelki bántalmazás mellett a szexuális zaklatás témáját vizsgálná meg.

A független képviselő a Kiss László-ügyre és a lemondott harkányi alpolgármester esetére utalva úgy vélte: az elmúlt hetekben a magyar versenysportban, különösen az úszósportban megdöbbentő ügyekre derült fény. "A nemi erőszak erkölcsileg soha nem évül el, és igenis van erkölcsi követelmény a politikában és a sportban is" - hangsúlyozta, hozzátéve: őszinte szembenézéssel meg lehet tisztítani a magyar sportéletet. A DK eddig várta, hogy legalább Szabó Tünde sportért felelős államtitkár megszólaljon a kormány részéről, illetve, hogy a kabinet maga kezdeményezzen vizsgálatot, ez azonban nem történt meg - jegyezte meg.

Kérdésre válaszolva Vadai Ágnes kijelentette: Gyárfás Tamás a Kiss László-ügy kapcsán már "morálisan megsemmisült", de nem csak emiatt kell távoznia az úszószövetség elnöki posztjáról, hanem mert elfogadhatatlan, hogy a hírek szerint a magyar adófizetők pénzéből újítaná fel saját tulajdonát.

Az UEFA-központban péntek délelőtt elkészítették a Bajnokok Ligája elődöntőinek párosításait. A negyeddöntőkből a Real Madrid, a Bayern München, az Atletico Madrid és a Manchester City jutott tovább – írja az Index.

Bárki kaphatott bárkit, kiemelés nem volt, így a következő két párbaj jött össze:

Manchester City - Real Madrid

Atletico Madrid - Bayern München

Az első meccseket április 26-27-én, a visszavágókat május 3-4-én rendezik.

A döntő május 28-án lesz, és kisorsolták azt is, hogy a ManCity-Real-elődöntő győztese lesz a fináléban a pályaválasztó.

A Real Madrid zsinórban hatodszor van a négy között, ezzel beállította a Barcelona 2008 és 2013 között felállított csúcsát. A Bayern sorozatban ötödször elődöntős.

Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint meg kell védeni a vasárnapi nyitvatartást, a szocialisták tisztességes és jogos népszavazási kezdeményezésekhez gyűjtenek aláírásokat – írja az MTI.

Tóbiás József pénteken Budapesten sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy folytatják-e az aláírásgyűjtést, miután az államfő aláírta a vasárnapi boltzárat eltörlő jogszabályt, közölte: számos vezető kormánypárti politikus egyértelművé tette, nem kívánnak lemondani arról a célról, hogy a hét utolsó napján az üzletek zárva tartsanak, ezért meg kell védeni a vásárlás szabadságát.

Az ellenzéki politikus azt mondta: a héten egyeztettek a szociális partnerekkel, és hétfőn benyújtják a munka törvénykönyvének módosítását, amely szerint minden munkavállaló, aki szabad akaratából vasárnap dolgozik, kapjon százszázalékos bérpótlékot.

Az emberek nem hisznek a Fidesznek, és nekünk sincs okunk hinni nekik - magyarázta.

Hozzátette: a kormány nyolc hete nem képes megmondani mit történt február 23-án a Nemzeti Választási Iroda (NVI) előtt, és Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke sem tudja megmondani, hogyan kapott hivatalától egy nap alatt engedélyt Erdősi Lászlóné a népszavazási kérdése benyújtásához.

Szerinte Péterfalvi Attila pártpolitikusként kezdett viselkedni, ahelyett, hogy betartaná a jogszabályokat. Hozzátette, az MSZP birtokában törvényesen kiadott aláírásgyűjtő ívek vannak.

Péterfalvi Attila előzőleg - a hivatala honlapján is közzétett levelében - arra emlékeztette Tóbiás Józsefet, hogy az Országgyűlés elfogadta a boltok vasárnapi zárva tartását szabályozó törvények módosítását. Ha pedig az hatályba lép, akkor a szocialisták aláírásgyűjtése "elveszíti célját" - írta. Az aláírásgyűjtést akkor lehet folytatni, ha az nem népszavazási kezdeményezésre irányul - tette hozzá.

Tóbiás József cáfolta a Fidesz vádjait az adatgyűjtéssel kapcsolatban, mert szerinte az aláírásgyűjtő íveken csak a név, a személyi szám és az aláírás szerepel.

Az ellenzéki politikus szolidaritását fejezte ki a gyermekek jövőjéért aggódó pedagógusokkal és az állampolgárok egészségéért erőn felül teljesítő egészségügyi dolgozókkal. A követeléseiket jogosnak nevezte, mert az életpálya csak egy "csalóka remény".

Véleménye szerint Magyarország jövőjét nem a stadionok átadása, hanem a gyermekek jövőjének és a polgárok egészségének szavatolása tudja visszaadni.

A szocialista Nyakó István, aki a vasárnapi boltzárral kapcsolatban népszavazást kezdeményezett, lemondásra szólította fel Péterfalvi Attilát. Azt mondta: több bizonyíték is alátámasztja, hogy a NAIH-elnök a Fidesz érdekeit szolgálja. A hivatal elnöke nem vizsgálta ki, miként történhetett, hogy a Fidesz kérdéseit egy nap alatt jóváhagyták, míg az MSZP-ét három hét alatt sem - említette példaként.

A kabinet a VG összesítése szerint április közepéig 250 milliárd forintot mozgatott meg a költségvetésben, holott az államháztartási törvény módosítása – amely felhatalmazást ad a kormánynak, hogy ha a hiánycélt betartja, tulajdonképpen arra költsön, amire akar – csak most kedden lépett hatályba.

Ám ez – írja a hvg.hu - nem jelentett akadályt, a költségvetésben keletkező többletbevételek országgyűlési felhatalmazás nélküli felhasználását lehetővé tevő rendelkezés híján is már előre költött a pluszból a kabinet. A lap szerint a trükk az volt, hogy a rendelkezésekben csak annyit határoztak meg: egyes célokra mennyi pénzt szánnak, és közölték, hogy a forrás biztosítása a nemzetgazdasági miniszter feladata lesz.

A kormány az eltelt bő három hónapban 63,4 milliárd forintot költött el úgy, hogy nem mondta meg, miből lehet fedezni ezeket a kiadásokat. A legnagyobb tétel az 1956-os emlékév megünneplése, itt 12 milliárd forintra van szükség, amiből 3 milliárdot később a rendkívüli tartalék terhére biztosítottak. De meg kell találni 9,5 milliárd forint forrást arra is, hogy pótolják a hipermarketláncoktól korábban beszedni vágyott magasabb élelmiszer-felügyeleti díjat.

A büdzsé módosításainak zömét látszólag az átcsoportosítások teszik ki: a kormány határozataival összesen 135 milliárd forintot rendezett át, ám ebből 25 milliárd inkább átnevezésnek tekinthető, míg a maradék nagy részét – 96 milliárdot – a közútfejlesztési program átszabása teszi ki.

A kabinet előszeretettel nyúlt a tavalyi maradványokhoz is: mindösszesen 37,7 milliárd forint felhasználását engedélyezte eddig a beragadt pénzekből, és persze ott volt mindenre a rendkívüli tartalékkeret is. A százmilliárdos elkülönített keret elvben a váratlan kiadásokra szól, ám a kormány szívesen finanszíroz olyan kiadásokat ebből, amelyeket elfelejtettek beleírni a büdzsébe: ilyen például a Kossuth- és Széchenyi-díjak kerete, amelyre 57 millió forintot kellett elkülöníteni.

A maradvány- és tartalékfelhasználások legnagyobb nyertese a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő lett, amely 26 milliárd forinttal növelte kiadásai kereteit. Előkelő helyen végzett a külön pénzekért folytatott csatában a Miniszterelnökség is, összesen közel 8 milliárd forinttal emelték a kiadási keretét. Egy szerdán megjelent határozattal 299 millió forintot kapott a vészhelyzetekre elkülönített tartalékból a Miniszterelnöki Kabinetiroda a felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok megvalósítására.

Papcsáknak havi fél millióért bérel autót a jegybank a 3,5 milliós fizetés mellé.

Mint a 444.hu írja, Papcsák Ferenc az előző ciklusban Zugló fideszes polgármestere volt, de nem sikerült újráznia. Puhára esett, mert ő lett a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke. Nemrég még azt is megszavazta a parlament, hogy emelkednek a fizetése: havi 1,2 millióról 3,5 millióra.

Most az RTL Híradó kiderítette, hogy a takaros fizu mellé havi majd fél millióért bérelnek Papcsáknak egy pöpec Audit is, egy Audi A6-ost.

Az Index szerint korábban nem járt luxusautó az FB-elnöknek, az új szabályt nemrég a Nemzetgazdasági Minisztérium hagyta jóvá.

A jegybanknál nem akarták válaszolni arra, hogy hirtelen mi szükség lett ilyen drága autót bérelni Papcsákéknak. Egyébként ugyanis nem csak ő kapott autót, hanem a felügyelő bizottság még néhány, egészen pontosan három tagja.

Tíz pontból álló javaslatot tett Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió külső határainak és az EU-n belüli szabad mozgás megvédése érdekében – írja az MTI.

A kormányfő a Demokrata Centrumpártok Internacionáléjának (CDI) pénteki lisszaboni tanácskozásán hozta nyilvánosságra a Schengen 2.0 tervet, amelyre - mint a közmédiának adott nyilatkozatában elmondta - azért volt szükség, mert elhibázott irányúnak tartja a migrációs válság kezelésére tett európai bizottsági javaslatot.

Az ugyanis a menekültügyi rendszert akarja megreformálni, Magyarországnak viszont az az álláspontja, hogy "nekünk a határokat kell megvédeni" - hangsúlyozta Orbán Viktor, aki a CDI egyik alelnöki tisztségét is betölti.

Az akciótervet a következő napokban a visegrádi országoknak és a többi EU-s miniszterelnöknek is elküldik.

3,99 millió forintba került Lázár János szolgálati autójának tankolása tavaly - derítette ki a Népszabadság a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által megküldött adatokból. Mint az Index írja, a bruttó 3,99 millió forinttal a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csúcstartó a tárcavezetők, az államtitkárok és a helyettes államtitkárok között.

Ezek szerint Lázár 130-140 ezer kilométert mehetett a szolgálati autójával tavaly, azaz akár 360-szor megtehette a munkahelye és lakása közti utat, tehát szinte minden nap ingázott Budapest és Hódmezővásárhely között. A 360-as szám nem tűnik valószerűtlennek, hiszen kinevezése után sem költözött a fővárosba a családja, minden nap hazajár. A szabályozás nem tiltja a szolgálati autó magáncélú használatát a Népszabadság cikke szerint.

A listán utána következik Seszták Miklós fejlesztési tárcavezető, akinek autójába 1,89 millióért tankoltak.

A hvg.hu szerint Verebes István is rákerülhetett a köztévé tiltólistájára.

Verebes a Facebookon adott hangot a történteknek, miszerint a Ridikülben a barátság lett volna a téma, ehhez Verebes egy barátját hívták meg a műsorba, és megkérdezték tőle, kit vinne magával még. Mikor az illető Verebest említette, azt a választ kapta, hogy őt inkább ne – írja a Blikk.

Mint korábban írtuk, D. Tóth Kriszta vetette fel, hogy létezhet egy ilyen feketelista, és az érintett művészek, celebek sem nagyon vitatják, hogy a köztévében nem kerülhetnek képernyőre. Az MTVA sajtóosztálya szerint viszont nincs ilyen.

D. Tóth Kriszta, akinek a talk show-ja 2013-ban szűnt meg a közszolgálati televíziónál, a Facebookon arról írt korábban, hogy Gálvölgyi János nem lehetett például Rózsa György meglepetésvendége a műsorban. Többször szerették volna meghívni Kulka Jánost, de nem lehetett, ahogy Pataki Ágit sem, bár ezt senki nem adta neki írásba az MTVA-nál. De a hírek szerint nem kívánatos Sebestyén Balázs, Vágó István, Kulka János sem.

Gálvölgyi János úgy nyilatkozott, hogy szerinte az agyakban és a nyelvekben régen is létezett, ma is létezik a közmédia számára nem kívánatos személyek listája, bár legépelt feketelistáról nem tud.

Pintér Sándor volt üzletfele 65 százalékos kedvezménnyel vásárolhatott lakásokat az V. kerületben – írja a 444.hu.

Juhász Péter, az Együtt társelnöke a Rogán Antallal folyó személyiségi jogi perében - amit a miniszter azért indított ellene, mert Juhász lebűnözőzte - kikérte a belvárosi önkormányzattól a 2006-2015 közötti ingatlaneladások listáját. Ez az a lista, amiről egy ideig úgy hihettük, hogy elveszett a rendőrségen, mígnem kiderült, hogy végig a birtokukban volt, csak elektronikusan nem tudták átadni az azt kikérő bíróságnak.

A lista így már Juhásznál van, illetve a sajtóhoz is kiszivárgott. Az Átlátszó pedig kiszúrta, hogy Pintér Sándor volt üzlettársa, Rack László 2006-ban nagyon-nagyon jó áron vehetett lakást a fideszközeli körökben különösen népszerű Szerb utcában.

A belvárosi ingatlanügyek visszatérő motívuma, hogy az ingatlanokat rendre 30 százalékos kedvezménnyel árulták még olyanoknak is, akik épp csak bérlők lettek. Rack két Szerb utcai lakásvásárlásakor viszont még ennél is lejjebb ment árban a kerület: a két, összesen 321 négyzetméternyi ingatlant nettó 33,8 millió forintért vehette meg,

ez pedig még a Belváros által kiadott listán feltóntetett, 96,7 milliós becsült forgalmi árhoz képest 65 százalékos engedményt jelent.

A két lakás bruttó 40,6 millió forintba került, vagyis Rack 126 ezer forintos négyzetméteráron vehetett két lakást Budapest egyik legdrágább kerületében. Az ár indoklásában az önkormányzat az egyösszegű befizetésre és "a helyiség saját kialakítására" hivatkozott.

Rack amúgy nem magánszemélyként, hanem egyedüli tulajdonában levő, 2011-ben vagyon nélkül megszűnt cégével, a Gastrostarlight Kft.-vel vette meg a lakásokat.

Az Index szerint a miniszterelnök családjának rokonsága és baráti köre vette meg Fejér megyében Felcsút, Bicske és Etyek vonzáskörzetének legnagyobb földbirtokait. Az állami földárveréseken megszerzett egybefüggő területek némelyike Bicske város alapterületével vetekszik. Három család összesen több mint 3 milliárd forintot költött el az elmúlt néhány hónapban.

Mészárosék, Tiborczék és Flierék lettek a nagy erőkkel fejlesztett Felcsút és környéke legnagyobb földesurai.

A Sallai R. Benedek LMP-s képviselő segítségével készült összesítés szerint a miniszterelnökhöz közel álló három család összesen 2330 hektár földet vett Felcsút, Bicske és Etyek határában.

A három család összesen 3 milliárd 50 millió forintot hagyott ott a liciteken.

A Felcsúttal szomszédos Óbarok független polgármestere egyébként a napokban jelentette be, lemond posztjáról. Borbíró Mihály azért döntött a távozás mellett, mert az általa vezetett település egyáltalán nem jutott támogatásokhoz, míg a kormányzati bizalmat élvező szomszédság folyamatosan kapja a pályázati pénzeket. Egyébként Óbarok lakosai is úgy jártak, mint az alcsútiak: bár elvileg a helyi gazdáké az elsőbbség a földárverésen, nem tudtak megvásárolni egyetlen felkínált földdarabot sem.

A múlt héten mutatta be Ángyán József korábbi földművelési államtitkár is a földeladásokkal foglalkozó tanulmányát. Ángyán szerint a Fejér megyei állami területek értékesítése volt a legszemléletesebb példája annak, hogy a földprivatizáció valódi célja a kiszemelt érdekcsoportok további feltőkésítése volt.

Az Origo szerint egyre kevesebb lesz a nyugdíj. A most negyvenes éveiben járó szendvicsgeneráció 15-20 év múlva szorult helyzetbe kerülhet, hiszen amellett, hogy a gyermekeit támogatja majd, valószínűleg részben a szüleiről is gondoskodnia kell.

Míg a KSH adatai szerint ma 1,8 millió lakos tartozik a 65 év feletti korosztályba – ez a teljes lakosság 18,2 százalékát jelenti –, addig 20 év alatt ez a szám majdnem 20 százalékkal, 2,1 millióra emelkedhet.

Ezzel párhuzamosan a pályakezdő korosztály súlya fokozatosan csökken. Míg ma 1,26 millió fiatal tartozik a 16–26 év közötti sávba, addig 2036-ra már alig több mint egymillió.

Azaz egyre kevesebb aktív embernek kell kitermelnie a Ratkó-unokák generációjával óriásira duzzadó nyugdíjasok jövedelmét, ami az állami nyugdíjak csökkenéséhez vezethet.

Ma az átlagos induló nyugdíjak az átlagkeresetek 83,3 százalékát teszik ki, 2050-re azonban ez az úgynevezett helyettesítési ráta 65,5 százalékra csökken. Azaz a ma átlagosnak feltételezett induló nyugdíj, amely 132 ezer forint, 102 ezerre csökken a század közepére, az infláció hatásával nem számolva – írja az NN Biztosító az elemzésében.

A Francia Engie (korábbi nevén a GDF Suez) beperelte a magyar államot a washingtoni ICSID választott bíróságon, írja a Népszabadság alapján az Index. Az információk szerint 200 milliárd forint körüli összegre perelhetik az államot a közmű-különadó, a kormány által megszabott lehetséges hozam és az el nem ismert költségeik miatt.

A cégcsoporttól egyébként már mindent államosított a kormány, kivéve az Égáz-Dégáz észak-dunántúli és dél-alföldi, összesen 22 619 kilométeres gázvezeték-hálózatát. Igazából ezt is államosítani akarja a kormány, olyannyira, hogy már zajlanak is tárgylások egy ideje. Ezért a per megindítása az államosítás közbeni alkupozíciók javítására is szolgálhat jó eséllyel.

Ez a per egyébként nem azonos a magyar állam ellen indított uniós kötelezettségszegési eljárással, amit egyébként részben szintén a hasonló, a befektetőket szívató szabályok miatt indított az unió.

Az Origo beszámolója szerint megkezdődött a hivatalos kampány az EU-tagságról döntő június 23-ai népszavazás előtt. A legfrissebb felmérések szerint egyre nő a kilépést kívánók tábora.

A brit szavazók egyre nagyobb része gondolja úgy, hogy az Európai Unióból való kilépés csökkentené a terrorizmusveszélyt, segítene az egészségügyön, és visszafogná a bevándorlást.

A YouGov pénteken hozta nyilvánosságra a legfrissebb közvélemény-kutatásának az eredményét – azon a napon, amikor megkezdődött a kormányzat hivatalos kampánya.

A maradás hívei száraz és absztrakt gazdasági érvekkel operálnak, de a jelek szerint ez egyre kevésbé győzi meg a briteket – ismertette az eredményt az Independent.

Kilenc százalékkal 25-re nőtt ugyanis azoknak az aránya, akik szerint a kilépéssel csökkenne a terrorveszély– miközben csupán a megkérdezettek tíz százaléka gondolja, hogy ez fordítva történik majd.

32 százalék szerint a kilépés jót tenne a brit egészségügynek – 14 százalék véli úgy, hogy az eredmény inkább negatív lenne.

A lap szerint nem meglepő, hogy a válaszadók 55 százalékának meggyőződése, hogy a kilépéssel csökkenne a bevándorlók száma– mindössze három százalék képviseli az ellenvéleményt.

Azzal viszont egyetért a többség, hogy a Brexit hatására csökkenne Nagy-Britanniának a világpolitikára gyakorolt hatása.

Kulka János magához tért a műtétje után, de beszélni egyelőre nem tud, ha kérdezik, pislogással válaszol nővérének, dr. Kulka Janinának és a nő lányának, akik minden nap bemennek hozzá az intenzív osztályra – írja a Bors alapján az Index.

A Kossuth-díjas művész kedd délután lett rosszul, rohammentő vitte előbb a Honvéd-kórházba, majd az Országos Idegtudományi Intézetbe, ahol jellemzően stroke-os, agyvérzéses és agyi infarktusos betegeket ápolnak.

A Hír TV Híradójának stábja véletlenül lefilmezte Erdősi László herceghalmi polgármestert a Képviselői Irodaházban, a Fidesz-frakció irodájánál – számol be róla a 444.hu.

Erdősi László ugyan 2010-ben még Fidesz jelöltjeként lett polgármester, de az előző ciklusban nagyon összeveszett a helyi Fidesszel, 2014-ben már nem is őt indították polgármesterként. Erdősi azonban függetlenként is nyert.

A polgármester legutóbb azért került be a hírekbe, mert felesége kopasz férfiakkal védve adott be népszavazási kezdeményezést a vasárnapi zárvatartásról, és a Nemzeti Választási Irodánál a tülekedésben sikerült is hamarabb leadnia a kezdeményezést, mint a szocialista Nyakó Istvánnak. A Kúria végül nem fogadta el Erdősiné kezdeményezését, a parlament fideszes többsége pedig - befosva egy esetleges népszavazástól, amin az antipatikus oldal mellett lennének kénytelenek kampányolni - eltörölte a vasárnapi kötelező zárvatartást.

A herceghalmi Fidesz Erdősiné akciójára hivatkozva is megpróbálta megpuccsolni Erdősit, de az akció nem sikerült, Erdősi maradt a polgármester.

Pont ezért furcsa, hogy Erdősi a Fidesz frakcióirodáján tárgyal.

A Fidesz-frakció sajtóirodája a Hír TV és a 444 kérdéseire nem árulta el, hogy Erdősi kivel találkozott a Képviselői irodaházban, és miről egyeztettek.

Olyan országot építünk, ami nem tart sehová – olvasható az Indexen.

Az elmúlt években a magyar korrupciót pont úgy központosították, mint az intézményrendszert, erről árulkodnak a legújabb, tisztán leíró statisztikai módszerekkel készült kutatások. A hétköznapi ember ma kevésbé találkozik vele, mint pár éve, de a mutyi volumene folyamatosan nő, ez pedig hosszú távon lerombolja az országban rejlő innovációs potenciált. A hazai és uniós intézmények egyaránt lassúak és gyengék, ezért az elitnek kellene megállapodnia, hogy befejezzük a lopást. Ha nem sikerül, mehetünk a levesbe, mint Bulgária vagy Argentína. Interjú Tóth István János közgazdásszal, a Korrupciókutató Központ Budapest igazgatójával.

http://index.hu/gazdasag/2016/04/15/toth_istvan_janos_interju_a_korrupcios_kockazatrol/

A 2014-es magyarországi választásokon a fő kormánypárt (azaz a Fidesz) tisztességtelen előnyt élvezett a korlátozó jellegű kampányszabályok, az elfogult médiajelentések és azon kampánycselekmények miatt, amelyek megsértették a politikai párt és az állam szétválasztásának szabályát – szögezi le a washingtoni külügyminisztérium éves emberi jogi jelentésének Magyarországgal foglalkozó, elég terjedelmes jelentésének összefoglalójában, az EBESZ magyarországi választási megfigyelőinek 2014-es jelentéséből idézve. Azaz a washingtoni külügyminisztérium (lényegében az amerikai kormányzat) leszögezi: a Fidesz csalásnak köszönheti nagyarányú 2014-es választását. Ez a kulcsfontosságú megállapítás a jelentésről szóló MTI-anyagból valahogy kimaradt, elfelejtődött. Vajon miért? – teszi fel a kérdést a blog szerzője.

No de nézzük a jelentés többi megállapítását. A hvg.hu az alábbi címmel számol be a dokumentumról: „Lesújtó képet fest Magyarországról az USA emberi jogi jelentése.” S valóban: idegengyűlölet és a humanitárius segítség hiánya a menekültpolitikában; részben szabad sajtó; felfüggesztett börtön zsidózásért; földi pokol a fogvatartottaknak; elharapózott korrupció; a lappangó antiszemitizmus több tünete – a hvg.hu szerint nem teszi az ablakba a magyar állam az amerikai külügyminisztérium megállapításait.

A nagy számban átutazni akaró migránsok és menedékkérők kezelésénél találta a legnagyobb emberi jogi problémát Magyarország vonatkozásában az Egyesült Államok külügyminisztériuma az emberi jogok világszintű helyzetét vizsgáló, 2015-re vonatkozó éves jelentése szerint.

A tárca immár negyvenedik éve készíti el az emberi jogokkal foglalkozó világjelentését.

A honlapon szereplő írás szerint Magyarországnak bő ötven oldalt szenteltek hét fejezetben a jelentés készítői, felsorolva a szerintük említésre érdemes történéseket. A legjelentősebb problémaként megjegyezték, hogy a migránsáradat kezeléséhez idegengyűlöletről tanúskodó retorika és a humanitárius segítség hiánya kapcsolódott.

A jelentés felrója, hogy a 2014-ben, kétharmados parlamenti többséggel újraválasztott Fidesz–KDNP-koalíció a jogi keretek és az állami struktúra 2010-ben megkezdett változtatásait, nagyrészt a társadalmi konzultáció vagy az ellenzéki pártok bevonása nélkül folytatta 2015-ben. Idéz meg nem nevezett nemzetközi szervezeteket és emberi jogokkal foglalkozó, nem kormányzati szerveket (NGO-kat), amelyek kritikával éltek, mert szerintük szisztematikusan rombolták a jogállamot, a fékek és ellensúlyok rendszerét, a demokratikus intézményeket, az átláthatóságot. A készítők az emberi jogi gondok között említették, hogy a kormány nyomást gyakorol és megfélemlíti a civil társadalmat, a társadalomban felbukkanó független hangadókat.

A jelentés emberi jogi problémaként említi a börtönök túlzsúfoltságát, a foglyokon elkövetett fizikai erőszakot, az előzetes letartóztatás hosszú idejét, a migránsok és menedéket kérők fogva tartását, a kormányzati korrupciót, a szűkülő szerkesztőségi függetlenséggel járó médiakoncentrációt. Rögzíti, hogy Magyarországon 2015-ben előfordult családon belüli erőszak, nők és gyermekek sérelmére elkövetett erőszak, nők szexuális zaklatása, mentális betegségekkel küszködőkkel szembeni embertelen bánásmód, homoszexuálisok, leszbikusok és transzneműek szóbeli zaklatása.

A szólás- és sajtószabadság helyzetéről szólva az amerikai külügyminisztérium jelentése azt írja, hogy Magyarországon büntetendő a gyűlöletbeszéd, és példát is hoz egy esetre, amely tavaly novemberben történt: a pesti központi kerületi bíróság egyéves felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt egy férfit, mert inzultálta a budapesti utcán gyermekével sétáló izraeli konzult.

A média szabadságáról szóló információiban idézi a Freedom House 2014-es viszonyokról szóló jelentését is, miszerint Magyarországon a sajtószabadság enyhén romlott, de még "részben szabad" a magyar sajtó.

A külügyminisztériumi összeállításában külön alfejezet foglalkozik a migránsok és menedékkérők helyzetének magyarországi kezelésével. Idézi az ENSZ emberi jogokkal foglalkozó főbiztosát, aki szerint a szeptemberben és októberben életbe lépett új törvények nem férnek össze a Magyarországra is kötelező emberi jogi kötelezettségekkel. "Menedéket kérni nem bűncselekmény, mint ahogyan illegálisan átlépni a határt sem az" – így az idézet. A jelentés ugyanakkor elismeri, hogy Magyarország nem küldte vissza a háborús övezetekből érkezőket a konfliktusok színhelyére, de Szerbiába viszont visszaküldte őket.

Az emberi jogi jelentés alfejezetet szentel a korrupciónak és a kormányzati átláthatóság vélelmezett hiányának is. Konkrét példaként a BudaCash, a Hungária és a Quaestor ügyét említi.

Az antiszemitizmus megnyilvánulásainak taglalásakor a washingtoni külügyminisztérium a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) adataira támaszkodva közli, hogy Magyarországon tavaly 26 regisztrált antiszemita incidens volt, ám fizikai erőszak nem történt.

A jelentés említést tesz a gyöngyösi zsidó temető megszentségtelenítéséről, a pásztói polgármester, Sisák Imre antiszemita kijelentéseiről, és arról is, hogy Sisákot, aki a Nógrád megyei kormányhivatal vezetője volt, ezek után a miniszterelnöki hivatal utasítására le is váltották. Részletesen taglalja a jelentés a Székesfehérvárra tervezett Hóman Bálint-szobor ügyét, valamint a Sorsok Háza múzeumi projekt körüli vitákat is.

Április 20-án délben öt percre országszerte álljon le az élet – az Index beszámol róla, hogy ezt kezdeményezi a pedagógusok sztrájkbizottsága, arra buzdítva, hogy az egész napos országos pedagógussztrájk napján legyen egy más szektorokra is kiterjedő nagy demonstráció.

A bejelentést Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke tette csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Ne legyen kiszolgálás az üzletekben, ne legyen ügyintézés a hivatalokban, álljon meg a közlekedés. Ezzel azt szeretnék üzenni a kormánynak, hogy ha nem működik az iskola, semmi nem működik az országban.

Azt kérik, hogy akik nem tudják azt megtenni, hogy öt perce leállnak, kék szalaggal, illetve kék zászlóval jelezzék szolidaritásukat. Kérni fogják a szülők támogatását is, hogy a sztrájk szervezését segítsék, és ha meg tudják oldani, a gyerekeket aznap ne vigyék óvodába, iskolába.

Galló Istvánné cáfolta, hogy a 25 pontos követeléseik közül 20 pontban megállapodtak volna a kormánnyal. Nem állapodtak meg, nagyon sok kérdésben közeledtek az álláspontok, de egyezség akkor lesz, ha azt írásban rögzítik, és mindkét fél aláírja – mondta, hozzátéve: még itt nem tartanak. A szakszervezeti vezető megerősítette: április 20-án valamennyi iskolában biztosítják a gyermekek felügyeletét és az étkezést. Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke jelezte: erre a napra szintén munkabeszüntetést hirdetnek – írja az MTI.

Gallóné rendkívül gorombának nevezte a kormány magatartását a még elégséges szolgáltatásokkal kapcsolatban. Szerinte a kormány visszaél a hatalmával, amikor megpróbálja lehetetlenné tenni a sztrájkot. (A blog szerzőjeként ehhez annyit tennék hozzá: látható módon a kormányzat az időhúzásra játszik, s esze ágában sincs engedni a fontosabb kérdésekben. Hiszen most is mi történt? A kormányzat részéről nem mentek bele abba, hogy egy évekkel korábbi bírósági döntéssel élve a pedagógusok tankerületenként csak egy iskolában biztosítsák a gyerekek megőrzését. S a szakszervezet választhatott: ha nem fogadja el a minisztérium diktátumát, mehet bíróságra, de akkor biztos elmarad a 20-i sztrájk, addigra nem lesz végérvényes határozat. Úgyhogy inkább belementek: minden sztrájkoló iskolában biztosítani kell a gyerekek felügyeletét. S ha ilyen „apróságban” is kiszúr a pedagógusokkal a kormány, akkor ugyan hogy lehetne megbízni benne, amikor a szakszervezetek, tanárok tényleg az egész oktatási rendszer lényegét érintő kérdésekről tárgyalnak vele. Hol van a kormányzat jóhiszeműsége? Sehol…)

Visszatérve az Index beszámolójához: korábban az illetékes minisztérium azt közölte, hogy levonnak egy napra eső munkabért azoktól, akik részt vesznek a sztrájkban, Rétvári Bence államtitkár pedig azt mondta, hogy egy 2013-as megállapodásban a sztrájkbizottság lemondott a munkabeszüntetés jogáról. Az Emmi államtitkárát a pedagógusok szakszervezete emiatt hazugsággal vádolta, mert szerintük az a megállapodás csak az akkori, 2013-as sztrájkra vonatkozott, nem általában mondtak le a sztrájkjogról.

A sztrájkbizottság elsősorban erre az április 20-i munkabeszüntetésre koncentrál, a helyzetet kicsit bonyolítja, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete most péntekre is meghirdetett egy kétórás figyelmeztető sztrájkot. „A kollégák szabad döntése, hogy a pénteki akcióban részt vesznek-e” – közölte ezzel kapcsolatban a sztrájkbizottság.

Erről a kisebb, 15-ei demonstrációról nyilatkozott retorziókat kilátásba helyezve Palkovics László oktatási államtitkár a Népszabadságnak adott interjújában. Eszerint retorzióra számíthatnak azok a tanárok, akik az iskolaépület előtt demonstrálva vesznek részt a most pénteki, két órás sztrájkban. Az államtitkár szerint különbséget kell tenni azok között, akik csak sztrájkolnak és azok között, akik – ahogyan két hete is – kimennek az iskolaépület elé, hogy kifejezzék tiltakozásukat.

Aki benn van az épületben, az sztrájkolónak minősül. Aki viszont nem tartja meg az órát, hanem az utcán tiltakozik, az munkajogi következményekkel nézhet szembe“ – mondta Palkovics. „A figyelmeztető sztrájk törvényes következménye: a sztrájkoló az arra a két órára eső arányos bérét legfeljebb a sztrájkalapból kapja meg” – tette hozzá.

Az oktatási államtitkár a hasonló, március 30-i egyórás polgári engedetlenségi akció előtt még azt mondta, nem kell a résztvevőknek munkajogi következményektől tartaniuk. A helyzet mostanra változott, mert Palkovics szerint „ennek azért van határa”.

Palkovics még lát esélyt az április 20-i sztrájk elkerülésére is, mert szerinte szakmai ügyek terén jól haladnak szakszervezetekkel zajló tárgyalások. Az interjúban arról beszélt, hogy nem lehet egy tollvonással eleget tenni a tanárok követeléseinek, de nem zárta ki a tankötelezettségi korhatár visszaállítását a jelenlegi 16-ról 18 évre, a kötelező hit- és erkölcstan eltörlését

Szerinte viszont nincsen szükség arra, hogy a kötelező óraszámot a korábbi, 22-re szállítsák le a mostani 24-26 helyett. Korábban is helyettesítéseket kellett bevetni, a gyakorlatban így is 24 óra volt az átlag, a túlórát pedig vagy kifizették, vagy nem. Palkovics a mindennapi testnevelésről sem mondana le.

A hvg.hu beszámolója szerint a Századvég médiapiaci elemzéseiben komolyan bírálta a közmédiát és annak átalakítását, de kiderült, hogy Havasi Bertalan apja és a volt Fidesz-pártigazgató Várhegyi Attila is beleszól a műsorpolitika alakításába.

Politikai öngyilkosságként jellemezte a közmédia átalakítását a Századvég a Vs.hu által peres úton megszerzett iratok szerint.

A Századvég 2012 és 2014 között negyedévente készített elemzést a médiapiacról, ebben a következőket írták:

Óriási presztízsveszteséget jelentett a Lomnici-ügy 2011 végén, amikor a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét kitakarták. Az elemzés szerint egyértelmű volt a szándékos manipuláció, de ezt nem sikerült rendesen kommunikálni, illetve nem a megfelelő embereket rúgták ki.

A köztévé színvonalromlását mindenki érezte, még a fideszesek is.

Totális kudarc volt a médiatörvény kormányzati kezelése, mert ahelyett, hogy a jogszabály pozitívumait hangsúlyozták volna, a kormánynak folyton védekeznie kellett.

A Klubrádió ügye már teljesen védhetetlen, főleg azok után, hogy az NMHH olyan alibikkel próbálta elkaszálni a rádió pályázatát, hogy az üres hátlapokat nem számozták be. Már hiába mondogatták, hogy nem is akarják elhallgattatni a Klubrádiót, ezek után pedig "a Klubrádió-ügyben már szinte felesleges bármit is tenni vagy mondani", ráadásul "az is a közbeszéd tárgyává vált, hogy a Médiatanács írja meg és nyújtatja be stróman képviselőkkel saját jogszabály-módosításait". A Médiatanácsnak a Századvég szerint inkább csak semleges témákkal kellene foglalkoznia, mint a kiskorúak védelme, a 3D-s televíziózás, a digitális átállás és a széles sávú internet. A Századvég szerint is védhetetlen, hogy az eredetileg 53 milliárdos költségvetésű közmédia az 500 fős leépítés után is 77 milliárdból költött magára, és 63 milliárdos hitelt még a Kunigunda utcai gyártóbázis megvételére is felvettek. Ezt a 140 milliárdot pedig még a Századvég szerint is "elég nehéz megmagyarázni a választóknak". Megoldási lehetőségként említik az MTI és az MTVA összevonását, de ekkor még szerintük "a választások előtt bő egy évvel politikai öngyilkossággal érne fel", ugyanis az orbáni diktatúraépítés ékes bizonyítékaként mutatná be az állami hírügynökség egypárti kontroll alatt lévő MTVA-ba integrálását. Várhegyi Attila (volt Fidesz-pártigazgató, akit bár hűtlen kezelésért elítéltek, koordinációs munkát végzett az MTVA és a Miniszterelnökség között. Várhegyi Havasi Jánossal, Orbán sajtófőnökének apjával pedig "intenzíven részt vesz a műsorpolitika alakításában". Az internetes oldalak blokkolásának bevezetése kockázatos lenne.

A Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) még tartanak a tárgyalások az egészségügyben dolgozók többlépcsős béremelésről, de az emberi erőforrások minisztere azt szeretné, ha már 2016-ban elkezdődne a folyamat. Balog Zoltán az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában – amiről az MTI számolt be - azt mondta, a költségvetésben most van egy olyan többlet, amelyet béremelésre szeretnének fordítani.

A miniszter közlése szerint felkérte Ónodi Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárt, hogy az ágazat szereplőivel - köztük az orvosi kamarával, a kórházszövetséggel és a szakszervezetekkel - üljön le tárgyalni arról, milyen ütemben és mértékben valósulhat meg a tervezett többlépcsős béremelés az ágazatban.

Balog Zoltán azt mondta: azt szeretné, ha már az idén megkezdhetnék a béremelést, amely aztán 2017-ben és 2018-ban folytatódhatna, és talán egy negyedik lépcsőt is hozzá tudnak tenni, ahogy korábban a tanárok négylépcsős béremelésénél.

A Szépművészeti Múzeum nem kötött biztosítást azokra a festményekre, amelyeket 2013-ban kölcsönadott a Habony Árpádhoz köthető Szerb utcai lakásba – írja az Index. A biztosítási díjat a Kft-nek kellett volna fizetnie. Felelős nincs, mert az illetékes kolléga már nincs a múzeumban.

Tíz festmény került pár hónapra abba a Szerb utcai lakásba, ahol Habony is lakott. Semmi törvénytelen nem történt, hiszen pár héttel a műtárgyak kölcsönzése előtt változtattak a szabályokon.

Azonban - habár a szerződésben előírták - mégsem voltak biztosítva azok a festmények, amelyeket a Szépművészeti Múzeum 2013-ban adott kölcsön és a Habony Árpádhoz köthető Szerb utcai lakásba került. A Szépművészeti az Átlátszónak azt írta, hogy a biztosítási szerződéskötés folyamata ugyan megkezdődött, de nem fejeződött be.

A kölcsönadott képek biztosításáról eddig annyit tudtunk, hogy a szabály szerint a cégnek kell kifizetnie a kölcsönzés ideje alatt. A szerződésben meg is határozták az összes festmény biztosítási díját. Több kép éves biztosítási díja 50-125 euró között mozog, de az egyik kép biztosításért 863,9 eurót kell fizetni (275 ezer forint). Ez utóbbi kép (Jupiter Ámor diadalmenetében) biztosítási értékét 135 millió forintra becsülik, azért ilyen magas az összeg.

A Brand Lab műtárgykölcsönzéséről eddig a következő részletek derültek ki:

A Szépművészeti Múzeum tíz festménye 2013 végén abba a Szerb utcai lakásba került, amelyben korábbi információk szerint Habony Árpád is lakott.

A múzeum a festményeket 2013. december 10-től három hónapra adta kölcsön, képenként havi 15 ezer forint + áfáért.

Ezt a múzeum azért tehette meg, mert pár héttel előtte módosították a muzeális intézményekről szóló törvényt. Emiatt juthatott műtárgyhoz gazdasági társaság.

A műtárgykölcsönzésről a főigazgató döntött a miniszter hozzájárulása nélkül, törvényellenesen, Balog Zoltán figyelmeztetésben részesítette Baán Lászlót.

Baán László főigazgató a botrány után jelezte, hogy nem ad a múzeum több műtárgyat kölcsön magáncégnek.

A hvg.hu szerint néhány éve még Mészáros Lőrincé volt az a villa, amely ma már Orbán Győző tulajdonában áll. A helyiek többször látták itt Orbán Viktorékat is megpihenni. Az impozáns villát, amely az alcsúti Rézhegyen áll, biztonsági kamerák és a környékbeliek szerint időnként "TEK-esnek tűnő" emberek is védik.

Újabb Orbán-rezidencia nyomára akadt a Magyar Narancs az alcsútdobozi Rézhegyen. Az örökpanorámás nyaraló korábbi tulajdonosa Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester volt, de 2013 óta a miniszterelnök apja, Orbán Győző tulajdonában áll.

A nyaralóban többször látták már Orbán Viktort és feleségét a környékbeliek. A dombról csodás kilátás nyílik. A földhivatali nyilvántartásra hivatkozva a Narancs azt írja, a telek valamivel nagyobb, mint 3800 négyzetméter. A dombon álló nyaralók közül az egyik legszebb és a legnagyobb Orbán Győzőék villája. A faanyaggal burkolt szép épületet nagy fák veszik körül, gyönyörű a terasza, a kertje növényekkel zsúfolt. A kerítést nemrég festhették újra. A rezidenciát legalább négy biztonsági kamera védi.

Mészáros Lőrinc egyik cége egyébként Orbán apjától bérli évi 15,5 millió fointért az Alcsútdoboz közeli hatvanpusztai majorságot, ahol a hírek szerint gyakori vendég a kormányfő.

A helyiek szerint Orbánék már akkor feltünedeztek a nyaralóban, amikor az még Mészáros Lőrincé volt. TEK-eseknek tűnő biztonságiakat is láttak a nyaraló környékén. Nem hivatalos információ az is, hogy a közelmúltban Mészáros Lőrinc emberei csinosítgatták a házat.

Minderre reagálva a Demokratikus Koalíció egyik elnökségi tagja arra szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy számoljon el saját és családja vagyonával.

Az MTI beszámolója szerint Kerék-Bárczy Szabolcs csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján a Magyar Narancsra cikkére hivatkozva azt mondta, a kormányfőt nem csak azon a hatvanpusztai majorságon látják rendszeresen feltűnni, amelyiket Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester cége bérel a miniszterelnök édesapjának egyik vállalkozásától, de egy alcsútdobozi nyaralóban is, amely "papíron" Orbán Győzőé. Orbán Viktor, ha kérdezik, "széttárja a karját", hogy neki se strómanja, se vagyona nincsen, ugyanakkor rokonai, barátai, családtagjai rendelkeznek nagy értékű vagyontárgyakkal, és a kormányfő ezeket használja - mondta.

Az Index beszámolója szerint nyilatkozott a Borsnak Kulka Janina, Kulka János testvére, aki annyit mondott, egyelőre semmi változás nincs a színész állapotában. Az orvosok szerint az első 24-48 óra vízválasztó a betegség szempontjából, arra kér mindenkit, drukkoljon a testvérének. Az újság szerint nem volt semmi előjele Kulka betegségének, egészséges volt, diétázott, kondizni is járt.

Kulkát kedd este szállították kórházba. Először a Honvédkórházba vitték, de az állapota miatt azonnal átszállították az Amerikai úti Országos Klinikai Idegtudományi Intézetbe, ahol életmentő műtétet hajtottak végre rajta. Több sajtóorgánum úgy értesült, a színész sztrókot kapott, és egy vérrögöt kellett az agyából eltávolítani. A Blikk eközben azt írja, egyelőre nem tudni, hogy Kulka János fel fog-e teljesen épülni, és hogy sérült-e a beszédközpontja.

A Katona József Színház azt közölte, hogy a műsorváltozásokról a művész állapotának alakulása ismeretében döntenek, erről később tájékoztatnak. A Katonában Kulka jelenleg négy darabban szerepel, a Faustban Mephistophelest/Phorkyast, a Godot-ra várvában Pozzót, Ibsen A nép ellenségében Peter Stockmannt alakítja, és játszik még A két Korea újraegyesítésében is.

A 444.hu kérdése szerint na, vajon kinek a cégei reklámozzák 390 millióért a Liget projektet?

A honlap válasza: természetesen Rogán Antal szomszédja, Csetényi Csaba cégei, a Network 360 Reklámügynökség Kft. és az Affiliate Network Kft. A szerződés egy évre szól, de további egy évvel és 155 millióval meghosszabbítható.

A szerződés értelmében, amit a Csetényi cégeiből alakult Egyesült Reklám Konzorcium írt alá a Városliget Zrt.-vel (igazgatósági elnök: Baán László) a vállalkozás PR ügynökségi szolgáltatást, integrált kommunikációs tanácsadást végez, reprezentációs eszközöket szerez be és fotó- illetve videóanyagokat gyárt 390 millióért.

Az építőipari termelés volumene februárban 19,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A termelés csökkenését - csakúgy, mint az előző hónapban - részben az uniós forrásból végzett munkák múlt év végi befejeződése, részben a magas bázis okozta - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) alapján az MTI.

A szezonálisan és munkanaphatástól megtisztított adat szerint az előző hónaphoz hasonlítva 1,1 százalékkal emelkedett az építőipari termelés.

A legnagyobb mértékben az út- és vasútépítő, valamint a közműépítéssel foglalkozó vállalkozások termelése maradt el az előző év azonos időszakától.

Az első két hónapban az építőipari termelés volumene 19,6 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál.

Mindkét építményfőcsoport termelésének volumene csökkent februárban az előző év azonos időszakához viszonyítva: az épületek építése 8,6, az egyéb építményeké 35,4 százalékkal esett vissza.

A blog szerzőjének megjegyzése: ebből is láthatjuk, milyen igaz a kormányzat propagandája, a „magyar reformok működnek”! Mindenesetre nem sok jót jósol az építőipar visszaesése a gazdasági fejlődés szempontjából.

Heves parlamenti vita után új alkotmánybírót választott a lengyel szejm csütörtökön egy rövidesen lejáró mandátumú bíró helyett, az alkotmánybíróság és az európai intézmények által vitatott, az alkotmánybíróságról szóló törvénymódosítás alapján rendezett szavazáson – írja az MTI.

Tomasz Jedrzejewski jogászprofesszor jelöltsége mellett a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) 234 képviselője közül 224 jelenlévő szavazott, hozzájuk csatlakozott az ellenzéki Kukiz'15 párt egy képviselője, valamint két független. A Kukiz´15 hat képviselője tartózkodott, a többi törvényhozó nem vett részt a szavazáson.

Az új alkotmánybíró megválasztásához egyszerű többségre volt szükség a szejm összes képviselője több mint felének a szavazásban való részvétele mellett. A szejm honlapján közzétett eredmény szerint 233 képviselő szavazott az összesen 460-ból, közülük 227-en támogatták Jedrzejewski megválasztását.

Az ellenzék viszont vitatja az eredmény hitelességét, azt állítja, hogy a szejm összes képviselőjének kevesebb mint fele vett részt a szavazáson, és a többség csak úgy született meg, hogy egy-két képviselő két személy nevében szavazott.

A PiS egyedül állított alkotmánybíró-jelöltet. A fő ellenzéki erő, a Polgári Platform, a szintén ellenzéki Nowoczesna (Modern), valamint a Lengyel Parasztpárt képviselői ellenezték a választást, arra hivatkozva, hogy ezt a lengyel alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített törvénymódosítás alapján hajtják végre, ami tovább mélyíti az alkotmánybírósági válságot, és végleg megbénítja a taláros testület munkáját.

A blog szerzőjeként ehhez annyit tennék hozzá: függetlenül attól, hoyg szabályosan választották-e meg az alkotmánybírót, vagy a kormánypárt csalt, van egy ennél is fontosabb szempont. Az Európai Parlament éppen tegnap szólította fel egy határozatban a lengyel kormányzatot, hogy hajtsa végre a Velencei Bizottság és az alkotmánybíróság döntéseit, s ne próbálja saját uralma alá helyezni az alkotmánybíróságot. Ezt a határozatot az összes nagy pártfrakció együttesen szavazta meg, azaz kivételesen ugyanazt mondják az európai konzervatívok és a szocialisták. (Csak megjegyzem: a Fidesz képviselői saját konzervatív pártcsaládjukkal szembemenve elutasították az EP-határozatot, azaz immár saját pártcsaládjukban is, amely eddig mindig kiállt Orbán mellett, kezdenek elszigetelődni.) S egy ilyen EP-határozat után Varsóban mégis egy új, kormánypárti alkotmánybírót választani: ez azt mutatja, hogy a varsói kormányban nyoma sincs semmiféle kompromisszumkészségnek.

Háromszoros áron vettünk helikoptereket –írja az Index. Ugyanis közbeszerzés nélkül vásárolt a belügy öt darab, tizenöt éves MD–902-es helikoptert egy cseh cégtől, a European Air Servicestől. Ez 13,6 millió euró, azaz majdnem négymilliárd forint közpénzbe került.

Az a furcsa ebben, hogy a Népszabadság megtalálta, hogy ugyanezeket gépeket Baden-Württemberg tartomány adta le a cseh cégnek, 4,8 millió euróért. Csak nekünk már 8,8 millió euróval (2,7 milliárd forinttal) drágábban, nagyjából háromszoros áron adták el őket. Igaz, közben a cseh bejegyzésű cég átfestette és felújította őket, de a lap által megkérdezett szakértők szerint ezeknek a költsége aligha teheti ki a vételár kétszeresét. Megkérdezték a belügyet is, de ők eddig nem válaszoltak a beszerzésükről feltett kérdésekre.

A magyar rend- és honvédelmi szervezetek egyébként közbeszerzés nélkül is vehetnek, amit akarnak, attól aki nekik tetszik.

Az Origo szerint a magyar rendőrség is részt vesz az egész Európára kiterjedő Speedmarathon akcióban. Április 21-én, 24 órán keresztül az összes traffipaxszal gyorshajtókra vadásznak.

Magyarország az idén is részt vesz az európai rendőrségek Speedmarathon névre keresztelt akciójában. Egy teljes napon, azaz 24 órán keresztül az összes bevetésre képes sebességmérővel gyorshajtókra vadásznak majd.

Idén április 21-én 6.00 órától április 22-én 6.00 óráig ellenőrzik majd az autósok sebességét az utakon, egy-egy műszer több ellenőrzési helyen is mér majd.

A végső helyszíneket és időpontokat a közlekedésrendészeti elemző munka ismeretében a rendőr-főkapitányságok jelölik ki. Az előző évhez hasonlóan ismét részletes listát tesz majd közzé a rendőrség az ellenőrzésekről megyei bontásban.

A tavalyi összeurópai ellenőrzési akció során a legtöbb gyorshajtót Németországban (mintegy 11 ezer) és Olaszországban (5,5 ezer) fogták el, Magyarország a harmadik helyre került ötezer gyorshajtóval.

Tízmilliárd forintért nyit nagyjából 50 új kihelyezett szervezetet, a külügy a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) szervezésében – írja az Index. Az idei 42. Közbeszerzési Értesítőből derül ki, hogy új lendület kell a keleti és a déli nyitásoknak, pontosabban "az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a jelenlegi világgazdasági, geopolitikai folyamatok kiemelt jelenlétet indokolnak egyes relációkban".

A Magyar Nemzeti Kereskedőház egyelőre leginkább onnét lehet ismert, hogy rajta keresztül adott a külügy milliárdokat a Quaestornak, hogy aztán azt az utolsó pillanatban kimentse, és így nem kellett abból is kártalanítani a a károsultakat. Vagy például a moszkvai kereskedőházukat a tavaly letartóztatott majd kiengedett Kiss Szilárddal és Tarsoly Csabával közösen gründolták.

Illetve itt talált 1,35 milliót fizető munkát Kun "Kunci" Gábor, Szijjártó Dunakesziből ismerős, csak érettségivel bíró csapattársa, aki szép karrierrel lett gyorsan asszisztensből vezérhelyettes az MNKH-nál. De az is kiderült, hogy ötször annyi veszteséget csinált az MNKH, mint amennyi forgalmat, sajnos igen sokat költöttek bérre és szakértőkre.

Az Index szerint tehát most lesz majd rengeteg új irodánk, Albániában, Kambodzsában vagy Chilében is lesznek kihelyezett alkalmazottai a külügynek, akik helybeli tudásukkal fogják a célok szerint rengeteg exporthoz segíteni a magyar kis- és középvállalkozásokat. Arról viszont még nem mutatott be semmilyen hatástanulmányt a külügy, hogy mi alapján választják ki ezeket az irodahelyszíneket, mekkora megtérülést várnak tőlük vagy hogy általában az egészt kereskedőházazósditól milyen mérhető célokat vártak el, amikor kitalálták.

A 444.hu szerint a cseh külügyminiszter, Lubomir Zaoralek bejelentette: Csehország névváltoztatásra készül. Ugyan mindenben még nem egyeztek meg, és a végső döntést csak csütörtökön fogják meghozni, de ő bízik benne, az ország fő tekintélyei egyetértenek abban, hogy a jövőben nem Cseh Köztársaságnak kellene hívni az országot, hanem az új név inkább legyen az, hogy Csehia.

Ha sikerül megállapodniuk az új névben a világ hat fő nyelvén – angol, spanyol, kínai, arab, orosz és franica –, akkor Csehország, azaz Csehia hivatalosan is meg fogja kérni az ENSZ-t, hogy vegye fel az új nevet a földrajzi nyilvántartásába.

Nem jó, ha egy ország arra sem képes, hogy pontosan elmondja, mi a saját neve – indokolt Zaoralek. Továbbá ő – ahogy Milos Zeman elnök sem – nem szereti a Cseh Köztársaság rideg, barátságtalan és hivatalos hangzását. Egy másik érv, hogy például az olimpián és más sporteseményeken is egyszerűbb lenne, ha az országnak könnyen kimondható neve lenne, érvelnek.

Molnár Gyula volt újbudai polgármester bejelentette, hogy elindul az MSZP elnöki posztjáért – tudósít az Index. Molnár, aki Tóbiást nagyon jó barátjának nevezte, komoly kihívó, több befolyásos szocialista is biztatta az indulásra. Már négyen indulnak az MSZP elnöki posztjáért.

Hetekkel ezelőtt a honlap már írt arról, hogy Molnár Gyulát egyre többen biztatják, hogy induljon a tisztújításon a pártelnöki posztért. A volt újbudai polgármester, volt budapesti MSZP-elnök, aki a pártban régi motorosnak számít, eddig vívódott, lamentált, erőfelmért, a háttérben beszélgetett, szövetségeseket gyűjtött, aztán meghozta a döntést, és az ATV Startban bejelentette: elindul a pártelnökségért.

Molnár azt mondta, hogy néhány héttel ezelőtt már eldöntötte, hogy szeretne visszatérni a nagypolitikába, ennek formáját sokáig nem tudta. Mi úgy tudjuk, volt egy olyan forgatókönyv is, hogy Tóbiás József elnök mellett alelnök lesz, és az első számú posztért nem indul. Molnár erre utalt is, mert azt mondta: nagyon nehéz volt meghozni a döntést, mivel nagyon jó barátságot ápolok a jelenlegi elnökkel, Tóbiás Józseffel.

Molnár azért számít komoly kihívónak, mert az MSZP több erős embere mögötte áll. Őt támogatja például a Lendvai Ildikó-féle Deák kör, és Molnárt az indulásra biztatta Hiller István, Molnár Zsolt és Tóth Bertalan is.

Amikor szocialistákkal beszélgettünk az elmúlt hetekben, Molnárt többen hatékony, jó stratégiaalkotó képességekkel rendelkező politikusként írták le. Azt is hozzátették ugyanakkor, hogy a helyzetét azonban nehezíti az a büntetőeljárás, amelynek a végén ugyan jogerősen felmentették, de amely tagadhatatlanul foltot ejtett a politikai imázsán. (Ehhez azért a blog írójaként hozzátennék valamit: a büntetőeljárást a Fidesz helyi politikusai kezdeményezték, pont az önkormányzati választások előtt, ahol Molnár indult polgármesteri posztja megőrzéséért. Ilyen körülmények között nem sikerült neki. Azonban több évi meghurcoltatást, bíróságra járás után felmentették. Tehát nem az ő imázsán van folt, hanem a fideszesekén, akik még a rágalmazást is bevetették, csak hogy megszabaduljanak egy esélyes ellenféltől.)

Molnár a pártelnöki szándékairól már beszélt a megyei elnököknek és a jelenlegi pártelnöknek. Az elkövetkező hetekben be fogja mutatni, mit szeretne másképp csinálni. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a belső kakaskodások helyett új alternatívát fog bemutatni az embereknek.

Molnár úgy látja, hogy az elmúlt két hét, a vasárnapi boltbezárás elleni népszavazási harc volt az utóbbi évek legsikeresebb időszaka a szocialista párt számára: "Úgy tűnik, hogy most valóságos töréseket lehetne okozni a kormányzópártokon." Kampányát erre a hangulatra fogja építeni, vagyis, hogy hogyan lehetne ezt a sikeres két hetet meghosszabbítani.

A 2018-as választásról és az esetleges miniszterelnök-jelöltségről azt mondta Molnár, hogy szerinte ott hibázik az értelmiség, hogy mindig az Orbán 2.0-t keresi, de most egy teljesen más miniszterelnök-jelöltre van szükség.

Molnár indulása azt jelenti, hogy már négyen harcolnak a pártelnöki posztért. Tóbiás József jelenlegi elnök mellett már bejelentette az indulását Szanyi Tibor EP-képviselő és Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes is.

A 444.hu szerint egykori miniszterelnökök, elnökök és hírességek kérik az ENSZ-t, hogy érjen véget a kábítószerek elleni háború

Mexikó, Kolumbia, Brazília, Chile, Nigéria, a Zöld-foki Köztársaság, Svájc, Lengyelország volt elnökei, Görögörszág, Magyarország, Hollandia volt miniszterelnökei mellett számos nemzetközileg elismert tudós, egyházi vezető, üzletember és különféle területekről érkező hírességek írták alá azt a nyílt levelet, amiben azt kérik az a ENSZ főtitkárának, Ban Ki Munnak, arra kérve, hogy tegye lehetővé a globális drogkontroll politikák valódi reformját.

A levél úgy fogalmaz, hogy az emberiség nem engedheti meg magának, hogy a 21. században is olyan kevéssé hatékony és kontraproduktív drogpolitikát folytasson, mint az elmúlt évszázadban.

A levél ENSZ Közgyűlésének kábítószerekkel foglalkozó különleges ülésének (UNGASS) megnyitója előtt egy nappal jelent meg, és aláírta többek között Bernie Sanders demokrata elnökjelölt, olyan befolyásos üzletemberek, mint Soros György, Richard Branson és Mo Ibrahim, vagy olyan hírességek, mint Sting, Annie Lennox, Tom Brady és Michael Douglas.

A levélnek vannak magyarországi aláírói is, Bajnai Gordon volt miniszterelnök mellett Bayer István gyógyszerészprofesszor, az Országos Gyógyszerészeti Intézet volt igazgatója, aki az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának elnöke volt 1984-ben, és Topolánszky Ákos, az első Fidesz-kormány által kinevezett kábítószerügyi helyettes államtitkár, a Nemzeti Drogprevenciós Intézet volt igazgatója.

A levél szerint "a drogkontroll rezsim, amely a múlt század során alakult ki, katasztrofális hatásokkal járt a globális közegészségre, közbiztonságra és emberi jogokra. Elsősorban a kriminalizációra és a büntetésre összpontosít, kiterjedt illegális piacot teremtett, ami a bűnszervezeteket gazdagítja, kormányokat korrumpált, erőszakhullámot indított el, károsította a gazdaságot és aláásta az alapvető erkölcsi értékeket.

A kormányok aránytalanul nagy erőforrásokat csoportosítottak a represszióra azon erőfeszítések kárára, amelyekkel emberséges viszonyokat teremthettek volna. Több tízmillió ember, főképpen a szegények és az etnikai kisebbséghez tartozók, kerültek börtönbe emiatt csekély jelentőségű és nem-erőszakos kábítószeres bűncselekmények elkövetése miatt, aminek a közbiztonság javításában nem látjuk pozitív hatását. A szigorú drogtörvények, illetve az ártalomcsökkentő programokat akadályozó hivatali és politikai hozzáállás hozzájárultak a problémás drogfogyasztás és a HIV/AIDS és hepatitis járvány gyors terjedéséhez."

Hazugságvizsgálót is be fognak vetni Lagzi Lajcsi kihallgatása során a nyomozók – írja a Blikk. A lapnak adott nyilatkozata szerint a vesztegetéssel és jogosulatlan áramvételezéssel gyanúsított trombitás hajlandó alávetni magát a poligráfos tesztnek.

A Bors eközben azt emeli ki, hogy a szerdai kihallgatást videóra is vették. A mulatós sztár szerintük zaklatottan távozott a rendőrségről és régóta nagyon unja az ellene folyó eljárást, az szerinte már „valóságos hadjárat”. Lajcsit a kérdések ugyan állítása szerint felzaklatták, de szerencsére nem izgult. Mint mondta: „ennyi év után már nem volt lámpalázam, megszoktam a kamerákat.”

Galambos Lajost szeptemberben helyezték előzetes letartóztatásba a feleségével együtt. Azzal gyanúsítják, hogy mocsai lakóházában és a tatai apartmanparkjában a mérőórák megkerülésével használta az áramot, a vizet és a gázt, a gyanú szerint több tízmillió forinttal károsította meg a szolgáltatókat. Ha bűnösnek találja a bíróság, évekre rács mögé kerülhet.

Az Országgyűlés elnöke szerint egyetlen érv szólt a vasárnapi pihenőnapot szabályozó törvény visszavonása mellett, az, hogy egy év alatt nem sikerült meggyőzniük a "nyilvánvaló igazukról" a társadalmat - mondta el a Magyar Időkben szerdán megjelent interjúban.

Kövér László szerint jó döntés volt a vasárnapi boltzár. "Minden olyan érvről, minden olyan riogatásról, ami ellenzéki oldalról akkor elhangzott, menet közben kiderült, hogy nem igazolódott be" - mondta, sorolva, hogy a kiskereskedelmi forgalom nőtt, nem csökkent a munkahelyek száma, a magyar kis- és középvállalatok felé tolódott el a bevétel a multinacionális cégektől - szemlézte az interjút az MTI. (A blog szerzőjeként kénytelen vagyok Kövér szavait „pontosítani”: a kiskereskedelmi forgalom a NAV-hoz bekötött kasszák miatt nőtt, mert „fehéredett” a gazdaság – s nyugodtan feltételezhetjük, hogy ha vasárnap is nyitva lehettek volna a boltok, még nmagyobb lett volna a növekedés. A munkahelyek száma lehet hogy nem csökkent, ámde több ezer ember a boltokban elvesztette az állását a vasárnapi boltzár miatt – s ez tény, Kövér úr! Mint ahogy az is tény, hogy a multinacionális cégek sokkal jobban tudtak alkalmazkodni az új helyzethez, sokkal kevésbé érezték meg a vasárnapi boltzár hatását, mint a magyar kis- és középvállalatok. Szóval Kövér úr, kár félrevezetni a közvéleményt!)

Kövér az interjúban úgy véli, hogy hiába nehezítette meg családok életét az intézkedés, elvárható a társadalomban ennyi szolidaritás azok felé, akiknek vasárnap kellett dolgozniuk a boltokban.

Ehhez is lenne egy megjegyzésem: a kormánypárttól meg az lenne elvárható, hogy nem szól bele az emberek hétköznapjaiba, olyan dolgokba, hogy például mikor akarnak vásárolni. Vagy ha már mindenképp itt is szabályozni akar, akkor előbb megkérdi a társadalmat, hogy ők, a magyar emberek vajon mit akarnak? Mert ezt persze nem tették tavaly tavasszal, a boltzár bevezetésekor. Ha az emberek véleménye egy fikarcnyit is számítana a Fidesznek, akkor be sem vezették volna, hiszen tudni lehetett, hogy a társadalom nagy többsége elutasítja a lépést.

"Ellenben fölkínáltuk ellenfél nélkül a pályát a baloldali ellenzéknek, hogy hecckampányt indítson. Ez egy népszavazási kampánnyal körítve lehetővé tette, hogy látható súlyt képezzenek a szocialisták a magyar belpolitikában" - hangsúlyozta Kövér László a cikkben az Index beszámolója szerint. Azt is mondta: "ekkora hibát nem lehet szó nélkül hagyni. Ebből tanulnunk kell, mert még hosszú a 2018-as választásig előttünk álló időszak. Hogyha minden, egyébként jó intézkedéshez, annak a társadalom számára való megmagyarázásához, a saját érveink elfogadtatásához így állunk hozzá, akkor bizony lesznek még nehéz pillanatok".

Az Index szerint már most vasárnap kinyitná az áruházait a Tesco, ha talál elég embert, akik hajlandóak munkába állni. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) az áruház dolgozóitól úgy tudja, a Tesco már megkereste az alkalmazottakat, hogy most vasárnapra hajlandó a cég 200 százalékos pótlékot fizetni, vagyis három napi teljes munkabért fizetni azoknak, akik bejönnének vasárnap.

A cég egyelőre csak önkéntes alapon tudna kinyitni, mert ahhoz, hogy előírhassa a munkavállalóknak, hogy vasárnapi is dolgozzanak, a munka törvénykönyve szerint legalább 7 nappal előbb szólni a kellene, vagy valamilyen rendkívüli helyzetre kellene hivatkoznia. A KASZ-nál úgy tudják, hogy a legtöbb áruházlánc május 8-án tervez először kinyitni vasárnap, mert így egy hónapjuk van a szükséges átszervezésekhez.

A Tesco egyelőre csak annyit közölt az Index értesüléséről, hogy mérlegelik, kinyitnak-e most vasárnap.

Az Európai Unió keleti bővítése óta megduplázódott a Londonban élő magyarok száma.

Kelet-Európa mellett az euróövezet déli perifériájának országaiból érkezik a legtöbb munkavállaló Nagy-Britanniába, elsősorban a sokkal jobb brit munkapiaci feltételek miatt – áll a Migration Observatory szerdán ismertetett tanulmányában, amelyet az Origo ismertetett.

Az Oxfordi Egyetem mellett működő független migrációkutató elemzőműhely kimutatta, hogy az Európai Unió 2004-ben lezajlott keleti bővítése óta több mint a kétszeresére emelkedett, és ma már meghaladja a 3 milliót a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok száma.

A kutatóintézet adatai szerint a hat legnagyobb küldő EU-társállam Lengyelország, Románia, Spanyolország, Olaszország, Magyarország és Portugália, vagyis a három kelet-európai EU-tagállam mellett három euróövezeti gazdaság is szerepel a felső hatos mezőnyben.

A Migration Observatory számításai alapján ezekből az országokból 2011-ben 1,04 millióan, 2015-ben azonban már 1,59 millióan éltek Nagy-Britanniában. Arányuk tavaly a tartósan Nagy-Britanniában élő teljes külföldi EU-lakosságon belül 49 százalék volt, ám a 2011 óta végbement növekedés 79 százalékát az e hat országból érkezők adták.

Az intézet kimutatása szerint az életvitelszerűen Nagy-Britanniában tartózkodó lengyelek száma négy év alatt 615 ezerről 818 ezerre, a románoké 87 ezerről 227 ezerre, a spanyoloké 63 ezerről 137 ezerre, az olaszoké 126 ezerről 176 ezerre, a magyaroké 50 ezerről 96 ezerre, a portugáloké 96 ezerről 140 ezerre emelkedett.

A Migration Observatory elemzői szerint a brit kormány álláspontjával ellentétben nem elsősorban a brit szociális ellátórendszer juttatásai, hanem a munkavállalási lehetőségekben és a bérszínvonalban mutatkozó különbségek jelentik a legnagyobb vonzerőt még a déli euróövezeti országokból érkezők számára is.

Spanyolországban például továbbra is jelentősen meghaladja a 20 százalékot, de Portugáliában és Olaszországban is jóval tíz százalék feletti a munkanélküliek aránya, Nagy-Britanniában ugyanakkor nem sokkal haladja meg az 5 százalékot.

Az intézet a bérkülönbségekből eredő vonzerőt Lengyelország és Románia esetében vizsgálta. Kimutatta, hogy az adózásbeli eltérésekkel és a megélhetési költségek különbségeivel kiigazított számítási modell alapján az elkölthető jövedelmi hányad háztartásonkénti mediánértéke Nagy-Britanniában 1,8-szer magasabb, mint Lengyelországban, és 4,2-szerese a romániai szintnek.

Orbán Viktor kabinetfőnöke kedd este interjút adott Baló Györgynek az RTL Klubon. Az Index beszámolója szerint Rogán Antal a boltok vasárnapi újranyitásával kapcsolatban azt mondta, hogy Varga Mihállyal egy hete kapták a feladatot, hogy dolgozzák ki a boltzár eltörlésének jogszabályi hátterét.

Azért érdekes, hogy már egy hete dolgoztak a boltzár eltörlésén, mert a múlt csütörtöki Kormányinfón Lázár János azt mondta, hogy fel sem merült ilyesmi, a miniszterelnök pedig múlt pénteken arra a kérdésre, hogy fognak-e kampányolni a boltzár megtartásáért, azzal válaszolt: "korai még itt állást foglalni", és azt is megjegyezte, hogy „Vissza akarjuk adni a szabad vasárnapot a munkavállalónak. Az első lépést a kereskedelemben tettük.”

Rogán az egészségügyi dolgozók béremeléséről is beszélt. Azt mondta, jövőre várható ilyesmi. A minisztériumi háttérintézmények sorsa is szóba került, a kabinetminiszter bejelentette, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság is megszűnik jelen formájában, és beleolvadnak az Emmibe.

Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emmi egészségügyért felelős államtitkára viszont nem tud az OEP megszűnéséről. Egy mai háttérbeszélgetésen elmondta, a tárca kitart az egészségügyi dolgozók béremelése mellett, azonban pontos adatokról nem tudott beszélni: a jövő évi költségvetés keretszámai határozzák meg, hogy mennyivel emelhetik a fizetéseket. Az államtitkár szerint a béremelés az egyik pillére az egészségügy rendezésének.

Az Index kérdésére elmondta, az elvándorló orvosok esetében nem versenyezhetnek a nyugati bérekkel, de azt ígérte, hogy egy szemmel jól látható növekedésért harcolnak a szakmai szervezetekkel egyeztetve. Az elsődleges cél, hogy a béremelések GDP-arányosan megközelítsék a visegrádi országok ráfordításait. (Tehát már tőlük is elmaradtunk – a blog szerzőjének megjegyzése.) Ehhez Ónodi-Szűcs szerint a nemzeti össztermék 1,6 százalékával többet kellene erre a területre irányítani.

Ugyanígy az intézményi rendszer átstrukturálása is kidolgozás alatt van, ez is a végösszegektől függ. Ónodi-Szűcs újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem tud arról, hogy az OEP megszűnne, őt nem tájékoztatták erről.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint 2017-es költségvetésben százmilliárdos nagyságrendű forrásbevonás lesz az egészségügyben és az oktatásban 2016-hoz képest.

A tárca vezetője az MTI-nek szerdán ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium benyújtotta a Költségvetési Tanácshoz a jövő évi büdzsé tervezetét.

Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés olyan többletet eredményezett, amelyekből most plusz forrást tudnak bevonni. Ennek egy része adócsökkentés formájában jelenik meg, míg az oktatásban folytatódik a béremelés, az egészségügyben pedig többlépcsős béremelésre is sor kerül.

Utolsó figyelmeztetésként értékelhető kérést küldött a Demokratikus Koalíció nevében Gyurcsány Ferenc az MSZP elnökének az Origo beszámolója szerint.

Ultimátumot adott a Demokratikus Koalíció (DK) nevében Gyurcsány Ferenc elnök az MSZP-nek a két baloldali párt között hetek óta tartó, a dunaújvárosi időközi választáson való külön indulás miatti elmérgesedett vitában – fogalmaz a honlap.

Az Origo birtokába került levélben Gyurcsány emlékeztet, hogy az MSZP a dunaújvárosi időközi választáson – megsértve a korábbi megállapodást – nem támogatja a DK jelöltjét, sőt saját jelöltet állít, ami a DK elnöke szerint „az utóbbi hetekben zavart okozott” a két párt kapcsolatában.

Dunaújvárosban június 5-én tartanak időközi választást, miután egy gyilkosság miatt meggyanúsította a rendőrség Gál Rolandot, a Fidesz helyi önkormányzati képviselőjét, aki lemondott képviselői mandátumáról.

Ilyen előzmények után nem is lehetne jobb terepe a baloldali ellenzéknek arra, hogy könnyedén legyőzze a Fideszt az időközi voksoláson. Csakhogy az MSZP saját jelöltet indított Dunaújvárosban, felrúgva ezzel a demokratikus ellenzék 2014-es önkormányzati választásokkor született megállapodását, miszerint Dunaújvárosban a DK állíthat közös jelöltet.

Erre emlékeztette Gyurcsány Ferenc a levelében Tóbiás József MSZP-elnököt, mondván: a 2014-es megállapodás szerint mindig az a párt nevezheti meg a közösen támogatott jelöltet, amelyik az adott körzetben eredetileg jelölt. A DK tartotta a szavát Újpesten, Tapolcán és Salgótarjánban is, támogatva a szocialista jelöltet” – írta Gyurcsány.

A DK Huszti Zsoltot indítja a dunaújvárosi időközi önkormányzati választáson, míg az MSZP önálló jelöltje a korábban 14 évig az önkormányzatban az MSZP színeiben ülő Selyem József lett. A szocialisták azzal magyarázták eddig a megállapodás felbontását, hogy ideje véget vetni „a működésképtelen szövetségeknek”.

Gyurcsány levele nem az első jelzés az MSZP-nek. A DK április elején már felszólította az MSZP-t, hogy tartsa be a megállapodást. Most először fordul elő, hogy az MSZP-nek kellene a DK jelöltjét támogatnia (...) az első alkalommal megszegte a megállapodást”– írták akkor közleményükben.

A DK már akkor figyelmeztette az MSZP-t, hogy a megállapodás egyoldalú felmondásával „a Fidesznek adják a gyilkossággal gyanúsított fideszes képviselő körzetét”, és veszélyeztetik az ellenzéki győzelmet Dunaújvárosban.

Most ugyanezt veti az MSZP-elnök szemére levelében Gyurcsány, amikor azt írja, hogy „mindez a Fidesz biztos győzelmét jelenti a városban”. A DK elnöke jelezte, hogy pártja elnöksége megtárgyalta az ügyet és úgy döntött, ha az MSZP nem lép vissza, azt úgy tekintik, hogy felrúgta a megállapodást, amit ezek után ők sem tartanak majd be.

„Kérem Elnök Urat, hogy foglaljon állást a Dunaújvárosban kialakult konfliktusról, és vesse latba tekintélyét a megállapodás betartása érdekében” – zárta levelét Gyurcsány, mintegy utolsó esélyt adva Tóbiásnak a helyzet rendezésére.

Életmentő műtétet hajtottak végre Kulka Jánoson – számol be az Index.

A Blikk információi szerint a színészhez kedden este hívtak mentőt. Először a Honvédkórházba vitték, de az állapota miatt azonnal átszállították az Amerikai úti Országos Klinikai Idegtudományi Intézetbe, ahol jelenleg is kezelik. Kulka János állapota súlyos, életmentő beavatkozásra volt szükség. Úgy tudjuk, az Amerikai úti kórházba általában stroke-ot, agyvérzést vagy infarktust kapott betegeket szoktak átszállítani.

A Katona József Színház azt közölte, hogy a műsorváltozásokról a művész állapotának alakulása ismeretében döntenek, erről később tájékoztatnak.

Kulka János családjának közleménye:

János kedden este kórházba került, ahol életmentő műtétet hajtottak végre rajta. Reggel óta folyamatosan érkeznek az aggódó, törődő megkeresések – barátoktól, ismerősöktől, ismeretlenektől –, melyek rengeteget jelentenek Jánosnak és nekünk is. Ezeket szeretnénk megköszönni.

Ebben a pillanatban a legfontosabb, hogy János a gyógyulására tudjon koncentrálni, mi pedig támogatni tudjuk őt ebben. Éppen ezért arra kérünk mindenkit, segítse Jánost és minket azzal, hogy időt ad nekünk erre, mi pedig a későbbiekben tájékoztatást adunk állapotának alakulásáról.

Sztrájkolnak a szociális dolgozók is azon a napon, amikor a pedagógusok is országos munkabeszüntetést tartanak. Rendszeres érdekegyeztetést és béremelést követelnek, illetve azt, hogy a pedagógus életpálya középfokú bértáblája vonatkozzon a középfokú végzettségű bölcsődei nevelőkre is – írja a hvg.hu.

A Szociális Ágazati Sztrájkbizottság az elmúlt napokban döntött a sztrájkkövetelések módosításáról, és arról, hogy április 20-ára sztrájkfelhívást bocsát ki. Az erről szóló levelet szerdán átadták az Emberi Erőforrások Minisztériumának – olvasható a Bölcsödei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének honlapján. A sztrájkot jövő szerdán 0 órától 24 óráig hirdették meg.

A kormánynak szóló levelet is közzétették honlapjukon

A levélben azt írták, hogy az egyeztetések során a kormány többször is elutasította az egészségügyi bértábla szociális ágazatra történő kiterjesztését, illetve az idő múlásával a célkitűzések is megváltoztak, ezért a Szociális Ágazat Sztrájkbizottság a bérre vonatkozóan most már nem csak sima emelést követel, hanem azt, hogy a pedagógus-életpálya középfokú bértábláját terjesszék ki a középfokú végzettséggel rendelkező bölcsődei nevelőkre.

Emellett szociális ágazatban a szakdolgozó és kisegítő dolgozó munkakörökben foglalkoztatottak részére (kivéve a bölcsődei kisgyermeknevelőket) a jelenlegi bruttó illetmény 20 százalékos emelését kérik jogállástól és fenntartótól függetlenül.

Emellett fenntartják már 2013 novemberében megfogalmazott követeléseiket is: rendszeres érdekegyeztetést kérnek a kormány és az ágazati érdekképviseletek között, illetve kérik, hogy szerezzenek érvényt annak a jogszabálynak, amely szerint a munkaközi szünet is a munkaidő része. Ezt az elvet vegyék figyelembe a szociális ágazat egészében – írták.

Rendet vágna a kormány a kiadó lakások piacán, egyúttal "átláthatóbbá és nyomon-követhetővé tenné a lakásbérbeadással foglalkozó ingatlantulajdonosok tevékenységét", írta szerda számábanaz Index szerint a Magyar Idők.

A kormányközeli lap értesülése szerint évente egyszer négyzetméteralapon számított átalányadót kellene fizetniük, amely mértéke négyzetméterenként 1500 forint lesz. A lap szerint ez kedvezőbb a mostani adónál.

Kihasználtságtól, bérbeadási összegtől függetlenül tehát egy 50 nm-es lakás után évente 75 ezer forintot kellene adózni, összegezte a lap, amely szerint az új jogszabályt már áprilisban tárgyalhatja a parlament.

Orbán Lázárnál töltötte az éjszakát – vagy ahogy a 444.hu írta, nála volt „pizsipartin”

Orbán Viktor kedd este Lázár János hódmezővásárhelyi otthonában vacsorázott, majd az éjszakát is a Miniszterelnökséget vezető miniszter házában töltötte, írta a Vasarhely24.com. A lap azt nem tudja, hogy a vacsora után volt-e egyeztetés a két politikus között, de azt igen, hogy a miniszterelnök szerda reggel fél tízkor hagyta el a Zsoldos utcát, ahonnan a Vajdaság felé vette az irányt.

Az Index szerint a találkozó pikantériája, hogy tegnap Lázár János és Balog Zoltán miniszterek különvéleményt fogalmazott meg a vasárnapi boltzár visszavonásával kapcsolatban. A parlament által elfogadott törvény szavazásánál Balog és Lázár távol maradt, de azt írták, hogy ez egy "NEM" szavazatnak felel meg, amelyet "a kormány iránti lojalitásból és Orbán Viktor miniszterelnök úr kérésére nem adtak le".

Új korszak kapujában állunk, hiszen Magyarország meg tudta hirdetni 50 milliárd forint értékben a Vajdasági Gazdaságfejlesztési Programot - mondta az MTI beszámolója szerint Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Szabadkán, miután a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetőivel tárgyalt.

A kormányfő a megbeszélést követő sajtótájékoztatón kiemelte: ez a program egyaránt jó a szerbeknek, az itt élő magyaroknak, Magyarországnak és az EU-nak is. (A blog szerzőjének megjegyzése: bizonyos, hogy az egészségügy, az oktatás jelenlegi helyzetében, s miközben rengeteg a szegény ember, épp a Vajdaságot kell támogatnunk 50 milliárd forinttal? Az adónknak nem lenne ennél jobb helye is? Vagy inkább arról van szó, hogy a Fidesz-kormány a hozzá közel álló VMSZ-t akarja támogatni a közelgő szerbiai és vajdasági választások előtt?)

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a választási kampány közepén érkezett a városba, és egy szomszédos ország miniszterelnöke nem avatkozhat bele a választási küzdelembe, csak biztathat a részvételre. De van itt egy magyar párt, ezért arra kéri az itt élő magyarokat, hogy feltétlenül menjenek el szavazni és támogassák a VMSZ-t, amely kiszámítható pont, a biztos jövő garanciája a Vajdaságban - tette hozzá.

Azért – s itt egy újabb megjegyzésem következik – tudni kell, hogy több magyar párt is van, nem csak a VMSZ. Tehát Orbán mégis beavatkozott a választási kampányba. S emlékezzünk arra, hogy néhány napja Szijjártó is Szerbiában járt, s ő még egyértelműbben letette voksát: a nyilvánosság előtt kijelentette, hogy ha ő szerbiai magyar lenne, a VMSZ-re szavazna. Ez mi, ha nem beavatkozás? S mi lesz, ha egyszer majd nem a VMSZ, hanem a most Orbánék által leszólt, figyelembe sem vett többi magyar mozgalom valamelyike győz majd? Ők mit fognak gondolni a magyar vezetésről? Szóval Orbán és csapata ha külföldre megy, az tényleg olyan, mintha elefánt menne be a porcelánboltba…

Vádat emeltek a migránsnak nézett kubait és barátnőjét összerugdosó szegedi börtönőrök ellen

A 444.hu beszámolója szerint az elsőrendű vádlottat bántalmazással elkövetett, közösség tagja elleni erőszak és súlyos testi sértés bűntettével, valamint súlyos testi sértés kísérletével vádolják, társai ellen garázdaság vétsége és súlyos testi sértés bűntettének kísérlete a vád.

A vádirat szerint a három férfi - akik közül ketten a Szegedi Fegyház és Börtön hivatásos állományú tagjai voltak - 2015. július 18-án ittas állapotban találkozott össze a későbbi sértettel. Az elsőrendű vádlott a férfit a bőrszíne és nemzetiségi hovatartozása miatt inzultálni kezdte, bevándorlónak nevezve azt mondta neki:

"takarodjál haza, nincs itt semmi keresnivalód". A sértett erre azt válaszolta, magyarnak érzi magát, de a vádlott tovább szidalmazta.

A sértett a barátnőjével és annak testvérével elindult, de a társaság utánuk ment. Az elsőrendű vádlott megütötte a férfit és a nőt is, mindketten a földre kerültek, a nő elvesztette az eszméletét. A sértett azért, hogy a barátnőjét megvédje a további bántalmazástól, többször megütötte a támadót. Ezt látva a vádlott társai is bekapcsolódtak a verekedésbe, többször megrúgták a sértettet, aki a földre került. Több percig rugdosták, taposták őt és a nő testvérét is bántalmazták.

A bántalmazás következtében a nő súlyos sérüléseket szenvedett - a járomcsontja több helyen eltört, több foga letört, kilazult -, a barátja és a testvére könnyebben sérült meg.

Újabb cikket közölt a Vs.hu a Miniszterelnökségtől kiperelt Századvég-tanulmányokról. Mint az Index írja, a kormány agytrösztjének számító Századvég cégcsoport 4 milliárdért készített háttértanulmányokat a kabinetnek, amelyekből többek között kiderült, hogy az emberek nem támogatták a stadionépítéseket.

A vs.hu a mai cikkében a kormány döntéseivel, terveivel kapcsolatos Századvég-kritikákat szedte össze. A beszámoló alapján a legtöbb savat az akkor még Matolcsy György által vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium kapta.

„Sok fontosabb gazdaságpolitikai döntés azt az érzetet kelti, hogy improvizatív módon született. Véleményünk szerint a munkahelyvédelmi akcióterv is ilyen. Mivel a kormány az elmúlt két évben sorozatosan megsértette legszegényebb rétegek érdekeit, ennek hatására fokozatosan növekedtek a szociális feszültségek. Ezért most egyfajta tűzoltásként kitalálta a programcsomagot, amelynek a kormányzati cikluson belüli pozitív hatása azonban meglehetősen bizonytalan” – írták egy 2012 júliusában készült tanulmányban.

Matolcsy népesedést ösztönző akkori programjáról is úgy írtak, mint ami inkább tekinthető helyzetértékelésnek, mint valós programnak.

Az állítások többsége nincs számításokkal alátámasztva, rövid távú szavazatmaximalizálásra épülő ötleteket tartalmaz, amelyek ráadásul óriási költségvetési forrást igényelnének.

A Századvég szerint az is problémás, hogy a születésszám növekedését nem a nyugdíjreformtól kellett volna várni.

A portál szerint az ilyen elejétől a végéig kritikus tanulmányokból alig akadt, inkább egy-egy döntés kockázataira figyelmeztettek a kormány elemzői.

A Klikkel kapcsolatban például azt írták, hogy a közoktatás államosítása önmagában képes lehet arra, hogy a következő országgyűlési választások eredményét befolyásolja vagy akár eldöntse. Szakmai szempontból sem értettek egyet a közoktatás teljes államosításával.

Nem támogatták a rezsicsökkentést, mert az energetikai szektor „rendkívül tőke- és eszközigényes ágazat”, amiben időigényes a projektek tőkeigénye, ezért a magánvállalatok profitérdekének csökkentése veszélyeztetheti a lakossági ellátás biztonságát.

2013 februárjában a Századvég azért bírálta a kormányt, mert nincs igazán korrupcióellenes stratégiája. Közvélemény-kutatásukból az derült ki, hogy a választók 70 százaléka nem a hivatali ügyintézőket tartja korrumpálhatónak, hanem a politikai döntéshozatalban lát korrupciós kockázatot.

Csak akkor vezethessen be a mindenkori kormány egy új adminisztrációs terhet a mindenkori kormány, ha régiekből legalább ugyanannyi terhet elvesz – az Index beszámolója szerint ez áll az Együtt Váradi Alapítványának új közpolitikai vitairatában.

Pápa Leventéék kanadai mintára adminisztrációs plafont akarnának bevezetni. Ezt úgy oldanának meg, hogy csak akkor legyen előírható tetszőleges új bürokratikus teher a vállalkozásoknak, ha ezzel párhuzamosan ugyanannyi munkaórányi tehercsökkenést ír elő a kormány. Emellett köteles lenne kormány előzetes hatásvizsgálattal megbecsülni, hogy adott iparágakban egy vállalkozásra vagy egy munkavállalóra mekkora teher hárulna egy új szabállyal.

Így megszüntethető lenne, hogy a kormány egész iparágakat rángasson egyik napról a másikra. Pápáék örülnek, hogy most már Lázár is bürokráciacsökkentést akar, csak úgy szerintük kevés értelme lesz, hogy nincs is kimondva semmilyen értelmes cél, csak általában valami csökkentés, és az eszközök sem világosak.

A készpénzek fizetések érdemi csökkentésére egységes elektronikus számlázási rendszer kialakítását szorgalmazzák, ahová fokozatosan kötelező lenen belépni. Itt az elektronikus fizetéssel egy időben menne az áfás számla a NAV-nak és a vevő cégnek is. Jó tudni, hogy az áfás számla egyébként semmi extra, csak olyan számla, amin rajta vannak a vevő adatai is.

A kis értékű vásárlásokra emellett szerintük bőven el lehetne fogadni a sima nyugtát is, esetleg némi korlátozással, mondjuk munkavállalónként 200 ezer forintig és vállalkozás összes költségének 5 százalékáig.

Egyebek mellett a vitairatban fontosnak tartották kiemelni, hogy a adóhivatalai dokumentumoknak muszáj lenne közérthetőknek lenni. Ehhez a NAV dolgozóit kéne képezni, illetve kötelezően kéne tesztelni a felhasználókon, hogy értik-e amit az adóhivatal kérne tőlük.

De hasonlóan fontosnak tartják, hogy a NAV ne behajtócég legyen, hanem egy állami szolgáltató szervezet. Ezért például kisebb vétségeknél eltörölnék a bírságolást, és újra elővennék Bajnai pár éves ötletét a sárga lapról. Ami annyit jelent, hogy először csak figyelmeztetést kapna egyes most rögtön büntetett eljárásokban a hibázó cég.

A pontos javaslataikat elküldik a NAV-nak és beadják törvénymódosításként is pár héten belül. "Nem vagyok naiv, semmi realitása nincs, hogy ebből bármi megvalósuljon rövid távon. De pár év alatt viszont már muszáj, hogy legyen, hiszen úgyis ez lesz a jövő" - mondta el kérdésre Pápa.

Az MSZP két képviselője felmondólevelet készített a Magyar Úszó Szövetség elnökének. Gyárfás Tamásnak a dokumentumban a többi között vállalnia kellene, hogy lemondása után hatvan napon belül a széles nyilvánosság számára részletes beszámolót készít elnöksége idejéről.

Heringes Anita és Bangóné Borbély Ildikó, az ellenzéki párt országgyűlési képviselői a Komjádi uszoda előtt tartott szerdai sajtótájékoztatón - amelynek hangfelvételét az MSZP sajtóosztálya juttatta el az MTI-hez - a levél elkészítését azzal indokolta: az elmúlt időszak botránysorozatai sokat ártanak a sportágnak. A sok szülő azon gondolkozik, hogy merje-e beíratni úszásra a gyermekét - tették hozzá.

Bangóné Borbély Ildikó arra szólította fel Gyárfás Tamást április végén, amikor az úszószövetség összeül, kérjen maga ellen bizalmi szavazást, de úgy, hogy a résztvevők titkosan voksolhassanak.

A parlamenti képviselő ismertette a felmondólevelet, amelynek címe: a munkavállaló munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése, valamint egyéb tisztségekről való lemondása.

Bangóné Borbély Ildikó elmondása szerint annak aláírásával Gyárfás Tamás - az úszószövetség elnökeként tanúsított magatartása miatt - azonnali hatállyal lemondana posztjáról, valamint minden magyar és nemzetközi szervezetben betöltött, választott tisztségéről, megbízatásáról, továbbá megszüntetné egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyait is.

Jelezte, hogy a felmondólevelet eljuttatják Gyárfás Tamásnak, akinek semmi más dolga nincs, mint aláírni.

S végül: a 444.hu rábukkant egy dalra, még a 20-as évekből, amely – mint írják - megjósolta előre az egész Orbán-rendszert!

Érdemes meghallgatni:

http://444.hu/2016/04/13/nem-fogod-elhinni-egy-1920-as-evekbeli-szam-megjosolta-elore-az-egesz-orban-rendszert