Az MTI beszámolója szerint elkezdődött a pedagógusok sztrájkbizottsága által meghirdetett egész napos sztrájk. Azt egyelőre nem tudni, hányan csatlakoznak a munkabeszüntetéshez. A diákok felügyeletéről minden iskolában gondoskodni kell, amelyik tanár nem sztrájkol, annak órát kell tartania.

Az egész napos országos sztrájkot a pedagógusok sztrájkbizottsága hirdette meg, azért, hogy nyomatékosítsa 25 pontban megfogalmazott követeléseit, egyebek mellett az intézményfenntartó átszervezését, a tanárok óraszámának csökkentését.

A sztrájkbizottság többször tárgyalt a köznevelési államtitkárság képviselőivel, és bár a felek nyilatkozatai szerint több kérdésben közeledtek az álláspontok, nem tudtak megállapodni.

Az elégséges szolgáltatásokról megállapodtak a felek: eszerint valamennyi iskolában biztosítanak felügyeletet és étkezést a gyerekeknek.

A sztrájkbizottság tagja a Pedagógus Szakszervezet (PSZ), az Oktatási Vezetők Szakszervezete, valamint a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet. A munkabeszüntetéshez több szervezet csatlakozott. A sztrájkbizottság azt is kezdeményezte, hogy délben öt percig országszerte ne legyen kiszolgálás az üzletekben, ne legyen ügyintézés a hivatalokban, álljon meg a közlekedés. Ezzel azt szeretnék üzenni a kormánynak, hogy ha nem működik az iskola, semmi nem működik az országban.

Az Index szerint nyilván nehéz lesz felmérni és összesíteni, hogy országszerte hányan és hogyan csatlakoztak a tanárok sztrájkjához , de egy Facebook-oldalon gyűjtik, hogy ki, hol és miért állt meg. A képeken látszik: rendelőben, büfében és az utakon is megálltak néhányan öt percre délben. A sztrájkbizottság vezetői 14 órakor sajtótájékoztatót tartanak: ekkor nyilván többet lehet majd megtudni a részvételi arányokról.

Egyébként egy bírók alapította testület közleményben jelezte, hogy szolidaritást vállal a sztrájkolókkal. Mivel a bírók számára speciális jogszabályokban tiltják a sztrájkban való részvételt, ezért a bírák úgy fejezik ki támogatásukat, hogy a tárgyaláson kívül is viselik a fekete talárt – számol be a hvg.hu.

Az MSZP politikusai, aktivistái az MTI szerint a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren fejezték ki szolidaritásukat a pedagógusokkal szerdán. Az ellenzéki párt ezzel a pedagógusok sztrájkbizottságának azon kezdeményezéséhez csatlakozott, hogy az egész napos országos pedagógussztrájk mellett április 20-án délben öt percre országszerte "álljon le az élet".

Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője a Kossuth Lajos téren tartott sajtótájékoztatón úgy értékelte, hogy a sztrájk a közös célokról és a szolidaritásról szól. Nem engedhetik meg, hogy a hatalom megfélemlítse a sztrájkolókat - közölte.

Elmondta, hogy a pedagógusok sztrájkjához más ágazatban működő 11 szakszervezet, civil szervezet is csatlakozott. A pártelnök szerint ez a támogatás egyértelműen jelzi, hogy nemcsak az oktatás helyzetéről van szó. Milliók küzdenek azért, hogy meg tudjanak élni, de rájuk nem tekint emberként a hatalom, az ő sorsukkal nem foglalkozik - fogalmazott.

Tóbiás József azt mondta: továbbra sincsenek érdemi tárgyalások a pedagógusok fő követeléseiről, például a tanszabadságról, valamint a helyi közösségek döntési jogáról az iskolákkal kapcsolatban.

A Demokratikus Koalíció (DK) felszólította a kormányt, hogy fejezze be az országos sztrájkban részt vevő tanárok fenyegetését.

Gréczy Zsolt, az ellenzéki párt szóvivője szerdán, az Országgyűlés épülete előtt közölte, pártja a tanárok kérését elfogadva délben öt percre leállította saját tevékenységét – számolt be az MTI.

A DK ugyanis üdvözli a pedagógusok országos méretévű szélesedett tiltakozását, amely megmutatja, hogy az Orbán-kormány nem szállhat szembe a magyar emberek akaratával és nem veheti el a jövőjüket - fejtette ki Gréczy Zsolt.

A szóvivő elfogadhatatlannak nevezte, hogy szerinte országszerte arról lehet hallani, hogy az "Orbán-kormány különböző rendű és rangú tagjai fenygetik a tanárokat". Azt mondta, a DK ezzel szemben Sokak Magyarországa című programját megvalósítva megszüntetné a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik), visszaadná az iskolák önállóságát, visszaállítaná a szabad tankönyvválasztást, csökkentené a tanárok adminisztrációs terheit és a szakmai szervezetekkel egyeztetve korszerűbbé tenné a tananyagot.

Az Együtt szerint a kormány időhúzásra játszik és "megpróbálja megvezetni" a tanárokat a pedagógussztrájk kezelésekor.

Szabó Szabolcs, az ellenzéki párt független országgyűlési képviselője szerdán, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján az MTI szerint úgy fogalmazott, a kabinet az elmúlt időszakban többször is hazudott a pedagógusoknak. Példaként említette erre, hogy szerinte a kormány valótlanul állította, hogy 38 milliárd forintos többlettámogatást ad a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik), valójában ugyanis csak a novemberre és decemberre tervezett előirányzatot hozták előre és egy forinttal sem emelték a szervezet támogatását.

"Pont ugyanilyen átverés" a kormány azon állítása is, hogy a közoktatásnak százmilliárd forintos nagyságrendű támogatást adnak, hiszen nem jelent meg ilyen tartalmú költségvetési módosító javaslat - fejtette ki Szabó Szabolcs, aki szerint a kormány azzal is átveri a tanárokat, hogy a pedagógusoknak nagyobb tanítási, az igazgatónak pedig szélesebb körű gazdálkodási szabadságot ígér.

Az LMP szerint az iskola nem a kormányt szolgálja, hanem a jövőt, ifjúsági szakszóvivőjük ezért - támogatva a sztrájkoló pedagógusokat - arra szólította fel a kabinetet, hogy bánjon ennek megfelelően az oktatási intézményekkel.

Kanász-Nagy Máté szerdai budapesti sajtótájékoztatóján – mint az MTI írja - kifogásolta, hogy a kormány szerinte semmit nem értett meg az elmúlt időszak oktatással kapcsolatos eseményeiből, "továbbra is rossz irányba tolják a biciklit".

Példaként fogalmazta meg, hogy a tanárok fellépése ellenére megpróbálják ellehetetleníteni az alapítványi szakképző iskolákat, bekényszerítve azokat az állami fenntartású szakképzési rendszerbe.

Sérelmezte a szeptembertől szakgimnáziummá átnevezett szakközépiskolák képzéseinek átalakítását is, mondván, a közismereti tárgyak jelentős visszaszorításával megakadályozzák a diákok későbbi szakma- vagy pályamódosítását. Hangsúlyozta: a tananyag leszűkítésével egy szűk gazdasági érdeknek, az oligarchacsoportoknak szolgáltatják ki a fiatalokat.

A hvg.hu jelentése szerint egy középiskolai tanár arra hívta fel a figyelmet, hogy komoly torzulások lehetnek a sztrájkoló tanárok számáról készült statisztikákban: akár 10 százalékos eltérés is lehet a tiltakozók valós létszáma és a hivatalos adatok között.

A hvg.hu-nak nyilatkozó tanár elmondta, iskolájukban összesen 88 tanár dolgozik, de közülük csak 67-en sztrájkolhatnak, az óraadók vagy szerződéssel tanítók nem. Ebből a 67 tanárból 45-en vesznek részt az egész napos munkabeszüntetésben, vagyis a sztrájkra jogosultak több mint 60 százaléka.

Viszont a bérszámfejtés miatt a Klik felé azt kell lejelentenie az iskolának, hogy a teljes létszámhoz képest hányan sztrájkoltak szerdán. Máris máshogyan fest a statisztika, hiszen így a 45 sztrájkoló már nem 60, hanem csak 50 százalékot jelent a teljes tanári állományhoz viszonyítva, vagyis kapásból 10 százalékkal csökkent a tiltakozók száma.

Szerinte ez nem egyedi eset, valószínűleg több iskolában is hasonló a helyzet. Az így kapott torz adatokat könnyen felhasználhatja a kormányzati propaganda, azt sugallva, hogy sikertelen volt a szerdai sztrájk, véli a sztrájkoló tanár. Ahogy az egész tanárlázadásról is sikerült elhitetniük, hogy csak és kizárólag a béremelésről szól, tette hozzá.

Zsarolással próbálják elijeszteni a sztrájktól a pedagógusokat – írja az Index.

A honlap emlékeztet, hogy a sztrájk törvényes, mert a szervezőknek sikerült megállapodniuk a kormánnyal az elégséges szolgáltatásokról. Azaz arról, hogy mi az a minimumfeladat, amit a sztrájk ideje alatt egy intézménynek el kell látnia.

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az intézmény vezetője (legyen az akár óvoda- vagy iskolaigazgató) felméri, hány kolléga akar sztrájkolni. Ha nagyon sokan sztrájkolnak (mondjuk a pedagógusok 30-50 százaléka), akkor az igazgató akár úgy is dönthet, hogy nem lesz tanítási nap. Igaz, ez esetben is fogadniuk kell a gyerekeket, felügyelni kell őket.

És itt jön kapásból az első bökkenő: a Klik és a sztrájkolók másképpen értelmezik a jogszabályokat.

A Klik szerint ha egy diák szerdán nem megy iskolába, akkor igazolni kell a hiányzást. A sztrájkolók szerint viszont a Klik rosszul tudja.

Azaz másképpen értelmezik a jogszabályokat a Klik vezetői és a sztrájkolók. A Klik az Emberi Erőforrás Minisztériumának egyik rendeletére hivatkozik, ez a jogszabály kimondja: „Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell.”

A sztrájkolók nevében viszont az egyik szervező, a Pedagógusok Szakszervezete a köznevelési törvényre hivatkozik, amely kimondja: az „egyéb foglalkozás” a tanórákon kívüli olyan „egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja”, míg a tanítási nap „az egyes osztályokban a tanítási órák, továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti program, a kulturális, sportrendezvény megtartására fordított nap, ha a foglalkozási órák száma eléri a hármat”.

Azaz – érvelnek a sztrájkolók – a sztrájk alatti felügyelet nem tanítási óra és nem egyéb foglalkozás. Tehát a távolmaradást nem kell igazolni.

De miért olyan fontos ez?

Azért, mert a szülőknek egy tanévben csak három alkalommal lehet igazolni, ha a gyerekük távol marad. Márpedig ha a szülők attól való félelmükben, hogy igazolatlanul fog hiányozni a gyerek és emiatt hátrány éri (például beírják az ellenőrzőjébe az igazolatlan hiányzást), elküldik az iskolába, a sztrájkoló pedagógusokkal szúrhatnak ki.

Márpedig ha sok gyerek megy el az iskolába, akkor a törvény kötelezheti a sztrájkolókat a sztrájk ideiglenes felfüggesztésére.

Tehát miközben a Klik azt hangoztatja, hogy „senki sem kényszeríthető sztrájkra vagy attól való távolmaradásra”, a trükk lényege, hogy az igazolatlan hiányzással való burkolt fenyegetéssel éppen a sztrájk megtartását lehetetlenítené el.

Mindeközben pedig egyre több olyan jelzés érkezik a sztrájk szervezőihez, hogy vidéki iskolákban különböző fenyegetésekkel és megfélemlítéssel próbálják elvenni a pedagógusok kedvét a sztrájktól.

Egy Somogy megyei iskola pedagógusa az egyik közösségi oldalon például arról számolt be, hogy április 13-án kedd reggel a kis településen a polgármester – noha nem a pedagógusok munkáltatója – összehívta a tantestületet, és negyedórás, a pártállami időket idéző „indulatos beszédet” tartott arról, miért nem szabad sztrájkolni. Azt mondta a pedagógusoknak, hogy húzzák csak meg magukat, „így is túl vannak fizetve” és az ő kollégáinál, sőt a közmunkásoknál is kevesebbet dolgoznak. A polgármester a pedagógus beszámolója szerint arról is beszélt, hogy felhívták a minisztériumból, és jelezték neki: ha további pályázatokat szeretne nyerni a település, akkor tegyen valamit a pedagógusokkal. Végül azzal fenyegette meg a jelenlevőket, hogy aki sztrájkol, az a településnek tesz rosszat, és akár a munkáját is elveszítheti.

Az eset nem egyedi, számtalan hasonló történetről számoltak be az Indexnek a sztrájk szervezői, hozzátéve, hogy ezeket a fenyegetéseket nagyon nehéz bizonyítani. Előfordult, hogy a polgármester az intézmény megszüntetésével, a jubileumi jutalmak visszatartásával fenyegetőzött arra az esetre, ha a pedagógusok sztrájkolnának – mesélték az Indexnek a sztrájk szervezői, akik a pedagógusok folyamatosan kapják az erről szóló e-maileket.

Hasonlóról számoltak be a vs.hu újságíróinak is pedagógusok. A lap azt írja, hogy több fővárosi kerületben is behívatták az óvodák vezetőjét a polgármesteri hivatalba, és ott próbálták őket lebeszélni arról, hogy az intézmény bármilyen módon csatlakozzon a sztrájkhoz. Volt, ahol a lap szerint sikerrel jártak.

A minisztérium ugyanakkor visszautasítja ezeket a vádakat, azt írták, a minisztérium „sem a múltban, sem a jövőben nem kíván senkit sem listázni, sem megfélemlíteni szakmai, politikai vagy egyéb nézetei alapján, erre utasítást nem adott, és nem is adhatott”. Egyúttal a leghatározottabban visszautasítanak „minden ellenkező híresztelést”.

Egyelőre a Pedagógusok Szakszervezete nem tudja megmondani, mennyien fognak szerdán sztrájkolni. Már csak azért sem, mert akár szerdán is dönthet arról egy pedagógus, hogy sztrájkba lép-e. Mindenesetre sok olyan iskola van, ahol a jelenlegi tervek szerint a többség sztrájkolni fog, így tanítási nap sem lesz.

Nagyon súlyos képet fest a szakközépiskolák – új nevükön szakgimnáziumok – kerettantervének átalakítási terve: a hvg.hu-nak nyilatkozók 14 évesen eldöntött sorsokról, romló felvételi és munkaerőpiaci esélyekről, bajba kerülő iskolákról beszéltek.

Rendkívül súlyos lépésre készül a kormány, aminek nagyon sok káros következménye lesz – mondja Varga Júlia, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a szakközépiskolák – vagy új nevén szakgimnáziumok – tantervének tervezett átalakítására.

Az Index vasárnap egy, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által bemutatott prezentációra hivatkozva arról írt, a szakgimnáziumokban a szakmai tárgyak arányát a közismereti órák rovására növelnék úgy, hogy kiválasztják, melyik szakmához milyen természettudományos tárgyat kell tanulni. Matematika, magyar és történelemórából nem lesz kevesebb, de aki gépésznek megy, csak fizikát, aki vegyésznek, csak kémiát tanulna, míg az egészségügyis képzésre járó csak biológiát, a turisztikai szakközépbe jelentkező viszont csak földrajzot. Van, aki egyiket sem: a vendéglátósok például természettudomány helyett nyelvet tanulnának.

A tervezet létezését megerősítette Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, aki szerint a koncepcióról több fórumon tárgyalnak. Nem csak a szakértőnek, a tanároknak is súlyos kifogásaik vannak a koncepcióval kapcsolatban, egy szakszervezeti vezető úgy fogalmazott, „elszörnyülködünk a tervezeten".

Azt, hogy a javaslatot pontosan ki készítette, nem tudni. Az előbb idézett szakszervezeti vezető azt mondta, a közismereti tárgyakra vonatkozó részt az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a szakmait pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium határozta meg, Horváth Péter információi szerint az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Iparkamara javaslatai is benne vannak a koncepcióban. A tervezetről szerettük volna feltenni kérdéseinket Palkovics László oktatási államtitkárnak, aki egy hétfői rendezvény után nem akart nyilatkozni, írásban feltett kérdéseinkre viszont még nem kaptunk választ – sem az Emmitől, sem pedig a szintén megkeresett NGM-től. Az iskolák már szeptembertől új néven futnak, de azt nem tudni, hogy a szabályok is életbe lépnek-e akkor.

Ha a kerettantervet a jelenlegi formájában véglegesítik, az azt jelenti, hogy egy 14 éves gyereknek – vagy a szüleinek – az egész további életéről döntenie kell, holott a tanárok tapasztalatai szerint nemcsak egy 14 éves, de egy 18 éves sem nagyon tudja, mi akar lenni.

A kizárólagos óraválasztás miatt „majdnem lehetetlen lesz váltani, ha egy diák objektív vagy szubjektív okok miatt másik szakmát akar tanulni” – mondja Horváth Péter, de a továbbtanulással is gondok lehetnek: Varga Júlia szerint ezzel a változtatással a szakgimnáziumban tanulók – jellemzően a középosztály gyerekeinek – felsőfokú tanulmányi esélyei nagyon lecsökkennek. Ez azt is jelentheti, hogy tovább fog csökkenni a felsőoktatásba jelentkezők száma és aránya.

„A szakközépiskola tényleg lehetőséget adott a továbbtanulásra, ez volt a legsikeresebb iskolatípus, ami lehetővé tette az érettségit adó képzés arányának növelését, amit most sikerül lebutítani. Ez kétségbeejtő” – fogalmaz Varga, aki el sem tudja képzelni, hogy egy érettségit adó intézményben valaki egyáltalán ne tanuljon biológiát, földrajzot vagy akár kémiát.

A kormány nagyon sok gyerek életére lesz hatással: a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb – 2014-es – adatai szerint a középfokú iskolában tanulók 40 százaléka, 189 ezer gyerek jár szakközépiskolákba. Gimnáziumokban is nagyjából ugyanennyien, a szakiskolákban viszont csak 100 ezren, ami a diákok 21 százalékát jelenti. 2014-ben is csökkent a gyereklétszám, a számokból az látszik, a gimnáziumokhoz ragaszkodnak leginkább a szülők és a gyerekek. Az átlagos, 6,2 százalékos csökkenéshez képest ugyanis gimnáziumba csak 1,2 százalékkal, szakközépiskolába 7,2, míg szakiskolába 12 százalékkal kevesebb gyerek jár.

Horváth Péter nemcsak a gyerekek, hanem az iskolák szempontjából is lát problémát: ha valóban a tervek szerint csökkennek a közismereti óraszámok, kevesebb diák akar majd szakgimnáziumba menni, sokan ugyanis úgy gondolják, hogy a felsőoktatásra az új feltételekkel kevésbé készítené fel ez az iskolatípus, így azok a jobb képességű gyerekek, akiknek jó alternatíva volt egy nívós szakközépiskola, a gimnáziumok felé fordulnak.

Az eredeti tervek szerint az iskoláknak sem maradt volna semmilyen mozgásterük a helyi tanterv meghatározásában, most úgy tűnik, a mindennapos testnevelésből lehet majd faragni – különös tekintettel arra, hogy vannak olyan napok, mikor a gyerek szakmai gyakorlat miatt bent sincs az iskolában – mondja Horváth, aki nem tudta megítélni, hogy a koncepcióval kapcsolatban mennyire alkuképes a kormány, de szerinte gyökeres változások nem várhatók. Azt azonban fontos eredménynek tartja, hogy 2017-ben nem csak emelt szinten vizsgázhatnak szakmai tárgyakból a szakközépiskolások.

A Köznevelési Kerekasztal ülésén nem került szóba, hogy a gimnáziumi bekerülési feltételeken is változtatna a kormány, a menekülési útvonal nem ennyire egyértelmű: Varga Júlia szerint ugyanis a gimnáziumok nem tudnak majd sok új diákot felvenni, hiszen a központosított oktatás miatt az iskoláknak kicsi a mozgásterük abban, hány osztályt indítanak. Ráadásul a kormány a szakképzés arányát akarja növelni, nem a gimnáziumokét. Ezzel párhuzamosan a kormány az alapítványi és magán-szakközépiskolákat és -szakiskolákat is ellehetetleníti.

A szakiskolák korábbi átalakítása is az általános képzés arányát csökkentette. Az is elhibázott átalakítás volt, de a mostani terv talán még súlyosabb – mondja Varga. Meg kell nézni a nemzetközi példákat: egy német diák 2 ezer órával több általános képzéssel kerül a szakképzési rendszerbe, mint egy magyar.

„A szakiskolák átalakítása a közmunkába vezet. Hogy ez mennyire vezet oda, még nem látni, de az biztos, hogy hosszú távon gazdasági növekedést gátló szerepe lesz, és rontani fogja a szakgimnáziumokból kikerülők későbbi életesélyeit.”

A közismereti órák arányának csökkentésével ugyanis – csak úgy, mint a szakiskolások esetében – rosszabbak lesznek a diákok általános készségei is, emiatt a foglalkoztatási esélyeik is romlanak.

„A valódi munkaerőpiac nem díjazza azokat a fiatalokat, akiknek nincsenek meg az általános képességei, különösen azokat, akiknek nincs tanulási készsége" – mondja a szakember, aki szerint alkalmazkodni tudó fiatalokat kell kiengedni az iskolából, akik utána mindenféle irányban el tudnak mozdulni.

Arra a kérdésre most még nem lehet válaszolni, hogy azok a gyerekek is rosszul járnak-e, akik az általános iskola végén elképzelt pályát futják be, bár Varga szerint valószínűleg igen, hiszen „számtalan empirikus kutatási eredmény bizonyítja, hogy az általános készségek magas szintje foglalkoztatásban, bérben is jobb lehetőségeket jelent a munkaerőpiacon”.

Kérdésünkre, hogy egy leendő gépésznek miért van szüksége biológiaórára, Varga Júlia azt mondta, „még nem léteznek azok a szakmák, amelyekben ezek a fiatalok életük során foglalkoztatva lesznek. Nem tudjuk, hogy mi lesz 30-40 év múlva, az IT-szektor fejlődését sem tudták megjósolni ugyanennyi idővel ezelőtt. Ezeket a fiatalokat nem egy vagy három évre kell felkészíteni.”

Már most is nagyon kevés diák tanul tovább műszaki vagy természettudományos pályán. Minden korábbi vizsgálat azt mutatta, hogy a szakközépiskolások nagyobb eséllyel jelentkeznek ilyen képzésekre. Ha elvesszük tőlük a választási lehetőséget, ilyen szempontból is súlyos következményekkel kell számolni – mondja Varga Júlia.

„Nagyon hosszú távon ható dolog ez, hosszú időre tönkreteszi generációk életét és Magyarországot is. A szakiskolák átalakításával együtt messze ez a legsúlyosabb lépés, ami a közoktatás átalakításában történik.”

A "készülő Orbán-palota" elé, a Várba szervez tüntetést Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció elnöke az alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulóján, április 25-én - értesült az Origo.

A kormányellenes tüntetésen Gyurcsány mellett színpadra áll és felszólal a fekete ruhás nővérként ismert Sándor Mária, Kovács László volt EU-s biztos, az MSZP korábbi elnöke, a Sukoró-perben elítélt Császy Zsolt, továbbá Tóth Zoltán választási szakértő, Törőcsik Zita, a József Attila Gimnázium korábbi igazgatója és Zsófi Claudia egyetemi hallgató is.

Az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán nyilvánosságra hozott döntése szerint nem ütközik az alaptörvénybe, hogy a választási törvény nem teszi lehetővé a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodók számára a levélben szavazást. Az Ab szerint a támadott rendelkezés nem korlátozza a szavazáshoz való jogot.

Az Ab szerint a vitatott szabályozás okozhat ugyan többletterhet az érintetteknek, ám a megkülönböztetésnek van objektív, alkotmányos, ésszerű indoka. A Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok kapcsolata az állammal közvetlenebb és erősebb, tőlük elvárható, hogy szavazataikat személyesen adják le.

A szabályozás egyébként a Magyarországon állandó lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok, köztük például több százezer határon túli kisebbségben élő számára teszi lehetővé a levélben szavazást.

A blog szerzőjeként azonban kénytelen vagyok azt mondani: ez annyira felháborító döntés, s annyira hazug indoklás, hogy nem lehet szó nélkül hagyni.

Szóval a romániai, vagy éppen szerbiai kisebbségi magyarok szavazhatnak levélben, számukra megkönnyítik a voks leadását, miközben nem Magyarországon élnek, nem viselik a szavazatuk következményeit, s általában nem is kötődnek Magyarországhoz olyan szorosan, hogy napról napra kövessék az itteni fejleményeket, s így felelősen tudjanak dönteni. (Ha nézik is a magyar médiát, náluk nagyobb a hatása, befolyásolási képessége az állami tv-nek, rádiónak: nem csoda, hogy általában a Fideszre voksolnak. S ennek nyomán az sem csoda, hoyg Orbánék egyáltalán miért adtak neki szavazati jogot a magyarországi választásokon.) Míg a kényszerűségből külföldre távozott, kint munkát kereső (de előtte Magyarországon élt, nevelkedett, az itteni helyzetet a kisebbségieknél sokkal jobban ismerő) emberek nem szavazhatnak levélben, nekik személyesen el kell menniük a kinti követségre, időt, pénzt kell áldozniuk erre – hadd vegye el az Orbán-kormány a kedvüket a szavazástól. Pedig – a kisebbségiekkel ellentétben – nekik a voksolás a saját személyes sorsukat is érinti: ha jól választanak, olyan kormánya lesz Magyarországnak, amely megteremti a lehetőségeket számukra a visszatérésre. S ez a rendelkezés nem korlátozza a szavazáshoz való jogot? Na ne szórakozzanak velünk az alkotmánybírók!

S az az indoklás, hogy az ő kapcsolatuk az állammal közvetlenebb, erősebb, ezért elvárható tőlük a plusz terhek teljesítése? De hiszen épp azért, mert az ő kapcsolatuk erősebb, épp az ő szavazásukat kellene megkönnyíteni!

Lám-lám, megvan az eredménye annak, hogy a Fidesz 2010-es hatalomrajutása óta csak a saját embereit teszi be az Alkotmánybíróságba…

Az Index szerint a kormány think-tankjének kuratóriumi elnöke ma lett a Corvinus rektora, miközben helyettese, Szalay-Bobrovniczky Kristóf hivatalosan is londoni nagykövetjelöltté vált.

Hétfőn hallgatja meg zárt ülésen a parlament külügyi bizottsága a megüresedett londoni és hágai nagyköveti posztok várományosait. Az Index információi szerint a korábbi híreknek megfelelően hivatalosan is Szalay-Bobrovniczky Kristófot, a Századvég kuratóriumának elnökhelyettesét jelölik londoni nagykövetnek, amiről a külügyi bizottság tagjai most meg is kapták a tájékoztatást.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf érdeklődése London iránt nem új keletű, 2014 végén le is fényképezték a brit főváros repterén Habony Árpád társaságában. Egy nemrég megjelent interjúban így beszélt Habonyhoz fűződő viszonyáról és saját szerepéről: „Bajtárs. Régóta ismerjük egymást. Árpád ugyanannak az ügynek elkötelezett harcosa, amelynek én is. Az elmúlt 10-15 évben a centrális erőtér kiépítésén dolgoztam. A Heti Válasznál, a Századvégnél csakúgy mint egyéb szervezetekben. A jobbközép intézményrendszer kiépítésében veszek részt, cselekvője vagyok annak az elitcserének, amely folyamatban van.»

Érdekesség, hogy Habony Árpád a Századvég egy másik vezető figurája, Lánczi Tamás ügyvezetőségével tavaly tanácsadó céget alapított Londonban, a Danube Business Consultingot. Úgy tudjuk, Habony – miközben egy NAV-vizsgálat során azt állította a hatóságoknak, hogy Andy Vajna és Tombor András több tízmilliós kölcsöneiből tartja fenn magát – valóban gyakran megfordul a közismerten drága árszínvonalú brit fővárosban, ahol már életvitelszerűen berendezkedett, állandó otthona is van.

Az interjúban is kifejtett elitcsere egyébként olyan szépen halad, hogy Szalay-Bobrovinczky századvéges főnöke, Lánczi András kuratóriumi elnök épp ma lett ellenszavazt nélkül a Corvinus egyetem rektora. A Századvég kuratóriumi elnökét Orbán Viktor egyik főideológusának tartják.

S miközben nagykövetként Szalay-Bobrovniczky több időt tölthet majd bajtársa társaságában Nagy-Britanniában, ahol a jelek szerint erőteljesen terjeszkedik a Századvég-család, saját családja különböző országokba fog szétszakadni.

Nincs hír ugyanis arról, hogy felesége, Szalay-Bobrovniczky Alexandra ne maradna a továbbiakban is Budapest főpolgármester-helyettese. Testvére, Szalay-Bobrovniczky Vince pedig tavaly ősszel hagyta ott a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkárságát, ahol államtitkár-helyettes volt, azért, hogy szintén diplomataként, külszolgálatban folytassa – korábban Bécsben volt nagykövet.

Ősztől várhatóan megkezdődik a közfoglalkoztatottak leépítése, amely a bürokráciacsökkentés következő lépcsőfoka lesz - jelentette be az MTI szerint a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerdán Győrben, a KAVOSZ Zrt. által a kis- és közepes vállalkozásoknak szervezett gazdasági fórumon.

Csepreghy Nándor hangsúlyozta: a jelenlegi politikai ciklusnak a legfontosabb feladata a bürokrácia leépítése, s ennek érdekében több állami háttérintézmény a minisztériumokba olvad be, vagy megszűnik.

Kifejtette, a folyamat ősztől folytatódhat, amikor az "állami cégek újragondolása" következtében csökken a közfoglalkoztatottak száma. A legfontosabb azonban az, hogy akik az állami szférából kikerülnek, megtalálják a helyüket a munkaerőpiacon - hangsúlyozta, majd hozzátette, "nem helyes ugyanis az az elképzelés, hogy míg az egyik oldalon ezeknek az embereknek megszűnnek a munkahelyeik, a másik oldalon felbukkannak a szociális ellátórendszerben".

Az államtitkár elmondta, ma a 4,7 millió munkavállaló közül 1,1 millió közfoglalkoztatott, s ha ebből levonják a rendvédelmi szerveknél, az egészségügyben és az oktatási szférában dolgozók számát, akkor is egy több százezres szám marad, ami magát az állami bürokráciát jelenti.

Úgy vélte, "Magyarország ma inkább számít sereghajtónak és inkább lehet éllovas, ha a bürokrácia csökkentését konzekvensen végig visszük". Ez a legfontosabb, mert meghatározza egy ország versenyképességét, hogy a vállalkozásoknak milyen bürokráciával kell szembe nézniük, és ugyanez a helyzet áll fenn akkor is, amikor egy külföldi vállalkozás szeretne letelepedni Magyarországon - fogalmazott.

A 444.hu szerint egyre kevésbé szabad a sajtó. Különösen a dél-amerikai kontinensen, de általában mindenhol romlott a sajtószabadság helyzete a Reporters Without Borders (Riporterek Határok Nélkül) nemzetközi NGO friss felmérése szerint. A jelentést a "propaganda új korszaka" címmel mutatták be.

180 ország szerepel a listán, akiket a média függetlensége, az öncenzúra mértéke, a jogbiztonság, átláthatóság és a zaklatások száma és minősége szerint rendszereznek. Tavalyhoz képest minden dimenzióban romlott a globális helyzet, de különösen Latin-Amerikában vannak bajok.

A szervezetet Párizsból irányító Christophe Deloire igazgató szerint a globális tendencia egyik oka, hogy az új technológiák megjelenésével sokkal könnyebben terjednek és felértékelődnek az információk, az autoriter vezetők ezért nagyon nyomást helyeznek azok birtokosaira és az újságírókra.

Az RWB szerint Dél-Amerikában különösen rossz a helyzet. Több országban - mint Venezuela, vagy Ecuador - erőszakkal fojtják el a sajtót, de a korrupció (Brazília) és a túlzott médiakoncentráció (Argentína) is gondot jelent.

A lista végén mégis inkább keleti országokat találni. Kína 176., Szíria 177., Észak-Korea 179., az utolsó pedig Eritrea. Magyarország két helyet visszacsúszott a legutóbbi lista készítése óta, jelenleg 67. helyen vagyunk.

Ez lesz minden idők legalacsonyabb nyugdíjemelése – írja az Origo.

A Nyugdíjasok Országos Szövetsége tiltakozik a jövőre tervezett nyugdíjemelés mértéke, módja és indoklása ellen. A nyugdíjas társadalom elkeseredéssel és felháborodással fogadta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentését a jövő évre tervezett nyugdíjemelés mértékéről – írták.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaságnak azt mondta, jövőre 0,9 százalékos lesz a nyugdíjemelés. A költségvetés készítésekor cél, hogy az ellátások megőrizzék reálértéküket, ezért a tervezett infláció mértékével egyező nyugdíjemelésre tesz a kormány javaslatot.

A Nyugdíjasok Országos Szövetsége azt kifogásolta, hogy egyeztetés nélkül döntött a kormány. Korábban az Idősügyi Tanácsban minden lényeges témánál jelen volt és érdemben befolyásolta a döntéseket a nyugdíjas érdekvédelem.

Elkeserítőnek nevezték, hogy a rendszerváltás utáni időszakban - amióta létezik szabályozott évenkénti nyugdíjemelés - 2017-ben fogják a legalacsonyabb nyugdíjemelést kapni, és felháborítónak tartják, hogy a tervezett intézkedés indoklására "olyan érveket hozott a kormány, amelyeknek véleményünk szerint nincs közük a nyugdíjasok fogyasztói szokásaikhoz, érdemben nem befolyásolják azokat".

A szervezet szerint értelmetlen 8 hónappal korábban közreadni egy olyan tervezett lépést, amely nem számol a hátralévő hónapok gazdasági és politikai folyamatainak valóságos alakulásával.

Hozzátették: a társadalom valamennyi rétege, nyugdíjasok és leendő nyugdíjasok egyaránt abban érdekeltek, hogy a mainál egy sokkal igazságosabb, méltányosabb, tervezhetőbb, átláthatóbb és fenntartható nyugdíjrendszer épüljön ki Magyarországon.

A Nyugdíjasok Országos Szövetsége 1988-ban alakult korosztályos érdekvédelmi szervezet, 36 tagszervezettel, országos lefedettséggel, a tagszervezetekben mintegy 130 ezer taggal.

- A Demokratikus Koalíció megalázónak tartja, hogy a kormány jövőre az inflációt követve 0,9 százalékkal "növelné" a nyugdíjakat.

Az ellenzéki párt szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében a rendszerváltás óta eltelt 26 év legalacsonyabb és egyben legmegalázóbb nyugdíjemelésének nevezte a kormány tervét.

Mint írták, az orvosok, ápolók, pedagógusok, tanárok, szociális munkások, kereskedelmi dolgozók és a kereső korú lakosság után a nyugdíjasok is megtapasztalhatták, mennyit is érnek a "magyar reformok": egyetlen százalék növekedést sem.

Az ellenzéki párt szerint jogos a Nyugdíjasok Országos Szövetségének felháborodása. Kitértek arra is, hogy a DK bevezetné a nyugdíj extrát, és a megfelelő gazdasági növekedés esetén a nyugdíjasokat is részesítené az ország gyarapodásából.

- Párbeszéd Magyarországért (PM) szégyenteljesnek tartja, hogy a kormány jövőre 0,9 százalékos nyugdíjemelést tervez - közölte Tordai Bence, a PM szóvivője szerdai közleményében.

A PM szerint jogos a nyugdíjasok felháborodása, hiszen csak pár száz forintot jelent a Fidesz-kormány nyugdíjemelési terve. Az idősek többségét nem vigasztalja, hogy alacsony az infláció, mert a nyugdíjasok más termékeket vásárolnak, mint az aktív korúak, ezért jellemzően nagyobb drágulással szembesülnek. A PM ezért azt javasolja, hogy a nyugdíjemelést a nyugdíjasok által fogyasztott cikkek áremelkedéséhez igazítsák, a legszegényebb időseken pedig alapjövedelemmel segítsenek.

Mellesleg a blog szerzője szerint jellemző, hogy mivel reagált minderre a Fidesz. - A nyugdíjasokat Gyurcsány Ferenc alázta meg, amikor keservessé tette a megélhetésüket, elvett tőlük egyhavi nyugdíjat, háromszorosára emelte a gáz árát és a mai napig vizitdíjat és kórházi napidíjat akar velük fizettetni – olvasható a közleményükben. Sajnos azonban ebből egy szó sem igaz: a szöveg csak azt mutatja, hogy a Fidesz már megint hülyének nézi az embereket, akiknek minden hazugság beadható. Gyurcsány vette el az egyhavi nyugdíjat? Nem igaz: először is ő – és előtte Medgyessy, azaz az akkori szocialista kormányzatok – adtak plusz egyhavit. Azután pedig Gyurcsány többek között épp azért mondott le a miniszterelnökségről, mert nem akarta elvenni a 13. havi nyugdíjat, miközben a gazdasági világválság miatt a szakértők ezt tanácsolták. Gyurcsány emelte háromszorosára a gáz árát? Nem igaz: a világpiacon kialakult kereslet-kínálat miatt nőtt a gáz ára a világon mindenütt. S most, amikor az olajár a korábbi egyharmadára esett vissza a világpiacon (szintén a kereslet-kínálat alakulása miatt) milyen érdekes: a Fidesz-kormány csak 20 százalékos rezsicsökkentést csinált, a többi 45 százalékot már nem engedte el. Hol van ez a hatalmas pénz? Kinek, kiknek a zsebébe vándorolt? S miért nem a lakosság kapta további könnyítésként?

Az előrejelzéseknek megfelelően a republikánus táborban Donald Trump aratott diadalt, a demokratáknál pedig Hillary Clintoné lett a győzelem a helyi idő szerint kedden megrendezett New York-i előválasztásokon – írja az MTI.

Az utóbbi évtizedek legjelentősebb New York-i előválasztásaként aposztrofált voksoláson a republikánus elnökjelölt-aspiránsok versenyében Donald Trump 60 százalékos támogatottsággal fölényes győzelmet aratott, mögötte messze lemaradva lett második John Kasich ohiói kormányzó, aki a voksok 25 százalékát szerezte meg. Harmadik lett a pár héttel ezelőtt még a "New York-i értékeken" gúnyolódó texasi szenátor, Ted Cruz, aki mellett a választóknak csupán 15 százaléka döntött.

Hillary Clinton szintén nagyarányú győzelmet aratott: az előző nyolc előválasztás nyolc veresége után kedden este 59 százalékos támogatottsággal aratott diadalt. Vetélytársa, Bernie Sanders vermonti szenátor a voksok 41 százalékát kapta.

A volt külügyminiszternőt "New York szereti Hillaryt" táblákkal várták hívei és az amerikai nemzeti himnuszt énekelték, Donald Trumpot pedig "Egyesült Államok! Egyesült Államok!" felkiáltással köszöntötték támogatói.

Trump Amerika újjáépítését ígérte, gazdasági fellendülést munkahelyteremtéssel, az Egyesült Államokból kiszervezett munkahelyek visszatelepítésével, és az amerikai hadsereg megerősítését - az ő szavaival: "újjáépítését" - helyezte kilátásba.

Az első kommentárok Trump ilyen nagy arányú győzelmét részben annak is tulajdonítják, hogy a milliárdos jelentős változtatásokat hajtott végre kampánycsapatában, és stratégiai tanácsadója az egyik legtekintélyesebb szakember, Paul Manafort lett. Amióta Manafort irányítja a kampányt, Trump stílusa nagyon sokat változott: megfogalmazásaiban finomabb lett, beszédei általában politikusabbak és összefogottabbak.

Hillary Clinton családjával együtt jelent meg a pódiumon és beszédben köszönte meg a támogatást. "Ma ismét bizonyság lett, hogy az otthon az igazi hely" - fogalmazott Clinton, aki ugyan nem ebben az államban született, de ez az állam választotta meg őt kétszer is szenátornak, és ma is New York városától nem messze él. Clinton megköszönte híveinek a szenvedélyt és az elszántságot és azt ígérte, hogy a következő előválasztásokon is "hozza" a győzelmet.

A politikus szerint a New Yorkban elért győzelem arra is bizonyság, hogy "nem elég diagnózist felállítani a bajokról, hanem jó megoldásokat is javasolni kell". Megjegyzésével Clinton a vetélytársára, Bernie Sanders szenátorra célzott. "Amerika problémamegoldó nemzet, a kampányunkban haladó szellemiségű célokat fogalmaztunk meg" - fogalmazott Clinton, és konkrétumokat is sorolt, hogy mi minden vár jobbításra az Egyesült Államokban. A "rendszerszerű rasszizmus" elleni harcot, átfogó bevándorlási törvényt, a nőknek a férfiakéival egyenlő jövedelmeket és erős Egyesült Államokat ígért híveinek. Ostorozta a republikánus elnökjelölt-aspiránsokat, elsősorban is Donald Trumpot és Ted Cruzt, mert szerinte mindketten megosztó személyiségek és olyan politikát javasolnak, amely visszavetné Amerikát, amely szerinte a szókimondó, keményen dolgozó és befogadó emberek országa.

A New York-i előválasztások magas tétjét részben az országos elnökjelölt-állító konvencióra megválasztandó delegátusok nagy száma, részben pedig az adta, hogy keddi választási győzelmével Clinton is és Trump is elrugaszkodhat a mezőnytől. A demokraták 247, a republikánusok pedig 95 küldöttről döntöttek.

Az MTI jelentése szerint februárban a bruttó átlagkereset 5,9, a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése következtében a nettó 7,5 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó keresetek 6,6, a nettó keresetek 8,2 százalékkal nőttek - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Januárban 5,8 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest, a nettó keresetek emelkedése 7,4 százalék volt. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,3 százalék volt a bruttó és 8,0 százalék a nettó keresetek emelkedése.

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt.

A 0,3 százalékos februári inflációval számolva a reálkeresetek 7,2, a közfoglalkoztatottak nélkül 7,9 százalékkal emelkedtek.

A versenyszférában 5,2 százalékkal nőttek a bruttó, és 6,8 százalékkal a nettó bérek, a költségvetési szektorban pedig 10,0 és 11,1 százalékos volt a növekedés a közfoglalkoztatottak nélkül.

A KSH jelentésből kiderül az is, hogy az alkalmazásban állók létszáma 100 ezerrel nőtt tavaly február óta, és ebből 67 ezren a versenyszférában találtak munkát, ami 3,5 százalékos növekedésnek felel meg.

Februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél 248, a közfoglalkoztatottakat kiszűrve 261,5 ezer forint, a nettó pedig - a családi adókedvezmény hatását nem számítva - 165, illetve 174 ezer forint volt.

Mindehhez a blog szerzőjeként egy dolgot tennék hozzá. A bruttó kereset tehát nagyjából havi 250 ezer Ft. A fideszes-KDNP-s parlamenti többség eközben épp most emelte meg Matolcsy György jegybankelnök (Orbán jobbkeze) havi fizetését az eddig is elég szép summának számító 2 millióról 5 millió forintra. S Matolcsy ezt jogosnak mondta, mert a fizetése eddig nagyon el volt maradva a küldföldi jegybankelnökökétől. Sajnos azonban a magyar orvosok, tanárok, esztegályosok, vagy éppen takarítónők fizetése is nagyon el van maradva nyugati társaikétól: akkor azt nem kellene ugyanilyen arányban emelni, Matolcsy úr ? S nem inkább velük kellene kezdeni az emelést, Orbán úr? Hiszen ők sokkal nehezebben élnek meg jelenlegi havi 250 ezrükből, mint Matolcsy az eddigi 2 millióból!

Az Index arról számolt be, hogy április 24-től a Spar is kinyitja boltjait, és a franchise-partnerekkel együtt a hálózat csaknem 400 boltja lesz elérhető vasárnap is.

A Spar a többi bolthoz képest lassabban tudott visszaállni a vasárnapi nyitvatartásra, a cég szerint azonban most már „megnyugtató módon” tudnak majd kinyitni.

Korábban a lánc üzleteiben a forgalom 9 százaléka bonyolódott vasárnap. A cég azt várja, hogy az emberek hamar visszatérnek a kötelező vasárnapi zárvatartás előtti vásárlási szokásaikhoz.

A Spar után a Lidl is jelezte, hogy nyitva fogják tartani már most vasárnaptól mind a 164 áruházukat.

S szintén az Index szerint „törvénybe iktatták a világ legdrágább vasúti felújítását”.

Elfogadta ugyanis a parlament a magyar-kínai kormányközi egyezmény törvénybe emelését, amely közel 500 milliárd forintért, kínai hitelből újítaná fel a Budapest-Kelebia közötti vasútvonalat. A sík terepen futó pálya költsége minden eddigi vasúti beruházásnál nagyobb lenne, írja a Napi.hu.

A Budapest-Ferencváros-Kelebia közti vonal 159,4 kilométer hosszú, magyar viszonylatban nem túl nagy forgalmú, Budapest és Belgrád között jelenleg egyvágányú. A gyorsvonatok 50 km/h-s sebességgel tudnak haladni rajta. Az európai törzsvasúthálózatban nem szerepel, így uniós forrásokat nem lehet felhasználni a felújításához.

Pont kapóra jött viszont hozzá a kínai állam terve, amelynek célja egy új vasúti selyemút kiépítése. Ennek részeként a görög kikötőváros Pireusz és Budapest közötti szakasz felújításához is biztosítanának hitelt: a Figyelő tavaly decemberi értesülései szerint egy 20 éves futamidejű hitel jöhet szóba, ami 2400 év alatt térülne meg a jelenlegi kihasználtsági szintet alapul véve.

A kedden a Magyar Közlönyben is kihirdetett jogszabályban nem említik a projekt összköltséget, de előzetesen ezt 472 milliárd forintra becsülték, aminek 85 százalékát fedezné a kínai hitel. Ezzel a beruházás minden idők eddigi legnagyobb költségű magyar vasúti felújítása lenne.