400 menekült fulladhatott a Földközi-tengerbe – olvasható az Indexen.

Mintegy 400 menekültet szállító csempészbárka tűnt el a Földközi-tengeren – írja a Corriere della Sera olasz lap online kiadása hétfőn Sergio Mattarella elnök szavaira hivatkozva. Az olasz elnök szavait azonban sem a kormány, sem a parti őrség részéről egyelőre nem erősítették meg.

A hajó Egyiptomból Olaszország felé tartott, és fedélzetén főleg szomáliai, etióp és eritreai származású menekültek voltak. Az olasz hatóságok alig 30 embert tudtak megmenteni.

Az eset napra pontosan a lampedusai tragédia egyéves évfordulóján történt, akkor 800 ember fulladt meg a hajótérbe zsúfolva amikor a Tripoliből kifutó, súlyosan túlterhelt bárka az olasz szigetnél oldalára fordult és elsüllyedt.

A menekültek érkezése elkerülhetetlen, naivitás azt gondolni, hogy határzárakkal fel lehet őket tartóztatni - fogalmazott Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa a Corriere della Sera című olasz napilap hétfői számában megjelent nyilatkozatban, amelyet az MTI idézett.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNCHR) januárban hivatalba lépett vezetője szerint Olaszországban nincs "invázió", és ha sikerül európai eszközöket találni a menekültek jelenlegi áramlatára, akkor nincs ok aggodalomra.

Filippo Grandi megerősítette, hogy az év eleje óta megerősödött a Líbiából a dél-olaszországi partokra érkezők száma, és a Közel-Keletről is Olaszország felé indulhatnak el a jövőben a szíriai menekültek. A főbiztos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a "népmozgás" a mai világban megállíthatatlan.

"Akár menekültekről, akár gazdasági okokból érkezőkről legyen szó, kicsit naív azt gondolni, hogy határzárakkal fel lehet őket tartóztatni. Megértem, hogy választási célokból megéri ezt mondani, rövid távon. De a probléma ettől még megismétlődik" - fogalmazott Filippo Grandi.

Grandi véleménye szerint a migráció miatti aggodalmat "az európai államok között tavaly mutatott szervezetlenség és szolidaritás hiánya generálta. A migrációs áramlatok másfajta kezelésével elkerülhető lett volna az egyre növekvő félelem - vélekedett az ENSZ menekültügyi főbiztosa.

Filippo Grandi azt tartja a megoldásnak, hogy a menekülteket szét kell osztani az európai országok között. A diplomata szerint ez nem történt meg, s ezért a migránsok egyeztetés nélkül érkeztek Németországba, Svédországba és Ausztriába, zűrzavar látszatát keltve. Filippo Grandi szerint az EU és Törökország között márciusban kötött migrációs megállapodás sem tesz mást, mint "kiszervezi", az európai határokon kívülre helyezi a problémát.

A főbiztos úgy véli, hogy Európának szüksége van a bevándorlók jelentette munkaerőre, és alternatívát kell teremteni a jelenlegi illegális bevándorlási útvonalak helyett.

"Invázióról beszélünk, de valójában a szabályozatlan érkezés jelenti a problémát, ami a migránsok kizsákmányolását is elősegíti" - mondta Filippo Grandi.

Ferenc pápa döntését, vagyis azt, hogy szíriai menekülteket vitt magával a Vatikánba Leszbosz szigetéről, az ENSZ menekültügyi főbiztosa "példamutatásnak, jelképes gesztusnak" nevezte.

"Csapást jelentene az emberkereskedők számára, ha az EU-ban és a világban a szíriai menekültek 10 százalékának - ami 400 ezer embert jelent a most főleg Libanonban, Jordániában és Törökországban tartózkodó több mint 4 millióból - legális csatornákat állítanának fel családegyesítés, ösztöndíjak, humanitárius vízumok segítségével a gyengébbeket segítve először. Utána a háborúkat is meg kell állítani, még ha ez időigényes is" - húzta alá Filippo Grandi.

A Political Capital elemző cég baloldali kormány idején kapott 190 milliós megrendelését firtatja napok óta a kormányoldal – írja beszámolójában az Index. A parlament hétfői ülésén Németh Szilárd Fidesz-alelnök és Dömtör Csaba államtitkár szállt bele a cégbe, amely azzal vágott vissza: tavaly még nem volt probléma, simán utalt a cégnek az Alkotmányvédelmi Hivatal. A Political Capital politikai indíttatású vádakról beszél.

A Fidesz, a KDNP, a kormány és a Magyar Idők láthatóan összehangolta a kommunikációját, amely a Political Capital (PC) elemző cég baloldali kormány idején kapott megrendeléseit boncolgatja. Hétfőn a parlamentben Németh Szilárd Fidesz-alelnök és Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára is erősen támadta a céget a 2006 és 2010 között készített tanulmányok miatt, illetve az ezért kapott 190 millió forint miatt.

A Political Capital sok évvel ezelőtti munkáit azután vette elő a jobboldal, hogy a kormánynak nyilvánosságra kellett hoznia a Kúria döntése alapján az elmúlt években megrendelt Századvég-tanulmányokat. (Ezekért több mint 4 milliárd forintot fizettek közpénzből, azaz a mi adónkből – teszi hozzá a blog szerzője.)

A Vs.hu el is kezdte publikálni a tanulmányokból kiszűrhető adatokat, és ezután írt csak a kormánypártiságát soha nem leplező Magyar Idők arról, hogy "hajmeresztő, olykor nevetséges javaslatokat tett a Gyurcsány-kormány idején a balliberális kötődésű Political Capital a polgári titkosszolgálatnak", vagyis az Alkotmányvédelmi Hivatal elődjének, a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH).

Ezután Hollik István KDNP-s képviselő a baloldali kormányok tanácsadói szerződéseinek kivizsgálását kérte a kormánytól, Lázár János miniszter pedig a múlt heti kormányinfón nyilvánvalónak nevezte, hogy a szervezet is fiktív megrendelés keretében a politikai lojalitásért kapott egy csomó pénzt.

A dolgot a parlamentben is folytatta a kormányoldal hétfőn. Németh Szilárd Fidesz-alelnök arról beszélt - ezt a hétfői Magyar Idők is részletesen próbálta ecsetelni -, hogy a Gyurcsány- és Bajnai-kormány az Együtt - Egymásért Alapítványon "mint közvetítőn keresztül fizette a Political Capitalt". Ennek vezetőjét hat évre ítélték jogerősen, "komoly bűnözői körökkel állt kapcsolatban" - mondta Németh Szilárd.

Németh arról nem tett említést, hogy a PC éppen hétfőn adott ki közleményt arról, hogy sem a cégcsoport többi cége "soha semmilyen szerződéses vagy egyéb gazdasági-pénzügyi kapcsolatba nem került az Együtt - Egymásért Alapítvánnyal vagy annak vezetőjével".

A cég szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal honlapján közzétett, a Political Capital szerződéseihez kapcsolódó dokumentumok közé - "tévedésből vagy megtévesztő célzattal" -, olyan dokumentumok is kerültek, amelyeknek semmi köze a cégcsoporthoz. A PC pert is indít a Magyar Idők ellen, és "politikai indíttatású vádaknak" tartja az egészet.

Németh Szilárd a beszédében azt is sérelmezte, hogy a PC-sek úgy készíthettek az NBH-nak tanulmányokat, hogy mint cég és egyetlen munkatársa sem esett át a nemzetbiztonsági átvilágításon. Dömötör Csaba államtitkár pedig erre tett még egy lapáttal. Válaszában ugyanis azt mondta, hogy a PC által készített dokumentumok botrányosan gyenge minőségű tanulmányok, sok esetben nevetséges javaslatok.

Dömötör szerint a PC például azt a javaslatot adta, hogy helyezzenek el buszmegállókban tájékoztatókat, bulvárosabb legyen a titkosszolgálati évkönyv, és az NBH tartson előadást iskolákban.

Ez csak azért érdekes, mert a PC közleménye szerint az általa végzett munka ellenértékének utolsó részletét éppen az Orbán-kormány felügyelete alatt álló Alkotmányvédelmi Hivatal utalta át 2015. augusztus 17-én, "ezzel is megbecsülve a korábban számos alkalommal írásban is elismert, jól végzett munkát".

Vagyis tavaly a mostani Orbán-kormány idején is utaltak pénzt a PC munkájáért.

Dömötör államtitkár mindenesetre jelezte, hogy az előző, szocialista kormányok idején a tanulmányokkal kapcsolatos megrendelések 10 cégcsoporthoz kötődnek, és a kormány megvizsgálja a kifizetések törvényszerűségét, hogy történt-e teljesítés. És persze ha a kormány törvénytelenségre bukkan, megteszi a szükséges lépéseket.

Az Origo szerint elkeserítő állapotokat fest le a magyar egészségügyben az a kisfilm, amelyet Gyurcsány Ferenc osztott meg a Facebook-oldalán. A Demokratikus Koalíció elnöke szerint Magyarországon még egy vakbélgyulladásba is bele lehet halni.

A kisfilm a János-kórházról készült képekkel kezdődik, majd aláfestő zene mellett azt mutatja be, milyen körülmények vannak a kórházakban.

A videó szerint az Orbán-kormány kevesebbet költ egészségügyre, mint a Gyurcsány-kormány, a betegeknek kell megvenniük a gyógyszereket, a legjobb magyar kórházban is rosszabb állapotok vannak, mint egy európai börtönkórházban.

„Ez Orbán Magyarországa, ez a kevesek Magyarországa” – zárul a klip.

http://www.origo.hu/itthon/20160417-gyurcsany-ferenc-video-egeszsegugy.html

Az Országgyűlés vállaljon garanciát arra, hogy három évig érdemben nem módosítja a boltok vasárnapi nyitvatartását - javasolta az MSZP elnök-frakcióvezetője hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón, amiről az MTI számolt be.

Tóbiás József azt mondta, ha a választók népszavazáson döntöttek volna a vasárnapi boltzár eltörléséről, akkor a módosítás után három évig nem lehetett volna hozzányúlni a törvényhez. Kezdeményezésüket azzal is indokolta, hogy a kormány nem egységes a kérdésben, három miniszter is egyértelművé tette, visszaállítaná a boltzárat.

Hozzátette: már benyújtották a parlamentnek "az önként vállalt" hároméves moratóriumot tartalmazó országgyűlési határozati javaslatot.
A pártelnök szerint a Fidesz a hibás a vasárnapi százszázalékos bérpótlék eltörléséért, ezzel büntették a munkavállalókat.

Lukács Zoltán, az MSZP alelnöke közölte, átfogó módosítást nyújtottak be a munka törvénykönyvéhez, amely a százszázalékos vasárnapi bérpótlék mellett a többi között tartalmazza a heti munkaidő meghatározását, a munkaidőkeret szabályozását, valamint rögzíti, hogy a munkavállaló két vasárnapnál többet nem dolgozhat egy hónapban. Hozzátette: csak akkor lehet ennél többet dolgozni, ha erről a munkavállaló és a munkaadó írásban megállapodik.

Hangsúlyozta, hogy javaslatuk szerint a bérpótlék minden vasárnap dolgozónak járna, nem csupán a kiskereskedelmemben dolgozóknak.
Lukács Zoltán szerint ez az intézkedés nagy terhet róna a munkaadókra, ezért azt javasolják, hogy a bérpótlék 50 százalékig legyen csak járulékköteles.

Az alelnök közölte, rögzíteni kell, hogy a napi nyolc óra, heti negyven óra a munkaidő, amitől eltérni csak nagyon indokolt esetben lehet, akkor is úgy, hogy a napi 12 órát nem lépheti túl a munkaidő.

Apró, a statisztikai hibahatáron belüli mozgások jellemezték a pártok népszerűségét a Závecz Research által az Indexnek eljuttatott közvélemény-kutatás szerint (az 1000 fős mintát április 4. és 11. között kérdezték, azaz még a vasárnapi kötelező zárvatartás visszavonása előtt). A Závecz Research egyébként az Ipsos megszűnt politikai közvélemény-kutatási ágát továbbvívő cég.

Az összes választót tekintve a Fidesz tábora valamelyest csökkent az elmúlt egy hónapban: 26-ról 24 százalékra, a Jobbik viszont szintén két százalékponttal, de növelni tudta támogatói számát 13-ról 15 százalékra. Az MSZP a múltkorival azonos méretű, 12 százalékos szavazói tömeget tud felmutatni.

Az Index beszámolója szerint a baloldali kispártok helyzete továbbra sem változott, folytatták az egy százalék fel-egy százalék le ingadozást. Márciusban a Demokratikus Koalíció támogatottsága 4-ről 5 százalékra emelkedett, a Lehet Más a Politikáé 4 százalékról 3-ra csökkent. Márciushoz hasonlóan az Együtt- Korszakváltók Pártja ezúttal is 2 százalékot ér el, míg a Liberálisok is stabil 1 százalékon állnak.

Nem változott a szavazói passzivitás és bizonytalanság mértéke sem, a választásra jogosultak egyharmada akkurátusan tartja a távolságot a politika szereplőitől – ez az alacsony aktivitás egyébként két választás között nem számít rendkívülinek. Legkevésbé a fiatalok, a húszas éveikben járók érdeklődnek a politika világa iránt, az ő aktivizálásuk nagy kihívást jelent majd a pártok számára: csak egynegyedük venne részt biztosan egy választáson, háromtizedük talán.

A biztos pártválasztók csoportjába jelenleg a választókorú népesség alig egyharmada tartozik, ezért a rájuk vonatkozó adatokat a Závecz Research tájékoztató jellegűnek tartja. Ebben az aktív választói közegben a Fidesz 40 százalékos, a Jobbik 20, az MSZP-nek 17 százalékos támogatottsággal bír. Érdekes, a DK támogatói milyen aktívak, Gyurcsányék a biztos pártválasztók 10 százalékára számíthatnak; az LMP 5, az Együtt pedig 4 százalékon áll.

A cég a választási rendszer tömbösítő hatása miatt a kutatás a másodlagos pártpreferenciákra is rákérdezett. Ez elsősorban a baloldalon releváns, a szocialisták egynegyede például a Demokratikus Koalíció támogatását tudja elképzelni, a viszonzás is hasonló mértékű. A jobboldalon kisebb a szavazói vándorlás valószínűsége: a Fidesz és a Jobbik táborában minden tizedik szavazó tartja csak talonban a másik pártot.

A 444.hu szerint leállíthatja Mészáros Lőrinc pénzszivattyúját az EU.

Pár hete jelent meg a felhívás összesen 420 milliárd forintnyi szennyvízberuházásra, de az Európai Bizottság már kérte a közbeszerzési eljárás leállítását – írta meg ugyanis a Világgazdaság.

A lap szerint az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (Olaf) is érkezett már bejelentés, mondván, a következő négy évre az állami megrendeléssel a legnagyobb piaci szereplőket tömnék ki pénzzel. Ilyen a Duna Aszfalt Kft, a Mészáros és Mészáros Kft és a Békés Drén Kft.

A 48 hónapra szóló tendert a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. Magyarország 6 régiójára, 70-70 milliárd forintos darabokban írta ki, egyes munkanemekre. Így választottak ki a 4 régióra 4 nyertest.

A lap szerint Brüsszel nem a korrupciógyanú miatt akasztaná meg a tendert, hanem mert „a lebonyolításhoz választott központosított keretmegállapodásos módszert komplex infrastruktúrafejlesztésre alkalmatlannak, költségesnek, ráadásul versenyellenesnek találja”. Magyarul: a kiíró olyan nagy referenciákat kér (például: az elmúlt 3 évben 15 milliárd forint árbevétel a közbeszerzés tárgyából), hogy ezzel kizár egy sor vállalkozást.

A brazil államfő elleni bizalmatlansági eljárás megindítására szavazott vasárnap a dél-amerikai ország parlamentjében az alsóházi képviselők több mint kétharmada, ami újabb lépést jelent Dilma Rousseff hivatalból való elmozdítása felé – írja a hvg.hu az MTI alapján.

A 2011 óta hatalmon lévő Rousseff ellen a költségvetési törvények megsértésének, ezen belül is a költségvetési mérleg kozmetikázásának gyanúja miatt kezdeményeztek bizalmatlansági indítványt.

Az ellenzék emellett azzal vádolja Rousseffet, hogy 2010-es és 2014-es választási kampányait vesztegetésekből finanszírozták. Politikai ellenfelei a Petrobras állami olajipari óriáscég körül kirobbant és hónapok óta súlyos belpolitikai válságot okozó korrupciós botránnyal is összefüggésbe hozzák a baloldali elnököt, de Rousseff hivatalosan nem gyanúsítottja az ügynek.

A szavazatszámlálás végleges eredménye szerint az 513 képviselő közül 367-en voksoltak az indítványra, 137-en ellenezték azt, míg heten tartózkodtak. Két képviselő nem jelent meg a szavazáson. "A harc most az utcákon és a szövetségi szenátusban folytatódik" – mondta a voksolás után José Guimaraes, a Rousseff mögött álló Munkáspárt (PT) alsóházi frakcióvezetője.

Rousseff ügye ezután a felsőház elé kerül, ahol már az egyszerű többség is elég ahhoz, hogy meginduljon az államfő felelősségre vonási eljárása.

Amennyiben a szenátusi szavazást is elveszíti Rousseff, akkor vizsgálat indul ellene, amely fél évig is tarthat. Erre az időre Rousseffet az alelnök, a Petrobras-botrányban érintett Michel Temer helyettesítené már májustól. Rousseff hatalomból való végérvényes eltávolításához a felsőház kétharmadának jóváhagyása szükséges.

Közvélemény-kutatási adatok szerint a mintegy 200 milliós brazil lakosság több mint 60 százaléka egyetért a Rousseff elleni bizalmatlansági eljárás megindításával.

Az MTI beszámolója szerint jelentősen, 14 versenyzővel nőtt az elmúlt héten az olimpiai indulási joggal rendelkező magyar sportolók száma.

Jelenleg 120 kvótás van, ugyanakkor a nevezhető versenyzők száma alacsonyabb, mivel egy-egy sportágban, illetve számban többen szerezhetnek kvótát, mint amennyien elindulhatnak az augusztusi játékokon.

Úszásban öt olyan versenyző - Kozma Dominik, Földházi Dávid, Zámbó Balázs, Juhász Janka és Rasovszky Kristóf - ért el A-szintes eredményt a győri országos bajnokságon, akinek eddig még nem volt. Birkózásban hárman - Lőrincz Tamás, Veréb István és Varga Ádám - harcoltak ki kvótát a nagybecskereki kvalifikációs viadalon, ökölvívásban pedig egy magyar - Harcsa Zoltán - jutott részvételi joghoz Samsunban. Súlyemelésben a férfiválogatott norvégiai Eb-szereplése folytán jut egy indulási jog Magyarországnak, míg a riói tesztviadalon tornában négy versenyző - Hidvégi Vid és Kardos Botond, illetve Kovács Zsófia és Makra Noémi - végzett kvótát érő helyen.

A Magyar Olimpiai Bizottság 130-135 fős magyar sportolói csapattal számol Rióra.

Simicska Lajos 24 éves fia, Simicska Ádám Lajos lesz hamarosan a Magyar Nemzetet kiadó cég, a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. új ügyvezetője –írja a Marketing & Media Online-ra hivatkozva az Index.

A cégadatok szerint múlt hét szerdán kezdeményezték Simicska fiának ügyvezetői bejegyzését. Megtartja ugyanakkor a posztját a Nemzet Kft. eddigi ügyvezetője, Tóth Marianna is, aki Liszkay Gábor tavalyi távozása, a hírhedt geci-gate óta vezeti a kiadót.

A Marketing & Media szerint a legfrissebb, tavalyi utolsó negyedéves terjesztési adatok alapján a Magyar Nemzetből naponta 38 ezer példányt nyomtattak. Ebből 22 ezer darabot tudtak értékesíteni, a lap előfizetőinek a száma pedig meghaladta a 15 ezret. A napilap hírportálja, az MNO az elmúlt időszakban havi 700 ezer körüli látogatószámot ért el.

A sajátos pozíciójú, jobboldali, de mégis sokszor kormánykritikus lapként működő Magyar Nemzet februárban tiltólistára került az Országgyűlésben, március óta pedig az Aldi diszkontlánc is kivette ki a kínálatából Simicska napilapját, és a kormánypárti Magyar Időket kezdte árúsítani helyette.

„Püspök úr kérése egyértelmű”: a pedagógusok semmilyen sztrájk kezdeményezésben ne vegyenek részt – olvasható a 444.hu-n.

Egy pécsi, katolikus egyházmegyei fenntartású – tehát nem a Klik alá besorolt – iskolában kedden, az április 15-i pedagógussztrájkkal kapcsolatban kitették ezt a hirdetményt:

„Kedves Kollégák! Püspök úr a múlt pénteki értekezletünkön részt vett, egyebek mellett arról is szólt, hogy a pedagógus szakszervezetek megkeresték az egyházmegyét. Püspök úr állásfoglalása, kérése egyértelmű: a pedagógusoktól azt kéri, semmilyen munkabeszüntetés, sztrájk kezdeményezésben ne vegyenek részt, ellenkező esetben él eljárási jogával. Ez az állásfoglalás összhangban áll az általam korábban megfogalmazottakkal, kérem, tartsuk be. Köszönöm.”

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivője azt mondta a bama.hu-nak, hogy a püspök állásfoglalása törvénysértő, ráadásul demokratikus alapjogot, s sztrájkhoz való jogot is sérti, és korlátozza a munkavállalói jogokat. Nagy azt ígérte, ma megkeresi az intézmény vezetőjét és a püspököt is.

A munkaerőpiac külföldiek előtti megnyitását javasolja a szakma a kormánynak a hazai építőipari szakmunkáshiány csökkentésére. Ezzel csak Ukrajnából több ezer szakmunkás érkezhetne az országba – írja a hvg.hu.

Már vizsgálja az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (Évosz) által benyújtott javaslatokat, amelyek az építőiparban tapasztalható munkaerőhiány megszüntetésére kínálhatnak megoldást – közölte a Magyar Nemzet.

Koji László, az Évosz elnöke a lapnak azt mondta, több lehetőség is kínálkozik, az egyik a munkaerőpiac külföldiek előtti megnyitása lehetne a hiányszakmákban. Így csak Ukrajnából 3-8 ezer szakmunkás érkezhetne az országba. Számukra lehetővé kellene tenni, hogy a munkavállalással kapcsolatos különböző engedélyeket egyszerűsített módon szerezhessék be – tette hozzá az elnök.

A kapacitáshiány főként a lakásépítési szegmensben jelentkezik, amit az is erősít, hogy idén a kormányzati támogatások bővülése miatt jelentősen megnő majd az új ingatlanok építésének száma.

Ennek kapcsán a blog szerzője csak egy dologra emlékeztet. Hogy is volt a kormány által indított tavalyi, a menekültek ellen szóló kampányban? A külföldről érkezők nem vehetik el a magyarok munkahelyét? Akkor Ukrajna nem külföld? S ráadásul a menekülteknek eszük ágában sem volt elvenni a magyarok munkáját: egyik sem akart Magyarországon maradni, mind ment tovább Nyugatra!

Az Index szerint 53 napig sikerült úgy-ahogy betartani a szíriai tűzszünetet, hétfőn azonban a legnagyobb ellenzéki csoportok bejelentették, hogy a kormányoldal állandó atrocitásaira válaszul újra felállítják közös műveleti központjaikat, és újrakezdik a harcot. Az utolsó csepp a pohárban valószínűleg a legnagyobb szíriai város, Aleppó egyik lakónegyedének bombázása lehetett.

A közleményt Mohamed Rasid, az Dzsejs al-Naszr felkelőcsoport szóvivője juttatta el a Reutersnek. A február 26-án életbe lépő tűzszünetet orosz és amerikai nyomásra fogadták el a felek; de a fegyvernyugvásból kategorikusan kizárták az olyan terrorszervezeteket, mint az Iszlám Állam vagy az al-Káida helyi ága, az an-Núszra Front.

A tűzszünetet végig atrocitások tarkították, ebben az an-Núszra, illetve a kormányoldal erői jártak élen - ez utóbbi mutatja, hogy az orosz bombázás segítségével erőfölényben lévő Aszad soha nem gondolta komolyan a békét -, de Idlib tartományban lényegében soha nem szüneteltek a harcok. A múlt héten ellenzéki vezetők már megkongatták a vészharangot, de mivel érdemi lépések nem történtek a fegyverszünetet betartatására, ezért a háború újrakezdése borítékolható volt.

A tűzszünet során nem sikerült egyetlen olyan konfliktusban sem előrelépni, mely 2011-ben az Aszad-rezsim elleni tüntetéssorozathoz, majd a feszültségek elmérgesedéséhez vezetett. A nemzetközi diplomácia próbálkozásai a békemegállapodás kicsikarására sorozatosan kudarcba fulladtak. Előrelépésként legfeljebb a civil lakosságra nehezedő nyomás enyhítését lehet említeni, illetve az Iszlám Állam ellen elért néhány - döntőnek nem nevezhető - sikert.

Az idén 1,3 százalékos, jövőre ennél kevesebb lesz a nyugdíjemelés, mert a miniszter szerint az a cél, hogy "az ellátások megőrizzék reálértéküket" – olvaható a hvg.hu-n.

Jövőre 0,9 százalékos lesz a nyugdíjemelés – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaságnak. A tárcavezető elmondása szerint a költségvetés készítésekor az a cél, hogy az ellátások megőrizzék reálértéküket, ezért a tervezett infláció mértékével egyező nyugdíjemelésre tesz a kormány javaslatot.

Varga emlékeztetett arra, hogy az áremelkedések ütemét jelentősen csökkenteni fogja a baromfihús, a tojás és a tej áfájának tervezett 22 százalékpontos csökkentése, és kedvező hatással lehet az árindexre az internethasználat és az éttermi szolgáltatások forgalmi adójának 9 százalékpontos mérséklése is. A lap kitér arra, hogy az árindexkövető nyugdíjemelések bevezetése óta rendre 2 százalék körül vagy a feletti mértékben emelkedett az ellátások reálértéke – az utóbbi két év negatív inflációs mutatói miatt is.

Az idén várhatóan további 1,3 százalékkal emelkedik a reálnyugdíj, így 2010 óta az ellátások vásárlóértéke összességében 10 százalékkal növekedhet.

Kiadja ugyan a Magyar Posta Zrt. az MSZP kérésére egy sor szerződését és hivatalos dokumentumát, ám a közérdekű adatigénylésnek ára van: 67 millió forint – írja az Origo.

Hatalmas mennyiségű közérdekű adatot is hajlandó lenne kiadni az állami tulajdonú Magyar Posta Zrt. az MSZP frakcióvezető-helyettese, Tóth Bertalan kérésére, ám ennek 67 milliós költségét az adatigénylő ellenzéki politikusnak kellene állnia.

Az összegnek csak töredéke - 200 ezer forint - a DVD-k ára, amire az iratokat feltöltik, a nagyobb tétel az üzletileg kényes vagy személyes adatok kitakarása a dokumentumokból.

A Magyar Posta jogi igazgatója által az MSZP-s politikusnak küldött, az Origo birtokába került válaszlevele szerint az állami cég kész a kért dokumentumokat átadni, vagyis az adatigénylést teljesíteni, ám ez az előzetes becslésük szerint mintegy 35 500 oldalnyi iratanyag.

Az adatigénylés teljesítésekor a Postánál felmerült költség várhatóan 67 763 321 forint, amit az adatigénylőnek kellene fizetni- derül ki a válaszból. Azért csak ennyi, mert a jelentős terjedelem miatt a Posta nem is vállalja, hogy egyenként lefénymásolja a dokumentumokat, hanem takarékos és papírkímélő megoldásként beszkenneli, majd DVD-re írja ki azokat.

Az adatigénylés teljesítéséért felszámolandó 67,7 millió forint költségtérítés nagyját a dokumentumok egyenkénti kitakarása, átsatírozása teszi ki, hiszen - mint írták - a dokumentumok tartalmaznak „közérdekből nem nyilvános személyes adatokat és (...) olyan adatokat, amelyek megismerése az üzleti tevékenység megismerése szempontjából aránytalan sérelmet okozna” a társaságnak.

Vagyis a több mint 35 ezer oldalt egyenként kell a Postánál átvizsgálni, és kihúzni róluk a nem kiadható adatokat. Ezt a levél szerint „mondatonkénti elemzést és értékelést” viszont nem végezheti el a Postánál akárki, csak az ilyen „adatok azonosítására feljogosított munkavállaló, illetve döntéshozó”. Az ő átlagos órabérük pedig - adókkal és járulékokkal - 7469 forint.

A Magyar Posta számításai szerint a megfelelő jogosultsággal rendelkező személy körülbelül negyedóra alatt végezne egy oldal átolvasásával, értékelésével és az esetleges nem kiadható adatok azonosításával, kitakarásával. Vagyis a 35 500 oldal kezelése 8875 munkaórányi ráfordítást igényelne.

Az Origo számításai szerint ha csak egy embert állítanak rá erre a feladatra, akkor neki csaknem 5 évig tartana, mire végezne a munkával.

Mindehhez mit lehet hozzátenni? Először is a blog szerzője szerint a Posta (állami cég, a Fidesz-kormányhoz kötődő vezetővel) nem pusztán az ellenzékkel próbál kiszúrni, mikor teljesíthetetlen feltételhez köti a közérdekű adatigénylés teljesítését, hanem a magyar lakossággal is – hiszen ezek szerint nem tudhatjuk meg, miként bánik a posta az adófizetőktől származó közpénzekkel. Másrészt úgy tűnik, érdemes lenne a Postához menni dolgozónak: 7500 forintos órabér? Ez több mint 1,1 millió forintos havibért jelent! Persze ehhez megbízható kádernek kell lenni, aki tudja, mit nem szabad nyilvánosságra hozni…

Mint az Index beszámol róla, két olasz kutató szerint Leonardo da Vincinek lehetnek ma is élő rokonai. A történész Agnese Sabato és a művészettörténész Alessandro Vezzosi felkutatták a reneszánsz zseni leszármazottait.

Korábban úgy tudták, hogy Da Vinci – aki nemcsak festő, hanem mérnök, matematikus, filozófus és természettudós is volt – nyom nélkül tűnt el. Da Vinci 1519-ben halt meg a franciaországi Amboise-ban, a maradványai pedig eltűntek a XVI. századi vallásháborúk alatt. De a két kutató szerint a Da Vinci család leszármazottai még ma is élnek.

Vezossi a Discovery Newsnak elmondta, hogy egy nagyobb tudományos vizsgálat részeként folytatott kutatásban dokumentumokat, illetve franciaországi és spanyolországi sírokat vizsgáltak, hogy feltárják a Da Vinci család történetét. Vezzosi és Sabato végül azonosították Da Vinci apja, Ser Pietro Da Vinci firenzei közjegyző ma élő leszármazottait.

A kutatók úgy vélik, a munkájuk alapján még ma, 15 generációval később is azonosítható lehet Leonardo da Vinci DNS-e. A múlt héten nyilvánosságra hozták a ma is élő rokonok listáját. Ezen közel három tucat olasz szerepel, köztük az Oscar-díjra jelölt filmrendező, Franco Zeffirelli, illetve Elena Calosi építész.

A hvg.hu szerint legalább másfél milliárd forintos adósságot hagy maga után Simonka György fideszes képviselőhöz köthető agrárcég, a Magyar Termés Tész Kft., amely felszámolás elé néz.

Simonka György fideszes képviselő cégétől a NAV 148 millió forintot követel, az állami szervezetek pedig 670 milliót – közölte a Blikk. A bedőlt cég ezenkívül 1 milliárddal tartozik több állami banknak is.

A cég vagyonát 872 millió forintra becsülte a felszámoló, ennyiért értékesítenék azt a négy ingatlant, valamint gépeket, berendezéseket, amelyek a kft. tulajdonában voltak a bedőléskor. A vállalkozást még 2007-ben alapította Simonka György, ő volt az első ügyvezetője. Amikor 2010-ben képviselő lett, lemondott a vezetésről, a felesége vitte tovább az ügyeket. Simonkának jelenleg is 11,2 százalékos tulajdonrésze van.

Simonka a lapnak azt mondta, nem tudott semmiről, kapcsolata hat évvel ezelőtt megromlott a szövetkezet vezetőivel, és azóta nem beszélnek egymással. Megdöbbent a felszámolás bejelentésén, de azt mondta, minden termelő és beszállító megkapta azt a pénzt, ami jár neki.

A Demokratikus Koalíció azt követeli, hogy Simonka György fideszes képviselő fizesse vissza egy hozzá köthető, felszámolás alatt álló vállalkozás tartozásait, és mondjon le mandátumáról.

Varju László, a DK alelnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján az MTI beszámolója szerint felszólította a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt vezető Tállai Andrást, hogy a tartozást hajtsa be "párttársán".