A Rajna-Pfalz tartománybeli antifasiszták tüntetést szerveztek a 86 éves Helmut Kohl volt német kancellárt Ludwigshafen-Oggersheimben kedden meglátogató Orbán Viktor ellen – írja a hvg.hu.

Az eseményt meghirdető Facebook-megjegyzésben azt írják, "Orbán Szögesdrót Viktor" egyetlen más politikushoz sem hasonlítható módon kiáll a kelet-európai országok jobbra tolódásáért, szisztematikusan leépíti a szabadságjogokat és a sajtószabadságot Magyarországon, és míg Magyarország 1989-ben megnyitotta határait, a felvilágosult Európa pedig lebontja a határokat, Orbán szögesdróttal zárja le azokat.

"A háború, a szegénység és a kilátástalanság elől menekülő és a gazdag Európában menedéket kereső emberek szenvedését leszarja" – írják Orbánról.

Hozzáteszik, nem hagyják, hogy a magyar kormányfő ellenállás nélkül kellemesen elüldögéljen Kohl kanapéján, ezért a volt kancellár házához mennek tüntetni. "Harcolunk a nacionalisták ellen, bárhol is tűnnek fel" – írják. A Twitterre feltett képük szerint "Ki a nacionalizmussal a fejekből" feliratú zászlóval tüntetnek, az akciónak egy hashtagje is van #noorbanlu néven, amely Ludwigshafenre utal.

Az Origo szerint ugyanakkor az Alternative für Deutschland (AfD) szimpatizánsainak egy csoportja „Herzlich Willkommen” feliratú transzparenssel várja Orbán Viktor érkezését Helmut Kohl oggersheimi házához közel – írja az SWR.de. Közel 50-en sorakoztak fel a populista szélsőjobb szimpatizánsai közül, akik magyarul és németül is felírták az üdvözlő üzenetet a magyar miniszterelnök tiszteletére.

- Az európai kereszténydemokrácia jövőjéről és az Európai Unió válságjelenségeiről is szó volt azon az eszmecserén, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök folytatott Erwin Teufellel, Baden-Württemberg tartomány korábbi miniszterelnökével kedden Stuttgartban - tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-t.

A hírügynökség szertint a sajtófőnök elmondta: a magyar kormányfő és a németországi tartomány 1991-2005 közötti vezetője - egyúttal a budapesti Andrássy Egyetem alapítói - egyetértettek abban, hogy nem az intézmények, hanem csak a hiteles és valódi vezető személyiségek lesznek képesek Európát és az uniót olyan kontinenssé tenni, amely ragaszkodik kulturális és keresztény gyökereihez, ugyanakkor versenyképes a világ többi régiójával.

Ehhez a blog szerzőjeként annyit azért mindenképp hozzátennék: Orbánt a német kormány vezetői közül senki sem fogadja. Hát íme, milyen jól alakulnak a német-magyar kapcsolatok, miközben a magyar gazdaság ezer szállal függ a némettől, az ottani befektetőktől. Ráadásul úgy hírlik, Orbán akkor már legalább a baden-württembergi tartományi miniszterelnökkel, a jelenlegi vezetővel szeretett volna találkozni, de ő sem fogadta! Ehelyett sikerült összehozni a találkozót a volt tartományi kormányfővel, aki már nincs hivatalban – s így ráér bárkivel találkozni, ahogy Kohl is!

A hvg.hu idézi a Süddeutsche Zeitungot, amelynek publicistája szerint Helmut Kohl egy korábbi könyvében éppen arról írt, hogy mindenkinek tiszteletben kell tartania Európa törvényeit, ezért elképzelhető, hogy igazából Orbán lelkére akar beszélni.

Helmut Kohl volt német kancellár kedden fogadja Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, és bár ezt mindenki úgy értékeli, hogy ez egy Merkel-ellenes csúcstalálkozó lesz, Kohl korábbi könyve alapján az is lehet, hogy igazából Orbán lelkére akar beszélni – írja a Süddeutsche Zeitung.

Helmut Kohl Aggodalom Európáért című könyvének magyar előszavában lelkesen írt Orbán Viktornak az 1989-ben játszott szerepéről, ám arra emlékeztetett, hogy Európában az egyéni döntéseknek a múlthoz kellene tartoznia.

A Süddeutsche Zeitung újságírója publicisztikájában azt írja, Kohl szavait Orbán Merkel ellen próbálja felhasználni, egyéni döntésként értékelve azt a tavaly szeptemberi bejelentését, hogy Németország befogadja a menekülteket. Ám arról a kritikusok keveset beszélnek, hogy ez a döntés igazából Orbánnak és a bécsi kormánynak is jól jött, mert nem nekik kellett foglalkozniuk a menekültekkel.

Az újságíró felidézte, hogy Orbán és Kohl között igen jó a kapcsolat, a magyar kormányfő korábban azt mondta, hogy ő maga Kohl tanítványa, cserébe 2002-ben pedig a volt kancellár nyitotta meg Orbán választási kampányát. Orbán rendszeresen feltűnt a CDU pártrendezvényein mind Kohl, mind később Merkel alatt.

Mindezek ellenére Kohl szavait az egyéni döntések elvetéséről lehetne Orbán ellenében is értelmezni, Kohl ugyanis könyvében azt is írta, hogy túl kellene lépni a régi nemzetállami gondolkodáson, Európa ugyanis meg tudja oldani a problémáit, ha szolidáris lesz és mindenki tiszteletben tartja a közös szabályokat.

Mozgóárusoknak adhatják ki magukat európai üdülőhelyeken a terroristák a hírszerzési forrásokra hivatkozó Bild szerint, melynek írásáról az Index számolt be. Mallorcán az Iszlám Államnak toborzó marokkói férfit tartóztattak le, Németországban menekültszállásokra támadó feltételezett terroristákat.

A Bild a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) értesülésére hivatkozva ír arról, hogy európai üdülőhelyek lehetnek a terroristák új célpontjai. A lap szerint a BND-t az olasz hírszerzés arról tájékoztatta, hogy mozgóárusnak álcázott terroristák öngyilkos merényleteket követhetnek el olaszországi, spanyolországi és franciaországi tengerparti üdülőhelyeken. A feltételezett forgatókönyv alapján a merénylők tömött strandokon automata fegyverrel lövöldözni kezdenek, majd működésbe hozzák a testükre erősített robbanószerkezetet.

A BND egy magas beosztású munkatársa a lapnak azt mondta, „A strandokat alig lehet védeni”. Az olasz hírszerzés szerint a támadók Szenegálból érkezhetnek, az Iszlám Állammal szövetséges Boko Haram támogatói lehetnek. Olasz sajtóértesülések szerint a lehetséges terroristák szenegáli kereskedők közül kerülhetnek ki, akik rendszeresen utaznak Afrika és Olaszország között legálisan. Az Iszlám Állam legutóbb tavaly júniusban követett el a vázoltakhoz hasonló merényletet: a Földközi-tenger egyik legnépszerűbb észak-afrikai üdülőhelyén, a tunéziai Szúszában 38 külföldi turistát lőtt le egy terrorista.

Pontosan tudta az állami vagyonkezelő, hogy az ingatlanhasznosítással foglalkozó BIF Nyrt. akár 500 forintot is fizetne saját részvényeinek darabjáért, mégis Schmidt Mária kormánybiztos családi cégének adták el jóval kevesebbért – derítette ki a hvg.hu. Így ezen az egyetlen szerződésen akár 160 milliót is bukhatott az állam. A vagyonkezelő hárít, és hosszan magyarázza, miért volt ez bombaüzlet.

Tavaly novemberben a hvg.hu tárta fel, hogy Schmidt Mária családi cége úgy vette meg az államtól a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) 5 százalékos részvénycsomagját, hogy más még csak ajánlatot sem tehetett rá, pedig pont azokról a részvényekről van szó, amelyeket az Orbán-kormány a magán-nyugdíjpénztári vagyon részeként vett el. Így különösen rosszul veszi ki magát, hogy ezeket kizárólag a kormánybiztos cége vehette meg ahelyett, hogy transzparens módon a tőzsdén vagy a többi nagyrészvényesnek felajánlva értékesítették volna a papírokat – ahogy azt az OTP hasonló, 5 százalékos részvénycsomagjával is tették alig pár héttel korábban.

Az ügyletet bonyolító Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. a hvg.hu kérdésére elismerte, hogy csak Schmidt Mária családi cégével tárgyalt, de hosszan magyarázta, mennyire jó üzletet csinált. A kormánybiztos cége, a PIÓ-21 Kft. 380 forint/részvény árfolyamon szerezte meg a papírokat, ez „a kialkudott értékesítési ár magasabb volt, mint a BÉT-en megfigyelhető árfolyam, illetve az azt megelőző időszak – 30, 90, 180 napos – átlagos árfolyama” – közölte kérdésünkre Poják Zoltán, a vagyonkezelő vezérigazgatója. Külön kiemelte, hogy az ilyen jelentősebb részvénycsomagok értékesítésénél szokásos, 3-15 százalékos értékesítési diszkont sem volt – vagyis nem engedtek az árból a mennyiségre tekintettel.

Ezért a „piaci ár fölött létrejött tranzakciót” sikeresnek tarják – jelentette ki a vezérigazgató, aki ezt még azzal az összehasonlítással is megpróbálta alátámasztani, hogy a piacon az utolsó ismert ügyletnél is alacsonyabb árfolyamon keltek el BIF-részvények, mint amennyit Schmidték fizettek érte. Különben is, amikor döntöttek a PIÓ-21-gyel kötött szerződésről, akkor „ismereteik szerint” a tőzsdei kereskedésben nem is volt értékelhető méretű vételi ajánlat – állította.

A közvagyont kezelő Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. könnyen bővíthette volna „ismereteit”: elég lett volna csak rákattintani az érintett részvénytársaság hivatalos, tőzsdei oldalára. Itt ugyanis a BIF nyilvános közleményben tudatta, hogy saját részvényt venne, miután az ingatlanbefektetéssel és -üzemeltetéssel foglalkozó részvénytársaság 2015. május 15-i közgyűlése – alig pár hónappal a Schmidtékkel kötött részvényügylet előtt – erre hatalmazta fel az igazgatótanácsot. „Akár tőzsdén, akár azon kívül, visszterhes módon” vevők saját papírjaikra, részvényenként legfeljebb 500 forintos áron – tették közzé. Vagyis a kormánybiztos cégének úgy adták el a BIF-részvényeket 380 forint/részvény árfolyamon, hogy közben a részvénytársaság e határozat szerint ennél jóval többet is megadhatott volna érte.

A Schmidt Mária többségi tulajdonában lévő cégnek 1 339 488 darab BIF-részvényt adtak el, vagyis a 380 forintos árral beszorozva 509 005 440 forintért szerezték meg az állam kezében lévő csomagot. Ha a BIF saját részvényvásárlási határozatában szereplő legmagasabb, 500 forintos árral számolunk, akkor a társaság ugyanezért a részvénycsomagért 669 744 000 forintot is adhatott volna. A két összeg különbsége valamivel több mint 160 millió forint – vagyis akár ennyivel több is befolyhatott volna az államkasszába az értékesített közvagyonért.

A Terror Háza Múzeum főigazgatójaként, a 2016-os emlékév kormánybiztosaként eleve aggályos, hogy a családi cégük verseny nélkül szerzett meg állami papírokat, amelyekkel 24,62 százalékról 29,81 százalékra nőtt részesedésük a BIF-ben.

Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció (DK) politikusa pártja nevében arra szólította fel a kormányt, hogy alkosson törvényt az egészségügyi szolgáltatások minőségbiztosítására. A politikus az MTI tudósítása szerint azt is elmondta, hogy a DK támogatja a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (Reszasz) követeléseit, ezért minden országgyűlési képviselőjük aláírja petíciójukat.

A független képviselő, aki kedden sajtótájékoztatót is tartott a témában, az MTI-nek úgy fogalmazott: a magyar egészségügy a végóráit éli, az ellátás mindhárom szintjén drámai állapotok uralkodnak, az alapellátásból hiányzik 300 háziorvos és 80 gyermekorvos. Már most is veszélyben van 300 ezer ember élete, de ha minden így folytatódik, 2025-re a magyarok felének nem lesz háziorvosa - emelte ki.

A Reszasz joggal követeli, hogy a kormány állítsa helyre a betegek biztonságát és növelje az egészségügyre fordított állami kiadásokat - mondta.

A DK azt követeli, hogy a kormány legalább a tűzoltást kezdje meg és biztosítson pluszforrásokat az egészségügynek, majd alkosson törvényt az egészségügyi szolgáltatások minőségbiztosítására - közölte.

A Borsonline értesülése szerint megszólalt a betegágyán Kulka János, akit öt nappal ezelőtt szállítottak kórházba. Erről az Origo számolt be.

Ellentmondásos hírek keringenek Kulka János jelenlegi állapotáról. „Állítólag pár szót képes kipréselni, egyelőre az ”igen“ és hasonló egyszerű szavak mennek neki. Az orvosok szerint ez a javulás jele, ugyanakkor pontosan mutatja azt a tempót, ahogy az olyan betegségekből lehet felgyógyulni, amelyeket az Országos Idegtudományi Intézetben kezelnek” – írja a lap.

„Kulkának igen hosszú időre lesz szüksége ahhoz, hogy újra a régi legyen, úgy beszéljen, tanuljon és mozogjon, mint azelőtt. Azt azonban már tudja, mi történik vele, érzékeli a környezetét, és tisztában van az állapotával is.”

Kulka János az életmentő műtét után az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet intenzív osztályán fekszik.

Háromnapos munkahetet javasol a 40 év felettieknek egy új tanulmány. Az anyag szerint a hosszabb munkahét kifárasztja a középkorú dolgozókat, akik így nem dolgoznak olyan hatékonyan, mintha kevesebb feladatuk lenne - írja az Inforadio.hu alapján az Index.

A középkorúak sokkal hatékonyabbak részmunkaidős állásokban, mivel így a kognitív képességeik sokkal jobban működnek, mintha heti 40 órát töltenének munkával - ezt állítja egy Ausztráliában kiadott tanulmány. A Melbourne Institute kutatói háromezer férfit és három és félezer nőt teszteltek, miközben munkahelyi szokásaikat is vizsgálták.

Az eredmény az volt, hogy a heti 25 órát dolgozók sokkal hatékonyabbak voltak, mint a többiek.

A heti 55 órát dolgozók pedig rosszabb eredményeket produkáltak a gondolkodási folyamatokat vizsgáló tesztek során, mint a munkanélküliek vagy a nyugdíjasok.

Az egyik szerző, Colin McKenzie, a Keio Egyetem professzora elmondta, hogy a legtöbb ország megemeli a nyugdíjkorhatárt, azaz több embernek kell majd idősebb korában is dolgoznia. Az értelmi stimuláció a munkaóráktól is függhet, de a munka egyfelől hasznos, de közben káros is lehet. Egyfelől stimulálhatja az agyat, de a hosszú munkaórák stresszt és fáradságot okoznak, ami károsíthatja a kognitív funkciókat.

A tanulmány szerint a középkorúak és az idősek esetében a rövidebb munkaidő előnyösebben hat az agyi funkciókra. Az utóbbi években több európai ország döntött úgy, hogy megemeli a nyugdíj korhatárt. Nagy-Britanniában például 68 éves kortól jár majd állami nyugdíj az 1989 után születetteknek, jelenleg pedig 65 évtől lehet nyugdíjba menni.

A brit kormány közölte, hogy öt évente felülvizsgálja, hogy tovább kell-e emelni a korhatárt. Magyarországon, Németországban, Spanyolországban, Görögországban és Olaszországban is 65 év a korhatár, de utóbbi két országban a nők már hatvanéves kortól jogosultak a juttatásra.

A robotok miatt egyébként hamarosan egyébként is rövidülhet a munkaidő.

Minden politika, az oktatás is - nyilatkozta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a szerdai pedagógussztrájk kapcsán a Magyar Idők keddi számában arra felvetésre, hogy a politika beszivárgott az iskolákba is.

Az MTI beszámolója szerint a szakszervezeti vezető a problémákat sorolva az interjúban beszélt arról, hogy szerinte a pedagógus-bérrendszer "úgy rossz, ahogy van", nem tükrözi, ha valaki többet, jobban dolgozik, több diplomája van. Ugyanakkor nem vitatta, hogy szükség van a pedagógusok ellenőrzésére, de szerinte változtatni kell a minősítési rendszer jelenlegi anomáliáin.

A magyar gyerekek teljesítményének utóbbi években bekövetkezett jelentős romlása kapcsán a PSZ elnöke úgy fogalmazott: ebben mindenkinek van felelőssége, a pedagógusoknak is. De nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy milyenek a munkakörülmények a köznevelési intézményekben, így többek között, hogy mekkora a tananyag, a gyerekeknek hány órája van egy nap.

Arra a kérdésre, hogy hajlandóak-e valamilyen ésszerű kompromisszumra a szaktárcával, vagy csak az elfogadható, ha "egy az egyben" teljesül 25 pontos követelésük, a szakszervezeti vezető úgy reagált: "Mi csomagban gondolkodunk, és majd a PSZ kongresszusa eldönti, hogy miből engedhetünk".

Ausztriában egy komplett, megépített atomerőművet nem kapcsoltak be, miután társadalmi nyomásra a politikusok is belátták, hogy 100 százalékos biztonság nem létezik. A Paks II. építési projekt azonban számos más sebből is vérzik, és a sorsa szakmai és biztonságtechnikai szempontból nagyon bizonytalan fázisba került. Ezeket vették sorra és "lajstormba" az Energiaklub "Paksról komolyan” című rendezvénysorozatának legújabb alkalmával, hétfőn a hvg.hu tudósítása szerint.

Az európai terrorfenyegetettség fokozódásával nőtt a veszélye az atomerőművek elleni esetleges terrortámadásoknak is – többek között ezzel foglalkozott az Energiaklub „Paksról komolyan” című rendezvénysorozatának legújabb, immár nyolcadik eseménye hétfőn. A rendezvényen a szakértők megerősítették: sok a kockázati tényező Paks II. körül, és a projekt nagyon bizonytalan fázisban van: több olyan eljárás is zajlik, amelyek komolyan befolyásolhatják a beruházás sorsát. Az Osztrák Nagykövetség képviselője ismertette az osztrák kormány aggályait a projekttel kapcsolatban, és elmondta, hogy Ausztria részt vesz a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati, illetve az állami támogatással kapcsolatos európai uniós eljárásokban.

Dr. Kis-Benedek József, a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja Alapítvány részéről a nukleáris energiatermelés és a terrorfenyegetettség kapcsolatáról beszélt. A témának különös jelentőséget ad, hogy az információk szerint a közelmúltban terroristák belga atomerőművek ellen is támadást terveztek. A szakértő kiemelte, hogy a sejtszerű terrorszervezetek számára bármely ország, és bármely atomerőmű potenciális támadási célpont lehet. Ilyen történt például 2007-2008 során Pakisztánban, ahol háromszor kíséreltek meg támadást terroristák. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 1266 olyan esetről tud, amikor nukleáris anyagokat jogellenesen szállítottak a világ 99 országában.

Dr. Kis-Benedek József hangsúlyozta: 100 százalékos biztonság nem létezik. A megelőzés és védekezés rengeteg pénzt emészt fel, mely a beruházások költségét jelentősen növeli. A támadásokkal szemben nagyon nehéz felkészülni, az atomerőművek esetében nincsenek megfelelő veszélyhelyzet kezelési tervek sem. További nehézséget jelent, hogy az erőművek mellett a kutatóreaktorok, dúsító üzemek, és radioaktív tárolóhelyek is terrortámadásnak vannak kitéve.

Az Origo beszámolója szerint afrikai útján tért meg, hazatérve kezdett hitének hirdetésébe Orbán Gáspár, a magyar miniszterelnök fia. Egy rádióműsorban azt mondta, sportsérülése segítette a hit felé vezető úton. Korábban Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes elnöke vette védelmébe Orbán Gáspárt a DK-s Vágó István egyik posztja miatt.

"Nagyon fiatal vagyok Krisztusban, másfél éve tértem meg" - mondta Orbán Gáspár februárban a Golgota rádióban. A műsorról videó is készült, a YouTube-on megtalálható kétórás felvételt a Bors találta meg. A miniszterelnök fia körülbelül a videó felénél kezd arról beszélni, hogyan lett hívő keresztény.

Azt mondta, hogy Ugandában jött rá, hogy ő Isten gyermeke. „Sok csodás dolgot láttam” - emlékezett vissza útjára, ahonnan úgy jött haza, hogy tudta, hitéről mindenkinek beszélnie kell majd. Orbán Gáspár egy gyermekeknek segítő jótékonysági szervezettel ment Ugandába korábban.

Úgy érezte, hogy Isten szeretete tűzként égett benne, ő pedig lángcsóva. Szerinte ezt a tüzet Isten táplálja benne, ő pedig tovább tudja adni a hitet.

Arról is beszélt, hogy szerelmes volt a futballba, és amikor egy sérülés miatt abba kellett hagynia a profi karriert, az nagy törés volt az életében. Azt mondta, hogy a sérülés után szolgálatra hívta az Isten, hogy új életet kezdjen.

Orbán Gáspárt nemrég Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes elnöke védte meg a Facebookon. A politikus szerint a DK elnökségi tagja, az egykori tévés műsorvezető Vágó István szélsőséges hozzászólásoknak adott teret saját Facebook-oldalán akkor, amikor a miniszterelnök fiának hitvallásáról szóló rövidített videót megosztotta.

"A megvetés egyetlen oka, hogy a videón a miniszterelnök fia is szerepel, ráadásul ott - a neoprotestáns vallási irányzatok stílusában - hitéről tesz tanúbizonyságot. És ennyi már elegendő ahhoz, hogy akik évtizedek óta minden vallási szervezet történelmi egyházakkal azonos megítélése mellett törnek lándzsát, azok - feledve az oly sokat hangoztatott toleranciát - végtelen gyűlölethadjáratot indítsanak egy hitét megvalló huszonéves fiatal ellen" - írta a Facebookon Gulyás Gergely.

Vágó István korábbi megosztása alatt a hozzászólók többek között olyanokat írtak, hogy Orbán Gáspár tudatmódosítót szed.

Tiltott hormonkészítmény nyomaira bukkantak a kajakos Dudás Miklós tavaly leadott vizeletmintájában.

A hvg.hu beszámolója szerint doppingvétséget követett el a kajakos Dudás Miklós, akinek a szervezetében tiltott hormonkészítmény nyomaira bukkantak.

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség kedden közleményben számolt be arról, hogy a 25 éves sportoló a tavalyi Európa Játékokon adta le azt a mintát, amely alapján megállapították a doppingvétséget. Dudás aranyérmet nyert Bakuban.

"A teszt eredménye egyértelmű, de számomra megdöbbentő – idézte a közlemény Dudás Miklóst, aki négy éve Londonban K-1 200 méteren hatodik volt az olimpián. – A mintavétel előtt több hetet töltöttem Spanyolországban, edzőtáborban. Csak arra tudok gondolni, hogy a Sevillában vásárolt táplálékkiegészítőben lehetett benne a tiltott szer."

"Elismerem, hogy felelőtlenség volt olyan készítményt fogyasztanom, amit nem vizsgáltattam be a válogatott keret orvosaival, tettemért vállalom a felelősséget. 25 éves vagyok, ha eltiltanak, akkor is mindent meg fogok azért tenni, hogy újra sikeres lehessek" – tette hozzá Dudás.

Az MKKSZ közleményéből kiderül, hogy Dudás Miklós az Európa Játékokon adott le mintát, ezen kívül tavaly további három doppingvizsgálaton esett át, de mindegyik negatív eredménnyel zárult. Ugyanakkor a folyamatos ellenőrzések során gyanússá vált, hogy a sportoló tesztoszteronszintje ingadozik, éppen ezért a versenyen levett mintát idén célirányosan újravizsgálták, így találták meg szervezetében a tiltott a szert.

Storcz Botond felnőtt szövetségi vezetőedző hangsúlyozta, a tiltott szerekkel szemben a szövetség a zéró tolerancia elvét vallja, ezért azoknak, akik akár felelőtlenségből, akár szánt szándékkal tiltott szerekhez nyúlnak, "semmi keresnivalójuk a válogatottban, ezért Dudás Miklós kerettagságát és versenyzési engedélyét azonnali hatállyal felfüggesztettük".

"Az eredményességünknél is fontosabb, hogy kiszűrjük azokat, akik nem tanúsítanak a sportág hagyományaihoz méltó magatartást, és rossz példát mutatnak, mert ezzel a saját egészségükön kívül veszélybe sodorják a kajak-kenu sportág szellemiségét is" – mondta Storcz Boton.

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség kezdeményezi, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) vonja meg Dudás Miklóstól az élsportolóknak járó Gerevich-ösztöndíjat, edzője, Pál Zoltán pedig kerüljön ki a MOB kiemelt edző programjából. A sportág vezetése egyben felajánlja, hogy visszafizeti a MOB-nak azt a támogatást, amelyet az elmúlt egy évben közvetlenül a sprinter felkészülésére fordított, ennek költségét pedig Dudás Miklós klubjára, az AVSE-re terheli.

Tavaly júliusban Kucsera Gábor bukott meg kokainfogyasztás miatt. Miután a sportoló vizeletében talált szer kizárólag versenyidőszakban minősül tiltottnak és a doppingbizottság nem tudta bizonyítani azt a tényt, hogy a sportoló a tiltott szert teljesítménye fokozására, versenyidőszakban fogyasztotta, így Kucsera Gábort a korábban kiszabott 4 év helyett 2 évre tiltották el.

A magyar társadalom harmada erősen vagy mérsékelten antiszemita – derül ki a Medián felméréséből, amelyet a hvg.hu ismertetett. A jobbikosok kétharmada, a fideszesek 40 százaléka antiszemita a kutatás szerint.

Nőtt az antiszemita előítéletesség Magyarországon az elmúlt évben – hangzott el a Tett és Védelem Alapítvány megrendelésére a Medián által tavaly novemberben végzett felmérés eredményeit bemutató keddi budapesti sajtótájékoztatón.

A Hann Endre szociálpszichológus, a Medián ügyvezető igazgatója által ismertetett eredmények alapján a magyar társadalom 23 százalékát találták erősen, 12 százalékát mérsékelten antiszemitának, mindkét adat kétszázalékos emelkedés az előző évihez képest.

A két csoport a Jobbik támogatóinak 59, a Fidesz-hívek 41 százalékát teszi ki, míg az MSZP híveinél 24, az LMP-seknél és a Demokratikus Koalíció támogatóinál 18-18 százalék ez az arány – hangzott el. Mint mondta, a népességen belül a középkorúak előítéletessége valamivel meghaladja az átlagot, de egyéb tekintetben nincsenek jelentősebb kiugrások.

„Mintegy kilencven számítástechnikai eszközt, köztük a Fidesz-frakció hét vadonatúj laptopját lopott ki a Parlamentből és a Képviselői Irodaházból a rendőrség gyanúja szerint egy raktáros" – írja az Átlátszó alapján az Index. A lopással meggyanúsított raktáros nő védője szerint azonban „a tavalyi teljes, mindent rendben találó leltár ellenére fellelt hiányt akarják ügyfelére rásózni".

Az Átlátszó hozzájutott a nyomozati anyagokhoz, amiből kiderül, hogy a rendőrség is nyomoz a Fidesz-frakció ellopott hét laptopjának ügyében. A laptopok március elején érkeztek meg a Képviselői Irodaház raktárába, de egy hónappal később, amikor a politikusok szerették volna megkapni, már nem voltak sehol. A laptopok összértéke 1,75 millió forint.

A rendőrség mellett az Országgyűlés Hivatalának informatikusai is elkezdték keresni a gépeket, az egyik gépet egy hirdetési oldalon meg is találták. Az eladó révén jutottak el a nyomozók az egyik raktároshoz, aki ismerőse volt az eladónak. Felmerült, hogy a raktáros hozta ki a gépeket és adta oda ismerősének, hogy értékesítse azokat.

A házkutatás nem vezetett eredményre, a munkahelyén sem találtak semmit, a nő védője szerint eleve elképzelhetetlen, hogy ki tudta volna vinni a laptopokat feltűnés nélkül, a Parlamentből eltűnt nagydarab asztali gépekről, monitorokról nem is beszélve, amiknél szintén a nő neve merült fel. A raktáros 2011 szeptemberétől dolgozott a Parlamentben, innen 2016 februárban ment át a Képviselői Irodaházba.

Az ott dolgozók belépéséről, és kilépéséről kiderült, belépéskor átvilágítják csomagjaikat, de a biztonsági kapun nem kell áthaladniuk. Kifelé menet pedig nem vizsgálják át őket.

A raktáros ismerte az orgazdát, „annak testvére ugyanis szintén a parlament alkalmazottja, annak lakatosműhelyében. Ez a férfi felügyelte egyebek mellett a raktárban cső és vezeték cserélési munkákat végző külső vállalkozó embereinek a munkáit" - írja a lap. Hozzáteszik, hogy az alagsorban nincsenek kamerák. Az orgazda testvére pedig úgy dolgozott a Parlamentben, hogy vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt priusza volt.

A lap által megszólaltatott védőügyvéd szerint, „ha valóban ennyi számítógép tűnt el a Parlamentből és az Országgyűlési Irodaházból az őrség és a kamerák ellenére, akkor az nemzetbiztonsági kockázatot is felvethet".

Az Országgyűlési Hivatal nem válaszolt érdemben az Átlátszó kérdéseire, az ORFK pedig csak annyit: „a Budapesti Rendőr-főkapitányság lopás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást két személlyel szemben. A nyomozás határideje 2016. június 5-e, mely meghosszabbítható.”