A Népszabadság keddi számában jelent meg interjú a legfőbb ügyésszel, aki kijelentette, hogy törvényesen végzi a munkáját, így semmi oka lemondani. Mint a 444.hu írja beszámolójában, Polt Péter szerint az, hogy a felesége a Magyar Nemzeti Bank alapítványai közül kettőben is felügyelőbizottsági tag nem jelent befolyásolást, vagy pártosságot.

„Eddig sem azon múlt, hogy indult-e eljárás vagy sem, hogy kik vagy kinek a kijei dolgoztak egy adott helyen. Mindenkor a tények és a törvények határozzák meg, miből lesz ügy és miből nem," - mondta Polt. A legfőbb ügyész a korrupciós ügyek elmondta, hogy „vannak ilyen ügyek, bár kétségtelenül jóval kevesebb, mint amennyi lehetne.”

De Polt szerint ez világjelenség, mert egyre kifinomultabbak az elkövetési módszerek, és mivel a korrupcióban részt vevők szándéka azonos, ritkán vallanak a másikra. Az ügyész szerint a korrupció ellen megelőzéssel, és átláthatósággal kell küzdeni.

Polt cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy Quaestor-ügyet elmismásolná az ügyészség. Szerinte hihetetlen nagy munkával, gyorsan végezték a nyomozást. Igaz, Tarsoly Csaba titkárát, aki történetesen Polt lányának az élettársa, nem hallgatták ki. A bíróság nem a vád törvényességét vitatta, hanem csak formai dolgokba kötött bele. Hozzátette, „amennyire csak lehetséges, igyekeznek teljesíteni a bíróság kérését.”

A blog szerzőjeként kénytelen vagyok hozzáfűzni: abban, hogy itt tart ma Magyarország, hogy mindent elönt a korrupció, hogy Orbán és társai szemérmetlenül gazdagodnak, s kövessenek el bármit, az ügyészség soha nem indít pert ellenük, abban kulcsszerepe van az Orbánnal (és Matolcsyval és más fideszesekkel) vígan beszélgető, nevetgélő Poltnak, aki még a látszatára sem ügyel annak, hogy neki bizony a pártoktól, s különösképp a kormánytól függetlennek kellene lennie. A témát alaposan körüljárja az alábbi összeállítás: remélhetőleg egyszer majd a Polt elleni per vádanyagába is bekerül majd…

http://slejm.atlatszo.hu/2016/05/17/miatta-szar-hely-ez-az-orszag-polt-peter/

Az Index beszámolója szerint 140 igennel, 36 nemmel fogadta el a parlament kedd délelőtt az állami tisztségviselőkről szóló jogszabályt. A Fidesz, a KDNP és a Jobbik megszavazta a jogszabályt, az MSZP, az LMP és a baloldal független képviselői nem.

De miért is jelentős ez a törvény?

A változtatás értelmében az állami tisztviselők fizetése nem alapilletményből, valamint kiegészítésekből és pótlékokból áll, hanem az előmeneteli fokozatokhoz tartozó sáv alsó és felső határa között állapítják meg azt.

Ezzel a lépéssel a kormányszóvivő korábbi közlése szerint harminc százalékkal nő az érintettek fizetése.

A törvény szerint egy érettségizett állami fogalmazó 160-200 ezer forintot kereshet, diplomás társa 180-300 ezret. Egy érettségizett állami vezető-főtanácsos 250-400 ezret kap majd kézhez, diplomával 350-500 ezret.

A jogszabály július elsején lép hatályba, de lesznek olyan rendelkezései, amik csak 2017 januárjában.

Ilyen még nem volt: elmarad Orbán legújabb modern városok bejelentése – írja az Index.

Orbán Viktor miniszterelnök több mint egy éve járja a megyeszékhelyeket a modern városok sorozatával. Tudják, ez az az esemény, ahol a miniszterelnök a helyi polgármesterrel nagy ívű fejlesztéseket jelent be. Már csak két szocialista vezetésű város, Szeged és Salgótarján, valamint a Quaestor-üggyel terhelt Győr, Hódmezővásárhely és Dunaújváros maradt hátra.

A dunaújvárosiaknak azonban elvileg nem kellett sokat várni, mert Orbán Viktor kedden délelőtt 10:30-kor tartott volna sajtótájékoztatót Cserna Gábor polgármesterrel a várost érintő fejlesztésekről. Reggel azonban olyan történt, ami a modern városok-sorozat történetében még soha: alig két és fél órával a kezdési időpont előtt lemondták az eseményt.

A bejelentés után néhány perccel derült ki: a miniszterelnök betegsége miatt törölték az összes keddi programját. A dunaújvárosi látogatást, ahogy a közlemény fogalmaz, a lehető leghamarabb pótolják. (Dunaújvárosban tartózkodó tudósítónk önkormányzati forrásokból úgy értesült, hogy a rendezvényt csütörtökön tartják meg.)

És máris beindult a dominó-effektus: ugyancsak elmarad a Párbeszéd Magyarországért 11 órára meghirdetett sajtótájékoztatója, amit Patyomkin város lett Dunaújváros címmel hirdettek meg.

Eredetileg uszodaépítést, a városháza épületének energetikai fejlesztését, busz-vonat közlekedési csomópont kialakítását, hulladékgazdálkodási fejlesztést, valamint a Vasmű út 41. szám alatti irodaház felújítását (itt van a Fidesz-iroda is) jelentették volna be. Úgy értesültünk, hogy ez utóbbi végül lekerült a listáról.

Dunaújvárosban amúgy több megyére elegendő zavaros ügy borzolta a kedélyeket az elmúlt hónapokban, években Cserna polgármester különös viselkedésétől kezdve a város közvilágítási botrányán át egy gyilkossággal gyanúsított fideszes képviselőig.

A blog szerzőjeként úgy gondolom, Orbán látogatásának időzítésében nyilván kulcsszerepet játszik, hogy június elején időközi önkormányzati képviselői választást tartanak, s a Fidesz szeretné megőrizni ezt a posztot: úgyhogy az eget is megígérik majd, csak hogy a dunaújvárosiak rájuk szavazzanak.

A Demokratikus Koalíció közleménye szerint miközben a gazdag nyugati országok sorra mondanak le a 2024-es olimpia megrendezéséről, az Orbán-kormány már a pályázati szakaszra is milliárdokat költött el. Boston és Hamburg is abban a tudatban mondta le a pályázatot, hogy az olimpiarendezés költségei jellemzően az eredetileg tervezett többszörösére szoktak növekedni.

Ugyanaz történhet az olimpiával, mint most a vizes VB-vel. A kormány eredetileg azt mondta, hogy a vizes VB 8 milliárd forintba fog kerülni, a valóságban most tartunk 90 milliárd forintnál, ami több, mint tízszerese a tervezettnek. Felelős nincs, az adófizetők pedig fizetnek, holott ez annyi pénz, mint a kórházak adósságának közel kétszerese. Ha az olimpia költségei is ilyen mértékben szaladnának el, az végzetes lenne az országra nézve.

A Demokratikus Koalíció szerint addig egyetlen forintot sem lenne szabad olimpiára költeni, amíg az oktatás és az egészségügy is az összeomlás szélén áll. A DK minden fideszes országgyűlési és fővárosi képviselővel alá akarja íratni azt a nyilatkozatot, amelyben az olimpiát támogatók vállalják, hogy éves átlagjövedelmük kétszeresével felelnek az olimpia költségeiért. Azt is ki kell dolgozni, hogy a most milliárdokat kereső tanácsadók is felelősségre vonhatóak legyenek. A DK szerint ideje, hogy a fideszes kevesek felelősséget vállaljanak a magyarok pénzéről hozott döntéseikért.

Ünnep: már 1120-an vásároltak jegyet a felcsúti kisvasútra – írja a 444.hu.

Május elsejétől zakatol a Vál-völgyi kisvasút Alcsútdoboz és Felcsút között az új, 5,7 km-es pályáján. A 850 millióba kerülő beruházásból 600 milliót fizetett az EU.

Mint minden uniós pénzből történő közlekedésfejlesztésnél, itt is kellett előzetes utasszámot és megtérülést kalkulálni. A dokumentációban, amit az Átlátszó.hu kért ki, a napi 2560 utas szerepel.

Mindezt úgy, hogy a két falu egyike sem lépi át a kétezres lélekszámot. Az előzetes tervektől messze a vicinális, a Vastagbőr.blog szerint hétfőn, 22 nappal az átadás után adták el 1120-ik jegyet Felcsúton. Azaz a felét annak, amit egy nap alatt kellene eladni, hogy teljesíteni lehessen az EU felé tett, a 600 milliós támogatás megszerzéséért vállalt ígéretet.

Az Index szerint bejött a papírforma: szerda délutánig lehetett megtámadni az Alkotmánybíróságnál a parlament népszavazást elrendelő határozatát. Egy magánszemély ezt kedden meg is tette.

A keddi Magyar Nemzetben névtelen fideszes politikus nyilatkozta: nyilván érkezni fog ma beadvány az Alkotmánybírósághoz.

És hogy ez miért kedvező a Fidesznek? Így nem egy várhatóan forró, szabadságokkal teli, ezért viszonylag alacsony részvételt hozó augusztusi vasárnap, hanem szeptemberben vagy októberben fogunk szavazni a kvótáról. Az Ab-nek ugyanis most 30 napja van dönteni az indítványról.

A kormány népszavazási kérdése úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"

A blog szerzőjének megjegyzése: a kormány népszavazási kezdeményezése minden szempontból hazugság! Hazugság, mert nemzetközi szerződésről nem lehetne népszavazni (legalábbis ezzel az indokkal utasították el Orbánék, hogy például az emberek véleményt mondhassanak a paksi bővítésről.) S hazugság, mert az EU-t semmire sem kötelezi egy magyar népszavazási döntés: attól még ugyanúgy mehet tovább a betelepítési tervezet az Unióban, mint eddig. Úgyhogy Orbán ezzel is – mint általában minden bejelentésével – félrevezeti a magyarokat.

Orbán Viktor fellebbezett abban a perben, amelyet Gyurcsány Ferenc volt kormányfő cége indított ellene – közölte a Bors. Az elsőfokú ítélet szerint a kormányfőnek bocsánatot kéne kérnie Gyurcsánytól.

Mint a hvg.hu írja, Gyurcsány Ferenc cége, az Altus Zrt. tavaly perelte be Orbán Viktort, miután a miniszterelnök Strasbourgban egy újságírói kérdésre azt állította, az Altus pártcélokra – azaz Gyurcsány pártja, a DK céljaira – használja az Európai Bizottságtól elnyert pályázati pénzeket, amelyet üzleti támogatásnak álcáznak.

Orbán állításai az elsőfokú bíróság előtt nem állták meg a helyüket. Gyurcsány szerint Orbán védői úgy érveltek, a miniszterelnök csak véleményt fogalmazott meg, nem tényeket állított.

Első fokon bocsánatkérésre kötelezték Orbánt, Gyurcsány szerint legkorábban jövő tavasszal lehet jogerős ítélet az ügyben.

A blog szerzőjeként nem először foglalkozom ezzel az üggyel, de újra és újra azt kell mondanom: felháborító, hogy a fideszesek mit összehazudoznak ebben a témában (is.) Először is: Gyurcsányék cége egy nemzetközi pályázat keretében, többes versenyben kapott megbízást egy tőle teljesen független szervezettől, az EU-tól – azaz épp az ellenkezője történt, mint amit Orbánék csinálnak, hogy például a miniszterelnök veje elindul egy fideszes önkormányzat által kiírt pályázaton, többen nem is mernek indulni, s csodák csodájára mindenütt ő kapja meg a megbízást. Nem véletlen, hogy Brüsszel nem is érti, mi a problémája ezzel a dologgal Orbánéknak, s az összes fideszes rágalmat lesöpörte az asztalról. Azután: ha Gyurcsány a nyereség után leadózott, az így megmaradt pénzével azt kezd, amit akar – ugyanúgy, mint bármely másik magyar. Ha akarja, a saját pártjának is adhatja támogatásként. Ez is teljesen más, mint Orbán módszere: ő az állami pénzt (mindannyiunk adóforintjait) odaadja oligarcháinak, mondjuk vasútépítésre, azok ebből dúsgazdaggá válnak, s azt már senki sem tudja majd ellenőrizni, hogy a nyereség egy részét a fű alatt visszaadják-e valakinek? S végül mi is történt ezen a bizonyos strasbourgi rendezvényen? Hát persze hogy a Fidesz által irányított PestiSrácok.hu tette fel az Altussal kapcsolatos kérdést Orbánnak-nak, aki azután kifejtette: „Nem kétséges, hogy miről beszélünk. Arról beszélünk, hogy üzleti megbízatásnak álcázott formában európai uniós pénzt adnak egy olyan cégnek, amely egyértelműen pártpolitikai célokra is használja ezeket a forrásokat. Ezt még a vak is látja.”

Orbán úr, mi teljesen más látunk….

A hvg.hu beszámolója szerint a németek 61 százaléka egyáltalán nem, vagy csak kissé aggódik amiatt, hogy a menekültek beáramlása jelentősen megváltoztathatja az ország lakosságának együttélését és veszélyeztetheti az értékeket. A felmérésben részt vevők 69 százaléka helyesnek tartaná, ha pénzügyi szankcióval sújtanák a menekültkvótától elzárkózó országokat, így például Magyarországot.

A németek többsége helyesnek tartaná, ha pénzügyi szankció sújtaná a menekültek befogadásától elzárkózó európai uniós tagországokat – mutatta ki egy hétfőn ismertetett felmérés.

Az ARD országos köztelevízió A menekültválság: hogyan oldjuk meg? című hétfő esti műsorához készített felmérés alapján 69 százalék helyesnek tartaná, 29 százalék pedig elutasítaná, ha befizetésre köteleznék a menekültek befogadását elvető uniós tagállamokat.

Pártpreferencia szerinti bontásban a Zöldek hívei támogatják a legnagyobb – 78 százalékos – arányban a pénzügyi szankciót, és a legnagyobb parlamenten (Bundestag) kívüli párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) szavazói utasítják el a legnagyobb – 63 százalékos – arányban a pénzbüntetés gondolatát.

A kormányzó CDU/CSU szavazóinak 77 százaléka, a jobbközép pártszövetséggel együtt kormányzó szociáldemokraták (SPD) 74 százaléka támogatja a gondolatot.

A menekültek befogadása a németek 71 százaléka szerint hazájuknak nagymértékben, 27 százalék szerint pedig csekély mértékben erkölcsi kötelessége.

A németek 61 százaléka egyáltalán nem, vagy csak kissé aggódik amiatt, hogy a menekültek beáramlása jelentősen megváltoztathatja az ország lakosságának együttélését és veszélyeztetheti az értékeket, míg 38 százalék nagyon, vagy nagyon erősen aggódik emiatt – mutatta ki az infratest dimap közvélemény-kutató intézet által végzett felmérés, amelyben országszerte 997, 18 éven felüli lakost kérdeztek meg.

Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban 2015-ben

Magyarországon volt a legkisebb a teljes áramtermelésen belül a megújuló források aránya.

A teljes áramtermelés alig 3,2 százalékos értéke csak azért nem lett rosszabb, mert az összes hazai gázüzemű erőmű állt, írja a Világgazdaság a 444.hu beszámolója szerint. A lap szerint idén még tovább romolhat az arány: egyre gyakrabban üzemelik be a gázerőműveket, nőhet a fosszilis és csökkenhet a zöldáram előállításának mennyisége.